Magyar Hírlap, 1969. május (2. évfolyam, 118-148. szám)

1969-05-03 / 120. szám

ülfi GYBR Hírlap HAZAI KORKÉP 1989. MÁJUS 3. SZOMBAT A Magyar Hírlap Baranyában !­Ha az országban mindenki ilyen volna Mit tehet egyetlen ember?! — vissza­térő mottója ez a bátortalanoknak, a ki­fogást keresőknek. Most Baranyában láttam, hogy mit te­het egyetlen ember. íme: Az ember Zámbó István 1954-ben jött Bikáiba. Budapestről, az Állami Gazdaságok Mi­nisztériumából érkezett, hogy átvegye a leváltott igazgató szerepkörét. És örökét. Nem jó hagyaték volt. Adósság, rendet­lenség, fegyelmezetlenség, puszta határ. Zámbó István Somogyban, Felsőzsitván látta meg a napvilágot. Nem sütött rá valami melegen. Édesapjáék rövidesen szedték a kis motyót, és Szigetvárig meg sem álltak. Ott elszegődhettek a cseléd­nek. Itt nőtt fel, jár iskolába, keresett kenyeret, és innen került — jóval később — Gödöllőre. Ahol elvégezte az agrár­­egyetemet. És amikor szakembert kértek az ország egyik legrosszabb gazdaságába, nem morfondírozott: otthagyta a pesti íróasztalt. Eljött Baranyába. Ahogyan ő fogalmazta: hazatért. 1954. május elseje volt. Tizenöt éve ép­pen. — Jubileum — mondom. Erre nem is gondolt. Nem csodálom. Van gondolkoznivalója, egyfolytában mindig. Nem az a típus, aki unatkozik. Cigarettával kínálom, nem dohányzik. — Okos dolog — ismerem el. — Nem okosság dolga. Orvosi javallat­ra történt, a szívem miatt. Negyvenhat éves. Két lánya és egy kis­fia van. És egy 8109 kataszteri holdas gazdaság minden gondja is az övé. — Tízezer sertéssel, rengeteg hallal, most legújabban még 800 nyállal, 470 hold gyümölcsössel, 80 hold komlóval — a hagyományos növénytermesztésen kívül. Amit egyáltalán nem hagyományos mó­don végeznek. Az emberek Amikor behajtunk a Volgával Puck­­ner báró volt kastélyának nagyon sikerül­ten átépített bejárata elé, amely a mo­dern üvegverandában folytatódik, egyszer­re megcsap a rendnek, a­­fegyelemnek, a tisztaságnak, a gazdagságnak minden szó­nál megnyugtatóbban bizonyító hangu­lata. • Mondom is, amikor szemben ülünk egymással az igazgatói irodán, hogy a volt tulajdonosnak sem lehetne egyetlen zokszava a park meg az épület állagát illetően. — Kérdezze meg tőle! Azt hiszem, tréfál. De kiderül, hogy szó sincs ilyesmiről. Ma a báró itt dolgo­zik a halgazdaságban. Hetvenkét éves, és úgy vezeti a brigádnaplót, hogy csodájá­ra járnak a többiek. A falu csak Károly bácsinak szólítja. Az egyik fia villany­szerelő, a másik asztalos lesz. Nagy vita után, mind a kettő — KISZ-tag. Félreértés ne essék: nem azért írom én ezt meg ilyen lelkesen, mintha olyan so­ha nem látott nagy csuda lenne. Fordult a világ, s vele az­ emberek. Az okosabb­­ja és becsületesebb­je úgy, mint Puckner Károly. Ami megfogott, a­z inkább az összes tényezők, valamennyi együttható rímjének összecsend­ülése a „versben”, egyetlen ember, Zámbó István minden ráncának, vonásának szép harmóniája a portréján. Amikor gratulálok az elért eredmé­nyekhez, érdemeit említeném, gyorsan és szigorúan elhárítja: — Rendkívül jó emberek vesznek kö­rül. Hatszázan vagyunk. Legjobban azt szeretné, ha mindnek a nevét „kiírnánk” az újságba. De ah­hoz ragaszkodik, hogy a nyúlnevelő ag­­rárménekről, Fodor Jánosról, az orszá­gos hírű ugyancsak agrármérnök sertés­­tenyésztőről, Kérni Józsefről, a Szaktech­nikus halászról, Wolsány Ferencről és a gyümölcsössel csodát művelő kertész­­mérnök házaspárról, Molnárékról okvet­lenül megemlékeztem. A gazdaság A Bikán Állami Gazdaságot ma a jól végzett munka szép példájaként emlege­tik az országban. Módszereiket tanul­mányozzák, és hellyel-közzel már át is veszik. Főként a környező téeszekre van­nak serkentő, nagyon jótékony hatással. 1954-ben 200 sertés volt. Ma 10 ezret nevelnek. De úgy, hogy közben kitanul­ták és kihasználják a korszerű tenyész­tési lehetőségek minden csínját-bínját. Szerződést kötöttek a Phylaxiával, és an­nak receptúrája szerint olyan energiadús takarmánnyal etetnek, hogy a táp meny­­nyiségében 1 kilóról le tudtak menni Tegnap egy vizsgálat (vagy még inkább kísérlet) megindulásánál lehettünk jelen Baranya megyében. Olyan kísérlet kez­dődött, amely méltán tarthat igényt or­szágos érdeklődésre. A vizsgálat helyszí­ne a mohácsi járás és Pécs város III. ke­rülete (a szigeti rész, ahol éppúgy állnak öreg házak, mint az Újmecsekalja mo­dern toronyépületei). Ide látogatott el Ko­vács Tibor, a Minisztertanács Tanácsszer­vek Osztályának helyettes vezetője. A most induló munka feltételeit beszélték meg Palkó Sándorral, a megyei tanács elnökével és Horváth Lajossal, a pécsi tanácselnökkel. A megyébe érkező szak­emberek a tanácsi munka megjavításá­nak, ésszerűsítésének lehetőségeit tanul­mányozzák. És éppen ez az az ok, ami miatt mondhatjuk, hogy az itteni kezde­ményezés szélesebb körű figyelmet érde­mel. A felmérés különben is túllép az egyébként igen fontos „íróasztal-ügyfél” problémán és a tanácsi apparátus tevé­kenységét összességében vizsgálja majd meg. A munkát a Pénzügyminisztérium Szer­vezési és Ügyvitelgépesítési Intézete vég­zi. A fő kérdések, amelyekre a szakembe­rek választ keresnek mind alapvetőek a tanácsi munka jobbátétele érdekében. Így többek között tisztázzák az egyes taná­csok, osztályok hatáskörét, jogkörét, ta­nulmányozzák az ügyvitel egyszerűsítésé­nek lehetőségeit, megnézik az ügyfélfoga­dás rendjét, megvizsgálják, milyen a ta­nácsok kapcsolata a felettes szervekkel és a hozzájuk tartozó intézményekkel, vállalatokkal. Ilyen vizsgálat — bízvást lehet mondani — nem volt még nálunk. A tanácsszervek osztályának vezetőhe­lyettese tegnap bemutatta egymásnak a vizsgálatot végző szakembereket és „a vizsgálat alanyait” (a tanácsok dolgozóit). Most hosszú hónapokon át tart a kérdés­­feltevés és a válaszadás. A tanulmányok — amelyekből később a következtetése­ket kialakíthatják, és amelyek jelentős mértékben elősegíthetik az új típusú ta­nácsi munka kialakulását — szeptember végére, október elejére születnek meg. A megyei körút végén megkérdeztük Kovács Tibort, miért éppen Baranyára esett a választás, amikor a vizsgálat szá­mára helyszínt kerestek? — A Pénzügyminisztérium intézetének munkatársai — mondta — a budapesti és a megyei tanácsok kivételével a tanácsok minden típusánál tanulmányokat végez­nek. Baranya azért jó terület erre a cél­ra, mert itt közös tanácsú településeket éppúgy találunk, mint eljövendő nagy­községet. Azonkívül olyan speciális kér­dést is meg lehet itt vizsgálni: miként dolgozik egy megyei jogú város kerületi tanácsa. Az is közrejátszott a választás­ban, hogy itt Baranyában készségesen vállalták a felmérés költségeinek fedezé­sét, mert az volt a véleményük, ho­gy az ő munkájukat is könnyebbé teszi majd az egyszerűsítés. A vizsgálat megindulásának már teg­nap óta is konkrét eredményei vannak. Kísérletképpen például több tanácsot az ügyvitel gépesítését szolgáló berendezé­sekkel szerelnek fel. — Ez a munkát is feltétlenül meggyor­sítja majd — mondta Kovács Tibor. — Természetesen minden gépi segítségnél többet jelent az ügyvitel ésszerűsítése, a jogszabályok egységesítése, a munka jobb megszervezése. A most induló felmérés célja nemcsak az, hogy bebizonyítsuk: a gép segíteni tud az embernek, hanem az, hogy kitapasztaljuk azokat a korszerű módszereket, amelyek a tanácsi dolgozók munkáját megkönnyíthetik , és megrö­vidíthetik azt az időt, amelyet az ügyfe­lek fölösleges futkosással, kérvényezgetés­­sel, papírpocsékolással töltenek, K. A. 4,05 kilogrammra. Ehhez viszont az kel­lett, hogy fajtát javítsanak. A gyenge húsú mangalicával például ilyen kísér­leteket nem lehetne megcsinálni! Az egy sertésre eső „húsátlag” majdnem duplája az országosnak. Akárcsak a halnál, 1960 óta az átlagos lehalászás holdanként meghaladja­­ a 10 mázsát. De két olyan esztendő, amikor 12 mázsa 70­ kilogramm pontyot halásztak ki a sok-sok halastó egy-egy holdjáról. Az igazgató úgy gon­dolta, hogy még ez sem a végállomás: a Szarvasi Kutató Intézet munkatársai­val olyan hibridet tenyésztettek ki most, amelynek „húskihozatala” a legkedve­zőbb. A hal formája a szarvasiaké, a gyarapodás érdeme — időközben Indiá­ban, a FAO­ munkatárssá lett, világhírű Woynarowich professzorral történt kon­zultáció minden várakozást felülmúló eredményeként — a bikaliaké. A téma ismert volt a világ szakirodal­mában előzőleg is. Megvalósítása mégis a baranyai határban sikerült először a világon. (Nem kérdezem Zámbó Istvánt, hogyan jutott eszébe a halgazdálkodás. Azt mondja, gyerekkorából. Szigetváron volt egy halastó. Bikason pedig minden év­ben látnia kellett, mint önti el a víz a rétek egy részét céltalanul, értelmetlenül. Nem sokáig nézte tétlenül. Az első év után elkezdte „befogásukat”.­ Akárcsak a nyúltenyésztést, a gyümöl­csöstelepítést, a komló termelését vagy a búza és a kukoricahibridekkel való kí­sérletezést. Egy-egy eredmény láttán még ő is elcsodálkozott. Sokszor el sem merik mondani, jelenteni sem merik az ered­ményeket. Mert olykor szinte mesebe­liek. . . Azért visszafelé autózva, Pécs felé, a gidres-gödrös országúton nekem is eszembe jut az oly emlékezetesen szép görög film asszociációjaként: „Ha az or­szágban mindenki ilyen volna!” Csillag István Korszerűbb ügyintézés — elégedett ügyfél Újabb tsz-eknek adták át a Minisztertanács vándorzászlaját A háromezer holdnál nagyobb terüle­ten gazdálkodó tsz-ek kategóriájában a „Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság” címet nyerte el a Csongrád megyei ti­­szaszigeti „Búzakalász” Tsz. A pénteken rendezett ünnepségen Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese adta át a Minisztertanács vándorzászlaját Niesz­­ner Ferencnek, a szövetkezet elnökének. A hevesi Kossuth Termelőszövetkezet­ben ugyancsak pénteken dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes adott át hasonló ki­tüntetést, amelyet Kiss Zsigmond, a ter­melőszövetkezet elnöke vett át. A kitüntetett Csemege Vállalat igazgatója : ^ ^ Jp / Bizonyítványunkat a vásárlók állítják ki István­ék­ A Csemegekereskedelmi Vállalat egy az ország nagyvállalatai közül. Négyezer dol­gozója van, négyezer eladó kereskedik élel­miszerekkel, csemegeáruval az ország száz­ötven üzletében. A vállalat most nyerte el a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzás­zlóját. Hogyan, mitől, miért lesz vándorzászlóval kitüntetett kiváló üzem egy kereskedelmi vállalat? — Valóban — mondja Kottár György vezérigazgató —, jogos a kérdés! Egy ter­melőüzemben könnyebb mérni az ered­ményeket, könnyebb megállapítani, ho­gyan dolgozik. A kereskedelemben — főleg a mindennapi fogyasztási cikkeket árusító élelmiszer-kereskedelemben — ez nem ilyen egyszerű. A Csemegekereskedelmi Vállalat évi forgalma 2 milliárd forint. Nyeresége több mint 75 millió. De ez önmagában még nem sokat mond. Már korábban is elért hasonló eredményt — teljesítményt, forgalmat —, mégsem nyerte el a vándor­zászlót! — Én tulajdonképpen azt mondanám — magyarázza a vezérigazgató —, hogy egy kereskedelmi vállalat jó bizonyítvá­nyát elsősorban a vásárlók elégedettsége állítja ki. Ez szépen hangzik, bár sokan azt mondják: az elégedett vásárló nálunk ritkább a fehér hollónál. Ha zsúfolt az élelmiszerüzlet, ha fáradt a háziasszony, ha nincs olyan árucikk, amit keres — mindenért a kereskedő a hibás! — Igen, éppen ezt kell tudomásul ven­nünk! — S nem vitázni, hanem amennyi­re csak tőlünk telik, a vevőnek minden kívánságát, panaszát, igényét teljesíteni. A vevő — az vevő! Nevelni, megváltoz­tatni aligha tudjuk őt. A kereskedőt vi­szont igen. Hogy a vevők—eladók kap­csolatának javításában elértünk egyet­­mást, annak bizonyítéka: fogynak a pa­naszok, s fogynak az elégedetlen, üzle­teinkből bosszúsan távozó vevők! És nemcsak a vevőkről van szó! Az egészségügyi ellenőrzés, a kereskedelmi felügyelőség, a népi ellenőrzés is állan­dó figyelemmel kíséri az élelmiszer-ke­reskedelmet — az ő ajánlásukra is szük­ség volt ahhoz, hogy a vándorzászló a Csemegekereskedelmi Vállalathoz kerül­jön. Pedig ez a vállalat most ismét ne­héz helyzetben van! Amit éppen ennek az örvendetes fejlődésnek „köszönhet”. A kereskedelmi szakemberek kimutatták, hogy az üzletek forgalma, az árukereslet sokkal gyorsabban növekszik, mint ahogy fejleszthető maga az üzlethálózat. Külö­nösen vidéken áll óriási terhelés alatt a Csemegekereskedelmi Vállalat. Üzletei mindenhol zsúfoltak. E zsúfoltságot csak az újabb és újabb élelmiszeráruházak, ABC-áruházak felállítása csökkentheti. A vándorzászlóval kitüntetett vállalat min­den fejlesztését saját erejéből, nyereségé­ből oldja meg. Veszprémben, Szolnokon, Dunaújvárosban még az idén, Zalaeger­szegen, Nagykanizsán, Kaposvárott és Debrecenben jövőre nyitnak új ABC- áruházakat Sz.­L .KÖZÉLGT—DIPLOMÁCIA Elutazott az SZVSZ küldöttsége Pénteken elutazott Budapestről a Szak­­szervezeti Világszövetség küldöttsége, amely Louis Saillant-nak, az SZVSZ fő­titkárának vezetésével részt vett a bu­dapesti dolgozók május 1-i ünnepségén. Befejeződtek a török műszaki és gazdasági delegáció budapesti tárgyalásai Április 25-től május 2-ig török műszaki és gazdasági delegáció tartózkodott ha­zánkban. A delegációt Ekrem Ceyhun, a török állami tervhivatal koordinációs ve­zérigazgatója vezette. A delegációban részt vett Mehmet Baydar, a török kül­ügyminisztérium gazdaságpolitikai vezér­­igazgatója is. Itt-tartózkodásuk során a küldöttség vezetőjét és helyettesét hiva­talában fogadta Párai Imre, az Országos Tervhivatal elnöke. Szilágyi Béla külügy­miniszter-helyettes és dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes. A delegáció pénteken elutazott Budapest­ről. Zászlólevonás a Parlament előtt és a Gellérthegyen A Magyar Népköztársaság állami zász­laját, amely a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepe, május 1. alkalmából két napon át lengett a Parlament előtti Kos­suth Lajos téren, pénteken délelőtt ün­nepélyes külsőségek között, katonai tisz­teletadással levonták az árbocrúdról. Hasonló ünnepélyes aktus színhelye volt a Gellérthegy is, ahol a felszabadu­lási emlékműnél, ugyancsak katonai tisz­teletadással, vonták le a nemzeti lobogót, és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját Külkereskedelmi küldöttség utazott Ausztráliába Darvas László külkereskedelmi mi­niszterhelyettes vezetésével pénteken ke­reskedelmi küldöttség utazott Ausztrá­liába, hogy tárgyalásokat folytasson a két ország gazdasági kapcsolatainak bő­vítéséről.. A miniszterhelyettessel együtt Ausztráliába utazó külkereskedelmi vál­lalati szakemberek megvizsgálják a gép­ipari export fokozásának, valamint ipari kooperációk létrehozásának lehetőségeit. Ugyanakkor tanulmányozzák a magyar ipar számára fontos ausztráliai termé­kek importjának perspektíváit. Ünnepi forgalom volt pénteken a BKV kirándulójáratain Azok a budapesti vállalatok, amelyek szabadszombatos munkahetet tartanak, péntekre tették át a pihenőnapot. Ezért ezen a napon ünnepi forgalmat bonyo­lítottak le a Budapesti Közlekedési Vál­lalat kirándulójáratai, elsősorban a Hár­­mashatár-hegyre, a Szabadság-hegyre és Budakeszire. Szinte kánikulai forgalom volt a margitszigeti 26-os autóbuszjára­ton. Még kora délelőtt öt kocsival meg­erősítették a 26-os járatot, s az egyéb­ként szokásos 20 helyett 4-5 percenként indították a buszokat.

Next