Magyar Hírlap, 1969. május (2. évfolyam, 118-148. szám)
1969-05-03 / 120. szám
ülfi GYBR Hírlap HAZAI KORKÉP 1989. MÁJUS 3. SZOMBAT A Magyar Hírlap Baranyában !Ha az országban mindenki ilyen volna Mit tehet egyetlen ember?! — visszatérő mottója ez a bátortalanoknak, a kifogást keresőknek. Most Baranyában láttam, hogy mit tehet egyetlen ember. íme: Az ember Zámbó István 1954-ben jött Bikáiba. Budapestről, az Állami Gazdaságok Minisztériumából érkezett, hogy átvegye a leváltott igazgató szerepkörét. És örökét. Nem jó hagyaték volt. Adósság, rendetlenség, fegyelmezetlenség, puszta határ. Zámbó István Somogyban, Felsőzsitván látta meg a napvilágot. Nem sütött rá valami melegen. Édesapjáék rövidesen szedték a kis motyót, és Szigetvárig meg sem álltak. Ott elszegődhettek a cselédnek. Itt nőtt fel, jár iskolába, keresett kenyeret, és innen került — jóval később — Gödöllőre. Ahol elvégezte az agráregyetemet. És amikor szakembert kértek az ország egyik legrosszabb gazdaságába, nem morfondírozott: otthagyta a pesti íróasztalt. Eljött Baranyába. Ahogyan ő fogalmazta: hazatért. 1954. május elseje volt. Tizenöt éve éppen. — Jubileum — mondom. Erre nem is gondolt. Nem csodálom. Van gondolkoznivalója, egyfolytában mindig. Nem az a típus, aki unatkozik. Cigarettával kínálom, nem dohányzik. — Okos dolog — ismerem el. — Nem okosság dolga. Orvosi javallatra történt, a szívem miatt. Negyvenhat éves. Két lánya és egy kisfia van. És egy 8109 kataszteri holdas gazdaság minden gondja is az övé. — Tízezer sertéssel, rengeteg hallal, most legújabban még 800 nyállal, 470 hold gyümölcsössel, 80 hold komlóval — a hagyományos növénytermesztésen kívül. Amit egyáltalán nem hagyományos módon végeznek. Az emberek Amikor behajtunk a Volgával Puckner báró volt kastélyának nagyon sikerülten átépített bejárata elé, amely a modern üvegverandában folytatódik, egyszerre megcsap a rendnek, afegyelemnek, a tisztaságnak, a gazdagságnak minden szónál megnyugtatóbban bizonyító hangulata. • Mondom is, amikor szemben ülünk egymással az igazgatói irodán, hogy a volt tulajdonosnak sem lehetne egyetlen zokszava a park meg az épület állagát illetően. — Kérdezze meg tőle! Azt hiszem, tréfál. De kiderül, hogy szó sincs ilyesmiről. Ma a báró itt dolgozik a halgazdaságban. Hetvenkét éves, és úgy vezeti a brigádnaplót, hogy csodájára járnak a többiek. A falu csak Károly bácsinak szólítja. Az egyik fia villanyszerelő, a másik asztalos lesz. Nagy vita után, mind a kettő — KISZ-tag. Félreértés ne essék: nem azért írom én ezt meg ilyen lelkesen, mintha olyan soha nem látott nagy csuda lenne. Fordult a világ, s vele az emberek. Az okosabbja és becsületesebbje úgy, mint Puckner Károly. Ami megfogott, az inkább az összes tényezők, valamennyi együttható rímjének összecsendülése a „versben”, egyetlen ember, Zámbó István minden ráncának, vonásának szép harmóniája a portréján. Amikor gratulálok az elért eredményekhez, érdemeit említeném, gyorsan és szigorúan elhárítja: — Rendkívül jó emberek vesznek körül. Hatszázan vagyunk. Legjobban azt szeretné, ha mindnek a nevét „kiírnánk” az újságba. De ahhoz ragaszkodik, hogy a nyúlnevelő agrárménekről, Fodor Jánosról, az országos hírű ugyancsak agrármérnök sertéstenyésztőről, Kérni Józsefről, a Szaktechnikus halászról, Wolsány Ferencről és a gyümölcsössel csodát művelő kertészmérnök házaspárról, Molnárékról okvetlenül megemlékeztem. A gazdaság A Bikán Állami Gazdaságot ma a jól végzett munka szép példájaként emlegetik az országban. Módszereiket tanulmányozzák, és hellyel-közzel már át is veszik. Főként a környező téeszekre vannak serkentő, nagyon jótékony hatással. 1954-ben 200 sertés volt. Ma 10 ezret nevelnek. De úgy, hogy közben kitanulták és kihasználják a korszerű tenyésztési lehetőségek minden csínját-bínját. Szerződést kötöttek a Phylaxiával, és annak receptúrája szerint olyan energiadús takarmánnyal etetnek, hogy a táp menynyiségében 1 kilóról le tudtak menni Tegnap egy vizsgálat (vagy még inkább kísérlet) megindulásánál lehettünk jelen Baranya megyében. Olyan kísérlet kezdődött, amely méltán tarthat igényt országos érdeklődésre. A vizsgálat helyszíne a mohácsi járás és Pécs város III. kerülete (a szigeti rész, ahol éppúgy állnak öreg házak, mint az Újmecsekalja modern toronyépületei). Ide látogatott el Kovács Tibor, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának helyettes vezetője. A most induló munka feltételeit beszélték meg Palkó Sándorral, a megyei tanács elnökével és Horváth Lajossal, a pécsi tanácselnökkel. A megyébe érkező szakemberek a tanácsi munka megjavításának, ésszerűsítésének lehetőségeit tanulmányozzák. És éppen ez az az ok, ami miatt mondhatjuk, hogy az itteni kezdeményezés szélesebb körű figyelmet érdemel. A felmérés különben is túllép az egyébként igen fontos „íróasztal-ügyfél” problémán és a tanácsi apparátus tevékenységét összességében vizsgálja majd meg. A munkát a Pénzügyminisztérium Szervezési és Ügyvitelgépesítési Intézete végzi. A fő kérdések, amelyekre a szakemberek választ keresnek mind alapvetőek a tanácsi munka jobbátétele érdekében. Így többek között tisztázzák az egyes tanácsok, osztályok hatáskörét, jogkörét, tanulmányozzák az ügyvitel egyszerűsítésének lehetőségeit, megnézik az ügyfélfogadás rendjét, megvizsgálják, milyen a tanácsok kapcsolata a felettes szervekkel és a hozzájuk tartozó intézményekkel, vállalatokkal. Ilyen vizsgálat — bízvást lehet mondani — nem volt még nálunk. A tanácsszervek osztályának vezetőhelyettese tegnap bemutatta egymásnak a vizsgálatot végző szakembereket és „a vizsgálat alanyait” (a tanácsok dolgozóit). Most hosszú hónapokon át tart a kérdésfeltevés és a válaszadás. A tanulmányok — amelyekből később a következtetéseket kialakíthatják, és amelyek jelentős mértékben elősegíthetik az új típusú tanácsi munka kialakulását — szeptember végére, október elejére születnek meg. A megyei körút végén megkérdeztük Kovács Tibort, miért éppen Baranyára esett a választás, amikor a vizsgálat számára helyszínt kerestek? — A Pénzügyminisztérium intézetének munkatársai — mondta — a budapesti és a megyei tanácsok kivételével a tanácsok minden típusánál tanulmányokat végeznek. Baranya azért jó terület erre a célra, mert itt közös tanácsú településeket éppúgy találunk, mint eljövendő nagyközséget. Azonkívül olyan speciális kérdést is meg lehet itt vizsgálni: miként dolgozik egy megyei jogú város kerületi tanácsa. Az is közrejátszott a választásban, hogy itt Baranyában készségesen vállalták a felmérés költségeinek fedezését, mert az volt a véleményük, hogy az ő munkájukat is könnyebbé teszi majd az egyszerűsítés. A vizsgálat megindulásának már tegnap óta is konkrét eredményei vannak. Kísérletképpen például több tanácsot az ügyvitel gépesítését szolgáló berendezésekkel szerelnek fel. — Ez a munkát is feltétlenül meggyorsítja majd — mondta Kovács Tibor. — Természetesen minden gépi segítségnél többet jelent az ügyvitel ésszerűsítése, a jogszabályok egységesítése, a munka jobb megszervezése. A most induló felmérés célja nemcsak az, hogy bebizonyítsuk: a gép segíteni tud az embernek, hanem az, hogy kitapasztaljuk azokat a korszerű módszereket, amelyek a tanácsi dolgozók munkáját megkönnyíthetik , és megrövidíthetik azt az időt, amelyet az ügyfelek fölösleges futkosással, kérvényezgetéssel, papírpocsékolással töltenek, K. A. 4,05 kilogrammra. Ehhez viszont az kellett, hogy fajtát javítsanak. A gyenge húsú mangalicával például ilyen kísérleteket nem lehetne megcsinálni! Az egy sertésre eső „húsátlag” majdnem duplája az országosnak. Akárcsak a halnál, 1960 óta az átlagos lehalászás holdanként meghaladja a 10 mázsát. De két olyan esztendő, amikor 12 mázsa 70 kilogramm pontyot halásztak ki a sok-sok halastó egy-egy holdjáról. Az igazgató úgy gondolta, hogy még ez sem a végállomás: a Szarvasi Kutató Intézet munkatársaival olyan hibridet tenyésztettek ki most, amelynek „húskihozatala” a legkedvezőbb. A hal formája a szarvasiaké, a gyarapodás érdeme — időközben Indiában, a FAO munkatárssá lett, világhírű Woynarowich professzorral történt konzultáció minden várakozást felülmúló eredményeként — a bikaliaké. A téma ismert volt a világ szakirodalmában előzőleg is. Megvalósítása mégis a baranyai határban sikerült először a világon. (Nem kérdezem Zámbó Istvánt, hogyan jutott eszébe a halgazdálkodás. Azt mondja, gyerekkorából. Szigetváron volt egy halastó. Bikason pedig minden évben látnia kellett, mint önti el a víz a rétek egy részét céltalanul, értelmetlenül. Nem sokáig nézte tétlenül. Az első év után elkezdte „befogásukat”. Akárcsak a nyúltenyésztést, a gyümölcsöstelepítést, a komló termelését vagy a búza és a kukoricahibridekkel való kísérletezést. Egy-egy eredmény láttán még ő is elcsodálkozott. Sokszor el sem merik mondani, jelenteni sem merik az eredményeket. Mert olykor szinte mesebeliek. . . Azért visszafelé autózva, Pécs felé, a gidres-gödrös országúton nekem is eszembe jut az oly emlékezetesen szép görög film asszociációjaként: „Ha az országban mindenki ilyen volna!” Csillag István Korszerűbb ügyintézés — elégedett ügyfél Újabb tsz-eknek adták át a Minisztertanács vándorzászlaját A háromezer holdnál nagyobb területen gazdálkodó tsz-ek kategóriájában a „Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság” címet nyerte el a Csongrád megyei tiszaszigeti „Búzakalász” Tsz. A pénteken rendezett ünnepségen Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese adta át a Minisztertanács vándorzászlaját Nieszner Ferencnek, a szövetkezet elnökének. A hevesi Kossuth Termelőszövetkezetben ugyancsak pénteken dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes adott át hasonló kitüntetést, amelyet Kiss Zsigmond, a termelőszövetkezet elnöke vett át. A kitüntetett Csemege Vállalat igazgatója : ^ ^ Jp / Bizonyítványunkat a vásárlók állítják ki Istvánék A Csemegekereskedelmi Vállalat egy az ország nagyvállalatai közül. Négyezer dolgozója van, négyezer eladó kereskedik élelmiszerekkel, csemegeáruval az ország százötven üzletében. A vállalat most nyerte el a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlóját. Hogyan, mitől, miért lesz vándorzászlóval kitüntetett kiváló üzem egy kereskedelmi vállalat? — Valóban — mondja Kottár György vezérigazgató —, jogos a kérdés! Egy termelőüzemben könnyebb mérni az eredményeket, könnyebb megállapítani, hogyan dolgozik. A kereskedelemben — főleg a mindennapi fogyasztási cikkeket árusító élelmiszer-kereskedelemben — ez nem ilyen egyszerű. A Csemegekereskedelmi Vállalat évi forgalma 2 milliárd forint. Nyeresége több mint 75 millió. De ez önmagában még nem sokat mond. Már korábban is elért hasonló eredményt — teljesítményt, forgalmat —, mégsem nyerte el a vándorzászlót! — Én tulajdonképpen azt mondanám — magyarázza a vezérigazgató —, hogy egy kereskedelmi vállalat jó bizonyítványát elsősorban a vásárlók elégedettsége állítja ki. Ez szépen hangzik, bár sokan azt mondják: az elégedett vásárló nálunk ritkább a fehér hollónál. Ha zsúfolt az élelmiszerüzlet, ha fáradt a háziasszony, ha nincs olyan árucikk, amit keres — mindenért a kereskedő a hibás! — Igen, éppen ezt kell tudomásul vennünk! — S nem vitázni, hanem amennyire csak tőlünk telik, a vevőnek minden kívánságát, panaszát, igényét teljesíteni. A vevő — az vevő! Nevelni, megváltoztatni aligha tudjuk őt. A kereskedőt viszont igen. Hogy a vevők—eladók kapcsolatának javításában elértünk egyetmást, annak bizonyítéka: fogynak a panaszok, s fogynak az elégedetlen, üzleteinkből bosszúsan távozó vevők! És nemcsak a vevőkről van szó! Az egészségügyi ellenőrzés, a kereskedelmi felügyelőség, a népi ellenőrzés is állandó figyelemmel kíséri az élelmiszer-kereskedelmet — az ő ajánlásukra is szükség volt ahhoz, hogy a vándorzászló a Csemegekereskedelmi Vállalathoz kerüljön. Pedig ez a vállalat most ismét nehéz helyzetben van! Amit éppen ennek az örvendetes fejlődésnek „köszönhet”. A kereskedelmi szakemberek kimutatták, hogy az üzletek forgalma, az árukereslet sokkal gyorsabban növekszik, mint ahogy fejleszthető maga az üzlethálózat. Különösen vidéken áll óriási terhelés alatt a Csemegekereskedelmi Vállalat. Üzletei mindenhol zsúfoltak. E zsúfoltságot csak az újabb és újabb élelmiszeráruházak, ABC-áruházak felállítása csökkentheti. A vándorzászlóval kitüntetett vállalat minden fejlesztését saját erejéből, nyereségéből oldja meg. Veszprémben, Szolnokon, Dunaújvárosban még az idén, Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Kaposvárott és Debrecenben jövőre nyitnak új ABC- áruházakat Sz.L .KÖZÉLGT—DIPLOMÁCIA Elutazott az SZVSZ küldöttsége Pénteken elutazott Budapestről a Szakszervezeti Világszövetség küldöttsége, amely Louis Saillant-nak, az SZVSZ főtitkárának vezetésével részt vett a budapesti dolgozók május 1-i ünnepségén. Befejeződtek a török műszaki és gazdasági delegáció budapesti tárgyalásai Április 25-től május 2-ig török műszaki és gazdasági delegáció tartózkodott hazánkban. A delegációt Ekrem Ceyhun, a török állami tervhivatal koordinációs vezérigazgatója vezette. A delegációban részt vett Mehmet Baydar, a török külügyminisztérium gazdaságpolitikai vezérigazgatója is. Itt-tartózkodásuk során a küldöttség vezetőjét és helyettesét hivatalában fogadta Párai Imre, az Országos Tervhivatal elnöke. Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes és dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes. A delegáció pénteken elutazott Budapestről. Zászlólevonás a Parlament előtt és a Gellérthegyen A Magyar Népköztársaság állami zászlaját, amely a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepe, május 1. alkalmából két napon át lengett a Parlament előtti Kossuth Lajos téren, pénteken délelőtt ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással levonták az árbocrúdról. Hasonló ünnepélyes aktus színhelye volt a Gellérthegy is, ahol a felszabadulási emlékműnél, ugyancsak katonai tiszteletadással, vonták le a nemzeti lobogót, és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját Külkereskedelmi küldöttség utazott Ausztráliába Darvas László külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével pénteken kereskedelmi küldöttség utazott Ausztráliába, hogy tárgyalásokat folytasson a két ország gazdasági kapcsolatainak bővítéséről.. A miniszterhelyettessel együtt Ausztráliába utazó külkereskedelmi vállalati szakemberek megvizsgálják a gépipari export fokozásának, valamint ipari kooperációk létrehozásának lehetőségeit. Ugyanakkor tanulmányozzák a magyar ipar számára fontos ausztráliai termékek importjának perspektíváit. Ünnepi forgalom volt pénteken a BKV kirándulójáratain Azok a budapesti vállalatok, amelyek szabadszombatos munkahetet tartanak, péntekre tették át a pihenőnapot. Ezért ezen a napon ünnepi forgalmat bonyolítottak le a Budapesti Közlekedési Vállalat kirándulójáratai, elsősorban a Hármashatár-hegyre, a Szabadság-hegyre és Budakeszire. Szinte kánikulai forgalom volt a margitszigeti 26-os autóbuszjáraton. Még kora délelőtt öt kocsival megerősítették a 26-os járatot, s az egyébként szokásos 20 helyett 4-5 percenként indították a buszokat.