Magyar Hírlap, 1969. szeptember (2. évfolyam, 241-270. szám)
1969-09-13 / 253. szám
Megjelenik a hét minden napján, hétköznap 12, vasárnap 16 oldalon. Kiadja: a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9—11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-285, 221-293, 222-408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta.Magyar Hírlap ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25,5 forint. Előfizethető a lapkézbesítőknél, bármely postahivatalban és a posta hírlapüzleteiben. Külföldön a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat kirendeltségei és bizományosai terjesztik. 2. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1969. SZEPTEMBER 13. SZOMBAT A politizáló ember V0 . Egy-két hónapja csak, hogy összeültek a magyar békemozgalom képviselői a Parlamentben — ünnepelni. Június 17-én volt húsz esztendeje annak, hogy az első magyar békekongresszus megkezdte tanácskozását. Politikusok, tudósok, művészek vitatták meg akkor azokat a teendőket, amelyek a béke ügyének aktív harcosaira vártak abban a nehéz időpontban, a nemzetközi légkör fokozatos „megfagyásának" idején. Két évtizede ennek és most idén októberben hetedik alkalommal ülnek majd össze a béke magyarországi követei. Húsz év munkáját összefoglalni, értékelni csak sokoldalas tanulmányokban, értekezésekben, könyvekben lehetséges. Most, amikor lassanként véget érnek a küldöttválasztó békegyűlések, nem is ez a feladat. Nem is csak az összegzés a cél, hanem a múlt tapasztalatai alapján meghúzni a dolgok közös eredőjét. Mi a két évtized legjelentősebb eredménye? Természetesen és mindenekelőtt a béke megőrzése — nem kompromiszszumok, az elvek feladása árán, hanem aktívan, harcosan. Ezen a tényen túlmenően pedig a békemozgalom nagy érdeme, hogy olyan embereket vont be munkájába, akik korábban csak paszszív szemlélői, jóindulatú átélői voltak az eseményeknek. Már az első békekongresszus küldöttlistája is árulkodott arról, hogy a békevágy egyaránt megmozgat minden jó szándékú embert, a társadalomnak akármelyik területéről való is. A küldöttválasztó gyűlések eddigi tapasztalatai is tanúsítják, hogy ez az összefogás a békéért, a szövetkezés a közös nagy cél érdekében még erősödött, még szilárdabbá vált. A XX. század ötvenes, hatvanas éveit minden bizonnyal úgy is jegyzik majd, mint az „információ robbanásának” éveit. Annyi mással együtt hihetetlenül meggyorsult a hírközlés. Az ember szinte órák alatt — ha nem ugyanabban a pillanatban — értesül mindenről, ami a Földön (sőt arról is, ami a Földön kívül) történik. Eligazodni ebben az információrengetegben, a lényeget meglátni a felszín mögött, csakis úgy lehetséges, ha az egyén megfelelő iránytűvel rendelkezik. A békemozgalom vállalta ennek a politikai iránytűnek a szerepét, rendszeresen tájékoztat, magyaráz és eligazít a világpolitika főbb kérdéseiben. Ennek a gyors reagálásnak, aktivitásnak a következménye, hogy napjainkban kialakult már az érdeklődő embereknek az a csoportja, amely nem várja be a kommentálást, maga igyekszik rendet teremteni a dolgok között és rászokott a politizáló gondolkodásra. A békekongresszus fő feladata talán éppen az, hogy a magyar nép békevágyának demonstrálásán túl — kidolgozza azokat a munkamódszereket, amelyek alkalmasak a mozgalom frisseségének, reagáló készségének megőrzésére. Négy munkabizottságban a békemozgalom nagy tapasztalati munkásai vitáznak majd, tanácskoznak majd arról a négy témakörről — a magyar nép békemozgalmi helyzetéről, az európai biztonságról, Vietnam kérdéséről, a jelenlegi világhelyzetről -, amelyek a napirenden szerepelnek. Országszerte már készülnek a küldöttek a kongreszszusra. Minden bizonnyal jelentős állomása lesz a magyar békemozgalomnak, jelentős hozzájárulás lesz a politizáló embertípus kialakításához. Az idei év a magyar mezőgazdaság Dr. Soós Gábor miniszterhelyettes nyilatkozata Pénteki számunkban közöltük, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolt a kormány előtt a nyári mezőgazdasági munkák végrehajtásáról és az ősziekre való felkészülésről. Felkérésünkre dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes adott mindezekről lapunknak részletesebb tájékoztatást. — Az eddigi jelek szerint (az időjárás még közbeszólhat) az idei év a magyar mezőgazdaság legsikeresebb esztendeje! — mondotta. — Ez nem váratlan, vagy véletlen eredmény. Ismeretes, hogy a párt Központi Bizottsága és a kormány a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése után a mezőgazdasági termelés nagyarányú és intenzív fejlesztését határozta el. Ennek a céltudatos és kemény munkának a gyümölcse érett be, amikor a termésátlagok 15—20 százalékos növekedéséről adhatunk hírt. — A legfontosabb termék az ország kenyere. A gabonatermés alakulásáról alkothatunk-e végleges képet?— A gabona aratását augusztus közepére, a cséplést pedig augusztus végére befejeztük. Az összes gabonaterület 93 százalékát — kettővel többet a tavalyinál — géppel aratták. A gabona felvásárlása szinte zavartalanul, szervezetten ment. Kenyérgabonából annyit hordhattak be a magtárakba, tárolókba, amennyi a hazai szükségleten kívül még esetleges exportot is lehetővé tesz. És azt is, hogy megszüntessük a kötelező kenyérgabona vetésterület előírását. Ami a takarmánynövényeket illeti: a szálas takarmányok termése felülmúlja az előző évek kedvező átlagát is. Tartalékolni is tudunk. A szemes takarmány legnagyobb részét kitevő kukoricával várhatóan hasonló lesz a helyzet. Úgyhogy az eddigi központi keretgazdálkodást feloldhatjuk, és ezzel párhuzamosan folytatjuk — az eddiginél nagyobb mértékben — a szabadpiaci felvásárlást, ami az egyéni és háztáji állattartók igényeinek jobb ellátását, a takarmányárak kedvezőbb alakulását vonja maga után. — A kedvező termés ellenére a zöldség- és gyümölcsellátás és az árak helyenként miért alakultak kedvezőtlenül? — A korai zöldségnövények és gyümölcsök kissé késve értek. Emiatt ezekből a növényekből és burgonyából májusban és júniusban hiány volt. A fogyasztói árak az év első hét hónapjában meghaladták a múlt év azonos időszakának árait- A burgonya ára 15, a zöldségeké 0,3, a gyümölcsöké pedig 5,6 százalékkal magasabban alakult. Az év második felében meggyorsult az érés folyamata. A piaci felhozatal burgonyából, uborkából, gyökérzöldségből és káposztafélékből június vége felé, paradicsomból és zöldpaprikából pedig július második felében kedvezően megváltozott. Az árak csökkentek és valamennyi idénycikknél a tavalyi árak alatt maradtak és több termény tekintetében megközelítették az igen előnyös 1967-es árszintet. — Megközelítették, de nem érték el. Holott a hozamok rácáfoltak a két évvel ezelőttire. — Ez már kereskedelmi téma. A kereskedelemnek hatékonyabban kell megszervezni az áruterítést. Ne csak a fő ellátási területekre koncentrálják az árut! Véleményünk szerint tűrhetetlen, hogy — a jelenlegi termésátlagok mellett — az egyik országrészben például a szőlő kilója 7 forint, másutt meg 10 forint legyen egy időben. A termelőknek is job(Folytatás az 5. oldalon) AZ NDK 20. SZÜLETÉSNAPJÁRA KÉSZÜL (MTI) Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke, az NSZEP első titkára nyitotta meg Berlinben a Német Demokratikus Köztársaság fennállásának 20. évfordulójának megünneplését előkészítő bizottság harmadik ülésszakát. TITO A ZÁGRÁBI MAGYAR PAVILONBAN (Tanjug) Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök a zágrábi nemzetközi vásár megnyitásakor a vásáron tett körsétája során látogatást tett a magyar kiállítási pavilonban is. A jugoszláv elnököt Lantos Dezső nagykövetségi kereskedelmi tanácsos üdvözölte és kalauzolta a kiállítási pavilonban. NDK-POLITIKUS INDIÁBAN (ADN) Max Sefrin, az NDK miniszterelnök-helyettese, tegnap az indiai kormány vendégeként Új-Delhibe érkezett, ahol — mint a Német—Délkelet-ázsiai Társaság elnöke — részt vesz az India—NDK Baráti Társaság konferenciáján. AMERIKAI KOMMUNISTÁK KÜLDÖTTSÉGE KOREÁBAN (TASZSZ) Augusztus 19-től szeptember 10-ig a KNDK-ban tartózkodott az Egyesült Államok Kommunista Pártjának küldöttsége. A delegációt fogadta Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt főtitkára is. „ÚJSÁGÍRÓCSERE” (Reuter) Hongkongban szabadon bocsátottak újabb öt Peking-barát újságírót, akiket az 1967. évi tüntetések szervezésének vádjával börtönöztek be. Ezzel a 13 fogva tartott újságíró közül 12 szabadlábon van. Megfigyelők remélik, hogy az utolsó letartóztatott október 3-i szabadon bocsátásának eredményeképpen hamarosan hazatérhet Anthony Grey, a Reuter pekingi tudósítója, akit ugyancsak 1967 óta a kínai hatóságok házi őrizetben tartanak. HÚSZEZER DOLLÁROS ÚT (AP) Tegnap Londonban repülőgépre szállt Robert Williams néger polgárjogi vezető, aki nyolc éve él önkéntes száműzetésben. Rajta kívül csak ügyvédje szállt be a 130 személyes Boeing—707-be. A TWA légitársaság a repülőgép eltérítésének, vagy az esetleges bomba elhelyezésének megakadályozására biztosította Williams részére az egyedüli utazást a gépen. A polgárjogi vezetőt egyébként az Egyesült Államokban emberrablás vádjával állítják bíróság elé. Repülőútja a TWA légitársaságnak 20 000 dollárba kerül. Williamsot megérkezése után letartóztatta az FBI. A BRAZÍLIAI TERROR (Reuter) Brazíliában a katonai junta utasítására Oliveira Britot, Bahia állam bánya- és energiaügyi miniszterét, az ellenzéki brazil demokratikus mozgalom tagját 10 évre megfosztották politikai jogaitól, öt magas rangú katonatisztet elbocsátottak, három polgári politikus vagyonát elkobozták. A junta Elbrick amerikai nagykövet elrablása ürügyén fokozza a terrort. A nap híreiből Harminchat órás szünet után Dél-Vietnamban ismét bevetették a B-52-eseket Nixon tanácsadóival szűk körű Vietnam-megbeszélést tartott (UPI, AP, Reuter) Nixon elnök tegnap délután találkozott katonai és politikai tanácsadóival, hogy új döntéseket hozzon a vietnami háborúra vonatkozólag. A megbeszélésen a helyzet valamennyi vonatkozását megvizsgálták: a hadműveleteket, a párizsi béketárgyalásokat, az amerikai létszámcsökkentés folytatásának lehetőségeit és a VDK iránti politika perspektíváit Ho Si Minh halálát követően. A megbeszélés kulcskérdése az volt, hogy sor kerül-e a Vietnamban harcoló amerikai csapatok létszámának újabb csökkentésére. Tegnap késő délután befejeződött a vietnami helyzet megvitatására összehívott tanácskozás, amelyen Nixonon kívül részt vett: Spiro Agnevo alelnök, Melvin Laird hadügyminiszter, William Rogers külügyminiszter, John Mitchell igazságügyminiszter, Ellsworth Bunker saigoni nagykövet, Philip Habib, a párizsi amerikai küldöttség főtanácsadója, Henry Kissinger, Nixon nemzetbiztonsági tanácsadója, Richard Helms, a CIA igazgatója, Earle Wheeler, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, Chreighton Abrams tábornok, a vietnami amerikai haderők főparancsnoka és John McCain, a Csendes-óceán térségében állomásozó amerikai csapatok főparancsnoka. A másfél napos szőnyegbombastop Időközben Saigonban az amerikai parancsnokság bejelentette, hogy felfüggesztették a B—52-es nehézbombázók dél-vietnami támadásait. Az utasítás nyilvánvalóan Washingtonból érkezett. A DIFK által Ho Si Minh halála alkalmából rendelt tűzszünet idején sem hajtottak végre az amerikaiak B-52-esei bombatámadásokat és csütörtökön, a tűzszünet lejártakor is „csupán négy bevetésre” került sor, a szokásos nyolc-tízzel szemben. A szárazföldi harcok tegnap és tegnapelőtt nem voltak különösen jelentősek. Komolyabb összetűzésekre csupán Taj Ninh tartományban került sor, a szabadságharcosok 39 különböző célpontot lőttek rakétákkal és aknavetőkkel. „Hatálytalanították a döntést" Harminchat órával azután, hogy Dél- Vietnamban felfüggesztették a B—52-es óriásbombázók bevetését, az amerikai kormány hatálytalanította korábbi döntését és elrendelte a B-52-esek bombatámadásainak folytatását. Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője közölte: „Nixon elnök azért határozta el a bombatámadások folytatását, mert a DNFF harci tevékenysége elérte a háromnapos tűzszünet előtti szintet.” A szóvivő tagadta, hogy az elnök határozott dezeszkalációs lépésnek szánta volna a B-52- esek ideiglenes kiiktatását a hadműveletekből. Ziegler nem közölte, hogy a légi hadműveletek felújítását a Fehér Házban folyó vietnami tanácskozáson határozták-e el, vagy arra már korábban utasítást adtak. Országos Ifjúmunkás Tanács alakult Pénteken a Csepeli Munkásotthonban befejezte tanácskozását a 2. országos ifjúmunkás-parlament. A tegnapi ülésen a szekcióvezetők beszámoltak tanácskozásuk eredményeiről. Az első szekció vezetője, Lukács János, a KISZ KB intéző bizottságának tagja elmondotta, hogy eszmecseréjük témája a kezdő munkavállaló fiatalok helyzete volt. Megállapítható: a munkahelyen a beilleszkedés első, alapvető követelménye a jól végzett munka. A 2. szekció a szocialista munkaversennyel, az ifjúsági termelési mozgalmakkal foglalkozott — az itteni vitát Tóth Károly, a KISZ Komárom megyei bizottságának első titkára foglalta össze. A legnagyobb érdeklődés a 3. szekció munkáját kísérte — Tamás Mária, a Győr-Sopron megyei KISZ-bizottság itt(Folytatás az 5. oldalon)