Magyar Hírlap, 1969. szeptember (2. évfolyam, 241-270. szám)

1969-09-13 / 253. szám

Megjelenik a hét minden nap­ján, hétköznap 12, vasárnap 16 oldalon. Kiadja: a Lap­kiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9—11. A szerkesz­tőség és a kiadóhivatal tele­fonszámai: 221-285, 221-293, 222-408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta.Magyar Hírlap ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25,5 forint. Előfizethető a lap­­kézbesítőknél, bármely posta­­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. 2. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM POLITIKAI NAPI­LAP 1969. SZEPTEMBER 13. SZOMBAT A politizáló ember V0 . Egy-két hónapja csak, hogy összeül­tek a magyar békemozgalom képviselői a Parlamentben — ünnepelni. Június 17-én volt húsz esztendeje annak, hogy az első magyar békekongresszus meg­kezdte tanácskozását. Politikusok, tudó­sok, művészek vitatták meg akkor azo­kat a teendőket, amelyek a béke ügyé­nek aktív harcosaira vártak abban a nehéz időpontban, a nemzetközi légkör fokozatos „megfagyásának" idején. Két évtizede ennek és most idén októberben hetedik alkalommal ülnek majd össze a béke magyarországi követei. Húsz év munkáját összefoglalni, ér­tékelni csak sokoldalas tanulmányok­ban, értekezésekben, könyvekben lehet­séges. Most, amikor lassanként véget érnek a küldöttválasztó békegyűlések, nem is ez a feladat. Nem is csak az összegzés a cél, hanem a múlt tapasz­talatai alapján meghúzni a dolgok kö­zös eredőjét. Mi a két évtized legjelentősebb ered­ménye? Természetesen és mindenekelőtt a béke megőrzése — nem kompromisz­­szumok, az elvek feladása árán, hanem aktívan, harcosan. Ezen a tényen túl­menően pedig a békemozgalom nagy érdeme, hogy olyan embereket vont be munkájába, akik korábban csak pasz­­szív szemlélői, jóindulatú átélői voltak az eseményeknek. Már az első békekong­resszus küldöttlistája is árulkodott ar­ról, hogy a békevágy egyaránt megmoz­gat minden jó szándékú embert, a tár­sadalomnak akármelyik területéről való is. A küldöttválasztó gyűlések eddigi tapasztalatai is tanúsítják, hogy ez az összefogás a békéért, a szövetkezés a közös nagy cél érdekében még erősö­dött, még szilárdabbá vált. A XX. század ötvenes, hatvanas éveit minden bizonnyal úgy is jegyzik majd, mint az „információ robbanásának” éveit. Annyi mással együtt hihetetlenül meggyorsult a hírközlés. Az ember szin­te órák alatt — ha nem ugyanabban a pillanatban — értesül mindenről, ami a Földön (sőt arról is, ami a Földön kí­vül) történik. Eligazodni ebben az infor­­mációrengetegben, a lényeget meglát­ni a felszín mögött, csakis úgy lehetsé­ges, ha az egyén megfelelő iránytűvel rendelkezik. A békemozgalom vállalta ennek a politikai iránytűnek a szerepét, rendszeresen tájékoztat, magyaráz és eligazít a világpolitika főbb kérdései­ben. Ennek a gyors reagálásnak, akti­vitásnak a következménye, hogy nap­jainkban kialakult már az érdeklődő embereknek az a csoportja, amely nem várja be a kommentálást, maga igyek­szik rendet teremteni a dolgok között és rászokott a politizáló gondolkodásra. A békekongresszus fő feladata talán éppen az, hogy­­ a magyar nép béke­vágyának demonstrálásán túl — kidol­gozza azokat a munkamódszereket, amelyek alkalmasak a mozgalom fris­seségének, reagáló készségének meg­őrzésére. Négy munkabizottságban a békemozgalom nagy tapasztalati mun­kásai vitáznak majd, tanácskoznak majd arról a négy témakörről — a magyar nép békemozgalmi helyzetéről, az euró­pai biztonságról, Vietnam kérdéséről, a jelenlegi világhelyzetről -, amelyek a napirenden szerepelnek. Országszerte már készülnek a küldöttek a kongresz­­szusra. Minden bizonnyal jelentős állo­mása lesz a magyar békemozgalomnak, jelentős hozzájárulás lesz a politizáló embertípus kialakításához. Az idei év a magyar mezőgazdaság Dr. Soós Gábor miniszterhelyettes nyilatkozata Pénteki számunkban közöltük, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­ter beszámolt a kormány előtt a nyári mezőgazdasági munkák végrehajtásáról és az ősziekre való felkészülésről. Felké­résünkre dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes adott mindezekről lapunknak részletesebb tá­jékoztatást. — Az eddigi jelek szerint (az időjárás még közbeszólhat) az idei év a magyar mezőgazdaság legsikeresebb esztendeje! — mondotta. — Ez nem váratlan, vagy véletlen eredmény. Ismeretes, hogy a párt Központi Bizottsága és a kormány a me­zőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése után a mezőgazdasági termelés nagyarányú és intenzív fejlesztését hatá­rozta el. Ennek a céltudatos és kemény munkának a gyümölcse érett be, amikor a termésátlagok 15—20 százalékos növe­kedéséről adhatunk hírt. — A legfontosabb termék az ország ke­nyere. A gabonatermés alakulásáról al­kothatunk-e végleges képet?­­— A gabona aratását augusztus köze­pére, a cséplést pedig augusztus végére befejeztük. Az összes gabonaterület 93 százalékát — kettővel többet a tavalyinál — géppel aratták. A gabona felvásárlása szinte zavartalanul, szervezetten ment. Kenyérgabonából annyit hordhattak be a magtárakba, tárolókba, amennyi a hazai szükségleten kívül még esetleges exportot is lehetővé tesz. És azt is, hogy megszün­tessük a kötelező kenyérgabona vetéste­rület előírását. Ami a takarmánynövé­nyeket illeti: a szálas takarmányok termé­se felülmúlja az előző évek kedvező át­lagát is. Tartalékolni is tudunk. A sze­mes takarmány legnagyobb részét kitevő kukoricával várhatóan hasonló lesz a helyzet. Úgyhogy az eddigi központi ke­retgazdálkodást feloldhatjuk, és ezzel pár­huzamosan folytatjuk — az eddiginél na­gyobb mértékben — a szabadpiaci felvá­sárlást, ami az egyéni és háztáji állattar­tók igényeinek jobb ellátását, a takar­mányárak kedvezőbb alakulását vonja maga után. — A kedvező termés ellenére a zöldség- és gyü­mölcsellátás és az árak helyenként miért alakultak kedvezőtlenül? — A korai zöldségnövények és gyümöl­csök kissé késve értek. Emiatt ezekből a növényekből és burgonyából májusban és júniusban hiány volt. A fogyasztói árak az év első hét hónapjában meghaladták a múlt év azonos időszakának árait- A burgonya ára 15, a zöldségeké 0,3, a gyü­mölcsöké pedig 5,6 százalékkal maga­sabban alakult. Az év második felében meggyorsult az érés folyamata. A piaci felhozatal burgonyából, uborkából, gyö­kérzöldségből és káposztafélékből június vége felé, paradicsomból és zöldpapriká­ból pedig július második felében kedve­zően megváltozott. Az árak csökkentek és valamennyi idénycikknél a tavalyi árak alatt maradtak és több termény tekinte­tében megközelítették az igen előnyös 1967-es árszintet. — Megközelítették, de nem érték el. Holott a hozamok rácáfoltak a két évvel ezelőttire. — Ez már kereskedelmi téma. A ke­reskedelemnek hatékonyabban kell meg­szervezni az áruterítést. Ne csak a fő el­látási területekre koncentrálják az árut! Véleményünk szerint tűrhetetlen, hogy — a jelenlegi termésátlagok mellett — az egyik országrészben például a szőlő­ kilója 7 forint, másutt meg 10 forint le­gyen egy időben. A termelőknek is job­(Folytatás az 5. oldalon) AZ NDK 20. SZÜLETÉSNAPJÁRA KÉSZÜL (MTI) Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnö­ke, az NSZEP első titkára nyi­totta meg Berlinben a Német Demokratikus Köztársaság fennállásának 20. évfordulójá­nak megünneplését előkészítő bizottság harmadik ülésszakát. TITO A ZÁGRÁBI MAGYAR PAVILONBAN (Tanjug) Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök a zágrábi nemzetközi vásár megnyitásakor a vásáron tett körsétája során látogatást tett a magyar kiállítási pavilonban is. A jugoszláv elnököt Lantos Dezső nagykövetségi kereske­delmi tanácsos üdvözölte és kalauzolta a kiállítási pavilon­ban. NDK-POLITIKUS INDIÁBAN (ADN) Max Sefrin, az NDK miniszterelnök-helyettese, teg­nap az indiai kormány vendé­geként Új-Delhibe érkezett, ahol — mint a Német—Dél­kelet-ázsiai Társaság elnöke — részt vesz az India—NDK Baráti Társaság konferenciá­ján. AMERIKAI KOMMUNISTÁK KÜLDÖTTSÉGE KOREÁBAN (TASZSZ) Augusztus 19-től szeptember 10-ig a KNDK-ban tartózkodott az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártjának küldöttsége. A delegációt fo­gadta Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt főtitkára is. „ÚJSÁGÍRÓCSERE” (Reuter) Hongkongban sza­badon bocsátottak újabb öt Peking-barát újságírót, akiket az 1967. évi tüntetések szerve­zésének vádjával börtönöztek be. Ezzel a 13 fogva tartott új­ságíró közül 12 szabadlábon van. Megfigyelők remélik, hogy az utolsó letartóztatott októ­ber 3-i szabadon bocsátásának eredményeképpen hamarosan hazatérhet Anthony Grey, a Reuter pekingi tudósítója, akit ugyancsak 1967 óta a kínai ha­tóságok házi őrizetben tarta­nak. HÚSZEZER DOLLÁROS ÚT (AP) Tegnap Londonban re­pülőgépre szállt Robert Wil­liams néger polgárjogi vezető, aki nyolc éve él önkéntes száműzetésben. Rajta kívül csak ügyvédje szállt be a 130 személyes Boeing—707-be. A TWA légitársaság a repülőgép eltérítésének, vagy az esetle­ges bomba elhelyezésének megakadályozására biztosítot­ta Williams részére az egye­düli utazást a gépen. A pol­gárjogi vezetőt egyébként az Egyesült Államokban ember­rablás vádjával állítják bíró­ság elé. Repülőútja a TWA lé­gitársaságnak 20 000 dollárba kerül. Williamsot megérkezé­se után letartóztatta az FBI. A BRAZÍLIAI TERROR (Reuter) Brazíliában a ka­tonai junta utasítására Olivei­ra Britot, Bahia állam bánya- és energiaügyi miniszterét, az ellenzéki brazil demokratikus mozgalom tagját 10 évre meg­fosztották politikai jogaitól, öt magas rangú katonatisztet el­bocsátottak, három polgári po­litikus vagyonát elkobozták. A junta Elbrick amerikai nagy­követ elrablása ürügyén fo­kozza a terrort. A nap híreiből Harminchat órás szünet után Dél-Vietnamban ismét bevetették a B-52-eseket Nixon tanácsadóival szűk körű Vietnam-megbeszélést tartott (UPI, AP, Reuter) Nixon elnök tegnap délután találkozott katonai és politikai tanácsadóival, hogy új döntéseket hozzon a vietnami háborúra vonatkozólag. A megbeszélésen a helyzet valamennyi vo­natkozását megvizsgálták: a hadművele­teket, a párizsi béketárgyalásokat, az amerikai létszámcsökkentés folytatásának lehetőségeit és a VDK iránti politika perspektíváit Ho Si Minh halálát köve­tően. A megbeszélés kulcskérdése az volt, hogy sor kerül-e a Vietnamban harcoló amerikai csapatok létszámának újabb csökkentésére. Tegnap késő délután befejeződött a vietnami helyzet megvitatására összehí­vott tanácskozás, amelyen Nixonon kívül részt vett: Spiro Agnevo alelnök, Melvin Laird hadügyminiszter, William Rogers külügyminiszter, John Mitchell igazság­ügyminiszter, Ellsworth Bunker saigoni nagykövet, Philip Habib, a párizsi ame­rikai küldöttség főtanácsadója, Henry Kissinger, Nixon nemzetbiztonsági ta­nácsadója, Richard Helms, a CIA igaz­gatója, Earle Wheeler, a vezérkari főnö­kök egyesített bizottságának elnöke, Chreighton Abrams tábornok, a vietnami amerikai haderők főparancsnoka és John McCain, a Csendes-óceán térségében ál­lomásozó amerikai csapatok főparancs­noka. A másfél napos szőnyegbombastop Időközben Saigonban az amerikai pa­rancsnokság bejelentette, hogy felfüggesz­tették a B—52-es nehézbombázók dél-vietnami támadásait. Az utasítás nyilván­valóan Washingtonból érkezett. A DIFK által Ho Si Minh halála alkal­mából rendelt tűzszünet idején sem haj­tottak végre az amerikaiak B-52-esei bombatámadásokat és csütörtökön, a tűz­szünet lejártakor is „csupán négy beve­tésre” került sor, a szokásos nyolc-tízzel szemben. A szárazföldi harcok tegnap és tegnap­előtt nem voltak különösen jelentősek. Komolyabb összetűzésekre csupán Taj Ninh tartományban került sor, a szabad­ságharcosok 39 különböző célpontot lőt­tek rakétákkal és aknavetőkkel. „Hatálytalanították a döntést" Harminchat órával azután, hogy Dél- Vietnamban felfüggesztették a B—52-es óriásbombázók bevetését, az amerikai kormány hatálytalanította korábbi dönté­sét és elrendelte a B-52-esek bombatá­­madásainak folytatását. Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője közölte: „Nixon elnök azért határozta el a bombatámadások folytatását, mert a DNFF harci tevékenysége elérte a három­napos tűzszünet előtti szintet.” A szóvivő tagadta, hogy az elnök határozott dezesz­­kalációs lépésnek szánta volna a B-52- esek ideiglenes kiiktatását a hadműve­letekből. Ziegler nem közölte, hogy a légi hadmű­veletek felújítását a Fehér Házban folyó vietnami tanácskozáson határozták-e el, vagy arra már korábban utasítást adtak. Országos Ifjúmunkás Tanács alakult Pénteken a Csepeli Munkásotthonban befejezte tanácskozását a 2. országos ifjú­munkás-parlament. A tegnapi ülésen a szekcióvezetők be­számoltak tanácskozásuk eredményeiről. Az első szekció vezetője, Lukács János, a KISZ KB intéző bizottságának tagja el­mondotta, hogy eszmecseréjük témája a kezdő munkavállaló fiatalok helyzete volt. Megállapítható: a munkahelyen a beil­leszkedés első, alapvető követelménye a jól végzett munka. A 2. szekció a szocialista munkaver­sennyel, az ifjúsági termelési mozgalmak­kal foglalkozott — az itteni vitát Tóth Károly, a KISZ Komárom megyei bizott­ságának első titkára foglalta össze. A legnagyobb érdeklődés a 3. szekció munkáját kísérte — Tamás Mária, a Győr-Sopron megyei KISZ-bizottság itt­(Folytatás az 5. oldalon)

Next