Magyar Hírlap, 1969. október (2. évfolyam, 271-301. szám)
1969-10-18 / 288. szám
Megjelenik a hét minden napján, hétköznap 12, vasárnap 16 oldalon. Kiadja: a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9—11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-285, 221-293, 222-408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta.Magyar Hírlap ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25,5 forint. Előfizethető a lapkézbesítőknél, bármely postahivatalban és a posta hírlapüzleteiben. Külföldön a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat kirendeltségei és bizományosai terjesztik. 2. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1969. OKTÓBER 18. SZOMBAT Iskolája A felmérések szerint mintegy másfél millió televíziókészülék van forgalomban hazánkban, és a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy egy készülékre legalább négy nézőt kel számolni: családtagot, ismerőst, érdekesebb adásokra bekopogtató szomszédot. E szerint - jó esetben — az ország lakosságának erős fele látta azt a péntek esti adást, amelylyel a Demokratizmus a hétköznapokon című új sorozat beköszöntött. Jó lett volna, ha mindenki látja. Aki nézője volt, bizonyára azt érezte: régen esedékes műsor indult el. Igaza van. Átfogó kérdésekről sok szó esett már, televízióban és másutt: államrendünk alapjairól, társadalmi struktúráról, politikánk fő vonásairól, törekvésekről és módszerekről. Szenteltünk-e azonban elég figyelmet a hétköznapi kérdéseknek? A kis ügyeknek? Érvényesül-e és hogyan érvényesül a gyakorlatban az egyenlőség elve? Létezik-e protekcionizmus? Hogyan állunk napjainkban a bürokráciával? Hogy milyen fogadtatásban részesül az ember az üzletben, a villamoson, az étteremben, vagy másfelől: hogyan közeledik a vendég a pincérhez, a vásárló az eladóhoz, az utas a kalauzhoz? Megvalósul-e a vitaszellem, érvényesíteni tudjuk-e a bírálat jogát, van-e foganatja közérdekű panaszainknak? Demokratikus közgondolkodásunk alapjairól van szó. Arról, hogy meg tudjuk-e tölteni mindig megfelelő tartalommal a szocializmus biztosította és alkotmány lerögzítette jó kereteket? Egyáltalán ne restelljük bevallani, hogy ezen a téren még igen sok a tennivaló. Hogy — nyersen fogalmazva — nem mindig tudunk igazán élni a szabadsággal. S hogy még sok a bosszantó akadály ahhoz, hogy igazán élni tudjunk vele. Ez elsősorban éppen a kis dolgokra vonatkozik, a hétköznapi viszonylatokra. És ennek is megvannak a maga okai. Nyomasztó örökséget hurcolunk. A társadalom, amelyet forradalmunk megdöntött, gazdasági tekintetben félig volt feudális - az uralkodó közgondolkozás tekintetében azonban egészen az. Nálunk a demokratizmusnak alig voltak számottevő hagyományai, s a megváltozott gazdasági-politikai viszonyok csak lassacskán eredményezik az elmaradt struktúrájú közmorál és a hétköznapi társadalmi normák megváltozását. Olyan tény ez, amellyel minduntalan szembetalálkozunk, s amellyel ezért komolyan számolnunk kell. Elkerülhetetlen feladat tehát, hogy megteremtsük és folyamatosan fenntartsuk a demokratizmus iskoláit, a szocialista demokrácia általános, középfokú és felső „tanintézeteit”. Ezt a most induló televízióműsort - jó esetben az ország fele hallhatta-láthatta. Ha a rádióban indítanának hasonló műsort, a szám jelentősen meg is növekednék. Kézenfekvőnek látszik az az igény, hogy minden olyan kezdeményezést, amelynek hatósugara az egész országra ki kellene hogy terjedjen, elsősorban a legnagyobb ,hordtávolságú kommunikációs eszközöknek kell kisajátítaniuk és magukévá tenniük. S hogy ezen az alapon a demokratizmus legáltalánosabb iskoláját is éppen a legdemokratikusabb közlőeszközöknek kell megvalósítaniuk. Ezért örülünk a televízió új sorozatának, s ezért várunk további hasonlót a képernyőn is, a rádióban is. Leszállt a Szojuz 7. is, a Szojuz 8. folytatja útját ('!}- ---------------------------------------------------------------------------------------------------x Százhuszonnégy ország küldöttei Budapesten Megnyílt a Vl. szakszervezeti világkongresszus Fock Jenő a kormány nevében üdvözölte a tanácskozást Pénteken délelőtt 9 órakor Budapesten, az építők szakszervezetének székházában megnyílt a VII. szakszervezeti világkongresszus. A szakszervezeti mozgalom kiemelkedő nemzetközi eseményére a világ minden tájáról — összesen 124 országból érkeztek küldöttek, több mint 200 országos szakszervezet, valamint 33 nemzetközi szervezet képviseletében. A tíz napig tartó tanácskozás megnyitójaként a szakszervezeti székház kongreszszusi termében ünnepi ülést tartottak, amelynek elnökségében helyet foglalt a vendéglátó magyar szakszervezetek képviseletében Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára, Pierre Gensous, az SZVSZ helyettes főtitkára, továbbá a világszövetség alelnökei és titkárai. A megnyitó ünnepségen meghívott vendégként részt vett és ugyancsak a díszelnökségben foglalt helyet Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Sarlós István, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Bertil Bolin, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgató-helyettese, vezeti dolgozóinak milliói, azt várják a nagy múltú világszervezettől, kongresszusunktól, hogy döntéseivel újabb segítséget adjon kemény és áldozatokat követelő harcunkhoz. Szükség van a világos döntésekre és állásfoglalásokra, mert napjainkban sok jelenség nehezíti az eligazodást. A reakció — mert legtöbbször már nem képes nyílt leszámolásra — igyekszik elködösíteni a megoldáshoz vezető utakat, megpróbálja a maga érdekében felhasználni a dolgozók szakszervezeteit. — Amikor kongresszusunk a világ dolgozóit erejük felismerésére serkenti, és az imperializmus elleni egyesítésre hívja fel, ezzel hozzájárul a világimperializmus, a fő ellenség teljes legyőzéséért folytatott harchoz. Megnyitó beszéde végén a SZOT főtitkára kegyelettel emlékezett meg a nemzetközi szakszervezeti mozgalomnak a VI. világkongresszus óta elhunyt kiemelkedő harcosairól, akiknek emléke előtt néma felállásssal tisztelegtek a kongresszus részvevői. Ezután Louis Saillant, az SZVSZ főtitkára üdvözölte a világkongresszus küldötteit. Gáspár Sándor: Hárommillió szervezett magyar dolgozó testvéri jókívánsága A magyar himnusz elhangzása után Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára mondott megnyitó beszédet. A magyar szervezett dolgozók és a magyar szakszervezetek nevében üdvözölte a VII. szakszervezeti világkongresszus küldötteit, a meghívott vendégeket és a tanácskozás minden részvevőjét. Hangsúlyozta: a magyar szakszervezetek, a magyar dolgozók nagy megtiszteltetésnek tartják, hogy a nemzetközi szakszervezeti mozgalom legfőbb szerve, a VII. világkongresszus Budapesten ült össze. A magyar fővárosban a világ szervezett dolgozóinak képviselői tanácskoznak, őket köszönti a 3 millió szervezett magyar dolgozó szívből fakadó, testvéri üdvözlete és jókívánsága. — Mi Magyarországon a szocializmust építjük — folytatta beszédét Gáspár Sándor —, tudjuk és érezzük, hogy ez nemcsak a mi ügyünk, felelősséggel tartozunk érte a világ dolgozóinak is, akik figyelemmel követik népünk munkáját, tevékenységét. — A magyar dolgozók internacionalista érzései mélyek és megalapozottak. A szakszervezeti mozgalomnak hazánkban évszázados múltja van, s ebben a proletár szolidaritás mindig kiemelkedő szerepet töltött be. A magyar dolgozók hosszú, küzdelmes osztályharc során tanulták meg értékelni munkástestvéreik harcos szolidaritását. A világ dolgozóinak összetartozása számunkra szent ügy. — A dolgozók érdekeinek képviselete köt össze mindannyiunkat, s a szervezetet, amely a mostani világkongresszust összehívta, azért hoztuk létre 25 évvel ezelőtt, hogy benne testesüljön meg a dolgozók hatalmas ereje, egysége és elszántsága a békéért, a jobb életért vívott harcban. Mindannyiunk felelősségteljes feladata még alkalmasabbá tenni Szakszervezeti Világszövetségünket arra, hogy a legjobban eleget tehessen korunk követelményeinek, a béke, a társadalmi haladás, a dolgozók ügyéért vívott közös küzdelem nagy feladatainak. A továbbiakban a SZOT főtitkára arról beszélt, hogy ezekben a napokban a világ nagy figyelemmel fordul Budapest felé. Várakozással tekintenek munkánkra — mondotta — mindenekelőtt a világ szer- BUKARESTI KITÜNTETÉS (MTI) Tegnap bukaresti nagykövetségünkön Vince József nagykövet átnyújtotta a Tanácsköztársasági Emlékérmet a magyar Vörös Hadsereg 21 egykori, Bukarestben élő harcosának. Az ünnepségen jelen volt Petre Blajovici, az RKP VB póttagja és több más vezető személyiség. DIPLOMÁCIAI KAPCSOLAT KÉT ÉVTIZEDE (MTI) A Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió, továbbá Bulgária, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Kína, Korea, Albánia és Mongólia közötti diplomáciai kapcsolat felvételének huszadik évfordulóján az NDK külügyminisztériuma baráti találkozót rendezett. Az összejövetelen megjelent dr. Nagy Lajos, hazánk berlini nagykövete is. Peter Florin külügyi államtitkár és P. Abraszimov szovjet nagykövet méltatta az évforduló jelentőségét. PODGORNIJ FINNORSZÁGI KÖRÚTJA (TASZSZ) Podgornij szovjet államfő, aki Kekkonen elnök társaságában országjáró körutat tesz Finnországban, Imatra városába érkezett KÉT ÉLET A HALÁL ELLEN (AFP) Két amerikai diák, a 17 éves Craig Badiali és azonos korú osztálytársnője, Joan Fox, közös öngyilkosságot követett el, hogy felhívja a világ figyelmét a béke megteremtésének szükségességére. Több levelet hagytak szüleikhez, tanáraikhoz és barátaikhoz címezve. Ezekben arról írtak, hogy a béke ügyéért akartak meghalni, tiltakozásul a vietnami háború, valamint „a világon uralkodó körülmények ellen”. Louis Saillant: Barátiak a kapcsolatok a magyar szakszervezetek és a Szakszervezeti Világszövetség között Meleg szavakkal köszöntötte a magyar szakszervezeteket, s a kongresszusnak otthont adó főváros lakóit, utalt azokra a bensőséges kapcsolatokra, amelyek a Szakszervezeti Világszövetség és a magyar szakszervezetek között a közös munka során kialakultak. Elismeréssel szólt a magyar szervezett dolgozók részvételéről a szocialista építésben. Az SZVSZ főtitkára a továbbiakban a világszövetség közelgő negyedszázados jubileumáról szólt, majd kijelentette: az 1970-es évet a világ dolgozói számára egy másik, még jelentősebb esemény teszi majd emlékezetessé . Lenin születésének századik évfordulója. Az évfordulót a szakszervezeti világmozgalom a jubileum jelentőségéhez méltóan kívánja megünnepelni. Lenin életműve szorosan összefügg az emberiség mai történetével, nélkülözhetetlen és hasznos útmutatás a szakszervezetek számára a munkásosztály érdekeinek védelmében. Végül kifejezte azt a reményét, hogy a VII. szakszervezeti világkongresszus újabb lendületet ad majd az SZDSZ munkájának, s jelentősen hozzájárul a szakszervezeti egység megteremtésére irányuló mozgalom kibontakozásához. Fock Jenő: Az SZVSZ tevékenységében megtestesül a nemzetközi munkásosztály ereje, szolidaritása Az SZVSZ főtitkára után Fock Jenő miniszterelnök, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevében üdvözölte a kongresszust. " Dolgozó népünk testvéri szeretettel fogadja a VII. szakszervezeti világkongresszus részvevőit, s azt kívánja, hogy munkájuk sikeres legyen, minden kedves vendégünk jól érezze magát körünkben — mondotta. — A magyar dolgozók várakozással tekintenek a világkongresszus munkájára, amelynek állásfoglalásai erőt, lendületet adnak népünknek is a szocialista építés feladatainak sikeres megoldásához. A kormány elnöke a továbbiakban vá(Folytatás az 5. oldalon) EGK-ÉRTEKEZLET (AFP) Joseph Luns holland külügyminiszter elnökletével tegnap Luxemburgban összeült a Közös Piac külügyminiszteri értekezlete, hogy megvitassa a Közös Piac kibővítésének kérdését. JAZZ-JAMBOREE-69 (MTI) Varsóban csütörtökön este, a Kultúra és Tudomány Palotájának hangversenytermében ünnepélyesen megnyitották a „Jazz-Jamboree—69” nevű könnyűzenei fesztivált, amelyen 15 európai és tengeren túli országból vesznek részt dzsesszzenekarok. Hazánkat Pege Aladár és együttese képviseli.