Magyar Hírlap, 1970. január (3. évfolyam, 1-31. szám)
1970-01-18 / 18. szám
8 1970. JANUÁR 18. VASÁRNAP NÉPGAZDASÁG - VILAGGAZDASAG Magyar Hírlap Beszélgetés a vezetésről igazgató elvtárs, változott-e az ön A titkárnő rendkívül udvarias volt. Kértem, kapcsolja a vezérigazgatót. Sajnos, nem tehetem, mondta, osztályvezetői értekezletet tart és éppen ő beszéd. Talán később, mondjuk egy óra múlva... Amikor újra hívtam, még tartott az értekezlet. Utána — mondta a titkárnő — német vendégek érkeznek, kora délután pedig csehszlovák üzletembereket fogat!».. Már jócskán sötétedett, amikor mégis sikerült beszélnem Somogyi Bélával, Az OFOTÉRT vezérigazgatójával. / Elmúlt fél öt, vége a munkaidőnek. Alág néhány perce távoztak a csehszknák kereskedők, a szobában még vágni lehet a füstöt. A vezérigazgató frissnek látszik és mosolyog, de egy óvatlan pillanatban lopva megtöröli a homlokát. Az asztalán felnyitva a határidő napla. A mai napra minden pontosan felírva, órák szerint. És holnap? Programja egyetlen szó csupán, a lapon nagy betűkkel keresztül írva: vidék. Igennel vagy nemmel — örül, ha egyszer-egyszer kiszabadulhat innen? — Szabadulni? — kérdez vissza meglepődve. — Nem akarok semmitől sem szabadulni, ami a vállalattal kapcsolatos. Az előre kidolgozott munkarend szerint holnap meglátogatom vidéki üzleteink egy részét. A rendszeres, személyes kapcsolatokat nem lehet nélkülözni. Egyszerűsödik az ügyintézés, közelebb kerülünk egymáshoz. Mostanában különösen fontos ez, hiszen az új gazdaságirányítási rendszer munkastílusa, a megváltozott üzletpolitika még nincsen mindenkinek a vérében. A vállalati döntések érthetőbbek, világosabbak lesznek, ha azokat személyesen is megbeszéljük. Félretolja az asztalán tornyosuló iratokat. Észreveszi, hogy figyelem mozdulatát. Nevetve mondja: — Ma különleges világnap van. Reggeltől mostanáig egyfolytában tárgyaltam, még nem volt időm aláírni a napi postát. Ne aggódjék, azért meglesz. Soha semmit sem teszek el másnapra, mindent azonnal elintézek. Munkarendemet úgy állítom össze, hogy mindenre jusson idő, a váratlan eseményekre is. Azért hébe-hóba akadnak kivételek. Somogyi Béla — így tudják róla közvetlen munkatársai is — nagy súlyt helyez arra, hogy döntéseit, illetve az ügyvezetés határozatait a vállalat dolgozói megértsék, és végrehajtásukat szívügyüknek tekintsék. De vajon a vezérigazgatónak sikerült-e minden tekintetben levetnie a régi „tervutasításos” szemléletet, és azonosulnia az újjal? A kérdés elgondolkoztatja. Lehetetlenség egyszerűen igennel vagy nemmel válaszolni. Tizenkilenc éve vállalatvezető. Az OFOTÉRT, amikor átvette irányítását, gyermekkorát élte: 62 üzletben és a központban összesen 350 dolgozója volt. Ma az üzletek száma 95, a dolgozóké pedig 1500. A vállalat 1952-től nagykereskedelmi tevékenységet is folytat és 1953-tól laboratóriumi ipari tevékenységgel is bővült munkája. Kiskereskedelmi forgalmuk e 19 év alatt a hatszorosára növekedett. Inkább önmagának mondja a tényeket, hogy válaszát megalapozhassa. Közben nyugtalanul feláll az asztal mellől. Mozdulatain látszik, hogy hosszú ideig aktív sportoló volt, tíz évig a Magyar Kézilabda Szövetség elnöki tisztét is betöltötte. De közben elvégezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet, utána pedig a pártfőiskolát. Álmatlan éjszakák — Átmenet? Helyzeti előnyöm volt. Habár a vállalat a Belkereskedelmi Minisztérium irányítása alatt állt, a szakmai kérdésekben szabad kezet, önállóságot kaptam már jóval az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése előtt. Így az önállóság gyakorlásában némi tapasztalatot szereztem. Az első kereskedelmi igazgató voltam, akit 1952-ben kiküldtek a lipcsei vásárra, s attól kezdve többször jártam az NDK-ban bevásárló úton. Talán ennek az előéletnek köszönhető, hogy 1968. január 1-én a kereskedelmi vállalatok közül egyedül az OFOTÉRT kapta meg az önálló importjogot. És talán ezzel magyarázható, hogy az új gazdasági rendszerbe való átlépésünk simán ment. Tévedés ne essék: akkor sem voltunk és manapság sem vagyunk a gazdasági élet tudósai. Szüntelenül figyelni és tanulni kell, nehogy valami hibát vétsünk. — Minden döntése, üzleti lépése sikeres volt? — Ezt nem állíthatom. Elmesélek egy példát. Hibásan döntöttem, s napokig nem aludtam miatta. A dolog úgy történt, hogy elkápráztatott egy kedvező ajánlat és a piaci helyzet kellő ismerete nélkül nagy mennyiségű Kvarc filmfelvevőgépet vásároltam. Jó üzletet reméltem, de balul sikerült. Nem tudtuk eladni, csak hosszú idő alatt, többszörös árleszállítással. Ezenkívül is előfordult néhány rosszul sikerült lépés. — Általában egyedül dönt? — Előbb meghallgatom vezető munkatársaim javaslatait és ha szükségesnekítélem, a bolti dolgozókét is. Csak akkorérhetünk el jó eredményeket, ha a fontos üzleti lépésekben egyetértünk . Munkatársai szerint ön a gyors elhatározások és döntések embere ... — Gyors döntésre nincs mindig lehetőség. Hónapokig tartott például, amíg eldöntöttük, hogy az idén milyen importcikkeket vásároljunk a tőkés piacon, főleg Japánban. Egyébként csakugyan nem vagyok híve a halogatásnak és ezt másoknál sem szeretem. Munkatársaimat rendszeresen beszámoltatom. Azt hiszem, elég jól ismerem a vállalat ügyeit, ezért lehetőségem is van a gyors elhatározásokra és intézkedésekre. A vevőnek van igaza . Tudomása van arról, hogy egyikmásik utasítását az üzletekben nem fogadták szimpátiával? — Hogyne. Álláspontom szerint minden reklamáló vásárlónak igaza van, s még akkor is, ha téved. A kereskedő számára kifizetődőbb, előnyösebb, még némi ráfizetés árán is, ha elégedett vevő hagyja el a boltot, mintha egy méltatlankodó, sértett vásárló távozik. Mindkettő alkalmi propagandistává válik, s számunkra csak az egyik lehet hasznos. Néhány üzletünkben ezt még nem látják világosan az eladók, s úgy vélik: csorba esik hozzáértésükön, ha meggyőződésük ellenére a vevőnek adnak igazat. Ha olykor homok is kerül a fogaskerekek közé, azért a vállalat dolgozói méltányolják a nyugodt, körültekintő vezetést. Nyolcvan százalékuk 10—20 éve van az OFOTÉRT-nál. És a vállalat eredményeit, az igazgató munkásságát felettes szervei is elismerik. Somogyi Béla, sok más kitüntetés után megkapta a Munka Érdemrend army fokozatát, majd a Szocialista Hazáért Érdemrendet. Későre jár. A beszélgetés szüneteiben már a postát is aláírta. Aztán szól a telefon, felesége keresi, kissé aggódva. Sietnie kell, mondja, már várják a barátai. S úgy gondolja, magyarázattal tartozik, ezért hozzáteszi: — Hetenként egyszer... ultiparti. Halasi Árpád Bővülő export és import isT(iAn) Magyar—norvég árucsere-forgalmi megállapodás Nagyobb lehetőségek az ipari kooperáció előtt Szombaton a Külkereskedelmi Minisztériumban hosszú lejáratú, ötéves norvég —magyar árucsere-forgalmi megállapodást írt alá Rolf Jerving, a norvég külügyminisztérium osztályfőnöke és Antalpéter Tibor, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Az aláírásnál jelen volt Tancred Ibsen, a Norvég Királyság budapesti nagykövete, valamint dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes. Ugyanekkor parafálták a két ország közötti gazdasági, ipari és műszaki együttműködési egyezményt, amely a vállalatok és intézmények kooperációját hivatott elősegíteni. Ezt az egyezményt előreláthatólag tavasszal Oslóban írják alá, hal intenzívebben dolgozzuk meg a piacot, s ha az egyszer már megszerzett vevő gyors alkatrész-utánpótlást, jó szervizt kap. — Jobban meg kell ismernünk egymás piacát, ipari fejlettségét, üzleti követelményeit. Norvégiában például igen fejlett a vegyipar és az elektrokémia. Ezekben az iparágakban az eddiginél nagyobb lehetőségek várnak a magyar külkereskedelemre. A megbeszéléseken ismét nyilvánvalóvá vált, hogy exportcégeinknek jobban kell propagálniuk saját termékeiket, s a kooperációs lehetőségek ismertetéséről — mindkét félnek — fokozottabban kellene gondoskodnia. Az együttműködésre ugyanis számos mód kínálkozik és a tavasszal aláírandó, azaz a tegnap parafált gazdasági, ipari és műszaki egyezmény ezt mindenben elősegíti. Az alapok tehát adottak é s most a kitartó, hatékony szervező munka hétköznapjai következnek. G. K. A. Megkötöttség nélkül Rolf Jerving nyilatkozatot adott lapunk munkatársának. Elmondta, hogy a most megkötött hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás — ellentétben a korábbi, három évre szólóakkal — öt évre érvényes. Ez mindkét részvevőt feljogosítja arra a reményre, hogy hosszabb távú üzletpolitikát folytathatnak. Az elmúlt három év során a Norvégiába irányuló magyar export értéke hatmillió dollár, az onnan Magyarországra szállított áru értéke négymillió dollár volt.Igen jól beváltak nálunk a Magyar Hajó- és Darugyár kőszállító hajói, továbbá az Északi-tenger mentén a parti forgalmat bonyolító magyar teherhajók. Az utóbbi tíz esztendő magyar—norvég kereskedelméről elmondhatom, hogy első szakaszában a kölcsönös árucsereforgalom emelkedett, míg második felében némi stagnálást tapasztalhattunk. A most megkötött kormányközi megállapodás — véleményem szerint — jó alapot nyújt arra, hogy ismét nekilendüljön a forgalom. — Mi elsősorban halat és haltermékeket, vegyianyagokat, papíripari termékeket, különböző gépeket és berendezéseket kívánunk eladni Magyarországon. Az önök Norvégiába irányuló exportjának, minthogy piacunk néhány egészen csekély megkötöttségtől eltekintve, teljesen szabad, semmi akadálya nincs, csupán az igen erős versenyben kell helytállniuk; nagyok a minőségi követelmények, a szállítási feltételek pedig szigorúak. Bízom abban, hogy az ötéves, hosszú lejáratú megállapodás mindkét fél számára kedvező fejleményeket hoz majd — fejezte be nyilatkozatát Rolf Jerving. Piackutatás, termékpropaganda Ezután Viszt Miklós, oslói kereskedelmi tanácsosunk ismertette üzleti lehetőségeinket. Talán hangsúlyozni kellene a Rolf Jerving által is említett igen erős konkurrenciát. Norvégia rendkívül igényes piac. A magyar külkereskedelemnek elsősorban a mezőgazdasági és ipari kis- és középfogyasztókat kell megtalálnia. Szilárd, hosszú távú üzleti kapcsolatokat akkor remélhetünk, ha a jelenleginél sok Új jogszabály Eszközlekötési járulékból fejlesztés A Magyar Közlöny szombati száma közli a pénzügyminiszter rendeletét az eszközlekötési járulékokról. A rendelet értelmében azok a vállalatok, amelyek a lakosság megrendelésére — külön megjelölt — javításokat, szolgáltatásokat végeznek, eszközlekötési járulékukat saját fejlesztési alapjuk növelésére használhatják fel. Az új jogszabály nyomán körülbelül 100 millió forinttal növekszik a javító-szolgáltató vállalatok fejlesztési alapja, amelynek segítségével tovább fejleszthetik a mosást, a kelmefestést, vegytisztítást, a gépjárműjavítást, az elektromos háztartási gépek javítását, a ruhák, cipők mérték utáni készítését, a textilruházati, bőr- és szőrmeruházati cikkek, cipők javítását, korszerűsíthetik a különféle ipari jellegű szolgáltatásokat, a lakáskarbantartást. A rendelet kiterjed a fodrászatokra, a kozmetikai szalonokra és a fényképezésre is. Az új rendeletet első ízben az 1970 első negyedévi eszközlekötési járulék elszámolásakor kell alkalmazni. Döntött a Gazdasági Bizottság Fejlesztik a nyomdaipart A Gazdasági Bizottság korábbi határozata alapján tárcaközi bizottság alakult, hogy megvizsgálja a nyomdaipar helyzetét és előkészítse fejlesztési programját a negyedik ötéves tervre. A GB legutóbbi ülésén, a tárcaközi bizottság felmérése és jelentése alapján megállapította, hogy az igényekhez képest a nyomdaipar fejlesztése elmaradt, és ennek fokozatos felszámolására a negyedik ötéves terv időszakában intézkedéseket kell tenni. 1957 és 1961 között a nyomdaipar termelése évenként 10—13 százalékkal, vagyis gyorsan emelkedett, ezt követően azonban valamelyest csökkent az ütem. 1960 és 1967 között a termelékenység 42 százalékkal nőtt. A nyomdákban nagy a zsúfoltság, kevés a raktár, nem elegendőek, korszerűtlenek a szociális létesítmények. A nagy nyomdák gépeinek 60 százaléka 30 évesnél öregebb. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta tovább nőtt a nyomdaipari termékek iránti kereslet, és ennek egy részét az ipar már nem tudja kielégíteni. A tárcaközi bizottság ilyen helyzetfelmérés birtokában tett javaslatot a nyomdaipar fejlesztésére a következő ötéves tervidőszakra, és javasolta a távlati fejlesztés koncepciójának kidolgozását is. A Gazdasági Bizottság jóváhagyta az alapul szolgáló irányelveket. A következő öt évben a termelőkapacitások 40—45 százalékos növelésére lehet számítani, a fejlesztést elsősorban a meglevő nyomdák rekonstrukciójával, gépeinek cseréjével kell megvalósítani. Az új termelőegységeket úgy kell létrehozni, hogy csökkenjen a nyomdaipar nagyfokú budapesti koncentráltsága. Figyelembe kell venni, hogy milyen gépek, berendezések szerezhetők be szocialista országokból, s az importra a hosszú lejáratú hitelpreferenciákat már az idén ki kell terjeszteni. A GB álláspontja szerint 1971-től a nyomdaipar kapjon kedvezményes hitelt, de emellett meg kell vizsgálni az állami költségvetési támogatás szükségességét is. Olcsóbb narancs érkezett Az elmúlt napokban háromezer tonna narancs érkezett a Délkerhez, amelynek ellátási gondjai most már enyhültek, sőt ezen a héten már vidékre is az igények szerint szállítottak narancsot. Algériai és marokkói hajókban 4700 tonnányi küldemény várja a kirakást dán, olasz és nyugatnémet kikötőben. Így március végéig a tavalyinál ezer tonnával több, összesen 15 ezer tonna narancs kerül forgalomba. Ára változatlanul kétféle. A 25 forintoson kívül az Észak-Afrikából érkező narancsot 21 forintért árusítják. HORIZONT • HORIZONT • HORIZONT Utak, vasutak a Szovjetunióban Az idén több mint 2500 kilométer új közlekedési útvonal épül a Szovjetunióban, majdnem 1300 kilométer hosszúságú autóút és ugyanannyi vasútvonal. A szállítási célokat szolgáló legnagyobb építkezés az ország keleti részében levő Bajkáltó és az Amur folyó menti Komszomolszk közötti vasútvonal egyik szakaszának megalkotása lesz. Ennek az összesen 3150 kilométer hosszúságú vasútvonalnak nagy része a tajgán vezet majd át. Az Uralfolyó északi része és az Ob folyó között létesített vasúti összeköttetés 370 kilométeres szakasza már elkészült, idén további 150 kilométeres részt szándékoznak megépíteni. Kínai távírógép A kínai távközlési ipar két jelentős termékéről érkezett hír. Sikerült megoldani a kínai írásjeleket alkalmazó táviratok nagy sebességű elektronikus továbbítását. A kínai technikusok által előállított tranzisztorizált távírógép az eddigi berendezések hírtovábbítási sebességét 75-szeresen múlja felül, s 1500 kínai írásjelet ír le percenként. A másik új hírközlési berendezés újságoldalak továbbítására szolgál. A telefotó segítségével igen rövid idő alatt sok ezer kilométeres távolságra lehet továbbítani egy egész újságoldalt, tehát a központi lapokat nem kell Pekingből szállítani a nagy kiterjedésű ország különböző részeibe. Algériai küldöttség Moszkvában Algériai gazdasági küldöttség érkezett Moszkvába, ahol folytatódtak a szovjet— algériai új, hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény megkötésére irányuló tárgyalások, amelyek az elmúlt év októberében kezdődtek Algírban. Román gépek piaca A Masinexport román külkereskedelmi vállalat első ízben szállított csapágygolyóreszelő gépet és 70 csapágygolyó formálót a Szovjetuniónak. A román vállalatok számos carusszelesztergát, lyukasztógépet és shoppinget szállítanak számos országba, így Ausztráliába, az NSZK-ba, Spanyolországba, Kínába.