Magyar Hírlap, 1970. július (3. évfolyam, 181-211. szám)

1970-07-20 / 200. szám

1­­% ) ^ Magyar Hírap nemzetközi politika ma. július 20. hétfő­n Harci zajos vasárnap a Közel-Keleten Az UIA idegháborút visel az EAK ellen (AFP) Az izraeli hadsereg szóvivője közölte, hogy az izraeli légierő vasár­nap délelőtt támadásokat intézett jordá­niai és libanoni célpontok ellen. A jor­­dániai bombatámadás színhelye az iz­raeli Beisan városával szemben, fekvő terület, a libanoni pedig a Hermon-hegy vidéke volt Vasárnap húsz izraeli sugárhajtásos harci repülőgép kisebb-nagyobb megsza­­kításokkal három órán keresztül táma­dásokat hajtott végre egyiptomi kato­nai célpontok ellen anélkül, hogy azok­ban kárt okozott volna. A szíriai hírügynökség közlése szerint vasárnap délután a szíriai légvédelem lelőtt egy Skyhawk-típusú izraeli repülő­gépet. A délutáni órákban négy izraeli gép intézett támadást a szíriai állások ellen és ekkor lőtték le a gépet. Szíriai részről veszteség nem volt. (MENA) Egy kairói katonai szóvivő közlése szerint, az egyiptomi hadsereg foglyul ejtette annak az izraeli Phan­­tom-gépnek egyik pilótáját, amelyet az egyiptomi légvédelem szombaton , a Szuezi-csatorna övezete felett lelőtt. A másik pilóta bennégett a gépben. A kairói sajtó vasárnap az Egyesült Államok és Izrael propaganda hadjárata alkotóelemének minősítette azokat a híreszteléseket, hogy Izraelnek atom­bombája van, illetve képes arra, hogy hamarosan elkészítsen egy atombombát. Az Al Gumhurija cikke szerint az Egye­sült Államok arra használja fel ezeket a híreszteléseket, hogy idegháborút vi­seljen az EAK ellen, s ugyanakkor meg­javítsa Izrael harci szellemét, amelynek erre szüksége van, miután az egyiptomi légvédelem felőtt támadó izraeli Phan­­tom-gépeket. (UPI) Az amerikai légierő vezérkará­nak tanulmányi küldöttsége, amelynek vezetője Ildmundson tábornok, kétnapos izraeli látogatásának befejeztével eluta­zott Tel Avivba. Az amerikai tisztek Izraelben megbeszélést folytattak Dajan tábornokkal, az izraeli hadsereg magas állású tisztjeivel, valamint korm­ánysze­­mélyiségekkel. Henry Bellman demokrata szenátor szombaton egy televízióinterjú során ki­jelentette, hogy az amerikai kongresszus elsieti Izraellel kapcsolatos katonai elkö­telezettségének jóváhagyását, ugyanúgy, ahogy az elnöknek adott korlátlan fel­hatalmazást délkelet-ázsiai döntések meghozatalára. A szenátus — mondotta Bellman — ugyanolyan meggondolatlan­ságot követ el most, mint akkor, amikor az úgynevezett tonkini határozatot elfo­gadta. A szenátor hangsúlyozta, azok­nak az embereknek, akik sürgetik, hogy az elnök hagyja jóvá a lökhajtásos harci repülőgépek szállítását Izraelnek, tuda­tában kellene lenniük annak, hogy eset­leg a harmadik világháborút indítják el. (MENA) Hasszer egyiptomi elnök va­sárnap fogadta Abu Baker Junisz Dzsa­­birt, a Líbiai Forradalmi Parancsnokság Tanácsának tagját, a líbiai fegyveres erők vezérkari főnökét. Jelen volt Líbia kairói nagykövete is. A találkozóról részleteket nem tettek közzé. Hasszán Al-Bakr iraki elnök szomba­ton fogadta azt a szovjet küldöttséget, amely Prokofjev közoktatásügyi minisz­ter, a Szovjet—Iraki Baráti Társaság el­nöke vezetésével az iraki nemzeti ün­nep alkalmából érkezett Bagdadba. Prokofjev az SZKP Központi Bizottsá­ga, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és a Minisztertanács nevében tolmácsolta a szovjet nép jókívánságait, majd átnyúj­totta a Legfelső Tanács közel-keleti helyzettel foglalkozó nyilatkozatának egy példányát. Hasszán Al-Bakr hangsúlyozta, hogy az arab országok népei nagyra értékelik a Szovjetunió politikai és anyagi segít­ségét. A dél afrikai fegyverszállítmányok ügye Teanzánu­l kilép# India tiStekri* Tanzánia kilép a Brit Nemzetközösség­­ből, mihelyt az angol konzervatív kor­mány hivatalosan is bejelenti, hogy fel­újítja a dél-afrikai fegyverszállítmányok­­kal kapcsolatos tárgyalásokat — írja a Dar es-Salaam-i The Standard című kor­mánypárti napilap mai száma. A lap, amely ugyan nem hivatalos nyi­latkozatot közöl, hanem csupán saját, de magas rangú forrásokat idéző értesülé­sét teszi közhírré, azt is bejelenti, hogy a tanzániai kormány fenti döntéséről már tájékoztatták a brit kabinetet. Az AP londoni tudósítója úgy értesült, hogy Indira Gandhi indiai miniszterelnök Edward Heath-hez, az új konzervatív an­gol kormány fejéhez intézett üzenetében tiltakozott a brit kormány azon döntése ellen, hogy „korlátozott mértékben védel­mi célokra” ismét fegyvereket ad el a fajüldöző dél-afrikai kormánynak. A mi­niszterelnök-asszony üzenetében felhívta Heath figyelmét, hogy amennyiben meg­valósítja a Brit Nemzetközösség tagálla­mainak miniszterelnökeihez intézett jú­lius 11-i levelében kilátásba helyezett dél­­afrikai fegyverszállításokat, ez az Indiai­óceán térségében fokozza a feszültséget és nagyhatalmi versengéshez vezet. A Brit Nemzetközösség 29 kormánya közül eddig húsznál több adott kifejezést nagyfokú aggodalmának az angol döntés miatt, amelyet hétfőn Douglas­ Home kül­ügyminiszter hivatalosan is bejelent a parlamentben. A nemzetközösségi tagállamok nagy többségének elítélő magatartása miatt le­hetséges, hogy meghatározatlan időre el kell halasztani a Brit Nemzetközösség tagállamai vezetőinek januárra tervezett singapore-i csúcsértekezletét. Csylin­es alkotmánya (AP) Ezerötszáz ceyloni közéleti sze­mélyiség — a parlament 157 tagja, va­lamint buddhista szerzetesek és keresz­tény püspökök — vasárnap Colombóban megkezdték az új ceyloni alkotmány tervezetének megvitatását. Szirimavo Bandaranaike miniszterel­nök, a májusi általános választások győztese elmondotta, hogy az alkotmány eltépi a Nagy-Britanniához fűző utolsó szálakat is, és lehetőséget ad arra, hogy Ceylon szuverén, független, szocialista ország legyen. Az alkotmánytervezetet várhatóan még e hónapban jóváhagyják. Leftorsidgp és Isztország ikbiliuma (TASZSZ) A Lett­ Köztársaság a szovjet hatalom 30. évfordulóját ünnepli. Az SZKP Központi Bizottsága, a Leg­felső Tanács Elnöksége és a Miniszterta­nács táviratban üdvözölte a lett népet az ünnep alkalmából. A történelmi fordulat óta elért eredmények a szovjet társadal­mi rend diadalának, a lenini nemzetiségi politika helyességének fényes bizonyíté­kai — állapítja meg a távirat. Vasárnap Rigában ünnepélyes nagy­gyűlésen emlékeztek meg az évforduló­ról. August Voss, a Lett KP Központi Bi­zottságának első titkára mondott beszé­det, összegezte az elmúlt 30 év alatt meg­tett út eredményeit. Mint elmondotta, eb­ben az időszakban a köztársaság ipari termelése huszonötszörösére növekedett. Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság ugyancsak fennállásának 30. évfordulóját ünnepli. Ebből az alkalomból Walter Klauson, az észt minisztertanács elnöke terjedelmes cikkben foglalkozik a köz­társaság fejlődésével és jelenlegi helyze­tével. Klauson a szovjet nagyhatalom nagy vívmányának nevezi, hogy az egy főre jutó nemzeti jövedelmet tekintve Észtország Európa élenjáró országai közé került. Ugyancsak nagy jelentőségű volt a kulturális forradalom megvalósítása, amelynek során az Észt Szovjet Szocia­lista Köztársaság a világ egyik legtöbbet olvasó országává vált. Az észt nép látványos művészeti elő­adásokkal és felvonulásokkal ünnepli a neves dátumot. Az ünnepségeken részt vesz számos külföldi — így magyar — vendég is. Meghalt a görög külügyminiszter (AFP) Vasárnapra virradó éjjel egy athéni kórházban szívroham következté­ben meghalt Panajotisz Pipinellisz görög külügyminiszter. A 71 éves politikust, aki szombat este lett rosszul, azonnal kór­házba szállították. A volt miniszterelnök és régi hivatá­sos diplomata politikai pályafutását 1921- ben kezdte. Karamanlisz pártjának, a Nemzeti Radikális Uniónak a jobbszár­­nyáihoz tartozott. Ő volt az első politikus, aki miniszteri tárcát fogadott el az 1967 áprilisi katonai puccs révén uralomra ju­tott kormányban. Az ésszerű kompromisszumok évfordulóján A vietnami háború elérkezett ahhoz a ponthoz, amely kezdetét jelent­heti az Egyesült Államokat a háborúból kijuttató és az igazságos békét elhozó terv megvalósításának.” Ezt a derűlátó értékelést, amely Nixon elnök szájából a tévé által is közvetített július 2-i saj­tóértekezleten hangzott el, a jelek sze­rint vajmi kevesen osztják ma az Egye­sült Államokban. Még Rogers külügymi­niszter meglehetősen ellentmondásos nyilatkozataiból is az szűrhető le, hogy a State Department­ben nem hiszik: bár­mi olyasmi történt volna a valamivel több mint egyesztendős „vietnamizálási program” keretében, ami közelebb hozza Indokína békéjét. Vitathatatlan azonban, hogy a kam­bodzsai kiruccanás befejeztével, az ame­rikai csapatok zömének visszavonásával enyhült az a politikai vihar, amelyet az indokínai hadműveletek kiterjeszté­se okozott az Egyesült Államokban. Érthető, ha ilyen körülmények között különösen kellemetlennek tartja a hi­vatalos Washington, hogy magyarázatra kényszerül egy újabb nehéz ügyben. Az úgynevezett tigrisketrec-botrányról van szó, amely egy Dél-Vietnamban járt amerikai képviselőcsoport 70 oldalas je­lentése nyomán tört ki. A jelentés egyik fejezete — szinte csak menetközben — azokat a megdöbbentő állapotokat elem­zi, amelyek Con Son­ban, a Mekong-delta déli részén levő börtönszigeten uralkod­nak. Néhány demokrata párti képviselő jó­voltából megdöbbentő képek jutottak el a sajtóba a dél-vietnami politikai fog­lyok különleges „celláiról”. A börtön­sziget tízezer lakója közül azokat, aki­ket különösen veszélyesnek minősítenek, hármasával vagy ötösével bezsúfolják az itt felállított alig három méter hosszú és másfél méter széles tigrisketrecekbe. Olyan körülmények között tartják itt őket, hogy rövid idő után teljesen moz­gásképtelenné válnak, az éhhaláltól pe­dig csak az menti meg őket, hogy si­lány kosztjukat — saját elbeszélésük szerint — a cellájukba bekerülő ízelt­lábúakkal egészítik ki. Két demokrata párti képviselő, a ka­liforniai Hawkins és a Tennessee állam­beli Anderson a jelentést kiegészítette mindazzal, amit saját maga látott és amit a dél-vietnami börtönigazgatóság rosszallása ellenére a foglyokkal, folyta­tott beszélgetések közben megtudott. Saigonban arra­­hivatkoztak védekezés­képpen, hogy a foglyok nem politi­kaiak, hanem „csak kommunisták”. Wa­shington szerint az itt alkalmazott mód­szerek több mint százévesek és még a franciáktól maradt „örökbe” a dél-viet­nami hatóságokra a Con Son-i sziget­börtön. A saigoni hatóságok képviselői mellett azonban nem kevesebb mint 12 amerikai civil és katona tölt be ,,taná­csadói” szolgálatot, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy ha Washington nem is, a saigoni nagykövetség feltétlenül kezdet­től fogva tudott a szigetbörtönben ural­kodó állapotokról. A ma már bírósági üggyé vált My Lai-i vérengzések megrázó részletei után ez az újabb botrány érthetően csak olaj lehetett a háborúellenes mozgalom tü­zére. Kennedy szenátor szerint mi jogon lehetne elvárni, hogy az észak-vietna­miak jól bánjanak az amerikai foglyok­kal, ha a dél-vietnamiak ilyen ember­telen körülmények között tartják saját elítéltjeiket. Még a republikánus párt­ban is szép számmal akadtak olyanok, akik arra szólították fel az elnököt, ha­tárolja el magát a Dél-Vietnamban al­kalmazott módszerektől. Washington azonban eddig csak egy lépésre szánta el magát: kiutalt 442 ezer dollárt a dél­vietnami börtönök „korszerűsítésére”. A tigrisketrec-ügy a My Lai-i véreng­zésekhez képest viszonylag kisebb hord­erejű politikai botrány lenne, ha a leleprések nem származnának képvise­lőházi tagoktól. A My Lai-i mészárlás részleteit katonák, riporterek, vagyis egyszerű amerikaiak juttatták el a saj­tóba. A Con Son-i borzalmakról viszont egy hivatalos amerikai küldöttség szá­molt be. M­érhetetlenül megnöveli a leleplezé­sek súlyát, hogy egy teljesen auten­tikus vizsgáló bizottság tagjaitól szár­maznak. Ráadásul annak a testületnek a tagjaitól, amelyet Nixon elnök az utób­bi időben nagyon szívesen kijátszana a háborút még erélyesebben ellenző sze­nátussal szemben. (Mint ezt szemléle­tesen mutatta az elnök kambodzsai had­viselési jogainak korlátozását javasló Cooper—Church-féle Indítvány vitája a kongresszus két házában.) A képviselőházi „team”-et azzal indí­tották útjára, hogy „tanulmányozza az Egyesült Államok délkelet-ázsiai elköte­lezettségének valamennyi aspektusát”. A Con Son-i borzalmak persze csak epizó­dot jelentenek abban a háborúban, amely sokkal jobban megosztja az ame­rikai társadalmat, mint bármi más a múlt századi polgárháború óta. My Lai és Con Son szörnyű részletei­nek nyilvánosságra hozása azonban nem kis szerepet játszik abban, hogy ma már Amerikában sem korlátozható a háború ellenzőinek tábora csupán azok­ra a fiatalokra, akiket a hivatalos pro­paganda nem is olyan régen még inga­tag erkölcsű hazafiatlan „hangos kisebb­­ség”-nek minősített. J­úlius utolsó harmada Amerikában is egész sor alkalmat nyújt az indokínai háború ellenzőinek arra, hogy elítélhes­sék azt a politikát, amely My Lai-okhoz és Con Soltokhoz vezet. Ma világszerte megünneplik a vietnami néppel való szo­lidaritás napját. Egy nappal később a 16 évvel ezelőtti genfi egyezmények, majd július 23-án az 1962. évi laoszi egyezmények évfordulója emlékeztet azokra az ésszerű kompromisszumokra, amelyek elsősorban azért nem válhattak valóra, mert Dél-Vietnam és Indokína egyéb területein az idejében távozni tudó franciák „tanácsadói” helyét amerikaiak foglalták el. És amíg ez az amerikai jelenlét na­ponta ad alkalmat újabb és újabb My Lai­okra, Con Sonokra, a háború aligha érkezhet el ahhoz a ponthoz, amely — Nixon szavait idézve — „az igazságos békét elhozó terv megvalósításának kez­dete lehet”. Sz. L Szovjetuliispán pártmegbeszélések (TASZSZ) Narita Tomomi, a Japán Szocialista Párt Központi Végrehajtó Bi­zottságának elnöke vezetésével július 9—19 között japán pártküldöttség járt a Szovjetunióban és tárgyalásokat folyta­tott az SZKP küldöttségével, amelyet Mihail Szuszlov, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára veze­tett. A tárgyalásokról kiadott közlemény szerint az egyes kérdésekben fennálló nézeteltérések ellenére a két párt állás­pontja számos kérdésben azonos, vagy közelálló.­­ A felek megállapították, hogy ko­runkat a szocializmus erőinek erősö­dése, a nemzetközi munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalmak fo­kozódása jellemzi.­­­ A két párt küldöttsége határozottan elítélte az amerikai imperializmus indo­kínai agresszióját és megállapította an­nak szükségességét, hogy pártjaik foly­tassák harcukat a félszigeten állomásozó amerikai csapatok kivonásáért. ■— A tárgyaló felek aggodalmuknak adtak hangot az amerikai—japán impe­rialista szövetség megszilárdulása láttán. Az SZKP küldöttsége elismeréssel szólt a japán munkásosztály és az ant­iimpe­rialista erők harcáról.­­ A JSZP küldöttsége ismertette a semleges Japánról és az ázsiai bizton­sági rendszerről szóló koncepcióját, ame­lyet az SZKP küldöttsége nagyfokú megértéssel fogadott. A Japán Szocialista Párt delegációja vasárnap — a Német Szocialista Egység­párt meghívásának eleget téve — Berlin­be érkezett. Zsivkov Szafeába, Crecsko Bulgáriába látogat (BTA) Július 25-én bolgár párt- és kormányküldöttség érkezik Havannába Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága első titká­rának, a bolgár Minisztertanács elnöké­nek a vezetésével. A küldöttség a kubai párt és kormány meghívásának tesz ele­get. Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere vezetésével jú­lius 21-én szovjet katonai küldöttség ér­kezik hivatalos látogatásra Bulgáriába, Dobri Dzsurov hadseregtábornok, bolgár nemzetvédelmi miniszter meghívására. Magyar kereskedelmi küldöttség Pekingiben (Új Kína) Tordai Jenő külkereskedel­mi miniszterhelyettes vezetésével vasár­nap magyar kereskedelmi küldöttség ér­kezett Pekingbe, ahol a repülőtéren Csou Sun-min külkereskedelmi miniszterhe­lyettes fogadta. Jelen volt Halász József pekingi magyar nagykövet is.

Next