Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)

1970-09-19 / 261. szám

2 1970. SZEPTEMBER 19. SZOMBAT HAZAI KORKÉP Magyar Hírlap Elbúcsúztatták Noel H. Fieldet Pénteken a Mező Imre úti temető mun­kásmozgalmi panteonjában az­­ egykori harcostársak, barátok, ismerősök és tisz­telők népes serege mély részvéttel vett búcsút a Budapesten elhunyt Noel H. Fieldtől, az amerikai nép hű fiától, a nemzetközi munkásmozgalom bátor harco­sától. A vörös szemfedéllel, virágkoszo­rúkkal borított koporsónál az elhunyt fe­leségével együtt lerótta kegyeletét dr. Aj­­tai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Minisztertanács elnök­helyettese, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Benke Valéria, Orbán László, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. Magyar kommunista harcostársai nevé­ben Garai Gábor, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja vett búcsút a nemzetkö­zi munkásmozgalom kiemelkedő egyénisé­gétől, ismertetve, hogy a gazdag ameri­kai családból származó Noel H. Field mint került egyre közelebb a forradalmi mun­kásmozgalomhoz. 1925-ben az Egyesült Államok külügy­minisztériumában kapott állást, s bár nagy jövő várt volna rá, kivált az USA szolgá­latából, s tudását, erejét egyre inkább az imperializmus ellen, a kommunizmusért, a békéért folytatott harcnak szentelte. Svájcban, a Népszövetségben vállalt ál­lást, majd Spanyolországba ment, s a köztársaság oldalán harcoló egységeknél a Nemzetközi Ellenőrzési Bizottság titká­raként dolgozott. A második világháború idején Francia­­országban és Svájcban tevékenykedett, segítette, szervezte az európai antifasisz­ta ellenállást. 1949-ben a koncepciós pe­rek során, hamis vádak alapján Magyar­­országon bebörtönözték. Életének legne­hezebb évei ezek voltak, de akkor is pél­dásan helytállt, rendíthetetlennek bizo­nyult. A rajta esett mérhetetlen igazság­talanság sem tudta eltéríteni a szocializ­mus, a kommunizmus eszméitől. Noel Field — minden megpróbáltatásban osz­tozó élettársával, Herta Fielddel együtt — 1954 decemberében — kiszabadulása és rehabilitációja után — a magyar kor­mánytól kért és kapott menedékjogot, s hazánkban telepedett le. 1956 őszén, felis­merve azokat az erőket, amelyek a sze­mélyi kultusz alatt elkövetett törvényte­lenségek jóvátétele címén a szocializmust támadták, felemelte szavát a Magyaror­szágon felülkerekedett veszélyes törekvé­sek ellen. S az 1956-os ellenforradalom utáni nehéz időszakban, a konszolidá­cióért folytatott harcok szakaszában tevé­keny részvevője volt a szocializmus mun­kájának. Vályi Gábor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének főosztályvezetője a barátok gyászát tolmácsolta. A hamvasztás előtti gyászszertartás az Internacionálé hangjaival ért véget. A párt X. kongresszusának irányelveit tárgyalta a KISZ központi bizottsága és a Magyar Nők Országos Tanácsa Az MSZMP X. kongresszusának irány­elveit vitatta meg pénteki ülésén a KISZ központi bizottsága. A tanácskozáson — amelyen megjelent és felszólalt Pallai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára , dr. Horváth István, a KISZ központi bizottságának első titkára tartott vitaindító előadást. Utalt arra: a KISZ KB megtisztelő kötelességének te­kinti, hogy a pártkongresszust előkészítő okmányokat megvitassa, és állásfoglalá­sát eljuttassa az MSZMP Központi Bi­zottságához. A dokumentumokat a KISZ központi bizottsága elsősorban az ifjúság helyzete, a KISZ feladatai és érdekei, valamint az MSZMP Központi Bizottsága ifjúságpoli­tikai határozatának érvényesítése szem­pontjából értékelte. Megállapította, hogy a kongresszusi irányelvek valósághűen elemzik az elmúlt időszak gazdasági, po­litikai, társadalmi és kulturális változá­sait. A pártkongresszus tézisei össztársa­dalmi programot fejeznek ki, ezért az if­júság, a KISZ is teljes egészében ma­gáénak vallja, képviseli és kész aktívan segíteni célkitűzéseinek megvalósítását. A­­ vitában felszólalók hangsúlyozták : fon­tos feladat, hogy az ifjúsággal, s minde­nekelőtt a KISZ-tagsággal megismertes­sék, megértessék a kongresszusi irányel­vek jelentőségét. A Magyar Nők Országos Tanácsa pén­teken az Országház Vadásztermében Er­dei Lászlónénak, a nőtanács elnökének bevezető eladása alapján vitatta meg az MSZMP X. kongresszusának irányelveit. Az ülésen részt vett és felszólalt Jakab Sándor, a Központi Bizottság osztályveze­tője is. A tanácskozáson az országos nőtanács tagjain kívül részt vettek a különböző társadalmi szervezetek — a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt és a TOT — nő­bizottságainak képviselői is. A felszóla­lók tolmácsolták a nőbizottságokban az irányelvekről országszerte folytatott esz­mecserék, megbeszélések tapasztalatait, a nők állásfoglalását, véleményét. A ta­nácsülés a nőtársadalom fórumaként egyetértését nyilvánította az irányelvek­kel, és számos értékes gondolattal, javas­lattal és kezdeményezéssel gazdagította a dokumentum vitáját. Kis krónika x-ősz van. Ha más jele nem volna, onnan­­ lehetne tudni, hogy az erdős határú falvakban egyre többet panaszkodnak a vadkárokról. Zebegényben, a temető alatt, a faluszélen különös házikó áll. Egy volt borospincét, amely mellől a szőlőt elvitte a peronosz­­póra, alakított át lakóházzá egykori gaz­dája. Emeletként két szobát húzott a pince fölé, és az egészet üvegverandák­kal, erkélyekkel, falépcsőkkel tette oly hangulatossá, hogy minden sétáló megáll itt egy pillanatra. Az út fölé magasodó erkélyre futtatott szőlőtőkékről dús für­tök lógnak alá. A ház lakója egy magányosan élő idős asszony is a vaddisznókat szidja. Erdő­széli kis földjén a fele kukoricatermést elpusztították már. — Hiába a petróleum, a kátrány, nem lehet elriasztani a vadakat. Pedig már „butzemannt” is állítottam. — Butzemannt? ... — A rongyokba öltöztetett bábut hívjuk mi így. Madárijesztő, vagy inkább vad­disznóijesztő. Csak, sajnos, nem félnek tőle. A kocsmában Palluska bácsi, a vadász, aki 42 éve hordja a puskát, s naponta leg­alább 25 kilométert gyalogol a Börzsöny­ben, helyben hagyja a nénitől nyert in­formációt. Sok a disznó, csakugyan elsza­porodtak. Aztán mesél egy nagy vadka­landról, amelynek 23 centis agyara volt, tűzben rogyott össze a vadkörtefa alatt, de aztán földdel meg habbal szórta be a német vadászt és őt, a kísérőt. Palluska bácsi különben érezhetően a vaddisznók pártján van ... * A szendehelyi faluvégen, a patak mere­dek oldalán apró, de gondozott házak áll­nak. Az egyik tetején televíziós antenna, a másikon rácsos galambdúc. Néhány ci­gánycsalád lakik itt. Hét iskoláskorú gyerek szalad elénk. A legnagyobb 11 éves, okos arcú srác, ő a „főnök”. Az iskoláról kérdezgetem őket. — Te hányadikos vagy? — Most megyek harmadikba ... Már ez a közlés is furcsa, de a kiseb­bek, fellázadván a fegyelem ellen, kórus­ban mondják: — Nem is harmadikos, csak másodikos. Kibújik belőlem az amatőr pedagógus. — Mégis, hogy képzelitek el az éle­tet? Milyen foglalkozást szeretnétek vá­lasztani, ha megnőttök? A főnök szemében ravasz fény villan. — Ez a kettő igazgató lesz, a többi még nem döntött Több Pest megyei községben ,most ősz­szel tartják a kötelező tüdőszűrő-vizsgá­latokat. Mellkas-átvilágításra helybe jön a röntgenes autó. A bagi tanácsházán is szorgalmasan töl­tögetik a vizsgálatra hívó nyomtatványo­kat. Az előre nyomtatott lapon megszólítás helyett vaskos fekete betűkkel: IDÉZÉS: Felszólítjuk a túloldalon címzettet... A szűrővizsgálatok jelentőségét, és az ehhez szükséges fegyelmet senki sem ta­gadja. Minden faluban találnak néhány olyan beteget, akinek sejtelme sincs ar­ról, hogy gyógykezelésre szorul. Mégis, miért kell „idézést” küldeni ? Va­jon meddig lesz még glosszatéma a hiva­talos iratok hangneme? Eljött az esküvők évadja. Egy Heves megyei faluban mesélték, hogy nagyjából egyforma arányban vannak a templomi és KISZ-esküvők. Könnyű azoknak, akik templomba men­nek, mert ott minden szokásnak kialakult tradíciója van. De milyen kedvességben részesítsék azt a kilenc fiút és lányt, aki a KISZ-esküvőkön kamarakórusban éne­kel. Hívják meg őket minden lakodalmi vacsorára? Ez kissé túlzás. Egy szelet tor­ta és egy málna a cukrászdában? Ez pe­dig talán rideg elbánás lenne. Majd kialakul... Nekik is lesz esküvő­jük ... S. J. Ülésszak előtt Tanácskozott az országgyűlés honvédelmi bizottsága Az országgyűlés honvédelmi bizottsága — Pap János elnökletével — pénteken ülést tartott a Parlamentben. A tanács­kozáson részt vett és felszólalt Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese, a Pénzügyminisztérium, a Hon­védelmi Minisztérium és a Belügyminisz­térium több vezető beosztású munkatársa. Napirenden a népgazdaság negyedik öt­éves tervéről szóló törvényjavaslat szere­pelt, amelynek honvédelmi, illetve belügyi vonatkozásait tárgyalták meg a képvise­lők. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter tájékoztatta a bizottságot arról, hogyan fejlődött, milyen eredményeket ért el néphadseregünk a most záruló öt­éves tervidőszakban, és milyen további feladatok várnak megoldásra a következő években. — A tapasztalatokat összegezve meg­állapítható — mondotta a miniszter —, hogy néphadseregünk korszerű szervezeti és technikai színvonalra emelkedett, fel­zárkózott a testvéri szövetséges hadsere­gek színvonalára, és képessé vált a rá há­ruló feladatok végrehajtására. Az elmúlt öt esztendőben korszerűsítettük a csapa­tok szervezetét, bővítettük a már rend­szeresített korszerű fegyvertípusok körét. A háromszor nyolchónapos kiképzési rendszerre történt áttérés lehetővé tette, hogy a sorkatonák többsége szolgálatának teljesítése idején a korábbinál magasabb színvonalat érjen el a kiképzésben. A jobb eredményekhez jelentősen hozzájá­rult a bevonult fiatalok magasabb iskolai végzettsége, s a katonai előképzés szín­vonalának javulása is. Szólott a minisz­ter arról, hogy a tisztek döntő többsége az elmúlt években jelentősen növelte ka­tonai-szakmai, politikai ismereteit.­­ Nagy erőfeszítéseket tettünk azért, hogy tisztjeink magasabb elméleti tudást szerezzenek. Ma már a tisztikar jelentős részének felsőfokú végzettsége van. A következő tervidőszak feladatairól is részletesen beszélt a miniszter. Ezek kö­zül kiemelte, hogy nagy gondot fordíta­nak mind a sor-, mind a hivatásos állo­mány élet- és munkakörülményeinek ja­vítására, az elhelyezés kulturáltságának növelésére. Benkei András belügyminiszter egyebek közt arról tájékoztatta a bizottságot, hogy a harmadik ötéves terv időszakában a tárca rendelkezésére bocsátott anyagi esz­közökből mód nyílott a személyi állo­mány egészségügyi-szociális ellátásának javítására. Hangsúlyozta: az elmúlt öt esz­tendőben jelentősen előrehaladtunk a bel­ügyi szervek híradástechnikai felszerelt­ségében. A nagyarányú előrelépés elle­nére a fokozatos, tervszerű fejlesztés a jö­vőben is szükséges. Fontos feladatként je­lölte meg a közbiztonság további szilár­dítását. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a korszerű bűnüldöző munka feltételeinek biztosítására, az állampolgá­rok ügyei intézésének gyorsítására. A tájékoztatókat követő vitában felszó­lalt Kovács Antal, Bánóczi Gyula, Antal­­fia Jenő és Nagy Richárd. A képviselők egyebek közt megállapították, hogy a har­madik ötéves tér­vidőszakában tovább erősödött a hadsereg és a lakosság kap­csolata, amiben a honvédelmi bizottság időnkénti látogatásainak is szerepe van. A bizottság a tájékoztatók és a vita alapján úgy döntött, hogy a honvédelmi, illetve a belügyi tárca negyedik ötéves tervjavaslatát elfogadja, és az Országgyű­lésnek is elfogadásra ajánlja. Az országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése váljon a kereslet és a kínálat összhang­ja, folyamatos és biztonságos legyen az ellátás. A dr. Varga Jenő elnökletével megtar­tott tanácskozáson részt vett dr. Beresz­­tóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke és Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Elsőként Keserű Jánosné belkereske­delmi miniszterhelyettes ismertette az áruellátás, illetve a belkereskedelmi fej­lesztés ötesztendős programjának főbb vonásait. Rámutatott: 1971—1975 között a kiskereskedelmi áruforgalom a nemzeti jövedelem és a lakosság fogyasztásának növekedési ütemét meghaladóan, 38—40 százalékkal emelkedik. A terv realitásá­nak feltétele, hogy rövidüljön az áru út­ja, a fogyasztási cikkeket a kiskereske­delmi vállalatok közvetlenül a termelő­től igyekezzenek beszerezni. A számítá­sok szerint a következő öt esztendőben az iparcikkfogyasztás növekszik majd legdinamikusabban: 1975-re a családok 80 százaléka rendelkezik majd rádióval, televízióval, mosógéppel és hűtőszek­rénnyel. A személyautók száma a terv­időszak végére eléri a félmilliót, tehát minden nyolcadik család autótulajdonos lesz. A társadalmi termelés hatékonyságá­nak, a népgazdaság arányos fejlődésének és egyensúlyának igen jelentős forrása a nemzetközi gazdasági kapcsolatok di­namikus fejlődése — húzta alá Czeitler Sándor külkereskedelmi miniszterhelyet­tes, a második napirendi pont előadója, aki a negyedik ötéves tervet megalapo­zó külkereskedelmi számításokról adott tájékoztatót. A negyedik ötéves terv kül­kereskedelmi előirányzatai — mondotta — megalapozzák a gazdasági növekedés tervezett ütemét. A nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatok fejlesztése révén fokozó­dik részvételünk a nemzetközi munka­megosztásban, hatékonyabbá válnak a nemzetközi kapcsolatok. A két előterjesztést követő vitában szá­mos képviselő fejtette ki véleményét. Felszólalt többek között: dr. Révay Zol­tán, Kerkai Andorné, Hunyadi Károly, Csikesz Józsefné, Molnár József. A referátumokhoz — saját szakterüle­téről — kiegészítéseket fűzött Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Ge­rebenyei Imre, a Pénzügyminisztérium fő­osztályvezetője és dr. Sós József, az Or­szágos Tervhivatal osztályvezetője. A ta­nácskozás dr. Varga Jenő zárszavával ért véget. Az országgyűlés kereskedelmi bizottsága pénteki ülésén megvitatta a népgazdaság negyedik ötéves tervének kereskedelmi vonatkozásait. Megállapította, hogy a kö­vetkező öt esztendő legfőbb kereskede­lempolitikai célkitűzésének kell tekinte­ni, hogy szélesedjék az áruválaszték. ja- Háromezerrel több kisiparos ( (p­ot) Majdnem egy éve — tavaly október­ben — jelent meg a szolgáltatások bőví­tésére, fejlesztésére vonatkozó kormány­­rendelet. A határozat óta az 1970-es első fél­évben Budapesten 491-gyel, vidéken pedig 2613-mal növekedett a kisiparosok száma. Figyelemre méltó, hogy a kisiparosok kö­zül 10 699-en tevékenységüket nyugdíj, vagy más munka mellett, mint másod­állást folytatják. A KIOSZ az új ipar­­engedélyek javaslatánál elsősorban a rosszul ellátott vidéki területeket és a budapesti peremkerületeket, valamint az új lakótelepeket vette figyelembe. A kis­iparosok létszáma többségében vidéken, a képesítéshez kötött szakmákban emel­kedett. Ezekben az iparokban mester­­vizsga szükséges az ipar gyakorlásához. Jelenleg a kisiparosok tevékenységének mintegy 85 százaléka a­ javítás, szolgál­tatás, nem egészen 15 százalék az áru­termelés. A szolgáltatási kormányrendelet óta bővült az iránydíjak bevezetésének le­hetősége. Budapesten és szerte az ország­ban bizottságok működnek, melyek a megrendelt munkákkal kapcsolatban be­érkezett panaszokat tárgyilagosan felül­vizsgálják. Indokolt esetekben a kisipa­rossal megtéríttetik azt a kárt, amit ki­fogásolható munkával, vagy szabálytalan díjszámítással okozott. A határozat megjelenése után javas­latot tett a KIOSZ a kisipari működési engedélyek kiadásának szélesítésére, s a javító-szolgáltató tevékenység hitelfelté­teleinek javítására. Javaslatait az ille­tékes szervek figyelembe vették, és a megfelelő jogszabályok alapján rendez­ték. B.­K Előkészítő tanfolyam az ELTE-n Előkészítő tanfolyamot indít az Eötvös Loránd Tudományegyetem természet­­tudományi kara azok részére, akik az 1971—72-es tanévre felvételüket kérik. A matematika, fizika, kémia és biológia tár­gyakból felkészítő tanfolyamok részvételi díja 450 forint.

Next