Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)
1970-09-22 / 264. szám
S : ■ jón, "szombaton ^'"vasárnap I fl II, ARA: 80 FILLÉR ló oldalon, más napokon 12 jjlEJI ■■n jMQf ajBI MU h Előfizetési díj egy hónapra oldalon K'od,a a Lapkiadó »1 |8| J^l| M W® M H H| 25. forint. Előfizethető a lapw mm minimsu flips IP ai ITUHU I HU MHM.HI - 3. ÉVFOLYAM, 264. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1970. SZEPTEMBER 22. KEDD Példát mutatva Túlságosan hétköznapivá zsugoríthatja a mondanivalót, ha csupán arra hivatkozunk: a munkásosztály jó példát mutat a gyárban, üzemekben, műhelyekben végzett szorgos munkájával, lendületes versenyével, szocialista brigádmozgalmával, okos újító, ésszerűsítő kezdeményezésével. Pedig az a verseny, amelynek hasznos céljait most a X. pártkongresszusra gondolva tűzték ki az üzemek dolgozói, nem más, mint a tűz lángja. Lángja annak a korszakos lobogásnak, amely történelmi utat világít meg. A munkásosztály egy történelmi vezető osztályhoz méltóan mutat példát, jelöl célt. Ez mindig konkrét valóság. A munkásosztály a hétköznapok cselekedetei közepette kovácsolja a holnapot, s ezzel nevel, lelkesít, mozgósít forradalmi programra. Idézhetjük örök aktualitásával a költőt: „A történelem futószalagjára / szerelve igyen készül a világ, / hol a munkásság majd a sötét gyárra / szegzi az Ember vörös csillagát."* A munkásosztály vezető szerepéről beszélve, édeskevés tehát csupán azt említeni, hogy szocializmust építő államunk vezetői többségben ennek az osztálynak a fiai, ennek az osztálynak szocialista céljaiért küzdenek. Sokkal teljesebb, tágasabb valóságg jelenti a munkáshatalmat: a munkásosztály a termelésben, a társadalmi életben és a politikai szervezetekben elfoglalt helyénél fogva vezető ereje a szocializmus építésének. És fogalmazhatunk a kongresszusi irányelvek egyik mondatával is: „A munkásosztály meghatározóan befolyásolja a dolgozók minden rétegét: szemlélete, magatartása, fegyelme kihat az egész társadalomra." Ez történelmi tény, történelmi valóság. Ám kanyarodjunk vissza a hétköznapok szűkebb ösvényeire. Megkérdezhetjük: nem történelmietlen egyszerűsítés-e, ha a históriai horizontú példamutatást aprópénzre váltjuk és a munkásosztály egyes tagjainak kötelezettségeiről beszélünk?! Megfogalmazhatjuk-e a személyes igényt anélkül, hogy az egyes munkást összetévesztenénk az osztály fogalmával? Feltétlenül. Végül is az osztály példamutatása a legjobbak egyéni magatartásának összegezése is. Joggal beszélhetünk tehát a mindennapok szürke tetteiről és tekinthetjük gyáraink, műhelyeink munkásainak kongresszusi versenyét olyan buzdító, serkentő példamutatásnak, amelyik áthatja egész társadalmunkat. Ez az érem egyik oldala. A másik sem kevésbé fontos: minden vezető köteles figyelembe venni, hogy a munkásosztály a szocilizmus ügye iránti felelősségérzettől áthatva a párt politikájának, a szocializmus építésének következetes végrehajtását igényli. Szintén a hétköznapok nyelvére fordítva, arra van szükség, hogy legyenek átgondoltak, tervszerűek a társadalompolitikai, gazdasági intézkedések. Már előzetesen számolva az intézkedéseknek a munkásságra gyakorolt hatásával. A fentiekben megfogalmazott igények ugyanakkor fontos feltételül követelik, hogy a vezetők rendszeresebben tájékoztassák a munkásokat, s jobban vonják be őket az érdekeiket szolgáló döntések kialakításába. A kötelességek és jogok mind harmonikusabb egysége teszi mind szélesebben hatóvá a példamutatás erejét. Budapesten tanácskozik a FAO európai regionális konferenciája A. H. Boerma megnyitója , Losoncit Pál üdvözölte a küldöttségeket Hétfőn a Hotel Duna Intercontinentalban ünnepélyes külsőségek között megnyitották a FAO (az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Vitágszervezete) szeptembeber 25-ig tartó VII. európai regionális konferenciáját. A megnyitón ott volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, A. H. Boerma, a FAO vezérigazgatója, a szervezet több magas rangú vezetője, a FAO magyar nemzeti bizottságának vezetői. A konferenciára 26 országból kétszáz küldött érkezett Az ülésszakot A. H. Boerma vezérigazgató nyitotta meg, majd Losonczi Pál mondott üdvözlő beszédet. Rámutatott: a konferencia igen nagy jelentőségű, mert előbbre viheti a közös ügyet, az egész emberiséget érintő mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatok megoldását. A magyar nép és a kormány figyelemmel kíséri a FAO munkáját, ez a szervezet ugyanis hatékkonyan dolgozik az országok közötti kapcsolatok elmélyítésén és a fejlődő országok gazdasági felemelkedésén. A nemzetközi összefogás nélkülözhetetlen a világ élelmezési gondjainak leküzdésénél, az éhínség felszámolásánál és a különböző rendszerű országok közötti együttműködés kiszélesítésénél. A FAO erősíti a békés kapcsolatokat a népek és az országok között. Az Elnöki Tanács elnöke kiemelte, hogy Magyarország egyetért a FAO törekvéseivel. A kormány azon dolgozik, hogy megjavítsa a lakosság ellátását, ezen belül is fontos szerepet kap az élelmezés fejlesztése. A második világháború előtt elmaradott mezőgazdasággal rendelkező országunk ma már ott tart, hogy több ágazatban megközelíti a fejlett országok eredményeit és a lakosság ellátásában is nagyarányú a fejlődés. A magyar mezőgazdaság az elmúlt évben csökkenő területről 40 százalékkal többet adott, mint a háború előtti években. Losonczi Pál emlékeztetett a magyar mezőgazdaság nagy hagyományaira, egyebek között arra, hogy a kontinensen először nálunk, Keszthelyen alakították meg az első agrártudományi főiskolát. Az ország nagy tudósokat adott a világnak, az ő haladó hagyományaikat a magyar élelmiszer-gazdaság ápolja és folytatja. Ezután kifejezte azt a meggyőződését, hogy a FAO 123 tagállama és ezen belül is ez európai országok közötti kapcsolatok a jövőben még inkább elmélyülnek. Dr. Dimény Imre a konferencia jelentőségéről Ezután dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott előadást a konferencia jelentőségéről. A miniszter utalt arra, hogy a konferencia egybeesik a FAO fennállásának negyedszázados jubileumával. A magyar kormány e szervezet tevékenységét jelentősnek tartja és munkája iránti elismerését kívánta kifejezni azzal, hogy a magyar fővárost ajánlotta fel az ülésszak megrendezésének színhelyéül. Az a tény, hogy a FAO vezérigazgatója a meghívást elfogadta, arra utal, hogy a szervezet és Magyarország között gyümölcsöző együttműködés alakult ki. A miniszter köszönetét fejezte ki azért a segítségért, amelyet a FAO és a világélelmezési program tanúsított az országnak csaknem egyharmadát veszélyeztető és súlyos károkat okozó árvíz idején. Dr. Dimény Imre ezután arról beszélt, hogy az általános gazdasági fejlődést csak szoros nemzetközi együttműködéssel lehet meggyorsítani, ily módon kell biztosítani a világ szellemi és anyagi energiáinak fokozottabb kihasználását és végső (Folytatása a 7. oldalon) Tímár Mátyás Olaszországba utazott Mario Zagari olasz külkereskedelmi miniszter meghívására Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese hivatalos látogatásra hétfőn Olaszországba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Marjai József külügyminiszter-helyettes. Ott volt Ludovico Barattieri di San Pietro, az Olasz Köztársaság nagykövete is. Tímár Mátyás és kísérete a kormány különrepülőgépén megérkezett Rómába. A ciampinói repülőtéren Corrado Belei olasz külkereskedelmi államtitkár, dr. Bényi József nagykövet és a nagykövetség munkatársai fogadták a vendégeket. Tímár Mátyás a repülőtéren szívélyes beszélgetést folytatott Corrado Belei államtitkárral. ZSiVKOV SKANDINÁVIAI KÖRÚTRA INDULT (MTI) Hétfőn délelőtt különrepülőgéppel skandináviai körútra indult Todor Zsivkov bolgár miniszterelnök. Első állomása Norvégia, ahol Per Borten miniszterelnökkel hivatalos megbeszéléseket folytat a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről. Ezt követően — csütörtöktől vasárnapig — Izlandra látogat el Zsivkov, majd pedig, a körút utolsó állomásaként, Dániában időzik három napot. Hazánk felett átrepülve Zsivkov táviratban üdvözölte Kádár Jánost és Fock Jenőt. A skandináviai tárgyalásoktól Szófiában azt várják, hogy tovább erősítik Bulgáriának a meglátogatott országokhoz fűződő kétoldalú kapcsolatait. Az európai biztonsági értekezlettel kapcsolatos kérdések várhatóan mindhárom fővárosban a tárgyalások külpolitikai témájának homlokterében állnak majd. Kormánykülöttség érkezett Mongóliából Megkezdődött a magyar-mongol együttműködési bizottság ülésszaka Népköztársaság kormányküldöttsége. A delegáció részt vesz a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság negyedik ülésszakán. A tanácskozásokon a többi között áttekintik a két ország földtani és vízügyi együttműködésének eredményeit és feladatait, továbbá a Mongóliában magyar közreműködéssel épülő üzemek munkálatainak menetét és az ezzel kapcsolatos teendőket. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, ott volt Zsamcin Balod, Mongólia nagykövete is. (Tudósításunk a 3. oldalon) Szonomin Luvszannak, a minisztertanács első elnökhelyettesének vezetésével hétfőn Budapestre érkezett a Mongol- A nap híreiből CEAUSESCU BÉCSBE ÉRKEZETT (AFP) Nicolae Ceausescu, a román államtanács elnöke Franz Jonas osztrák köztársasági elnök meghívására hétfőn ötnapos hivatalos látogatásra Ausztriába érkezett. A román államfőt Iosif Banc, a minisztertanács elnökhelyettese, Corneliu Manescu külügyminiszter, Cornel Burtica külkereskedelemügyi miniszter és több más román személyiség kíséri. Magyarország felett átrepülve a román államelnök táviratban üdvözölte Kádár Jánost és Losonczi Pált. Ceausescut és kíséretét Franz Jonas fogadta a repülőtéren. A két államfő még a nap folyamán megbeszélést folytatott NYUGATNÉMET MINISZTER SZIBÉRIÁBAN (DPA) Hans Leussink professzor, a Német Szövetségi Köztársaság közoktatás- és tudományos-kutatási ügyeinek minisztere, aki csütörtök óta tartózkodik a Szovjetunióban, hétfőn a Novoszibirszk melletti Akagyemgorodokban folytatta a tudományos kutatóintézetek meglátogatását. Újabb megbeszéléseket folytatott Mihail Lavrentyev akadémikussal, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai részlegének elnökével. SZOVJET-NSZK GÉPKOCSITÁRGYALÁSOK (MTI) Alekszandr Taraszov gépkocsiipari miniszter vezetésével hétfőn szovjet küldöttség utazott a Német Szövetségi Köztársaságba. A küldöttség, amelynek tagjai között van két külkereskedelmi miniszterhelyettes, tárgyalásokat folytat majd egy esetleges gépkocsigyártási együttműködésről. A Szovjetunió e téren már együttműködik Olaszországgal (Fiatkonszern) és Franciaországgal (Renault cég). EGYHETES A GM-SZTRÁJK (TASZSZ) Immár egy hete tart a hatalmas amerikai autókonszern, a General Motors 350 ezer munkásának az új kollektív szerződés elfogadására indított sztrájkja. THAIFÖLDI GERILLÁK SIKERE (AFP) Thaiföldi gerillák vasárnap tőrbecsalták és megölték az északi Chiang Rai tartomány három legmagasabb rangú elöljáróját: a tartományi kormányzót, a rendőrfőnököt és a harmadik hadseregcsoport vezérkari főnökét. A támadást egy harmincfőnyi csoport hajtotta végre. Leszállás csütörtökön Visszatér a Luna 16. A Luna 16. szovjet automatikus űrállomás, amely a Termékenység-tengerének térségben sima leszállást hajtott végre a Hold felületén, elvégezte kitűzött munkaprogramját és szeptember 21-én, moszkvai idő szerint 10 óra 43 perckor a Hold felületéről kozmikus rakéta startolt a Föld felé. A kozmikus rakétán minták vannak a Hold talajából. A Luna 16. programjában központi helyet foglalt el egy teljesen új feladat megoldása: Holdról vett talajminták Földre juttatása automatikus úton. A Luna 16. leszállása után a Hold felületén technológiai műveletek sorozatát hajtotta végre. Ide tartozott az űrállomás helyi koordinátáinak meghatározása, a különböző berendezések és fedélzeti rendszerek működésének vizsgálata. A kozmikus rakéta a holdkőzetmintákat tartalmazó visszatérő berendezéssel együtt, a Luna 16. leszálló fokozatát starthelyként használva útnak indult a Holdról. A leszálló fokozat a Hold felületén maradt és továbbra is méréseket végez a hőmérsékleti és sugárzási viszonyokra vonatkozólag. A kozmikus rakéta az előzetes számításokhoz közelálló ballisztikus pályára tért, amelyen haladva elindult a Föld felé. A rakéta 1970. szeptember 24-én ér földet. Amikor a rakéta a Föld közelébe jut, leválik róla a visszatérő berendezés, amely a holdkőzetmintákat tartalmazza, bejut a Föld légkörének sűrű rétegeibe, majd aerodinamikus fékeződés után, ejtőernyő segítségével leereszkedik. Minthogy a földet érés szempontjából számba jöhető térség elég nagy, a visszatérő berendezés felkutatása és megtalálása bonyolult feladat lesz. Az erre szolgáló eszközöket készenlétbe helyezték. (Tudományos kommentárunk a 9. oldalon.)