Magyar Hírlap, 1970. december (3. évfolyam, 334-362. szám)

1970-12-22 / 355. szám

Magyar Hírlap KOZONSEGSZOLGALAT 1970. DECEMBER 22. KEDD11 RÁDIÓ Mai műsorok KOSSUTH. 8.20: Népdalok, néptáncok. 8.45: A Gyermekrádió műsora. 9.24: Meseopera. 11.31: Hayd: G-dúr (Katona) szimfónia. 12.30: Melódiakoktél. 13.33: Törvénykönyv. 13.53: Ta­más bátya kunyhója. Regény. I. 15.10: Kórus­pódium. 15.21: Rádióiskola. 16.05: Muzsikáról fiataloknak. 16.43: Az élő népdal. 17.20: Opera­­részi. 17.1­5: Versek. 18.00: Könnyűzenei híradó. 18.30: A Szabó család. 19.25: Magyar századok zenéje. 20.46: Geszty Szilvia Ádám Jenő nép­dalfeldolgozásaiból énekel. 20.59: Komjáthy György műsora. 22.20: Rádiószínház. 23.02: A víg özvegy. 0.10—0.25: Az MRT énekkara Haydn-kórusokat énekel. • PETŐFI: 8.05: Beethoven-művek — világhírű előadókkal. 9.00: Nótacsokor. 11.40: Rádiórek­lám. 12.00: Zenekari muzsika. 13.03: Yolanda Marculescu és Jurij Mazurov operaáriákat éne­kel. 14.00—18.00: Randevú kettőtől hatig. 18.10— 19.54: Fiatalok hullámhosszán. 20.23: Új köny­vek. 20.28: A kiskirályok. Jókai Mór regényé­nek rádióvált., I. 21.28: Hangverseny a stúdió­ban. 22.13: A hanglemezbolt könnyűzenei új­donságai. 22.33: Berki István népi zenekara ját­szik. 23.15: Két szimfónia. URH: 18.10: Hanglemezparádé. 19.15: Nyuga­ton a helyzet változatlan. Regény. 20.33: Dalok. 20.52: A dzsessz kedvelőinek. 21.12: XJj opera­­lemezeinkből. 21.87: A hilversumi rádió szimf. zenekarának hanga. TELEVÍZIÓ BUDAPEST: 9.00: Műsorism. 9.01—11.00: Szün­idei matiné. 17.30: Hírek. 17.35: Kuckó. 17.35: Mindenki közlekedik. 18.40: Reklám. 18.43: Ottó és az oroszlán. Magyar bábfilm. 18.55: Bartók­­b­emu­tatók nyomában. 19.10: Reklám. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Nyitott könyv. 20.55: Osztálytalálkozó. 21.45: Tv-híradó . 2. 21.55: Engels Frigyes, a filozófus. Film, I. POZSONY. 9.00: Az emberek nem maradnak egyedül. (Ism.) 9.25: A rézgomb. Tv-kémfilm, 1. rész. (Ism.) 10.25: Észt zene és tánc. (Ism.) 10.55: Történet a Magas-Tátrából. (Ism.) 11.15: Tv-híradó. 16.30: Hírek. 16.35: Francia nyelvtan­­folyam. 17.05: Pályaválasztási műsor. Egész­ségügyi nővérek. 17.35: Ifjúsági esztétikai vetél­kedő. 13.40: Esti mese. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Szóló és négyes. Dokumentumfilm. 20.00: Pár­baj az emlékezettel. 20.45: Kísértés. Amerikai filmvígjáték. 22.15: Tv-híradó. JUGOSZLÁV. 17.50: Rajzfilmek. 18.05: Kis vi­lág. 18.30: Reggeltől — takaródéig. 19.05: Stú­diónk vendégei (népi muzsika). 19.20: Tv-posta. 20.35: Amerre a népi hadsereg végig megy. — Dokumentumfilm. 20.50: A foglyul ejtett káplár. — Játékfilm. 22.30: Tudomány 70. SZÍNHÁZAK Állami Operaház: Az ember tragédiája (A. béri. 4., 7). Erkel Színház: A cigánybáró (1. béri. 4., 7). Nemzeti Színház: A bűnbeesés* után (7). Katona József Színház: Mindent a kertbe! (7). Madách Színház: Kaviár és lencse (7). Ma­dách Színház Kamaraszínháza: Mesterdetektív (B­ l. béri. 7). Vígszínház: Tiszták (K. béri. 2., 7). Pesti Színház: Adáshiba (7). Fővárosi Ope­rettszínház: Pompadour (7). József Attila Szín­ház: Várj, amíg sötét lesz (D. béri. 3., 7). Thá­lia Színház: A világ alján, amilyen (7). Vidám Színpad: Egy fiúnak négy mamája (este 18). Egyetemi Színpad: A Vivalai-kamaraegyüttes hangversenye (este f8). Irodalmi Színpad: Há­rom oratórium (bérletszünet, este f8). Ódry Színpad: Akar velem játszani? (este f8). Ka­mara Varieté: Maxi show (6, f­9). Állami Déryné Színház: Dédestapolcsány: Leányvásár. Zomba: Adáshiba. Debreceni Cso­konai Színház: Tosca (7). Debreceni Hungária Kamaraszínház: Férfikor (7). Győri Kisfaludy Színház: Fertőd: Mátyás király juhásza (du. 2). Kaposvári Csiky Gergely Színház: Piros Ja­guár (7). Kecskeméti Katona József Színház: Én és a kisöcsém (7). Miskolci Nemzeti Szín­ház: Egri Gárdonyi Géza Színház: Bánk bán (7). Pécsi Nemzeti Színház: A kutyás férfi (7). Szegedi Nemzeti Színház: Mária királynő (7). Veszprémi Petőfi Színház: Devecser, járási mű­velődési ház; Nagymama (7). HANGVERSENY Zeneakadémia: Lantos István zongoraestje (Zongorabérlet 3., este I.). MESEMONDÓ A távbeszélő mesemondó (171—888) műsora: A jóakarat története. (Elmondja: Szemes Mari.) Hívható: du. 5-től este 10 óráig. (x) Értesítjük ügyfeleinket, hogy a Fogtech­nikai Váll.­a műszem- és fülilleszték-készítő laboratóriumát új helyre, Bp., V., Báthory u. 15. sz. alá költözteti 1971. jan. 13-tól. Ajándékozni mindig öröm! Nylonplüss férfiingek nagy szín- és formaválasztékban kaphatók a CENTRUM ÁRUHÁZAKBAN Gyártja: Habselyem Kötöttárugyár Még épül, de már dolgozik Új, ezer munkást foglalkoz­tató hídgyárat épít a Ganz- MÁVAG Mátranovákon, szo­katlan gyors ütemben. Novem­ber 6-án állították fel a há­romhajós nagy csarnok első tartóoszlopát, de ezen a héten már beemelték a huszadikat is. A hét végére elkészülnek a tetőszerkezet tartóelemei és a darupályák is. Jöhetnek a 31. sz. Állami Építőipari Vál­lalat dolgozói, helyre rakni a paneleket is. Az építők már festik az irodaépületet. S bár az üzem még nincs kész, az előre gyártó telepen már mekezdődött a munka. Vasszerkezeti elemeket gyár­tanak az építkezéshez és ex­portra is. Az év végéig kb. 2300 tonna áru hagyja el a műhelyeket, de ha kész lesz az egész gyáregység, akkor tízezer tonnára nő a terme­lés. Itt gyártják majd a nagy hidak toronyszerkezeteit és a parti nyílászárókat, itt készül­nek többek közt a zólyomi, fel­dolgozó üzem vasszerkezeti elemei és a medvei híd alkat­részei. Az időjárás egyre jobban megnehezíti a szabadtéri munkát. Ám a szocialista cí­mért küzdő 11 brigád a kong­resszusi versenyt folytatva, lendületesen dolgozik tovább. Különösen szép eredményeket érnek el a Répás Zoltán ve­zette Sallai-brigád tagjai, va­lamint Bérczi László ifjúsági brigádja. A 16 községből bejáró 325 dolgozó éves tervét túlteljesít­ve köszönti az új esztendőt, az új ötéves terv kezdetét, tudva, hogy az új üzem fel­építésével 700 környékbelinek biztosítunk munkát. Kovács Károly Ganz-MAVAG „Egy izbeli ember alig ért olyant" A lap december elsejei szá­mában megjelenő öreg napló — régi nagy telek című cikk adott indítást mellékelt írásomra, melyben szintén egy régi kéz­iratos naplóról számolok be. A kéziratra, amely 22 olda­lon tartalmaz feljegyzéseket, néhány évvel ezelőtt bukkan­tam rá. Most a Sárospataki Tudományos Gyűjtemény őr­zi. 1725-től 1775-ig közöl érde­kes feljegyzéseket koráról és kora meteorológiájáról is. Zsujtai András, a napló írója az 1737—1739 közötti háború­ról a törökkel, az 1756—1763 közötti hétéves háborúról, az 1738—1744-ben a Hegyalján is dúló pestisről ad képet.A pes­tis üres falvakat és teli teme­tőket hagyott maga után. Eh­hez járult a Hegyalján is a pro­testánsok állandó üldözése III. Károly és Mária Terézia hosz­­szú uralkodása alatt, s bete­tőzésként ezekben az évtize­dekben sokszor szélsőséges volt az időjárás is. Elemi csa­pások, gyakori rossz termés, iszonyú károkat okozó sáska­járás, földrengés (fent az ég­bolton pedig „csóvás csilla­gok”, üstökösök rémítgettek), annyira nehéz és megterhelt volt az élet, hogy Zsujtai bol­dognak mondja a halottakat: „nagy szükség, éhség, az ter­hes porcziózással uralkodott a népen, úgy, hogy nagy teher­től szabadul az megholt.” Ebből az érdekes naplóból íme néhány részlet ordas nagy tél­ékről: Taktaszada, 1739. november 25.: „Rettentő hideg hóziva­tar, Katalin napja volt ekkor. Ez izbeli ember nem ért oly zűrzavaros hideg időt, mint vala.” Erdőbénye, 1744. március 28.: „Rettentő havas tél, a sá­toraljaújhelyi vásárból jött emberek referálták, emberek is fagytak meg. Egy asszony borjas tehenével, borjastól. Más két asszony egy fiúval. Ló három, a pataki Somlyód tájékán. Az embereket széj­jelverte a vásárból.” Erdöbénye, 1746. március 14.: „A jó idő irtózatos télre változott, hóval, faggyal, irtóz­tak a tempeslassal, úgyhogy 11.. a Magyar Hírlap postája 12., 13. diebül alig mehettünk ki a szállásról.” Erdöbénye, 1750. február 21.: „Ekkor hó nélkül való igen hideg tél volt február 16-ig.” Erdöbénye, 1751. január 12.: „Igen száraz, hideg tél uralkodott, mégis a Tiszának árja növekedett.” Erdöbénye, 1756. december 20.: „Oly nagy hó esett, ez iz­­beli ember alig ért­­olyant.” Persze, nemcsak hideg vad telekről, hanem kies tavaszok­ról, érlelő szép nyarakról, gyö­nyörű hegyaljai őszidőkről is tudósít ez a régi napló és a sok katasztrófa között talá­lunk felüdítő időszakokat is. A Sárospatakon őrzött be­cses naplót ajánlom történé­szeknek, néprajzosoknak: ér­demes betekintésre elutazni Sárospatakra. Dr. Szabó Lajos Senkit sem fal fel az óriáskígyó Lapunk december 7-i szá­mában „Három embert felfalt egy óriáskígyó” címmel közöl­tük a Magyar Távirati Iroda egyik hírét. Azóta több levél érkezett szerkesztőségünkbe. Sokan kétségbe vonták a hír valódiságát. Így például Lac­­kovich Miklós (Budapest).* „Három embert felfalt egy kígyó — írja. — Méghozzá egy kútban. No de ilyet. Emlék­szem, úgy hatvan évvel ez­előtt, a Friss Újság és a Kis Újság hasábjain olvashattunk ilyen szenzációkat. Apróság egy ilyen hír? Lehet, de én alapos lebecsülését látom ben­ne az emberek értelmi képes­ségének.” Borsodnádudvarról többek nevében Gyárfás Ferenc kül­dött levelet: „Kérném, hogy válaszolja­nak az alábbiakra — mondja a levél —. A harmincméte­res kútba hogyan jutott be az a kígyó? Miért nem jelzett az első áldozat? Nem írták meg a kígyó méretét, és hogy mi­lyen fegyverrel tették ártal­matlanná.” Olvasóinknak az Állatkert ak­­várium osztályának a Vezetője a következőket üzeni „kígyó­ügyben”: A hír valószínűtlenségéről senkit sem kell meggyőzni. Egy úgynevezett óriáskígyó — bár napjainkban már ez a faj­ta kihalófélben van — legfel­jebb egy szopós malacot tud „felfalni”, persze akkor sem hármat egymás után. Embert a kígyó nem képes megenni. Különben az Élet és Tudo­mány legújabb számában részletesen, fényképekkel il­lusztrálva magyarázom el, miért nem falhatja fel az óriáskígyó az embert? Dr. Pénzes Bethen Pályaválasztási ankét A XIX. kerületi Tanács ok­tatási osztálya a Hazafias Népfront kerületi pályaválasz­tási bizottságának közreműkö­désével pályaválasztási anké­­tot tartott Kispesten, a Vörös Csillag Művelődési Ház nagy­termében. Az ankéton a kerü­leti középiskolák, szakiskolák igazgatói tájékoztatták a to­vábbtanulási lehetőségekről a szülőket és a VIII. osztályos ál­talános iskolai tanulókat. Az ankéton két vidám film vetí­tésével kedveskedtek a meg­jelenteknek. A filmek az egyes szakmákat ismertették. Pintér József tanár, Kispest hogy a Trabant a kisemberek kocsija, noha a mi családi költ­ségvetésünk igencsak meg­érezte azokat az éveket, ami­kor apránként, majdhogy­nem forintról forintra tettük félre a kocsira valót. Talán a hosszú várakozás, talán a nehezen megspórolt pénz miatt engem úgy küld­tek el otthonról Pestre a ko­csiért, hogy feltétlenül azt a zöld árnyalatot hozzam haza. Régóta erről a színről beszél­gettünk már a családban, a rokonoknak is úgy mondtuk mindig, hogy minekünk zöld színű kocsink lesz. Pesten, amikor kértem a MERKUR embereit, hogy zöl­det szeretnék, már-már ke­mény hangon lehurrogtak­ , örüljek egyáltalán annak, hogy kapok Trabantot, igazán tudhatnám,­­ mennyien vára­koznak, mennyien lennének boldogok, ha ezt a szürkét megkapnák. Hát ennyi lenne az én pana­szom csupán. Nem mondom, örülünk mi ennek a szürké­nek is, hiszen az a fajta ko­csi, amiről mi álmodtunk. Ám úgy gondoljuk, ennyi pénzért, és türelemért megérdemeltük volna már, hogy ez a viszony­lag csekélyke kívánságunk is teljesüljön. B. István Nyíregyháza Taktaszada, Borsod megye A szürke Trabant A panaszomat azzal szeret­ném kezdeni, hogy igen nagy öröm érte a családunkat. Jó­magam erdész vagyok, hatvan esztendős. Bizony, több éve már, hogy befizettünk egy Trabantra, és csak a napok­ban jött el hozzánk az öröm­hír: mehetünk a kocsiért. Nyilván ismerik a kocsi árát, a viszonyokat, tudják tehát. Túl feketén látok? Az üzletek, az áruházak te­li, de teli vannak áruval, mégis hiába jártam be a fél várost egy pár fekete női kesztyűért. A karácsonyi vá­sárban lehet kapni olcsót, szé­pet, jót, béleltet és béleletlent, mindenféle színben, csak ép­pen feketében nem. Nem va­gyok kákán is csomót kereső, de nem értem, hogy miért­ ki­vétel ez az egy szín. Nem is volt? Vagy talán már elfo­gyott? Nem tudom. Lehet, csak én látom túl feketén az ügyet? Bár, már egy fekete kesztyűt látnék. Zombori Lászlóné Budapest így szerelte fel magát, aki utolsó pillanatra hagyja az ajándékvásárlást! (Tettemanti Béla karikatúrája) Miért menekül az 1-es busz? A vállalt határidőnél egy évvel korábban sokak örömé­re elkészült a Kacsóh Pongrác úti felüljáró. Ez módosította a környék közlekedését is: az 1-es busz átmegy az új hídon s a Mexikói úti végállomáson veszi fel a 25 és a 25/Y jelzé­sű autóbuszok utasait. Néha azonban az ember hajlamos azt hinni, hogy a bu­szok nem azért járnak, hogy az emberek utazhassanak, ha­nem hogy a BKV megtartsa a menetrendet. Ugyan mi más magyarázatot találhattam vol­na arra az esetre, hogy két másodperccel azelőtt, hogy a 25/Y befutott a végállomásra, az 1-es busz vezetője gázt adott,­­s az átszállni kívánók orra előtt — alig egy-két utas­sal — kigördült a megállóból. Miért, nem egyeztetik pon­tosabban a két menetrendet? Miért menekül az 1-es busz az utasok elől? Horvay Attila László Bp. VII., Dohány u. 6. Jogi tanácsok S. F. BUDAPEST. A nyugdíja­so­k­ munkaszerződésénél az érde­kelt felek általában az 500 forintos havi keretösszeg kimerítését tart­ják szem előtt. Ezért a munkaidőt is rendszerint a havi 500, illetőleg évi 6000 forintos felső határ hatá­rozza meg. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a hasonló mun­kakörben dolgozó nem nyugdíjas teljes munkabéréből­­és munkaide­jéből kell kiindulni. Ha például az adott vállalatnál az utóbbiak havi 1500 forint munkabért kapnak, és heti munkaidejük 44 óra, úgy a nyugdíjas dolgozó a havi 500 fo­rint munkabérért ennek arányos egyharmad részét, tehát heti 14—15 óra munkaidőt köteles kitölteni. Ez idő alatt munkaköri kötelezett­ségeit a hasonló munkakörben dol­gozó nem nyugdíjasokkal azonos módon kell megállapítani. Ameny­­nyiben vállalatánál ezek az elvek a nyugdíjasok foglalkoztatása során nem valósultak meg, forduljanak a vállalat szakszervezeti bizottsá­gához. T. I. BUDAPEST. 1. Az év végi nyereségrészesedés nem számít be nyugdíjas dolgozó munkadíjazó­­s által irányadó évi hatezer forintos keretösszegbe. Amennyiben válla­lata nem így jár el, munkaügyi pa­naszával forduljon a vállalati mun­kaügyi döntőbizottsághoz. 2. A nyugdíj folyósításának korlátozása nélkül teljesített munkavégzés ide­je nem számít nyugdíjkiegészítés­re alapot adó szolgálati időnek. Ilyen szolgálati időt csak akkor le­het szerezni, ha az új munkavi­szony alatt nyugdíját szünetelteti. H. K.-NÉ, BALATONALMÁDI: A gyermekgondozási segély egyik előfeltétele, hogy a dolgozó nő a gyermek gondozása céljából fize­tés nélküli szabadságot vegyen igénybe. E tárgyban az Mt. V. 57. § (2) bekezdése kimondja, hogy a dolgozó nő kérelmére a vállalat a szülési szabadság letelte után — a gyermek gondozása céljából — an­nak harmadik életéve betöltéséig, fizetés nélküli szabadságot köteles biztosítani. Ha ilyen igényt csak egy évre szólóan terjesztett elő, a bejelentéshez nincs kötve: ez nem jelenti a további lehetőségekről való lemondást. A törvényes tarta­mon belül a fizetés nélküli szabad­ság további engedélyezése iránti kérelmét mielőbb elő kell terjesz­tenie vállalatánál, hogy az újabb helyzettel számolhassanak. S. B.: BÁTASZÉK. Az általános iskola esti, valamint levelező tago­zatán tanulókat három munkanap tanulmányi szabadság illeti meg minden tanévben. [15/1967. (XI. 13.) MVM. sz. rendelet 2. § (1) bekez­dése.] Miért? A legegyszerűbb villanysze­relési munka előtt is sok-sok üzletet és áruházat kell bejár­ni, mert rendszerint nem lehet minden alkatrészt egy helyen megkapni, sőt­ olykor egyik­­másik apróság sehol sincs. Az elmúlt napokban a fél várost fel kellett kutatnom egy darab FVV típusú 8 vol­tos villanycsengőért. Nem mű­szaki újdonság, minden háztar­tásban ezt használják, s az el­látás mégis döcög. Hónapok óta nem lelünk egy fia boltban sem egyáramkörös falon kívüli kapcsolót. Mindenütt csak két­­áramköröst tudnának adni. Nem kapunk kisrezsót sem. A magyar gyártmányú után kifo­gyott az import készülék is. Reménytelen vállalkozásnak tűnik, ha az ember egy fiók­­cilinderzárat akar kicserélni, mert az Elzett-gyár nem tud eleget szállítani a kereskede­lemnek. Miért? Gragocsay Árpád anyagbeszerző, Lapkiadó Vállalat

Next