Magyar Hírlap, 1971. január (4. évfolyam, 1-31. szám)
1971-01-20 / 20. szám
Magyar Hírlap HAZAI KORKÉP FÓRUM íri r° tól: JANUÁR 20, SZERDA 3 Korszerű betakarítógépekre van szükség Losonczi Pál látogatása az óbudai gépgyárban, termelőszövetkezetben Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden ellátogatott a III. kerületbe, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárba. Az Elnöki Tanács elnökével együtt részt vett a látogatáson Szépvölgyi Zoltán, a budapesti pártbizottság titkára, Bihari László, a III. kerületi pártbizottság első titkára és Horváth Károlyné, a III. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke. Dobos Sándor, a gyár vezérigazgatója a termelés harmadik ötéves tervben elért növekedéséről, a negyedik ötéves tervben tervezett további felfutásáról, az idei év feladatairól, gondjairól tájékoztatta a vendégeket. A termelés az elmúlt öt évben több mint kétszeresére növekedett, s ezt négyötöd részben a termelékenység emelkedésével fedezték. A fejlesztés eredményességét mutatja, hogy a gyár termékeinek 80 százaléka korszerű, új, alig néhány év óta gyártott gép. Losonczi Pál behatóan érdeklődött az üzem munkájával kapcsolatos kérdésekről. Az eszmecsere során szóba kerültek a reform tapasztalatai, a hazai és a nemzetközi kooperáció, a termelésfejlesztés, korszerűsítés teendői, a mezőgazdasági gépgyártás közgazdasági feltételei. A vendégek megtekintettek üzemegységeket is, s megismerkedtek több, a gyárban újonnan kialakított, illetve korszerűsített betakarító és egyéb mezőgazdasági géppel. Az Elnöki Tanács elnöke elismeréssel , nyilatkozott a látottakról. Utalt arra, hogy mintegy öt évvel ezelőtt már járt a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban, amelynek tevékenységével kapcsolatban akkor olyan igény merült fel, hogy a betakarítást segítsen megoldani új konstrukcióival. E cél szolgálatában több új gép született, amelyeket sorozatban gyártanak és szállítanak a mezőgazdaságnak. A mezőgazdaságnak ez az igénye azonban azóta sem csökkent, s a szükségletek kielégítése további jelentős feladatokat ró a mezőgazdasági gépgyártásra. Ez annál is inkább indokolt, mert a mezőgazdaság gépesítésében csak az első lépések történtek meg A talajművelés gépesítése megoldottnak tekinthető, de egyre inkább szükség van nagy teljesítményű betakarító, növényvédő s a mezőgazdasági munkát megkönnyítő egyéb gépekre, különösen az őszi betakarítás elősegítésére és meggyorsítására. Felhívta a figyelmet, hogy e fontos feladat teljesítése, amellyel a gyár a mezőgazdasági munkafolyamatok gépesítését szolgálja, nemcsak szűkebb értelemben a mezőgazdaság, hanem az egész népgazdaság, s így az egész társadalom érdeke is. A gyárból az Óbuda Mezőgazdasági- Kertészeti Termelőszövetkezet pünkösdfürdői növénykombinátjába látogatott el az Elnöki Tanács elnöke. Itt Varga Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke ismertette a 45 000 négyzetméter alapterületű új létesítmény építésének történetét, munkáját. Az építkezést tavaly márciusban kezdték meg, jelenleg tizenöt növényházban eredményesen folyik a termelés. A vendégek megismerkedtek a kombinát műszaki berendezéseivel is, amelyek a temperált levegőellátást, az öntözést, a növények megfelelő fejlődését biztosítják. Losonczi Pál dicsérettel szólt a termelőszövetkezet munkájáról, a beruházás gyors megvalósításáról, s hangsúlyozta, hogy a budapesti termelőszövetkezetek tevékenységükkel társadalmi szükségletet elégítenek ki. Nyers Rezső látogatása a KGM-ben Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Klézl Róbertnek, a KB gazdaságpolitikai osztálya helyettes vezetőjének társaságában kedden a Kohó- és Gépipari Minisztériumba látogatott. A vendégeket dr. Horgos Gyula kohó-ésgépipari, miniszter és a minisztérium több vezető munkatársa fogadta. A miniszter tájékoztatást adott a kohászat és a gépipar eredményeiről, időszerű kérdéseiről. A látogatók ezután megtekintették a minisztérium új székházát. KÖZÉLETI DIPLOMÁCIA Jan Gregor elutazott Budapestről Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, az MTESZ társelnöke kedden este az MTESZ elnöksége nevében a Technika Házában fogadást adott a II. csehszlovák műszaki hétre érkezett csehszlovák vendégek tiszteletére. Jan Gregor, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnökhelyettese, aki részt vett a II. csehszlovák műszaki" hét megnyitásán, elutazott Budapestről. Lengyel filmkoktél Varsó felszabadulásának 26. évfordulója alkalmából Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete kedden este filmkoktélt adott a Fővárosi Művelődési Házban. Az esten megjelent Kaszás Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Tárcsás Tibor vezérőrnagy, az MSZMP néphadseregi pártbizottságának első titkára, továbbá a társ fegyveres testületek több magas rangú képviselője, a Külügyminisztérium, a Kulturális Kapcsolatok Intézete több vezető beosztású munkatársa, valamint a társadalmi szervezetek számos képviselője. Jelen volt B. P. Ivanov vezérezredes, az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok parancsnoka, valamint a budapesti diplomáciai képviseletek számos tagja és katonai attaséja. Bencsik István egyházi vezetőkkel találkozott Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára látogatást tett az Opus Pacis intéző bizottságának és az Országos Béketanács katolikus bizottságának székházában. A baráti légkörű találkozón részt vett dr. Ijjas József kalocsai érsek, a magyar katolikus püspöki kar, az Opus Pacis intéző bizottságának és az Országos Béketanács katolikus bizottságának elnöke; dr. Beresztóczy Miklós címzetes prépost, az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkára; Mag Béla címzetes apát, az Opus Pacis intéző bizottságának ügyvezető igazgatója; Horváth Richárd budapesti templomigazgató, a Katolikus Szó főszerkesztője és más egyházi személyiségek. Holtai Imre hazaérkezett Heltai Imre külügyminiszter-helyettes, a zanzibári forradalom évfordulójának ünnepségein részt vevő magyar kormányküldöttség vezetője kedden hazaérkezett Tanzániából. Repülőtéri fogadásán megjelent dr. Szabó Károly csoportfőnök és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Kallós Ödön kitüntetése Dr. Ludvik Cerny, a Csehszlovák Kereskedelmi Kamara elnöke kedden Budapesten átadta Kallós Ödönnek, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökének a csehszlovák kamara aranyérmét. Hantos János lengyel vendégeket fogadott Hantos János, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese kedden hivatalában fogadta a varsói nemzeti tanács Budapesten tartózkodó küldöttségét. Mezőgazdasági ifjúsági tanács alakult Kedden a KISZ központi bizottságának székházában megalakult az ifjúsági szövetség mezőgazdasági ifjúsági tanácsa. A falun élő, dolgozó fiatalok képviselőit Fecze Lajos, a KISZ központi bizoottságának titkára tájékoztatta az ifjúsági mozgalom rétegmunkájának fontosságáról, a tanács feladatairól. A tanácsülésen Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott előadást a mezőgazdaság negyedik ötéves tervének főbb célkitűzéseiről. Emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdasági termelés 1975-ig 15—16 százalékkal növekszik, tovább tart a harmadik ötéves tervben megindult dinamikus fejlődés. A termelési eredményeket főképpen a hozamok javításával kívánják fokozni: szükség van új fajtákra, s korszerűsíteni kell a termelési technológiát is. A mezőgazdasági ifjúsági tanács ma az ifjúsági törvény megvitatásával folytatja ülését. FUNKCIONÁRIUSOK A húsz évvel ezelőtti publicista valószínűleg így rajzolta volna meg a „kor hősét” a „hivatásos forradalmárt”, a munkásosztály és pártja politikai megbízottját, akit köznapian már akkor is funkcionáriusnak neveztek: „Nem több harminc évesnél. Arca értelmet, nyíltságot tükröz, de küzdelmes, megpróbáltatásokkal terhes életet is. Dolgozni abban a gyárban kezdett, amelyben az apja, de talán már a nagyapja is dolgozott. A forradalmi eszmékkel és a munkásmozgalommal kora ifjúságában találkozott. Cselekvő részese volt az újjáépítésnek, a munkáshatalom kivívásának. Majd járási párttitkár lett és a lázas munka mellett az egyetem esti tagozatára járt.” Emberi tulajdonságairól a helytállásra való képességén kívül nem sokat tudtunk meg. Ebből a képből — amely az akkor szokásos elnagyoltsággal és sematizmussal készült — kitűnik, hogy a húsz év előtti politikai munkás legfőbb erénye a megbízhatóság volt. Legfőbb garanciája: múltja, származása, mozgalmi tapasztalatai. Jövője: a hűség. Letéteményese a munkáshatalomnak. A szocialista értékek hordozója és megőrzője. Mindent tudtunk róla, ami akkor fontos volt, vagy annak tűnt. Mit tudunk a mai politikusokról, funkcionáriusokról? Méltánytalanul keveset. A választási eseményeket, kongresszusi előkészületeket nem számítva, alig esik róluk szó a nyilvánosság előtt. Félünk a korábbi sematizmus megismétlődésétől? Túlságosan is elevenen él még a tudatunkban, hogy ezt a szükségtelen dicsfénnyel övezett funkcionáriusportrét befeketítették? Meglehet. S az is eszünkbe jut, hogy akadt jó néhány tékozló, megbízatásához, hivatásához méltatlan funkcionárius. Vannak, akik szerint azért nem érdemes közfunkciókban dolgozókról szólni, mert munkájukban annyi fantázia sincs, mint a rossz könyvelőkében. Azt mondják, hogy a törvényes szabályok és szabályozók közé szorított világban — amelyben dolgozni lehet, de cselekedni alig — nem képzelőerővel megáldott politikus alkotókra van szükség, hanem kötelességtudó hivatalnokokra. Ezeket az érveket itt nincs mód sorrarendre elemezni, de meggyőződésem, hogy egyikben sincs annyi igazság, amennyi elég lenne tartózkodásunk igazolására. A közszolgálatban álló funkcionárius portré bemutatása elsősorban nem elismerés, vagy jutalom, hanem a szocialista demokratizmus egyik követelménye. A különböző társadalmi és állami szervezetekben dolgozó funkcionáriusok feladatai azt igénylik, hogy a politikus személyisége ne maradjon rejtve a közvélemény előtt. S az igazi politikus ezt az igényt felismeri, mert tudja: az állampolgárok joggal megkövetelik, hogy jól ismerjék azokat, akik közügyekben döntenek, szerveznek, ellenőriznek. Újra kell rajzolni a portrét és kiderül: sok megmaradt a húsz év előtti vonásokból, de mégis, a mai funkcionáriusarcon a változás a legszembetűnőbb. Ma sem lebecsülendő érték a tiszta, becsületes életpálya, a küzdelmes múlt és a vele nyert bizalom. De önmagában mindez kevés. A jelen prózainak tűnő viszonyai között nem kisebb, csupán más fajta, más képességeket és erényeket követelő feladatokat kell megoldani. Napjaink politikai funkcionáriusa összehasonlíthatatlanul képzettebb, tájékozottabb, mint két évtizeddel korábbi elődje. A felkészültség ugyanis alapkövetelmény lett. Ezért elmondható róla: korszerű általános- és szakműveltséget szerzett, s az sem ritkaság, hogy tudományos fokozattal rendelkezik. Vannak bőséges tapasztalatai a pártmunkáról, államigazgatásról, gazdasági munkáról. Tevékenységében szakértők széles körére támaszkodik és többsége okosan számol a közvéleménnyel. Az előbb azt mondtam, hogy nem biztosítunk kellő nyilvánosságot a funkcionáriusok személyének. Ez korántsem azt jelenti, hogy a társadalmat nem foglalkoztatja személyes teljesítményük, képességük, rátermettségük. Ezért a „nem hivatalos” csatornákon olykor a rossz funkcionáriusok híre terjed. A „beavatottak” róluk szóló pletykái kielégítő szellemi táplálékot nyújtanak az ilyesmire fogékony lelkeknek, miközben saját mulasztásuk miatt az igazán érdemesek teljesítményéről legfeljebb saját környezetükben tudnak. Így a titkolózások politikai hátránnyal járnak, mert azok véleményét erősítjük vele, akik azt vallják: a politikusok, közhivatalnokok világa zárt és idegen világ. Kibírja-e a legteljesebb nyíltságot és nyilvánosságot politikai életünk? Igen, kibírja. Erre nem kell jobb bizonyíték a X. kongresszus példájánál. De hát akkor miért ne bírnák el a nyilvánosságot személy szerint azok, akik legaktívabbak ennek a politikának kidolgozásában, szervezésében, végrehajtásában: pártmunkások és felelős állami tisztségviselők, választott vezetők és hivatásos funkcionáriusok? Mondjuk ki világosan: a publicitástól való félelem hovatovább az alkalmatlanok menedéke lesz, mert az ismeretlenség jótékony ködébe burkolja a jókat és kevésbé jókat, alkalmasakat és kevésbé alkalmasakat egyaránt. Arc nélkülivé teszi a politikát, amitől az veszít vonzerejéből. Itt politikai tettek, gondolatok anonimitása azt a képzetet kelti a tömegekben, hogy a politika csupán racionalizálható technikai művelet. Egy puszta technikai művelet pedig nem szokott kiváltani az emberekből érzelmeket, indulatokat. Azt mondják, a személyi kultusz alaposan felnagyította a személyiség szerepét, jobb óvakodni a túlzásoktól. Valóban, a túlzásoktól célszerű óvakodni, de ehhez azt is tudni kell, hogy a személyi kultusz nem általában a személyiség szerepét túlozta el, hanem egy, vagy néhány személy szerepét. Az is nyilvánvaló, hogy semmi szükség a népszerűsítésnek azokra a régen lejárt, ízetlen és idétlen formáira, amelyek csak kárt tettek a népszerűsítettben is, meg a politikában is. Valódi értékek mértéktartó bemutatására van szükség, valamint annak felismerésére: a politikai munkások, funkcionáriusok publicitását nem csupán a tömegkommunikáció technikája biztosítja, nem is csupán a pártnapok és tömeggyűlések, ahol megcsillanthatják tájékozottságukat, hanem minden olyan helyzet nyilvános bemutatása, amelyben személyiségük, intelligenciájuk elhatározó. A tömegek sokat várnak a közéleti tisztségviselőktől. Olyan személyiségekkel rokonszenveznek, akik céltudatosak, a legjobb társadalmi törekvéseket képviselik, elvileg szilárdak, de nem hiszik magukat csalhatatlanoknak. Az ilyen funkcionáriusok becsülik és védik közös, szocialista vívmányainkat, de megtartó ösztönüknél erősebb bennük a megújítás és megújhodás képessége. Politikai állásfoglalásuk hiteléhez hozzájárul, hogy az élet valamely területén kiemelkedő teljesítményekre is képesek. Nyíltak és kapcsolatteremtők, alapvető attitűdjük nem a bizalmatlanság, hanem a bizalom, s ezáltal integrálói a társadalomnak. Úgy vélem, a jelenlegi funkcionáriusok zöme ilyen. Múltjuk és indíttatásuk különbözősége ellenére egységesek abban, hogy közös politikai alapon, hozzáértéssel és emberséggel intézik az ügyeket, oldanak meg jelentős társadalmi feladatokat. Többet kell szólni róluk. Nem reklámozva, nem korteskedve, hanem mértéktartóan és tárgyilagosan. POZSGAY IMRE Ünnepi egységgyűlés az újpesti munkásőröknél Eredményekben, sikerekben gazdag évet zárak a IV. kerületi munkásőrök — ez tűnt ki a kedden délután az Egyesült Izzó épületében tartott ünnepi egységgyűlésen elhangzott beszámolóból, amelyet Demeter József, a Papp Józsefről elnevezett munkásőr zászlóalj parancsnoka mondott el. Az ünnepi eseményen részt vett Jakab Sándor, a KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője, Papp Árpád, a Központi Bizottság tagja, a munkásőrség országos parancsnoka, Somogyi Sándor, a budapesti pártbizottság titkára. Ugyancsak megjelent és felszólalt Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, aki meleg hangú beszédben köszöntötte a munkásőrök kollektíváját. Ruzsbatzky László, a munkásőrség budapesti parancsnoka a gyűlésen adta át a legjobb zászlóalj címet elnyert egységet megillető vándorserleget. A IV. kerületi pártbizottság üdvözletét Somogyi Imre első titkár tolmácsolta a kiképzésben, a szolgálat ellátásában és a termelőmunkában egyaránt példát mutató munkásőröknek, akik közül sokan kaptak különböző kitüntetéseket. Papp Árpád országos parancsnok az ünnepséget záró szavaiban méltatta a IV. kerületi munkásőrök tevékenységét, s a feladatok maradéktalan ellátásához nyújtott segítség elismeréseként Malovecz Gyulának, a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat vezérigazgatójának átadta a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát, Darvas Józsefnek, a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára vezérigazgatójának pedig a munkásőr-emlékjelvényt. Az ünnepi egységgyűlésen vettek búcsút a testülettől a leszerelő, valamint a tartalékállományba vonuló munkásőrök, s egyidejűleg letették az esküt a helyükbe lépő fiatalok