Magyar Hírlap, 1971. január (4. évfolyam, 1-31. szám)

1971-01-16 / 16. szám

Megjelenik a hét minden nap­­ján, szombaton és vasárnap 16 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és ki­­adóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9-11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszá­mai: 221-285, 221-293, 222- 408, 429-350. Terjeszti a Ma­gyar Posta. M m ■ ■ MELLÉKLET Magyar Hírlap MELLÉKLETTEL ÁRA: 1 FORINT Előfizetési díj egy hónapra 25,- forint. Előfizethető a lap­kézbesítőknél, bármely posta­­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. 4. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1971. JANUÁR 16. SZOMBAT Sztrájkékot dél Ritkán idézett, mély értelmű gondolat: a tömeg nem járhat titkos utakon. Mi a teendő? című könyvében Lenin em­lékeztet ez egyszerű és örök politikai igazságra. Lehetetlen nem gondolnunk erre, midőn a tőkés világ sztrájk­adatait olvassuk. Ezerkilencszázhetven felülmúlta a történelem minden koráb­bi évét: hetvenmillióra emelkedett azok száma, akik hosszabb-rövidebb időre le­tették a munkát. A jelentésben olyan adatot is találhatunk, mint az olasz munkásokét és alkalmazottakét, akik közül 1949-ben 1 472 000-en, 1959-ben 1 900 000-en, tavaly pedig 15 millióan vállalták a harcot. Milyen harcot vívnak, ki és mi ellen harcolnak a polgári államokban a szer­vezett dolgozók? A leállások zöme ter­mészetesen közvetlen anyagi követelés, a bérharc jegyében zajlott, illetve kez­dődött. A munkásjoggal szembeni erő­szakos fellépés azonban sok helyütt egy-kettőre társadalmi megmozdulássá, politikai demonstrációvá erősítette a bérharcot. Angliában tavaly 47 000 dokkmunkás, 70 000 közalkalmazott és 135 000 bányász először béremelésért sztrájkolt, de miután a kormány beavat­kozott, s szakszervezet-ellenes, „gúzs­törvényt” készít elő — most már politi­kai jellegű sztrájkmozgalom zajlik az angol városokban. Japánban viszont az első pillanattól kezdve nyíltan politikai jelszóval sztrájkolt másfél millió ember az USA-imperializmus és az indokínai háború ellen. A harcot tehát a kizsákmányolás, a jogfosztás ellen, mindent egybevetve, az osztályellenséggel szemben vívják, így van ez még akkor is, ha nem min­den sztrájkolót vezet az osztályöntudat. Az adott harci kérdésben beáll a tőkés­­ellenes frontba, s ha kell — a dolgok logikája folytán - lépést tart dolgozó­társaival, midőn a konkrét gazdasági követelés után az összefüggéseiben ne­hezebben érthető, elvontabb politikai célért is vállalja a harcot. Ezt a minő­ségi ugrást pedig maga a tőkés kor­mány váltja ki mesterkedéseivel, erő­szakos lépéseivel, elnyomó gépezetének beindításával. A polgári államnak ez a gépezete ismételten megmutatja valódi énjét, felébresztve sok olyan együgyű álmodozót, akinek kedvenc vágyálma az idilli osztálybéke. Tudjuk, hogy a sztrájkmozgalmak is ki vannak téve a körülmények hullám­zásának, a gazdasági változások, a po­litikai széljárás, egy-egy ország helyze­tének alakulása mind megmutatkozik az évek sztrájkmérlegén. Jöhetnek idők, amikor a számok csökkennek, s olyan körülmények, amelyek még átütőbb ere­jű mozgalmakat produkálnak, mint az 1970-es. A munkások és a tőkések har­ca azonban állandó tényező, ez nincs kitéve a konjunktúráknak, ez hozzátar­tozik a tőkés rendszer természetéhez. Nem olyan „szabályozó” , mint a tőkés rendszer hívei állítják­­, amely „egyen­súlyban tartja” a munkás és a vállal­kozó kapcsolatát. Ellenkezőleg, a harc régi és­­ amíg lesz tőkés rendszer — maradandó formája, örök és egyetemes igazság tehát, hogy a tömeg nem járhat titkos úton. Mint ahogy az is igaz, hogy nyíltan más úton jár a kizsákmányolók és egészen más úton a dolgozó nép állama. Ez utóbbiban is vannak problémák, de nincsenek megoldhatatlan kérdések. És ez nagy különbség. Ez a különbség. A nagyüzemi gazdálkodás leküzdötte a nehézségeket Losonczi Pál beszéde a mohácsi Új Barázda közgyűlésén A Mohács határában gazdálkodó, öt és fél ezer holdas Új Barázda Tsz pénteken tartotta zárszámadó közgyűlését. Ez volt az idei első termelőszövetkezeti zárszám­adás Baranya megyében. A Bartók Béla Művelődési Házban rendezett ünnepi köz­gyűlésen részt vett Losonczi Pál, a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, továbbá Egri Gyula, a Baranya megyei pártbizottság első titkára, Palkó Sándor, a Baranya megyei Tanács vb-elnöke és Ognyenovics Milán, a Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szövetségének fő­titkára is. A vezetőség beszámolóját az 1970. évi gazdálkodásról Józsa István, a termelő­­szövetkezet elnöke terjesztette a tagság elé. A jól működő közös gazdaság — az előző évekhez hasonlóan — most is ered­ményes évet zárt. A természet okozta ne­hézségek és károk ellenére, kilencvenmil­­lió forint értékű árut adtak az országnak a mohácsi szövetkezeti gazdák. A ter­melőszövetkezet közös vagyona egy év alatt 18 millió forinttal gyarapodott, és most eléri a 76 millió forintot. A dolgozó tagok átlagos évi részesedése 18 600 forint volt az elmúlt esztendőben. A közgyűlésen felszólalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Gratulált a mo­hácsi szövetkezeti gazdáknak tavaly elért nagyszerű eredményeikhez, s jókívánsá­gait fejezte ki az új esztendőre, a most induló új ötéves terv időszakára. — 1970 nehéz esztendeje volt a magyar mezőgazdaságnak — mondotta az Elnöki Tanács elnöke. — Nemcsak az ár- és a belvizek, hanem a mostoha időjárás is hátráltatta a termelőmunkát. Mezőgazda­­sági üzemeink mégis az 1969-es év ki­emelkedő eredményeit megközelítő hoza­mokat tudták produkálni. Egy ilyen ne­héz esztendő a kisparaszti gazdálkodás idején súlyos helyzetbe hozta volna a parasztságot és az országot. Most viszont kielégítő és zavartalan a lakosság mező­­gazdasági termékekkel való ellátása, ami itthon és külföldön egyaránt elismerést váltott ki. S ez a nagyüzemi gazdálkodás­nak köszönhető, a termelőszövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztoknak, akik rö­vid idő alatt elsajátították a korszerű technikát és eredményesen fel is használ­ták a termelés fejlesztésére. Felszólalt a közgyűlésen Ognyenovics Milán országgyűlési képviselő is, aki a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa nevében — magyar és horvát nyelven — köszöntötte a termelőszövet­kezet több nemzetiségű tagságát. FELHÍVÁS ANGELA DAVIS ÉRDEKÉBEN (MTI) Számos ismert euró­pai értelmiségi — mint az Unita közölte — felhívással fordult az amerikai közvéle­ményhez, s aggodalmát fejezte ki Angela Davis sorsa miatt, akit Kaliforniában halálbün­tetés fenyeget. A felhívás szer­zői felszólították a közvéle­ményt: tiltakozásával akadá­lyozza meg a folyamatban le­vő igazságtalan aktust és ad­ja vissza a szabadságot Angela Davis-nek. A felhívást többek között Lukács György, Fischer An­nie, Jancsó Miklós, Kovács András, Lengyel József, Rolf Hochhuth, Elsa Morante, Pjotr Kapica, Ernst Bloch, Heinrich Böll és még sokan mások ír­ták alá. INCIDENSEK BELFASTBAN (Reuter) Belfastban a hét elején kiújult zavargások pén­tekre virradó éjjel tovább folytatódtak. Az északír vá­rosnak főleg katolikusok lak­ A magyar jószolgálati küldöttség Bagdadban (MTI) Puja Frigyes, a külügyminisz­ter első helyettese és az általa vezetett magyar jószolgálati küldöttség csütörtö­kön megbeszéléseket folytatott Bejrútban Khalil Abu Hamasz libanoni külügymi­niszterrel, valamint Mohamad Sabra po­litikai és gazdasági főigazgatóval a két ország kapcsolatainak erősítéséről. A megbeszéléseken részt vett Havasi Béla, hazánk bejrúti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője is, aki este fogadást adott a küldöttség tiszteletére. A küldöttség péntek este továbbuta­zott Bagdadba, ahol ötnapos látogatása során megbeszéléseket folytat az illeté­kes iraki vezetőkkel a két ország kap­csolatainak fejlesztéséről. Szadat és Podgornij jelenlétében Felavatták az asszuáni óriás gátat Az EAK elnökének hat pontja (TASZSZ) Anvar Szadat egyiptomi el­nök és Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke péntek reg­gel ünnepélyesen felavatta az asszuáni gátat. A duzzasztógát 11 éves munkával, elsősorban szovjet segítséggel épült. A két elnök egyidejűleg Gamal Abdel Nasszer elhunyt egyiptomi elnök emlékét meg­örökítő táblát leplezett le. Ezt követően a szovjet és az egyiptomi államfő ismertetőt hallgatott meg az asz­­szuáni gát jelentőségéről. A nagyszabású mérnöki létesítmény lehetővé teszi az egyiptomiak átlag-életszínvonalának eme­lését és jelentősen meggyorsítja az Egye­sült Arab Köztársaság gazdasági fejlődé­sét. A vízierőmű-komplexum üzembe he­lyezése alkalmából pénteken Asszuánban ünnepi nagygyűlést tartottak. Podgornij szovjet államfő beszédében rámutatott, hogy az asszuáni nagy épít­kezés az egyiptomi nép valódi nemzeti felszabadulását jelképezi. Podgornij rámutatott, hogy izraeli csa­patok kivonása az 1967-ben megszállt összes arab területről, a Biztonsági Ta­nács 1967-es határozatának feltétlen vég­rehajtása, továbbá a közel-keleti népek, köztük a Palesztinai arabok törvényes jogainak tiszteletben tartása az a reális program, amelynek alapján megteremt­hető az igazságos és tartós béke ebben a térségben. Aláhúzta, hogy a Szovjetunió változat­lanul az Arab-Kelet népeinek hű barát­ja. Ellenségeink mindenféle mesterkedé­sekhez folyamodnak, hogy aláássák ba­rátságunkat, megbontsák az arab népek egységét. E célból belső konfliktusokat provokálnak és szítanak. Ezt tanúsítja a többi között a sorozatosan kirobbanó testvérgyilkos harc Jordániában. Anvar Szadat beszédében hangsúlyoz­ta, hogy az asszuáni gát a nemzet képes­ségeinek megtestesítője. Ezután a szónok méltatta a Szovjetuniónak a gát építé­séhez nyújtott hatalmas segítségét, s szembeállította ezzel az Egyesült Álla­mok magatartását. Szadat ezután az alábbi hat pontban foglalta össze az EAK álláspontját a kö­zel-keleti konfliktust illetően: 1. Igazságon alapuló békét követelünk, igazi békét, mert sok a problémánk, amelyet csak békés viszonyok között lehet megoldani. 7. Nem vagyunk hajlandók beletörődni terü­leteink megszállásába. 3. Elfogadtuk a Biztonsági Tanács határoza­tát abban a meggyőződésben, hogy a világ e fontos részében keletkezett komoly válság igazságos megoldásának elemeit tartalmazza. 4. Szívesen fogadtuk a négy nagyhatalom szerepét, mert úgy véljük, hogy mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, külön­leges felelősséget viselnek. 5. Békét akarunk, ha meg lehet teremteni, de mindenekelőtt területeink felszabadulását. 6. Palesztina népe nem pusztán egy mene­külttábor. Nép ez, amelynek megvannak a nemzeti jogai. Megvannak a problémái is. Nem csupán arról van szó, hogy emberbaráti magatartást kell tanúsítani iránta. A politikai lét kérdése is fennforog itt, a szó teljes ér­telmében. A munkaverseny szervezése közös feladat A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Pénteken az ÉDOSZ-székházban ülést tartott a Szakszervezetek Országos Taná­csa. A megnyitót Földvári Aladár, a SZOT elnöke mondotta, majd egyperces néma felállással adóztak a szakszervezeti moz­galom két elhunyt, régi harcosa, Szilágyi Sándor és Harustyák József emlékének. Első napirendi pontként Nemeslaki Ti­vadar, a SZOT titkára tartott beszámolót a IV. ötéves terv és az 1971. évi népgazda­sági terv végrehajtásával kapcsolatos szakszervezeti feladatokról. A SZOT titkára rámutatott arra, hogy a legfőbb gazdaságpolitikai feladat a ter­melés hatékonyságának növelése és a la­kosság igényeinek tökéletesebb kielégí­tése. Ez a szakszervezetektől is jobb mun­kát, korszerűbb munkastílust igényel. Az életszínvonal emelésének kérdéseit elemezve a SZOT titkára elmondotta, hogy bár a fogyasztói árszínvonal emel­kedése az elmúlt években az évi 1—2 szám(Folytatása a 3. oldalon) A nap híreiből­ ­a Ballymurphy negyedében kövekkel és bombákkal do­bálták meg az angol katona­ság őrjáratait. Péntek hajnal­ban, amikor a katonák kivo­nulóban voltak a városne­gyedből, a lázongók utánuk lőttek, egy katonát megsebe­sítettek. Az angol hadsereg rendfenntartó osztagai az éj­szaka folyamán 12 embert őrizetbe vettek. WOLNIAK EGYÉNI AKCIÓ áldozata volt (AP) Jahja Khan pakisztáni elnök kijelentette, hogy Wol­­niak lengyel külügyminiszter­helyettes meggyilkolása mö­gött „semmiféle összeesküvés nem állt”. Az elnök kérdések­re válaszolva elmondotta, át­tanulmányozta az ügy kivizs­gálásával foglalkozó bizottság jelentését, és úgy találta, hogy „egyéni akcióról volt szó”. Mint ismeretes, 1970. no­vember 1-én a pakisztáni lá­togatáson levő Spychalski ak­kori lengyel államfő kíséreté­ben levő személyiségek közé hajtott a Karachi repülőtéren a pakisztáni légitársaság gép­kocsija. Wojniak lengyel kül­ügyminiszter-helyettes és há­rom pakisztáni állampolgár életét vesztette, többen meg­sebesültek. AZ AMERIKAI SZEGÉNYEK LAKÁSÜGYE (AP, MTI) Romney ameri­kai lakás- és városfejlesztés­­ügyi miniszter csütörtökön kénytelen volt beismerni, hogy a szegényeknek nyújtott lakásépítési segély programja rengeteg­­ visszaéléssel jár. A minisztérium tisztviselői sze­met hunynak afölött, hogy a földbirtokosok és a háztulaj­donosok felsrófolják a szegé­nyeknek szánt, gyakorlatilag lakhatatlan házak és lakások árát. E visszaéléseket az egyik parlamenti bizottság fedezte fel, amely 80 városban foly­tatta le vizsgálatát és — mint az AP hírügynökség írja — megállapította: ..A program­ba felvett szegény családok spekulánsok áldozatai lettek.” POSTASSZTRÁJK ANGLIÁBAN (AP) A Brit Postások Szak­­szervezetének vezetősége pén­teken — Anglia történelmé­ben először — általános sztrájkra szólította fel az igaz­gatása alá tartozó mintegy 230 000 dolgozót. A postai dolgozók munkabe­szüntetése január 20-tól kez­dődően szinte teljesen meg­bénítja majd a levél- és, táv­íróösszeköttetést a szigetország és a külvilág között. A sztrájk­ra egyébként azért kerül sor, mert a munkáltatók elutasítot­ták a szakszervezet tizenöt százalékos béremelési követe­lését.

Next