Magyar Hírlap, 1972. január (5. évfolyam, 1-31. szám)
1972-01-22 / 22. szám
, ^ u 'ím/) m II, 1972. JANUÁR 22. SZOMBAT / HÉTVÉGE o -la valaki a hatvanas évek elejéns nálunk a vezetőképzésről beszélt, sokan azon a véleményen voltak, arra szükség nincsen, a vezetésre születni kell. Ha az ember nem vezető egyéniség, nem rendelkezik olyan tulajdonságokkal és képességekkel, amelyek a jó vezetőt jellemzik és amelyek veleszületett adottságok, akkor hiába végez tanfolyamokat, nem lesz sikeres vezető, nem tud eredményesen működni. Ma már tudjuk, hogy ez az álláspont lényegében hamis. Vezetni tudni kell - tehát a vezetést meg lehet tanulni! Sőt, nemcsak meg lehet, meg is kell tanulni mindazt, amit a korszerű vezetés követelményei megkívánnak attól, aki vállalta, hogy a gondjaira bízott vállalatot, üzemet, osztályt, részleget irányítsa. A helyes szemlélet abból indul ki, hogy a vezető sohasem fejezi be a tanulást, továbbképzést. Aki lépést akar tartani a rohamosan fejlődő tudománnyal, a technika legújabb vívmányait akarja alkalmazni saját területén, annak állandóan képeznie kell magát, folyamatosan tanulmányoznia kell szakterületének irodalmát, lépést kell tartani a köz-A Szovjetunióban a vezetőképzés nagyarányú fejlődése meglevő rendszerre és szervezetre épült. A gazdaság óriási méretei lehetővé tették a vezetőképzés szakterület szerinti specializálását az ágazati vezetőképző központok hálózatának kiépítését. A képzésnek ebben a rendszerében szoros egységet alkotott a szakmai képzés és a vezetőképzés. A szovjet vezetőképzés öt szintjének szervezete követi az államigazgatás szervezeti felépítését. Legfelső — ötödik — szintje az ágazatközi Népgazdaságirányítási Intézet, amelyet az ágazati továbbképző intézetek szintje követ. Ezekben az intézetekben folyik a felső- és középvezetők vezetői és szakmai továbbképzése. A harmadik szinten a szocialista köztársaságok ágazatközi vezetőképző intézetei helyezkednek el. Ezek profilja a vezetőképzésen kívül a mérnök- és közgazdász továbbképzés. A második szintet a köztársaságok ágazati továbbképző szervei alkotják; ezek az illetékes köztársasági szaktárcákhoz tartoznak. Az első és egyben legalsó szint a vállalatokon belül folyó vezetőképzés. Itt a vállalati közép- és alsószintű vezetők képzése folyik — szakmai továbbképző jelleggel. A Népgazdaságirányítási Intézet hallgatóinak diplománkát kell készíteniük olyan témakörben, amely szorosan kapcsolódik munkájukhoz. Más szóval olyan javaslatokat kell kidolgozniuk, melyeket munkahelyeikre visszatérve, meg is valósíthatnak. A választható témaköröket az intézet ajánlja — ezzel érvényesíti a népgazdasági szempontokat is. A tanfolyamok hatékonyságának fokozására a szovjet vezetőképző intézetek gyors ütemben térnek át a bentlakásos formára. Bulgária Bulgáriában a vezetőképzés központja a párt központi bizottsága mellett működő akadémia, melyet 1967-ben alapítottak. Az akadémia az alábbi három szervezeti egységet foglalja magába: a Társadalomigazgatási Felsőfokú Oktatási Központ, amelynek feladata a társadalompolitikai tevékenység, a gazdasági tevékenység és az ideológiai munka irányítása; a Társadalomigazgatási Intézet, amely a tudományos kutatásokat és azok gyakorlati alkalmazását szervezi; a Vezető Továbbképző Központ, amelynek fő feladata a gazdasági vezetőkáderek képzése és továbbképzése az államigazgatási és vállalati szférában. A Vezető Továbbképző Központ tanfolyamain évente 1000—1200 felsőszintű vezető vesz részt — az igények azonban meghaladják a 7000 főt. Ezért létesítették a területi intézményeket, amelyeknek programja összhangban van a szófiai központ oktatási terveivel és szakosítják a továbbképzést. Plovdivban a könnyű- és élelmiszeripar vezetőinek továbbképzése folyik; Várnában a kereskedelmi, szálloda- és vendéglátóipagazdasági ismeretekkel, állandóan javítani kell vezetési módszereit, az emberekkel való bánásmódját. De amíg korábban mindezt önképzés útján kellett a vezetőnek elérnie, ma szervezetten, rendszeresen, mindenkinek a számára leginkább megfelelő színvonalon maga a szocialista állam biztosítja erre a lehetőséget. A vezetés ma már tudománnyá vált, a vezetőképzés pedig sajátos oktatási rendszerré. Minden szocialista országban megalakultak a hatvanas években a vezetőképzés központjai, az egyes ágazatok vezetőképző szervei. Egészen a legalsó vezetési szintig mindenkinek rendelkezésére állnak a megfelelő tanfolyamok, a továbbképzés lehetőségei. S valóban, a szocialista országok mindegyikében, ma már a vezetők tízezrei vesznek részt különböző tanfolyamokon.ri vezetőké; Russzéban a tanácsi és szolgáltató vállalati vezetőknek rendeznek tanfolyamokat; Burgaszban a vegyipar és bányászat vezetőit képzik tovább. A tanfolyamokra a minisztériumok küldik a hallgatókat. Éves terv alapján előre eldöntik, hogy az egyes tanfolyamokra mikor, melyik minisztérium, hány főt delegál. Rendeznek tanfolyamokat a vezetőképzés oktatóinak továbbképzésére is. A tanfolyamok képzési ideje egy héttől egy hónapig terjed. Csehszlovákia Csehszlovákiában a vezetőképzés viszonylag korán kezdődött el, s ma már jól kiépített szervezeti keretei vannak. A képzés és továbbképzés legfontosabb intézményei az 1965-ben létesített prágai Vezetéstudományi Intézet, amely az oktatás mellett a kutatással és tájékoztatással is foglalkozik, valamint a pozsonyi Vezetéstudományi Intézet, ahol kizárólag oktatómunka folyik. E két intézeten kívül ágazati vezetőképző központok alakultak, amelyek az egyes tárcák irányítása alatt működnek. Az intézeti vezetőképzést, illetve továbbképzést kiegészíti az egyetemeken folyó képzés. Legjelentősebb szerve a prágai Közgazdasági Főiskola Vezetéstudományi Fakultása. Ilyen fakultás Brünnben és Pozsonyban is van. A prágai Vezetéstudományi Intézet feladata az is, hogy a kutatási eredmények gyakorlati bevezetéséről gondoskodjék. Ezenkívül fontosabb feladatai: — felsőszintű vezetők képzése a gazdasági reform által támasztott követelményeknek megfelelően; — a gazdasági vezetés tárgykörébe tartozó kiadványok publikálása; — szakirodalmi tájékoztatás. A prágai Közgazdasági Főiskola Vezetéstudományi Fakultásán elsősorban az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkező vezetők részére folyik rendszeres továbbképzés. A kar a vállalati és központi gazdasági szervek felsőszintű vezetőit készíti elő funkcióik betöltésére. Kb. 60 kutató és oktató dolgozik a karon. Lengyelország Lengyelországban 1959-ben hozták létre a varsói Vezetőtovábbképző Központot.De ezenkívül is számos intézményben folyik vezetőképzés. Ilyenek pl. az Ipargazdasági és Szervezési Intézet, ahol alsószintű vezetők, tehát főként művezetők továbbképzése folyik; a Nehézipari Vezetőképző Intézet, amely a tárcához tartozó vállalatok igazgatói számára rendez tanfolyamokat, valamint kádertartalékok képzését végzi; a Tervezési és Statisztikai Főiskola Szervezési és Vezetéselméleti Tanszéke, amely jelenlegi formájában 1963 óta működik.) A varsói Vezetőtovábbképző Központ feladatai igen sokrétűek és állandóan bővülnek. Megindulása után a következő feladatok ellátását tűzték ki célul: — gazdasági vezetők továbbképzése; a szervezés és irányítás szakembereinek képzése és továbbképzése; iparágak és tárcák vezetőképző központjai oktatóinak felkészítése; a kutatómunka, amelynek eredményeit az oktatási programok kidolgozásánál is fel kell használni; új szervezési technikák és módszerek alkalmazási terveinek kidolgozása, bevezetése; — valamennyi lengyelországi vezetőképző intézmény módszertani éstantervi koordinálása; — szakirodalmi anyaggyűjtés és feldolgozás, információs és bibliográfiai szolgáltatások nyújtása a szervezés és irányítás, valamint vezetőképzés témaköreiben. Tavaly júniusban nemzetközi konferenciát rendeztek Varsóban, ahol valamennyi szocialista ország vezetőképző központjának szakemberei részt vettek a tanácskozásokon. Ezt a meghívást adjuk vissza 1972. júniusában, amikor Magyarország látja vendégül a testvérintézetek képviselőit az Országos Vezetőképző Központban hasonló tudományos tanácskozásra. Német Demokratikus Köztársaság Az NDK-ban a vezetőképzés legfelső szintű intézménye a ramsdorfi Szocialista Gazdaságirányítás Központi Intézete. A második szinten az ágazati vezetőképző intézmények helyezkednek el, amelyek rendszerint valamelyik egyetemhez kapcsolódnak, de vannak minisztériumhoz tartozó intézetek is. A harmadik szinten vannak az ágazati és vállalati akadémiák, amelyeknek feladata a vezető-továbbképzés mellett a szakmai továbbképzés is. A Szocialista Gazdaságirányítási Központ Intézetének kétféle alaptanfolyama van: négyhetes tanfolyam a legmagasabb szintű vezetők részére és hathónapos tanfolyam azok részére, akikkel a jövőben kívánnak felelős posztokat betölteni. Az oktatási program egy része szorosan kapcsolódik a szocializmus politikai gazdaságtanához, a marxista filozófiához és a vezetéstudomány elméleti alapkérdéseihez. Az elméleti ismeretek mellett ez a program is nagy súlyt helyez a gyakorlatra, a korszerű vezetési módszerek és technikák alkalmazására. A korszerű szervezés új intézménye: a Szervezéstudományi Akadémia, amelyet 1969-ben alapítottak. Az utóbbi években jelentős érdemeket szerzett a gazdasági vezetők továbbképzésében a Berlini Közgazdasági Főiskola, amelynek tanárai különösen az esettanulmányok kidolgozásában és módszertani kiadványok publikálásában tűnnek ki. Románia A román vezetőképző központot 1967-ben hozták létre. Felügyeleti szerve a román Munkaügyi Minisztérium. A központ a román vezetőképzés bázisintézménye és mint ilyen, többféle tanfolyamtípust rendszeresített. Ezek továbbképző tanfolyamok és kiterjednek az iparvállalati központok, vállalatok vezetésére, a személyzeti, a termelési és munkaszervezési, valamint a pénzügyi-számviteli vezetésre. Vannak ezenkívül speciális tanfolyamok is. (Szervezési, termelésprogramozási, marketing, ügyvitelszervezési, rendszerelemzői, programozói és operátori tanfolyamok.) A tájékoztató tanfolyamok ismeretterjesztő jellegűek, általában egyhetesek és 100—150 hallgatóval szervezik. Témáik: reklám, információelmélet és gyakorlat. A szakértők felkészítő tanfolyama 5 részes és összesen 18 hónapig tart. Célja, hogy olyan szakértőgárdát képezzen, amely a tárcák és ipari központok szervezési szakembergárdáját alkotja. A hallgatóknak legalább 7 évi vezetési, szervezési gyakorlattal és egyetemi végzettséggel kell rendelkezniük. A képzés a központon kívül 12 bázisvállalatnál is folyik. A hallgatóknak kötelező a záródolgozat írása és megvédése. * Ismertetésünk a szocialista tábor vezetőképzéséről nem lenne teljes, ha nem beszélnénk az aktivizáló módszerek térhódításáról. Ma már minden ország központi intézetében elterjedt az esettanulmányok, szerepjátékok, tervvagy gazdasági játékok alkalmazása a vezetőképzésben. Ennek megfelelően csökken az előadások mennyisége és szerepe. Nem mintha az előadásra nem lenne Magyarországon a vezetőképzés szervezeti rendszerét az 1967-ben kiadott kormányhatározat teremtette meg. E határozat létrehozta az Országos Vezetőképző Központot és kimondta, hogy 1968 őszén meg kell indítani az oktatásit az ipar és az építőipar vezető káderei (vezérigazgatók, igazgatók, ezek helyettesei) részére. A kormány 1971 nyarán megjelent határozata pedig a vezetőképzésről — a több mint négyéves tapasztalat alapján — pontosan megjelölte a fejlesztés irányait. E határozat a többi között kimondja: „Az Országos Vezetőképző Központnak kutatási bázissá, illetve megfelelő áttekintéssel rendelkező intézménnyé kell fejlődnie egyrészt a vezető-továbbképzéssel, a vezetéssel foglalkozó, másrészt a szervezéstudományi kutatások terén. Az elért eredmények dokumentálásán és közzétételén túl közvetítenie kell az ilyen témakörök nemzetközi tapasztalatait és kutatási eredményeit is.” Az 1971. évi határozat— figyelembe véve az előző években kialakult gyakorlatot — az OVK mellett számos oktatási és egyéb intézmény számára is fontos szerepet jelöl meg a vezetőképzés és továbbképzés terén. Így a felsőszintű gazdasági vezetők továbbképzésében a Budapesti Műszaki Egyetem mérnöktovábbképző, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Mérnök és Vezetőtovábbképző Intézete, a Külkereskedelmi Főiskola, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola továbbképző tagozatai, intézetei vesznek részt. Az OVK-ban 1968—1971 között a következő tanfolyamok voltak: négyhetes komplex tanfolyam vezérigazgatóik és helyettesei, valamint igazgatók és helyettesei részére. Eddig 19 ilyen tanfolyam indult, a végzett hallgatók száma közel 500 fő! Személyzeti vezetők háromhetes tanfolyama húsz esetben volt mintegy 500 résztvevővel. Egyhetes oktatói tanfolyam, ahol hat alkalommal összesen 150-en vettek részt. Számos egyéb funkcionális és tematikus tanfolyam (marketing, munkaügyi, termelésszervezési, nyereség-optimalizálási, külkereskedelmi, költség- és eszközgazdálkodási) is volt, egytől háromhetes időtartammal főkönyvelők, főmérnökök, főosztály- és osztályvezetők részére. Ezeken a tanfolyamokon 1800-an vettek részt. A központnak több mint 300 különböző hazai és külföldi, vezetőképzéssel, továbbképzéssel, illetve a szervezés és vezetés tudományával foglalkozó folyóirat jár. A könyvtárban több ezer kötetből válogathatnak az intézet munkatársai és a tanfolyamok hallgatói. Kétezerötszáz példányban jelenik meg az intézet folyóirata, a Vezetőképzés. A Számítástechnikai Intézet is sikeresen működik az intézmény keretében. Egy Eliot 1905/E típusú számítógép részben oktatási, részben kutatási feladatok megoldására szolgál, de felhasználják a vállalatok és intézmények részére nyújtott, számítástechnikai szolgáltatásokra is. szükség; vannak olyan témák, ahol elengedhetetlen a tanfolyamok hallgatóit előadás formában megismertetni alapelvekkel, fogalmakkal, ismertekkel. Egyre nagyobb súllyal szerepel azonban még ilyenkor is az előadás, konzultációval vagy vitával kombinálva. Mert sokkal gyümölcsözőbb, hatékonyabb egy foglalkozás, ha azon nemcsak az előadó véleménye hangzik el, hanem mód és lehetőség nyílik rá, hogy a hallgatóság elmondhatja saját véleményét, álláspontját és egymás tapasztalatait, problémát is megismerve egymástól is tanuljon. A cél, amelyet sohasem szabad szem elől téveszteni, minél több kiváló, hivatása magas uton álló, szakmailag felkészült, jellemes, politikailag hű és tájékozott, a gazdasági feladatokat ismerő és azok megvalósítására elszánt vezető működjön a népgazdaságokban. Dr. Bérczy Gyula, az Országos Vezetőképző Központ Vjfoisp«4»atója Az OVK oktatási munkéja fennállása óta sokat fejlődött. A már említett 1971-es rendelet is sok fontos oktatási és oktatásmódszertani feladatot jelöl meg A múlt év végén tartott komplex tanfolyamokon már nem az egyes tantárgyak szerint történt az oktatás, hanem a vezetői munka fázisaihoz szorosan kapcsolódó tematikák alapján. Az új tanfolyamokon bevezettük a szakdolgozatok készítését. A tanfolyami részvevők az általuk választott témákból tanulmányt készítenek és azt a négyhetes tanfolyam elvégzése után 6—8 hónappal az OVK-ba visszatérve megvitatják és megvédik. A legjobb dolgozatokat az OVK publikálja, gyűjteményes kötetekben kiadja, javasolja, hogy a legkiválóbbakat fogadják el egyetemen a doktor cím elnyerésére, esetleg kandidátusi disszertáció témájaként is Mindez hasznosan: befolyásolja az oktatás tartalmi színvonalát, de hasznos lesz a vállalatok részére is,, hiszen a vezetők főként okán témákat választanak, amelyek elemzése és feldolgozása azemi problémák megoldását segíi elő. A másik alapvetően fontos is új feladatunk az államigazgatói vezetők (minisztériumok és ma országos hatáskörű szervek) továbbképzésének megindítása. A munkát is elkezdtük már. Összegyűjtöttük a szocialista országai ilyen irányú tapasztalatait, elkezdtük az irodalom összegyűjtését, kidolgoztunk különböző elképzeléseket is, amelyeket több fórumon is megvitattunk. Igen sokat kell még ezen munkálkodnunk, azonban úgy szervezzük az előkészületeket, hogy az első államigazgatási tanfolyam 1972 őszén megindulhasson. A résztvevők, a minisztériumok és főhatóságok főosztály- és osztályvezetői, illetve ezek helyettesei lesznek. A központ ebben az évben megindítja tanácsadói szolgálatát is Ennek keretében különböző intézmények számára vállal megbízás alapján középszintű vezetők részére tanfolyamok megszervezését, a tanfolyamoknak tananyaggal való ellátását, szükség esetén biztosít előadókat is, vagy vállalja az intézmény keretébe tartozó előadók felkészítését. E szolgálat keretében a vállalatok és intézmények részére elemzéseket végez, konkrét módszereket dolgoz ki szervezési, vezetési, termelésirányítási, piacpolitikai (marketing) gazdálkodási,operációkutatási és egyéb témákban is. Mindezen tevékenység azt a célkitűzést erősíti, hogy a központ oktatási tevékenysége szoros kapcsolatban álljon a gyakorlattal. Dr. MéhészJózsef kandidátus, az Országos Vezetőképző Központ igazgatóhelyettes? VEZETŐKÉPZÉS A SZOCIALISTA ORSZÁGOKBAN Szovjetunió Az Országos Vezetőképző Központ Siesc ver HiaiflP