Magyar Hírlap, 1972. január (5. évfolyam, 1-31. szám)

1972-01-22 / 22. szám

, ^ u '­ím/) m II, 1972. JANUÁR 22. SZOMBAT­­ / HÉTVÉGE o -­la valaki a hatvanas évek elején­­­s nálunk a vezetőképzésről be­szélt, sokan azon a véleményen voltak, arra szükség nincsen, a ve­zetésre születni kell. Ha az ember nem vezető egyéniség, nem rendel­kezik olyan tulajdonságokkal és ké­pességekkel, amelyek a jó vezetőt jellemzik és amelyek veleszületett adottságok, akkor hiába végez tan­folyamokat, nem lesz sikeres vezető, nem tud eredményesen működni. Ma már tudjuk, hogy ez az állás­pont lényegében hamis. Vezetni tud­ni kell - tehát a vezetést meg lehet tanulni! Sőt, nemcsak meg lehet, meg is kell tanulni mindazt, amit a korszerű vezetés követelményei megkívánnak attól, aki vállalta, hogy a gondjaira bízott vállalatot, üzemet, osztályt, részleget irányítsa. A helyes szemlélet abból indul ki, hogy a vezető sohasem fejezi be a tanulást, továbbképzést. Aki lépést akar tartani a rohamosan fejlődő tudománnyal, a technika legújabb vívmányait akarja alkalmazni saját területén, annak állandóan képez­nie kell magát, folyamatosan tanul­mányoznia kell szakterületének iro­dalmát, lépést kell tartani a köz-A Szovjetunióban a vezetőkép­zés nagyarányú fejlődése megle­vő rendszerre és szervezetre épült. A gazdaság óriási méretei lehető­vé tették a vezetőképzés szakterü­let szerinti specializálását az ága­zati vezetőképző központok háló­zatának kiépítését. A képzésnek ebben a rendszerében szoros egy­séget alkotott a szakmai képzés és a vezetőképzés. A szovjet vezetőképzés öt szint­jének szervezete követi az állam­­igazgatás szervezeti felépítését. Legfelső — ötödik — szintje az ágazatközi Népgazdaságirányítási Intézet, amelyet az ágazati to­vábbképző intézetek szintje kö­vet. Ezekben az intézetekben fo­lyik a felső- és középvezetők ve­zetői és szakmai továbbképzése. A harmadik szinten a szocialista köztársaságok ágazatközi vezető­képző intézetei helyezkednek el. Ezek profilja a vezetőképzésen kívül a mérnök- és közgazdász továbbképzés. A második szintet a köztársaságok ágazati tovább­képző szervei alkotják; ezek az illetékes köztársasági szaktárcák­hoz tartoznak. Az első és egyben legalsó szint a vállalatokon belül folyó vezetőképzés. Itt a vállalati közép- és alsószintű vezetők kép­zése folyik — szakmai tovább­képző jelleggel. A Népgazdaságirányítási Inté­zet hallgatóinak diplománkát kell készíteniük olyan témakörben, amely szorosan kapcsolódik mun­kájukhoz. Más szóval olyan ja­vaslatokat kell kidolgozniuk, me­lyeket munkahelyeikre visszatér­ve, meg is valósíthatnak. A vá­lasztható témaköröket az intézet ajánlja — ezzel érvényesíti a nép­­gazdasági szempontokat is. A tanfolyamok hatékonyságá­nak fokozására a szovjet vezető­képző intézetek gyors ütemben térnek át a bentlakásos formára. Bulgária Bulgáriában a vezetőképzés köz­pontja a párt központi bizottsága mellett működő akadémia, me­lyet 1967-ben alapítottak. Az akadémia az alábbi három szervezeti egységet foglalja ma­gába: a Társadalomigazgatási Fel­sőfokú Oktatási Központ, amely­nek feladata a társadalompoliti­kai tevékenység, a gazdasági tevé­kenység és az ideológiai munka irányítása; a Társadalomigazga­tási Intézet, amely a tudományos kutatásokat és azok gyakorlati alkalmazását szervezi; a Vezető Továbbképző Központ, amelynek fő feladata a gazdasági vezető­káderek képzése és továbbképzé­se az államigazgatási és vállalati szférában. A Vezető Továbbképző Központ tanfolyamain évente 1000—1200 felsőszintű vezető vesz részt — az igények azonban meghaladják a 7000 főt. Ezért létesítették a te­rületi intézményeket, amelyeknek programja összhangban van a szófiai központ oktatási terveivel és szakosítják a továbbképzést. Plovdivban a könnyű- és élelmi­szeripar vezetőinek továbbképzé­se folyik; Várnában a kereske­delmi, szálloda- és vendéglátóipa­gazdasági ismeretekkel, állandóan javítani kell vezetési módszereit, az emberekkel való bánásmódját. De amíg korábban mindezt önképzés útján kellett a vezetőnek elérnie, ma szervezetten, rendszeresen, min­denkinek a számára leginkább meg­felelő színvonalon maga a szocialis­ta állam biztosítja erre a lehetősé­get. A vezetés ma már tudománnyá vált, a vezetőképzés pedig sajátos oktatási rendszerré. Minden szocia­lista országban megalakultak a hat­vanas években a vezetőképzés köz­pontjai, az egyes ágazatok vezető­képző szervei. Egészen a legalsó vezetési szintig mindenkinek rendel­kezésére állnak a megfelelő tanfo­lyamok, a továbbképzés lehetőségei. S valóban, a szocialista országok mindegyikében, ma már a vezetők tízezrei vesznek részt különböző tan­folyamokon.­ri vezetőké; Russzéban a tanácsi és szolgáltató vállalati vezetők­nek rendeznek tanfolyamokat; Burgaszban a vegyipar és bányá­szat vezetőit képzik tovább. A tanfolyamokra a minisztériu­mok küldik a hallgatókat. Éves terv alapján előre eldöntik, hogy az egyes tanfolyamokra mikor, melyik minisztérium, hány főt delegál. Rendeznek tanfolya­mokat a vezetőképzés oktatóinak továbbképzésére is. A tanfolya­mok képzési ideje egy héttől egy hónapig terjed. Csehszlovákia Csehszlovákiában a vezetőkép­zés viszonylag korán kezdődött el, s ma már jól kiépített szervezeti keretei vannak. A képzés és to­vábbképzés legfontosabb intéz­ményei az 1965-ben létesített prá­gai Vezetéstudományi Intézet, amely az oktatás mellett a kuta­tással és tájékoztatással is foglal­kozik, valamint a pozsonyi Veze­téstudományi Intézet, ahol kizá­rólag oktatómunka folyik. E két intézeten kívül ágazati vezetőképző központok alakultak, amelyek az egyes tárcák irányí­tása alatt működnek. Az intézeti vezetőképzést, illet­ve továbbképzést kiegészíti az egyetemeken folyó képzés. Leg­jelentősebb szerve a prágai Köz­­gazdasági Főiskola Vezetéstudo­mányi Fakultása. Ilyen fakultás Brünnben és Pozsonyban is van. A prágai Vezetéstudományi In­tézet feladata az is, hogy a kuta­tási eredmények gyakorlati beve­zetéséről gondoskodjék. Ezenkí­vül fontosabb feladatai: — felső­szintű vezetők képzése a gazda­sági­ reform által támasztott kö­vetelményeknek megfelelően; — a gazdasági vezetés tárgykörébe tartozó kiadványok publikálása; — szakirodalmi tájékoztatás. A prágai Közgazdasági Főisko­la Vezetéstudományi Fakultásán elsősorban az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkező vezetők ré­szére folyik rendszeres tovább­képzés. A kar a vállalati és központi gazdasági szervek fels­őszintű ve­zetőit készíti elő funkcióik betöl­tésére. Kb. 60 kutató és oktató dolgozik a karon. Lengyelország Lengyelországban 1959-ben hozták létre a varsói Vezetőto­vábbképző Központot.­­De ezen­kívül is számos intézményben fo­lyik vezetőképzés. Ilyenek pl. az Ipargazdasági és Szervezési In­tézet, ahol alsószintű vezetők, te­hát főként művezetők továbbkép­zése folyik; a Nehézipari Vezető­képző Intézet, amely a tárcához tartozó vállalatok igazgatói szá­mára rendez tanfolyamokat, va­lamint kádertartalékok képzését végzi; a Tervezési és Statisztikai Főiskola Szervezési és Vezetés­­elméleti Tanszéke, amely jelenlegi formájában 1963 óta működik.) A varsói Vezetőtovábbképző Központ feladatai igen sokrétűek és állandóan bővülnek. Megindu­­lása után a következő feladatok ellátását tűzték ki célul: — gaz­dasági vezetők továbbképzése; a szervezés és irányítás szakembe­reinek képzése és továbbképzése; iparágak és tárcák vezetőképző központjai oktatóinak felkészí­tése; a kutatómunka, amelynek eredményeit az oktatási prog­ramok kidolgozásánál is fel kell használni; új szervezési technikák és módszerek alkalmazási tervei­nek kidolgozása, bevezetése; — valamennyi lengyelországi veze­tőképző intézmény módszertani és­­tantervi koordinálása; — szakiro­dalmi anyaggyűjtés és feldolgo­zás, információs és bibliográfiai szolgáltatások nyújtása a szerve­zés és irányítás, valamint vezető­­képzés témaköreiben. Tavaly júniusban nemzetközi konferenciát rendeztek Varsóban, ahol valamennyi szocialista ország vezetőképző központjának szak­emberei részt vettek a tanácsko­zásokon. Ezt a meghívást adjuk vissza 1972. júniusában, amikor Magyarország látja vendégül a testvérintézetek képviselőit az Országos Vezetőképző Központ­ban hasonló tudományos tanács­kozásra. Német Demokratikus Köztársaság Az NDK-ban a vezetőképzés legfelső szintű intézménye a ramsdorfi Szocialista Gazdaság­­irányítás Központi Intézete. A második szinten az ágazati veze­tőképző intézmények helyezked­nek el, amelyek rendszerint vala­melyik egyetemhez kapcsolódnak, de vannak minisztériumhoz tarto­zó intézetek is. A harmadik szin­ten vannak az ágazati és vállalati akadémiák, amelyeknek feladata a vezető-továbbképzés mellett a szakmai továbbképzés is. A Szocialista Gazdaságirányítá­­si Központ Intézetének kétféle alaptanfolyama van: négyhetes tanfolyam a legmagasabb szintű vezetők részére és hathónapos tanfolyam azok részére, akikkel a jövőben kívánnak felelős posz­tokat betölteni. Az oktatási prog­ram egy része szorosan kapcsoló­dik a szocializmus politikai gaz­daságtanához, a marxista filozó­fiához és a vezetéstudomány el­méleti alapkérdéseihez. Az elmé­leti ismeretek mellett ez a prog­ram is nagy súlyt helyez a gya­korlatra, a korszerű vezetési mód­szerek és technikák alkalmazá­sára. A korszerű szervezés új intéz­ménye: a Szervezéstudományi Akadémia, amelyet 1969-ben ala­pítottak. Az utóbbi években jelentős ér­demeket szerzett a gazdasági ve­zetők továbbképzésében a Berlini Közgazdasági Főiskola, amelynek tanárai különösen az esettanul­mányok kidolgozásában és mód­szertani kiadványok publikálá­sában tűnnek ki. Románia A román vezetőképző közpon­tot 1967-ben hozták létre. Fel­ügyeleti szerve a román Munka­ügyi Minisztérium. A központ a román vezetőképzés bázisintézmé­nye és mint ilyen, többféle tan­folyamtípust rendszeresített. Ezek továbbképző tanfolyamok és kiterjednek az iparvállalati központok, vállalatok vezetésére, a személyzeti, a termelési és munkaszervezési, valamint a pénzügyi-számviteli vezetésre. Vannak ezenkívül speciális tan­folyamok is. (Szervezési, terme­lésprogramozási, marketing, ügy­vitelszervezési, rendszerelemzői, programozói és operátori tanfo­lyamok.) A tájékoztató tanfolyamok is­meretterjesztő jellegűek, általá­ban egyhetesek és 100—150 hall­gatóval szervezik. Témáik: rek­lám, információelmélet és gya­korlat. A szakértők felkészítő tan­folyama 5 részes és összesen 18 hónapig tart. Célja, hogy olyan szakértőgárdát képezzen, amely a tárcák és ipari központok szerve­zési szakembergárdáját alkotja. A hallgatóknak legalább 7 évi vezetési, szervezési gyakorlattal és egyetemi végzettséggel kell rendelkezniük. A képzés a köz­ponton kívül 12 bázisvállalatnál is folyik. A hallgatóknak köte­lező a záródolgozat írása és meg­védése. * Ismertetésünk a szocialista tá­bor vezetőképzéséről nem lenne teljes, ha nem beszélnénk az akti­vizáló módszerek térhódításáról. Ma már minden ország központi intézetében elterjedt az esettanul­mányok, szerepjátékok, terv­vagy gazdasági játékok alkalma­zása a vezetőképzésben. Ennek megfelelően csökken az előadá­sok mennyisége és szerepe. Nem mintha az előadásra nem lenne Magyarországon a vezetőképzés szervezeti rendszerét az 1967-ben kiadott kormányhatározat terem­tette meg. E határozat létrehozta az Országos Vezetőképző Központot és kimondta, hogy 1968 őszén meg kel­l indítani az oktatásit az ipar és az építőipar vezető káderei (ve­zérigazgatók, igazgatók, ezek he­lyettesei) részére. A kormány 1971 nyarán megjelent határozata pe­dig a vezetőképzésről — a több mint négyéves tapasztalat alapján — pontosan megjelölte a fejlesz­tés irányait. E határozat a többi között ki­mondja: „Az Országos Vezető­képző Központnak kutatási bázis­sá, illetve megfelelő áttekintéssel rendelkező intézménnyé kell fej­lődnie egyrészt a vezető-tovább­képzéssel, a vezetéssel foglalkozó, másrészt a szervezéstudományi kutatások terén. Az elért eredmé­nyek dokumentálásán és közzété­telén túl közvetítenie kell az ilyen témakörök nemzetközi tapasztala­tait és kutatási eredményeit is.” Az 1971. évi határozat­­— figye­lembe véve az előző években ki­alakult gyakorlatot — az OVK mellett számos oktatási és egyéb intézmény számára is fontos sze­repet jelöl meg a vezetőképzés és továbbképzés terén. Így a felső­szintű gazdasági vezetők tovább­képzésében a Budapesti Műszaki Egyetem mérnöktovábbképző, a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Mérnök és Vezetőtovábbképző In­tézete, a Külkereskedelmi Főis­kola, a Kereskedelmi és Vendég­látóipari Főiskola továbbképző ta­gozatai, intézetei vesznek részt. Az OVK-ban 1968—1971 között a következő tanfolyamok voltak: négyhetes komplex tanfolyam ve­zérigazgatóik és helyettesei, vala­mint igazgatók és helyettesei ré­szére. Eddig 19 ilyen tanfolyam indult, a végzett hallgatók száma közel 500 fő! Személyzeti vezetők háromhetes tanfolyama húsz eset­ben volt mintegy 500 résztvevő­vel. Egyhetes oktatói tanfolyam, ahol hat alkalommal összesen 150-en vettek részt. Számos egyéb funkcionális és tematikus tanfo­lyam (marketing, munkaügyi, ter­melésszervezési, nyereség-optima­lizálási, külkereskedelmi, költség- és eszközgazdálkodási) is volt, egytől háromhetes időtartammal főkönyvelők, főmérnökök, főosz­tály- és osztályvezetők részére. Ezeken a tanfolyamokon 1800-an vettek részt. A központnak több mint 300 különböző hazai és külföldi, veze­tőképzéssel, továbbképzéssel, il­letve a szervezés és vezetés tudo­mányával foglalkozó folyóirat jár. A könyvtárban több ezer kötetből válogathatnak az intézet munka­társai és a tanfolyamok hallga­tói. Kétezerötszáz példányban je­lenik meg az intézet folyóirata, a Vezetőképzés. A Számítástechnikai Intézet is sikeresen működik az intézmény keretében. Egy Eliot 1905/E típu­­sú számítógép részben oktatási, részben kutatási feladatok meg­oldására szolgál, de felhasználják a vállalatok és intézmények ré­szére nyújtott, számítástechnikai szolgáltatásokra is. szükség; vannak olyan témák, ahol elengedhetetlen a tanfolya­mok hallgatóit előadás formában megismertetni alapelvekkel, fo­galmakkal, ismertekkel. Egyre nagyobb súllyal szerepel azonban még ilyenkor is az előadás, kon­zultációval vagy vitával kombi­nálva. Mert sokkal gyümölcsözőbb, hatékonyabb egy foglalkozás, ha azon nemcsak az előadó vélemé­nye hangzik el, hanem mód és le­hetőség nyílik rá, hogy a hallga­tóság elmondhatja saját vélemé­nyét, álláspontját és egymás ta­pasztalatait, problémát is megis­merve egymástól is tanuljon. A cél, amelyet sohasem szabad szem elől téveszteni, minél több kiváló, hivatása magas uton álló, szakmailag felkészült, jellemes, politikailag hű és tájékozott, a gazdasági feladatokat ismerő és azok megvalósítására elszánt ve­zető működjön a népgazdaságok­­ban. Dr. Bérczy Gyula, az Országos­ Vezetőképző Központ V­­­jfoisp«4»atója Az OVK oktatási munkéja fennállása óta sokat fejlődött. A már említett 1971-es rendelet is sok fontos oktatási és oktatás­­módszertani feladatot jelöl meg A múlt év végén tartott komp­­lex tanfolyamokon már nem az egyes tantárgyak szerint történt az oktatás, hanem a vezetői mun­ka fázisaihoz szorosan kapcsolódó tematikák alapján. Az új tanfo­­lyamokon bevezettük a szakdol­gozatok készítését. A tanfolyami részvevők az általuk választott témákból tanulmányt készítenek és azt a négyhetes tanfolyam el­végzése után 6—8 hónappal az OVK-ba visszatérve megvitatják és megvédik. A legjobb dolgoza­­tokat az OVK publikálja, gyűjte­­ményes kötetekben kiadja, java­solja, hogy a legkiválóbbakat fo­gadják el egyetemen a doktor cím elnyerésére, esetleg kandidát­­usi disszertáció témájaként is Mindez hasznosan­: befolyásolja az oktatás tartalmi­ színvonalát, de hasznos lesz a vállalatok részére is,, hiszen a vezetők főként okán témákat választanak, amelyek elemzése és feldolgozása az­­e­m­i problémák megoldását segíi elő. A másik alapvetően fontos is új feladatunk az államigazgatói vezetők (minisztériumok és ma országos hatáskörű szervek) to­­vábbképzésének megindítása. A munkát is elkezdtük már. Össze­gyűjtöttük a szocialista országai ilyen irányú tapasztalatait, el­kezdtük az irodalom összegyűjté­sét, kidolgoztunk különböző el­képzeléseket is, amelyeket több fórumon is megvitattunk. Igen so­kat kell még ezen munkálkod­nunk, azonban úgy szervezzük az előkészületeket, hogy az első államigazgatási tanfolyam 1972 őszén megindulhasson. A részt­vevők, a minisztériumok és főha­tóságok főosztály- és osztályveze­tői, illetve ezek helyettesei lesz­nek. A központ ebben az évben meg­indítja tanácsadói szolgálatát is Ennek keretében különböző intéz­mények számára vállal megbízás alapján középszintű vezetők ré­szére tanfolyamok megszervezé­sét, a tanfolyamoknak tananyag­gal való ellátását, szükség esetén biztosít előadókat is, vagy vállal­ja az intézmény keretébe tartozó előadók felkészítését. E szolgálat keretében a vállalatok és intéz­mények részére elemzéseket vé­gez, konkrét módszereket dolgoz ki szervezési, vezetési, termelés­­irányítási, piacpolitikai (marke­ting) gazdálkodási,­operációkuta­tási és egyéb témákban is. Mind­ezen tevékenység azt a célkitűzést erősíti, hogy a központ oktatási tevékenysége szoros kapcsolatban álljon a gyakorlattal. Dr. Méhész­­József kandidátus, az Országos Vezetőképző Központ igazgatóhelyettes? VEZETŐKÉPZÉS A SZOCIALISTA ORSZÁGOKBAN Szovjetunió Az Országos Vezetőképző Központ Sie­sc ve­r HiaiflP

Next