Magyar Hírlap, 1972. november (5. évfolyam, 303-331. szám)

1972-11-04 / 306. szám

.......... 1 1 /(' (\ 2 1972. NOVEMBER 4. SZOMBAT HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap ...........­­ ..... ............. ......... Doktor úr, mi a panasza ? Pályakezdő orvosok és lehetőségeik Szeptember közepén 876-an tettek orvosi esküt. Ennyien kaptak diplomát a négy magyar egyetemen — tízen közü­lük a Szovjetunióban. A pályakezdés minden szakmában sú­lyos gond. Talán itt még fokozottabban az, mert­ az egyetemi évek utáni első lé­pések döntően meghatározzák a fiatal orvosok későbbi pályáját. Ha egy nyelv­szakos bölcsészhallgató, tegyük fel, kö­zépiskolába kerül, onnan többé-kevésbé könnyedén átevickélhet tudományos in­tézetbe, vagy szakképzettségének meg­felelő más munkahelyre, kezdő mérnö­kök is meglehetősen egyszerűen változ­tathatnak állást, ha az első választásuk nem bizonyult szerencsésnek, de aki hi­giénikus állást kapott, az hogyan legyen később belgyógyász, vagy aki vidéki kör­zetbe került, miképpen juthat vissza a fővárosba ? Az orvosok pályakezdése egy sor konf­liktust rejt magában. A legkézenfekvőbb ellentét, hogy az ország szakorvosszük­séglete nem azonos a fiatal diplomások igényeivel. A másik nagy probléma: a Budapesten végzettek nagy része buda­pesti, szülőkkel, lakással, esetleg férjjel, feleséggel, gyerekkel. Nagyon nyomós objektív okok is indokolhatják, hogy a fővárosban akarnak maradni. Az első lépések A végzősök számára meghirdetett ál­lásokra 792 pályázat futott be, a többiek társadalmi ösztöndíjjal azt az állást fog­lalták el, amelyre az egyetemi évek alatt kapott összeg ellenében szerződtek. A társadalmi ösztöndíjakat megyék aján­lották fel, elsősorban Nógrád, Borsod, Szabolcs, ahol szükség volt rá, hogy jó előre orvost biztosítsanak maguknak. Az a kép, amely a pályakezdő orvosok elhelyezkedéséről alakult ki, nem teljes; amíg beszélünk róla, már változhatott a helyzet. Sikertelen próbálkozások, eredeti elgondolások kudarca, hetekig, némelykor hónapokig tartó latolgatások utáni dön­tés egy-egy megye vagy szakma javára újabb orvost jelenthet. Az október elejei állapot körülbelül azt mutatta, hogy a legtöbben Hajdú megyében — szám sze­rint 37-en — foglaltak el orvosi állást, Veszprém 34, Borsod 31, Csongrád 23 új orvossal gyarapodott. .Békésbe 16-an mentek, Komárom megye 23, Pest me­gye 8 fiatal orvost fogadott be, Győr- Sopron hetet, a többi megyében 12—15 az idén végzett orvosok száma. A buda­pesti Semmelweis Orvostudományi Egye­temen 37-en maradtak, a debreceni­n 25-en, a pécsin 14-en, a szegedin 38-an. Budapesten kórházi és intézeti állásokat összesen 61-en foglaltak el. Mindent ösz­­szevéve, mintegy 600 fiatal doktor sor­sáról tud az Egészségügyi Minisztérium oktatási osztálya. A többiek közül is nyil­ván sokan állásba kerültek már, csak még ezt nem jelentették a minisztérium­nak. Mások pedig még nem döntöttek ... Tizenöten-húszan nem vállaltak mun­kát, s egyelőre nem is vállalnak. Vala­mennyien nők, akik vagy gyereket szül­tek, vagy nem tudnak pesti állást sze­rezni maguknak, férjhez mentek, megél­hetési gondjaik nincsenek, ráérnek ki­várni, amíg valamilyen úton-módon meg­felelő helyhez jutnak. A fiúk közül, akiknek más lehetőségük nem volt, mégis mindenáron a főváros­ban akartak maradni, a mentőknél je­lentkeztek. Ez semmiképpen nem való fiatal orvosnak a továbbképzés szem­pontjából­ állást kapott, s mérnök férjével együtt leköltözött Hajdú megyébe. Hozzá sem kell tenni, hogy a mérnök férj is meg­felelő munkához jutott. Tudományos ambíció A negyvenféle szakosodási lehetőség alapján belgyógyászatra több mint százat vettek fel, sebészetre 37-et, gyerekosztá­lyokra 68-an kerültek. A korábbi évek­től eltérően az utóbbi két-három eszten­dőben szívesen választják az ideg-elme szakot, 43 eredményes pályázó volt. Ti­zennyolcan mentek tébéc északra, 12-en lettek kórboncnokok. Röntgenre lényege­sen több állást írtak ki, de a sugárve­szély miatt csak kilencen pályázták meg, ugyanígy a higiénikus állásokat sem sze­retik, a magas, 3000 forinton felüli kezdő­fizetés ellenére sem. 16-an foglaltak el higiénikusi állást. Vidéki körzeti orvos­nak 38-an jelentkeztek. A hiányszakmák közül sokan választották volna a fül-orr­­gégészetet, de az egész ország területére mindössze négy állást hirdettek. A sze­mészet is több orvost vonzott volna (a szakrendelések zsúfoltsága több szemész­szakorvost kívánna), de csak 16 állást tölthettek be. A korábbi esztendőkben az Egészség­­ügyi Minisztérium úgynevezett központi gyakornoki hellyel rendelkezett, amely arra szolgált, hogy a kórházak kötött státusgazdálkodásától függetlenül a hiányszakmák számára elősegítse a szak­emberképzést. Bárhol, bármelyik kórház osztályán érvényesíthették ezt az állást, amely két esztendő után megszűnt, visz­­szaszármazott a minisztériumra, hogy a végzett hallgatók között újra kioszthas­sák. Az idén nem élhetett a minisztérium központi gyakornoki állásaival, mert mindent összevéve, a főorvosi helyeket is beleszámítva, kétezer betöltetlen orvo­si állás van az országban. Ám az üres ál­lások és a szakemberigények nem min­dig fedik egymást. Fejlődő szakma az anaesthesiológia, altatásnál, intenzív osztályokon van szük­ség rájuk. A nagy műszerezettséget kí­vánó, igen költséges intenzív osztályokat anyagi erejüktől függően egyre-másra szervezik a sebészetek. Hamarosan kere­sett lesz az anaesthesiológus szakorvos, bár az idén meglehetősen kevés ilyen helyet írtak ki, mivel jelenleg még kevés intenzív osztály működik. Sokan pályáztak elméleti intézetekbe, kétszer annyian, mint amennyit befogad­hattak. Elméleti intézetekben igen szoli­­dak a kereseti lehetőségek, mégis a fia­talok szívesen választják a tudományos munkát. Ebből is látszik, nem a pénz, hanem a szakma iránti érdeklődés dön­tötte el, hova nyújtsák be az elhelyez­kedés iránti kérelmüket. Gyakran csalódás, megalkuvás árán kerülnek a maguk vágányára a most vég­zett fiatal orvosok. Az elkövetkezendő években sokszor, sok embertől fogják megkérdezni. ..Mi a panasza?” Most, az indulásnál még ők mondják el a magu­két ... Halasi Mária A diploma kötelez Vegyes érzelmekkel veszi tudomásul az ember, ha egy orvos nem vállal munkát, vagy nem megfelelő munkára vállalko­zik. Nemcsak azért visszatetsző, mert ez a legdrágább diplomák egyike: 200 ezer forintjába kerül az államnak, de az or­vosi munka hivatás, s a hivatás jellem­zője, hogy az ember személyes érdekeit is alárendeli. Lehet, hogy naiv és laikus szempont, de ha valaki ,megtanul gyó­gyítani, annak egyben kötelessége is gyó­gyítani. Az emberi sorsoknak természetesen számtalan árnyalata van: férj, gyerekek, egy asszonyt a fővároshoz köthetnek, és ha választania kell a család és a hivatás között, érthető, ha a családot választja. Természetesen nem minden esetben ilyen élesen merül fel a kérdés, és olykor több­féle megoldás is kínálkozik. Éppen az idén történt: egy fiatalasszony minden­áron gyerekgyógyász akart lenni, pesti Jogásznapok Debrecenben Tizenegyedik alkalommal rendezték meg Debrecenben a jogásznapokat. A ta­nácskozást pénteken délelőtt a Déri Mú­zeum nagytermében nyitották meg, azon részt vett dr. Katona Zoltán, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének he­lyettese, dr. Antalffy György, a Magyar Jogász Szövetség elnöke, Prazidler Árpád, a szövetség főtitkára, dr. Szilágyi Gábor, a debreceni városi pártbizottság első tit­kára, dr. Ambrus István, a Hajdú-Bihar megyei Tanács elnöke. Dr. Antalffy György megnyitója után dr. Katona Zoltán A jogalkotás és jog­­alkalmazás néhány időszerű kérdése, dr. Bihari Ottó egyetemi tanár Alkotmány­reformunk jelentősége címmel tartott elő­adást. A jogásznapok alkalmából­­dr. Kolozs­vári Lajos, a Magyar Jogász Szövetség Hajdú-Bihar megyei szervezetének tit­kára a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó munkáiból könyvkiállítást nyitott meg a Déri Múzeumban. November 11-én nyitják meg a politikai könyvnapokat Pénteken Győrött a városi pártbizott­ságon rendezett sajtótájékoztatón Méth Sándor, a Kossuth Könyvkiadó igazgató­­helyettese elmondotta, hogy az idei, sor­rendben tizenegyedik politikai könyvna­pok országos megnyitójára november 11- én a győri Rába Művelődési Köz­pontban kerül sor. Emlékeztetett arra, hogy 1962-ben az első politikai könyvna­pokat azzal a céllal rendezték, hogy fa­lura is elvigyék a politikai irodalmat. Az idei köny­vnapok lebonyolításába bekap­csolódnak a könyvtárak, könyvesboltok is. ­k­ Új üzemek, intézmények avatása, alapkőletétel Fitotron Martonvásáron — Csúcserőmű Kelenföldön — Új színestelevízió-stúdió Rádiótelefon-üzem Salgótarjánban — Parkettagyár építését kezdik meg Barcson Marton­vásáron, a Magyar Tudományos Akadémia mezőgazdasági kutató intéze­tében tegnap átadták az első hazai fitot­­rint,. az ,,dísszkoi,fontos’V,pogánynevelő-t­ Halák. Az átadáson­­megjelent az Diményi Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi­ mi­niszter, dr. Erdey Grúz Tibor, az MTA el­­nöke, dr. Köpeczi Béla, az MTA főtitká­ra, valamint Fejér megye párt- és álla­mi szerveinek vezetői, köztük dr Tapol­­czai Jenő, a Fejér megyei Tanács elnöke. Dr. Erdey Grúz Tibor, az MTA elnöke üdvözölte a résztvevőket, majd Kuti And­rás, a martonvásári intézet erdőháti gaz­daságának igazgatója számolt be a fitot­­ron építéséről. Ezt követően dr. Rajki Sándor, a biológiai tudományok doktora, a martonvásári intézet igazgatója ismer­tette a résztvevőkkel a fitotron működé­sét. A tájékoztató után dr. Köpeczi Béla főtitkár átvágta a, bejáratot elzáró nem­zeti színű szalagot. A megnyitó ünnep­ség résztvevői dr. Rajki Sándor és munka­társai kíséretében tekintették meg a világ legkorszerűbb fitotron­ját. Tegnap avatta fel hazánk első gáztur­binahajtású csúcserőművét Kelenföldön Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes. Teljesítménye 32 megawatt, s a csúcsfo­gyasztási időszakban segíti majd a hazai energiaellátást. A kelenföldi új erőmű a magyar—olasz együttműködés eredménye: a gázturbinát a Fiat-cég szállította, a Ganz Villamos­­sági Művek pedig a generátort és a vil­lamossági készülékeket gyártotta. Salgótarjánban is gyáravatás volt. Át­adták a Budapesti Rádiótechnikai Gyár rádiótelefon-üzemét. Az avató ünnepsé­gen részt vett Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnö­ke, Salgótarján országgyűlési képviselője, Géczi János, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára, a megye és Salgótarján város politikai s társa­dalmi életének vezető személyiségei és a salgótarjáni üzemek vezetői. Ott vol­tak a Szovjetunió, az NDK, Bulgária és Kuba budapesti nagykövetségének kép­viselői, valamint a közép-szlovákiai ke­rületi pártbizottság küldöttsége. A mintegy 110 millió forintos beruhá­zásból létesített gyárat, amelynek építésé­hez a Nógrád megyei Tanács is hozzá­járult 30 millió forinttal. Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettes ad­ta át Iklódy Gábornak, a Budapesti Rá­diótechnikai Gyár vezérigazgatójának. Az avató ünnepségen többeket kitüntet­tek, megjutalmaztak. Salgótarján város­sá nyilvánításának 50. évfordulójára ren­dezett ünnepségsorozat záró akkordja volt a gyáravatás. Ebből az alkalomból nyúj­tották át Brutyó Jánosnak, a KEB elnöké­nek. Salgótarján város díszpolgári okleve­lét és plakettjét. Dr. Vladimir Pirosiknak, a CSKP kö­zép-szlovákiai területi bizottsága első tit­kárának, Salgótarján másik újonnan meg­választott díszpolgárának nevében a cseh­szlovák is küldöttség vezetője v­ette át a díszpolgárságról­ szóló oklev­elet és pla­kettet. Pénteken a Magyar Televízió Szabad­ság téri székházában adták át rendelte­tésének az egykori Tőzsdepalota Beloian­nisz utcai épületszárnyán felépített új, színes tv-stúdiót és a kiszolgáló helyisé­geket. A határidőre­ elkészült stúdió ün­nepélyes átadásán Tömpe István, az MRT elnöke mondott beszédet. Veszprémben, a Dózsavárosban és a Felszabadulás úti új lakótelepen tegnap két — egyenként 216 gyermek elhelye­zésére alkalmas — óvodát, valamint böl­csödét adtak át. Az új gyermekintézmé­nyek, amelyeket a hallei Metalleicht kom­binátban gyártott könnyű­szerkezetes elemekből építettek fel, mintegy 25 mil­lió forintba kerültek. Az új létesítménye­ket Pap János, az MSZMP Veszprém me­gyei bizottságának első titkára adta át. Jelen volt Alfred May, az NDK budapesti nagykövetségének másodtitkára is. Kilencvenhárommillió forintos beruhá­zással felépült Egerben az Észak-magyar­országi Tégla- és Cserépipari Vállalat leg­korszerűbb gyára, amely tegnap már meg is kezdte a termelést. Bondor József építésügyi és városfej­lesztési miniszter ünnepélyes külsőségek között helyezte el péntek­en délelőtt a So­mogy megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság barcsi fűrészüzemének területén épülő táblásítottparketta-gyár alapkövét. Az ünnepségen jelen volt Németh Ferenc, a Somogy megyei pártbizottság első tit­­­kára és Böhm József, a megyei tanács el­nöke. Az új üzem szerves része annak az ipartelepítési programnak, amely Barcs térségében nyújt majd lehetőséget a la­kosság foglalkoztatására. A mintegy 220 millió forintos beruházással épülő táblá­­sítottparketta-gyár az ország első ilyen jellegű létesítménye. NSZK-technológiá­­val és gépekkel működik majd és 137 mil­liméter széles, 15 milliméter vastag, há­romrétegű, kétszeri kemény lakk borí­tással ellátott parkettatáblákat gyárt majd. Évente 20 ezer lakáshoz elegendő parketta kerül ki az új üzemből. A 140 dolgozót foglalkoztató új ipari létesítmény alapozási munkái megkezdődtek és a gyár a tervek szerint a negyedik ötéves terv végén már teljes kapacitással dolgozik. Centenárium lakótelep­e a Lakásépítés - vállalati közreműködéssel Tudósítónktól. Pénteken délután Mátyásföldön elhe­lyezték a Centenárium ifjúsági és mun­káslakótelep alapkőletételi okmányát. Dr. Paukovits Tibor, a Budapesti Fogyasztá­si és Lakásszövetkezetek Szövetségének elnöke ezzel kapcsolatos sajtótájékozta­tóján elmondta, hogy az új lakótelep építése széles körű társadalmi összefo­gással kezdődött. A KISZ budapesti bizottsága és a Bu­dapesti Fogyasztási és Lakásszövetkeze­tek Szövetsége, valamint a Szakszerveze­tek Budapesti Tanácsa a fővárosi válla­latok lakásépítési szándékait egyeztetve, szervez lakásszövetkezeteket. Az össze­hangolt előkészítés eredményeként Bu­dapesten öt építési területen indult meg szövetkezeti építkezés, s ezek között leg­nagyobb a Centenárium Szövetkezet, amelynek keretében az eredeti tervek szerint 1977-ig csaknem 1400 lakás épül. A szövetkezet 114 lakás építésére 1972 márciusában alakult. A lakótelep tervezője a Lakó- és Kom­munális Épületeket Tervező Vállalat, a generálkivitelezés feladatait pedig az Április 4. Építőipari Szövetkezet végzi. A beruházás összes költsége 450 millió forint, amiből 320 millió a lakóépületeket terheli, a többi a járulékos beruházások költsége, amelyek fedezésére a fővárosi tanács 122 millió forintot ad. A lakások egy négyzetméter alapterü­letre jutó költsége 4­4200 forint, vagyis a legolcsóbb lakás, az egyszobás garzon mintegy 130 ezer forintba, a legdrágább pedig 280 ezer forintba kerül majd. A blokkos technológia előnye, hogy a válla­latok szervezésében alakult szövetkezet tagjai, a majdani lakók közreműködhet­nek az építkezésben, s a vállalatok úgy­nevezett hulladékkapacitásaikkal ugyan­csak segítséget nyújthatnak az építkezés­hez. A szövetkezeti tagokat mintegy fe­le-fele arányban a KISZ-bizottságok és az érdekelt vállalatok jelölik ki. Az épít­kezésben mintegy 30 vállalat vesz részt közvetlenül anyagi eszközeivel. A máso­dik ütemben, kapcsolódó területen, to­vábbi 1100 lakást építenek. A munkát jelentős gondok is nehezí­tik. A vállalati közreműködéssel alakult lakásépítő szövetkezetek tevékenységét bizonytalanság jellemzi, s akadály a ta­pasztalatok hiánya is. Nincs még kielé­gítően megoldva a szövetkezetek finan­szírozási rendje, hiányos a működés jogi szabályozása. Külön gond a vállalati ka­pacitások felhasználásának szervezése, a majdani lakók társadalmi munkájénak irányítása.

Next