Magyar Hírlap, 1973. október (6. évfolyam, 270-300. szám)
1973-10-13 / 282. szám
# ■' ' i ’ ■] ,ség és kiadóhivatal: 1393. Pf. Igj fél ||| |||| besstőknel,a postahivatalokban 305. Budapest VII., Lenin körút Mrai PS* nw R §9 gj|j BH fgg m |hR ||| |g| és a posta hírlapüzleteiben. 9—11. A szerkesztőség és a BaMra BSl mlBj Bpj W ||||| Era BP KgaraF |||| njf fja jilSsMpB Külföldön a Kultúra Könyvei 221-285, 222-408, 429-350. IBI 1» Bl Büll R jB N «LIB ffif SB iff 61 Bl flf ifÜB K 'a* ,(t1~138? , Bp" .Pos,0'iók: lerjeszti „ Me,,., UH H V ■ H 11 HUllk H ■ Demokratikusan Egyszerre vagyunk munkavállalók és tulajdonosok. Miközben kötelesek vagyunk teljesíteni a munkahely által megszabott feladatainkat, alapvető jogunk részt venni a munkahelyünket - tehát bennünket is a közelebbről érintő kérdések megvitatásában, sőt egész sor kérdés közvetett vagy közvetlen eldöntésében. Naivitás lenne persze azt képzelni, hogy a jogoknak és a kötelezettségeknek ez a kettőssége mindig és mindenütt valamiféle idillikus összhangban érvényesül, hogy nincs már vállalat, ahol inkább csak az egyiket vagy a másikat tartják számon. De az óhajtól függetlenül: ahhoz, hogy akár munkahelyi kötelességünknek, akár pedig állampolgári jogainknak maradéktalanul eleget tehessünk, a megfelelő szervezeti keretek, formák, továbbá a tárgyi és emberi feltételek is elengedhetetlenek. Ahol rossz az anyagellátás, ahol nincs összhang a dolgozók szakképzettsége és munkája között, ahol nem a legmegfelelőbbek töltik be a vezetői posztokat, ott a legnagyobb igyekezettel sem végezhető jó munka, nem tehetünk eleget munkaköri kötelezettségeinknek. Nélkülözhetetlen a feltételek biztosítása a munkahelyi jogok érvényesülésénél is. Az üzemi demokráciát elvileg mindig fontosnak tartottuk. Az irányítás túlcentralizálása azonban jó ideig még a vállalati vezetők számára sem tette lehetővé, hogy érdemben beleszólhassanak a vállalat munkájába. A gazdaságirányítás 1968-ban bevezetett változásai az üzemi demokrácia kiteljesedéséhez is jobb körülményeket teremtettek. Lehetővé, egyszersmind szükségessé vált, hogy élettel, tartalommal telítődjenek meg a dolgozók fórumai. A műszaki fejlesztés, a bérezés, a szociális létesítmények építése, a munkafegyelem, az anyagi ösztönzés, rendre-sorra olyan témák, amelyek megvitatásában és eldöntésében a vállalati vezetők mellett az egész dolgozó kollektíva szerepe fontos. Vajon ennek az igénynek a megfogalmazásával mindenütt hatékonnyá, tartalmassá is vált az üzemi demokrácia? A kérdésre egy üzemszociológiai vizsgálattal válaszolhatunk, amelynek során tizennégy ipari és kereskedelmi vállalat több ezer dolgozója mondta el véleményét. A megkérdezettek kétharmada érzékeli, hogy az üzemi szakszervezeti szervek kikérik a dolgozók véleményét, képviselik a dolgozók érdekeit, és megfelelő tájékoztatást nyújtanak erről a képviseletről, míg a válaszolók egyharmada hiányolja ezt. Az üzemi demokrácia lényeges fóruma a termelési tanácskozás, ám amint a vizsgálat megállapította, a termelési tanácskozásokon elhangzott javaslatok, észrevételek negyven százalékára érkezik válasz, illetve nem mindig megfelelő a válasz. A vizsgálattól függetlenül is gyakori a panasz, hogy nem veszik mindenütt komolyan a dolgozók javaslatait, legfeljebb a döntés után kérdezik meg a véleményüket. Ezek a bírálatok természetesen az egyik vállalatra jobban, másutt kevésbé érvényesek. Annyit azonban feltétlenül jeleznek, hogy a vállalati dolgozók fontosnak tartják az üzemi demokráciát, arra törekedve, hogy gyakorolhassák munkavállalói és tulajdonosi jogaikat, kötelezettségeiket TASZSZ-nyilatkozat: N Szovjetunió nem lehet közömbös Izrael bűntetteivel szemben A TASZSZ szovjet hírügynökség pénteken nyilatkozatot tett közzé az izraeli agresszióval kapcsolatban, az alábbiakban közöljük a TASZSZ nyilatkozatának teljes szövegét. „Október 12-én izraeli rakétavető naszádok tűz alá vették és elsüllyesztették a Tartusz szíriai kikötőben horgorryzó ■'llia Alecsnyikov« elnevezésű szovjet kereskedelmi hajót, amely október 5-én érkezett ebbe a kikötőbe az eufráteszi vízierőmű-komplexumnak szállított felszereléssel. Az izraeli repülőgépek október 9-én bombákat szórtak a Szovjet Kulturális Központra Damaszkusz egyik kerületében, ahol semmilyen katonai létesítmény sem található, csupán külföldi államok képviseletei. Az épületben tartózkodó szovjet és szíriai állampolgárok körében a támadás áldozatokat követelt. Az izraeli légierő banditatámadásokat hajtott végre Damaszkusz, Homsz és Latakia ellen, jelentős anyagi károkat okozott, lakóházakat döntött romba, a polgári lakosság körében, így az asszonyok és gyermekek között nagy az áldozatok száma. Egyiptomban bombázták Port- Szaidót és Kairó külvárosait. Mindez arról tanúskodik, hogy az izraeli szoldateszka halált hozó fegyvereket használ békés lakosok, polgári létesítmények ellen, sőt támadást intéz olyan államok hajói és teljesen békés intézményei ellen, amelyek nem vesznek részt a háborúban. Folytatódnak a szíriai és az egyiptomi városok elleni légitámadások. Az izraeli vezető körök kiszélesítik az agressziót az arab államok, elsősorban Egyiptom és Szíria ellen, durván semmibe veszik a Biztonsági Tanács és az ENSZ-közgyűlés közel-keleti határozatait. Az arab államok, amelyek érvényt szereznek önvédelmi joguknak, és igazságos harcot vívnak az izraeli megszállók által elfoglalt ősi földjeik felszabadításáért, nagy állhatosságot és kitartást tanúsítanak. Kizárólag az ellenfél fegyveres erői ellen hajtanak végre harci cselekményeket, és humánus érzéssel viseltetnek az izraeli városok lakosaival szemben. tisz(Folytatása a 3. oldalon) A meteorológia jelenti: Erős lehűlés várható Pénteken délelőtt órákon belül elárasztotta a hideg levegő az Alpok és a Kárpát-medence vidékét. Ennek hatására megerősödött az északnyugati, északi szél és a hőmérséklet is visszaesett. A meteorológusok szerint a hét végére a sarkvidéki eredetű levegő kitölti az egész Kárpát-medencét, s így erős lehűlés várható. A kontinens megfigyelő állomásai már csütörtökön jelezték, hogy a Párizs— Prága—Varsó vonaltól északra télies lett az idő, sok helyen esett a hó. A hűvös légtömegek Észak-Európa felől dél felé indultak, s a vártnál hamarabb érték el hazánk területét is. Pénteken elsősorban a nyugati, északszugati megyékben zuhant le a hőmérő higanyszála. Míg csütörtökön országszerte 19—21 fokos enyhe őszt jeleztek, addig pénteken kora délutáni órákban egyes helyeken öt fokot mértek. Jelentősebb mennyiségű csapadék a nyugati, országrészben hullott. Az Alföldön, Tiszántúlon pénteken délelőtt 18 fok körüli kellemes őszi idő volt, de egy-két óra leforgása alatt ezeken a helyeken is az égboltot sűrű felhők lepték el és sok helyen viharossá váltak a széllökések is. 65—70 kilométer óránkénti sebességgel fújt az északi-északnyugati szél. A meteorológiai szolgálat szerint a hét végén, a jövő hét elején felhőátvonulások, futó esők, sőt a magasabb helyeken zápor, havaseső, hózápor várható, s továbbra is szeles, hideg lesz az idő. ERICH HONECKER MONGÓLIÁBAN (ADN) A hivatalos baráti látogatáson Mongóliában tartózkodó NDK párt- és kormányküldöttség vezetője, Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára Ulánbátorban fogadást adott a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága, a nagy népi hurál elnöksége és a mongol minisztertanács tiszteletére. A LENGYEL NÉPHADSEREG ÜNNEPLÉSE (MTI) Varsóban, Bydgoszczban, Gdyniában, Poznanban és Wroclawban pénteken délelőtt tüzérségi ütegek 24 díszsortüze köszöntötte a lengyel néphadsereg megalakulásának 30. évfordulóját. Varsóban pénteken ünnepélyes őrségváltás volt az ismeretlen katona sírjánál. A városokban és falvakban megkoszorúzták a lengyel és a szovjet hősi emlékműveket. A NAP HÍREIBŐL A HADERŐCSÖKKENTÉSI TÁRGYALÁS AMERIKAI KÉPVISELŐJE (Reuter) Az amerikai szenátus külügyi bizottsága elfogadta Nixon elnök jelölését, amelynek értelmében az Egyesült Államokat Stanley Resor képviseli majd a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások következő fordulóján. Resor, aki korábban hadseregügyi miniszter volt, nagyköveti rangban vesz majd részt a tárgyalásokon. FUCIKOVA KITÜNTETÉSE (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége Gusta Fucikovát, a CSKP KB tagját, a Csehszlovák Nőtanács elnökét a Népek barátsága érdemrenddel tüntette ki. A mártírhalált halt újságíró, Julius Fucik özvegye a kitüntetést a csehszlovák—szovjet barátság megszilárdítása terén végzett munkájáért, az antifasiszta harcban szerzett érdemeiért, valamint a népek közötti béke és barátság megszilárdítása érdekében kifejtett tevékenységéért kapta. A kitüntetést csütörtökön Vlagyimir Mackevics, a Szovjetunió prágai nagykövete adta át. ÚJ JAPÁN NAGYKÖVETSÉGEK (TASZSZ) A japán kormány pénteki ülésén úgy döntött, hogy október 19-i hatállyal nagykövetséget létesít a Német Demokratikus Köztársaságban és a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. Japán a diplomáciai kapcsolatok felvételéről az NDK-val májusban, a VDK-val pedig szeptemberben állapodott meg. ETIÓPIA BEZÁR EGY AMERIKAI TÁMASZPONTOT (TASZSZ) Az etióp kormány úgy döntött, hogy bezárja az ország területén levő Kagnew amerikai támaszpontot. A külügyminisztérium közleménye szerint a rádióhírközlési központként használt katonai támaszpontnak 1974. július 1-én kell bezárnia kapuit. Eddigi működése annak a megállapodásnak az alapján történt, amelyet a két kormány még 1953-ban kötött és amelynek érvénye 1978-ig tartana. NYUGATNÉMET • FÉMMUNKÁSSZTRÁJK (MTI) A Nyugatnémet Fémmunkások Szakszervezetének vezetősége pénteken Frankfurtban helybenhagyta az észak-baden-württembergi dolgozók döntését. A jobb munkakörülmények kiharcolásáért kedden a tartomány fémipari dolgozói sztrájkba lépnek. A sztrájkmozgalom 1,egyszázezer munkásra terjed le. Koszigin és Charbonnel megbeszélései (TASZSZ) Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Jean Charbonnel francia iparfejlesztési és tudományos kutatások ügyeinek minisztere pénteken Moszkvában véleménycserét folytatott a szovjet—francia gazdasági, kereskedelmi és tudományos kutatásügyi együttműködési kapcsolatok továbbfejlesztésének különböző kérdéseiről, valamint más, a két felet kölcsönösen érdeklő problémákról. A baráti légkörben folytatott beszélgetés során a két politikus hangsúlyozta a szovjet—francia kapcsolatoknak a két ország és a béke megszilárdítása számára képviselt nagy jelentőségét. A Moszkvában tartózkodó francia miniszter találkozott Vlagyimir Kirillin miniszterelnök-helyettessel és Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszterrel is. Népesedéspolitikai kormányhatározat ■ Miniszteri sajtótájékoztató a Parlamentben Pénteken a Parlament Gobelin-termében dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter sajtótájékoztatón ismertette a népesedési helyzettel és a népesedéspolitikai feladatokkal kapcsolatos kormányhatározatot. Részt vettek a sajtótájékoztatón az előterjesztést készítő tárcák és más állami szervek képviselői is: dr. Gadó Ottó, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes, dr. Szabady Egon, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, dr. Juszt Lajos, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, s ott volt dr. Zoltán Imre egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia demográfiai bizottságának tagja is. A miniszter bevezetőben számokkal illusztrálta, hogy hazánkban, különösen az elmúlt évtizedben a népesedési helyzet kedvezőtlenül alakult. Csökkent az 1—15 év közötti korosztály abszolút számban is, és körülbelül ilyen mértékben nőtt a 60 éven felüliek, tehát az idősebb korosztálybeliek száma. A hatvanas évek szociálpolitikai intézkedéseinek hatására ugyan a születések száma átmenetileg emelkedett, de néhány év óta ismét stagnál, és jelenleg a népesség minimális növekedését sem biztosítja. A családokban az átlagos gyermekszám kettő alá csökkent. Ez még egy generáció életében sem elég ahhoz, hogy a lakosság száma változatlan maradjon. Ezért nemzeti érdek, hogy újabb gazdasági, szociális, szociálpolitikai intézkedésekkel is ösztönözzük a családokat több gyermek fölnevelésének vállalására. Az ideális az lenne hogy a háromgyermekes családtípus váljék általánossá. Az állam pénzbeni juttatásokkal, gyermekintézmények fenntartásával már eddig is igen jelentősen hozzájárult a gyermeknevelés családi költségeihez: a különféle pénzbeni juttatások — a családi pótlék és mások — összege várhatóan mintegy 7,5 miliárd forint 1973-ban. A gyermekintézmények fenntartására évi mintegy 4 milliárd forintot biztosít az állam. Az intézményes oktatás és szakképzés költségei elsősorban szintén az államot terhelik, s ennek összege csaknem 7 milliárd forint kiadást jelent. A jelentős juttatások és támogatás mellett a gyermeknevelés költségeinek döntő hányadát még így is a családok viselik. Ez alapvetően meghatározza a több gyermekes és a gyermektelen családok közötti életszínvonalbeli különbséget. (Folytatása az 5. oldalon)