Magyar Hírlap, 1977. december (10. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-15 / 294. szám

x _ 1 . Ju. ' I' j, ...m. 11. .d L­ L JL . X i .. .. m u * “ • • - - VArq xf cf. Magyar Hírlap____________________________________________h Szükség és lehetőség Tanszervizek Budapesten Segíts magadon... — mondja a közmondás. És alighanem iga­za van. Legalábbis ismét ezt bi­zonyítja a fővárosi tanács mű­velődésügyi főosztálya szakokta­tási osztályának egy alig egy­éves intézkedése: a tanszervizek létesítése. Segítségre annak van szüksége, aki — vagy ami — bajban van. Nos, hogy a fővá­rosi iskolaépületek jó része or­voslásra szorul, hogy az oktatás­hoz használt technikai berende­zések egyre-másra felmondják a szolgálatot, az nem kíván külö­nösebb bizonygatást. Azt is min­denki el tudja képzelni, mit je­lent egy oktatási intézményben az elektromos hálózat vagy a vízvezeték hibája. A GELKA és egyéb javító szövetkezetek ka­pacitásáról is kinek-kinek meg­vannak a tapasztalatai. A szakoktatási osztály össze­gezte a körülményeket, s az em­lített közmondás szellemében úgy döntött, hogy saját kezébe veszi az oktatási intézményháló­zat szervizgondjainak megoldá­sát. Az ötlet kézenfekvőnek tű­nik, hiszen a szakmunkásképző intézetekben nemcsak elméletben sajátítják el a tanulók a szak­mát, • hanem gyakorlati képzés­ben­­ is részesülnek, magyarul: dolgoznak. Termelőmunkát vé­geznek, mégpedig nem is keve­set. Az önálló munka értéke m­integy 50 millió forint évente. Ennyivel járulnak hozzá az álla­mi bevételhez gépek, szerszámok készítésével, bérmunka végzésé­vel. Térítésmentesen De miért ne hasznosíthatnák szaktudásukat saját intézmény­­hálózatuk renoválására, javításá­ra? Hogy ez megoldható, arra már tíz évvel ezelőtt rájött a Munkaügyi­ Minisztérium. A 35. számú festő-mázoló szakmunkás­képző intézetben a szakmai gya­korlatot télen üdülők, nyáron is­kolák festésével oldották meg. "— Ezt az alapgondolatot fej­lesztettük tovább — magyarázza a­­ szakoktatási osztály vezetője, Kálmán László — a tanszervi­­zek létrehozásával. A szerelő-ja­vító csoportok osztályunk irányí­tásával dolgoznak. A megrendelő iskola térítésmentesen részesül a szervizek szolgáltatásaiban, tehát mindenfajta költséget és pénz­ügyi adminisztrációt kiiktattunk.­­— Hány és milyen jellegű szervize van a szakmunkáskép­ző iskoláknak? — Villanyszerelő és karban­tartó, csőszerelő és karbantartó, háztartásigép-javító, audiovizuá­lis eszközöket javító, festő és mázoló tanszerviz, és most ja­nuár 1-től lát munkához a mű­szerjavító, illetve az irodagép­javító szerviz. Létszámuk válto­zó: 15—30 tanuló. Az anyag- és bérköltséget központi keretből biztosítjuk, de figyelemmel kí­sérjük azt is, milyen összeget igényelne a munka, ha vállala­tokkal végeztetnénk. Féléves összesítésünk van erről, s bár nem a takarékosság az egyetlen cé­lunk, e tekintetben is elégedet­tek vagyunk. Az év első hat hó­napjában az öt szerviz durván 1 millió 250 ezer forint értékű munkát végzett. Az állami vál- ■ lalási árakkal összevetve, a nye­ ,­reség mintegy 540 ezer forint. De hangsúlyozom: ez az elvég­zett munka értéke. Amiben nincs benne az, amit nem is lehetne ■forintra átszámítani, mert ese­tenként megfizethetetlen­ a gyor­saság. Fontossági sorrend — Milyen mechanizmus­ sze­rint dolgoznak a tanszervizek? — Minden­­ intézmény igazga-t­­óját írásban­­értesítettük a­­sikv-­ vizek létesítéséről. Közöltük, me­lyik milyen munkát vállal, s azt is, hogy a felsorolt javításokat más céggel nem végeztethetik, a kiselejtezett készülékeket pedig a tanszerviznek kell leadniuk, így pótoljuk az alkatrészállo­mányt. A munkák elkezdésének időrendi sorrendjében is irányí­tást vállalunk, a tízezer forint értéket meghaladó megrendelése­ket eleve nekünk jelentik be az iskolák. De nem az elvégzendő feladat nagysága, hanem a fon­tossága szabja meg a sorrendet. Nemrég a szennyvízcsatorna várt javításra az egyik kollégiumban. A vállalati szerelőkre talán még ma is várnának — gyermekeink egykettőre befejezték, s már új munkához láttak. — Hogyan sikerül összehangol­ni a tanszervizben folytatott munkát a tananyaggal? —■ Ettől egy pillanatig se te­kintettünk, s nem is tekinthe­tünk el, hiszen szakmunkásta­nulókról van szó. Első és másod­éves fiatalok dolgoznak a szer­vizekben, s az oktatók úgy szer­vezik­­ foglalkoztatásukat, hogy ki-ki a tanmenetnek megfelelő feladatot gyakorolhasson. Az ok­tatás törés nélkül folyik, de eh­hez még egy jelentős érzelmi té­nyező is járul: ezek a tanulók ugyancsak szakmunkásjelölt diáktársaik, a munkát irányító oktatók pedig oktató kollégáik részére vállalják és végzik öröm­mel és lelkiismeretesen a mun­kát. Nyugodtan mondhatom, leg­alább olyan színvonalon, mint bármely cég szakembere. Segít a tanács is — Melyik szerviz dolgozik leg­többet? — Legkiterjedtebb „piaca” az audiovizuális szerviznek van, hi­szen ügyfele Budapest valameny­­nyi iskolája,­­26 ezer eszközt tar­tanak nyilván és javítanak fo­lyamatosan. Hosszabban tartó ja­vítás idejére, tévéből például,­rrmr cserekészüléket is tudnak adni. De minden vonatkozásban szépen fejlődött egy év alatt ez az akció. A geológiai szakközép­­iskola létesítésére kapott épüle­tet- p­éldául négy intézetünk szak­munkástanulói generálfelújítás­sal tették alkalmassá oktatási célokra. Ők szerelték az elektro­mos és vízvezeték-hálózatot, ők végezték a kőműves- és festő­mázoló munkákat. Ugyanígy a fiatal­­pedagógusok Reguly utcai kollégiumát is felújították. Most renoválják , a Bókás János Egész­ségügyi Szakközépiskolát, s az elektromosok már végeztek, kez­denek a festők. A közmondás második felében szereplő segítség sem marad el. A fővárosi tanács vezetői hala­déktalanul hozzájárultak a mun­ka menetét gyorsító, anyagot szállító gépkocsik beszerzéséhez, néhány új oktató felvételéhez. Messzemenően egyetértettek az­zal, hogy kettős célt és kettős hasznot szolgálnak a szükséget és lehetőséget egyesítő tanszervi­zek. Enyhítenek az iskolák gond­jain, s­ tevékenységi lehetőséget teremtenek a szakmájukkal is­merkedő fiataloknak. Medve Imola Százéves az OPKM­­V 0 &101 Ritka jubileum A­z Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum megalapítása egy évszázada — a magyar­ kultú­ra fejlődésének jelentős állomása volt — mondta Arató Ferenc, az intézmény főigazgatója tegnap, a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében megrende­zett jubileumi konferencián. A „Hagyomány és korszerűség a magyar pedagógiai közgyűjte­mények száz éves fejlődésében" című referátumában a főigazgató bemutatta a­ pedagógiai könyvtár és a múzeumi tevékenység fejlődé­sét, hozzájárulását az oktatáspoli­tikai, döntések előkészítéséhez, a pedagógiai kutatás támogatásához és az iskolai oktató-nevelő munka korszerűsítéséhez. Elmondotta, hogy az elmúlt évszázadban felbe­csülhetetlen kulturális értékű pe­dagógiai mű, elméleti és módszer­tani könyv, tankönyv, az iskolá­ban használatos tárgyi eszköz és egyéb tanszerféleség került az In­tézményhez. Az OPKM alapvető feladata, hogy az oktatási rendszerhez iga­zodva segítse a pedagógiai kutatá­sokat.­­ A gyakorló pedagógusok­hoz, igazgatókhoz, szakfelügyelők­höz eljuttatják mindazokat az in­formációkat, amelyek lehetővé te­szik mindennapi munkájuk meg­­megújulását, javítását. A vezető elméleti és gyakorlati pedagóguso­kat rendszeresen tájékoztatják a tudomány új elemeiről, s ezzel se­gítséget adnak új döntések meg­hozatalához. A neveléstörténeti adattár naprakészen tájékoztatja a kutatókat. A teljesség igényével 360 napilapból, folyóiratból, vala­mint országos és helyi kiadásban megjelenő könyvekből tekinthetik át az érdeklődök a hazai pedagó­giai és közoktatáspolitikai szak­­irodalmat. Az OPKM szervező munkájának eredményeként ma már 36 általános iskolában, 124 szakmunkásképzőben és 163 kö­zépiskolában segíti a tanulók fel­készülését, az ismeretek elsajátí­tását,­­ korszerű könyvtár. A megnyitó után a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, az NDK és a szovjet társintézmények vezetői üdvözölték a százéves közműve­lődési intézményt­ • • . .-h­azai korké Az egészségügyi pályázat eredményhirdetése Az Országos Egészségnevelési Intézetben tegnap osztották ki a Hiedelmek, , előítéletek és az egészségügyi felvilágosítás című, az egészségügyi dolgozóknak meghirdetett pályázat díjait. Há­rom pályamunkát részesítettek második­ díjban és két munkát harmadik díjban. A beérkezett nagy számú pályamunka arról tanúskodik, hogy a babonák, tév­hitek sok esetben még ma is ne­hezítik az orvosok, védőnők, ápo­lónők munkáját, további haté­kony felvilágosításra van szük­ség. Ugyancsak átadták — ezúttal második alkalommal — az Egészségnevelés című folyóirat szerzői számára alapított Vilmon Gyula-nívódíjat, amelyet a ha­zai egészségügyi felvilágosítás­­nevelés intézményes megszerve­zőjéről nevezték el. A díjat dr. Aszódi Imre, a Borsod megyei család- és nővédelmi tanácsadó főorvosa és dr. Lázár Imre, a Korányi-kórház főorvosa kapta. 1 a­p_______________________________1977. december 15. csütörtök 5 . Az eddiginél szilárdabb alapot adni Tanácskozás a történelemtanításról Az iskolákban nemcsak a tör­ténelmi látásmód kialakítása a cél, az iskolapadból kikerülőktől ma már elvárják, hogy a társa­dalmi jelenségeket fejlődésük­ben lássák, el tudjanak igazodni annak a kornak a sokrétű ese­ményei között, amelyben élnek — mondta a harmadik országos történelemtanítási konferencia megnyitóján elnöklő Vass Hen­rik, az MSZMP KB Párttörté­neti Intézetének igazgatója. A kétnapos tanácskozás — amelyet a Magyar Történelmi Társulat és az Országos Pedagógiai Intézet rendez­ő célja, hogy megvonja az általános és a középiskolai történelemtanítás utóbbi évtized­ben megtett fejlődésének mérle­gét, áttekintse és megvitassa a­­történelemtanítás jelenlegi hely­zetét, s kijelölje a további fej­lesztés útjait, feladatait. A kon­ferencia szerdán kezdődött meg több mint 300 hazai kutató, ok­tató és közoktatási szakember jelenlétében a bolgár, a cseh­szlovák, a jugoszláv, a lengyel és az NDK-beli történelmi tár­sulatok képviselőinek részvételé­vel a Magyar Tudományos Aka­démián. Gosztonyi János oktatási ál­lamtitkár előadásában — ame­lyet távollétében olvastak fel — rámutatott arra, hogy az eddigi történelemtanítási konferenciák­nak is az volt a jelentősége és érdeme, hogy kritikus értékelés és elemzés alapján a jövőre irá­nyította a figyelmet, képes volt szakmai és módszertani irány­­mutatást adni. A mostani ta­nácskozásnak is legfontosabb hi­vatása, hogy segítséget nyújtson akkor, amikor a gazdasági, tech­nikai, társadalmi és a kulturá­lis fejlődés megérlelte a közok­tatás továbbfejlesztését. Az új tantervi tervezetek vi­táiban,­ tudósok, kutatók, szakem­berek százai vettek részt, s ad­tak hathatós segítséget. A táv­lati tervek mind alaposabb és tudományosabb kidolgozásához változatlanul kérik és igénylik a tudományos egyesületek, társa­ságok együttműködését, s ebben a munkában számítanak a tör­ténelemkutatók legszélesebb kö­rű szervezetére, s egyben a ta­nárok legaktívabb rétegét egye­sítő tudományos, társadalmi szer­vezetre, a Magyar Történelmi Társulatra. A világnézeti, politikai neve­lés fejlesztése érdekében külö­nös jelentősége van a történe­lemoktatás és a történelemtudo­mány összefogásának. A társa­dalom mozgásának, fejlődésének megértését a távoli és a közeli múlt, a jelen társadalmi mozgá­sát folyamatosságában feltáró történelem szolgálja a legjobban. Az emberi közösségek mozgásá­nak tudománya képes választ adni a társadalom, s benne az egyén életét szabályozó törvény­szerűségekre. A történelem ok­tatása, az igazi megbecsülést, a tekintélyt, a megfelelő rangot azonban csak az iskolában, a gyakorlatban szerezheti meg már­ bizonyított nevelőhatásával, az egész személyiségre ható erejé­vel. Ehhez igyekeznek minden eddiginél szilárdabb alapot adni az új tantervek és a hozzájuk csatlakozó dokumentumok. Ezt követően Mátrai László „Történelemismeret és személyi­ség’’ címmel előadást tartott. Be­rend T. Iván akadémikus, a Magyar Történelmi Társulat el­nöke és Szabolcsi Ottó, a társu­lat főtitkára a történelemtanítás helyzetét és távlatait elemezte. • -------------TCSffm---------— Bővülő oktatási együttműködés Garámfivölgyi Károly­­nyilatkozata latin-amerikai útjáról Hazaérkezett háromhetes la­tin-amerikai útjáról a magyar oktatási delegáció, amely Garam­­völgyi Károly miniszterhelyettes vezetésével Venezuelában, Pana­mában és Mexikóban járt. „Az oktatási, valamint kulturális mi­nisztériumok vezetőivel, az egye­temek rektoraival folytatott tár­gyalások eredményeiről, a kétol­dalú oktatási kapcsolatok to­vá­b­bf­ej­leszt­ésén­ek leh­etőségei­ről. Garamvölgyi Károly a követke­zőket mondotta: — Hasznos és gyümölcsöző lá­togatássorozat áll mögöttünk. Kü­lönösen, ha figyelembe vesszük, hogy e latin-amerikai országok­kal ez idáig elsősorban bizonyos kulturális és egyes oktatási te­rületeken sikerült szorosabb együttműködést kialakítani. Az oktatási, valamint a tudományos élet vezetőivel folytatott eszmei­­cseréinken azt kutattuk: milyen módon fejleszthetnénk tovább a kölcsönös előnyök figyelembevé­telével kétoldalú kapcsolatainkat az oktatási és a tudományos élet területén. Mindhárom országban­ nagy erőfeszítéseket tesznek az­­oktatási rendszer­ továbbfejlesz­tésére, e tevékenységük meny­­nyiségének növelésére, minősé­gének javítására. Nagy súlyt he­lyeznek az általános és a közép­fokú szakmai képzés, valamint a felsőfokú műszaki oktatás korszerűsítésére. A többi között ezért is élénk­ érdeklődést mu­tattak a magyar oktatás formái­, módszerei iránt. Venezuelában, Panamában és Mexikóban egyaránt megállapod­tunk: rendszeresebbé tesszük a kölcsönös információcseréket, sű­rítjük az írásbeli oktatási doku­mentumokról való tájékozódást. Venezuelában és Panamában tár­gyalásaink során szó esett arról is: hasznos lenne kibővíteni a közgazdasági és műszaki , diplo­mát szerzett szakemberek kü­lönböző hatékony módszerekkel történő posztgraduális képzését. Télen is fürdőidény• Termálvíz a Velencei-tónál Fejér megyei tudósítónktól. Termálvíz tört elő a gárdonyi Bika-völgyi vízmű szomszédságá­ban egy 900 méter mélyre fúrt kútból. Ennél nagyobb szerencse aligha érhette volna a Velencei­tó környékét, amelynek hosszú távú fejlesztési programja az üdülőterület egész éven át tartó idegenforgalmát szándékozik ki­alakítani. A hévíz összetétele az eddig elvégzett gyorsvizsgálatok alap­ján kedvező, az 50 fokos meleg víz megelőző és rehabilitációs gyógyhatásához nem fér kétség. A Dunántúl második tavánál a termálvíz megfelelő hasznosítá­sa egész éven át fürdőidényt te­remthet; az eddiginél jobban ka­matozhatnak tehát az üdülőhelyi beruházások. Tegnap Budapesten, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal székházában megbeszélést tartottak az illeté­kes hivatalok és vállalatok, ta­nácsok képviselői, és létrehozták a Velencei Intéző Bizottság ter-­­mál­víz-hasznosítási bizottságát Az előzetes tervek szerint Gár­donyban egy ötezer vendéget befogadó termálfürdőt alakítanak ki, télen is használható meden­cékkel. A fejlesztés első ütemé­ben három medence készül, vár­hatóan 1980—81-ben. Az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát a me­leg vizet fóliatelepein kívánja hasznosítani. A tanulmánytervek elkészülése után, jövőre látnak hozzá a beruházási program el­készítéséhez. ?rf

Next