Magyar Hírlap, 1977. december (10. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-15 / 294. szám
x _ 1 . Ju. ' I' j, ...m. 11. .d L L JL . X i .. .. m u * “ • • - - VArq xf cf. Magyar Hírlap____________________________________________h Szükség és lehetőség Tanszervizek Budapesten Segíts magadon... — mondja a közmondás. És alighanem igaza van. Legalábbis ismét ezt bizonyítja a fővárosi tanács művelődésügyi főosztálya szakoktatási osztályának egy alig egyéves intézkedése: a tanszervizek létesítése. Segítségre annak van szüksége, aki — vagy ami — bajban van. Nos, hogy a fővárosi iskolaépületek jó része orvoslásra szorul, hogy az oktatáshoz használt technikai berendezések egyre-másra felmondják a szolgálatot, az nem kíván különösebb bizonygatást. Azt is mindenki el tudja képzelni, mit jelent egy oktatási intézményben az elektromos hálózat vagy a vízvezeték hibája. A GELKA és egyéb javító szövetkezetek kapacitásáról is kinek-kinek megvannak a tapasztalatai. A szakoktatási osztály összegezte a körülményeket, s az említett közmondás szellemében úgy döntött, hogy saját kezébe veszi az oktatási intézményhálózat szervizgondjainak megoldását. Az ötlet kézenfekvőnek tűnik, hiszen a szakmunkásképző intézetekben nemcsak elméletben sajátítják el a tanulók a szakmát, • hanem gyakorlati képzésben is részesülnek, magyarul: dolgoznak. Termelőmunkát végeznek, mégpedig nem is keveset. Az önálló munka értéke mintegy 50 millió forint évente. Ennyivel járulnak hozzá az állami bevételhez gépek, szerszámok készítésével, bérmunka végzésével. Térítésmentesen De miért ne hasznosíthatnák szaktudásukat saját intézményhálózatuk renoválására, javítására? Hogy ez megoldható, arra már tíz évvel ezelőtt rájött a Munkaügyi Minisztérium. A 35. számú festő-mázoló szakmunkásképző intézetben a szakmai gyakorlatot télen üdülők, nyáron iskolák festésével oldották meg. "— Ezt az alapgondolatot fejlesztettük tovább — magyarázza a szakoktatási osztály vezetője, Kálmán László — a tanszervizek létrehozásával. A szerelő-javító csoportok osztályunk irányításával dolgoznak. A megrendelő iskola térítésmentesen részesül a szervizek szolgáltatásaiban, tehát mindenfajta költséget és pénzügyi adminisztrációt kiiktattunk.— Hány és milyen jellegű szervize van a szakmunkásképző iskoláknak? — Villanyszerelő és karbantartó, csőszerelő és karbantartó, háztartásigép-javító, audiovizuális eszközöket javító, festő és mázoló tanszerviz, és most január 1-től lát munkához a műszerjavító, illetve az irodagépjavító szerviz. Létszámuk változó: 15—30 tanuló. Az anyag- és bérköltséget központi keretből biztosítjuk, de figyelemmel kísérjük azt is, milyen összeget igényelne a munka, ha vállalatokkal végeztetnénk. Féléves összesítésünk van erről, s bár nem a takarékosság az egyetlen célunk, e tekintetben is elégedettek vagyunk. Az év első hat hónapjában az öt szerviz durván 1 millió 250 ezer forint értékű munkát végzett. Az állami vál- ■ lalási árakkal összevetve, a nye ,reség mintegy 540 ezer forint. De hangsúlyozom: ez az elvégzett munka értéke. Amiben nincs benne az, amit nem is lehetne ■forintra átszámítani, mert esetenként megfizethetetlen a gyorsaság. Fontossági sorrend — Milyen mechanizmus szerint dolgoznak a tanszervizek? — Minden intézmény igazga-tóját írásbanértesítettük asikv- vizek létesítéséről. Közöltük, melyik milyen munkát vállal, s azt is, hogy a felsorolt javításokat más céggel nem végeztethetik, a kiselejtezett készülékeket pedig a tanszerviznek kell leadniuk, így pótoljuk az alkatrészállományt. A munkák elkezdésének időrendi sorrendjében is irányítást vállalunk, a tízezer forint értéket meghaladó megrendeléseket eleve nekünk jelentik be az iskolák. De nem az elvégzendő feladat nagysága, hanem a fontossága szabja meg a sorrendet. Nemrég a szennyvízcsatorna várt javításra az egyik kollégiumban. A vállalati szerelőkre talán még ma is várnának — gyermekeink egykettőre befejezték, s már új munkához láttak. — Hogyan sikerül összehangolni a tanszervizben folytatott munkát a tananyaggal? —■ Ettől egy pillanatig se tekintettünk, s nem is tekinthetünk el, hiszen szakmunkástanulókról van szó. Első és másodéves fiatalok dolgoznak a szervizekben, s az oktatók úgy szervezik foglalkoztatásukat, hogy ki-ki a tanmenetnek megfelelő feladatot gyakorolhasson. Az oktatás törés nélkül folyik, de ehhez még egy jelentős érzelmi tényező is járul: ezek a tanulók ugyancsak szakmunkásjelölt diáktársaik, a munkát irányító oktatók pedig oktató kollégáik részére vállalják és végzik örömmel és lelkiismeretesen a munkát. Nyugodtan mondhatom, legalább olyan színvonalon, mint bármely cég szakembere. Segít a tanács is — Melyik szerviz dolgozik legtöbbet? — Legkiterjedtebb „piaca” az audiovizuális szerviznek van, hiszen ügyfele Budapest valamenynyi iskolája,26 ezer eszközt tartanak nyilván és javítanak folyamatosan. Hosszabban tartó javítás idejére, tévéből például,rrmr cserekészüléket is tudnak adni. De minden vonatkozásban szépen fejlődött egy év alatt ez az akció. A geológiai szakközépiskola létesítésére kapott épületet- például négy intézetünk szakmunkástanulói generálfelújítással tették alkalmassá oktatási célokra. Ők szerelték az elektromos és vízvezeték-hálózatot, ők végezték a kőműves- és festőmázoló munkákat. Ugyanígy a fiatalpedagógusok Reguly utcai kollégiumát is felújították. Most renoválják , a Bókás János Egészségügyi Szakközépiskolát, s az elektromosok már végeztek, kezdenek a festők. A közmondás második felében szereplő segítség sem marad el. A fővárosi tanács vezetői haladéktalanul hozzájárultak a munka menetét gyorsító, anyagot szállító gépkocsik beszerzéséhez, néhány új oktató felvételéhez. Messzemenően egyetértettek azzal, hogy kettős célt és kettős hasznot szolgálnak a szükséget és lehetőséget egyesítő tanszervizek. Enyhítenek az iskolák gondjain, s tevékenységi lehetőséget teremtenek a szakmájukkal ismerkedő fiataloknak. Medve Imola Százéves az OPKMV 0 &101 Ritka jubileum Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum megalapítása egy évszázada — a magyar kultúra fejlődésének jelentős állomása volt — mondta Arató Ferenc, az intézmény főigazgatója tegnap, a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében megrendezett jubileumi konferencián. A „Hagyomány és korszerűség a magyar pedagógiai közgyűjtemények száz éves fejlődésében" című referátumában a főigazgató bemutatta a pedagógiai könyvtár és a múzeumi tevékenység fejlődését, hozzájárulását az oktatáspolitikai, döntések előkészítéséhez, a pedagógiai kutatás támogatásához és az iskolai oktató-nevelő munka korszerűsítéséhez. Elmondotta, hogy az elmúlt évszázadban felbecsülhetetlen kulturális értékű pedagógiai mű, elméleti és módszertani könyv, tankönyv, az iskolában használatos tárgyi eszköz és egyéb tanszerféleség került az Intézményhez. Az OPKM alapvető feladata, hogy az oktatási rendszerhez igazodva segítse a pedagógiai kutatásokat. A gyakorló pedagógusokhoz, igazgatókhoz, szakfelügyelőkhöz eljuttatják mindazokat az információkat, amelyek lehetővé teszik mindennapi munkájuk megmegújulását, javítását. A vezető elméleti és gyakorlati pedagógusokat rendszeresen tájékoztatják a tudomány új elemeiről, s ezzel segítséget adnak új döntések meghozatalához. A neveléstörténeti adattár naprakészen tájékoztatja a kutatókat. A teljesség igényével 360 napilapból, folyóiratból, valamint országos és helyi kiadásban megjelenő könyvekből tekinthetik át az érdeklődök a hazai pedagógiai és közoktatáspolitikai szakirodalmat. Az OPKM szervező munkájának eredményeként ma már 36 általános iskolában, 124 szakmunkásképzőben és 163 középiskolában segíti a tanulók felkészülését, az ismeretek elsajátítását, korszerű könyvtár. A megnyitó után a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, az NDK és a szovjet társintézmények vezetői üdvözölték a százéves közművelődési intézményt • • . .-hazai korké Az egészségügyi pályázat eredményhirdetése Az Országos Egészségnevelési Intézetben tegnap osztották ki a Hiedelmek, , előítéletek és az egészségügyi felvilágosítás című, az egészségügyi dolgozóknak meghirdetett pályázat díjait. Három pályamunkát részesítettek második díjban és két munkát harmadik díjban. A beérkezett nagy számú pályamunka arról tanúskodik, hogy a babonák, tévhitek sok esetben még ma is nehezítik az orvosok, védőnők, ápolónők munkáját, további hatékony felvilágosításra van szükség. Ugyancsak átadták — ezúttal második alkalommal — az Egészségnevelés című folyóirat szerzői számára alapított Vilmon Gyula-nívódíjat, amelyet a hazai egészségügyi felvilágosításnevelés intézményes megszervezőjéről nevezték el. A díjat dr. Aszódi Imre, a Borsod megyei család- és nővédelmi tanácsadó főorvosa és dr. Lázár Imre, a Korányi-kórház főorvosa kapta. 1 ap_______________________________1977. december 15. csütörtök 5 . Az eddiginél szilárdabb alapot adni Tanácskozás a történelemtanításról Az iskolákban nemcsak a történelmi látásmód kialakítása a cél, az iskolapadból kikerülőktől ma már elvárják, hogy a társadalmi jelenségeket fejlődésükben lássák, el tudjanak igazodni annak a kornak a sokrétű eseményei között, amelyben élnek — mondta a harmadik országos történelemtanítási konferencia megnyitóján elnöklő Vass Henrik, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója. A kétnapos tanácskozás — amelyet a Magyar Történelmi Társulat és az Országos Pedagógiai Intézet rendező célja, hogy megvonja az általános és a középiskolai történelemtanítás utóbbi évtizedben megtett fejlődésének mérlegét, áttekintse és megvitassa atörténelemtanítás jelenlegi helyzetét, s kijelölje a további fejlesztés útjait, feladatait. A konferencia szerdán kezdődött meg több mint 300 hazai kutató, oktató és közoktatási szakember jelenlétében a bolgár, a csehszlovák, a jugoszláv, a lengyel és az NDK-beli történelmi társulatok képviselőinek részvételével a Magyar Tudományos Akadémián. Gosztonyi János oktatási államtitkár előadásában — amelyet távollétében olvastak fel — rámutatott arra, hogy az eddigi történelemtanítási konferenciáknak is az volt a jelentősége és érdeme, hogy kritikus értékelés és elemzés alapján a jövőre irányította a figyelmet, képes volt szakmai és módszertani iránymutatást adni. A mostani tanácskozásnak is legfontosabb hivatása, hogy segítséget nyújtson akkor, amikor a gazdasági, technikai, társadalmi és a kulturális fejlődés megérlelte a közoktatás továbbfejlesztését. Az új tantervi tervezetek vitáiban, tudósok, kutatók, szakemberek százai vettek részt, s adtak hathatós segítséget. A távlati tervek mind alaposabb és tudományosabb kidolgozásához változatlanul kérik és igénylik a tudományos egyesületek, társaságok együttműködését, s ebben a munkában számítanak a történelemkutatók legszélesebb körű szervezetére, s egyben a tanárok legaktívabb rétegét egyesítő tudományos, társadalmi szervezetre, a Magyar Történelmi Társulatra. A világnézeti, politikai nevelés fejlesztése érdekében különös jelentősége van a történelemoktatás és a történelemtudomány összefogásának. A társadalom mozgásának, fejlődésének megértését a távoli és a közeli múlt, a jelen társadalmi mozgását folyamatosságában feltáró történelem szolgálja a legjobban. Az emberi közösségek mozgásának tudománya képes választ adni a társadalom, s benne az egyén életét szabályozó törvényszerűségekre. A történelem oktatása, az igazi megbecsülést, a tekintélyt, a megfelelő rangot azonban csak az iskolában, a gyakorlatban szerezheti meg már bizonyított nevelőhatásával, az egész személyiségre ható erejével. Ehhez igyekeznek minden eddiginél szilárdabb alapot adni az új tantervek és a hozzájuk csatlakozó dokumentumok. Ezt követően Mátrai László „Történelemismeret és személyiség’’ címmel előadást tartott. Berend T. Iván akadémikus, a Magyar Történelmi Társulat elnöke és Szabolcsi Ottó, a társulat főtitkára a történelemtanítás helyzetét és távlatait elemezte. • -------------TCSffm---------— Bővülő oktatási együttműködés Garámfivölgyi Károlynyilatkozata latin-amerikai útjáról Hazaérkezett háromhetes latin-amerikai útjáról a magyar oktatási delegáció, amely Garamvölgyi Károly miniszterhelyettes vezetésével Venezuelában, Panamában és Mexikóban járt. „Az oktatási, valamint kulturális minisztériumok vezetőivel, az egyetemek rektoraival folytatott tárgyalások eredményeiről, a kétoldalú oktatási kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Garamvölgyi Károly a következőket mondotta: — Hasznos és gyümölcsöző látogatássorozat áll mögöttünk. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy e latin-amerikai országokkal ez idáig elsősorban bizonyos kulturális és egyes oktatási területeken sikerült szorosabb együttműködést kialakítani. Az oktatási, valamint a tudományos élet vezetőivel folytatott eszmeicseréinken azt kutattuk: milyen módon fejleszthetnénk tovább a kölcsönös előnyök figyelembevételével kétoldalú kapcsolatainkat az oktatási és a tudományos élet területén. Mindhárom országban nagy erőfeszítéseket tesznek azoktatási rendszer továbbfejlesztésére, e tevékenységük menynyiségének növelésére, minőségének javítására. Nagy súlyt helyeznek az általános és a középfokú szakmai képzés, valamint a felsőfokú műszaki oktatás korszerűsítésére. A többi között ezért is élénk érdeklődést mutattak a magyar oktatás formái, módszerei iránt. Venezuelában, Panamában és Mexikóban egyaránt megállapodtunk: rendszeresebbé tesszük a kölcsönös információcseréket, sűrítjük az írásbeli oktatási dokumentumokról való tájékozódást. Venezuelában és Panamában tárgyalásaink során szó esett arról is: hasznos lenne kibővíteni a közgazdasági és műszaki , diplomát szerzett szakemberek különböző hatékony módszerekkel történő posztgraduális képzését. Télen is fürdőidény• Termálvíz a Velencei-tónál Fejér megyei tudósítónktól. Termálvíz tört elő a gárdonyi Bika-völgyi vízmű szomszédságában egy 900 méter mélyre fúrt kútból. Ennél nagyobb szerencse aligha érhette volna a Velenceitó környékét, amelynek hosszú távú fejlesztési programja az üdülőterület egész éven át tartó idegenforgalmát szándékozik kialakítani. A hévíz összetétele az eddig elvégzett gyorsvizsgálatok alapján kedvező, az 50 fokos meleg víz megelőző és rehabilitációs gyógyhatásához nem fér kétség. A Dunántúl második tavánál a termálvíz megfelelő hasznosítása egész éven át fürdőidényt teremthet; az eddiginél jobban kamatozhatnak tehát az üdülőhelyi beruházások. Tegnap Budapesten, az Országos Vízügyi Hivatal székházában megbeszélést tartottak az illetékes hivatalok és vállalatok, tanácsok képviselői, és létrehozták a Velencei Intéző Bizottság ter-málvíz-hasznosítási bizottságát Az előzetes tervek szerint Gárdonyban egy ötezer vendéget befogadó termálfürdőt alakítanak ki, télen is használható medencékkel. A fejlesztés első ütemében három medence készül, várhatóan 1980—81-ben. Az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát a meleg vizet fóliatelepein kívánja hasznosítani. A tanulmánytervek elkészülése után, jövőre látnak hozzá a beruházási program elkészítéséhez. ?rf