Magyar Hírlap, 1978. december (11. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

/ ÉN -1 ( 11. ÉVFOLYAM, 29­7. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 197­8. DECEMBER 17. VASÁRNAP Célok­­ és érdekek Lapunk tegnapi számában tu­dósítást közöltünk a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának üléséről. A testület - egy nap­pal azután, hogy a kormány és a SZOT vezetői közösen érté­kelték a népgazdasági terv vég­rehajtásával összefüggő közös feladatokat - arra vállalkozott, hogy áttekintse a szakszervezeti mozgalom szerepét és lehetősé­geit a jövő évi tervek teljesíté­sének szolgálatában. Mind a beszámoló, mind pedig a vita több figyelemre méltó elemmel gazdagította céljaink szakszer­vezeti, mozgalmi megközelítését. Mindenekelőtt az érdekazo­nosság - pontosabban: a kö­telességteljesítés szigorúbb mér­céje - az, amit az ülésről meg­jelent tudósítás alapján méltat­ni kívánunk. A munkások ter­mészetesen joggal várják el, hogy a gazdasági-műszaki ve­zetés mindenütt tervszerűen, nagy hozzáértéssel és felelős­séggel szervezze a munkát; az is alapvető érdeke valamennyi dolgozónak, hogy javuljon a ter­mékstruktúra, jó gazda módjára bánjanak mindenütt az anyag­gal, a géppel, az energiával. Ez az érdek azonban csakis ak­kor érvényesülhet, ha például a bérek mögött mindenkor valós teljesítmények vannak; ha a sokat emlegetett belső tartalé­kokról nemcsak beszélünk; ha a teljesítmények jó értelmű ver­senyében nem a hagyomány és a divat, s mégcsak nem is a számok bűvölete érvényesül. Tehát semmiféle munkásérde­ket nem képviselhet az, aki pél­dául mindentől elvonatkoztatva „harcol” a magasabb anyagi megbecsülésért, netán egy ka­lap alá kívánja sorolni a nagy hozzáértéssel, szakértelemmel dolgozókat az éppen hogy csak dolgozgatókkal ... Ezzel kapcso­latban a SZOT ülésén felszólaló munkaügyi miniszter leszögezte: a munkajognak nem egyformán kell védenie a becsületes és a munkáját el nem látó fegyel­mezetlen dolgozókat. Az érdekegyeztetésre, a való­ságos érdekek felismerésére és felismertetésére van tehát a legnagyobb szükség minden szakterületen, a vezetésben ép­pen úgy, mint a munkapadok mellett. Ezeket a követelménye­ket sorakoztatta fel az ülésen a párt Központi Bizottságának titkára is. Hozzátéve, hogy mind­ez ma társadalmi ügy, s a ma­gasabb követelményekből sehol, semmilyen nyomásra nem sza­bad engedni, örvendetes, s egyben természetes is — mon­dotta —, hogy ezen törekvé­seinkben a szakszervezetek a pártnak és a kormánynak jó partnerei, hiszen valamennyi in­tézkedés a dolgozók érdekeit szolgálja. _­­­ ! „mm | Op I . Tervszerű felvásárlás Gyarapodó sertésállomány — Lemaradtak a téeszek Az utóbbi években több fontos intézkedés született a sertéste­nyésztés ösztönzésére, a kedvezmények együttes hatására az idén minden korábbinál többet, körülbelül 6,6 millió hízott sertést vesz­­nek át a felvásárlók. A kis- és a nagygazdaságok fejlődése nem egyenletes. Megyei tudósítóink a sertéstenyésztés és a hizlalás hely­zetéről adnak körképet. Rekordévre számít az Állat­forgalmi és Húsipari Vállalat, mert az egyéni állattartóknál olyannyira megnövekedett a tenyésztési és hizlalási kedv, hogy ennek eredményeképpen 400 ezerrel több disznót ad­nak el, mint amennyire a fel­vásárlók számítottak. Szükség is volt erre, hiszen a nagyüzemek közül az állami gazdaságok bár­mennyire is tervszerűen szállít­ják a hízókat, a termelőszövetke­zetek kevesebbet ajánlottak fel a tervezettnél. S mivel a mezőgaz­dasági nagyüzemek hizlaldáiban a következő egy-két évben­­sem lehet ugrásszerű gyarapodással számolni, népgazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a kister­melők termelési kedve ne csök­kenjen a következő években sem. A termelőszövetkezeti tagok, valamint az egyéni állattartók te­nyésztési, hizlalási érdekeit nö­veli, hogy ma már több évre szó­ló szerződés alapján biztosítják az átvételt, illetve az árakat. A Fejér megyei gazdaságokban jelenleg 44 ezer anyakoca van. Az utóbbi években bevezetett süldőakció, a több éves szerződé­ses kedvezmények olyan kedve­zően hatottak a háztáji és kisgaz­daságokra, hogy a gazdák két­ezerrel több anyakocát nevelnek, mint tavaly. Ugyanakkor az utóbbi időben a szövetkezeti­­gaz­daságok figyelme mintha eltere­­lődött volna az állattenyésztés e fontos ágazatáról. A legutóbbi felmérésnél kiderült ugyanis, hogy a sertésállomány minősége megfelelő, hiszen egyre több a fe­hérhússertés, de megtorpant a mennyiségi növekedés, mert a tenyésztői telepek sok helyütt el­avultak, felújításukra, kicserélé­sükre kevés gondot fordítottak. Vas megyében másfél millió sertés, köztük 110 ezer koca röfög az ólakban. Ez tíz százalékkal kevesebb, mint tavaly. A csökke­nés oka, hogy a kistermelők majdnem 1600 kocát kértek az állatforgalmi vállalattól, de csak 1200-at­ kaptak. Ez azt jelenti, hogy ennek az aránynak megfe­lelően kevesebb hízó lesz jövőre a vasi ólakban. A háztáji­ és egyéni kisgazdaságoktól az idén 37 ezer sertést vásárolt fel az ál­­latforgalmi vállalat. Ez látszólag ellentmond az előzőeknek, ha nem vesszük figyelembe, hogy a kistermelők egy része maga ne­veli az anyaállatot és a háztáji gazdaságokban sokat törődnek — éppen az új gazdasági ösztönzők hatására — a szaporítással. Tolnában tavaly sok bonyoda­lom volt a sertésátvételnél. En­nek következménye idén érződött is, amikor június 30-ra 20 ezer­rel csökkent — a tavalyihoz vi­szonyítva — a sertésállomány. Az év második felében ennek ellené­re erőteljesen gyarapodott az ál­lattartás, majdnem 15 százalékkal több hízó volt a háztáji gazdasá­gokban. Sokkal kisebb gyarapo­dásról számolhatnak be itt is az állami gazdaságok, mindössze 6 százalékról, a termelőszövetkeze­(Folytatása a 4. oldalon) Rajzunk a tavaly felavatott új solti Kossuth adót ábrázolja. A rádió­zás jelenéről és jövőjéről nyilatkozik Hárs István, a Rádió elnöke. (Cikkünk az 5. oldalon) LEGFELSŐBB TAN­ÁCS: VÁLASZTÁSOK (TASZSZ) A Szovjet­unió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének szom­baton közzétett rendele­te értelmében 1979. március 4-re tűzték ki a Legfelsőbb Tanács küldötteinek megválasz­tását. A Szovjetunió új alkotmányának előírásai szerint a küldötteket öt­évenként választják. A bejelentés kapcsán a TASZSZ emlékeztet arra, hogy a szovjet parlament kétkamarás: a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács a Legfelsőbb Tanács két egyenjogú szerve. A Legfelsőbb Tanácsnak összesen 1517 tagja van.­­ TERRORTÁMADÁS FREIBURGBAN (Tanjug) Terroristák pénteken este az NSZK­S - beli Freiburgban benzi­nespalackokkal tárna- dást intéztek a jugo­szláv konzulátus épüle­te ellen. Szerencsére senki sem sebesült meg. A rendőrség még nem akadt a támadók nyo­mára. A pénteki támadás — amint arra a Tanjug hírügynökség rámutat — része az NSZK-ban illegálisan tevékenykedő jugoszlávellenes fasiszta csoportok provokációso­­rozatainak. Egy hónapon belül ez volt a negye­dik ilyen akció. MADRIDI DIALÓGUS (MTI) Pénteken csak­nem négy órán át tár­gyalt­ a Spanyol Szocia­lista Munkáspárt és a Spanyol Kommunista Párt végrehajtó bizott­ságának küldöttsége, a két főtitkár, Felipe Conzález és Santiago Carrillo vezetésével. A két küldöttség teljesen egyetértett abban, hogy sürgős a községtanácsi választások megtartása és hogy az ország hely­zete nagyobb parlamen­ti támogatással rendel­kező kormányt követel meg. Egyetértettek ab­ban, hogy nem támogat­hatják a jelenlegi ki­sebbségi kormány par­lamenti­­ beiktatását, de eltért a véleményük ar­ról, hogy mi módom le­het eljutni egy új, erős, demokratikus parlamen­ti támogatással rendel­kező kormány megala­kításához. SAJTÓSZTRÁJK OLASZORSZÁGBAN (MTI) Olaszországban szombaton az újságírók­ és a nyomdászok pén­teki sztrájkja miatt egyetlen napilap sem jelent meg. Az általános sztrájk keretében szom­baton a rádió és a tévé hírszerkesztőségei is szüneteltették a mun­kát. Az újságírók és a nyomdászok magasabb bérért és egyéb szociá­lis juttatásokért léptek sztrájkba. A TIMES-ÜGY (W£l) A Times-lapok kiadóvállalata­­ felmon­dólevelet küldött több mint háromezer nyom­dásznak, akik eddig nem voltak hajlandók elfogadni a kiadónak a korszerűsítéssel kapcso­latos új munkafel­téte­leit. Az újságírók újból leszögezték: nem haj­landók elvenni a szedők kenyerét, a szedőknek kizárólagos joguk van az új fényszedőgépek működtetésére. A NAP HÍREIBŐL ENSZ-állásfoglalás az enyhülésről Waldheim nyilatkozata (TASZSZ) Az Egyesült Nemze­tek Szervezetének közgyűlése ha­tározattervezetet fogadott el a nemzetközi biztonság megszilár­dításáról szóló ENSZ-deklaráció megvalósításával kapcsolatban. A tervezet síkraszáll amellett, hogy az enyhülés folyamatát terjesszék ki az egész világra és mozdítsák elő a nemzetközi problémák igaz­ságos és hosszú távra szóló meg­oldásának lehetőségét. A köz­gyűlés meggyőződését fejezi ki, hogy az említett deklaráció — amelyet az ENSZ 1970-ben foga­dott el a Szovjetunió indítványá­ra — a nemzetközi társadalmat a jövőben is arra ösztönzi, hogy további lépéseket tegyen a béke és a biztonság megerősítésére és megszilárdítására. Heltai András, az MTI tudósí­tója jelenti: A legutóbbi fejlemények is megmutatták, hogy a közel-keleti kérdés átfogó rendezéséhez vala­mennyi érdekelt fél bevonására szükség van — jelentette ki pén­teken Kurt Waldheim. Az ENSZ főtitkára magyar tudósítóknak adott nyilatkozatában síkraszállt a genfi konferencia összehívása­(Folytatása a 3. oldalon) SZOT-KISZ állásfoglalás A CA-­ICV­­­A munkaverseny-mozgalomról Fokozott takarékosság, szervezettebb munka A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség központi bi­zottsága állásfoglalást tett közzé a jövő évi munkaverseny-mozga­­lom folytatásáról. Egyetértve az MSZMP KB december 6-i ülésé­nek megállapításaival, felhívják a szervezett dolgozókat, a fiatalo­kat, munkásokat, mezőgazdasági dolgozókat, értelmiségieket és al­kalmazottakat a szocialista mun­­kaverseny-mozgalomban való to­vábbi cselekvő részvételre, az 1979. évi terv sikeres megvalósí­tására. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség központi bi­zottsága a szocialista munkaver­seny jövő évi fő célkitűzéseiről megállapítja, hogy az 1979. évi népgazdasági terv teljesítése egész társadalmunktól, minden dolgozótól fokozott erőfeszítést, jobb munkát igényel. A dolgozók, a szocialista brigádok, a vállala­tok kollektíváinak kezdeménye­zései, a szocialista munkaver­­seny-mozgalom fontos tényezői társadalmi és gazdasági előreha­ladásunknak. A munkaverseny­­mozgalomnak a korábbiaknál eredményesebben kell mozgósíta­nia a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását szolgáló legfontosabb feladatokra. Ezért a szocialista brigádok, a vállalati kollektívák kezdeményezései jö­vőre a gazdaságosság fokozására, a gazdálkodás minőségi követel­ményeinek teljesítésére irányul­(Folytatása a 4. oldalon) ----------------­Bányász­tanácskozás A szocialista brigádmozgalom tapasztalatait értékelte és­­ az újabb feladatokat összegezte szombaton a bányászszakszerve­zet székházában a bányaipari szocialista brigádvezetők ágazati tanácskozása, amelynek részvevői 4840 szocialista bányászkollektí­­va 73 ezer tagjának képviseleté­ben foglaltak állást a mozgalom továbbfejlesztése mellett. Megje­lent a tanácskozáson Havasi Fe­renc, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Simon Pál nehézipari miniszter és Vinizlay Gyula, a SZOT titkára. A vitában felszólalt Havasi Fe­­r­enc, aki az MSZMP Központi Bizottságának nevében köszön­tötte a bányaipar szocialista bri­gádjait, méltatta munkájuk ered­ményeit, és utalt a jövő évi fel­adatokra, amelynek teljesítése a bányászattól és más ágazatoktól is az eddiginél szervezettebb és hatékonyabb munkát igényel

Next