Magyar Hírlap, 1980. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-20 / 16. szám
41980. JANUÁR 20. VASARNAP tudósítások Magyar Horlap KÖZÉLET-DIPLOMÁCIA üdvözlő távirat Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Abdel Rauf Al-Kaszmet a Szíriai Arab Köztársaság miniszterelnökévé történt kinevezése alkalmá±tel. Prágai megbeszélések Csehszlovákia Kommunista Pártja meghívására január 17— 19. között Prágában tartózkodott Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, aki egyeztette a két testvérpárt 1980—81-re szóló pártközi együttműködési munkatervét. Fogadta őt Jindrich Polednik, a CSKP Központi Bizottságának titkára. Iraki diákküldöttség Budapesten Mohamed Dabdah vezetésével hazánkba érkezett az Iraki Nemzeti Diákszövetség küldöttsége. A látogatás során megbeszélést folytatnak a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának, valamint a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Tanácsának képviselőivel az ifjúsági és diákszervezetek együttműködéséről, a nemzetközi diákmozgalom aktuális kérdéseiről. Elutazott a bolgár szakszervezeti küldöttség Tegnap elutazott Budapestről a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsa küldöttsége, amely Liliana Dimitrova titkár vezetésével a magyar szakszervezetek szociálpolitikai tevékenységét tanulmányozta. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Duschek Lajosné, a SZOT titkára búcsúztatta, jelen volt Vaszil Velinov, a Bolgár Népköztársaság nagykövetségének tanácsosa. Küldöttség utazott az UNIDO-konferenciára Hétfőn kezdődik Új-Delihitven ass ENSZ Iparfejlesztési Szervezetének (UNIDO) harmadik általános konferenciája, amely a világ ipari fejlődésének alakulásával és a fejlődő országok iparosításával foglalkozik. A konferencián részt vevő magyar küldöttséget Szita János miniszterhelyettes vezeti. Könyvek exportra Tíz százalékkal több, mintegy háromnegyed millió könyvet szállít a Kossuth Nyomda ebben az esztendőben külföldi könyvkiadóknak. Megrendelésre a lehető legkülönfélébb könyvek, színes és fekete-fehér illusztrációkkal, reprodukciókkal és mellékletekkel ellátott művészeti sorozatok, lexikonok, atlaszok, ■ szótárak, regények és mesekönyvek készülnek,ofszetnyomással, világszínvonalon. Jó minőségű munkájuk eredményeként több nagy külföldi könyvkiadó állandó partnerük, és az idei szerződések zömét is velük kötötték. A Szovjetunió részére 5—6 féle könyvet nyomtatnak ki, átlag 20—25 ezres példányszámban, mintegy 500 ezer rubel értékben, kívánság szerint latin, illetve cirill betűkkel. Körülbelül 50 féle könyvet készítenek NSZK- béli, angol és skandináv könyvkiadók számára 5 ezertől 100 ezerig terjedő nagyságrendben, másfél millió dollárért. A legnagyobb megrendelés ismételten az NSZK-beli Bertelsmann cégtől érkezett, közel 200 ezer könyv kinyomtatására. Idei fő feladatuknak az elért minőségi színvonal megtartását és továbbfejlesztését tekintik, amellyel lehetővé válik, hogy az eddiginél magasabb árat kaphassanak a Kossuth Nyomdában készült könyvekért. x 6 Ki A Kossuth Nyomda terveiből ' ' ' An Lengyel parasztok Belzycei csirkék, tehenek ÉKTELEN CSIPOGÁS fogad a kemény téli hidegből belépve a kellemesen meleg, alagút forma hosszú terembe. A hömpölygő sárga piheszőnyeg mintegy megsűrűsödik a térdmagasságban levő világító-melegítő tányérok alatt, a táppal kevert darus tálcáknál, a vizes edényeknél. A mintegy nyolc méter széles és végeláthatatlannak tűnő Ikodályban 12 és fél ezer naposcsibe topog az apró faforgácson. Mindenütt patikatisztaság. Az épületnek most csak a felét fűtik, de ahogy nőnek a jószágok, elfoglalják a másik felét is. Lengyelországban, a lublini vajdaság belzycei községének (mintegy féljárásnyi közigazgatási egységének) Jaroszewice nevű falujába invitálták a magyar újságírók küldöttségét. Vendéglátónk, Stanislaw Wojtowicz közel járhat az ötvenhez, nagydarab, erős állú ember büszkén vezet körbe birodalmában. Azaz: birodalmukban. Három család fogott össze csirkenevelésre. Az államtól 1,4 millió zloty hitelt kaptak, hét százalék kamatra, 12 évi törlesztésre. Az egész, üzem hárommillióba került. A fennmaradó összeg felét ő állta. Az épületet módosított típusterv alapján maguk húzták fel. A „könyvelést” hármuk közül vendéglátónk vezeti, a legképzettebb lévén. Apja is gazdálkodó volt, ő azonban fiatalon a közigazgatásban vállalt állást, mezőgazdasági szakelőadó, tanácsadó volt, s tapasztalatai alapján vágott bele a vállalkozásba. A tojást, meg a csirketápot a Poldrob baromfi termeltető vállalattól kapják. Ebben rejlik a fő kockázat is: a téli tojás általában gyengébb, ebből több az elhullás. Átlagosan csak 5—5,3 százalékos, de egyszer a kolerát is „kifogták”, s a pusztulás az ő zsebükre megy. Panaszolja, hogy néha gyengébb a táp, kevesebb állati fehérjét, hallisztet tartalmaz, és akkor hamarabb fellép a csibék kannibalizmusa. Ilyenkor csökkentik a megvilágítást, nyugtatót, meg állati fehérjét kevernek az ételükbe (vágóhídi hulladékot, töpörtyűt), míg megnyugszanak. A 60, illetve 90 napig nevelt csirkéket a Poldrob veszi át, s küldi piacra. Sok a munka a vállalkozással: gondoskodni kell az állandó hőmérsékletről (kazánból fűtőnek), az enni- és innivalóról, a tisztaságról. A „műszak” itt hajnali négytől este tízig tart. Munkanapokra számítva osztják szét a jövedelmet: 200—250 zloty jut egy napra, családonként mindig megvan évente a 150 ezer zloty. Néha kisegítőket fogadnak fel. STANISLAW GAZDA az otthonába invitál, a kétszintes épület emeletére (a földszinten van a raktár, a darálók, a kisgépek). Újonnan és ízlésesen berendezett lakás, gépi perzsaszőnyeggel. A zsúfolt könyvespolcon a lengyel és a világirodalom java, szakkönyvek. Hárman tanulnak — magyarázza —, az egyik főiskolás, kettő középiskolás. Aggodalom érzik a hangjában, egyikük talán hajlandó lesz folytatni a gazdálkodást. Az aranyszélű, egyforma porcelánkészlettel 14 személyre terített hosszú asztalon franciás előételek, gyümölcskompozíciók. A választékosan beszélő nagymama biztat: fogyasszunk. Szinte keresztkérdésekkel faggatjuk a gazdát, a megye, a község kíséretünkben levő vezetőit: nem túl szép ez ahhoz, hogy tipikus legyen? A gazda láthatóan sértődött, szinte kimondja: nem a mi tiszteletünkre rendezkedett így be. A tanácsi vezetők a helyére teszik a dolgot: Wojtowicz valóban kiemelkedően jól gazdálkodik, ezért is nyerte el 1976-ban az aranyérmet. Talán ő a legjobb, ezért választották a körzet csirkenevelői csoportjuk elnökévé: el-el hívják „konzíliumra”, vagy megkeresik tanácsért. De Belzyce község 2200 magángazdaságából 85 a „szakosított” és 96 a „csoport”, olyan, vagy valamivel nagyobb létszámú, mint vendéglátónké. Meg is kérdezzük, miért éppen hárman fogtak össze. A válasz: a három család a minimum, amely már élvezheti a csoportnak járó kedvezményeket , az adminisztráció még kicsi, de már éppen elegen vannak ahhoz, hogy minden munkát elvégezzenek. „TIPIKUSABBNAK” ÉREZTÜK Matczyn faluban Jerzy Nagnajewicz gazdaságát. Elsősorban állattartással foglalkozik: a hagyományos, régi istállóban együtt a tucatnyi bíró, az anyakoca (két napja fiait 13 malacot), a saját tenyészkan, „az egésznek az alapja” — mondja a gazda. Mellettük a tarka fejőstehenek, egy szopós borjú, a lábuk alatt kapirgáló tyúkok szaladgálnak. Az udvar másik oldalán már az új istálló, közepén a szennyvíz elvezetésére szolgáló betoncsatornával, a praktikus etetőkkel- itatókkal. Földjén főleg a takarmánynak valót termeli, meg ami a háztartáshoz szükséges. Az udvarán traktor, más mezőgazdasági gépek, gondosan lekötött ponyvákba bugyolálva. Az állatokat az állami fölvásárlóknak adja el. Régi gerendaházát nemrég hozta rendbe kívül-belül. Jó állapotban van —mondja —, és igen meleg. De folyóvizes-bojleres új fürdőszobával egészítette ki, a konyhában butángázas modern tűzhely, korszerű mosogató. A négy szoba frissen festve, részben modern típusbútorokkal berendezve. A jó negyvenes gazdának és feleségének fő aggodalma, hogy a három gyerek közül egyik se akarja majd átvenni a gazdaságot. A lengyel mezőgazdaság termékeinek háromnegyed részét egyéni parasztok állítják elő. Az átlagos földnagyság országosan öt hektár alatt van. A parasztság elöregedett, 40 százalékuk 60 év fölötti. Mivel a legújabb rendelkezések lehetővé teszik, hogy földjüket fölajánlják az államnak nyugdíj fejében, amelynek nagyságát az határozza meg, mennyi terméket értékesítettek az állami felvásárlás révén, várhatóan a közeljövőben sokan „nyugdíjazzák” magukat. A fölajánlott földeket, ha határosak állami gazdasággal vagy szövetkezettel, azokhoz csatolják. A többit viszont olyan fiatal és képzett gazdáknak kívánják eladni, vagy bérbe adni, akik hatékony árutermelésre rendezkednek be Őket kölcsönökkel, gépekkel, műtrágyával támogatják — de ebből egyelőre még nincs elég. Belzycében például 150-en akarnak traktort venni —, de tavaly csak tizet kaptak, s azokat részesítik előnyben, akik megelőzően a legtöbb terméket adták el az államnak. Lengyelországban egyébként 530 ezer a traktorok száma, két és félszer annyi, mint egy évtizede. Hogy minden igényt kielégíthessenek, fokozzák, új, jobb típusokkal gazdagítják a mezőgépgyártást. A Lengyel Egyesült Munkáspárt február elején összeülő Vik. kongresszusára kidolgozott irányelvek szerint az idén a költségvetési kiadások 26 százalékát fordítják a komplex mezőgazdaság, vagy ahogy nálunk mondják, az élelmiszer-gazdaság fejlesztésére, beruházások, hitelek, dotáció formájában, hogy javítsák az áruellátást, majd elérjék az ország önellátását, sőt, távlati célként az export mennyisége meghaladja a behozatalét. ELSŐ LÉPÉSKÉNT a mezőgazdaság hatékonyságát kívánják növelni, a legközelebbi időkben elősegítve a földterületek koncentrálását, 250,75 hektáros szakosított árutermelő farmok kialakítását, amelyeket mind a beszerzés, mind az értékesítés a társadalmi szektorhoz kapcsol , ha majd megértek a feltételek — mondják Lengyelországban — ezekre a gazdaságokra építve könnyebben lesznek kialakíthatók a szövetkezetek is. Az idén már ezekből a szakosított gazdaságokból kerül piacra a termékek 12 százaléka (1970: nulla százalék). Közte vannak Stanislaw gazdacsibéi és Jerzy Nagnatowicz szépen gondozott, gömbölyű tarka tehenei és fehér hízei. Molnár S. Edit SA szolgáltatások fejlesztése (Folytatás az 1. oldalról) Borsod megyében a következő években csaknem félmilliárd forintot költenek a szolgáltatásokat bővítő beruházásokra. Az idén elkészülő üzemek értéke 200 millió forint. Lényegesen javul az eddig túlterhelt mosodák helyzete, hiszen Sátoraljaújhelyen ezekben a napokban fejeződött be egy komplex textiltisztító kisüzem felszerelése, Putnokon új telephelyet kap a szövetkezeti mosoda és textiltisztító. Húszmillió forintot kap a miskolci és a kazincbarcikai lakásfenntartó szövetkezet ge írekre. Kazincbarcikán az év végéig elkészül egy 100 ezer órás autószerviz, hozzá hasonlót építenek Leninvárosban is. Szabolcs-Szatmár megyében az ipari szövetkezetek majdnem 40 millió forintot költenek a szolgáltatások kiterjesztésére. Nyíregyházán egy régi gond oldódik meg, ha elkészül a már épülő szerviz, Nyírbátorban pedig az új szolgáltatóházban helyet kapnak fodrászok, rádió- és televízióműszerészek, mértékű tani szabók és fényképészek. Hasonló központ nyílik még az esztendő decemberében Tiszavasváron is. Megyeszerte most meg a legtöbb utánjárást az okozza, ha egy cipőt kell megtalpaltatni. Éppen ezért a közeljövőben javítóműhelyeket nyitnak Nagykállóban és a megye székhelyén. Hajdú-Bihar megye szolgáltatási körképe a közepesnél valamivel magasabb szintet mutat. Az elektromos háztartási berendezések javításával nincs különös gond, a textiltisztítás problémái ugyancsak megoldódnak, amikor a berettyóújfalui mosóüzemet felavatják, és a lakáskarbantartás sem lesz nehéz, hiszen Debrecenben 12 szövetkezet társult az ilyen rerrdelések elvállalására, ugyanakkor örvendetesen növekszik az ezzel foglalkozó kisiparosok száma is. Változatlan gond marad a gépkocsik javítása, mert a berettyóújfalui szerviz építése a következő ötéves tervbe csúszik át, és a hajdúszoboszlói üzem már most is túlterhelt. Három hete vezették be a megyében az új cipők helyi garanciális javítását. Az összkereskedelmi forgalom 80 százalékát lebonyolító cipőboltok három szövetkezetnek adják át a reklamáció miatt visszahozott lábbeliket. Ezek a szövetkezetek különpénzt kapnak a fejlesztésre. A megyében befejezéséhez közeledik az 1200 négyzetméter alapterületű hajdúnánási szolgáltatóház építése, és megkezdik a hajdúhadházi alapozását. Zalában a középtávú terveknek megfelelően halad a szolgáltatóhálózat bővítése. A megye több mint 8 millió forinttal támogatja a gépkocsikat karbantartó szervizek fejlesztését, 2 milliót ad az építőipari karbantartóknak, és 4,4 milliót a textiltisztításra, valamint a mozgóboltok technikai felszerelésére. Szolnok megyében sorra befejezik azokat a beruházásokat, amelyek a mostani ötéves tervben szerepelnek. A megye székhelyén bővül az AFIT szervize, végre felépül a tiszafüredi tisztítószalon, Jaszfenyszarun pedig a következő hetekben veszik át a szolgáltatóházat. Ebben a megyében ugyancsak megvalósul a garanciális cipőjavítás, mégpedig a legeldugottabb faluban is. Tavaly 280 kisiparos váltott ki működési engedélyt, az idén újabb százat adnak ki, elsősorban a kisebb településeken és a tanyavilágban, ahol a szövetkezetek működése nem lenne gazdaságos. Szegeden az utóbbi esztendőkben nemaz elképzeléseknek megfelelően a lakult az új városrészek szolgáltatásainak fejlesztése. Például a Patyolat nem tudta megépíteni a Tarján városrészbe tervezett szolgáltatóházát, ezért a már beszerzett gépeket másutt kellett üzembe helyezni. A városi tanács rugalmasan átcsoportosította a szolgáltatások fejlesztésére szánt 21 millió forintot. Jelentős könnyebbséget jelent a közeljövőben átadásra kerülő móravárosi szolgáltatóház, a Jókai utcai barkácsbolt, a korszerűsített gépjárműipari szerviz. Baranyában nemcsak a helyi igények növekedésével számoltak időben, hanem az idegenforgalom követelményeivel is. Ezért új fodrász- és kozmetikai szalonokat nyitnak, vagy a meglevők berendezéseit korszerűsítik. Itt is folytatódik a Patyolat rekonstrukciója, az Épület- és Lakáskarbantartó Szövetkezet "telephelyének kialakítása, a mohácsi és szigetvári szolgáltatóház építése, valamint a szövetkezeti boltok házhozszállító szolgáltatásának megszervezése. Bővülő Extra család Tudósítónktól. Hamarosan ismét bővül a Békés megyei Üdítőipari Vállalat Extra termékcsaládja. Az almaízesítésű új szénsavas üdítőitalt jó eredménnyel próbálták ki. Amint elkészülnek a literes üvegek címkéi, árusítják az új terméket. Várható két újabb , őszi-, illetve sárgabarackos — Extra megjelenése. Valamennyi új frissítő nyersanyaga hazai gyümölcs. — tWiPWn Pécs — a filmszemle előtt Megkezdődtek a XII. magyar játékfilmszerné közvetlen előkészületei Pécsett. Az idén február 4. és 8. között megrendezendő találkozóra postázzák a meghívókat. Elhelyezik a plakátokat, nyomtatják a filmszemle feliratát viselő tizennégyezer mozijegyet, amelyeken nemcsak az előadás helyét és idejét, hanem a műsorra tűzött film címét is feltüntetik. A szakmabeli vendégek tájékozatására készülő program a város egyéb kulturális rendezvényeivel is megismerteti az odalátogatókat. A filmszínházakban szerelik a hangosítás és a négynyelvű tolmácsolás berendezéseit, ellenőrzik a szemle technikai főszereplőit, a vetítőgépeket és a hangkészülékeket. A filmszakma félezer vendégét — köztük a külföldi szakembereket — különműsor is várja. A szemlén szereplő alkotásokon kívül még negyven magyar film közül választhatnak majd.