Magyar Hírlap, 1980. március (13. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-27 / 73. szám
vV ÁRA: 1,20 FORINT Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VII., Lenin körút 9—11. Pf.: 305. Irányítószám: 1393. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-285, 222-408, 429-350.Magyar Hírlap Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodánál közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-96 162 jelzőszámra. Havi előfizetési díj: 30 forint. 13. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1980. MÁRCIUS 27. CSÜTÖRTÖK Folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa A Központi Bizottság és a KEB beszámolójának vitájában felszólalt Maróthy László A testvérpártok képviselői barátsági és szolidaritási gyűléseken vettek részt Szerdán reggel 9 órakor, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában, harmadik munkanapját kezdte meg a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. A magyar kommunisták küldöttei a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója fölötti együttes vitával folytatták tanácskozásukat. A vitában felszólalt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ központi bizottságának első titkára. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a tanácskozás szünetében találkozott a kongresszuson részt vevő pártonkívüli közéleti személyiségekkel. A kongresszus külföldi vendégei közül több testvérpárt képviselői tegnap fővárosi és vidéki nagyüzemekbe, termelőszövetkezetekbe, oktatási és kulturális intézményekbe látogattak, barátsági és szolidaritási gyűléseken találkoztak a magyar dolgozókkal. A szerda délelőtti tanácskozás Az elnöklő Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja elsőként Glanz Lászlónénak, a felsőszölnöki általános iskola igazgatójának, községi párttitkárnak, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége alelnökének,a Vas megye küldötténekadta meg a szót. GLANZ LÁSZLÓNÉ: A nemzetiségek, köztük a szlovének évszázados gazdasági, társadalmi, szociális problémái és sajátos nemzetiségi gondjai a szocialista fejlődés folyamatában oldódnak meg — mondotta. — Hazánkban a nemzetiségi politika végrehajtásában érvényesül az a lenini elv, amely szerint az évszázados elnyomatás során kialakult bizalmatlanság leküzdése érdekében a nemzetiségieknek adjunk inkább többet, mint ami az egyenlőség alapján járna, mintsem kevesebbet. Vas megyében a nemzetiségi politika igen fontos része a terület gazdaságfejlesztése. Ez egyrészt a városiasodó Szentgotthárd iparának bővítésével, korszerűsítésével, másrészt a szakszövetkezetek erősítésével valósul meg. Folyamatosan fejlődik a nemzetiségi lakosság igénye és lehetősége anyanyelvének és kultúrájának ápolására. A nemzetiségek körében végzett nevelőmunkánk a népek barátságának elmélyítését is szolgálja. A Vas megyei Tanács mellett működő nemzetiségi bizottság hatékonyan segíti a kulturális és a nevelőmunkát. A nemzetiségi községek közművelődési tevékenységének tárgyi és szellemi feltételei folyamatosan javulnak. Megfelelő a könyvtárak helyzete.Kifogásolható azonban, hogy rossz a televízió pécsi stúdiója anyanyelven sugárzott műsorainak vételi lehetősége. Pártunk politikája minden biztosítékot megteremt ahhoz, hogy mi, nemzetiségiek, akik eddig is részesei voltunk az elért eredményeknek, a jövőben is hozzájáruljunk egész népünk és benne a magunk további boldogulásához. GÉCZI JÁNOS, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára, Nógrád Illegge küldötte hangsúlyozottan beszélt a pártszervezetetek munkájáról, gyors és átgondolt reagálási képességeik fejlesztéséről, önállóságuk segítéséről. Többek között megállapította: Pártszervezeteink egyre inkább érzékelik, hogy a tegnapi teljesítmény nem elégséges. Megnőtt felelősségük a határozatok végrehajtásában, szervezésében, ellenőrzésében. Tudják, hogy a népgazdasági és a helyi tervek megvalósításához adottságaikat, lehetőségeiket igényesebben kell számbavenni. Felismerték, hogy a politikai nevelőmunka eszközeivel minden eddiginél többet kell tenni az egységes gondolkodás és cselekvés érdekében. A párttagok többségére nálunk is az jellemző, hogy nem állnak meg a helyzet felismerésénél, hanem határozott intézkedéseket kezdeményeznek. A legjelentősebb változás az üzemi pártszervezeteknél tapasztalható. Tudatosabban vizsgálják a gazdálkodás feltételeit, az adottságok, az erőforrások ésszerűbb kihasználását. Több kezdeményezéssel segítették elő a korszerűbb, a szükségleteknek jobban megfelelő, gazdaságosan értékesíthető termékek előállítását, a dolgozók műveltségének gyarapítását. A sok hasznos kezdeményezés ellenére sem lehetünk elégedettek. Mint az élet más területén, a pártmunkában, a politikai gyakorlatunk fejlesztésében is jelentős tartalékokkal rendelkezünk. Az élet megköveteli, hogy igényesebben vegyük számba a helyi adottságokat. Akkor tudunk eredményesebben hozzájárulni a kongresszusi célkitűzések megvalósításához, ha a fő politikai irányvonal megtartása mellett helyileg is rugalmasan alkalmazkodunk a követelményekhez. A határozatok eredményesebb végrehajtásához pártszervezeteink kezdeményezték, hogy minden ember azon a területen dolgozzon, ahol képességeit a legjobban ki tudja bontakoztatni. Nagyobb követelményeket állítsanak az irányításban dolgozókkal szemben is. Rátermettségük, hozzáértésük fejlesztéséhez adjanak több ösztönzést, teremtsenek nagyobb lehetőséget a tehetséges fiatalok számára. Olyan politikai feltételeket kell biztosítani, hogy a bátran kezdeményező vezetők tevékenysége kapjon megérdemelt megbecsülést, elismerést. Ugyanakkor nem szabad késlekednünk azok felmentésével, akik alkalmatlanok, nem tudnak lépést tartani a növekvő követelmények,de. BALÁZS PIRI ERZSÉBET, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát sertéstenyésztési brigádvezetője, Bács-Kiskun megye küldötte volt a következő felszólaló. Mi azt tartjuk — mondotta —, hogy ha ismerjük az állatokat, és tőlünk telhetően jól gondozzuk őket, az eredmény nem maradhat el. Sajnos, sok helyütt — nemcsak nálunk — a tervezők, építők nem gondoltak eléggé arra, hogy a technológiát igazítani kell a sertések élettani tulajdonságaihoz, fordítva nem várhatunk sikert. Ebből gondok származtak, folyamatosan cserélni kell a berendezéseket, és ez sokba kerül. Nagyüzemünk évente 7500 tonna húst, hétmillió liter tejet, sok bort, hibridkukorica-vetőmagot és más terméket ad az országnak. Erősödött a bajai kukoricatermesztési rendszer is, mely az ország 130 gazdaságában, 200 ezer hektáron szervezi, segíti a termelést. Néhány szót szeretnék mondani azokról az asszonyokról, a 41 tagú Zrínyi Ilona szocialista brigádról, amelynek tagja, illetve vezetője vagyok. A mi dolgunk, a malackák felnevelése nagy felelősség. Ez az alapja a hizlalásnak, végső soron itt eldőlhet az ágazat eredményessége is. Ezt a munkát csak az tudja maradéktalanul ellátni, aki az állatokat szereti, és úgy is bánik velük. Az én brigádom tagjai mind ilyenek, ezért öröm velük együtt dolgozni, munkájuk még nagyobb megbecsülést érdemel. Célul tűztük ki, hogy az elhullásokat tovább csökkentsük, hiszen minden egyszázalékos javulás csaknem ezerrel több malac felnevelését eredményezi. Segítjük a háztáji sertéshizlalást is, tavaly csaknem 19 ezer malacot adtunk dolgozóinknak hizlalásra. Sertésünk van bőven, ezért nagy jelentőségű, hogy végre felépült a Bajai Húskombinát. Szinte egyedülálló, hogy az új üzem a 200 ezer darabos vágási teljesítményéhez 30 kilométeres körzetből megkapja az alapanyagot. CZINEGE LAJOS hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, a néphadsereg küldötte következett szólásra. Tisztelettel jelentem a kongresszusnak, hogy a magyar néphadsereg teljesítette a XI. kongresszuson részére meghatározott feladatokat — mondotta bevezetőben, majd így folytatta: Az elmúlt években a párt- és állami vezetés által meghatározott célok alapján, a Varsói Szerződés keretében egyeztetett elgondolásoknak megfelelően, az anyagi eszközök és a személyi feltételek céltudatos felhasználásával tervszerűen folytattuk néphadseregünk átfogó, minőségi fejlesztését. A továbbiakban elmondta, hogy korszerű, nagy hatékonyságú technikai eszközökkel látták el a csapatokat, korszerűbbé vált a parancsnokok és a törzsek felkészítése, a csapatok vezetése, a katonák elsajátították az új technikai eszközök kezelését, alkalmazását, növekedett a tartalékos állomány katonai felkészültsége, jelentősen javultak a csapatok, a katonák élet- és szolgálati körülményei. Néphadseregünk mindenkor képes és kész a haza védelemből, a szövetségi kötelezettségekből reá háruló feladatainak végrehajtására. Ezután arról szólt a honvédelmi miniszter, hogy az elmúlt években tovább mélyültek, fejlődtek a hadsereg szocialista vonásai. Sorkatonáink döntő többsége becsülettel tesz eleget a szocialista haza fegyveres szolgálatából fakadó kötelezettségének. Bár bizonyos fajta gondok vannak egyes katonáknak a laktanyán kívüli magatartását illetően. Elég széles körben ismert — folytatta —, hogy a sorköteles fiatalokat jobbára 21—23 éves korban hívjuk be. Igaz, ebből a hadseregnek bizonyos előnyei származnak, hiszen érettebb korban levő fiatalok is vannak a sorállományúak között. Mégis, ebből a helyzetből sokfajta emberi, olykor már társadalmi méretű gond származik. Magas és növekszik a nős, családos sorkatonák aránya. A kései behívás zavarja a pályakezdést, a családalapítást. Jelenleg dolgozunk azon, hogy ezt a feszültséget belátható időn belül feloldjuk. Végül arról szólt, hogy honvédelmünk szilárdságában, néphadseregünk fejlődésében meghatározó szerepe van — és lesz a jövőben is — a Varsói Szerződésnek. Védelmi szövetségünk keretein belül tovább fejlődött az idősebb testvérrel, a szovjet hadsereggel és a többi szövetséges hadsereggel való együttműködésünk. Szilárd meggyőződésünk, hogy közös védelmi szervezetünkben egyesített fegyveres erőink, népeink együttes küzdelme — a haladó erőkkel összefogva — a jövőben is képes gátat vetni az imperializmus háborús mesterkedéseinek, szavatolni népeink alkotó munkájának békés feltételeit THERNESZ VILMOS, a Budapesti Műszaki Egyetem pártbizottságának titkára, budapesti küldött hangsúlyozta. Az értelmiség szerepének változásából egyenesen következik a képzésükre hivatott egyetemek, és főiskolák szerepének növekedése is. A felsőoktatás munkájában is vannak tartalékok. Nálunk az egyetemen éles viták forrása az, hogy az egyetemi képzés menynyiben legyen elméleti, illetve gyakorlati orientációjú. Eddig mindig úgy fogalmaztunk, hogy az egyetemeknek kettős feladatot kell ellátniuk: oktató-nevelő munkát kell végezniük és kutatómunkát is kell folytatniuk. Elérkezett az idő, hogy ezt kiegészítsük a továbbképzés feladatával is. Az alapképzés befejezése után, a továbképzésben, a munkahelynek és az egyetemnek együttműködve kell a speciális tudást megadnia, amely egy adott munkakör betöltésére teszi képessé a diplomást. Igen nagy tartalékaink vannak még a hallgatók általános, ezen belül világnézeti-politikai nevelésében is. Nem elég hatékonyak a hivatástudatra, a szakmaszeretetre, a tudatos elkötelezettségre való nevelés módszerei. Az a benyomásom — mondta —, hogy mi együtt, akik felelünk a fiatalok neveléséért, a család, az iskola, a munkahely, a kelleténél jobban óvjuk gyermekeinket a valóságtól, nem ösztönözzük őket jó küzdelmekre, kockázatokra, nem adjuk át történelmi tapasztalatainkat, nem érzékeltetjük, hogy az életharc — sokszor önmagunkkal is — ajóért, a szebbért. Gyakran követjük el azt a hibát, hogy a valóságtól elszakadt eszményit tanítjuk, aminek alkalmazására még középtávon is alig van realitás. Gyakran a szocializmusról is csak az elvont eszményt hangoztatjuk, olykor őszintétlenek vagyunk, és nem adjuk meg a reális valóság- és önismeret igényét, a történelmi tanulságokat. A szülők mindent megtesznek azért, hogy a gyerekeiket védjék az élet valóságától, olykor olyan életszínvonalat is biztosítva számukra, amely sem a család, sem a társadalom számára nem jelenthet realitást. Mindez így együtt mint valami üvegházi hatás érvényesül, s képletesen szólva, borzongattak a palánták, amikor az élet rájuk nyitja az ablakot. Emberi, világnézeti, politikai feszültségek is gyakran vezethetők vissza ezekre a problémákra. Ezért mélységesen egyetértek azzal a kiegészítéssel is, amely az irányelvek vitája nyomán, a családdal kapcsolatban bekerült a határozati javaslatba. TAR IMRE, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkára, Szabolcs-Szatmár megye küldötte először arról beszélt, hogy a XI. pártkongresszus határozatainak végrehajtása további kedvező változásokat hozott megyéjében is. A gazdasági fejlettségben, a jövedelmek szinvonnalában, a szociális, kommunális és kulturális ellátásban közelebb jutottak az országos átlaghoz, minőségileg magasabb fokra léptek. Átalakult a megye gazdasági és társadalmi szerkezete,amelyben a szocialista ipar és a munkásság lett a meghatározó. Adatokkal támasztotta alá a megye iparosításának eredményeit. Többek között: az üzemekben a műszakszám 1,9, a munkások f11 százaléka teljesítménybérben dolgozik, a termelési érték négy év alatt f1d százalékkal növekedett Mindezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Fiatal, tehetséges munkásságunk maradéktalanul teljesíti feladatát, szilárd bázisa a pártnak, a szocializmus építésének. (Folytatása a 2. oldalon)