Magyar Hírlap, 1980. július (13. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-01 / 152. szám
2 1986. JÚLIUS 1. KEDDnemzetközi politikaMagyar Hírlap KÜLFÖLDI LAPOKBÓL ABC Olaszország, geopolitikai fekvése miatt, a világ egyik legnagyobb kémközpontjává vált. Az ország területén 1900—2000 ügynök dolgozik, akiknek munkáját mintegy 15 ezer informátor segíti — írja a madridi napilap. Francesco Cossiga olasz miniszterelnök „veszélyesnek” ítéli a helyzetet. Az arab ügynökök számának emelkedésével egy időben az izraeli titkosszolgálat, a MOSZAD is jelentősen bővítette olaszországi hálózatát. A jelenlegi kétszáz izraeli kent legfőbb tevékenysége az arab országok felé irányuló fegyverkereskedelem megfigyelése, esetleges megakadályozása. Az Olaszországban működő külföldi kémszervezetek legstabilabb tagja az amerikai CIA. Fő megfigyelési területe az ország belpolitikai élete és az Olasz KP tevékenysége. CIA-források szerint mintegy száz ügynökük dolgozik Itáliában jól kiépített és szervezett hálózatban. A CIA tevékenységével kapcsolatban a lap emlékeztet egy idén januárban történt esetre, amikor is egy zárt teherautót raboltak ki. A „zsákmány" vaskazettába zárt titkos iratokat tartalmazott, amelyeket a CIA amerikai központjába kellett volna szállítani. npflBAfi — Ne aggódjék, asszonyom, csak kihímezzük a szoknyáját! Slif ?Cret Jork Elmest Az amerikai kémszolgálat titkos rádióadásokban úszója az irániakat a forradalmi rendszer ellen, és Irán „felszabadítására" hív fel. A New York-i lap szerint az Egyiptomban működő titkos rádióállomások felállításáról Brzeinski nemzetbiztonsági főtanácsadó irányításával döntöttek. A lap vasárnap azt jelentette, hogy mivel a Fehér Ház elégedetlen volt az Amerika Hangja Iránba irányuló adásaival, csakúgy, mint a Szabadság-adónak a Szovjetunióban élő mohamedánok befolyásolását célzó műsoraival, a hírszerzési kérdésekkel foglalkozó kormánybizottság. Brzezinski elnökletével, decemberben úgy döntött, hogy további módszereket kell igénybe venni. Szadat egyiptomi elnök két rádióadót bocsátott a CIA rendelkezésére: az egyiket Alexandria, a másikat a Szuezi-csatorna közelében. A „Szabad Irán Hangja"ként jelentkező adók fajüldözőnek és fasisztának nevezik Khomeini ajatollahot, és arra buzdítják az irániakat, hogy „vegyék kezükbe a fegyvert”, és „szabadítsák fel” hazájukat. A Carter-kormány hivatalosan arra az álláspontra helyezkedik, hogy a teheráni túszok szabadonbocsátása után normális viszonyra, sőt, gazdasági és katonai együttműködésre fog törekedni az iráni forradalmi rendszerrel. Washington a korábbi tárgyalási próbálkozások kudarca után, május közepe óta kivárásra rendezkedett be. A kényszerű döntésben nem kis szerepet játszhatott az is, hogy a szövetségesek nem voltak hajlandók támogatni Washington Irán elleni gazdasági háborúját, így a kérdés a velencei csúcstalálkozón nyilvánosan már fel sem merült.V Georgij Arbatov elemzése A nagyhatalmak viszonyának romlását nem az afgán kérdés okozta (MTI) Georgij Arbatov, a Szovjet Tudományos Akadémia Amerika-kutató Intézetének vezetője, a The Washington Post vasárnapi számában megjelent nyilatkozatában elemezte a két nagyhatalom viszonyának kérdéseit. Az Egyesült Államok, Kína, Egyiptom, Szaúd-Arábia közvetlenül támogatja az afgán kormány ellen harcolókat. Ezért nagyon is jogos a Szovjetunió igénye, hogy szűnjék meg a külső agresszió, a felforgatás, mielőtt teljes mértékben kivonnák Afganisztánból a szovjet csapatokat. A Szovjetunió nem tervezi, hogy állandóan csapatokat állomásoztasson az országban, nem tekinti Afganisztánt más,országok elleni felvonulási területnek — hangoztatta Georgij Arbatov. Az Afganisztánból történt szovjet csapatkivonás nem jelképes, és annak a jele, hogy a Szovjetunió a kérdés politikai rendezésében érdekelt. Az mindenesetre, hogy végleges lesz-e a csapatkivonás, a helyzet további alakulásától függ — tette hozzá. Arbatov szerint nem alényegében helyi jellegűl afgán kérdés vezetett a két nagyhatalom viszonyának megromlásához, ez a folyamat már jóval korábban megkezdődött. A SALT-szerződés Washingtonban „szinte halott .volt”, az amerikai kormány közeledett. Kínához, fegyverszállításról tárgyalt vele. Korábbi megállapodás ellenére, Washington kizárta a Szovjetuniót a közel-keleti béketárgyalásokból, és Carter elnök a fegyverkezés meggyorsítása mellett döntött. Mindez bizonyos szerepet játszhatott a Szovjetunió döntéseiben az afgán kérdésben. i WM Jobboldali terrorhullám Salvadorban (TASZSZ, EFE, AFP, Reuter) A közép-amerikai Salvadorban egyre „arat a halál”: jobboldali rohamosztagok fizikailag megsemmisítik a baloldaliakat vagy csak rokonszenvezőket is. Szombaton egy mezőgazdasági szövetkezet 11 dolgozóját gyilkolták meg álarcos banditák San Vincentében, a fővárostól mintegy 50 kilométerre keletre. A fővárosba vezető egy másik országúton két holttestet találtak, nyakukban táblával, amely szerint a „Salvadori Kommunistaellenes Hadsereg” gyilkolta meg őket. A fővárosban a junta fegyveres erői szombaton elfoglalták az egyetemet, ahol baloldali csoportok rendezkedtek be. Jelentések szerint a katonák harminc embert megöltek, kétszázat megsebesítettek, háromszázat pedig letartóztattak. Vasárnap két nagy erejű pokolgép robban a San Salvador-i José Simeon Canas egyetemen. A robbanások után tűz ütött ki, az anyagi kár jelentős. A merényletet az úgynevezett Titkos Antikommunista Hadsereg vállalta magára. San Salvador érseke vasárnap bejelentette, hogy a katolikus egyház az országban hat területet menedékként jelölt ki a politikai erőszak elöl menekülő polgári lakosoknak. Afgán ulemák konferenciája (TASZSZ) Hétfőn Kabulban, az ország történetében először, országos konferenciát tartottak az afgán ulemák, a mohamedán törvénylátók. Az ország több tartományából összesen nyolcszáz küldött gyűlt össze az afgán fővárosban, hogy megvitassa: milyen szerepet töltsön be a mohamedán papság az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság fejlődésében és belpolitikai stabilizálódásában. A konferencián felszólalt Babra J. Kamal, a forradalmi tanács elnöke, miniszterelnök. Méltatta a konferencia létrejöttének jelentőségét és kiemelte: a hívő dolgozók pozitív szerepet játszanak a forradalom védelmében és a vívmányok megőrzésében. A konferencián felszólaló ulemák támogatásukról biztosították a kormányt, és elismerték, hogy az afgán vezetés intézkedései megfelelnek az iszlám elveinek és az afgán nép érdekeinek. AMI IGAZÁN NEM HIÁNYZOTT a permanens válság csaknem két évtizede rágta szigetországnak, az a közösségen belüli viszály. Pedig ez van most kibontakozóban a Ciprus lakosságának többségét alkotó görögök soraiban. Nem mintha erre nem lett volna már precedens a hányatott sorsú fiatal köztársaság krónikájában. Ki ne emlékezne az 1974-es esztendő forró júliusára, amikor az Athénben még hatalmon levő katonai junta — a CIA és bizonyos NATO-körök jóváhagyásával — a görög ciprióták szélsőjobboldali elemeinek felhasználásával államcsínyt szervezett Makariosz elnök törvényes kormányának megdöntésére'/* Ismeretes az is, hogy milyen tragikus következményekkel járt a ciprusiakra nézve ez a bűnös kaland. Törökország, amely — a volt gyarmattartó Nagy-Britanniával és Görögországgal együtt — a Ciprusi Köztársaság státusát meghatározó londoni és zürichi egyezmények egyik szavatolaja,ürügynek használta fel a status quo megváltoztatására irányuló kísérletet egy nagyszabású katonai beavatkozásra. Azzal érvelvén, hogy meg kell védenie a török ciprióta kisebbség biztonságát, Ankara csapatokat irányított a szigetre, s megszállta annak északi részét, az összterület mintegy 40 százalékát. Az invázió nyomán 190 ezer görög ciprióta otthona elhagyására kényszerült, s a déli országrészbe szorult. Ez az állapot immár hatodik éve változatlan, s a görög és a török cipriótákat elválasztó szakadék inkább csak mélyült. A de facto megosztottságot, amelyet a két közösség közt húzódó — államhatárnál is szigorúbban vigyázott — úgynevezett zöld vonal demonstrál, tetézte a török közösség egyoldalú politikai lépése a ciprusi török szövetségi köztársaság kikiáltásáról. Minden kísérlet arra, hogy a két közösség képviselői —- az ENSZ égisze alatt — közvetlen tárgyalások útján rendezzék a viszályt, meddőnek bizonyult. Elvben a felek egyetértettek abban, hogy a rendezés alapja a Ciprusi Köztársaság Függetlensége, szuverenitása, területi egysége, a benne élő közösségek egyenjogúsága és az ország el nem kötelezett státusa. Abban viszont már erősen megoszlottak a nézetek, hogy miként valósítható ez meg a gyakorlatban. MAKARIOSZ ELNÖK két éve bekövetkezett hirtelen halála tovább bonyolította a sok belső és külső — pl. a szigetországi bázisokra kacsintgató NATO — tényezőből álló ciprusi képletet. Makariosz ugyanis nem csak a görög ciprióták angolok ellen vívott felszabadító harcának vezetője és az el nem kötelezettek mozgalmának nagy tekintélyű személyisége, hanem a Ciprusi Köztársaság alapító elnöke volt. Olyan államfő tehát, akit annak idején a török ciprióták is megválasztottak, s ezért személyében az alkotmányosság hordozója, a törvényesség folyamatosságának képviselője volt. Egykori közeli munkatársára, majd utódjára, Szpirosz Kiprianura azonban ez nem mondható, hiszen őt csak a görög ciprióták választották meg elnökké. Kiprianu — más választása nem is igen volt — Makariosz vonalának követése mellett kötelezte el magát. Abban azonban, hogy mekkora sikerrel folytatta eddig a makarioszi politikát, már nem egyeznek a vélemények. A kommunistákat tömörítő Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, az AKEL, amely mindvégig támogatta Makariosz elnököt, eddig utódjától sem vonta meg a bizalmat. Néhány hete azonban a legtöbb parlamenti mandátummal rendelkező AKEL elhatárolta magát Kiprianu politikájától. Az AKEL központi bizottságának határozata olyan „hibák és mulasztások” sorozatos elkövetésével vádolja az elnököt, amelyek miatt megbomlott a szigetország belpolitikai egységfrontja és zsákutcába jutott a két ciprusi közösség közötti párbeszéd. Ebben az állásfoglalásban arra is van utalás, hogy Kiprianu politikája tápot adott a ciprusi válság Camp David-i típusú rendezésébe vetett nyugati reményeknek. MÁS POZÍCIÓKBÓL ugyan, de a centrumtól jobbra álló, a Glavkosz Kleridesz vezette Demokratikus Tömörülés Pártja is bírálja Kiprianut, számon kérve tőle a makarioszi vonalat. A vádak megalapozottsága még további tisztázásra szorul, de tény: az elnök mögött csupán a nem túl szilárd kormánypárt, valamint — némi fenntartásokkal — a Vaszosz Lisszaridesz vezette Egységes Demokratikus Centrum Szövetség (EDEK) áll. Ennek ellenére Kiprianu a támadásokra válaszoló tv-beszédében leszögezte: nem áll szándékában lemondani, s változatlanul „küzdeni fog a ciprusi kérdés békés megoldásáért”. Ez azonban nehéz lesz olyan körülmények között, amikor az elnök személyével kapcsolatos bizalmi válság egyre mélyül. A török közösséggel holtpontra jutott párbeszéd sikeres újrafelvételéhez Kiprianunak a saját közösség egységes és erőteljes támogatására lenne szüksége. Ezért a ciprusi belpolitika legújabb hullámverése aggodalmat váltott ki elsősorban Görögországban, de másutt is. A ciprusiválság áthidalása szempontjából ugyanis létfontosságú a belső politikai egység megszilárdítása. Egyelőre azonban nem látni, hogy erre miképpen és mikor kerül sor. r aja Pálfi Viktor Ráadásként: bizalmi válság Ciprus veszteglő hajója Az angolai kormány közleménye Dél-Afrika folytatja agresszióját (ADN, AFP) Az angolai kormány vasárnapi hivatalos közleményében bejelentette, hogy a dél-afrikai fajüldöző rezsim csapatai folytatják támadásaikat, és nagy területeket tartanak megszállva az Angolai Népi Köztársaság Kunene tartományában. A közlemény megállapítja, hogy a pretoriai rezsim szárazföldi csapatait a légierő jelentős egységei támogatják. Luandában politikai megfigyelők nyomatékkel rámutatnak a dél-afrikai agresszió méreteire , a pretoriai szárazföldi erők egyötöde vesz részt az agresszióban és a három ejtőernyős zászlóalj közül kettő. Kuwene tartományban (amely kétszer olyan nagy, mint Belgium), a dél-afrikai katonák háromszáz embert — köztük asszonyokat, gyermekeket és aggastyánokat — gyilkoltak meg, falvakatgyújtottak fel, elpusztították vagy elhurcolták az állatállományt. Izraeli kommandóakció Dél-Libanonban Tel Aviv-i döntés Jeruzsálemről (Folytatás az 1. oldalról) Tel Aviv ezzel újabb lépést tett afelé, hogy jogi alapot teremtsen Jeruzsálem 1967-ben elfoglalt arab városrészének a bekebelezésére. . (AFP) Menahem Begin izraeli miniszterelnököt hétfőn a kora délutáni órákbankórházba szállították. A kormányfő parlamenti dolgozószobájában lett rosszul, miközben a parlament a törvényhozás feloszlatására beterjesztett ellenzéki javaslatot vitatta. A miniszterelnökség közleménye szerint Begin az utóbbi napokban túlerőltette magát, és néhány napi kórházi ápolásra szorul. VILÁGHÍRADÓ Szovjet vezetők vietnami kitüntetése (TASZSZ) Hanoiban nyilvánosságra hozott közlemény szerint a Vietnami Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének állandó bizottsága és a VSZK kormánya az Arany Csillag érdemrendet adományozta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének., A legmagasabb vietnami kitüntetésben részesült Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke és Mihail Szuszlov, az SZKP KB PB tagja, a KB titká ra is . Kémet ítéltek el Varsóban (PAP) A varsói katonai bíróság hétfőn az egyik NATO-tagország számára végzett kémtevékenység vádjával 25 évi börtönbüntetésre ítélte Leszek Hrustot, a lengyel nehézipari és mezőgazdasági gépipari minisztérium volt osztályvezető-helyettesét. Bebizonyosodott, hogy a 47 éves Hrust külföldi kiküldetése során egy hírszerzőszolgálattal lépett kapcsolatba, majd hazájába visszatérve fontos információkat szolgáltatott ki a Lengyel Népköztársaság társadalmi, politikai és gazdasági életéről, valamint honvédelméről. AMUK államfője Szaúd-Arábiában (AFP) Khaled szaúd-arábai király vasárnap megkezdte a hivatalos tárgyalásokat. Ali Nasszír Mohammed Hasszanttal, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Elnöki Tanácsának elnökével, aki küldöttség élén szombaton érkezett Dzsiddába. A demokratikus Jemenből most első ízben érkezett Szaúd-Arábiába látogatásra államfő és pártvezető. II. János Pál Brazíliában (AFP) 11. János Pál pápa hétfőn tizenkét napos látogatásra Brazíliába érkezett. A brazil főváros repülőterén Joao Figueiredo elnök fogadta. A jövő péntekig tartó látogatása idején a pápa vidéki körutat is tesz, és tizenhárom misét pontifikál.