Magyar Hírlap, 1981. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

ö­v­­í0i­; hVfríd Mti le 1981. JANUÁR 1. CSÜTÖRTÖK SPORT MAGYAR HÍRlAP Így látja az elnök, a kapitány, az edző és a játékos Remélhetünk-e változást? Elérkezett a vál­tozások ideje. Jö­vőre mindenki megváltozik, a kövérek ígérik, hogy sok mozgás­sal, könnyű és kevés étellel kar­csúsítják vona­laikat, a soványak súlyok emelge­­tését, fehérjedús ételeket emle­getnek, a nikotinéhesek bíznak cigarettamentes napjaikban, a gyenge előmenetelű tanulók elha­tározták érdemjegyeik javítá­sát, szóval jövőre minden másként lesz. Amióta január 1. az új esz­tendő küszöbét jelenti, azóta mindig igyekszünk megváltozni. Vajon milyen változást remél­hetünk a labdarúgásban, abban a sportágban, amely korunk nosz­talgiahullámában oly gyakori, és a „csak a szépre emlékezem” hangulatban újra és újra hurri­kánnal felérő viharokat kavar? A válaszra jó alkalmat nyújtott a zalaegerszegi Képes Sport te­remfocitorna, ahol alkalmunk nyílt meghallgatni szövetségi tisztségviselőket, klubmestereket, játékosokat: mit várnak 1981-ben a magyar labdarúgástól? Szepesi György, az MLSZ elnö­ke: — Olyan öt hónap áll a magyar labdarúgás előtt, amilyen sűrített program még sohasem tette pró­bára válogatott játékosainkat. Négy hónap áll rendelkezésre a felkészüléshez, és utána öt hét alatt eldőlhet, hogy kiharcoljuk-e a spanyolországi VB-döntőbe ju­tást. Hangsúlyozom, hogy eldől­het, mert szeptemberben újabb négy VB-selejtező vár ránk. — Azt várjuk a játékosoktól, hogy a január 1-ét követő négy­hónapos alapozás sikerüljön. Re­mélem, a válogatott kerettagok átérzik a feladat súlyát, és maguk is akarják a jogosan elkeseredett és neheztelő közönség rokonszen­­vének visszaszerzését.­­ A klubvezetők jó része is fe­lülemelkedett a klub érdekein, és meggyőződésem, hogy a keretbe tartozó játékosok sem rosszabbak, mint a VB-selejtező csoportban ellenünk pályára lépő csapatok labdarúgói. A VB-felkészülés si­kere érdekében én felfüggeszte­ném az — egyébként jogos — bí­rálatokat, félretenném a VB-se­lejtezők utáni időre. Akkor, re­mélem, hogy az edzők, a játéko­sok és a kommunikáció az egy­séges szellemű válogatott kiala­kítását állítaná most a közép­pontba. Mészöly Kálmán szövetségi ka­pitány: — Fogadkozásból eddig is volt, most is van elég. Azokra épí­tünk, akik vállalják a kemény munkát. Egy hihetetlenül rosszul sikerült, gyenge válogatott év után azokra a játékosokra van szükségünk, akik szeretnék elő­nyösen megváltoztatni a magyar labdarúgás korántsem kecsegte­tő arculatát. Jó pár idősebb já­tékos is akad a kerettagok között, akiknek ez az utolsó lehetősé­gük, hogy eljussanak egy világ­­bajnoki döntőre. Bízok bennük, és a fiatalabbakban, hogy közösen fognak húzni a változás, az elfo­gadható szereplés érdekében. Lantos Mihály, a Zalaegerszeg vezető­edzője: — Én hoztam Pestről azt a levelet két válogatottunknak, Ke­­reki Zoltánnak és Péter Zoltán­nak, amelyben a magatartásuk­kal kapcsolatos követelményeket vázolták a válogatott edzői. De csak postás voltam, mert a borí­tékok le voltak zárva. Aztán meg­beszéltük, hogy vállalják és ele­get tesznek Mészöly és Mezei kö­vetelményeinek. — Kereki beérett játékos, Pé­ter tehetséges. Az előbbivel azt szeretném elérni, hogy ne csak a tőle megszokott átlagszintet, ha­nem ennél magasabb, kiugró tel­jesítményt sorozatban mutasson. Péter gyors, jobbal­ és ballal egy­formán rúg, jól fejel, de még nem képes rendezni játékát. Vele a fegyelmezett játék elérése a cél, hogy teljes értékű és megbízható csapattag legyen.­­ Ezt a Zalaegerszegnél, egy olyan együttesnél szeretném el­érni, amelyik éppen átalakuláson megy keresztül, és ahol ifjúsági korú játékosok állandó csapatta­gok lehetnek, mert sérülések ti­zedelik a gárdát. Nálunk a mér­ce, hogy a csapat gerince elérje a jó középcsapat tel­jesítményét. Feladatainkat sa­ját nevelésű játékosokkal is meg tudjuk oldani, és re­mélem, hogy nemcsak két hasznos játékost adunk a válogatottnak, hanem idehaza az egész csapat vissza tudja hódítani közönségün­ket. Nyilasi Tibor, a Ferencváros válogatott játékosa: — Nálunk a Ferencvárosnál két feladatot kell megoldani. A bajnokságban igyekszünk helyt­állni, és aki a válogatott keret tagja, az szeretné sikeresen ven­ni a világbajnoki selejtező ránk váró akadályait. Természetesen akkor, ha bekerülünk a szűkebb válogatott keretbe, és ha eljutunk a selejtező mérkőzésekre. Ez két­ségtelenül nehéz próba lesz, és ezért azokat a követelményeket, amelyeket velem szemben a klubvezetők és a válogatott szak­vezetői támasztottak, igyekszem a lehető legjobban teljesíteni. Tu­dom, hogy akkor sincs biztosíték a teljes sikerre, de legalább el­mondhatom, hogy mindent meg­tettem, ami képességemből, erőm­ből tellett. — Szerencsés helyzetben va­gyok, mert nincsenek káros szen­vedélyeim. Nem iszom, nem do­hányzom, ezért velem szemben az első számú követelmény: fizikai­lag erősödnöm kell. " Ami a világbajnoki selejte­zőket illeti, szerintem nagyon sok függ az első két mérkőzéstől. Ha sikerrel vennénk a svájciak el­leni hazai és a románokkal szem­beni idegenbeli találkozót, akkor szerintem nagy az esély, hogy el­jutunk a spanyolországi világbaj­noki döntőbe. Toldy Ferenc Készülődés a VB-selejtezőkre (Dluhupolszky László rajza) A világ sportja Maratoni futás rák módra A sporttudománnyal foglalkozó szakembereket és orvosokat egyre inkább foglalkoztatja az a kér­dés, hogy a női sportolók telje­sítménye utolérheti-e a férfiakét, illetve, hogy állandó jellegűnek tekinthető-e az az irányzat, amelynek eredményeként egyre szűkül a rés a legjobb férfi- és női eredmények között. A szakér­tők általában azon a véleményen vannak, hogy leginkább az úszás és a hosszútávfutás területén sok még a fel nem tárt tartalék a nők javára. Jean-Pierre Koralsztein, ismert francia sportorvos, a L’Humanité munkatársának adott nyilatkoza­tában az említett jelenségeket azzal magyarázza, hogy a nők bő­re általában zsírosabb, mint a férfiaké, így testük jobban sik­lik a vízen, zsírszövetük kevésbé súlyos, mint az izomzatuk, és úszás közben kevesebb hőt veszí­tenek. Hosszútávfutás közben a női zsírszövetek szintén több energiát tudnak tartalékolni, és futás közben az izomerő kisebb szerepet játszik, mint az izmok oxigénfogyasztása. * Ilyen eset még nem fordult elő az atlétika történetében, a leg­utóbbi New York-i maratoni ver­senyen, amelyen több mint 15 000 volt az indulók száma, egy ver­senyző a 42 195 m-es távot hát­rafelé futva, vagy amint hivata­losan közölték, „rák módjára” tette meg. Connor — így hívták a vállalkozókedvű fiatalembert — három hónapon keresztül napi 20 km-es edzéseken készült a mara­toni versenyre. Természetesen, az edzéseken is mindig hátrafelé fu­tott. A több mint 42 km-es távot több mint 5 óra alatt tette meg, és röviddel célba érkezése után összeesett. Egy nappal később, amikor már ismét jól érezte ma­gát, ezt mondta: „Ezt a rákfutást nem ismételném meg, még egy­millió dollárért sem.” * Ismét bebizonyosodott a köz­mondás igazsága, hogy az alma nem esik messze a fájától. Ana­­tolij Bondarcsuk nyerte az 1972- es müncheni olimpián a kalapács­­vetés aranyérmét. Az egyik kije­vi iskolai versenyen fia, a 15 éves Igor Bondarcsuk pedig 56,40 m­­re dobta a kalapácsot. A 184 cm­­es ifjú óriás edzés közben már nemegyszer túldobta a 60 m-t is. Fejlődése annál inkább biztosí­tottnak látszik, mert apja, aki kalapácsvető-edzőként dolgozik, egymás után bocsátja útjukra a szovjet kalapácsvető-tehetsége­­ket, így ő a mestere a montrea­li és moszkvai olimpia kalapács­vető aranyérmesének, Jurij Sze­­dihnek is. * Angliában pontosan számon tartják, hogy a ligabajnokságban az egyes játékosok hányszor sze­repeltek bajnoki és kupamérkő­zéseken. Mégpedig nem osztá­lyonként elkülönítve, hanem az angol liga valamennyi osztályá­nak játékosait figyelembe véve. Az egyik harmadosztályú angol csapat kapusa most ebből a szem­pontból új csúcsot állított fel. Swindon csapatának 38 éves ka­pusa, Trollope, 765. alkalommal játszott csapatában, és ha ehhez hozzászámítjuk a kupamérkőzése­ket is, a kapuvédő 884 alkalom­mal öltötte magára csapatának mezét a különböző mérkőzéseken. Az eddigi csúcsot Portsmouth egyik játékosa, Jimmy Dickenson tartotta, aki 1946-tól 1965-ig ját­szott megszakítás nélkül csapatá­ban. * Az 1984. évi, szarajevói téli olimpiai játékok költségeit illeté­kes jugoszláv sportkörökben — magyar pénzre átszámítva — több mint egymilliárd forintra becsü­lik. Eredetileg arra számítottak, hogy a költségek 700 millió fo­rinton belül maradnak, de a vi­lágszerte tapasztalható infláció és a még várható áremelkedések esetleg azzal a következménnyel járnak, hogy még a most elő­irányzott összeg sem lesz elegen­dő. A szervező bizottság bízik benne, hogy a kiadások tekinté­lyes részét sikerül fedezni a té­vé- és rádióközvetítések jogdíjá­ból ... Magyar Hírlap Kupa 81 Sakkversenyünk híre a világban Msem HÍRUP nyék hi­válo­­szág közalkal­­mazottainak a denki szeretne . töza HaUnazatért eljutni a feb­ruári országos döntőre. Budapesten eddig negy­venhat csapat jelentkezett a há­romnapos januári elődöntőre, amelyen keresztül vezet az út a vándordíjért folyó küzdelemre. Az immár kilencedik alkalom­mal zajló országos vetélkedésnek szakmai körökben igen elismert neve van. A Magyar Sakk Szövetség, az úttörő-olimpiával egy helyen tartja nyilván a tömegversenyek sorában. Itt ugyan nem fiata­lok, hanem a legkülönbözőbb korosztályú amatőr sakkozók (ál­talában hét-, nyolcezren indul­nak) köréből kerülnek ki a há­romfős csapatok. A rendezés nem sokat változott a kilenc év alatt. Budapesti, megyei és szakági (pl. néphadsereg) elődöntőkön keresz­tül lehet eljutni az országos dön­tőre. — Az országhatárokon túl is híre van a Magyar Hírlap Kupá­nak — említi a verseny minden­kori főbírája, Borbély László. — A bélyegkatalógusokban most már kivétel nélkül számon tart­ják az erre az alkalomra a hely­színen használt felülbélyegzést. Talán csak Ausztráliába nem ju­tott el ez a gyűjtők körében kü­lönlegességnek számító felülbé­lyegzés. A Puskin utcai közalkal­mazott­ székházba biztosan most is sok­an látogatnak el, hogy a kihelyezett postahivatal nagybe­csű bélyegzőjével növeljék gyűj­teményük értékét. Hagyomány, hogy a budapesti és az országos döntőben szimul­tán játékra is sor kerül neves mesterekkel. A fővárosi elődön­tőt január 9-én, 16-án és 23-án játsszák. Az ünnepélyes ered­ményhirdetést január 30-án tart­ják, és a Magyar Sakk Szövet­ség főtitkára, Flórián Tibor nem­zetközi mester ad szimultánt. Az országos döntőben Adorján And­rás nemzetközi nagymester, és először női nemzetközi nagymes­ter, Petronicsné Verőci Zsuzsa veszi fel több táblán a küzdel­met a döntő vállalkozókedvű köz­­alkalmazott sakkozóival. —y —c Beszélgetés Karpovval és Kotovval Anatolij Karpovval, a sakkvi­lágbajnoki cím védőjével, a mál­tai olimpia után a Moszkvában kiadott, magyarul Szovjet Sport­­magazin címen megjelenő folyó­irat szerkesztőségében nyílt alkal­mam egy rövid beszélgetésre. Elő­ször máltai emlékeiről kérdeztem. — Kellemetlenek az emlékeim — válaszolta Karpov —, mert rosszak voltak a körülmények. — Hogyan zajlott le a Magyar­­ország elleni mérkőzésük? — Én jobban álltam Portisch ellen, de végül döntetlen lett a játszmánk. Polugajevszkij is dön­tetlenre mérkőzött Riblivel, s így végződött Cseri és Kaszparov ta­lálkozója is. Tál először nyerés­re állt Sax ellen, majd kihagyá­sai következtében a magyar nagymester győzhetett volna, de végül ez a küzdelem is remivé csendesedett. — Véleménye szerint hogyan játszott a magyar csapat? — Jól, sőt, mondhatom, kitű­nően ... — Több kötet megírása után dolgozik-e jelenleg újabb köny­vön? — Igen, a Korcsnoj ellen 1978- ban, Bagyióban játszott világbaj­noki döntő páros mérkőzés tor­nakönyvét írom. Itt kapcsolódott a beszélgetés­be Alekszandr Kotov egykori vi­lágbajnokjelölt, aki jelenleg nép­szerű és termékeny író. — Karpov — Kaszparovval együtt — a kevés számú, rend­szeresen publikáló szovjet nagy­mesterek közé tartozik — mond­ta. — Harminc—negyven évvel ezelőtt mi naphosszat elemeztünk egy-egy állást, aztán siettünk közzétenni tapasztalatainkat, így is maradt elég titkos fegyverünk. Napjaink vezető sakkozói min­dent az eredménynek rendelnek alá, ,találmányaikat elrejtik egy­más és a nyilvánosság elől. A titkolózás azonban nemcsak já­tékuk alkotói színvonalára hat károsan, hanem versenyeredmé­nyeikre is. Nem véletlen, hogy a gondolatait szívesen megosztó Karpov és­ Kaszparov is oly nagy sikereket ér el. — Tudjuk, hogy kedves önnek Aljechin alakja, bizonyára a mű­vészi sakkeszmény iránti nosztal­giája miatt. — Ez kétségtelen. A napokban mutatták be az Oroszország fe­hér hava című filmet, amely az emigrált orosz világbajnokról szóló Feketék és fehérek című regényem alapján készült. A film jelentős részét egyébként Buda­pesten forgattuk. — Három és fél évtizedes kap­csolata van a magyar sakkozás­sal. Milyennek látja sakkozá­sunk mai helyzetét? — Úgy érzem, igazságos lett volna, ha Máltán megosztják az első helyet a szovjet és a ma­gyar válogatott között. Ezt nem­csak a mieinkkel való elégedet­lenség, hanem az önök iránti el­ismerés miatt is mondom. Szilágyi Péter POLITI­KAI NAPI­LAP Főszerkesztő: DARVASI ISTVÁN Helyettes főszerkesztő: VARGA JÓZSEF és TABORI ANDRÁS Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT a Lapkiadó Vállalat igazgatója­­ @ Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Terjeszti a Magyar Posta INDEX: 25007 HU ISSN 0133-190* FÜGGŐBEN MARADT a Hübner— Korcsnoj sakkvilágbajnok-jelölti dön­tő páros mérkőzés hetedik játszmá­ja. Jelenleg Hübner 3,5:2,5 arányban vezet. MÁSODIK LETT a magyar női röp­labda-válogatott a hageni nemzetkö­zi tornán. Együttesünk az utolsó mérkőzésen 3:0 arányban kapott ki Kínától. NÉGYGÓLOS VERESÉGET SZEN­VEDETT a magyar kézilabda-válo­gatott Franciaországtól a főiskolai vi­lágbajnokságon, az eredmény 22:18 A SZILVESZTERI FUTÓVERSE­NYEN — Madeirán bonyolították le — a 6,4 kilométeres távon a nyu­gatnémet Uhleman győzött 17:39 per­ces idővel. ERIC HEIDENT választották az év sportolójának a spanyol újságírók. A szavazáson az amerikai gyors­­korcsolyázó mögött a szovjet úszó, Szalnyikov és a lengyel rúdugró, Kozakiewicz került a második, il­letve a harmadik helyre. A HASTINGSI nemzetközi sakk­verseny első fordulójában Pintér vi­lágossal játszott a svéd Andersson­­nal, a parti függőben maradt A JUNIOR SAKK EB tizenegye­dik fordulójában Károlyi vereséget szenvedett a jugoszláv Cvitantól , és 6 ponttal holtversenyben a kilence­dik-tizenharmadik helyen áll. A ver­senyben a svéd Akesson vezet 9,5 ponttal. A MUNDIALITO mérkőzéssorozata magyar idő szerint szerdára virra­dóra kezdődött meg Montevideóban. A nyitó találkozón Uruguay labda­rúgó-válogatottja 2:0 (2:0) arányban legyőzte Hollandiát. felüGYIIR Hírlap*.

Next