Magyar Hírlap, 1981. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
2 1981. FEBRUÁR 1. VASÁRNAP KÜLFÖLDI LAPOKBÓL RESECTHIl Számos politikai szemléíó reményeket fűz a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások csütörtökön kezdődött huszonharmadik fordulójához — állapítja meg a moszkvai Izvesztyija. Az 1980-as évet a Szovjetunió és a többi szocialista ország fontos kezdeményezései jellemezték. Az előterjesztett javaslatok a megoldatlan problémák rendezését szolgálják, abból a célból, hogy mielőbb létrejöjjenek az első megállapodás aláírásának objektív előfeltételei. Ez a megállapodás nagy jelentőségű volna az európai biztonság megszilárdítása szempontjából — állapítja meg a lap. A Varsói Szerződés tagországainak vezetői tavaly decemberi moszkvai találkozójukon ismét kifejezték eltökéltségüket, hogy folytatják az enyhülés és a béke politikáját. A Szovjetunió és szövetségesei — írja a lap — a fő figyelmet az első szakaszt szabályozó megállapodás kidolgozására fordítják. Ez 20 ezer szovjet és 13 ezer amerikai katona kivonását irányozza elő. A szocialista országok nagy jelentőséget tulajdonítanak annak a nyugati álláspontot is figyelembe vevő javaslatnak, amely szerint a csökkentés két szakasza között mindkét fél ,,befagyasztaná” fegyveres erőinek létszámát. £tMmh w,cnF*ir wfou# Francia munkanélküli olvassa a volt túszok élménybeszámolóit: — Hoppá, én is éppen 444 napja keresek munkát! M&m DOWM'L. l'Huitianité A francia sajtót élénken foglalkoztatják a Reagan-adminisztráció tagjainak első nyilatkozatai. Hidegháborús offenzívaként jellemzi a Francia KP lapja az amerikai adminisztráció lépéseit. Reagan sohasem volt ismert beszédeinek finomságáról, a szovjetellenes kirohanása majdhogynem otromba volt. Haig tábornokot, aki pedig héjaként ismeretes, egy fejhosszal megelőzte a Fehér Ház új ura. Ilyen nyelvezetet nem hallottunk a hidegháború, az ötvenes évek óta. A „veszélyes világ” tétele, amelyet még a Carter-adminisztráció propagandája kezdett kikovácsolni, az amerikai imperializmus arra irányuló kísérletét tükrözi, hogy összeterelje a csillagos-sávos lobogó alatt a habozó szövetségeseket, növelje az Egyesült Államok fegyveres erejét. ■ MATIN AVRIS A párizsi lap washingtoni tudósításában hasonló motívumokat vél felfedezni az éles amerikai nyilatkozatok mögött. Az első magyarázat az, hogy az új adminisztráció fenn akarja tartani az amerikai közvélemény mozgósítását. Az iráni ügy megoldása a fehér izzásig • forrósította a közvéleményt, de az amerikaiak hamar megfeledkezhetnek erről, amikor sor kerül az új vezetés által előkészített fájdalmas intézkedésekre, amelyek a kormánykiadások lefaragására és a katonai kiadások növelésére irányulnak. A terrorizmus ma figyelmet keltő téma, könnyű kihasználni. ( \%s NEMZETKÖZI POLITIKA MK Magyar Hírlap Szovjet-Tadzsikisztán (1.) Köztársaság a világ tetején A KÖZÉPÁZSIA DÉLI TÉRSÉGÉBEN szétszóródott tadzsikok — akiknek száma tízmillióra tehető — szovjet Közép-Ázsia délkeleti szögletében, a Tadzsik Szovjet Szocialista Köztársaságban négy évtizede, 1929-ben teremtették meg virágzó nemzeti államukat. A több nemzetiségű Tádzsikisztán csaknem négymilliónyi lakosának több mint 60 százalékát ők alkotják és nemzetiségként más szovjet köztársaságban — Üzbegisztánban, Kazahsztánban — valamint Tádzsikisztán déli szomszédságában, Afganisztánban is élnek. Itt egyébként többen vannak, mint szuverén államokban, hiszen Afganisztán 17 milliónyi lakosának 35 százalékát (csaknem 6 millió) második legnagyobb népcsoportként a tádzsikok adják. De kik is a türk népek tengerében az északnyugat felől délkeleti irányba húzódva kisebb-nagyobb szigeteket alkotó tadzsikok? A tadzsik nép kialakulása az ókori közép-ázsiai népekből (baktriaiak, szogdok, szokák, szkíták) az V—IX. században ment végbe, amiről — mint a Dusanbéban nemrégen megtartott nemzetközi tanácskozás is tanúsítja — a történészek még napjainkban is vitatkoznak. A tadzsikok az iráni nyelvcsaládhoz tartozó dari nyelvet beszélik. Az arab uralkodók bukása után, a IX. század végén jött létre a Szamanidák feudális tadzsik állama, amelynek központja Buhara volt. A hatalmas kiterjedésű közép-ázsiai állam a XII. század első felében a karakitájok támadásaitól omlott öszsze. A Szamanidák államának uralkodó nyelve a tadzsik lett, s a kulturális élet magas színvonalat ért el. E korszakban éln Avicenna (Abu Ibn Szina), a szabadgondolkodó, humanista tudós, frudaki, a tadzsik-perzsa klasszikus irodalom alapítója és Firduszi, a világirodalom egyik legszebb hősi eposza, a Sáhnáme (Királyok könyve) szerzője. Műveikhez, mint ősi forráshoz fordulnak Szovjet- Tadzsikisztán fiai és leányai. Ennek érzékeltetésére hosszúra nyúlt beszélgetésünkön Juszuf Akobirov író elmondta: a múlt év végén megjelent Tadzsik Irodalmi Értelmező Szótár szerkesztői, a Tadzsik Nyelvtudományi Intézet munkatársai a tadzsik klasszikus írók szókincsét használták fel a modern irodalom szókészletének értelmezéséhez. A tadzsikok — a nők és a férfiak egyaránt — feltűnően szépek. Bőrük olajosbarna, az arcuk ovális, szemük sötétbarna. A köztársaságban barangolva igen sok szép, fehér szakállas, öreg férfifejeket lehet látni. Népviseletük — amit még ma is nemcsak a falvakban, hanem a városokban is nagyon sokan hordanak — igen színes. A nők a „ferganai mintás” anyagokból készült ruhát, lefelé keskenyedő, bokáig érő nadrágot (török bugyogót) viselnek. A férfiak öltözéke bő aljú fehér ing, buggyos nadrág, csizma, derékon sállal átkötött kaftán és a fejük tetejét fedő tüdetejka, vagy turbán. A BOLDOG TADZSIKOK HAZÁJA, Tádzsikisztán érdekes alakú hegyi ország. Ezt jól érzékelhettem a köztársaság fővárosa, Dusanbe felé közeledő TU 154-es ablakából is, ahonnét lenyűgöző látványt nyújtottak a Hisszárhegység 3000 méternél magasabb, meredek láncai, amelyek északról félkörbe fogják a dusanbei medencét. Nem sok hazánkfia járt még ebben a szovjet köztársaságban, s ez jogosít fel arra, hogy elöljáróban legalább dióhéjban földrajzi sajátosságairól is írjak. A Magyarországnál majd kétszeri nagyobb, 143 ezer négyzetkilométer kiterjedésű köztársaság területének 93 százalékát magas, csúcsaikon hóval fedett hegységek borítják, s csupán 7 százaléka mezőgazdaságilag hasznosítható magasfennsík. Területének nagyobbik, keleti részét a világ tetejének mondott Pamir csúcsai, fennsíkjai, nyúlványai, nyugati részét pedig a Hisszár Zeravsan és a Turkesztán-hegységekkel középen elválasztot északi és déli fennsík foglalja el. A lakosság nagy része a köztársaság nyugati felének északi részében, a Ferganai-medencében és az Amu-Darja folyó völgyéhez vezető déli részében él. A Ferganai-medence központja Leninabad, a délnyugati fennsík központja pedig a főváros. Alapvetően e két legsűrűbben lakott vidékre összpontosul a gazdasági élet is. Ám e két térség közül is a délnyugati övezet a jelentősebb. Az Amu-Darja völgyének fennsíkja különösen dinamikusan fejlődik az SZKP XXIV. kongreszszusa óta, amelyen határozatot hoztak néhány új gazdasági övezet, köztük a dél-tadzsik területi termelési komplexum kialakítására. A VISZONYLAG KIS KITERJEDÉSŰ Dél-Tadzsikisztán dinamikus gazdasági fejlesztését három sajátosságra alapozták. Ezek: jelentős villamosenergia forrásai, gazdag természeti kincsei és növekvő munkaerő-tartalékai. Tádzsikisztán rendelkezik a négy közép-ázsiai szovjet köztársaság villamosenergia-forrásainak 70 százalékával. Csupán a Vahs és a Pjandzs folyókon a vízierőművek egész láncolatát építik meg. Földjének méhe nagy mennyiségű kőolajat, földgázt, szenet, konyhasót, ásványvizet, vegyipari alapanyagokat, színesfémeket rejt. Tádzsikisztán természetes népességnövekedése az egész Szovjetunióban a legnagyobb (ezer lakosra évente kb. 30 újszülött), s a népesség növekedése továbbra is emelkedik. A legutóbbi években Tádzsikisztán lakossága a következőképpen alakult: 1975 1976 1977 1978 1979 A köztársaság központi napilapja, a Kommunyiszt Tadzsikisztána éppen Dusanbéba érkezésemkor, január 7-én közölt áttekintő cikket a dél-tadzsiki területi termelési komplexum, eredményeiről. Szerzője, B. Jungszov, a Tadzsik SZSZK tervbizottságának egyik vezető személyisége kifejtette: a dél-tadzsiki termelési komplexum a köztársaság területének 37 százalékát öleli fel. Itt él Tádzsikisztán lakosságának 65 százaléka, ez a vidék adja a köztársaság nemzeti jövedelmének csaknem a kétharmadát. A DÉL-TÁDZSIK TERÜLETI termelési komplexum az SZKP XXVI. kongresszusára készített irányelvekbenis szerepel. A tervezet X. fejezete —, amely a szövetségi köztársaságok gazdasági és társadalmi fejlesztésére vonatkozik — kimondja: „A déltadzsik területi termelési komplexum keretében folytatni kell a javani elektrokémiai üzem építését és át kell adni az aluminium üzem új kapacitásait. Fel kell építeni a raguni és a bajpazani vízierőműveket. A köztársaság villamosenergia-termelését 16 milliárd kilowattórára kell növelni.” Dél-Tadzsikisztán gazdasági súlyának ismeretében rövid, egyhetes utazásomat a Vahs folyó fennsíkjának felfedezésére használtam fel. (Következik: A Kheopsz-piramis tízszerese) l , Bőgős László Ketten a Tadzsik Állami Egyetem diáklányai közül. (Elton C. Fox rajza.) 3 431 909 3 538 099 3 641 900 3 746 909 3 801 000 HETI VILÁGHÍRADÓ • HETI VILÁGHÍRADÓ • HETI VILÁGHÍRADÓ 1. MADRID: Kedden megkezdődött az Európa-találkozó második szakasza. Adólfo Suárez miniszterelnök benyújtotta lemondását. Az új kormányfőjelölt Calvo Sotelo Bustelo. 2. TAIF: Izrael elleni ,,szent háborút” hirdettek meg az iszlám csúcs részvevői. A tanácskozás azonnali tűzszünetre szólította fel Iránt és Irakot. 3. PEKING: A Kínai NK legfelsőbb bírósága súlyos ítéleteket hozott a tízek perében. 4. HO SI MINH-VÁROS: Vietnam, Kambodzsa és Laosz külügyminiszterei találkozót tartottak és márciusra egy regionális tanácskozásra tettek javaslatot. Ezen megvitatnák egy délkelet-ázsiai béke- és biztonsági szerződés megkötésének kérdését. 5. BÉCS: Csütörtökön megkezdődött a közép-európai fegyverzetcsökkentési tárgyalássorozat 23. fordulója. 6. LIMA—QUITO: Peru és Ecuador határán fegyveres konfliktus robbant ki. 7. VARSÓ: A lengyel kormány nyilatkozatot tett közzé az ország helyzetéről. Ha a helyzet tovább romlik, akkor a kormány kénytelen lesz szükséges intézkedéseket hozni a vállalatok és üzemek normális működésének biztosítására. Megállapodás született a szabad szombatok kérdésében. a héten történt A második szakasz Kedden több mint egyhónapos szünet után megkezdődött a madridi Európa-találkozó második szakasza. A tanácskozáson részt vevő harmincöt ország küldöttségeinek a várhatóan márciusig elhúzódó üléseken nyolcvannál több javaslatot kell megvitatniuk. Az eddig eltelt pár nap azt mutatta, hogy a vita aligha lesz gyümölcsözőbb, mint az első szakaszban volt. A NATO-országok képviselői változatlanul elzárkóznak az érdemi megbeszélések elől, és szokásos vádaskodásaikat ismételgetik. Az amerikai delegáció vezetője, Max Kampelman nagykövet felszólalása ugyancsak nyilvánvalóvá tette, hogy Ronald Reagan elnöksége alatt sem módosul az amerikai álláspont. Az amerikai diplomata tagadta az enyhülés meglétét a kelet-nyugati kapcsolatokban, és alaptalan vádakkal illette a Szovjetuniót. Leonyid Iljicsov szovjet külügyminiszter-helyettes beszéde a nyitónapon a szocialista országok konstruktív hozzáállását bizonyította. Kijelentette: ha a madridi találkozó elhatározza egy európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia összehívását, ez kedvező hatással lenne a Helsinkiben elkezdődött folyamat továbbvitelére. E témára vonatkozóan több javaslat van az értekezlet előtt. A lengyel kormány kezdeményezése a szocialista országok közös fellépését tükrözi. Madridban tehát folytatódik a vita. Az eredmények nyilván nehezen születnek majd meg, de a közvetlen párbeszéd fenntartása napjaink lehűlt nemzetközi légkörében mégis bizakodásra ad okot. Peru és Ecuador fegyveres konfliktusa ....Latin-Amerikában „hagyománya” van a határvitáknak. Az évszázadokra visszanyúló kölcsönös területkövetelések gyakran okoznak feszültséget az államközi kapcsolatokban, sőt — mint legutóbb Ecuador és Peru esetében — nyílt fegyveres konfliktushoz is elvezethetnek. Bolívia például egy folyosót szeretne, hogy kijuthasson a Csendes-óceánra, de ehhez Peru és Chile nem járul hozzá. Határügyekben egyébként Lima és Santiago között is vita van. Peru és Ecuador ellenségeskedése kisebb-nagyobb megszakításokkal a múlt század elejétől tartó viszály parazsa olykor-olykor lángra lobbant, a legnagyobb méretű összecsapásokra 1941-ben került sor. 1942 januárjában a konfliktus kapcsán Brazília, Chile, Argentína és az Egyesült Államok garanciájávalPeru győzelmét szentesítették az úgynevezett Rio de Janeiró-i egyezményben. E szerint 200 ezer négyzetkilométernyi, korábban Ecuadorhoz tartozó terület Peru fennhatósága alá került. Ma ezen a vidéken nyerik Peru kőolajának 75 százalékát. Mivel az ecuadori olajkutak kimerülőben vannak, valószínűnek tűnik, hogy Quito éppen a kőolaj miatt szánta rá magát a támadásra. A hirtelen konfliktus érezhetően rosszkor jött az Egyesült Államok számára. A forrongó Közép- Amerika mellett Washington nem akar újabb tűzfészket a kontinensen, és mindenképpen ki akarja védeni ezt a feszültségforrást. De a dél-amerikai országok sem lelkesednek Peru és Ecuador háborújáért. Ezt látszik alátámasztani, hogy hétfőre máris összehívták az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezletét. Ez a tanácskozás hivatott megvitatni, és — ha lehet — elsimítani a két ország konfliktusát Sz. E.