Magyar Hírlap, 1981. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-30 / 151. szám

LiOCoer v CSO­ST Magyar Hírlap____________*______________________________­ hazai korkép______________ K w­thJÚNIUS 30'KEDD * Cut­or föl­de példája A falusi környezet védelme Gönczi Ferenc 1914-es, a Zala megyei Göcsejről szóló monográ­fiájában így ír ősi tájegységünk­ről: ......mikor a rét zöld szőnye­gének szemet üdítő színével a lombos erdőség bájos zöldje egyesül, ez valósággal elragadó panoráma . .. itt-ott apró kis fa­lucskák tűnnek elő.’ Erre a ma is igen szép vidékre indultunk tapasztalatokat szerez­ni a falusi környezet védelméről. De miért éppen ide, egy viszony­lag még érintetlen vidékre? A magyarázathoz kívánkozó példa­beszédet egyik várostudósunktól hallottam. Így szól: a háztetőre mindig az első meglazult csere­pet kell visszatenni. Sokba ke­rül a tetőszerkezet cseréje . . . Vissza a cseréppel! Itt is meglazult már néhány „környezeti cserép”. Göcsej el­zártsága már a múlté. Községei­be bekötőutak vezetnek. Üzemek ékelődtek az erdők, mezők közé. Megélénkült a turistaforgalom. Mindez a fejlődés velejárója , ám környezetvédelmi szempont­ból gond is. Zalaegerszegen Varga Ottót, a megyei népfrontbizottság mellett működő környezet­védel­mi mun­kabizottság vezetőjét arról kér­deztem: e jellegzetesen aprófal­vas tájon mire kell figyelni a kör­nyezet megóvása érdekében? — A megelőzésre — felelte. — Éppen azért, mert nálunk még van mit védeni. — És mit kell megelőzni? — A hulladék felhalmozódását és a szennyvizek szétterjedését. Ezek nemcsak a tájképet rontják, hanem közegészségügyi szempont­ból is károsak. Az illegális sze­méttelepek felszámolására — sajnos, volt belőlük elég, még az erdők belsejében is — társadalmi felhívást tettünk közzé. Nyolcva­nat sikerült eddig eltüntetni. A szentét tárolása és a szennyvíz el­vezetése — csatornák híján — nem kis gond. Azonban e téren kedvező változás várható, a me­gyei tanács rendelkezésének kö­szönhetően. Ez a rendelkezés a községek költségvetésébe új té­telt iktatott be, környezetvédelmi­ célokra, elsősorban a hulladék és a szennyvíz elszállításának finan­szírozására. Bár továbbra is szá­mítunk a társadalmi összefogás­ra, sokat jelent, hogy nem kell ezentúl könyörögni itt-ott szives­­ségzuvarokért. — Örvendetes a megyei szer­vek gondoskodása. A környezet­­védelem azonban közügy: meny­nyire tekinti a saját dolgának is a falvak lakossága? — A felelősségvállalásban és a tettrekészségben nagy a változás az utóbbi időben. „Ütőképes” tár­sadalmi őrségek alakultak 59 he­lyen, társközségekben is. Meg­újult, széles körűbbé vált a vö­röskeresztesek által kézben tar­tott tisztasági mozgalom, amely a településfejlesztés szerves része lett. A lakosság aktív részvételé­re utal az előbb említett, az ille­gális szeméttelepek eltüntetésére indított sikeres akció is. Gutorföldére és körzetébe in­dulunk. Itt­ — ahogy Varga Ottó­tól megtudtam — nagyon fejlett az együttműködés a környezetvé­delmi célok megoldásában a ta­nács, a gazdálkodó és a társadal­mi szervek között. Ennek nagy része van abban, hogy évek óta az elsők között tartják számon a körzetet a településfejlesztési versenyben. Follyó népességű vidék. A székhelyközség lakossága a lo­vasiskolájáról, idegenforgalmi szerepéről ismert Rádiházával együtt sem több, mint Ipür. A völgykatlanba zárt, szép , fekvésű Szentpéterföldén háromszázan, az országnak talán a legkisebb fa­lujában, Csertelakoson alig szá­zan élnek. De nem olyan fekete az ör­dög ... A népességcsökkenéssel nem feltétlenül kell, hogy együtt járjon az ellátás elégtelensége és az elhanyagoltság —, ha az „itt­­maradottak” összefognak. A falu elején — ráadásul szí­nes és szépen, tervezett — törpe­­vízművet látok. De hamarosan felfedezem a gázvezetéket is, és azt — már később —, hogy ezek­nek köszönhetően, a házak nagy része gázfűtéses és fürdőszobás. A boltok korszerűek, tiszták, áru­val jól ellátottak. Emeletes, tető­­térbeépítéses új családiház-sor épül egy domboldalon, szép kilá­tással. Egy másik dombon régeb­bi, szintén emeletes társasházakat látni. ( Oklevél: az utcakép A­­vasútállomás mellett tégla- és mészégető üzem működik, környéke tiszta, a vasútállomás is megfelel a követelményeknek, évek óta megkapja a tiszta üzem címet. Ezek után már nem meg­lepetés a modern, parkosított környezetű tanácsháza. Új iroda­ház, belül is hangulatos, virágos. Itt őrzik­ a településfejlesztési versenyben elért első-második helyezésekről tanúskodó oklevele­ket. De az igazi oklevél az a lát­vány, amit a községek utcaképe nyújt. Rögtönzött szemlebizottságot alakítunk. Tagjai Szente Lajos tanácselnök, dr. Tóth Ottó kör­zeti főorvos, vöröskeresztes el­nök, a megyei vöröskereszt kör­nyezetvédelmi munkabizottságá­nak tagja, Gádor Józsefné, a vö­röskeresztes szervezet titkára, Tóth Józsefné és Németh József­né, vezető társadalmi aktivisták, a környezetvédelmi ügyek felelő­sei a körzetben. Nem vártak bennünket. Mégis tisztaság, rend van mindenütt. A házak előtt kukatartályok. Az árokpartokon frissen kaszált fű illatozik. A portákon gondosan elkerített gazdasági udvarok. Feltűnő, még Szentpéterföldön is, a trágyakifolyók betonból ké­szültek. Szinte tenyérnyi helyeken már, kis parkok vannak, facsemeték­kel teleültetve. Gutorfölde egyik, erdőbe futó végén látszik, hogy ott illegális szeméttelep volt. De már ott a tábla az eltakarított részen: tilos a szemétlerakás! Pi­henőpadokat helyeznek ki, utat építenek — p­arkerdősarok ké­szül itt. Jeleznek az állomások — De hogyan lehet ennyire példamutató rendet ta­rtani? — Szigorúsággal és együttmű­ködéssel — mondja a tanácsel­nök. — Elég sűrűn összeülünk a tsz, az állami gazdaság, a mész­égető és a társadalmi szervek ve­zetőivel. Megbeszéljük, ki mit tesz, miért felelős. A gazdaságok segítségével takarítjuk el a sze­metet és vitetjük el a szenny­víziszapot. Ez kitűnően haszno­sítható a gyümölcsösökben, trá­gyázásra. A szemétnek pedig — tanácsrendelettel — külön lera­kóhelyet jelöltünk ki. — E munkának csak akkor van eredménye, ha nem kampánysze­rű — folytatja a körzeti főorvos. — Ezért, az egészségügyi gondo­záshoz hasonlóan, folyamatos kör­nyezetgondozást vezettünk be. Ezt a vöröskeresztes egészségügyi állomások hálózatára építjük. Egy-egy állomáshoz hat-hét ház tartozik, a hálózat az egész kör­zetet „befogja”. Aktivistái kör­nyezetvédelmi jelzőhálózatként működnek. — Nem várunk arra, hogy majd jön a következő tisztasági mozgalmi, településfejlesztési ér­tékelés — teszik hozzá az akti­visták. — Ha úgy látjuk jónak, vagy ha valami probléma van, máskor is „bejárást” tartunk, s azonnal intézkedünk. Ezek után már nem csodálko­zom azon, hogy — amint tájékoz­tatnak — az utóbbi időben mind kevesebben kívánkoznak el innen, a Göcsej belsejéből... Juhász Erzsébet Öt nyelven reggeltől estig én Új szolgáltatás: TOURINFORM Európában egyedülálló infor­mációs szolgálat kezdi meg mun­káját július 1-től Budapesten a belvárosi postacentrumban. Csak egy telefon, s minden utazással, turizmussal, szabad idővel kap­csolatos kérdésre válaszolnak. Például: mikor indul a busz vagy hajó, hol foglalható szálloda, mi a közeli vendégfogadó­k specialitása, milyen látnivalók várnak a célál­lomáson, milyen betegségek gyó­gyítására ajánlják a helybeli für­dőt, jó idő várható-e a víkend idejére, mennyiért bérelhető csó­nak vagy vitorla, mikor szabadít­ják fel a pontytilalmat a horgá­szoknak ... TOURINFORM névvel telefonos idegenforgalmi információs szol­gálatot szervezett az Országos Idegenforgalmi Hivatal, az Ide­genforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat a Magyar Postával közö­sen a belföldi és külföldi idegen­­forgalom naprakész tájékoztatá­sára. Tavaly már több mint 14 millió külföldi vendéget foga­dott hazánk, s csaknem 5,5 millió magyar turista jutott el a közeli és távoli államokba. Ugyan­­akkor az ötnapos munkahét beve­zetésével egyre többen keresnek útbaigazítást szabad­­idejük­ eltöl­téséhez. Holnaptól őket is segíti a TOURINFORM. A mintegy 40 ezer alapadathoz naponta több száz friss informá­ció érkezik a tájékoztató központ­ba, amely nemcsak telefonon, ha­nem személyesen is felkereshető. Ha valamilyen kérdésre nem tud­nak azonnal felelni, a megadott számon visszahívják a kérdezőt, vagy levélben értesítik. A valutaárfolyamoktól kezdve a külföldi autósztrádák úthaszná­lati díjáig, az­ arborétumok és ki­állítások nyitvatartási idejétől a célállomáshoz vezető legrövidebb út megtervezéséig sok ezer adat­tal segíti a TOURINFORM az ér­deklődőt. —­ét nyelven, reggel héttől este kilencig. A. A. A SZOT elnökségének napirendjén Váltás a vegyiparban A vegyipari vállalatoknál meg­valósult termékszerkezet-váltás­­nak a munkaerő-gazdálkodásra gyakorolt hatását vitatták meg a SZOT elnökségének hétfői ülé­sén. A vegyiparban az elmúlt terv­időszakban jelentősen felgyorsult a termékszerkezet-váltás ritmu­sa. Ennek eredményeként 1067 új terméket vezettek be, ugyanakkor 1089 árucikk gyártását szüntették meg. A vállalatok többsége ar­ra törekszik, hogy termékeik műszaki színvonala és előállítá­suk gazdaságossága megfeleljen a nemzetközi követelményeknek. A törekvések eredményeképpen a versenyképes termékek aránya — a jóval szigorúbb piaci körül­mények között — az 1975-ös évi 28,0 százalékról 1980-ra 29,7 szá­zalékra növekedett. Figyelmet ér­demel a versenyképessé tehető termékek csoportja — ennek ará­nya 1980-ban már meghaladta az 50 százalékot. A termékszerkezet-váltás a munkaerő-gazdálkodásra is új­szerű feladatokat rótt. Napirend­re kerültek a vállalaton belüli áthelyezések, a­ szakmai képzett­ség gyorsabb ütemű növelése. A vállalaton belüli átcsoportosítá­sokat jól oldották meg, például a Borsodi Vegyi Kombinátban, ahol az érintett 1600 dolgozó többsége a szakképzettségének megfelelő beosztásba kerülhetett. A tapasztalatok szerint a szak­­szervezeti szervek tevékenyen részt vállaltak a termékszerkezet váltásból adódó feladatok megol­dásában. Különösen aktív szere­pet játszottak az átcsoportosítá­sok szükségességének megérteté­sével. Jelentős eredményként értékel­ték, hogy a gazdasági vezetés és a szakszervezet olyan együttes intézkedéseket tett az átcsopor­tosítások során, amelyek megfe­leltek az érintett dolgozók érde­keinek is. Ezt jelzi az a tény is, hogy ezzel kapcsolatban munka­ügyi vitát eddig még senki sem kezdeményezett, a sérelmeket mindenütt menet közben orvo­solták. Mindezek ellenére meg­figyelhető, hogy ott, ahol nagy létszámot érint a átcsoportosítás, bizonyos fokú nyugtalanság van a dolgozók körében. A SZOT elnöksége feladatként szabta meg, hogy a szakszerve­zet továbbra is megkülönbözte­tett figyelmet fordítson arra, hogy a dolgozók alapvető érdekei ne szenvedjenek csorbát a ter­mékszerkezet korszerűsítésének folyamatában. A Fővárosi Tanács ülése Vidíj: Fejlesztés, zárszámadás Tudósítónktól. Budapest VI. ötéves területfej­lesztési tervét, a Fővárosi Tanács V. ötéves, és ezen belül 1980. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést tárgyalta tegnap a Fővárosi Tanács. Szó volt az ülé­sen a munkaerő-közvetítésn­ek és a munkaerő-igények bejelentésé­nek új rendjéről is. Az első két napirendi ponthoz dr. Békesi László eddigi tanács­elnök-helyettes fűzött szóbeli ki­egészítést. Elmondta: ezúttal har­madszor készül a főváros egészé­re kiterjedő, a minisztériumok, tanácsok és gazdálkodó szervek ötéves gazdasági és fejlesztési céljait összegző területfejlesztési terv. A mostani javaslat a koráb­bi középtávú terveknél lényege­sen kevesebb konkrét adatra épül. Éppen ezért hangsúlyozta: a tervjavaslatot nem tekintik le­zártnak, és arra van szükség, hogy az éves tervek összeállítása­kor a területfejlesztési terv egyes fejezeteit felülvizsgálják, azokat a mindennapi élet változásaihoz igazítsák. Az elkövetkező öt év­ben tovább csökken az egyes ke­rületek és városrészek közötti el­látási különbség. A területfejlesztési terv megha­tározó tényezője a főváros mun­kaerőhelyzetének alakulása. A felmérések alapján elmondható: a jelenlegi munkaerő-kereslet, a vállalatok tervei és az azok alap­ján megtervezhető foglalkoztatási szerkezetváltozás ismeretében 1985-ig nem teremthető meg az munkaerő-kereslet és -kínálat tel­jes egyensúlya Budapesten. Ezért az építőipar egyes területein to­vábbra is várható kapacitáshi­ány. A legjelentősebb városfej­lesztési beruházásokhoz mindvé­gig lesz kivitelező, a tervidőszak második felében ezen a területen már kapacitásfölösleg várható. Ugyanakkor az egész tervidősza­kot végig kíséri, a jövőben is gon­dot jelent majd a felújítási és fenntartási munkákhoz vállalko­zót találni. Ezért a következő esz­tendő kiemelkedő feladata a fel­újítási kapacitások növelése, a szabad kapacitással rendelkező vidéki építőipari vállalatok ész­szerű budapesti foglalkoztatása. Továbbra is kiemelten kell fog­lalkozni az energia- és víztakaré­kosság alakulásával a fővárosban. A közeljövőben a nagy energiafo­gyasztó tanácsi vállalatok — pél­dául a Távfűtőművek, a Gázmű­vek és a BKV — konkrét, és az eddiginél nagyobb mértékű meg­takarítást eredményező progra­mokat dolgoznak ki. El kell érni, hogy a vízfelhasználási mérleg napi, mintegy 50 ezer köbméteres hiányát takarékosabb vízfelhasz­nálással, és a szennyvizek hatéko­nyabb tisztításával ellensúlyoz­zák. A tanács előző ötéves és az 1980. évi fejlesztési és pénzügyi munkájáról szólva a tanácselnök­helyettes kiemelte: fővárosunk az elmúlt időszakban minden­­koráb­binál gyorsabb ütemben fejlő­dött. A tervezettnél több bevétel folyt be, s így többet fordíthat­tak a város és a tanácsi intézmé­nyek felújítására, valamint üze­meltetésére egyaránt. A lakosság életkörülményei javultak: hozzá­vetőleg 85 ezer új lakást adtak át, s felújítottak több mint 45 ezer otthont. Ötezerrel bővült a bölcsődei és körülbelül 17 ezerrel az óvodai helyek száma, és átad­tak 1100 új általános iskolai tan­termet is. Üzembe helyezték az észak-déli metró két új szaka­szát, megkezdte működését a gellérthegyi víztározó medence. A felszabadulás óta az előző terv­időszakban épült először új kór­ház Budapesten, átadták a forga­lomnak a modern Soroksári és Szentendrei utat, továbbá az Al­kotás utcát és a BAH-csomópon­­tot. Az elmúlt öt év eredményei közül nem egy történelmi adóssá­gaink törlesztését segítette: csök­kent például a lakáshiány, és folytatódott az egészségügyi és szociális kapacitások bővítése. Az elmúlt két évben a Főváro­si Tanács munkaerő-közvetítésről és -toborzásról szóló rendeletének köszönhetően tudatosabbá vált a vállalati és intézményi munka­erő-gazdálkodás. Csökkent a munkaerő-kereslet és megkezdő­dött a munkaerő tervszerű átcso­portosítása is. A rendelet mégsem vezetett a munkaerő kínálat-ke­reslet teljes egyensúlyának kiala­kulásához. Ezért a munkaerő-köz­­vetítés új rendje a munkáltatók részére több könnyítést tartal­maz. Egyebek között megszűnt az álláshirdetésekkel kapcsolatos en­gedélyezési eljárás, és ezentúl a munkáltató a kapuból is felvehe­ti a dolgozót, bármilyen is annak a munkakönyvi bejegyzése. Ezek után érdemeinek elismerése mel­lett dr. Békesi László tanácsel­nök-helyettest felmentették tiszt­ségéből, mivel a közelmúltban a budapesti pártbizottság titkárá­vá választották.

Next