Magyar Hírlap, 1982. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-28 / 74. szám

w * i­;------------------fü?---------­Egy interpelláció nyomában : /v Zsámbék)és a hulladék A parlament pénteki ülésén Bánáti Gézáné képviselőnő in­terpellációt nyújtott be az épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszterhez, valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökéhez. Azt kifogá­solta, hogy Zsámbék közelében tervezik megépíteni az ország egyik veszélyeshulladék-lerakó­­ját ... A meredek kaptatónak egy­szerre végeszakad, a betonút nem vezet tovább, csupán egy kes­keny csapás visz föl a hegyge­rincre. Balra a völgyben földút kanyarog a fasor mentén. Papla­posnak nevezik a zsámbékiak a mélyebben fekvő területet. Jobb­ról a Kálvária-hegy, a közel­múltban a tövében találtak ivás­­ra alkalmas vizet, amivel, majd az erősen nitrátos vizet akarják feljavítani, hogy a község gond­ját megoldják. A kapható két oldalában takaros családi házak. A találomra meg­kérdezett lakók semmi biztosat nem tudnak. Hallottak valamifé­le lerakóhelyről, amit talán itt a környéken fognak fölépíteni, de hogy pontosan hol, és mikor, azt senki sem tudja. A tanácstag aj­taján hiába kopogtatunk. Dolgo­zik. Nincs otthon. A Cipőipari Ktsz-nél se találjuk, anyagbe­szerző, és éppen Pesten jár. A községi tanács végrehajtó bizott­ságának, titkára, Muzsikáé, dr. Dinnyés Terézia viszont jól ismeri a helyzetet. — A megyei tanács tájékozta­tott bennünket arról, hogy a köz­ség határában hulladéktárolót terveznek. A Paplapos és a Kál­vária-hegy közé esne, az elkép­zelések szerint. Nem túl messze a falutól. Amikor meghallottuk a hírt, kértük a járási hivatalt, hogy vizsgálják felül a terveket, próbáljanak más megoldást ta­lálni. A tanácstagi beszámolók után rendre kaptuk a jelzéseket, hogy a lakosság aggódik a lera­kóhely miatt. Nos, mit válaszol­hattunk volna? A mi vélemé­nyünkre akkor nem voltak kí­váncsiak, amikor a terveket ké­szítették, sokkal többet mi sem tudtunk a dologról annál, hogy itt és itt megépítik ezt a tározót. S miből fakad a lakosság izgal­ma? Nézze, itt Zsámbékon na­gyon magas a víz nitráttartalma. Minden anyával aláíratunk egy papírt, miszerint tudja, hogy csecsemőjének a községi artézi kutak vizéből nem szabad inni, mert az mérgező. És ez a hulla­dékgyűjtő éppen a tervezett új községi ivóvízforrás környékére esik. Azt hiszem jogos az aggo­dalom. Szin Béla, a zsámbéki Meden­ce Tsz elnöke. — Zsámbék, Páty, ez a kör­nyék széljárta medence. A ter­mőföld kiváló minőségű, hu­szonnyolc-harminc aranykoro­nás. Ha jól tudom, nem olyan régen határoztak a felsőbb szer­vek a termőföld védelméről, s tavaly év végén az országgyűlés az emberi környezet védelméről szóló törvény végrehajtásáról­­ tárgyalt. Hát miért áldozzuk föl ezek után az igazán jó minőségű, f­elsőrendű földet ilyen célra? ! Nem tudom, mekkora területen fekszik majd a hulladék-lerakó­hely, viszont terméseredményein­ket tekintve pontos adatokkal szolgálhatok. Egy-egy hektáron nálunk megtermett nyolcvan má­zsa májusi morzsolt kukorica, négyszázhúsz mázsa cukorrépa, ötvenöt mázsa búza. A végleges döntésnél, remélem, erről nem feledkeznek meg. Amit viszont furcsállok: a tulajdonos, a szö­vetkezet, megkérdezése nélkül­­ folyt a tervezés, csak a tanácsot értesítették az elképzelésekről, s nekem, mint községi végrehajtó bizottsági tagnak, nem mint a téesz elnökének, jutott tudomá­somra a dolog. Azt hiszem, a szóbeszédnek célszerű elejét ven­ni pontos információkkal. Kár, okot adni, hogy a közvélemény találgasson... . Az interpellációra a parlament pénteki ülésén dr. Ábrahám Kál­mán építésügyi és városfejlesz­tési miniszter válaszolt. A mi­niszter elmondta, hogy a hul­ladék-lerakóhelyről még végle­ges döntés nem született, de megígérte, hogy körültekintően, minden körülményt alaposan mérlegelve, teljesen biztonságos megoldást választva döntenek. . — szépen — ! Magyar Hírlap TUDÓSÍTÁSOK II­., NII . II., Uj KrtM I­If, 1982. MÁRCIUS 28. VASÁRNAP 3 Idegenforgalom — felsőfokon /'1/ 4-­­ 1 A végletek királya * A felsőfok minősít. A felsőfok kivételez. Más rangja van a leg­olcsóbbnak, mint az olcsónak, más a súlya a legdrágábbnak, mint a drágának. Rengeteg jel­zőnk, határozónk van, amelyek elé odabiggyeszthető e három be­tűből álló szócska. Mindig meg­különböztető figyelmet követel; a „leg” pozitív és negatív irányban, a fokozásban és az ellentétben a végletek királya. S hol ne lenné­nek legek? Mindenütt vannak. Csak össze kell gyűjteni őket. Eb­ben segített Padányi Ágnes, a Tourinform szerkesztője. A téma az utazás, az apropó a Néprajzi Múzeumban ma záródó kiállítás. Térképsor, balra A legtöbb információt adó tér­képsor a bejárattól balra találha­tó. Az új kezdeményezés címszó alatt falusi üdülési lehetőségeket vesz számba, 283 falut jelölnek, köztük a leghíresebb Nova és Ve­lem. Jó víz — jó egészség, ter­málvízben gazdagok vagyunk, 140 fürdőhelyünk van. A csak fiata­loknak ajánlott blokkban kerék­páros, gyalogos, vízi vándortábo­rok s útvonalak — iskola-kirán­dulásokban jó segítség. Látta már? — e témakörben stílus­­irányzatok szerint nyomon követ­hető, hol milyen kastély, temp­lom vár, népi építészeti emlékek vannak. A vissza a természethez című rész a természetvédelmi tá­jakat, nemzeti parkokat, arboré­tumokat rajzolta térképre. Vége­zetül a szállásférőhelyeket jelöl­ték be,h­esszen 260 ezer van. Per­sze, az utazás elengedhetetlen feltétele, hogy a lényeges adato­kat naprakészen ismerje a turis­ta, a pihenni vágyó. A Tourin­­form mindent tud az idegenforga­lomról, több mint 70 ezer infor­mációt rögzíti az adatbank. Min­den bizonnyal ez a leggazdagabb adattár e témában. A kiállításon van a főpróbája, itt mutatkozik be legelőször, válaszait — akár­melyik témakörben — a nagy­­közönség előtt előhívják. A leg­rangosabb nyári rendezvénysoro­zattal, Esztergomi históriák cím­mel, a Dunatours jelentkezett. A középkori Királyi Palota szabad­téri színpadán a zene- és iro­dalomtörténet korai középkortól a barokkig ívelő szakaszát mutat­ják be. A Szegedi Szabadtéri Színpad Cigánybárójára már nincs jegy, de a Gyulai Várszín­ház előadásaira a legegyszerűbb jelentkezni: a kiállításon csak ki kell tölteni egy rendelőlapot, a jegyet megküldik, utánvéttel fi­zethető. Ekhós szekér, két lóval A legolcsóbb tavaszi üdülési ajánlat: Gyula, Park Szálló, négy éjszaka, teljes ellátás, nyugdíja­soknak 700 forint. Ugyancsak eb­be a kategóriába tartozik az agg­teleki egynapos kirándulás, jó koszttal , 195 forintért. A legromantikusabb nyaralás, vagy hétvége színhelye bérelhe­tő tanya. Van Vargatanya, Mező­­fitanya, Magonytanya. Rusztikus bútorzat, paprikafüzér, nádtető, jó falatok a magyaros csárdából. Ára egy hétre 1250 forint, hét vé­gére 350 forint. Házon belül tel­jes komfort: grillsütő, színes té­vé, fürdőszoba. Külön bérelhető ekhós szekér két lóval, egy napra háromszáz forintért. Kiállítás a kiállításban. Hogyan látják a külföldi fotóművészek Budapestet, a legszebbek falra kerültek, összesen 16 ország 39 fotósa indult a pályázaton, négy­ezer képből­ választották ki a leg­sikeresebbeket. Az első díjat­ Adolf Clemens (NSZK) kapta. S ez ügyben a legjobb üzleti fogás­nak is bizonyult, rangosabbnál rangosabb folyóiratok, képes új­ságok — köztük dán, svájci, fran­cia, nyugatnémet stb. — hozták a felvételeket. Jó propaganda! A legújabb gazdasági társaság a hajdúsági, amely többek között a hortobágyi csend világában, pusztai pihentetőt, vagy lovastú­rás aktív pihenést ajánl, s már előrelátóan szervezi a karácsonyi programot. A legkedvezményesebb diák­üdülés a Szentendrei-szigeten, a horányi turistaszállóban lesz, a hét nap tíz forint híján ezer fo­rint Hatszáz forinttal drágább a győri program, ám ezért azt ígé­rik, megtanulnak a gyerkőcök te­niszezni is. De aki vállalkozik, vé­gigkerékpározhatja a Hortobá­gyot is, avagy benevezhet — szü­lők nélkül! — a pilisi jurtatábor­ba. Itt van a legcsalogatóbb fel­­nőttprogram: az álsíelés. A síci­pőre szerelhető rollkával óránként száz forintért lehet dombon le, füvön csúszkálni. Lehet, hogy a legdrágább hobbik egyike? Legtávolabbi, s az Utazás ’82 rendezvényre legelőször jelentke­ző külföldi kiállító: Kuvait. Szebbnél szebb népművészeti ru­hákat hozott, dúsan aranyozva. Van tömjéntartó és rózsavíz­locsoló, egzotikus festmények a falon, fafaragások. A népviselet­be öltözött művész megállás nél­kül gyártja a filctollas rajzokat — emlékbe, bárkinek. Lufthansáék prospektusai A legnagyobb sláger: április 10-én a Győri Színházban Markó Iván és balettegyüttese külön előadást tart a Filléres Karaván különvonat utasainak. A MALÉV legújabb útja a Ka­nári-szigetekre visz, a túra ára 14 ezer forint, plusz 329 dollár. Amit már elkapkodtak: Bangkok. Az IBUSZ most ünnepli fenn­állásának 80. évfordulóját; ez év­ben 450 utazási ajánlatot tett; a legdrágább út: USA—Mexikó 99 ezer forint; a legolcsóbb, három­napos kirándulás a Tátrába; és ami leggyorsabban elkelt: a Pá­rizs—londoni kirándulás és a fekete-tengeri hajóutazás. Legtöbb prospektust a Luft­hansa cég hozott, több mint 15 tonnát. Tavaly a cégek szétoszto­gattak a látogatók között ötmillió különböző ismertető prospektust. Valószínűleg idén sem lesz ala­csonyabb ez a szám, prospektust mindenki gyűjt, függetlenül attól, hogy mit tartalmaz. Legalábbis a kapuig, ez derül ki abból, hogy a közeli kukák leginkább színes pa­pírokkal vannak teli. A leglátványosabb program színhelye a színpad, ahol a napok­ban kiskunhalasi csipkeverők és mezőtúri fazekasmesterek tartot­tak bemutatót, majd itt rop­ták a matyólakodalmast. — cseszák — Mi újság az Árpád-híd környékén?­­ Római kori fürdőmedence a Flórián aluljárójában Népszerű kiskocsmák, földszin­tes házak,, romantikus hangulat. Aligha igazodnánk el a mai Óbu­dán, egy régi útikönyvvel a ke­zünkben. Igaz, a mai útikönyv sem sokat segítene a Flórián tér környékén. A sok emeletes, falu­­nyi lakosságot befogadó házak tövében, a deszkapalánkkal elke­rített felvonulási területek között bízzuk magunkat­ inkább az eliga­zító táblákra. Legfeljebb a nagy kerülők közben bosszankodunk: miért kellett ezt a városrészt fel­forgatni? — Az Árpád-híd átépítését már régen meg kellett volna kez­deni — mondta Bándli Katalin, a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vál­lalat irányító tervezője a Közle­kedéstudományi Egyesület elő­adásán. A keskeny híd tíz éve akadályozza a megnövekedett for­galmat, különösen csúcsidőben. Pedig Óbuda, Békásmegyer és a Duna-kanyar fejlesztése miatt mostanában errefelé a közúti for­galom az átlagosnál erőteljeseb­ben növekszik. A híd szélesítése megkívánta a Flórián tér rende­zését is. — Hogyan közlekedhetnek majd az autósok az átépítés után? — A Szentendrei út és a Cor­vin Ottó utca, valamint a Vörös­vári út és az Árpád-híd kereszte­ződésében széles, új csomópont lesz. A hídról a Szentendrei út fe­lé felüljáró kanyarodik, és két ágon kétszer két sáv biztosítja a gyors­forgalmat. Az említett uta­kat a csomópont közelében kiszé­lesítjük, kétszer három sávosra. A Vörösvári utat — ami a felüljá­ró alatt kifut majd az Árpád fe­jedelem úthoz is — egy kicsit el kell téríteni. A mostani kereszte­ződés elcsúszik a Corvin Ottó ut­ca felé. — A tömegközlekedés is meg­változik? — Igen. A rendezés újdonsága lesz az egyes számú gyorsvilla­mos, amely a Bécsi úti végállo­másról a Vörösvári úton, majd az Árpád-hídon át a Hungária kör­útra vezet. A Corvin Ottó téri autóbusz-végállomás megmarad, innen indulnak a jelenleg is köz­lekedő buszok, de természetesen az új útvonalakon. A Miklós ut­cai autóbusz-végállomás viszont még az idén elköltözik új helyé­re, a Bogdáni útra. — És a gyalogosok? — Aluljárórendszert terveztünk, ami háromszor akkora lesz, mint pillanatnyilag legnagyobb alul­járónk, a Kálvin téri. Igaz, ebből elég nagy területet foglal el az aluljáró különlegessége, a múzeum. Többször is módosítani kellett el­képzeléseinket a feltárások miatt, míg végül sikerült a római kori fürdő maradványait belefoglalni a tervbe. — És mikorra készül el mind­ez? — Teljesen csak 1984 októbe­rére, de a munkák háromnegyed részén már ez év végén túljutunk. Októberre elkészül a felüljáró dé­li ága, a Szentendrei út Flórián tér felőli oldala, valamint a Vörösvá­ri út és az Árpád-híd egyik fele. (réhák) Szép eredmények köszöntik a felszabadulás ünnepét (Folytatás az 1. oldalról) nak új épületszárnyat, Bács-Kis­­kun megye legkisebb településén, Bócsán pedig a felújított műve­lődési házat veszik birtokukba április 2-án a falu lakói. Békéscsabán március 31-én ad­ják át a KSH számítástechnikai és ügyvitelszervező vállalatának számítóközpontját. A város köz­pontjában új önkiszolgáló étter­met nyitnak április 2-án; kony­háján naponta ezerkétszáz por­ció ételt főznek majd, főként a diákoknak s a közétkeztetésben résztvevő dolgozóknak. Borsod megyében két új gyógy­szertár nyílik, az egyik Ózdon, a másik Encsen, az utóbbi járási hatókörű patika. Szegeden április 1-én avatják fel a 624-es számú Ipari Szak­munkásképző Intézet kétemele­tes, tizennégy tantermes új épü­letét; az intézményben negyven­egy szakma, csaknem ezer ta­nulója sajátítja el jövendő mes­terségét Új óvoda várja a Fejér me­gyei Ercsi legkisebb lakóit, a színes bútorokkal berendezett tágas intézményben száz kis­gyermek talál második otthonra. Győr-Sopron megyei hír: Fer­tődön új ABC-áruház nyílik, Sopronban harminc tanácsi la­kásba költözhetnek be a lakók az ünnep előtti napokban. Debrecenben április 1-én avat­ják a város szülötte, Medgyessy Ferenc szobrászművész emlék­házát. A megyeszékhely legna­gyobb lakótelepén, az Újkertben március 31-én nyitja meg kapu­ját a Délibáb áruház. Nógrád megyében is több új intézmény avatása teszi emléke­zetessé az ünnepet: Salgótarján­ban gyermek- és ifjúságvédő in­tézet nyílik, Balassagyarmaton nyolcvan kisgyermeket fogad új óvoda, a városi Balassi Bálint Gimnáziumban nyolc új és tíz felújított tantermet vesznek bir­tokba a diákok. Pest megyében egy város és egy nagyközség lesz avató ünne­pek színhelye. Szentendrén meg­nyitja kapuit az új postahivatal, mely tetszetős formájával jól illeszkedik a műemlék város épü­letei közé; ugyanitt tanuszodát is átadnak. Vecsés oktatási intéz­ményeinek zsúfoltságát enyhíti majd az az új tizenhat tanter­mes iskola, amely szintén az ün­nepre készül el. Az ünnep tiszteletére adják át Nyíregyházán az új piaccsarno­kot: ötezer négyzetméternyi fe­dett területen — harminchét pa­vilonban — kínálják majd por­tékájukat az állami kereskedel­mi vállalatok, a környékbeli té­eszek és a magánkereskedők. A piac egyik kétszintes épületének emeletén új Áfész-étterem is nyílik. Vas megyei Csempeszkopácson is emlékezetes lesz az idei év­forduló: új törpevízművel gazda­godik a falu. ­ Egyiptommal e thiénui ! Gyógyszergyártó együttműködés Magyar rákkutatók részvételé­vel tudományos szimpóziumot tar­tottak a héten Kairóban és Ale­xandriában, abból az alkalomból, hogy áprilistól kezdve, a közel­­keleti országban először, rákelle­nes készítményeket fognak előál­lítani — magyar alapanyagból. A Medimpex és az alexandriai gyógyszergyár által közösen ren­dezett szimpozionon — amelynek tiszteletbeli elnöke dr. Szabri Zaki egyiptomi egészségügyi miniszter volt — magyar orvosok és gyógy­szerészkutatók, az Onkológiai Inté­zet, illetve a Chinoin gyár munka­társai adták át kutatási és terápiás tapasztalataikat egyiptomi kollé­gáiknak.

Next