Magyar Hírlap, 1983. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

2 1983. AUGUSZTUS 1, KEDD NEMZETKÖZI POLITIKA Megyori Hírlap K­Ü­L­F­Ö­LDI LA­POKBÓ­L a PflBJM Mindazoknak az államoknak, ame­­lyek 1973-ben aláírták a helsinki záró­okmányt, kötelességük mindent meg­tenni, hogy Európa fölül elháruljon a nukleáris háború veszélye, hogy kon­tinensünk a béke övezetévé váljék, ak­ik az államok a teljes egyenjogúság és a kölcsönös tisztelet alapján mű­ködhetnek együtt a haladás és a né­pek jóléte érdekében — mutat rá a helsinki záróokmány aláírása évfor­dulójának szentelt hétfői vezércikké­ben a Pravda. A Szovjetunió a helsinki záró­ok­mtmány aláírása után a doku­mentumban foglaltak leglényege­­sebb elemeit beiktatta alkotmá­nyába és hozzálátott a megvalósí­tásukhoz. Az államközi kapcsola­tok megélénkülése, a megkötött hosszútávú szerződések és egyez­mények — köztük számos gazda­sági tárgyú — Európában az eny­hülés olyan anyagi bázisát te­remtették meg, amely már nem egy, a tengerentúlról indított ro­hamot kiállt. S ha most az Egye­sült Államok riadót fúj a „régi” és az,,új világ” közötti széthúzás fokozódása miatt, annak oka nem az állítólagos „szovjet fenyegetés­ben” keresendő, hanem abban, hogy Washington nyíltan letért az enyhülés útjáról. U­UJE OBSERVER Az újság washingtoni tudósítójának értesülése­ szerint az amerikai kor­mányzat 1983 és 1990 között hétezer manőverező robotrepülőgép gyártásá­nak megrendelését tervezi. A cirkáló­­rakétákat repülőgépeken, tengeralatt­járókon és hadihajók fedélzetén állíta­nák rendszerbe. A brit lap tudósítója cikkében kiemelik, hogy a robotrepülőgépek gyártási tervei több milliárd­ dollá­ros megrendelésekkel kecsegtetik az amerikai vállalatokat. A Pen­tagon fejlesztési programja iránt roppant érdeklődés és versenytár­gyalási készség nyilvánul meg a katonai-ipari komplexumok ré­széről, hiszen egy-egy cirkálóra­kéta gyártásáért a jelenlegi áron kétnillátd­­dollárt ..kapnának.. .• A korroopy.in4i­.megr­endelte az sk# 244 darált:­ "Coinan­awk típusú ro­­botrepülőgépet a­ General Dyna­mics cégtől. Mint ismeretes,­ a NATO 1979-es „kettős határo­zata” alapján 464 manőverező ro­botrepülőgépet tervez nyugat­európai telepítésre az Egyesült Államok. Ezek a cirkálórakéták földi indításúak lennének — kö­zülük másfél száz Nagy-Britan­­niában kerülne telepítésre a prog­ram keretében. A The Observer értesülése szerint tehát a Penta­gon a Nyugat-Európába szánt ro­­botrepülőgépeken felül hétezer új cirkálórkétát akar gyártatni. „NÉPESSÉGÜNKET TEKINT­VE kis ország, vagyunk, s le kell számolnunk egyrészt azzal a képtelen ötlettel, hogy jelentős szerepet­­játszhatnánk a világ színpadán, másrészt viszont el kell kerülnünk az ostoba, elszige­teltséget, amely nem számol az­zal, hogy a világközösség részei vagyunk”. E józan, szavakkal, Ro­bert Lee Hawke — vagy­ ahogy a világban és hazájában, Ausztrá­liában emlegetik, Bob Hawke jellemezte hazája helyzetét. A munkáspárti miniszterelnök már­cius elején nyerte el a kormány­zás jogát konzervatív elődjétől, Malcolm Frasertől. Az­­évtized fölismerésének tekinthető Auszt­rália szempontjából, hogy az ötö­dik , földrésznek közvetlen kör­nyezetében, a Csendes-óceán dé­li felén kell­ keresnie gazdasági és politikai partnereit. De — mint a rómaiak mond­ták volt — ha két ember teszi ugyanazt, az már nem ugyanaz. Fraser mintegy az Egyesült Ál­lamok főbiztosaként kívánt a szi­lárdság helyi megőrzőjének poszt­ján tevékenykedni. A munkáspár­ti­ fetilpolitika inkább afelé hajlik, hogy Ausztráliának — amely William­ Wayden külügyminiszter szav­aival szólva-"fzörteneliússeg, kulturálisan és etnikailag Euró­pához kötődik — a jövőben arra a térségre kell tekintenie, ahol van. S­ e megjegyzésből a jószom­szédság igénye érződik. Ausztrália nemzetközi és kato­nai, kapcsolatainak­ alapja és kiin­dulópontja az ország ANZUS-tag­­sága, amelynek­ keretében az USA-nál­­és Új-Zélanddal alkot szövetséget.. A szövetség állapotá­ra jellemző e két hete Washing­­to­nban a kül- és a hadügymi­niszterek­­részvételével­­ tartott értekezlet. Ezen a­ Vendéglátó, George Shultz olyan tervezetet terjesztett elő, am­elynek alapján egyrészt szorosabbra fonnák a szövetséget, másrészt kiterjesz­tenék az ANZUS „felelősségi ha­­t­áskörét” a Csendes-óceánról az Indiai-óceánra, az Arab-öbölre és mindenhová, amelyhez közel­­ távol a Nyugatnak „létfontos­ságú érdekei” forognak kockán. Az ausztrál Hayden ezt állító­lag ellenezte, szorgalmazta vi­szont, hogy végre okmányban rögzítsék, melyek­­a határai az ANZUS hatókörének. Erre nem került sor, de közzétették, hogy az USA ezután sem köteles nyil­vánosságra hozni, hogy Ausztrá­liában, vagy a térségben mozgó hajóinak és repülőinek fedélze­tén van-e nukleáris szerkezet, vagy fegyver. Végül erre rábó­lintottak az ausztrál részvevők is, holott az Ausztrál Munkáspárt tavaly nyári kongresszusán prog­ramba foglalta, hogy küzdeni kell a Csendes-óceán egészének, s első lépésként déli részének ■atommentessé tételéért. EZ A TAVALYI PÁRTPROG­RAM, egyébként a Labomkor­­mány iránti gyanakvással töltöt­te el Ausztrália szomszédait. Egyebek közt azért, mert benne volt, hogy újra kell kezdeni a se­gély folyósítását Vietnamnak, meg hogy nem­ szabad „lenyelni" a kész tényt, miszerint Indonézia annektálta Kelet-Tir­ort. A munkáspárti kormány tehát nyugtató közrutazásokkal indí­totta meg „külpolitizálását”. A külügyminiszter előbb Nyugat- Európát kereste fel (azaz a Kö­zös Piacot)­ ,hogy­ a jövendő együttműködést gördülékenyebbé tegye, majd körüljárta az ASEAN-országokat, biztosítván őket, fontosnak tartja a velük való lehető legjobb­ kapcsolatokat. Maga Hawke miniszterelnök június végén hét országot kere­sett fel 16 nap alatt. Az ausztrál­­ vezető lapok­ szerint kormánya többet ért el néhány hét alatt nemzetközi tekintélyének növelé­sében, mint elődei éveken át. Az első állomásán, Indonéziában, némiképp visszakozva, már nem követelte Kelet-Timor független­ségét, csupán önrendelkezésének „visszaállítását. Párizsban Hawke megismételte: urán-exporttilal­mat léptet életbe, ha Franciaor­szág nem szünteti be nukleáris robbantásait a térségben (Muro­­roa-szigetén). Bár Mitterrand el­­­nök tanácsadója, Regis Debray azóta tudósokat, szakembereket­­invitált a helyszínre, győződjenek meg róla: semmi veszélyes kö­­­­vetkezménnyel járnak a robban­tások. Canberra (és Ú­j-Zéland is) , ragaszkodik az atomfegyver-kí­sérletek beszüntetéséhez. Washington volt e körút, leg­fontosabb állomása, ahol Hawke Reagan elnökkel és több minisz­terével­ is tanácskozott. A közép­pontban az ANZUS-hoz és az Egyesült Államokhoz való szö­vetséges­ hűség ausztrál hitvallása állt: az amerikaiak továbbra is szabadon használhatják ottani tá­maszpontjaikat, s az atommentes zóna követelése nem érinti az odalátogató hajók és repülők ra­kományát, szerkezetét, hajtómű­vét. „Nincs még egy ország, amelyre az Egyesült Államok biztosabban támaszkodhatna, mint Ausztrália” — mondotta Hawke. S közben támogatást kért az ASEAN-országok és az indo­kínai országok közötti közvetíté­sekhez, s prókátorául szegődött a kínai kívánságoknak. Peking könnyítéseket szeretne a fejlett amerikai technika importja te­kintetében, ugyanakkor aggódik a Tajvanra irányuló fegyverszál­lítások miatt. , AZ AUSZTRÁL KÜLÜGYMI­NISZTER e körút után, július­ban­ Japánba és az indokínai országokba látogatott. Vietnam­ban — ahol az amerikaiak olda­lán annak idején 47 ezer auszt­rál katona harcolt — közölte, hogy felújítják a segítségnyúj­tást. De, hogy egyszersmind mér­sékeljék az ASEAN-országok és Kína aggodalmait, közölték: e segítség csupán emberiességi jel­leggel indul. Egyelőre az angol nyelv és állattenyésztési ismere­tek oktatására korlátozódik. Hayden külügyminiszternek Ha­noiban mindenesetre módja nyílt tárgyalni nemcsak kollégájával, hanem Pham Van Dong minisz­terelnökkel is. Közösen állapítot­ták meg, hogy e látogatás min­denképpen új szakaszt nyit kap­csolatuk történetében. Tegyük hozzá: a Vietnamot körülvevő, elszigetelni, megfojtani akaró bojkottlánc átvágásához is segít­séget nyújt.­­ Hayden Hanoiból a szintén szo­cialista Laoszba, majd a velük szembenálló Thaiföldre látoga­tott. Onnét utazott tovább Ja­pánba, amellyel 1976 óta barát­sági és együttműködési alapszer­ződés köti össze Ausztráliát. Kap­csolatuk ellentmondásos: a szö­vetségeseké és a riválisoké is gazdasági és politikai téren. Az említett országok kapcso­latrendszerének fontos tényezője a térség nagyhatalmához, Kíná­hoz fűződő viszony. Az új, mun­káspárti kormány első magas­rangú külföldi hivatalos látoga­tója Csao Ce-jang kínai minisz­terelnök volt, kíséretében Vut Hszü-csien külügyminiszterrel. Ez jelzi: Peking is figyel az ausztráliai változásokra. Kína gazdasági együttműködésre, vasércimportra, esetleg közös vállalat létesítésére törekszik Ausztráliával, de nem, mulasztot­ta el rosszallását", kifejezni a Vietnammal megújított kapcso­latok miatt, annak ,,Kambodzsa­­politikájára” hivatkozva. A munkáspárti külpolitika azonban a Szovjetunióhoz fűző­dő kapcsolatokban mutatja a leg­nagyobb változást. A korábbi, konzervatív kormány az afgán események óta és amiatt igye­kezett minden kapcsolatot meg­szakítani (nem engedte ki pél­dául atlétáit a moszkvai olimpiá­ra, sőt Fraser kormányfő még saját gyapjúbáláit is inkább elkó­­tyavetélte, semhogy teljesítse a szovjet exportkötelezettséget). Idén júliusra azonban teljesen és hivatalosan is normalizálták a kétoldalú kapcsolatokat: a gaz­daságiakat éppúgy, mint a kultu­rális, a tudományos és a sport­küldöttségek cseréjét. Még egy szovjet békeküldöttséget is fo­gadtak Ausztráliában., A NYERSANYAGOKBAN GAZDAG Ausztráliáé a térség legnagyobb, legjobban szervezett és felszerelt hadserege. Katonai felsőoktatási intézményeiben a térség tisztjeinek ezre­i kaptak az elmúlt évtizedekben szakmai ok­tatást, államközi segélyként. Az ott tanult, őrnagyokból aprán­ként tábornokok lettek, s hűsé­gük az alma materhez, a tanuló­társakhoz a térség — ausztrál elképzelés szerint alakuló — jó együttműködésének egyik lehet­séges záloga. Mindez tovább emeli az­­ ausztráliai változások tétjét. Molnár S. Edit Elkerülni az ostoba elszigeteltséget Súlyponteltolódás Ausztráliában DER SPIEGEL A nyugatnémet hetilap legfrissebb számában arról ír, hogy az amerikai vezetőket felháborították Kohl és Genscher nemrégiben tett megjegyzé­sei a genfi közbülső megoldás keresé­sének szükségességéről. Washington, írja a Der Spiegel, e kijelentéseket úgy értelmezte, hogy esetleg a nyugatnémetek megkísérlik kivonni magukat a Pershingek telepítése alól. A cikk Richard Burt amerikai külügyi államtitkár múlt heti bonni tár­gyalásairól is kiszivárogtat né­hány részletet. A hetilap értesü­lése szerint az amerikai leszere­lési szakértők körében bizonyos „idegesség” tapasztalható, amely azzal magyarázható, hogy a genfi tárgylásokon esetleg előterjesz­tendő újabb szovjet javaslatra pillanatnyilag nincs megfelelő amerikai „ellenkoncepció”. JEhi Star „ Dél-afrikai hírmagyarázat a felémért tejtermék-árakhoz: Az új Tejút Katonai tanácsok alakultak Angolában (TASZSZ) Az Angolai Népi Köztársaság kormánya rendele­tet adott ki arról, hogy katonai tanácsokat kell alakítani a dél­­afrikai hadsereg és csatlósai által támadásoknak kitett angolai körzetekben. Az új szerveket az érintett te­­­­rületek politikai, katonai, társa­dalmi és gazdasági életének irá­nyításával bízzák meg. A kato­nai tanácsok irányítják majd az ország szuverenitásának védel­mében folytatott harcot. Joguk lesz rá, hogy a leghatározottabb intézkedéseket hozzák a bandi­­tizmus, a kártevés, valamint az ország fejlődését és a szocializ­mus alapjainak lerakását aka­dályozó társadalomellenes jelen­ségek ellen Az államellenes bűn­tetteket a katonai bíróságok vizs­gálják ki. Kínai tábornok nyilatkozata Előtérben a hagyományos fegyverzet fejlesztése (MTI) Kína Csu Tenek, a né­pi felszabadító hadsereg megala­pítójának könyvével, 20 ezer fős nagygyűléssel, egy új katonahős kiválasztásával és a katonai erők korszerűsítésére vonatkozó tézi­sek kifejtésével emlékezett meg augusztus 1-ről, a hadsereg nap­járól. Ugyancsak a hadsereg napja alkalmából jelent meg a Beijing Review-ben Jü Csiu-linek, a KKP KB PB tagjának, a hadse­reg politikai főcsoportfőnökének interjúja a nemzetvédelem kor­szerűsítéséről. A katonai vezető szerint Kína a hagyományos fegyverzet fejlesztését hangsú­lyozza, ám az atomtámadás el­leni védelem és az atommonopó­­lium megtörése céljából egyes atomfegyvereket és más korsze­rű fegyvereket is kifejleszt. Ki­nk sohasem fog hegemóniára­­tö­rekedni, nem lesz­ szuperhatalom és----sohasem ---fog­­ megtámadnni egyetlen más országot sem — ír­ja rá. Békemenetek, békenagygyűlések ,­to­ ki Atom- és hidrogénbomba elleni világkonferencia nyílt Tokióban (TASZSZ) Tokióban hétfőn megnyílt a atom- és hidrogén­bomba elleni világkonferencia. A tanácskozáson a japán béke­szervezetek több ezer képviselője, valamint 33 ország és 13 nem­zetközi szervezet küldöttei a nukleáris fegyverek korlátozásá­val és a leszereléssel kapcsolatos kérdéseket vitatnak meg. Áthaladt a holland—belga ha­táron vasárnap a ..Dortmund— Brüsszel ’83” békemenet. Az új amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták tervezett nyu­gat-európai telepítése ellen tilta­kozók menete, amely a nyugat­német nőszövetségek felhívására július 9-én indult el Dortmund­­ból, az elmúlt három héten ke­resztülhaladt a Német Szövetségi Köztársaság és Hollandia váro­sain. A nyugat-európai békehar­cosok augusztus 6-ra, a Hirosima elleni atomtámadás évfordulójá­ra érkeznek a NATO brüsszeli központjához, ahol átnyújtják tiltakozásukat a Pershing—2 ra­kéták és a robotrepülőgépek nyugat-európai elhelyezése iden. A norvégiai Trondheimben vasárnap nagy gy­ű­­léssel fejező­dött be a Békemenet—33 elne­vezésű országos felvonulás, amely július 10-én indult a dél-norvégiai Eidsvoll városból. Európából megérkeztek New Yorkba a kerékpáros Békemenet —83 résztvevői. A több földré­szen áthaladó békemenet részt­vevői így fejezik ki tiltakozásu­kat a fegyverkezési verseny, a nukleáris háború veszélye ellen. A békemenet Norvégiából, a Szovjetuniób­­ól, az Egyesült Ál­lamokból, Finnországból és Svéd­országból összegyűlt résztvevői az ENSZ képviselőinek egy, a világ népeihez és a nemzetközi közös­séghez intézett felhívást adnak veszélyének megszüntetésére tett át, amelyben a nukleáris háború erőfeszítések fokozására szólíta­nak fel. Gandhi a nyugalom fenntartására inti az indiai tamil közösség vezetőit (AP, Reuter) Indira Gandhi indiai kormányfő elvetette azt a javaslatot, hogy országa közvet­len beavatkozással akadályozza meg a Sri Lanka-i tamilok le­­gyilkolását, vagy hogy az ENSZ- től békefenntartó erők kiküldé­sét kérje az ázsiai szigetor­szágba. A javaslatokat a dél­indiai Tamil Nadu szövetségi államból Új-Delhibe érkezett küldöttség terjesztette a minisz­­terelnök-asszony elé. Tamil Na­du lakossága és a Sri Lanka-i tamilok ugyanahhoz a néphez tartoznak. Indira Gandhi ugyanakkor fel­szólította a Tamil Nadu-i vezető­ket: akadályozzák meg, hogy a Sri Lak­ka-i es­emények ,,elszaba­dítsák a­­ szenvedélyeket” India déli részén. A Sri Lanka-i kormány hétfő hajnaltól a szigetország egész te­rületén megrövidítette az addig egésznapos kijárási tilalmat. A tilalom ezután délután két órá­tól hajnali négy óráig lesz ér­vényben. (MTI, T­ yr.) A Sri Lanka-i kor­mára hétfőn diplomáciai úton az Egyesült Államokhoz, Nagy-Bri­­tanniához, Pakisztánhoz és Bang­­lam­eshez fordult azzal a kéréssel, hogy szükség esetén nyújtsanak segítséget a szigetországnak. I Sri Lankában a hatóságok — a jelek szerint — az etnikai zavar­gásokat arra használják fel, hogy csapást mérjenek a balol­dalra és a tamil ellenzékre. Hét­főre virradóra Colombóban le­tartóztatták­ a­ szombaton betil­tott három Sri La­nka-i baloldali párt mintegy 25 vezetőjét és akti­vistáját.

Next