Magyar Hírlap, 1983. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-04 / 209. szám
Magyar Hírlap__________ ^ tudositasok 1933. szeptember 4. vasarnap 3 Az élet minőségét javítják Az öregség nem betegség Tegnap fejezték be tanácskozásukat fővárosunkban az öregedés tudományának kutatói. Az Európai Gerontológiai Kongresszus elnevezés tulajdonképpen két egymás mellett ülésező rendezvényt takart. A Nemzetközi Gerontológiai Társaság két szekciója: a klinikai és a biológiai ugyanis most tartotta európai kongresszusát első ízben, egyidőben, egy helyen. Az elméleti kutatók hetedik és a klinikai szakemberek tizedik konferenciája, szó szerint is egymás mellett az Atrium és a Fórum szállóban, nagy érdeklődés mellett zajlott. Dr. Lengyel Éva főorvosasszonyt, a SOTE Gerontológiai Kutató Központjának igazgatóhelyettesét arra kértem, magyarázza meg, miért volt szükség erre a szétválásra. Három ágazat — A gerontológia úgynevezett tudományközi, interdiszciplináris tudományág, több orvosi és egyéb terület eredményeit egyaránt érinti. Három fő ágazatra osztják, mégpedig biológiai-kísérleti ágra, amelynek szakemberei modellállatokon tanulmányozzák az öregedést. Az e munkákból levont következtetéseket természetesen az ember korosodásának kutatásában igyekeznek felhasználni. A másik, az orvostudományi vonal, amely az élettani öregedés egészségügyi problémáit vizsgálja. Ennek egyik része a geriátria, amely az idős kori betegségekkel foglalkozik. Fő kérdése, hogy az öreg emberek bajai, mennyiben térnek el a fiatalabbak hasonló betegségeitől, s a különbségek hogyan mutatkoznak a gyógykezelésben. Végül a harmadik terület a szociális gerontológia. Az embert ugyanis mindig környezetével együtt kell tekinteni, s egy idős embernél, ha lehet ez még fokozottabban érvényes. A gerontológiában a biológusok általában mást kutatnak, mint a biológusok vagy a szociológusok, az együttműködésre mégis nagy szükség vart, s itt a kongresszuson most ez szerencsésen erősödhet. . .Az öregedés a kor előrehaladtával egyre jobban érdekli az embereket. Mit tud ma nekik mondani a gerontológia? — Az idő kérlelhetetlen, az évek múltával számtalan olyan folyamat megy végbe szervezetünkben, amelyeket , ugyan nem lehet megfordítani, bizonyos módszerekkel mégis befolyásolhatók. A gerontológia célja éppen ez, hogy azöregedést élettani határok között tartsa. Ez azt jelenti, hogy szerveink működésében ne legyenek nagyobb elváltozások, mint ami az életkor szerint elvárható. A változások ugyanis bizonyos határok között normálisnak tekinthetők, s csak a korai, illetve kóros öregség jelentkezését kell megakadályozni. „ Megelőzni — Mit tehet a klinikus orvos ennek érdekében? — Mivel az öregedés nem betegség, mi sem betegekkel foglalkozunk. A Somogyi Béla utcai intézetünkben, ahol valaha a Bábaképző működött, s újszülöttek láttak napvilágot, most idős embereket vizsgálunk. Magukat egészségesnek érző emberekről van szó, akik időről időre befekszenek hozzánk. Az egészség érzése egyébként igen érdekes dolog, mert a szubjektív vélemény csak az esetek kis részében reális. Általában a gerontológiai vizsgálatban önként résztvevők harminc százaléka tekinthető valóban egészségesnek. A többieknél megbúvó rejtett betegségek időben felfedezése, gyógykezelése megelőzheti a korai öregedést. A jelentkezők részére tizenöt ággyal rendelkezünk, és a csoportok kilenc naponként cserélődnek. A folyamatos, követő felülvizsgálatok alkalmával két évenként ellenőrizzük a páciensek állapotát, s hasonlítjuk össze az adatokat. A benttartózkodás idején megbeszéljük milyen az életvitelük, emlékeztetjük az illetőket a helytelen életmódból fakadó veszélyekre, figyelmeztetjük őket a rossz szokásokra — az egészségtelen táplálkozásra, a túlhajtott életritmusra, a testi-lelki megerőltetésre —, ami nélkül nem alakulnak ki különböző szívelég- telenségi panaszok és szemészeti problémák, urológiai zavarok és a magas vérnyomási tüdőtágulat vagy hallászavar. A kilenc nap elteltével azután vizsgálati alanyainkat megfelelő gyógyszerezési és életmódjavaslatokkal bocsátjuk el. S hogy ezek mennyire hasznosak, jelzi, hogy jónéhányukat, akik megfogadták tanácsainkat, a második vagy a harmadik vizsgálat alkalmával jobb állapotban láttuk viszont, mint amilyenben korábban voltak. — Általában hány évig tudják megfigyelni pácienseiket és milyen következtetéseket vonnak le az eredményekből? — Van már 12—14 éves követési adatunk is, ami nemzetközileg is jónak számít, mivel a világon legtovább 16 évig vizsgáltak így idős embereket. 1983 elejéig 860 személy vett részt kutatási programunkban, és mára egész tekintélyes adathalmaznak jutottunk birtokába, amelyet számítógéppel értékelünk. Sajnos, sokan az első látogatás után nem jelentkeznek a következő kontrollra, mivel jól érzik magukat. Csupán évek múlva toppannak be azzal, hogy: főorvosasszony, visszajöttem, mert érzem, hogy kezdek öregedni. Azért az ő adataik is értékesek számunkra. A tovább folytatódó vizsgálatokból látni fogjuk, mikor, milyen életmód esetén jelentkeznek a különböző betegségek. Általában elmondható, hogy az öregedés bizonyos kritikus pontoknál : betegségek vagy negatív szociális hatások, lelki traumák, — nyugdíjba vonulás, házastárs elvesztése — esetén hirtelen felgyorsulhat, a rizikófaktorok megbillenthetik az öregkorra egyébként is érzékenyebbé váló belső egyensúlyt. Ezeken a pontokon azonban — ha kellőképpen irányítjuk — kedvezően is befolyásolni lehet a folyamatot. Bekódolt kor — De meddig? — Hazánk lakosságának átlagéletkora hosszú növekedés után, az elmúlt években ismét csökkenni kezdett, ugyanakkor egyes tudósok száz év fölé helyezik a genetikailag lehetséges életet. A kongresszuson is jelen levő Frolkis kijevi professzor például azok közé tartozik, akik 115 évet vélnek elvileg elérhetőnek. Ezt az állítólagos dekódolt életkort azonban az emberek igen ritkán érik csak meg, mivel soksok kisebb-nagyobb élettani és életmódbeli „kisiklás” töri meg ezt a vonalat. Abban valószínűleg igazuk van az ezt az elméletet valló kutatóknak, hogy minden könnyelműségért idős korban fizetünk. A gerontológia az utóbbi időben nem arra törekszik, hogy minél jobban kitolja az emberek életkorát, hanem arra, hogy ameddig élnek, ezt emberi módon, egyre kevesebb gonddal tegyék. Az ENSZ ezt az emberi élet minősége javításának nevezi. Nem akarunk 120 éves embereket kitenyészteni, csupán az inaktív időszakot igyekszünk a lehető legrövidebbre összezsugorítani. S ha ez sikerül, akkor tudományunk nagyon sokat segített az emberiségen. Palugyai István Egyetemi és főiskolai tanévnyitók (Folytatás az 1. oldalról) egyetem tanárait, oktatóit és több mint 3500 hallgatóját, köztük a külföldi fiatalokat. Megnyitó beszédében hangsúlyozta: ebben a tanévben csaknem teljessé válik az új oktatási rend bevezetése. Az első évfolyamon megkezdik a német nyelvű oktatást, s az iránta megnyilvánult érdeklődés az egyetem nemzetközi tekintélyét, elismerését bizonyítja. Ezután dr. Szécsény Andor rektor átadta a Senator Honoris Causa Universitatis oklevelet dr. Berényi Béla, dr. Kovács Ferenc, dr. Rubányi Pál, dr. Végh Antal, dr. Zoltán Imre nyugalmazott egyetemi tanárnak sok évtizedes munkásságuk elismeréseként. A senatorok nevében dr. Kovács Ferenc köszöntötte az egyetem új hallgatóit, majd a több mint 600 első éves hallgató letette az esküt. Az MSZMP XIII. kerületi bizottságának székházában rendezett ünnepségen nyitotta meg tanévét az Orvostovábbképző Intézet egészsésügyi főiskolai kara, amelynek nappali tagozatán több mint ezer védőnőt, gyógytornászt, dietetikust, közegészségügyi és járványügyi ellenőrt, levelező szakán pedig csaknem 600 egészségügyi szakoktatót, intézetvezetőt, mentőtisztet képeznek. Dr. Vámos László egyetemi tanár, igazgató üdvözlő szavai után dr. Szél Éva főiskolai tanár mondott ünnepi beszédet. Elmondta: e tanévtől minden szakon bevezetik az új tantervet, amelynek kidolgozásánál figyelembe vették a fiatal főiskola oktatási tapasztalatait és az egészségügyi intézmények igényeit. A mentőtisztképző szakon megkezdik a végzettek rendszeres továbbképzését. Hangsúlyozta, hogy nemcsak szakismeretekre, hanem hivatásszeretetre, folyamatos önképzésre is tanítják a hallgatókat. A főiskolán 340 első éves kezdi meg tanulmányait. Az első évesek hallgatóvá fogadásával szombaton megnyitották az 1983 84-es tanévet a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. Az intézményben az idén 544-en kezdik meg tanulmányaikat. Több új szakpárt indítanak, így például matematika—testnevelés, fizika—testnevelés és technika—rajz szakosokat készítenek fel ez évtől hivatásukra. A tanítói tanszék a képzés színvonalának emelése érdekében tanítóképző intézetként folytatja munkáját. A tanévnyitó ünnepségen köszöntötték a 70, 65, 60, illetve 50 évvel ezelőtt diplomát szerzett tanítókat, tanárokat. Rubindiplomát kapott Majerszky Béláné Bunyitay Klára budapesti pedagógus. Hárman vas-, négyen gyémánt-, huszonnégyen pedig aranydiplomát vehettek át. A Debreceni Tanítóképző Főiskola tanévnyitó ünnepségét szombaton a városi sportcsarnokban rendezték meg. A megjelenteket, köztük a 289 nappali és a 104 levelező tagozatos első éves hallgatót Nyilas Viktor főigazgató köszöntötte. Az ünnepségen rubin-, vas-, gyémánt- és aranydiplomával tüntettek ki száz, az intézetben 50—70 évvel ezelőtt diplomát kapott idős tanítót. Kandó Kálmán szobrát avatták fel szombaton Székesfehérváron, a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Számítógéptechnikai Intézetében megtartott tanévnyitó és diplomakiosztó ünnepség keretében. A város új képzőművészeti alkotását Meszlényi János székesfehérvári szobrászművész készítette. Vendégünk: U San Yu V San Yu, a Burmai Unió Szocialista Köztársaság elnöke 1918. március 3-án született a középburmai Prome-ban. A második világháború kirobbanása előtt jelentkezett a rangooni egészségügyi főiskolára, ahol részt vett az egyetemisták tolyalmatosításellenes mozgalmában. A japánok által alapított katonai iskolán alapfokú katonai kiképzésben részesült, majd az ország japán megszállása idején a burmai függetlenségi hadseregben szolgált. 1942-től a Prome-i körzetben állomásozó második hadosztály negyedik dandárjában teljesített szolgálatot, majd a burmai honvédő hadsereg második zászlóaljához került, amelynek 1945- ben parancsnoka lett. Burma függetlenné válása, 1948 után továbbra is a hadsereg kötelékében maradt. Alezredesi rangban az északi katonai körzet törzséhez vezényelték, később a körzet parancsnokává nevezték ki. 1954—55-ben egyesült államokbeli katonai kiképzésen vett részt, majd ezredessé léptették elő. Ezt követően több éven keresztül U Ne Vin tábornok közvetlen alárendeltjeként a hadügyminisztérium államtitkára volt. Az 1962 márciusi hatalomátvétel után — amelyben közvetlenül nem vett részt — a forradalmi tanács tagja lett, majd 1963 februárjában a vezérkari főnök helyettesévé nevezték ki. A San Yu aktív szerepet vállalt a Burmai Szocialista Program Pártja megalakításában, s 1963 szeptemberében a párt központi szervező bizottságának tagja, később pedig a bizottság főtitkára lett. 1963-tól pénz- és tervezésügyi miniszterként tevékenykedett, 1971-ig, amikor a Burmai Szocialista Program Pártja első kongresszusán a párt központi bizottságának főtitkárává választották. 1972 áprilisában U San Yu tábornokot hadügyminiszterré, vezérkari főnökké nevezték ki, s egyben a miniszterelnök-helyettesi funkciót is ellátta. A rangooni választókörzet képviselőjeként 1974 februárjában a népi gyűlés tagja, majd annak első ülésén az államtanács titkára lett, s egyidejűleg a fegyveres erők pártbizottságának elnöki tisztét is betöltötte. A párt második és harmadik kongresszusán — 1973-ban és 1977-ben — ismét a párt központi bizottságának főtitkárrá választották. Ebben a funkcióban 1981- ig, a negyedik kongresszusig tevékenykedett, amikor a párt fegyelmi bizottságának elnöki teendőivel bízták meg. A San Yut 1981. november 9- én, a népi gyűlés harmadik ülésszakán választották meg az államtanács és a Burmai Unió Szocialista Köztársaság elnökévé. A bányászok köszöntése"*" . Szombaton országszerte folytatódtak a 33. bányásznapot köszöntő rendezvények. Mindenütt megkoszorúzták a bányászhősök emlékművét, s ünnepi gyűléseket tartottak. Az ünnepségek szónokai elismeréssel szóltak a bányászatnak a termelésben és a műszaki fejlesztésben elért eredményeiről, felhívták a figyelmet a jövőbeni feladatokra, a munka biztonságának további fokozására, a termelés hatékonyságának növelésére. Az ajka-csingeri parkerdőben rendezett ünnepségen Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár köszöntötte a 117 éves Ajkai Szénbányák dolgozóit. Ünnepi beszédében elismeréssel szólt munkájukról, amit fémjelez, hogy ezen a vidéken 1965-ig, 100 év alatt 28 millió tonna szenet hoztak felszínre, azóta pedig a mai napig újabb 31 millió tonnát. A hatodik ötéves tervben eddig már 450 ezer tonnával teljesítették túl terveiket. Az államtitkár szólt arról az új technológiáról is, amelynek első hazai alkalmazója az ajkai bánya. Az itteni tapasztalatok alapján terjesztik el majd széles körben ez úgynevezett főteszénomlasztásos fejtési módszert. Hangsúlyozta, hogy az ajkai szénmedence bányászainak a jövője is biztosított, a meglevő bányák készletei ugyanis 1995-ig elegendőek. A kutatófúrások az azt követő időszakra is igen jó eredményeket mutatnak. A Nógrádi Szénbányák dolgozói Nagybátonyban tartottak nagygyűlést. Az ünnepségen részt vettek a szovjet testvérmegye, Kamerovo bányászszakszervezetének, valamint az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország szénbányászatának képviselői. A Komárom megyei aknaüzemeknél megrendezett ünnepségekre meghívták a veteránokat, a bányák egykori dolgozóit is. Dorogon emlékházat nyitottak, ahol bemutatják a 200 éves dorogi bányászkodás írásos és tárgyi emlékeit. A borsodi szénmedence üzemeiben dolgozó 17 ezer bányász képviselői Miskolcon tartottak ünnepséget. A tokajhegyaljai ásványbányászok Mádon, az ércbányászok pedig Rudabányán emlékeztek meg a bányásznapról. Baranya húszezernél több bányászát a Pécsi Nemzeti Színházban megtartott ünnepségen köszöntötte Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke. A bauxitbányászat fővárosában, Tapolcán a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat kollektívája ünnepelt. Dózsa Lajos, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója egyebek közt elmondotta: legjelentősebb ércvagyonunk kitermelői jelentős mértékben hozzájárulnak, hogy azalumíniumipar ez évi nyeresége eléri majd a kétmilliárd forintot, az export pedig a tervezett 119 millió helyett várhatóan meghaladja majd a 140 millió dollárt. Méltatta a magyar—szovjet timföld—alumínium egyezményt, amely jó feltételeket teremt a továbbfejlődéshez. A tapolcai ünnepségen a magyar bauxitbányászokat üdvözölték a jugoszláviai bauxitbányászat és a bolgár ércbányászat képviselői is. Az olajbányászok a Nagyalföldi Kőolajipart központjában, Szolnokon tartottakünnepséget. Az ünnepség szónoka, Vándorffy Róbert, a Kőolajkutató Vállalat vezérigazgatója rámutatott, hogy az alföldi olajbányászok tekintélyes részt vállalnak az ország energiaellátásából, s idén az év első felében a tervezettnél nyolcezer méterrel több feltáró fúrást végeztek, s majdnem 4 százalékos anyag- és energiamegtakarítást értek el. , A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat olajbányászai Szegeden, a vállalat legnagyobb üzemében tartották ünnepségüket