Magyar Hírlap, 1985. július (18. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-01 / 152. szám

2 1985. JÚLIUS 1. HÉTFŐ NEMZETKÖZI POLITIKA Magyar Hírlap Csúcsértekezlet lesz ősszel az ENSZ BT ünnepi ülése? (Reuter) A Biztonsági Tanács pénteken úgy döntött, hogy az ENSZ 40. évfordulója alkalmá­ból rendezendő őszi ünnepi ülé­sen a lehető legmagasabb szin­ten való képviseletet ajánlja tag­államainak. George Bush Génfben találkozott a szovjet küldöttséggel (TASZSZ) George Bush ameri­kai alelnök szombaton Genfben találkozott az atom- és űrfegy­verekről folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség tagjaival. Röviden megvitatták a tárgyalások jelen­legi helyzetét. A találkozót az amerikai fél kérte. A mmt Dél-Korea javaslata Phenjanhoz (AP) Dél-Korea pénteken ja­vasolta a KNDK-nak:­ július 23-án találkozzék öt-öt törvény­hozó a két fél képviseletében, hogy, megvitassa a két parlament közötti tárgyalások kibővítésé­nek részleteit. A dél-koreai nem­zetgyűlés szóvivője közölte, hogy üzenetet intézetek Phenjanhoz, és a megbeszélések színhelyéül Panmindzsont javasolták. Meggyilkolták Belau elnökét (TASZSZ) Ismeretlen fegyvere­sek merényletet követtek el teg­nap hajnalban a­ csendes-óceáni Belau Köztársaság elnöke­­ ellen. Haruo Remeliik röviddel kórház­ba szállítása után meghalt. A politikus éppen lakása el­é tartott, amikor a merénylők több­ször rálőttek. Remeliiket tavaly novemberben választották meg második alkalommal a tizennégy­ezer lakost számláló köztársaság elnökévé. • , Kémkedés ügyében ítélkezett a leningrádi bíróság (TASZSZ) A leningrádi bíróság nemrég , bűnösnek találta és el­ítélte Gennagyij Petrovot, aki titkos értesüléseket továbbított a külföldi szervezeteknek, és meg­szegte a valutarend­elkezéseket" — írja a Trud.a szovjet szakszer­vezetek lapja­ vasárnapi számá­ban. › W Ql\ r ‡ ~ Budapest - Kairó 7 W J ) ■? f ~ SO* (‡. A kapcsolatok fejlesztése T­íz év óta — akkor Kairó volt, ezúttal pedig fővárosunk a Helyszín — első ízben kerül sor Hivatalos magyar—egyiptomi kül­ügyminiszteri tárgyalásokra. A szünet nem rövid­, de ez nem je­lenti azt, hogy a két ország kor­rektség jellemezte együttműködé­se szünetelt volna. Ez inkább csak emeli a mostani megbeszé­lések jelentőségét. Államközi kapcsolataink politikai alapját az a kölcsönös szándék adja meg, hogy a békés egymás mellett élés szellemében szorgalmazzuk az együttműködés fejlesztését külön­böző társadalmi berendezkedésű országok között. Ez vezérelte ha­zánkat 1947-ben is, amikor az arab országok közül legelőször Egyiptommal lépett diplomáciai kapcsolatra. Ez a kapcsolat az imperialista manőverek ellenére is kiállta az idők próbáját. Nem utolsósorban azért, mert hazánk, a Szovjetunió­val és a többi szocialista ország­gal együtt kezdettől fogva mind­máig támogatta Egyiptom és az arab országok — nem különben a palesztinai arab nép — igazsá­gos harcát a neokolonializmus, s különösképpen az izraeli agresz­­szió ellen. Külpolitikai tevékeny­ségünkkel következetesen igyek­szünk hozzájárulni, hogy a Közel- Keleten megszűnjön az izraeli ag­resszió minden következménye, amely a térség, sőt a világ béké­jét fenyegeti. Tudjuk, hogy Kairóban is a fen­ti célt vallják magukénak, de a hozzá vezető utat­ illetően eltér a két kormány véleménye, Egyip­tom — korábbi elnöke, Szadat po­litikáját­ követve — a Camp Da­­vid-i különmegállapodások mel­lett kötelezte el magát. Mi viszont a közel-keleti válság átfogó ren­dezésének a hívedeu&gyu.pi snagy véljük: erre­ a­ degalkangiastábjeigz­­ összes érintett ,, fél srésssyét©Aév,el megrendezendő nemzetközi fó­rum lenne, amely szavatolná a térség valamennyi országának és népének békéjét és biztonságát. , Úgy g­ondoljuk azonban,. ..hogy e véleménykülönbségek nem zár­­hatták ki sokrétű államközi kap­csolataink fejlesztését az egymás belügyeibe való be nem avatko­zás és­ a kölcsönös tisztelet­ alap­ján. Ezért is üdvözöljük,­­ hogy Egyiptom az utóbbi években mó­dosított valamennyit külpolitiká­ja egyoldalú — nyugati — orien­tációján, aminek egyik jeleként értékelendő külügyminiszterének budapesti látogatása is. A gazdasági együttműködés fej­­lesztése minden bizonnyal a külügyminiszteri megbeszélések középpontjában áll majd. E kér­déskör megvitatásához kedvező alapot teremtett, hogy hosszú szü­net után ismét magyar gazdasá­gi napokat , árubemutatót és szakmai előadássorozatot­­ ren­deztek Kairóban. Alkalmat nyúj­tott ez arra is, hogy az esemény megnyitására érkezett, Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes ve­zette magyar delegáció tagjai egyiptomi partnereikkel áttekint­sék a kétoldalú kapcsolatok ala­kulását. Hoszni Mubarak elnök fogadta Marjai Józsefet, aki a kor­mányfővel, több miniszterrel és tekintélyes egyiptomi üzletember­rel is találkozott. Konkrét megállapodá­­s szü­letett: hazánk 50 millió dolláros kormányhitelt nyújt Egyiptomnak mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokhoz. Ennek sikeréhez hozzájárult, hogy korábban Ván­­csa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter járt Egyip­tomban. Kairóban a magyar na­pok keretében megrendezett ke­­rekasztal-konferencián a magyar vállalatok képviselői pontos lis­tát kaptak azokról az egyiptomi beruházásokból, amelyekbe mód nyílna a bekapcsolódásra. A ma­gyar szakemberek különösen az agráripari komplexumok konzerv­ipari részlegeinek, a csirke- és tojásfarmoknak, hűtőházaknak, szarvasmarha-tenyésztő telepek­nek a kiépítésében, valamint az izzólámpagyártásban látnak szá­munkra lehetőségeket Egyiptom­ban. A Transelektro magyar külke­reskedelmi vállalat tavaly ki­lencmillió dolláros szerződést kö­tött az el-tabini erőmű korszerű­sítésére. Kilátás van nagyobb mértékű megállapodásra is,a­mivel ugyanott egy 300 megawattos erőmű építését tervezik, és 1958 óta El-Tabinban megelégedésre üzemelnek a magyar berendezé­sek. Szó van magyar járművek (villamosok, dízelvonatok) és energetikai berendezések export­járól is. A magyar—egyiptomi gazdasá­gi kapcsolatoknak hagyományuk vann: már az első világháború előtt a tengerentúli magyar export 25 százaléka ebbe az országba irá­nyult. Fejlődő országbeli partne­reink közül Egyiptom mindig is a ranglista három vezetőjének egyike volt. Árucsere-forgalmunk jelen­leg 60 millió dollár körül mozog, ami lényegesen alatta marad a valódi lehetőségeknek. Magyar részről megértéssel fogadják Kai­ró ama igényét, hogy növeked­jen a hozzánk irányuló egyipto­mi export, amely főleg gyapoltból, gyapotfonatból, bőráruból, földi­­mogyoróból, narancsból áll és jó­val elmarad a magyar kivitel szintjétől. Ugyanakkor a szak­emberek rámutatnak: Egyiptom összexportja teljes behozatalának felét sem teszi ki. Vagyis külke­reskedelmi mérleghiánya struktu­rális jellegű. Ezért magyar relá­cióban is a két oldal megfelelő aránya és nem a teljes kiegyen­súlyozás a cél. A külügyminiszteri­­tárgyalások­tól azt várjuk, hogy konst­ruktív eredményeik nyomán gaz­dasági és más téren az eddigi­nél dinamikusabban fejlődjenek mindkét ország javát szolgáló kapcsolataink. S úgy véljük, ez nemcsak a két ország, hanem — áttételesen — a világbéke ér­dekét is szolgálja. Pálfi Viktor / vendégünk . ^Dr. Ahmed Eszmat Abdel-Megid Dr. Ahmed Eszmat Abdel-Me­r­gid, az Egyiptomi Arab Köztársa­ság külügyminisztere 1923-ban született Alexandriában. Teljét fekt­­ottnulmá­­nyait Alexand­riában és Párizs­ban folytatta. A párizsi Sorbonne egyetemen 1951- ben védte meg doktori disszer­tációját, ame­lyet a nemzet­közi jog témájá­ról írt. Külügyi szol­gálata 1950-ben kezdődött, 1950— 54 között Egyip­tom londoni nagykövetségé­­nek titkára. Majd a külügyminisz­tériumban dol­gozott különbö­ző beosztások­ban, többek kö­zött vezette a Nagy-Britanniá­val foglalkozó osztályt, részt vett az angolokkal folytatott kivonulási tárgyaláso­kon és , tagja volt a francia— egyiptomi kapcsolatok helyreál­lításával foglalkozó bizottságnak (1957). Diplomáciai szolgálatot teljesí­tett Egyiptom genfi ENSZ-kép­­viseletén, később 1963—67 között az EAK párizsi követe volt.­ A Külügyminisztérium kulturális és műszaki együttműködési osztá­lyát vezette 1968—69 között, ez­után a Tájékoztatási Hivatal élé­re került. 1970- ben Párizsban nagykövet, 1970— 1972 között a ka­binetügyek ál­lam­minisztere­ . 1972-től 83-ig or­szága ENSZ-fő­­delegátusa. Részt vett több nemzetközi po­litikai és jogi konferencián, többek között az egyiptomi dele­gáció vezetője volt az el nem kötelezett orszá­gok A­colombói csúcstalálkozó­ján. Abdel-Megid vezette az egyip­tomi tárgyaló­­küldöttséget a Camp. David-i megállapodáso­kat előkészítő Mena House-i­­megbeszéléseken és részt vett az egyiptomi—izrae­li tárgyalásokon Iszmailiában, amikor Begin először látogatott el Egyiptomba. Az 1984. július 17-én meg­alakított kormányban a­­külügy­miniszteri­ tárcát kapta­ .­­ Nős, három fiú édesapja. (MTI) Szovjet-vietnami közös nyilatkozat Moszkvai tudósítónk telexjelen­tése. •Az ázsiai biztonsági folyamat koncepciójának gazdagítását ered­ményezte — egyebek mellett — Le Duannak, a Vietnami Kommu­nista Párt KB főtitkárának moszk­vai látogatása. Le Duan párt- és kormányküldöttség élén járt hi­vatalos baráti látogatásra a Szov­jetunióban. Négyszemközt és a küldöttségek plenáris tárgyalásán kétszer is tanácskozott Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtit­kárával. A szovjet sajtóban va­sárnap jelent meg a tárgyalások­ról kiadott szovjet—vietnami kö­zös nyilatkozat. A kétoldalú kapcsolatokban a gazdasági együttműködés fokozá­sáról szóló egyetértést eredmé­nyeztek a tárgyalások. Tavaly a szovjet-vietnami külkereskedel­mi forgalom egy milliárd 262 mil­lió rubel volt, a szovjet szállí­tások négyszeresen haladták meg a vietnamiakat. A Szovjetunió — összhangban a KGST csúcsérte­kezletnek a közösség gyengén fej­lett országait preferenciában ré­szesítő állásfoglalásával — növe­li Vietnamnak nyújtott gazdasági segítségét. 1986— 90-re új kedvez­ményes feltételű hitelt nyújt, s átütemezi a korábbi hitelek visszafizetését. Vietnam úgy fejleszti — a meg­állapodás értelmében — kaucs­uk-, gyümölcs- és zöldség-, valamint egyes ipari növények termesztését, továbbá könnyű- és helyiiparát, hogy szovjet importigényeknek is eleget tudjon tenni. Közös erővel valósítanak meg olyan programo­kat, amelyek a vietnami gazda­ságot fejlesztik, exportbázisát nö­velik. Mihail Gorbacsov a többi kö­zött helyeselte, hogy kezdődjenek tárgyalások az ázsiai—csendes­óceáni térség közép-hatótávolságú rakétákkal rendelkező országai között ezen eszközök számának korlátozásáról és csökkentéséről. Kijelentette, ho­gy a Kínával ki­alakult kapcsolatok normalizálása elősegítené az­­ ázsiai béke alap­jainak megszilárdítását. (szalay) Washington I^SALJ^-a^ásd­atra törekszik Cservov vezérezredes kommentárja (MTI) A katonai erőegyensúly­ról, az Egyesült Államoknak a SALT—2 szerződéssel kapacsola­­tos magatartásáról és az űrfegy­verzetek kérdésköréről beszélt egyebek között a szovjet televí­zió Kilences stúdió című külpo­litikai műsorában szombaton Nyi­­kolaj Cservov vezérezredes. A szovjet fegyveres erők vezérkará­nak csoportfőnöke konkrét szá­mokkal vázolta az Egyesült Álla­mok és­ a Szovjetunió hadászati, erőinek arányát, majd a közepes hatótávolságú eszközök terén ki­alakult helyzete)... Elmondta, hogy a Szovjetuniónak 850 hordozóesz­köze és mintegy kétezer nukleá­ris robbanótöltete" Ván"Eurójiának,­ míg a NATO-országoknak­­990 hordozóeszközön­­mintegy három­ezer robbanótöltete van elhelyez­ve. A SALT-2 szerződésről beszél­ve a vezérezredes hangoztatta: az Egyesült Államoknak semmi olyan bizonyítéka nincs, hogy a Szovjetunió megsérti a szerződést. Az az állítás, miszerint új, az SS—25-ös szovjet rakéta megjele­néséről vannak bizonyítékaik, nem helytálló. Az SS—25-ös ra­kéták nem léteznek, a régi, SS— 13-asok korszerűsített, szigorúan a­ szerződés előírásával összhang­ban korszerűsített változatát ne­vezik új rakétának. Erre azért van szükség, hogy­­ az MX-ek mel­lé felsorakoztathassák az új Mid­­getman rakétákat is, ezt pedig már tiltja a szerződés. Cservov vezérezredes szólt ar­ról is, hogy az Egyesült Államok megsérti a szerződés, más előírá­sai­t is, "így 'átcázbáli? ’kilövőállá­sokat, megnehezítve a­ Szovjet­uniónak az ellenőrzést. Az ameri­kai kormányzat tudatosan a SALT-2 szerződés, és lehetséges, hogy egyidejűleg­ a genfi tárgya­lások aláásására törekszik — mon­dotta.­­ • Az SZKP KB PB ülése (TASZSZ) Az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának legutóbbi ülé­sén a pártprogram újjászerkesz­­tésével kapcsolatos előkészülete­ket tekintették át. Kiemelték, hogy a pártprogram az SZKP XXVII. kongresszusának legfontosabb dokumentuma lesz, amely tartalmazza a párt által felhalmozott tapasztalatokat, mrxista-leninista módon elemzi a belpolitikai és a nemzetközi élet új jelenségeit. Hangsúlyozták, hogy a programnak reálisnak kell lennie, szorosan kell kapcsolód­nia az ország hosszú távú társa­dalmi és­ gazdasági fejlesztési ter­veihez. . . A politikai­ bizottság megerősí­tette Mihail Gorbacsovot a párt­program tervezetének­­elkészítésé­vel foglalkozó bizottság elnöki tisztségében és meghatározta a tervezettel kapcsolatos további munkarendet." A politikai bizottság áttekintet­te és jóváhagyta Mihail Gorba­csov és Hafez Asszad tárgyalá­sainak eredményeit. A pretoriai hadsereg támadása Angola ellen (MTI, Reuter) A Dél-afrikai Köztársaság hadseregének egysé­gei újabb támadást intéztek An­gola déli területei ellen. Coris­­tand Viljoen tábornok, a preto­riai hadsereg vezérkari főnöke bejelentette, hogy szombaton dél­­afrikai csapategységek hatoltak Angola déli területeire,­­ és ott negyvenöt személyt megöltek. A tábornok azt­ állította, hogy a meg­gyilkoltak a Namíbia függetlensé­géért küzdő SWAPO szervezet harcosai voltak. Constand Viljoen azt ígérte, hogy a szombaton be­hatolt Csapategységeket hamaro­san visszahívják Angola déli te­rületeiről. Pretoria ezt megelőzőleg a szomszédos Botswana ellen, inté­zett több emberáldozattal­ járó tá­madást. Akkor arra hivatkozott, hogy a fajüldöző politika ellen küzdő Afrikai Nemzeti Kongresz­­szus tagjai Botswanában támasz­pontokat építettek ki. ­ Amerikai lap legújabb értesülése a Gorbacsov-Reagan találkozó­ idejére­ (MTI) A The Washington Post című amerikai lap a hét végén azt az értesülését közölte, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között elvi megállapodás jött. l©tre, egy esetleges csúcsta­lálkozó helyérül és időpontjáról. Ezek szerint Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan találkozójára Genfben kerülhet sor, ez­ év no­vemberének második felében. Az amerikai külügyminisztérium az értesülést nem erősítette m­eg, de nem is cáfolta, csupán annyit kö­zölt, hogy a témáról tárgyalások folytak a két fél képviselői között. Hivatalos források azt­ is hozzá­fűzték a jelentéshez, hogy a­­ta­lálkozó létrejötte természetesen számos körülménytől függ, min­denekelőtt a genfi leszerelési tár­gyalások alakulásától,­ valamint attól, sikerül e megállapodásra jutni egy esetleges csúcstalálko­zó témaköreiben. "

Next