Magyar Hírlap, 1987. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-01 / 102. szám

1987. május 1., péntek (Folytatás az 1. oldalról) Keim, köztársasági elnök úr­ral, Franz Vranitzky kancellár úrral, Leopold Gratz úrral, a nemzetgyűlés elnökével és má­sokkal, elsősorban a kétoldalú kérdéseket ölelték fel. (Itt kell megjegyezni, hogy az osztrák sajtó vezető helyen számol be a magyar külügy­miniszter bécsi programjáról, kiemelve a szerdán aláírt ha­tárjelzési, illetve a nukleáris erőművekkel kapcsolatos infor­mációcseréről szóló megálla­podások fontosságát, valamint azt, hogy rövidesen várható a magyar—osztrák beruházásvé­delmi megállapodás megkötése is.) Dr. Várkonyi Péter leszö­gezte: a Magyar Népköztársa­ságnak alapvető érdeke fűző­dik ahhoz, hogy minél előbb az eredetileg kitűzött jó ered­ménnyel záruljon a bécsi euró­pai utóértekezlet. Ebből a cél­ból igen nagyra tartja, hogy az ott előterjesztett 138 javas­latból négynek társszerzője Magyarország is. A javaslatok megfogalmazói között mindhá­rom országcsoportból való ál­lamok képviselői megtalálha­tók. Már csak ezért is kon­szenzusra számíthatnak ezek az előterjesztések. Miután az egész osztrák köz­véleményt, a sajtót, a rádiót és a tévét is napok óta a Wald­heim köztársasági elnökkel kapcsolatos washingtoni állás­­foglalás foglalkoztatja, megkér­dezték a magyar külügymi­nisztert, várható-e az osztrák államfő magyarországi látoga­tása? — Immár hagyomány or­szágaink között, hogy a politi­kai vezetők kölcsönösen láto­gatást tesznek egymás hazájá­ban. Ez vonatkozik a köztár­sasági elnökre is. Mi nagy je­lentőséget tulajdonítunk ezek­nek a magas szintű politikai kapcsolatoknak. Természetesen napirenden van az osztrák szö­vetségi elnök látogatása, annál is inkább, mert 1979 óta érvé­nyes meghívással rendelkezik a legfőbb államjogi méltóság betöltője. Előtte azonban még az idei második félévben, Vra­nitzky kancellár úr jön Ma­gyarországra. Jövőre pedig az elnöki látogatás lesz időszerű. A két fél munkálkodik az idő­pont egyeztetésén. Kérdés hangzott el a ma­gyarországi gazdasági reform megvalósításával kapcsolatosan, valamint arról is, hogy „nem egyirányú utca-e” olyan or­szággal megállapodást kötni nukleáris információk cseréjé­ről, amelynek, miként Auszt­riának, nincs is atomerőműve? Várkonyi Péter hangoztatta, hogy a tapasztalatok jó egy éve azt mutatják, igen fontos eb­ben a témakörben a gyors és pontos tájékoztatás. Az egyik legnagyobb példányszámú oszt­rák napilap, a „Kurier" mun­katársa — hivatkozással a bé­csi utókonferencián a nemzeti kisebbségekről előterjesztett kanadai, jugoszláviai és ma­gyar indítványra — a romá­niai magyar nemzetiséggel kap­csolatos magyar állásfoglalás iránt érdeklődött. Várkonyi Péter válasza: — A bécsi konferencián a magyar küldöttség minden kér­désben a hivatalos magyar ál­láspontot fejtette ki. A nemze­tiségek vonatkozásában a ma­gyar gyakorlatot is ismertette. Nem tért ki más országok gya­korlatára. A nemzetiségek kér­dése élő probléma Európában. Álláspontunk: a határainkon kívül élő nemzetiségek legye­nek jó állampolgárai annak az országnak, ahol élnek, ápolják saját anyanyelvüket, kultúrá­jukat, kapjanak is lehetőséget arra, és tartsák a kapcsolatot azzal az országgal, ahol az anyanyelvi többség él. Ez a mi politikánk. Tudjuk, hogy a nemzetiségi kérdés minden or­szágnak kizárólagos belügye. Vannak persze nemzetközi ki­sugárzásai is, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ahol ilyen problémák adód­nak, ott kétoldalú tárgyaláso­kon kell őket megoldani. Sem­miképp sincs szükség arra, hogy ebbe mások is beleszóljanak, beleavatkozzanak. A történe­lem arra tanított bennünket, hogy ezt a kérdést magunknak kell megoldanunk. A Magyar Hírlap munkatár­sa azt kérdezte Várkonyi Pé­tertől, hogy szóba került-e Alois Mockkal folytatott tár­gyalásain a magyar exportot hátrányosan megkülönböztető osztrák behozatali vámok ügye, a diszkrimináció felszámolása, hogy ezáltal a mostaninál kor­szerűbbé váljék a magyar ki­vitel Ausztriába? — Nem akarunk jobb keres­kedelmi feltételeket másokénál — szögezte le Várkonyi Pé­ter —, a másokéval egyenlőket viszont igen szeretnénk, ha megszüntetnék a számunkra rendkívül kedvezőtlen, mások számára azonban kedvező, vámrendelkezéseket. Ezt a kér­dést részletesen meg kell tár­gyalni, meg kell oldani. Mind­két részről megvan az erős po­litikai szándék, hogy tovább javítsuk a gazdasági kapcsola­tok feltételeit. Ezt itt tapasz­taltam. Ha a politikai szándék megvan, a részletkérdésekről majd a szakemberek, az illeté­kes miniszterek tárgyalni is fognak. Hangsúlyozom: igen bonyolult kérdésről van szó. Ráadásul a kérdést néha félre­értik. Mi ugyanis nem előjogo­kat kérünk, bár a GATT-elő­­írások alapján (miután Ma­gyarország és Ausztria is tagja a vámuniónak) járna nekünk is a kedvezményes elbírálás. Sok szó esik a legnagyobb kedvez­mény elvéről, ami a gyakor­latban nem más, mint a má­sokkal egyenlő elbírálás. Mint látható, a „legnagyobb kedvez­mény elve” kifejezés lényegé­ben elveszítette eredeti értel­mét. Bécs, 1987. április 30. Kulcsár László I . : A magyar külügyminiszter bécsi sajtókonferenciája A Pravda cikke a bécsi utókonferenciáról A helsinki folyamat a világpolitika kedvező tényezőjévé vált (MTI) A bécsi utókonferencia eddigi menete is bizonyítja, hogy a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország által kezdeményezett helsinki folyamat az európai és a világpolitika elválaszthatatlan részévé és kedvező tényezőjévé vált — állapítja meg­ a Pravda tegnapi számában Jurij Kaslev, a tanácskozáson részt vevő szovjet küldöttség vezetője. A tavaly novemberben kezdő­dött találkozó eddigi fordulóit ér­tékelve a szovjet diplomata rá­mutat: a fordulók eredményei tükrözik, hogy az európa­ak ér­dekeltek a helsinki folyamat to­vábbvitelében. A konferencia egyetlen felszólalója sem kérdő­jelezte meg ennek jelentőségét, s még az Egyesült Államok sem lép fel nyíltan a helsinki záró­okmány ellen, noha — enyhén szólva — nem tanúsít iránta lel­kesedést. Érlelődnek a feltételek ahhoz, hogy az európai bizton­ság és együttműködés ügye új lendületet és dimenziókat kapjon. Kezdenek kialakulni a gazdasá­gi, a humanitárius és az egyéb irányú együttműködés fejleszté­sének szélesebb távlatai. A kér­dés most az, hogy az európai ál­lamok képesek lesznek-e kihasz­nálni a helsinki folyamat gazda­gításának új lehetőségeit, vagy ezek megvalósítatlanul maradnak. Az utóbbi eshetőség sincs ki­zárva, amennyiben a nyugati partnerek nem változtatják meg eddigi politikai gondolkodásmód­jukat — írja Jurij Kaslev. Az idők azonban mégis változ­nak, s Nyugat-Európában — bár csak lassan és bátortalanul — már érvényesülni kezd az új szemléletmód is. Európa és a vi­lág ügyeire vonatkozóan. Bécs­ben mind a szocialista, mind a kapitalista országok egész sor fontos javaslatot tettek a gazda­sági-kereskedelmi, műszaki-tudo­mányos és környezetvédelmi együttműködés fejlesztésére. Ami az emberi jogokat és a humani­tárius kapcsolatokat illeti, az eb­ben a tárgyban benyújtott nagy­számú javaslat — nem számítva egyes maximalista, megvalósítha­­t­­atlan NATO-indítványokat — alapul szolgálhat általánosan el­fogadható megállapodásokhoz — írja Kasler. Erősen vitatható állásfoglalások a nyugat-berlini jubileumi ünnepségen Kiküldött tudósítónk telefon­­jelentése: AZ NSZK államfőjének tisz­­­teletére eljátszott nyugatnémet himnusszal kezdődött a város 750. születésnapjának megün­neplése Nyugat-Berlinben. A charlottenburgi nemzetközi konferenciaközpont épületében négy és félezer vendég foglalt helyet. Két órán át folytatódtak az ünnepi beszédek, köztük érett és kevésbé megfontolt, egyes esetekben a valóságtól alaposan elrugaszkodott emlékező sza­vak. Ez utóbbiak homlokegye­nest ellentmondtak a város helyzetét szabályozó 1971-es négyoldalú egyezménynek. A dokumentumot aláíró négy szövetséges hatalom közül a rendezvényről távolmaradt a Szovjetunió képviselője. Eber­hard Diepgen kormányzó pol­gármester bevezető üdvözlő mondatait — mintha a Spree partján nem két város létezne , valamennyi ,,berlinihez” in­tézte. A nemzetközi megállapo­dást figyelmen kívül hagyva, hangsúlyozta, hogy Nyugat- Berlin ,,az NSZK-hoz tartozik". Élesen támadta az NDK-t a két várost elválasztó határ miatt. A berlini fal­u mondotta „tör­ténelmileg nem lehet tartós­’. A „közös jövő reményében" odáig is elment, hogy „Berlint a német nemzet fővárosának” nevezze. Mint mondta: közös a történelmünk, közös lesz a jövőnk is. Mintha csak Diepgen meg­hökkentő beszédét akarta volna ellensúlyozni, Willy Brandt a város egykori polgármestere, tiszteletbeli polgára, felszólalá­sát azzal kezdte, hogy emlékez­tetett az 1937-es 700 éves év­forduló „bombasztikus, torz megünneplésére", a nemzeti szocialisták felelősségére. Nagy szavak helyett kis lépésekre van szükség — mondotta a sta­tus quo-val számolva arra kell törekedni, hogy a két város együttélése minél zavartala­nabb legyen.­Kifejtette, hogy a Spree túlpartján, az NDK fő­városában is sokat tettek a vá­ros építéséért, szépítéséért. Ugyanakkor Brandt nem ta­gadta meg évtizedes álláspont­ját: a német kérdés, a város helyzetének rendezése csak európai összefüggésben képzel­hető el — emelte ki. Kohl kancellár a város kul­túrtörténeti szerepét, szellemi kisugárzását méltatta. Talán a kormányzó polgármesternél va­lamivel mérsékeltebb hangon fogalmazott, de úgy tűnt a va­lóságról ő sem akar tudomást venni. „NDK-beli honfitársai­hoz­’ szólt, az emberi jogok megsértését, erőszakot emlege­tett. Nyugat-Berlin fejlődése továbbra is a bonni kormány­zat politikájának súlypontja marad mondotta. Az erősen vi­tatható állásfoglalásokat, a Nyugat-Berlini évfordulós ün­nepség nyitányát az erre az al­kalomra készült kantáta zárta. Nyugat-Berlin, 1987. április 30. Karcagi Katalin Június 11. Választások Nagy-Britanniában? (MTI) Mértékadó források sze­rint Margaret Thatcher brit kor­mányfő feltételesen úgy döntött, hogy június 11-re írja ki az ál­talános választásokat. A brit la­pok tegnap egybehangzóan je­lentették, hogy a kormányfő a legutóbbi kabinetülésen közölte ezt a szándékát kollégáival, és egyetlen miniszterének sem volt ellenvetése. Végső döntését a konzervatív kormányfő függőben hagyja má­jus 10-ig, amikor már kezében lesznek a május 7-én lezajló hely­­hatósági választások eredményé­nek számítógépes elemzései. NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap Megalakult az új finn kormány (Folytatás az 1. oldalról) Tokrata, hét koalíciós párti, két svéd néppárti és egy falusi párti politikus foglal helyet. Az új kormányfő Harri Hei­kert, a Finn Bank igazgatója a Koalíciós Párt egykori elnöke lett. Miniszterelnök-helyettes, kül­ügyminiszter Kalevi Sorsa, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke, az előző kormány miniszterelnöke lett. Az új kormányfő MTI Külföldi Képszerkesztőség Strougal kínai tárgyalásairól Tovább bővíthető az együttműködés (MTI) A csehszlovák-kínai po­litikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztésének további jelentős lé­péseként értékelte szerdán véget ért kínai látogatását Lubomír Strougal csehszlovák miniszter­­elnök. A Rudé Právo tegnapi számában közzétett interjúban a kormányfő kínai tárgyalásairól szólva hangsúlyozta: partnereivel megállapították, hogy az inten­zívebb együttműködésnek semmi­féle akadálya nincs. (AP) A NATO magas rangú ka­tonai tisztségviselői — Richard Perle amerikai hadügyi államtit­kár elnökletével — a legutóbbi szovjet fegyverzetcsökkentési ja­vaslatokról tanácskoztak szerdán a szövetség brüsszeli központjá­ban. A genfi szovjet—amerikai fegy­verzetcsökkentési tárgyalásokon képviselt szovjet álláspontról tá­jékoztatta szerdán a holland par­lament külügyi állandó bizottsá­gát Nyikolaj Rogyionov szovjet diplomata, Eduard Sevardnadze külügyminiszter különmegbízott­­ja. (MTI) Jean-Bernard Raimond francia külügyminiszter Washing­tonba repült, hogy kifejtse a fran­cia kormány álláspontját a szov­jet és az amerikai közepes és rö­vid hatótávolságú rakéták kölcsö­nös európai kivonásáról. Chirac miniszterelnök néhány nap múlva Strasbourgban beszél ugyanerről a kérdésről Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral. \ •it / / 'i-Ts V Európai közepes hatótávolságú atomfegyverek! Konzultációk a szovjet javaslatokról Nakaszone Washingtonban tárgyal (MTI) Az Egyesült Államok megbízható barátjának nevezte Reagan amerikai elnök tegnap Nakaszone­­ japán miniszterelnö­köt, kijelentve, hogy a két ország között „ritkaságszámba menő jó viszony” áll fenn. Bár megálla­pította, hogy „még a legjobb barátok között is lehetnek nézet­­eltérések". Nakaszone tegnap kezdte meg washingtoni tárgyalásait, elsőnek Reagan elnökkel. Bár a tárgya­lások középpontjában a két or­szág közötti ,­kereskedelmi hábo­rú" áll, Reagan üdvözlő beszédé­ben igyekezett elsősorban a kap­csolatok pozitív oldalára helyez­ni a hangsúlyt. „A kereskedelem rendszere ma módosításokra szorul, de a vá­lasz erre nem a korlátozás, ha­nem a lehetőségek növelése" — mondotta az amerikai elnök. A japán kormányfő válaszában kijelentette: a tárgyalásokon is­merteti majd, milyen intézkedé­seket kíván kormánya tenni a kereskedelmi problémák megol­dására. Ceraszimov a genfi tárgyalásokról A szovjet előterjesztés következetesebb, átfogóbb az amerikai elgondolásnál (MTI) Az európai közepes ha­tótávolságú rakéták felszámolá­sáról kötendő egyezmény szovjet tervezete — amelyet hétfőn ter­jesztettek elő a­­genfi tárgyaláso­kon — figyelembe vette az előző­leg kidolgozott amerikai elgon­dolást, de annál lényegesen kö­vetkezetesebb és átfogóbb — han­goztatta Gennagyij Ceraszimov, a szovjet külügyminisztérium infor­mációs főosztályának vezetője tegnap Moszkvában tartott sajtó­­tájékoztatóján. Mint elmondta, a szovjet ter­vezet megfelel az ismert reykja­­viki formulának, amelyet Schultz amerikai külügyminiszter közel­múltbeli moszkvai tárgyalásain is megerősítettek. Eszerint az euro­­rakéták teljes, az úgynevezett nul­la változat szerinti megsemmisí­tését irányozzák elő, továbbá azt, hogy ugyanilyen típusú rakéták 100—100 robbanótöltete megma­radhat a Szovjetunió ázsiai ré­szén és az Egyesült Államok terü­letén. A Szovjetunió azt javasolja, hogy az európai rakétákat a két fél szakaszonként, de teljes egy­idejűséggel számolja fel, s terve­zete tiltja az ilyen kategóriába tartozó új rakéták kifejlesztését. Ezzel szemben az amerikai terv nem biztosítja a két fél lépései­nek egyidejűségét, megengedné az eddigi középhatótávolságú raké­ták (nevezetesen az amerikai Per­shing—2-k) rövidebb távúra való átszerelését, a szárazföldi raké­ták tengeri telepítésűre való át­alakítását és a felszámolandó ra­kéták újabb változatainak létre­hozását. Mindez egyoldalú elő­nyökhöz juttatná az Egyesült Ál­lamokat, ellentmondana az egyez­mény céljának, ezért teljes mér­tékben elfogadhatatlan. A szóvivő kifejtette: a szovjet tervezet szigorú és következetes megoldást tartalmaz az ellenőrzés­re vonatkozóan: az egyezmény végrehajtását ellenőrizni kell a helyszínen mindenütt, ahova ra­kétákat telepítettek, ahol ezeket leszerelik, megsemmisítik; előállí­tási helyeiken, a raktárakban, a kísérleti terepeken, a katonai tá­maszpontokon, beleértve a har­madik országokban lévőket is. Geraszimov bejelentette, hogy Jacques Chirac francia miniszter­elnök május közepén néhány na­­pos hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. A közeli napok­ban ugyancsak Moszkvába várják Bernardo Sepulveda mexikói kül­ügyminisztert. Befejezte moszkvai tárgyalásait az Arab Liga jószolgálati küldött­sége, amely az iraki iráni háború megszüntetéséért munkálkodik. Ezzel kapcsolatban a külügyi szó­vivő hangoztatta: a Szovjetunió tevékenyen részt kíván venni az ezirányú nemzetközi erőfeszíté­sekben. * Gennagyij Geraszimovot meg­kérdezték arról, hogy várhatóan mi lesz a sorsa az Egyesült Ál­lamokból a napokban a Szovjet­unióba vitt, szovjet bíróság által távollétében már korábban halál­ra ítélt Kari Linnasz észt nem­zetiségű háborús bűnösnek. A szóvivő utalt arra, hogy az ilyen ügyeket a szovjet törvényeknek megfelelően intézik. Elmondta: a szintén az Egyesült Államokból tavaly visszaszállított ukrán há­borús bűnöst, Fedor Fedorenkót a szimferopoli bíróság tömeggyil­kosságban való részvétel vádjá­val golyó általi halálra ítélte. A jövő héten kezdődnek a tanúkihallgatások Hivatalos vádemelés (MTI) Megtörtént az első hiva­talos vádemelés az Irán-kontra botrány ügyében, s ez mindjárt szenzációs fordulatot hozott. Carl „Spitz" Channel, aki konzervatív mozgalmak, így a nicaraguai el­lenforradalmárok javára gyűjtött hatalmas pénzösszegeket, a bíró­ság előtt Oliver North alezredest, a Nemzetbiztonsági Tanács volt munkatársát nevezte meg bűn­­­­társaként. Channel ellen egyelő­ az Irangate-ü­gyben­ re amiatt emeltek vádat, hogy a kontrák javára összegyűjtött pénzösszegekről az adományozók előtt azt állította: az összeget „jó­tékony célú adományként" le le­het számítani az adóalapból, s ezzel súlyosan megkárosította az adóhatóságokat. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az összegeket az akkor érvényes rendelkezések ellenére az ellenforradalmárok felfegyverzésére fordították. VILÁGHÍRADÓ Vranitzky nem mondja le washingtoni látogatását (MTI) Az amerikai kormány Kurt Waldheim államfő elleni intézkedése dacára sem mondja le egyesült államokbeli látogatá­sát — jelentette be tegnap a saj­tó előtt Franz Vranitzky osztrák kancellár. Alois Mock külügyminiszter felkérte a bécsi amerikai nagy­követet: igényelje kormányánál a bizonyítékok előterjesztését, amelyek alapján az intézkedést hozták, hogy az államfőt meg­­védhessék az igazságtalan vádak­tól, mondotta a kancellár. Nyers formában egyébként készen áll már a Waldheim felkérésére ösz­­szeállított dokumentáció világhá­borús szerepéről, s azt nyilvános­ságra fogják hozni. Genfben véget ért a leszerelési értekezlet tavaszi ülésszaka (TASZSZ, AP) Tegnap befeje­ződött a genfi leszerelési érte­kezlet tavaszi ülésszaka. A részt­vevő 40 ország küldöttsége június 9-én gyűlik majd újra össze, hogy folytassa tárgyalásait, és hogy a nyári ülésszak végén jelentést készítsen az ENSZ-közgyűlés szá­mára. A tavaszi ülésszakon nem si­került áttörést elérni a két leg­fontosabb kérdésben, a vegyi fegyverek és a nukleáris fegyver­­kísérletek betiltásában, amerikai és más nyugati küldöttségek sze­rint azonban az utóbbi három hó­napban bizonyos előrelépést lehet elkönyvelni a vegyi fegyverekkel kapcsolatos tárgyalásokon. Husszein király és Peresz külön megállapodása? (MTI, AFP) Az izraeli rádió tegnapi közlése szerint Husszein jordániai király és Simon Peresz izraeli külügyminiszter áprilisi londoni találkozóján megállapo­dott egy munkaokmányban, amely előirányozza a közel-keleti nemzetközi békekonferencia ösz­­szehívásának módozatait. A hírt Jordániában cáfolták. A rádió szerint az okmány azt tartalmaz­za, hogy az esetleges konferen­cián a jordániai uralkodó kül­döttségében nem venne részt a PFSZ képviselője. Odaítélték a Lenin-békedíjakat (TASZSZ) Odaítélték az 1985— 86-os Lenin-békedíjakat azoknak az ismert személyiségeknek, akik a legtöbbet tették a béke meg­őrzéséért. A kitüntetettek: Julius Nyerere tanzániai politikus és államférfi, Herbert Mies nyugat­német politikus, Petar Tancsev bolgár politikus és államférfi, Dorothy Hodgkin brit tudós és közéleti személyiség és Miguel d’Escoto Brockman nicaraguai politikus, II. János Pál az NSZK-ban (MTI) Tegnap délután négyna­pos látogatásra az NSZK-ba ér­kezett II. János Pál pápa. II. János Pál találkozik Richard von Weizsäcker szövetségi elnök­kel, Helmut Kohl kancellárral. Atomrobbantás Nevadában (TASZSZ) Tegnap reggel az Egyesült Államok nevadai kísér­leti telepén újabb atomrobban­tást hajtottak végre.

Next