Magyar Hírlap, 1987. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-24 / 173. szám

Magyar Hírlap GAZDASÁG Esély az állást keresőknek Munkanélküliség ellen: közhasznú munkavégzés - Körkép a megyék első tapasztalataiból Közmunka. Finomabban — hivatalosabban — fogalmazva: közhasznú munkavégzés. Bevezetésekor számtalan régi ideával kell leszámolnunk. De tévedés, hogy ezzel a munkanélküliség korszaka is kezdetét vette volna: a megbecsült, jó szakemberek ettől még manapság is találnak maguknak új állást. A jövő azonban azt sejteti: a leépítések, átszervezések során a közmunka intézménye nagyon fontos szerepet tölthet be. Min­denesetre megkezdődött ez a fajta foglalkoztatás is, miközben még megválaszolatlan számos kérdés. Például, mi lesz a gyenge munkaerőkkel? Az ígéretek szerint felmondanak nekik. S mivel máshol nem kapnak állást, hova mehetnek újra? A munka­közvetítőhöz közmunkáért... Alábbi összeállításunk a közhasz­nú munkavégzés első tapasztalatairól számol be. Szolnok az országos adatok alapján azon megyék közé tar­tozik, ahol nagyon sokan várták a közhasznú munkák megszer­vezésének lehetőségét. Igaz, el­sősorban nem azokról van szó, akik miatt fölfelé kellene iga­zítani a teljesítménynormá­­ikat... — Két évvel ezelőtt még ná­lunk is munk­aerő-túlkereslet volt — kezdi a beszélgetést Szöllősi Ferencné, a Szolnok Megyei Tanács munkaügyi osz­tályvezető-helyettese. — Igaz, már abban az időben akadt 40—50 olyan ember, akinek nem tudtunk azonnal munkát szerezni. Ezek többnyire segéd­munkások, pályakezdő fiata­lok, vagy vándormadarak vol­tak. Nekik gyakran két-három hónapot is kellett várniuk ar­ra, hogy elhelyezkedhessenek. — Már akkor felvetődött a közhasznú munkavégzés beve­zetésének gondolata. Főleg a családfenntartók elhelyezkedé­sének megoldását szorgalmaz­tuk. Ám abban az időben még nem volt elegendő pénz, ennek anyagi feltételei csak az idén júllius 1-jével valósultak meg. Bár a tanács pénzügyi keretei még most is szűkösek, az álla­mi támogatással kiegészítve meg tudjuk oldani a feladatot. — Hogyan fest Szolnok me­gye munkaerőhelyzetének ké­pe? — A lakosság létszáma 432 ezer, közülük 241 ezer a mun­kavállalási korú, és ebből 193 ezren dolgoznak valójában. Ne­gyedévenként általában 1300- an jelentkeznek a munkaköz­vetítő irodáknál azzal a gond­dal, hogy nem tudnak elhelyez­kedni. Ez a szám egyre na­gyobb. Közel 80 százalékuk azonnal talál munkát, de nő azoknak a száma — jelenleg 400—500-an lehetnek —, akik többhónapos kivárásra kény­szerülnek. — A munkaerő másik, nagy része a régi módon távozik — a maga által keresett munka­helyre. Azt sem árt megjegyez­ni, hogy mindig volt egy olyan réteg, amelyik roppant nehe­zen talált magának munkát. De adataik nem kerültek nyil­vánosságra, mert nálunk pél­dául csak 1982 óta működik a munkaközvetítő iroda. Kötelezettség, szabadság — Mi lesz a nehezen elhe­lyezkedők sorsa? Manapság ugyanis még érvényben van a munkavállalási kötelezett­ség... — Elsősorban a tanácsi kom­munális vállalatoknál próbál­juk őket elhelyezni. De azt is meg kell jegyezni, hogy Ma­gyarországon munkavállalási szabadság v­an, tehát minden­ki csak ott dolgozik, ahol ked­ve van. Azok, akiknek semmi­lyen munkát nem tudunk biz­tosítani, a munkaközvetítő iro­da által kiállított irányítólappal igazolhatják magukat a rend­őri szervek előtt. — A közhasznú munka beve­zetésével tehát szebb lesz a me­gye munkaerőképe? — Mondhatjuk úgy is, de a dolog lényege mégis az, hogy 100—120 ember foglalkoztatá­sát tudjuk így megoldani. Eb­ből körülbelül 40-en kapnak munkát Szolnokon, ugyaneny­­nyien Karcagon és Tiszaburán Szolnok megyében a leg­több állásra váró Karcagon van. Ezzel kapcsolatban kér­­deztük Fazekas Sándornét, a Megyei Munkaerő Szolgá­lati Iroda vezetőjét.­­ Nálunk a „munkanél­küli” nők általában odaha­za vannak, a férfiak pedig alkalmi munkákat vállal­nak, például építkezéseken vagy pedig idős emberek kertjét gondozzák. Közöttük igen sok a többgyermekes, akik csak akkor kapják meg a családi pótlékot, ha folya­matos munkaviszonyuk van. De többségük mégis — hogy ők mondják — „szed­heti" a pótlékot, mert el­­helyezkedhetnek el. A legtöb­ben egyébként Karcagon vára­koznak, körülbelül 160-an. A közhasznú munka két hó­napos munkaszerződést jelent, amit folyamatosan lehet meg­újítani — elméletileg a végte­lenségig. De eközben a munka­­közvetítő irodák feladata, hogy folyamatosan állást keressenek az illetőnek. Az ilyen munka­­lehetőségeket egyébként most elsősorban a fiatalkorúaknak és a családfenntartóknak szán­ják Szolnok megyében, ez utóbbiaknak már csak azért is, mert a családi pótlékot csak folyamatos munkaviszony mel­lett folyósítják. — De ezek a mostani megol­dások mégsem lehetnek végle­gesek .. . — Valóban nem. Hosszú tá­von nemcsak a közhasznú munkavégzés lehetőségeit kí­vánjuk bővíteni, hanem új munkahelyeket is akarunk te­remteni, vállalatok „idecsalo­­gatásával". Ám ez nem egysze­rű feladat, manapság egyre ke­vesebb az erre vállalkozó. Pél­dául a Karcagon üresen álló üzemcsarnokokhoz másfél éve nem találunk olyan céget, amelyik technikát is adna. De említhetném az abádszalóki általános iskola üresen álló épületét — itt sincs jelentkező, igaz, az átalakítást nekik kéne elvégezniük. — Milyen fórumokon kere­sik a vállalkozókkal a kapcso­latot? — Fölkerestük az illetékes minisztériumokat, de emellett mindenki felhasználja a szemé­lyes ismeretségeit is. Ám úgy tűnik, nem sok eredménnyel. — A közhasznú munkaválla­lást az emberek egymás között közmunkának nevezik. Milyen végzettségűek azok, akik így kívánnak elhelyezkedni? — Karcagon például a 87 fel­nőtt várakozó közül csak hár­man vannak szakmunkások, de ők sem a legjobb munkaerők. A többiek 2—4—6 általános is­kolai osztályt végeztek. A 27 pályakezdő — itt is fele arány­ban találhatók fiúk és lányok — többsége sem végezte el a 8 általános iskolát. — Miből tartják fenn magu­kat ezek az emberek és azok, akik továbbra sem jutnak munkához? — Alkalmilag mindenki el tud helyezkedni valahol. Itt kell megjegyezni, attól, hogy valaki a várakozólistán szere­pel, még korántsem biztos, hogy valóban dolgozni akar. Főként nyáron gyakori — ami­kor jól fizető alkalmi munka­­vállalási lehetőségek is sűrűb­ben adódnak —, hogy a mun­gendó, ha valamelyik köz­vetlen rokonuk dolgozik. Az­­ igaz, hogy némelyek így sem jutnak családi pótlék­hoz. Sokan pedig azért nem kívánnak elhelyezkedni, mert az alkalmi munkák gyakran jobban fizetnek, és még gyerektartást sem von­nak le. — Augusztusban indul a közhasznú munka, ami pél­dául a börtönviselt embe­reknek és a cigány lakosság­nak kifejezetten segít a rehabilitációban: ha tisztes­séggel dolgoznak, feltétlenül őket fogjuk ajánlani, amint újabb munnkalehetőség nyí­lik. é. m. s.­kaközvetítő irodák által szinte kikönyörgött munkahelyről két héttel az elhelyezkedés után azért megy el valaki például libát tömni, mert nem kapott szabadságot. Nem mindenkinek tetszik Olyan község is akad, ahol közel százan jelentkeztek elhe­lyezkedési igénnyel. 80 ember­nek sikerült is egy két műsza­kos munkahelyet kialakítani: női varrodát. Végül azonban csak 16 ember helyezkedett el... Egy háziipari szövetke­zet pedig bedolgozók betanítá­sát vállalta, ám közben a téesz kihirdette, hogy háztáji földe­ket ad részesművelésbe, így egy-két hét betanulás után mindenki otthagyta a háziipa­ri szövetkezetét. — Az az igazság — folytat­ja Szöllősi Ferencné —, hogy az emberek — főként a nők — megszokták az otthonlétet és meggondolják, hogy 1—2 ezer forintért egyáltalán munkába álljanak-e. Most valóban ki fog derülni, hogy munkaválla­lási szándékuk komoly-e? — Milyen munkát kell vé­gezniük. — Szolnokon a városi köz­terület-fenntartó vállalattal kötött szerződés alapján park­­rendezést, télen pedig hóelta­­karítást, és egyéb, ilyen jellegű munkákat. Tiszaburán például belvízrendezések, Karcagon pe­dig szintén a közterület fenn­tartásával kapcsolatban kap­nak munkát. A munka­közvetítő irodáknak majdnem népművelőknek is kell len­niük: megértetni az emberek­kel, hogy ha most sem becsü­lik meg magukat, a jövőben még nehezebben kapnak mun­kát. Jön az új nemzedék . Nemcsak új munkahelye­ ket szerveznek manapság, ha­nem a meglévők is gyakran át­alakulnak a szerkezetváltás je­gyében. Szolnok megyében mi­lyen tapasztalatuk van erről? — Az átképzés — 1984 és 86 között — 694 dolgozót érintett, ez 5,8 millió forintunkba ke­rült. Ennek során például elemgyártókból tekercselők, betanított munkásból varróitok vagy cipőfelsőrész-készítők let­tek. Ez a két szakma egyéb­ként az utóbbi időben igen ke­resett. Olyanra is volt már pél­da, hogy egy munkahelyen kétszer kellett új szakmát ta­nulni az embereknek. Az egyik áfész melléküzemága ugyanis egy másik cég embereit is át­vette, akiknek előbb meg kel­lett tanulniuk a tekercselést, most viszont betanított varrók lesznek. — Az országos adatok sze­­rint 1990-től várható a pálya­kezdő fiatalok tömeges munká­ba állása. Számolnak ezzel is? — Szolnok városban 1991— 94 között tetőzik a csúcs, erre felkészültünk. Bár a megyében pillanatnyilag csökken a lakos­ság létszáma, a nyugdíjkorha­tár felemelése még nyitott kér­dés, és ez megnehezíti a ter­vezést ... — A munkavállalók többsé­­ge a munkaközvetítő irodáknál kopogtat. Szolnokon hogyan látják ezt az irodából? — Nálunk július 15-én indult a közhasznú munka — mond­ja Fecske Ferenc, a Szolnok Megyei Munkaerő Szolgálati Iroda csoportvezetője. — Az emberek a közterület-fenntar­tó vállalatnál fognak drogozni, teljesítménybérezésben. Bérük 2500 forint körüli, erre jön a teljesítmény szerinti bérezés, aminek elméletileg nincs felső határa. Ám ezeket az embere­ket és a teljesítményüket is­merve, mi 1000—4500 forintos keresetekkel számolunk. A szerződésben azt is kikötjük, hogy nem megfelelő munka­végzés esetén, vagy háromna­pos igazolatlan hiányzás után a szerződés felbontható. — Tapasztalataik szerint a munkahelyek minden munka­erőigényüket bejelentik? — Tény, hogy ezt nem min­dig szívesen teszik, pedig cél­ravezetőbb lenne, ha igényei­ket pontosan jeleznék, így mi is jobban tudnánk segíteni. — Kikkel vannak gondjaik? — Például az ötvenszázalé­kosan rokkant emberekkel, akik, ha munkába állna­k, le­het, hogy nem is tudják elérni a 2500 forintos keresetet. Ezt az összeget, ha nem találnak munkát, minden további nél­kül folyósítani kell nekik ... Érsek M. Zoltán A közmunka megszervezését fontolgató városokban közműépítésekhez is várják a jelentkezőket fotó: Ginák László Az útépítés, a parkrendezés, a közterület-fenntartás lesz várhatóan az a terület, ahol foglalkoztatják majd a legtöbb embert Fotó: Bánkuti András Borsodnak Az ország egyik legjobban iparosodott megyéjében, Bor­­sod-Abaúj-Zemplénben a szer­kezetátalakítás bizony a terü­leteken a munkaerő egy részé­nek felszabadulásával is együtt jár. A feleslegessé vált munka­erő egy részét átképzés után más területen tudják foglal­koztatni, míg másoknak a kor­kedvezményes nyugdíjat ajánl­ják fel. Mint Balabán Pétertől, a me­gyei tanács munkaügyi osztá­lyának vezetőjétől megtudtuk, közhasznú munkát egyelőre csak Miskolcon és Ózdon vé­geztetnek. A megyeszékhelyen 192 miskolci és városkörnyéki lakosnak küldtek értesítést ar­ról, hogy ilyen munkára a Mis­kolci Közterület-fenntartó Vál­lalatnál jelentkezhetnek. Az ér­tesítés kézhezvétele után 137- en vették fel a munkát, de hat személlyel már néhány nap után szerződést bontottak a fegyelmi vétség miatt. A lét­számot letöltendő, a napokban újabb értesítéseket küldtek szét a munkára várakozók között. Hasonló a helyzet Ózdon is, ahol július elején 199-en vették 13 millió jut kézhez a közhasznú munkára szóló értesítést. Közülük 165-en jelentek meg a kijelölt négy vállalatnál, intézményben , az ózdi kórházban, a városgaz­dálkodási és kertészeti válla­latnál, illetve a tanács gazda­sági ellátó szervezeténél —, de csak 156-an fogadták el a fel­ajánlott munkakört. Szerződést — amely egyelőre két hónapra szól — 139 fővel kötöttek az érintett cégek, ám két hét után négyen már fel is bontották azt. A hiányzókat a napokban igyekeznek pótolni, újabb, munkára várók értesítésével. A kezdeti lépések tehát meg­történtek az újszerű munka­végzés szempontjából legfrek­ventáltabb megyében. A terü­let fontosságát jól jellemzi, hogy az állami költségvetésből az e célra jóváhagyott 30 mil­lió forintnak több mint har­madát, 13 milliót Borsod,Abaúj- Zemplénben használják fel. A közeli jövőben Edelényben lát­nak hozzá a közmunka meg­szervezéséhez és Sátoraljaúj­helyen és környékén is igény van az ilyen foglalkoztatásra. Tóth Zoltán Hajdú-Bihar Bár az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal rendelkezése már július elején életbe lépett, Hajdú-Biharban még nincs na­gyobb igény a közhasznú mun­kák megszervezésére. Eddig egyedül a berettyóújfalui ta­nács költségvetési üzeme nyúj­tott be pályázatot és ezt el is fogadták, így augusztus 1-jétől körülbelül 40 dolgozót foglal­­ i kezdetnél hoztatnak. Várhatóan később nagyobb lesz a közhasznú munkák iránt igény, de mivel jelenleg a megyei vállalatok­nál 2040 betöltetlen munka­hely van, és a tartósan mun­kára várók száma 160, ezért a szervezés még nem gyorsult fel. Hajdú István 1987. július 24., péntek7 Baranyában is van jelentkező Baranyában három város: Komló, Mohács, Siklós, továb­bá Szentlőrinci nagyközség adott be pályázatot a közmun­ka bevezetésére. Az előkészüle­tek most folynak, és ha az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hiva­tal elfogadja a pályázatokat, akkor a négy helységben 50— 100 embert tudnak így foglal­koztatni. A közmunkákon, vagyis a közüzemi szolgáltatá­sokban — parkfenntartásban, útépítéséken — dolgozók a vá­rosgazdálkodási vállalatok, il­letve a költségvetési intézmé­nyek irányításával látják el feladatukat. Felső Pál Szellemi Totó öt fordulóban A nyertesek Ritkán tapasztalható érdeklődést váltott ki olvasóink kö­rében az az ötfordulós szellemi Totó, amely május 15. és június 12. között tett fel kérdéseket olvasóinknak. Érdeklődtünk az arany és az olaj árának változásáról a gabona, a hús konjunktúrájáról stb. — s bennünket is meglepett: a meglehetősen nehéz szakmai kérdésekre 400- an küldtek be megfejtést. S hogy a kérdések valójában talán túlságosan is súlyosak voltak — erre mutat az a tény, hogy 100 százalékos válasz, telitalálat nem érkezett — egyetlen megfejtőnk sem ítélte meg jól az arany árának alakulását. Ezért könnyű helyzetben volt az értékelőbizott­ság: „a beérkezett pályázatokból tíz találatos nem volt, 9 találatot egy, 8 találatot egy, 7 találatot hét megfejtőnk ért el”. Azaz sorsolni csak a harmadik helyre várományo­sok között kellett. (A sorsolási bizottság, amelyet Kiadó Vállalatunk Reklám- és Propagandaosztálya szervezett — Bessenyeiné dr. Horváth Klára közjegyző előtt — így a harmadik helyre július 20-án hét megfejtő közül sorsolta ki a szerencsés nyertest.) A Szellemi Totó öt fordulóban című játékunk első díját egy videomagnót Horváth László (7100, Szekszárd, Vincel­lér utca 18.), a második díjat, egy darab lézeres lemezját­szót Sárosi Károly (3021, Lőrinczi, József Attila utca 8.), a harmadik díjat, egy rádiót Sahin Tóth Jenő (1165, Buda­pest, Centenárium lakótelep H-épület 1-es lépcsőház, 3/2) olvasónk nyerte el. Az értékes nyereménytárgyakat Peky’s Funk, (az NSZK- beli elektronikai csomagküldő cég) és a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat ajánlotta fel, a Totó összeállításában és értékelésében a Konjunktúra és Piackutató Intézet mun­katársai működtek közre. Megfejtőinknek gratuláltunk, s arra kérjük őket, hogy nyereményeikért személyesen je­lentkezzenek szerkesztőségünk titkárságán 1987. július 30-án vagy 31-én déli 12 és 14 között. WSM ADÓLEXIKON (4.) Személyi vagy családi? Az adóreform előkészítése során vita tárgyát képezte, va­jon a jövedelemadó az egyéni (személyi), vagy a családi jö­vedelmet terhelje-e. Sokan, elsősorban a sokgyermekes csa­ládok helyzetére utalva, a családi jövedelmek adóztatása mellett érveltek, amikor is a családtagok számát is figye­lembe kellene venni. Mások viszont azzal érveltek, hogy egyrészt a nagycsaládosok társadalmi juttatásainak nem szabad a jövedelem nagyságától függenie, másrészt a csa­ládban élő nők — viszonylag alacsonyabb — jövedelmét egy családi adóztatás jobban, a férfiakét kevésbé terhelné és ez számos új társadalmi, foglalkoztatási problémához vezetne. Egyébként a tapasztalatok szerint számos nyugat­­euruópai ország, amelyben a családi jövedelmeket adóztat­ták — éppen a jelzett problémák érzékelése alapján —, különböző, sokszor igen bonyolult módszerekkel, igyek­szik az egyéni adóztatás felé haladni. A most bevezetésre előkészített jogszabály a személyi jö­vedelmek adóztatására épül A mezőgazdasági kisüzemi termelésből adódó jövedelem kapcsán azonban mégis fel­merül a család fogalma (l. ott), mert az erre vonatkozó előírások szerint, ha a tevékenységet a közös háztartásban élők együtt folytatják, úgy a jövedelmet a családtagok között meg kell osztani. Ugyanígy meg kell osztani a há­­zastársak között a házastársi vagyonközösség fennállása alatt eladott, a közös vagyonhoz tartozó vagyontárgy el­idegenítéséből, hasznosításából vagy átengedéséből szár­mazó jövedelmet.­

Next