Magyar Hírlap, 1987. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-24 / 173. szám
Magyar Hírlap GAZDASÁG Esély az állást keresőknek Munkanélküliség ellen: közhasznú munkavégzés - Körkép a megyék első tapasztalataiból Közmunka. Finomabban — hivatalosabban — fogalmazva: közhasznú munkavégzés. Bevezetésekor számtalan régi ideával kell leszámolnunk. De tévedés, hogy ezzel a munkanélküliség korszaka is kezdetét vette volna: a megbecsült, jó szakemberek ettől még manapság is találnak maguknak új állást. A jövő azonban azt sejteti: a leépítések, átszervezések során a közmunka intézménye nagyon fontos szerepet tölthet be. Mindenesetre megkezdődött ez a fajta foglalkoztatás is, miközben még megválaszolatlan számos kérdés. Például, mi lesz a gyenge munkaerőkkel? Az ígéretek szerint felmondanak nekik. S mivel máshol nem kapnak állást, hova mehetnek újra? A munkaközvetítőhöz közmunkáért... Alábbi összeállításunk a közhasznú munkavégzés első tapasztalatairól számol be. Szolnok az országos adatok alapján azon megyék közé tartozik, ahol nagyon sokan várták a közhasznú munkák megszervezésének lehetőségét. Igaz, elsősorban nem azokról van szó, akik miatt fölfelé kellene igazítani a teljesítménynormáikat... — Két évvel ezelőtt még nálunk is munkaerő-túlkereslet volt — kezdi a beszélgetést Szöllősi Ferencné, a Szolnok Megyei Tanács munkaügyi osztályvezető-helyettese. — Igaz, már abban az időben akadt 40—50 olyan ember, akinek nem tudtunk azonnal munkát szerezni. Ezek többnyire segédmunkások, pályakezdő fiatalok, vagy vándormadarak voltak. Nekik gyakran két-három hónapot is kellett várniuk arra, hogy elhelyezkedhessenek. — Már akkor felvetődött a közhasznú munkavégzés bevezetésének gondolata. Főleg a családfenntartók elhelyezkedésének megoldását szorgalmaztuk. Ám abban az időben még nem volt elegendő pénz, ennek anyagi feltételei csak az idén júllius 1-jével valósultak meg. Bár a tanács pénzügyi keretei még most is szűkösek, az állami támogatással kiegészítve meg tudjuk oldani a feladatot. — Hogyan fest Szolnok megye munkaerőhelyzetének képe? — A lakosság létszáma 432 ezer, közülük 241 ezer a munkavállalási korú, és ebből 193 ezren dolgoznak valójában. Negyedévenként általában 1300- an jelentkeznek a munkaközvetítő irodáknál azzal a gonddal, hogy nem tudnak elhelyezkedni. Ez a szám egyre nagyobb. Közel 80 százalékuk azonnal talál munkát, de nő azoknak a száma — jelenleg 400—500-an lehetnek —, akik többhónapos kivárásra kényszerülnek. — A munkaerő másik, nagy része a régi módon távozik — a maga által keresett munkahelyre. Azt sem árt megjegyezni, hogy mindig volt egy olyan réteg, amelyik roppant nehezen talált magának munkát. De adataik nem kerültek nyilvánosságra, mert nálunk például csak 1982 óta működik a munkaközvetítő iroda. Kötelezettség, szabadság — Mi lesz a nehezen elhelyezkedők sorsa? Manapság ugyanis még érvényben van a munkavállalási kötelezettség... — Elsősorban a tanácsi kommunális vállalatoknál próbáljuk őket elhelyezni. De azt is meg kell jegyezni, hogy Magyarországon munkavállalási szabadság van, tehát mindenki csak ott dolgozik, ahol kedve van. Azok, akiknek semmilyen munkát nem tudunk biztosítani, a munkaközvetítő iroda által kiállított irányítólappal igazolhatják magukat a rendőri szervek előtt. — A közhasznú munka bevezetésével tehát szebb lesz a megye munkaerőképe? — Mondhatjuk úgy is, de a dolog lényege mégis az, hogy 100—120 ember foglalkoztatását tudjuk így megoldani. Ebből körülbelül 40-en kapnak munkát Szolnokon, ugyanenynyien Karcagon és Tiszaburán Szolnok megyében a legtöbb állásra váró Karcagon van. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Fazekas Sándornét, a Megyei Munkaerő Szolgálati Iroda vezetőjét. Nálunk a „munkanélküli” nők általában odahaza vannak, a férfiak pedig alkalmi munkákat vállalnak, például építkezéseken vagy pedig idős emberek kertjét gondozzák. Közöttük igen sok a többgyermekes, akik csak akkor kapják meg a családi pótlékot, ha folyamatos munkaviszonyuk van. De többségük mégis — hogy ők mondják — „szedheti" a pótlékot, mert elhelyezkedhetnek el. A legtöbben egyébként Karcagon várakoznak, körülbelül 160-an. A közhasznú munka két hónapos munkaszerződést jelent, amit folyamatosan lehet megújítani — elméletileg a végtelenségig. De eközben a munkaközvetítő irodák feladata, hogy folyamatosan állást keressenek az illetőnek. Az ilyen munkalehetőségeket egyébként most elsősorban a fiatalkorúaknak és a családfenntartóknak szánják Szolnok megyében, ez utóbbiaknak már csak azért is, mert a családi pótlékot csak folyamatos munkaviszony mellett folyósítják. — De ezek a mostani megoldások mégsem lehetnek véglegesek .. . — Valóban nem. Hosszú távon nemcsak a közhasznú munkavégzés lehetőségeit kívánjuk bővíteni, hanem új munkahelyeket is akarunk teremteni, vállalatok „idecsalogatásával". Ám ez nem egyszerű feladat, manapság egyre kevesebb az erre vállalkozó. Például a Karcagon üresen álló üzemcsarnokokhoz másfél éve nem találunk olyan céget, amelyik technikát is adna. De említhetném az abádszalóki általános iskola üresen álló épületét — itt sincs jelentkező, igaz, az átalakítást nekik kéne elvégezniük. — Milyen fórumokon keresik a vállalkozókkal a kapcsolatot? — Fölkerestük az illetékes minisztériumokat, de emellett mindenki felhasználja a személyes ismeretségeit is. Ám úgy tűnik, nem sok eredménnyel. — A közhasznú munkavállalást az emberek egymás között közmunkának nevezik. Milyen végzettségűek azok, akik így kívánnak elhelyezkedni? — Karcagon például a 87 felnőtt várakozó közül csak hárman vannak szakmunkások, de ők sem a legjobb munkaerők. A többiek 2—4—6 általános iskolai osztályt végeztek. A 27 pályakezdő — itt is fele arányban találhatók fiúk és lányok — többsége sem végezte el a 8 általános iskolát. — Miből tartják fenn magukat ezek az emberek és azok, akik továbbra sem jutnak munkához? — Alkalmilag mindenki el tud helyezkedni valahol. Itt kell megjegyezni, attól, hogy valaki a várakozólistán szerepel, még korántsem biztos, hogy valóban dolgozni akar. Főként nyáron gyakori — amikor jól fizető alkalmi munkavállalási lehetőségek is sűrűbben adódnak —, hogy a mungendó, ha valamelyik közvetlen rokonuk dolgozik. Az igaz, hogy némelyek így sem jutnak családi pótlékhoz. Sokan pedig azért nem kívánnak elhelyezkedni, mert az alkalmi munkák gyakran jobban fizetnek, és még gyerektartást sem vonnak le. — Augusztusban indul a közhasznú munka, ami például a börtönviselt embereknek és a cigány lakosságnak kifejezetten segít a rehabilitációban: ha tisztességgel dolgoznak, feltétlenül őket fogjuk ajánlani, amint újabb munnkalehetőség nyílik. é. m. s.kaközvetítő irodák által szinte kikönyörgött munkahelyről két héttel az elhelyezkedés után azért megy el valaki például libát tömni, mert nem kapott szabadságot. Nem mindenkinek tetszik Olyan község is akad, ahol közel százan jelentkeztek elhelyezkedési igénnyel. 80 embernek sikerült is egy két műszakos munkahelyet kialakítani: női varrodát. Végül azonban csak 16 ember helyezkedett el... Egy háziipari szövetkezet pedig bedolgozók betanítását vállalta, ám közben a téesz kihirdette, hogy háztáji földeket ad részesművelésbe, így egy-két hét betanulás után mindenki otthagyta a háziipari szövetkezetét. — Az az igazság — folytatja Szöllősi Ferencné —, hogy az emberek — főként a nők — megszokták az otthonlétet és meggondolják, hogy 1—2 ezer forintért egyáltalán munkába álljanak-e. Most valóban ki fog derülni, hogy munkavállalási szándékuk komoly-e? — Milyen munkát kell végezniük. — Szolnokon a városi közterület-fenntartó vállalattal kötött szerződés alapján parkrendezést, télen pedig hóeltakarítást, és egyéb, ilyen jellegű munkákat. Tiszaburán például belvízrendezések, Karcagon pedig szintén a közterület fenntartásával kapcsolatban kapnak munkát. A munkaközvetítő irodáknak majdnem népművelőknek is kell lenniük: megértetni az emberekkel, hogy ha most sem becsülik meg magukat, a jövőben még nehezebben kapnak munkát. Jön az új nemzedék . Nemcsak új munkahelye ket szerveznek manapság, hanem a meglévők is gyakran átalakulnak a szerkezetváltás jegyében. Szolnok megyében milyen tapasztalatuk van erről? — Az átképzés — 1984 és 86 között — 694 dolgozót érintett, ez 5,8 millió forintunkba került. Ennek során például elemgyártókból tekercselők, betanított munkásból varróitok vagy cipőfelsőrész-készítők lettek. Ez a két szakma egyébként az utóbbi időben igen keresett. Olyanra is volt már példa, hogy egy munkahelyen kétszer kellett új szakmát tanulni az embereknek. Az egyik áfész melléküzemága ugyanis egy másik cég embereit is átvette, akiknek előbb meg kellett tanulniuk a tekercselést, most viszont betanított varrók lesznek. — Az országos adatok szerint 1990-től várható a pályakezdő fiatalok tömeges munkába állása. Számolnak ezzel is? — Szolnok városban 1991— 94 között tetőzik a csúcs, erre felkészültünk. Bár a megyében pillanatnyilag csökken a lakosság létszáma, a nyugdíjkorhatár felemelése még nyitott kérdés, és ez megnehezíti a tervezést ... — A munkavállalók többsége a munkaközvetítő irodáknál kopogtat. Szolnokon hogyan látják ezt az irodából? — Nálunk július 15-én indult a közhasznú munka — mondja Fecske Ferenc, a Szolnok Megyei Munkaerő Szolgálati Iroda csoportvezetője. — Az emberek a közterület-fenntartó vállalatnál fognak drogozni, teljesítménybérezésben. Bérük 2500 forint körüli, erre jön a teljesítmény szerinti bérezés, aminek elméletileg nincs felső határa. Ám ezeket az embereket és a teljesítményüket ismerve, mi 1000—4500 forintos keresetekkel számolunk. A szerződésben azt is kikötjük, hogy nem megfelelő munkavégzés esetén, vagy háromnapos igazolatlan hiányzás után a szerződés felbontható. — Tapasztalataik szerint a munkahelyek minden munkaerőigényüket bejelentik? — Tény, hogy ezt nem mindig szívesen teszik, pedig célravezetőbb lenne, ha igényeiket pontosan jeleznék, így mi is jobban tudnánk segíteni. — Kikkel vannak gondjaik? — Például az ötvenszázalékosan rokkant emberekkel, akik, ha munkába állnak, lehet, hogy nem is tudják elérni a 2500 forintos keresetet. Ezt az összeget, ha nem találnak munkát, minden további nélkül folyósítani kell nekik ... Érsek M. Zoltán A közmunka megszervezését fontolgató városokban közműépítésekhez is várják a jelentkezőket fotó: Ginák László Az útépítés, a parkrendezés, a közterület-fenntartás lesz várhatóan az a terület, ahol foglalkoztatják majd a legtöbb embert Fotó: Bánkuti András Borsodnak Az ország egyik legjobban iparosodott megyéjében, Borsod-Abaúj-Zemplénben a szerkezetátalakítás bizony a területeken a munkaerő egy részének felszabadulásával is együtt jár. A feleslegessé vált munkaerő egy részét átképzés után más területen tudják foglalkoztatni, míg másoknak a korkedvezményes nyugdíjat ajánlják fel. Mint Balabán Pétertől, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetőjétől megtudtuk, közhasznú munkát egyelőre csak Miskolcon és Ózdon végeztetnek. A megyeszékhelyen 192 miskolci és városkörnyéki lakosnak küldtek értesítést arról, hogy ilyen munkára a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalatnál jelentkezhetnek. Az értesítés kézhezvétele után 137- en vették fel a munkát, de hat személlyel már néhány nap után szerződést bontottak a fegyelmi vétség miatt. A létszámot letöltendő, a napokban újabb értesítéseket küldtek szét a munkára várakozók között. Hasonló a helyzet Ózdon is, ahol július elején 199-en vették 13 millió jut kézhez a közhasznú munkára szóló értesítést. Közülük 165-en jelentek meg a kijelölt négy vállalatnál, intézményben , az ózdi kórházban, a városgazdálkodási és kertészeti vállalatnál, illetve a tanács gazdasági ellátó szervezeténél —, de csak 156-an fogadták el a felajánlott munkakört. Szerződést — amely egyelőre két hónapra szól — 139 fővel kötöttek az érintett cégek, ám két hét után négyen már fel is bontották azt. A hiányzókat a napokban igyekeznek pótolni, újabb, munkára várók értesítésével. A kezdeti lépések tehát megtörténtek az újszerű munkavégzés szempontjából legfrekventáltabb megyében. A terület fontosságát jól jellemzi, hogy az állami költségvetésből az e célra jóváhagyott 30 millió forintnak több mint harmadát, 13 milliót Borsod,Abaúj- Zemplénben használják fel. A közeli jövőben Edelényben látnak hozzá a közmunka megszervezéséhez és Sátoraljaújhelyen és környékén is igény van az ilyen foglalkoztatásra. Tóth Zoltán Hajdú-Bihar Bár az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal rendelkezése már július elején életbe lépett, Hajdú-Biharban még nincs nagyobb igény a közhasznú munkák megszervezésére. Eddig egyedül a berettyóújfalui tanács költségvetési üzeme nyújtott be pályázatot és ezt el is fogadták, így augusztus 1-jétől körülbelül 40 dolgozót foglal i kezdetnél hoztatnak. Várhatóan később nagyobb lesz a közhasznú munkák iránt igény, de mivel jelenleg a megyei vállalatoknál 2040 betöltetlen munkahely van, és a tartósan munkára várók száma 160, ezért a szervezés még nem gyorsult fel. Hajdú István 1987. július 24., péntek7 Baranyában is van jelentkező Baranyában három város: Komló, Mohács, Siklós, továbbá Szentlőrinci nagyközség adott be pályázatot a közmunka bevezetésére. Az előkészületek most folynak, és ha az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elfogadja a pályázatokat, akkor a négy helységben 50— 100 embert tudnak így foglalkoztatni. A közmunkákon, vagyis a közüzemi szolgáltatásokban — parkfenntartásban, útépítéséken — dolgozók a városgazdálkodási vállalatok, illetve a költségvetési intézmények irányításával látják el feladatukat. Felső Pál Szellemi Totó öt fordulóban A nyertesek Ritkán tapasztalható érdeklődést váltott ki olvasóink körében az az ötfordulós szellemi Totó, amely május 15. és június 12. között tett fel kérdéseket olvasóinknak. Érdeklődtünk az arany és az olaj árának változásáról a gabona, a hús konjunktúrájáról stb. — s bennünket is meglepett: a meglehetősen nehéz szakmai kérdésekre 400- an küldtek be megfejtést. S hogy a kérdések valójában talán túlságosan is súlyosak voltak — erre mutat az a tény, hogy 100 százalékos válasz, telitalálat nem érkezett — egyetlen megfejtőnk sem ítélte meg jól az arany árának alakulását. Ezért könnyű helyzetben volt az értékelőbizottság: „a beérkezett pályázatokból tíz találatos nem volt, 9 találatot egy, 8 találatot egy, 7 találatot hét megfejtőnk ért el”. Azaz sorsolni csak a harmadik helyre várományosok között kellett. (A sorsolási bizottság, amelyet Kiadó Vállalatunk Reklám- és Propagandaosztálya szervezett — Bessenyeiné dr. Horváth Klára közjegyző előtt — így a harmadik helyre július 20-án hét megfejtő közül sorsolta ki a szerencsés nyertest.) A Szellemi Totó öt fordulóban című játékunk első díját egy videomagnót Horváth László (7100, Szekszárd, Vincellér utca 18.), a második díjat, egy darab lézeres lemezjátszót Sárosi Károly (3021, Lőrinczi, József Attila utca 8.), a harmadik díjat, egy rádiót Sahin Tóth Jenő (1165, Budapest, Centenárium lakótelep H-épület 1-es lépcsőház, 3/2) olvasónk nyerte el. Az értékes nyereménytárgyakat Peky’s Funk, (az NSZK- beli elektronikai csomagküldő cég) és a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat ajánlotta fel, a Totó összeállításában és értékelésében a Konjunktúra és Piackutató Intézet munkatársai működtek közre. Megfejtőinknek gratuláltunk, s arra kérjük őket, hogy nyereményeikért személyesen jelentkezzenek szerkesztőségünk titkárságán 1987. július 30-án vagy 31-én déli 12 és 14 között. WSM ADÓLEXIKON (4.) Személyi vagy családi? Az adóreform előkészítése során vita tárgyát képezte, vajon a jövedelemadó az egyéni (személyi), vagy a családi jövedelmet terhelje-e. Sokan, elsősorban a sokgyermekes családok helyzetére utalva, a családi jövedelmek adóztatása mellett érveltek, amikor is a családtagok számát is figyelembe kellene venni. Mások viszont azzal érveltek, hogy egyrészt a nagycsaládosok társadalmi juttatásainak nem szabad a jövedelem nagyságától függenie, másrészt a családban élő nők — viszonylag alacsonyabb — jövedelmét egy családi adóztatás jobban, a férfiakét kevésbé terhelné és ez számos új társadalmi, foglalkoztatási problémához vezetne. Egyébként a tapasztalatok szerint számos nyugateuruópai ország, amelyben a családi jövedelmeket adóztatták — éppen a jelzett problémák érzékelése alapján —, különböző, sokszor igen bonyolult módszerekkel, igyekszik az egyéni adóztatás felé haladni. A most bevezetésre előkészített jogszabály a személyi jövedelmek adóztatására épül A mezőgazdasági kisüzemi termelésből adódó jövedelem kapcsán azonban mégis felmerül a család fogalma (l. ott), mert az erre vonatkozó előírások szerint, ha a tevékenységet a közös háztartásban élők együtt folytatják, úgy a jövedelmet a családtagok között meg kell osztani. Ugyanígy meg kell osztani a házastársak között a házastársi vagyonközösség fennállása alatt eladott, a közös vagyonhoz tartozó vagyontárgy elidegenítéséből, hasznosításából vagy átengedéséből származó jövedelmet.