Magyar Hírlap, 1990. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-02 / 153. szám

Ma kezdődik az SZKP 28. kongresszusa Kivel fog szövetkezni Gorbacsov? Két nappal az SZKP ma összeülő 18. kongresszu­sa előtt érvénytelenítette Moszkva a Litvániával szembeni gazdasági blokádot. Ennek előfeltételeként a vilniusi parlament többségi szavazással döntött a függetlenségi nyilatkozat moratóriumáról. A párt­kongresszus tétje — megfigyelők szerint — már nem a szakadás, hanem az, hogy az milyen törés­vonalak mentén következik be. Moszkvai tudósítónktól kár lenne túlértékelni a hét­főn kezdődő SZKP-kongresszus jelentőségét — nyilatkozik az egyik legkompetensebb reformer politikus, a moszkvai polgármes­ter, Gavril Popov az Izvesztyijá­nak. Popov úgy értékeli a hely­zetet, hogy eltérően a 27. kong­resszustól, amikor a Szovjetunió Kommunista Pártja a reformfo­lyamat sorsában döntő szerepet játszott, most már az ország át­alakítását senki meg nem állít­hatja (a katonák sem). A jelen kongresszusnak a párt életében van lényegi jelentősége: az dől el, hogy játszik-e szerepet az SZKP a reformfolyamatban, át­építve önmagát, vagy a re­formfolyamat fékjévé válik, mint erre mutattak egyes jelek az Oroszországi KP kongreszusán. Ivan Frolov, az SZKP titkára a Pravda főszerkesztője ellenben saját lapjának vasárnapi számá­ban úgy vélekedik: a kongresz­­szus — mint a programnyilatko­zat címe is jelzi — a demokra­tikus, humánus szocializmus pers­pektíváját adhatja meg, sőt an­nál is nagyobb a jelentősége, glo­bális folyamatot nyit meg: álta­lában a humánus társadalom mo­delljét dolgozhatja ki, amilyen humanitás nélkül ma egyetlen ha­ladó társadalom sem életképes. Mindenesetre a külföldi újság­írók érdeklődése meglehtősen élénk a ma nyíló kongresszus iránt: már több mint hatszáz külföldi tudósítót akkreditáltak és számuk még gyarapodni fog. Kollégáim azonban — úgy tűnik — nem annnyira a kongresszus el­méleti következtetéseire kiván­csiak, hanem sokkal inkább arra a feltétlenül bekövetkező drámá­ra, amilyenhez hasonló a husza­dik kongresszus óta nem volt. Megfigyelők úgy vélekednek: nem annyira maga a szakadás a tét, hiszen a demokratikus plat­form hívei a fundamentalisták­kal mindenképpen szakítani fog­nak. A nagy kérdés: vajon milyen törésvonalak mentén válnak ki a szárnyak és a csoportok. Vajon mekkora kövekezetességet képes tanúsítani Gorbacsov a konzer­vatívokkal szemben. Mekkora a népi támogatása a centrumnak és a demokratákkal esetleg kötendő szövetségének. Szombaton este a tomszki (Nyu­­gat-Szibéria) titkára nyilatkozott a távénak az értelmiségi pártszer­vezetek növekvő nyugtalanságá­ról. A kongreszusra ugyanakkor óriási nyomás nehezedik a füg­getlen sztrájkbizottságok részéről: a bányászok a Don-medencében július 11-re, tehát a kongresszus végére politkai sztrjkot hirdettek meg és más régiók is támogatják őket. A legkevésbé kényes kérdésnek Gorbacsov újraválasztása látszik. Sokkal nagyob kérdés, hogyan akarja ő konszolidálni a pártot és sikerül-e keresztülvinnie, hogy helyettese nagyjából hozzá ha­sonló reformer politikus legyen NEMZETKÖZI POLITIKA Kétszeres kompromisszum a litván kérdésben Szombaton délután három óra­kor érkezett meg a moszkvai táv­irat Vilniusba, mely szerint a lit­ván függetlenség moratóriumá­nak kimondása után megindítot­ták Moszkvából az első olajszál­lítmányokat a moszkvai olaj­­finomítóba. A gyár április elseje óta áll. Akkor igen sokat írt róla a világsajtó, ugyanis e gyár olaj­ellátásának megszüntetése volt a blokád első jele. Most a helyzet éppen a fordítottja: gyakorlati­lag a blokád felfüggesztését je­lenti a szállítmányok megindítá­sa. Az első olajadag este hat óra­kor érkezett meg az üzembe, de a felhasználókat váratlanul érte, mert a Vilniusból küldött távirat valami hiba folytán késett. A gyár igazgatójától származó informá­ció szerint az első késztermék kö­rülbelül két hét múlva hagyja el a litván nagyüzemet. Moszkvai tudósítónk részlete­ket tudott meg szavahihető lit­ván forrásból a péntek esti par­lamenti határozathozatal részle­teiről. A 69 „igen” szavazat (35 „nem" ellenében, két tartózkodás mellett) azt jelenti, hogy az elfo­gadott szöveg nem csupán egy Vilnius—Moszkva kompromisz­szum eredménye, hanem egyszers­mind a moratórium helyi ellen­zői és hívei is kölcsönös enged­ményt tettek. A végül is jóváhagyott határo­zatnak két jellegzetessége van litván oldalról. Először is: a tár­gyalások idejére nem a független államiságot adták fel, hanem a március 11-én kimondott függet­len államiságot adták fel, hanem a március 11-én kimondott füg­getlen államiság következtében kialakult állapotot Másodszor: a litván parlament fenntartotta jo­gát, miszerint ha a tárgyalások során bármikor a megegyezés za­varó körülményeket tapasztalna, visszaállítja a március 11-én ki­mondott állapotot. A moszkvai vezetés ezzel a szövegezéssel is, úgy látszik, elégedett. Mint Gor­bacsov egy korábbi interjúban ki­jelentette: nem akarja megalázni és érzéseikben megsérteni a lit­vánokat. Megbüntették a szókimondó KGB-tábornokot Egy szombaton kelt elnöki ren­delet megfosztja tábornoki nyug­díjától, minden kitüntetésétől és címétől Oleg Kalugint, a KGB nemzetközi hírszerző osztályának egykori vezetőhelyettesét, később a leningrádi KGB parancsnokát. Kalugin az SZKP demokrati­kus platformjának ülésén számos leleplező erejű államtitkot hozott nyilvánosságra, majd belföldi te­levízióknak és lapoknak nyilat­kozott, elmondva, hogy a KGB változatlanul állam az államban, ügyészi engedély nélkül hallgat­hat le telefonokat, fennhatósága alá tartoznak ilyen értelemben ve­zető helyi politikusok magánbe­szélgetései. A KGB beépül az al­ternatív munkásszervezetekbe — a cári Ohrana tapasztalatát fel­használva. A szovjet belbiztonsá­gi szolgálat politikai gyilkosságo­kat hajtott végre még a hetvenes években, amelyeket az andropovi vezetés azonban ellenzett. A KGB vezető politikusok rendeletére megsemmisíti a vonatkozó archív anyagokat N. Sándor László Marx és Engels kivonult a gazdaságból Két ország — egy pénz (folytatás az 1. oldalról) val, és a kíváncsiskodók az üve­gen keresztül a kivilágított eladó­térben alaposan szemügyre vehet­ték a rájuk váró narancs-, kiwl- és ananászhegyeket, a Milka-, a Duplo Bounty-csokoládétól ros­kadozó polcokat, és az új, csillogó üzletdekoráziót. Kritikus helyzet alakult ki ez­zel szemben a belvárosi Deutsche Bank-fiók előtt, amely az ország­ban elsőként már nulla óra 10 perckor kinyitott, hogy megkezd­je a bemutatott csekkekre a DM kifizetését. Délután öt órától állt sort az a szénszállító munkás, aki éjfélkor elsőként jutott be a bankba. Negyed egykor „lelép­tem” a bank előtt kígyózó sort: 482, éles lépést tudtam megten­ni mellette, és mivel lépésenként körülbelül hárman-négyen ácso­­rogtak-ücsörögtek egymás mel­lett, összecsukható székeken a sorban, ez annyit jelent, hogy 1500—2000-en akartak „elsőként" DM-hez jutni vasárnap hajnal­ban. A bejáratnál majdnem agyontaposták egymást az embe­rek, a hangzavarból csak néhány sikolyt, ordítást és vezényszót le­hetett érteni, amivel a biztonsá­gi emberek hasztalanul próbálták türelemre inteni a népet. A bejá­rat ujjnyi vastag üvegét a tömeg megrepesztette, az őrült tolongás­ban többen rosszul lettek. A televízió reggeli jelentése szerint vasárnap reggelig már 15 ezren vettek ki DM-et a bankból, legtöbben szerény, 300—500 már­kás tételeket. A megkérdezettek mindegyike azzal kezdte, hogy ta­karékoskodni akar, és csak any­­nyit fog kiadni az első időkben, amennyit feltétlenül szükséges. Éjféltől megszűnt a személyi ellenőrzés az NDK—NSZK, illet­ve a kelet- és nyugat-berlini ha­táron. Berlinben összenyitották az eddig fallal kettévágott utcá­kat, és a sötétben az autós csak arról vehette észre, hogy már át­jutott a város keleti felébe, hogy elérkezett egy olyan közlekedési lámpához, ami a megszokottnál sokkal lassabban váltott zöldre Forinyák Éva Kiküldött munkatársunk jelenti Halléból _________________ Vidéken valamivel nyugodtabb volt a helyzet. S akadt olyan falu is, ahol vasárnap egész délelőtt egyetlenegy kliense se akadt a postán Úgy látszik, ott nem volt olyan sürgős a keményvaluta .. . Vagy csak megfontoltabban néz­ték a jövőt, s tudták, az első pil­lanattól kezdve takarékosabban kell bánniuk a pénzzel, mert jó pár évig kevesebbet keresnek, mint az egységes Németország nyugati felén élők? Money-money — a jól ismert sláger dallama kísérte egész va­sárnap az Aktuelle Kamera (az NDK-beli tévéhíradó) adásait. A pénz, a DM­ körül forog most minden az NDK-ban. Az utolsó hetekben iszonyú vásárlási láz lett úrrá az embereken: a boltok olyan mértékű árleszállításokat kínáltak, hogy még a valutaunió határán is érdemes volt kiadni a pénzt. Tarkává, pezsgővé vált az élet Németország keleti felén , bár az ország elnevezése még NDK, elég nehéz ezt a jelenlegi körül­mények között is használni. A gazdasági unió hatályba lépésével az ország elveszítette politikai ön­állóságának is az alapját. A né­met pénzforgalmat 1990 július elsejétől az NSZK jegybankja irá­nyítja. Ugyancsak az ország nyu­gati felén döntenek majd arról, mikor, mennyi segélyt folyósítsa­nak a kelet-német cégeknek az életben maradáshoz, a munkabé­rek kifizetésére. Mint ahogy a keleti nyugdíjak rendezése is az NSZK nagyvonalúságától függ. Mindenesetre ebben a pillanatban 200 ezer kisnyugdíjas kap 370 márka körüli összeget. S a gazda­sági unióval bekövetkező, auto­matikus emelkedés valószínűleg nem oldja meg az ő problémáikat. Dr. Helmut Klaussmann, nyugat­német gazdasági miniszter egy interjúban óvott a hiú remények­től. A volt NDK-ban — hangsú­lyozta — még három—öt évig hosszabb marad a munkaidő, és alacsonyabb a jövedelem — jó­solta Lothar de Maiziere, az NDK miniszterelnöke szombat esti té­vébeszédében megpróbált „lelket önteni" a jövőtől talán nem alap­talanul rettegőkbe. „Elsősorban és mindenekelőtt, nem a problé­mákat kell néznünk, hanem a le­hetőségeket. A Német Szövetségi Köztársaság segítségével olyan le­hetőséghez jutottunk, mint egyet­len kelet-európai ország sem használjuk ezt ki.” Egyébként a kelet-német mi­niszterelnök is kiváltotta vasár­nap az első hétre járó kétezer DM-et (minden NDK-állampol­­gár kétezer márkát vehet fel a jú­lius 1—8-a közötti időtartamban, mert ez idő alatt állítják át a bankszámlákat). A gazdasági, valuta- és szociá­lis unió bevezetésének első napját talán inkább a lelkesedés, a re­ménykedés jellemezte A sokáig falakkal is elbarikádozott ország állampolgárai ezentúl a már meg­hirdetett szabadságjogok mellé ez­zel a lépéssel talán az anyagi sza­badság lehetőségét is megkapták Ám hogy ez a gyakorlatban mi­ként működhet majd, az már a jö­vő nagy kérdése. Kocsi Ilona Washingtoni terv Kivonják az ólomlövedékeket (folytatás az 1. oldalról) szerint az Egyesült Államok ah­hoz kötné e lépését, hogy a Szovjetunió teljes mértékben hajtsa végre kelet-európai csa­patkivonási előirányzatait. A hadszíntéri, legfeljebb har­minc kilométeres hatótávolságú fegyverek atomtölteteinek le­szerelése a NATO teljes európai nukleáris arzenáljának megfele­­zésével lenne egyenértékű. A júliusi londoni NATO-csú­­cson a résztvevők olyan nyilat­kozatot fogadnak el, amely ki­nyilvánítja, hogy az Észak-at­lanti Szövetség nem támad a Varsói Szerződés tagállamaira — jelentette be a brüsszeli NATO-központban Manfred Wörner, a NATO főtitkára Mint elmondta, a nyilatkozat szövegét most szerkesztik, de végső for­májáról még nem döntöttek. Ma, Bukarestben: országos diákkongresszus A sovinizmus Üzletnek sem rossz Bukaresti tudósítónktól Ismét megritkultak a harcko­csik Bukarestben a kormányszék­ház előtt, lazább lett a rendőrkor­don a Victoria téri épület, vala­mint a rádió- és televízióközpont térségében, az őrt állók géppisz­tolyainak csövéről lekerültek a szuronyok. Romániában csendesen telt el a hét vége , ám ez a nyu­galom csak látszólagos. A beava­tott szem könnyen felfigyelhet a mélyben feszülő ellentétekre, for­rongó indulatokra. Bár a magyarellenes cikkek to­vábbra is tág teret kapnak a ro­mán sajtó hasábjain, s a parla­menti ülések sem mentesek a na­cionalista kirohanásoktól, a konk­rét akció ezúttal nem e kisebbség, hanem a cigányság ellen irányul. A június 13—14-i cigánypogromo­kat rendőrségi razziák követték, úgymond azzal a céllal, hogy a fő­várost megtisztítsák az élősködő elemektől. Legutóbb 345 személyt vettek őrizetbe, a kirótt bünteté­sek összértéke meghaladta a 60 ezer lejt, közel 400 ezer lej ér­tékben koboztak el pénzt és más javakat. Lám, a sovinizmus üzlet­nek sem rossz ... Az egyre gyakoribbá váló ci­gányellenes megnyilvánulások kapcsán a romániai cigányok de­mokratikus szövetsége éles han­gú nyilatkozatban tiltakozik amiatt, hogy nyilvánvaló módon megszegik az egyetemes emberi jogi nyilatkozatban foglalt elemi jogokat, s hogy az elmúlt napok­ban Bukarest számos cigánylakta negyedében a feketézés felszámo­lása ürügyén „több ezer cigányt bántalmaztak vadállati kegyetlen­séggel, lakásaikat feldúlták". A közlemény rámutat: az akció so­rán több száz sebesülés történt, erőszakra került sor — a rendőr­ség épületében is —, s a pogrom a fasiszta-vasgárdista diktatúra időszakát idézte fel. Mivel életü­ket reális veszély fenyegeti, a ci­gányok önvédelmi csoportokat szerveztek, ezeket azonban a rendőrség szétveri, holott a jelen­legi körülmények közepette e csoportok tevékenysége teljesen indokolt. Nemcsak az etnikumközi fe­szültségek mélyülnek el, de moz­golódnak a különféle társadalmi kategóriák is. Az ország egyik leg­nagyobb ipari központjában, Brassóban nemrégiben több tíz­ezren gyűltek össze a brassói te­rületi szakszervezeti konvenció által meghirdetett népgyűlésen, ahol 14 pontos felhívásban köve­telték a parlamenttől, az új kor­mánytól, a helyhatósági szervek­től többek között azt, hogy az or­szágos szakszervezeti mozgalom külön bizottsággal képviseltet­hesse magát a törvényhozó tes­tületben. Arra szólították fel az ország vezetését, intézkedjen a közélet demokratizálásáért, a pri­vatizálás megkezdéséért, a tőke­beruházások szavatolásáért. A do­kumentum megszövegezői indo­kolatlannak tartják a román gaz­daság jelenlegi súlyos helyzetét, rövid távra szóló célkitűzéseket tartalmazó sürgősségi program ki­dolgozását tartják szükségesnek Nem hiányoztak a politikai jelle­gű követelések sem: fontosnak tartják azt, hogy a főügyészség mielőbb tájékoztassa a lakosságot az 1989. december 21—25. között a városban lezajlott fegyveres összecsapásokról, amelyek 68 ha­lálos áldozatot és 200 sebesültet követeltek. Megmozdult ismét a diákság is. A bányászakcióból a bukaresti főiskolások levonták a megfelelő következtetéseket, amelyek közül talán annak felismerése a legfon­tosabb, hogy csupán a fővárosi diákokat tömörítő liga önmagá­ban nem elég erős ahhoz, hogy sikerrel szembeszállhasson a ha­talommal. Országos összefogásra van szükség — ismerték fel, és hétfőre országos kongresszust hívtak össze a fővárosba. A jogi fakultás épületében zajló tanács­kozás célja létrehozni az orszá­gos diákligát. A főbb követelések között szerepel a letartóztatott diákvezető, Marian Munteanu ha­ladéktalan szabadon bocsátása. A bányászok által félholtra vert fiatalt még mindig a jilavi rab­kórházban ápolják. Bogdán Tibor Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Kimúlik a transzferábilis rubel (MTI) Szabaddevizás elszá­molásra tér át a Szovjetunió va­lamennyi KGST-partnerével a jövő év elejétől. Ezzel Moszkva kivonul a transzferábilis rubel­rendszerből, habár a KGST bankjaiban fenntartja tagságát — jelentette be az Állami Bansk közleményére hivatkozva a szovjet televízió. Áremelések Lengyelországban te (MTI) Lengyelországban va­sárnaptól száz százalékkal emel­kedik a fűtés, a melegvíz- és a gázszolgáltatás ára. A villany­áramért a lakosságnak 80 száza­lékkal, a postai szolgáltatásokért átlagosan 60 százalékkal kell töb­bet fizetnie. A rádió­ és a televí­zió előfizetési díja ötven száza­lékkal emelkedik. Kuba marad szocialista (ADN) A súlyosbodó gazdasági problémákra és a rosszabbodó élelmiszer-ellátásra való tekin­tettel nagyobb munkafegyelemre szólította fel honfitársait Fidel Castro. A Kubai Szakszervezeti Szö­vetség kongresszusán mondott beszédében Castro elismerte, hogy az ország nehéz helyzetben van, mindazonáltal hangoztatta, hogy „a problémákat kapitalista módszerek alkalmazása nélkül" kell megoldani. Abból kell kiin­­dulni, hogy Kuba szocialista or­szág — mondta. Blokád a bolgár—román határon (MTI) A bolgár és a román partot összekötő ruszei Duna-hí­­don szombaton éjfélig tüntető bolgárok blokádja akadályozta a forgalmat, annak ellenére, hogy a környezetvédő megmozdulás szervezői megállapodtak abban, hogy az akciójuk csupán jelképes lesz A romániai Giurgiu vegyi gyárából Ruszét időről időre el­borítják a klórgáz mérgező fel­hői, ez ellen szervezték a tiltako­zást a Duna-hídon. Szovjet gépeltérítés (DPI) Egy fiatal férfi szomba­ton Stockholmba térítette az Aeroflot szovjet légitársaság egy belföldi utasszállító repülőgépét A 152 utassal és hétfőnyi sze­mélyzettel Lvovból Moszkvába tartó TU-154 típusú repülőgép szombaton este tíz óra után szállt le a svéd főváros Arlanda repülő­terén. Vasárnap már visszatért a Szovjetunióba. A tizenkilenc éves gépeltérítő, akinek nevét nem kö­zölték, megadta magát a svéd ha­tóságoknak. Az első híreikkel el­lentétben nem volt nála kézigrá­nát. A japánok és Helsinki (MTI) A japán kormány rend­szeres munkakapcsolatra törek­szik a helsinki záróokmányt alá­író, 35 országot tömörítő európai biztonsági és együttműködési konferenciával­­ vált ismeretes­­sé szombaton Tokióban.

Next