Magyar Hírlap, 1990. november (23. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-01 / 256. szám

Havelt szeretik Pozsonyban Háromnapos szlovákiai munkalátogatásán Václav Havel elnök szeret­te volna jobb belátásra bírni a nyelvtörvény fanatikusait. Képünkön: Kivel között Pozsonyban, ahol most mutatták be „A leirat” című da­rabját „Szeretünk” — kiáltozták az elnök felé MTI Külföldi Képszerkesztőbe Lafontaine merénylője bíróság előtt Felsőbb sugallatra cselekedett kölni tudósítónktól Nehéz feladat előtt áll a kölni járásbíróság 12. büntetőtanácsa. Arról kell döntenie, hogy az áp­rilis 25-én a Német Szociáldemok­rata Párt elnökjelöltje, Oskar La­fontaine elleni merénylet elköve­tője, Adelheid Streiber egyáltalán felelősségre vonható-e tettéért. A vádlott a tegnapi első tárgyalási napon félreérthetetlenül amellett foglalt állást, hogy szellemileg teljesen rendben van. Ugyanak­kor semmi k­érletet sem tett ar­ra, hogy elhatárolja magát a po­litikus elleni támadástól, amely­nek során egy 20 centiméter hosz­­szúságú késsel életveszélyes sebet ejtett áldozatán. Adelheid Streidellel ellentéte­sen nyilatkoztak a pszichológiai szakértők. „Streidel asszony rész­ben tudja ugyan, hogy mit cselek­szik, de alapjában véve nem be­számítható, hallucinációban szen­ved és így nem lehet felelősségre vonni tettéért" — állapította meg Helmut Spies, akit kollégája, Helmut Köster csak megerősített ebben a meggyőződésében. A 43 éves asszony elmondotta a bíró­ság előtt, hogy már 13 évvel ez­előtt „felsőbb utasítást" kapott arra, hogy Bonnba menjen és megöljön egy politikust. Ezzel azokra az „embereket pusztító gyárakra" akarta felhívni a fi­gyelmet, amelyek az országban a politikai pártok tudtával dolgoz­nak. Miután lakhelyén, Bad Neu­­nahrban hiába igyekezett röpla­pok osztogatásával felhívni ma­gára az emberek figyelmét, úgy határozott, hogy felutazik Köln­be, az SPD választási rendezvé­nyére és ott vagy Észak-Rajna- Vesztfália tartományi miniszter­elnökét, Johannes Raut vagy az SPD elnökjelöltjét, Oskar Lafon­taines öli meg. Csak az utolsó pillanatban, amikor egy virág­csokorral a kezében eljutott a po­litikusok közelébe, döntött úgy, hogy az utóbbi lesz az áldozat. „Politikailag őt tartottam fonto­sabbnak” — mondotta Adelheid Streider, majd hozzátette: „terv­szerűen­­készültem­­el a támadás­ra”. Ennek során igyekezett ki­használni azokat a tapasztalato­kat, amiket még orvosasszisztens­ként szerzett. „Egy döféssel akar­tam biztosítani a nem fájdalom­mentes, de hamarosan bekövetke­ző halált”.­­ Miután tervét nem sikerült megvalósítani, így a számára ki­adott „parancsot” sem teljesíthet­te. E megállapításból­­kiindulva a bíróság arra a véleményre jutott, hogy Adelheid Streider továbbra is állandó veszélyt jelent környe­zetére. Mind a védőügyvéd, mind a pszichológusok amellett foglal­tak állást, hogy a vádlottat nép­iig zárt intézetben kell elhelyez­ni. A merénylet után is idekerült, de mindenfajta orvosságot eluta­sított és így a szükséges kezelés­re nem kerülhetett sor. A védő most a bíróságtól várja a hatá­rozatot, hogy a jövőben az orvo­sok a páciens akarata ellenére megkezdhetik-e a gyógyszeres ke­zelést. A tárgyalást hétfőn foly­tatják. Stefan Lázár (MTI) A karlsruhei alkotmány­­bíróság szerdán alkotmányelle­nesnek minősítette a szociálde­mokrata vezetésű Schleswig- Holstein tartománynak és Ham­burgnak azt a döntését, hogy a helyhatósági választásokon kül­földiek is szavazhatnak. A döntést a kereszténydemok­raták heves ellenzésétől kísérve, még 1989 február végén hozták. A CSU vezette Bajorország, illet­ve a CDU és a CSU parlamenti frakciója panasszal élt a német alkotmánybíróságnál, és a bírák helyt adtak a kifogásnak. Schleswig-Holstein a választó­jog részleges kiterjesztését a­­kül­földiekre „a nyitottság jelének" tartotta, míg a kereszténypártok amellett kardoskodtak, hogy Né­metországban csak németek vá­laszthassanak. Regionális fizetési és vámuniót javasol Borúlátó ENSZ-jelentés Kelet-Európáról (Folytatás az 1. oldalról) és ez különösen az olajtermelés­ben mutatkozik meg — korlátoz­hatj­a a Szovjetunió lehetőségeit az olajárak megugrásából szárma­zó bevételnövekedés realizálására. A KGST-nek, mint raionális gazdasági szervezetnek az össze­omlása — anélkül, hogy a tagál­lamok valamilyen alternatívában állapodtak volna meg — csak fo­kozza a gazdasági teendők meg­határozásában mutatkozó zűrza­vart. Nincs sok olyan gazdaságterve­ző szakember Kelet-Európában, aki kész lenne felismerni a re­gionális együttműködésben rejlő előnyöket, például vámunió és fi­zetési unió létrehozását a magu­kat gazdaságilag gyökeresen meg­reformálni szándékozó országok között. Ehelyett — áll a jelentés­ben — a kelet-európaiak többsé­ge abban reménykedik, hogy a nyugati segítség nemcsak a ha­nyatló kereskedelmi tevékenység­ből fakadó veszteséget fogja ki­egyensúlyozni, hanem a köztük és a Szovjetunió közti nagyarányú fizetésimérleg-deficitet is. Háromszorosára drágul a villany a volt HDK-ban Drasztikus energiaár-emelés vár az egykori NDK és Kelet-Berlin lakosaira a jövő év elejétől: az állami támogatások megvonása miatt háromszorosára drágul a villany, s négyszeresére a távfű­tés. Az eddigi 8 pfennig helyett 24 pfenniget kell fizetniük egy ki­­lowat elektromos áramért. Egye­dül a villany drágulása éves szin­ten 600 márka többletkiadást okoz egy átlagos keletnémet háztartás­nak. Prága: 15 százalékos munkanélküliség A gazdasági reform a munka­­nélküliség jelentős és kitartó nö­vekedését vonhatja maga után Csehszlovákiában — jelentette ki Marián Calfa csehszlovák minisz­terelnök. Szerinte az állástalanok száma jövőre elérheti akár az 1 milliót is, ami a kereső népesség 15 százalékát jelentené. — Kritikus hat hónap előtt ál­lunk — mondotta Calfa —, az ál­­lamtalanított vállalatok vagy túl­élik a nehézségeket és felvirágoz­nak, avagy összeomlanak. Más le­hetőség nincs. A csehszlovák szö­vetségi parlament várhatóan nem­sokára elfogadja az állami válla­latok privatizációjáról szóló tör­vényt. Prágában elégedetten nyugtáz­ták, hogy Marian Calfának keddi moszkvai munkalátogatása során sikerült megállapodni Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfővel a jövő évi szovjet kőolajszállítások mennyiségében, és abban is, hogy a csehszlovák ellentételezés rész­ben továbbra is árucikkekben, és nem kizárólag kemény valutában történik majd. Calfa — hazaérkezése után — rendkívül keménynek minősítet­te a moszkvai megbeszéléseket. A Szovjetunió végül 13 millió ton­na kőolaj szállítására tett ígéretet a jövő évre, ami lényegesen ke­vesebb, mint az 1990-re előirány­zott mennyiség, de gyakorlatilag ugyanannyi, mint amennyit a szovjetek ténylegesen szállítanak ebben az évben. Emelkedő hitelkamatok a Szovjetunióban Új kamatokat jelentett be a Szovjetunió központi bankja a vállalati hitelekre vonatkozóan, s ezek november 1-jén lépnek ér­vénybe. A kölcsönök díjának megváltoztatását az infláció kor­dában tartása és a piacgazdaság­ra történő átállás végett határoz­ta el a pénzintézet. A szovjet hitelnyújtó intézetek legfeljebb 6 százalékos éves ka­matot szabhatnak ki az egy évnél rövidebb időre felvett kölcsönök­re, az öt évnél hosszabb lejára­­túakra pedig 11 százalékosat. A biztosítékok nélküli, nagy kocká­zatot vállaló hitelnyújtás kama­ta azonban akár 25 százalék is le­het. A szovjet vállalatok privatizá­ciójára kellene fordítani a Japán­tól felvett hiteleket, nem pedig az állami vállalatok fenntartására, még csak nem is a fogyasztás tá­mogatására — fejtette ki Tokió­ban Gavriil Popov, a moszkvai városi tanács elnöke, aki ez alka­lommal is jelezte: a hitelfelvéte­lek decentralizálásának híve. Mint mondta, ha Moszkva városa kap­hatna a japánoktól kölcsönöket, a pénzt a privatizálandó vállalatok, boltok felé terelné, mert e szek­tor képes a hitelek törlesztésére. Popov úgy vélekedett, hogy Gorbacsov gazdasági programja nem old meg semmit, sőt még sú­lyosabbá teszi a helyzetet. Szerin­te politikai váltásra volna szük­ség. Tüntetés Bukarestben az áremelkedés miatt November elsejétől Romániá­ban kétszeres, sőt háromszoros áremelkedések lesznek. Gheorghe Oana, a pénzügyminisztérium fő­­tisztviselője közölte, hogy már el­készítették az emelésre kerülő cikkek listáját. Nyilatkozott arról is, hogy a benzin árának koráb­bi emelése miatt a közúti szállí­tásnál négyszeres, ötszörös ár­emelkedések is várhatók. Romániában a 98 oktánszámú benzin 9 lejről 15 lejre drágult néhány hónappal ezelőtt, de egyes híresztelések szerint nem zárható ismét emelkedni fog. Bukarestben kedd délután a ki, hogy a benzin fogyasztói ára szállítási dolgozók tiltakozó meg­mozdulást rendeztek. A tehergép­kocsijaikkal a főváros főbb pont­jain gyűltek össze, hogy akadá­lyozzák a forgalmat. Azért tilta­koztak, mert rosszak a munkakö­rülményeik, és nincs elegendő pótalkatrész a boltokban. Petíció­ban kérték a kormányt, hogy vál­toztasson ezen a helyzeten. A né­hány órás demonstrációt követően Bukarestben szerdára helyreállt a rend a közlekedésben. Bushnak elege van Irak packázásaiból Irak fölkészült az összecsapásra (Folytatás az 1. oldalról) tozatot nem is lehet kizárni, az „valószínűleg a probléma megol­dásának legrosszabb módszere lenne.” Hasonlóan vélekedett Jevgenyij Primakov, a szovjet elnök­­külön­­megbízottja. A politikus hozzá­tette: ha a békés megoldás esé­lyei teljesen kimerülnének, akkor a moszkvai vezetés nem ellenez­né az ilyen akciót, bár szovjet katonák akkor sem vennének részt benne. A válság békés megoldása ér­dekében tovább folynak a külön­féle diplomáciai erőfeszítések. A legfrissebb fejlemények megtár­gyalására a szaúd-arábiai Dzsid­­dába utazott az egyiptomi, a szír és a szaúdi külügyminiszter. Husszein jordániai király pedig szerdán Ománban kezdett tár­gyalásokat. Az Irakban kormányzó Baath­­párt napilapja, az Al Thaurah, szerdán hírül adta, hogy Irak be­fejezte az előkészületeket egy Általános tűzszünetet kötött kedden éj­jel Libanonban az Irán­­barát Hezbollah és a Szíria tá­mogatását élvező Amal mozgalom. A szerdán hajnalban életbe lé­pett tűzszünet megnyitja az utat a két síita mohamedán szervezet közötti konfliktus politikai ren­dezése előtt. A Hezbollah és az Amal mozgalom három éve har­col egymás ellen Libanon mint­egy 1,3 millió síitájának vezetésé­ért, a muzulmánok lakta terüle­nagyobb összecsapásra és rendkí­vüli éberséggel kíséri figyelemmel a jeleket, amelyek ellenségesség­re Valifnak. A lap szerint már nem lehet meglepetésszerű akciót végrehaj­tani Irak ellen­­tek feletti ellenőrzés jogáért. A harcoknak mintegy 1250 ember esett áldozatul. A keresztény Libanoni Erők ne­vű milícia kedden éjjel beleegye­zett, hogy kivonja egységeit Bej­rútból, s ezzel eleget tesz a kor­mány azon követelésének, hogy minden fegyveres csoport hagy­ja el a fővárost. A Libanoni Erők immár a hetedik fegyveres szer­vezet, amely hajlandó kivonulni Bejrútból. Tűzszünet Libanonban a Hezbollah és az Amal között Interjú a palesztin nagykövettel Amerikának rosszkor jött a jeruzsálemi sortűz Több mint három hét múltán sem csitultak el azok a heves politikai hullámok, amelyeket a tragikus következményű jeruzsálemi esemény keltett. A három nagy vallás szent városában a tüntető és köveket do­báló palesztin arabokra az izraeli biztonsági erők sortüzet adtak le, melynek véres mérlege: 11 halott, és több mint 190 sebesült. A történ­tek után az ENSZ Biztonsági Tanácsa azóta két határozatban ítélte el Izraelt: előbb a tüntetők ellen alkalmazott fegyveres erőszak miatt, majd következő ülésén azért, mert nem engedte be országába az ENSZ- főtitkár bizottságát, amely a jeruzsálemi események kivizsgálását akarta volna megejteni. A BT mindkét határozatát egyhangúlag hoz­ták meg, s rendhagyó módon ezúttal az Egyesült Államok delegátusa sem élt vétójogával. Budapesten is akad két ember, akinek mind­erről „hivatalból" megoszlik a véleménye. Hogy mennyire, ítéljék meg az olvasók. Lapunk munkatársát, Pálfi Viktort a napokban fogadta előbb a palesztinokat képviselő Hikmet Zaid nagykövet, majd Shlomo Marom, izraeli nagykövet, s részben azonos kérdéseire válaszoltak. Az izraeli nagykövet véleményére még visszatérünk. — Nagykövet úr, az arab pa­lesztinok táborában hogyan fo­gadták a Biztonsági Tanács Iz­raelt elítélő határozatát? — Mindenképpen vegyes érzel­mekkel­ örülünk annak, hogy az ENSZ-nek olyan tekintélyes tes­tülete, mint a Biztonsági Tanács, végre rászánta magát, hogy éle­sen elmarasztalja Izraelt a Jeru­zsálemben véghezvitt vérengzé­séért és ezt a határozatát egyhan­gúlag hozták meg: a tanács ál­landó tagjai közül senki sem élt az őt megillető vétójogával. Kü­lön értéke van, hogy Izrael „stra­tégiai szövetségese” a térségben, az Egyesült Államok ezúttal sut­ba dobta „az örök ellenzéki" sze­repét és nem zárkózott el Izrael elítélésétől. Azt mondhatjuk er­­re, hogy „jobb későn, mint soha". A világszervezet, s különösen an­nak biztonsági tanácsa, sok min­denben adós nekünk, palesztin araboknak. Évtizedeken keresztül a hazátlanná tett népünk kálvá­riáját menekültkérdésként kezel­te, pedig az kezdettől fogva mind­máig a közel-keleti válság magvát alkotó problémaként jelentkezett. Mi joggal kérhetjük számon a BT-n, mi van azzal a több mint négyszáz, korábban hozott hatá­rozatával, amelyeket Izrael, az amerikai vétó mögé bújva, rend­re elszabotált. Félő, hogy erre a sorsra jutnak a BT legutóbbi dön­tései is... Ezért hiányoljuk, hogy a BT nem helyezett kilátásba szankció­kat az ellen, aki nem tejesíti ha­tározatait. Ez esetben ugyanis nem maradt volna el az amerikai vétó. A testület egyébként is „két mércével mér”. Szinte gyerekjá­ték volt számára elítélni Irakot déli szomszédja, Kuvaít katonai lerohanásai miatt, és kemény szankciókat elrendelni ellene, ön­kéntelenül is felvetődik a kérdés, hogy a BT buzgalmát ez esetben a kőolaj motiválta. Nem mindegy, hogy ki gyakorol ellenőrzést az Öböl menti gazdag kőolajtartalé­kok felett. Ez fontosabb, mint né­hány palesztini arab emberélet. Szerencsére — vagy szerencsét­lenségére? — Palesztina területén, még nem bukkantak rá kőolajra. — Az elmaradt amerikai vétó fényében, úgy véli-e nagykövet úr, hogy ez annak a halvány­ kez­deti jele, hogy az Egyesült Álla­mok és Izrael immár külön uta­kon jár? — Ez erősen túlzó következte­tés. Az Egyesült Államokban még mindig dominál az a nézet,­ogy Izrael az egyetlen ország a tér­ségben, amely „kordában tudja tartani" a nehezen kiszámítható arabokat. Rosszkor jött Ameriká­nak az izraeli biztonsági erők brutális fellépése Jeruzsálemben. Főleg azért, mert Washington azon van, hogy — egyes arab or­szágokat is bevonva — valami­féle egységfrontot hozzon létre Irak ellen. Most pedig az izraeli sortűz nyomán a világ közvéle­ményének figyelme a palesztin problémára irányult. Nem tapsol­nak ezért Washingtonban Izrael­nek, de — mint annyiszor — meg fogják neki bocsátani. — Az intifada részének tekin­ti-e ön a jeruzsálemi palesztin arabok megmozdulását, avagy ez más okokra vezethető vissza? — Szívügyünknek tekintjük az intifadát és maximálisan szolidá­risak vagyunk vele, de biztosít­hatom, hogy nem a Palesztina! Felszabadítás! Szervezet „keze” van a dolog mögött. Nem Tunisz­ból — ahol a PFSZ főhadiszállá­sa van — ment az utasítás Jeru­zsálembe, hanem spontán volt a megmozdulás. A PFSZ nem gya­korol operatív irányítást az inti­fáda felett, hanem annak a hely­színen lévő vezetői döntik el min­dig a következő lépést. Jeruzsá­lemben elterjedt a híre annak, hogy egy szélsőséges zsidó csoport tagjai a Szenthegyen, közvetlenül a mohamedán szenthely tőszom­szédságában, egy új zsidó szentély alapkövét szándékoznak lerakni. Ez váltotta ki a muzulmán hívők felháborodását, amely tüntetésbe torkollott. Olaj volt a tűzre Samir miniszterelnök előző napi beszé­de is, amelyben bejelentette, hogy Kelet-Jeruzsálem arabok lakta részében rövidesen új zsidó ne­gyed fog felépülni. A békésnek indult tüntetést az izraeli bizton­sági erők bűnös módon túlreagál­ták. Olyannyira, hogy a BT sem tudott szó nélkül elmenni felette. — Mindezek után, milyennek látja annak esélyeit, hogy Izrael elismerje tárgyalópartnernek a Palesztinai Felszabadító Szerveze­tet? — E tekintetben Izrael eluta­sító álláspontja jottányit sem vál­tozott. Lassan egy éve, hogy Jasz­­szer Arafat az ENSZ fórumán a PFSZ nevében elvállalta a BT 242-es határozatát, amiben köz­vetve bennefoglaltatik Izrael elis­merése. Továbbá többször is elha­­tárolta magát az izraeli polgári lakosok elleni erőszakos cselek­ményektől. Ennek ellenére izraeli részről továbbra is a PFSZ-t te­szik felelőssé minden ilyen jelle­gű cselekményért. Holott, ha va­lahol, akkor Izraelben tisztában vannak a PFSZ népfrontjellegé­vel, valamint azzal, hogy nem gyakorol ellenőrzést valamennyi palesztin ellenálló csoport felett. — Milyennek ítéli meg a ma­gyar diplomácia állásfoglalását a jeruzsáemi sortűzzel kapcsolat­ban, továbbá a magyar sajtó er­ről szóló kommentárjait? — A külügyminisztériumi ál­lásfoglalás eléggé langyos. Odáig sem ment el, mint a francia vagy az olasz. A magyar sajtó kom­mentárjai is igazodnak ehhez USA Hírlap VILÁGHÍRADÓ Kártérítésre ítélték az MNB-t (AP) Egy német bíróság 55,23 millió német márka kártérítés megfizetésére ítélte a Magyar Nemzeti Bankot a Volkswagen konszernél előfordult devizacsa­lás üggyel kapcsolatban. A testü­­let döntését múlt csütörtökön hoz­ta meg, annak a keresetnek az alapján, amelyben az autógyártó cég 270,5 millió márkás kártérí­tést követelt az MNB-től. Nagy Ferenc József Bonnban (MTI) Nagy Ferenc József, a kisgazdapárt elnöke szerdán Bonnban tárgyalásokat folytatott a CDU magas rangú képviselőivel. A mezőgazdasági tárca felelőse találkozott Ignaz Kiedhle német élemlezési, mezőgazdasági és er­dőgazdasági miniszterrel, vala­mint Lothar de Maizierre-rel, a különleges feladatokkal megbízott szövetségi miniszterrel, az egyko­ri NDK volt kormányfőjével is. A Legfelsőbb Tanács elítélte a Novaja Zemlja-­ kísérletet (MTI) Határozatban marasztal­ta el szerdán az illetékeseket az egy héttel ezelőtt a Novaja Zeml­­ja-szigeteken végrehajtott föld alatti kísérleti atomrobbantásért a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa A szövetségi törvényhozás hatá­rozata egyúttal a szovjet kül- és belpolitika egyik fő céljaként a nukleáris kísérletek teljes beszün­tetését jelölte meg. Osztrák bevásárlónapok (APA) Az osztrák kereskedelmi kamarák döntése szerint novem­ber 24-én, valamint december 1-jén és 22-én (szombati napo­kon) a boltok a szokásosnál hosz­­szabb ideig, este 6 óráig tarthat­nak nyitva Burgenlandban és Bécsben, a karácsonyi ajándékvá­sárlásra tekintettel. Japán: csökkenő autóexport (AFP) Hat hónap alatt (április­tól szeptemberig) 3,7 százalékkal csökkent a japán autóexport a ta­valyi év hasonló időszakához ké­pest. Az említett periódusban 2,8 millió darab japán autó kelt el a világban, ebből valamivel több mint 1 millió az Egyesült Államok­ban, ami 16,4 százalékos csökke­nést jelent. N­ATO-á­tcsoportosí­tás A NATO-nak ezentúl dél felé kell figyelnie, földközi-tengeri szárnyát kell erősítenie — jelen­tette ki Galvin tábornok, a NATO európai fegyveres erőinek ameri­kai főparancsnoka madridi sajtó­értekezletén Pályázati felhívás Visegrád Nagyköz­ség Önkormányzata pályázatot hirdet jegyzői állás betölté­sére Pályázati feltételek:­­ Állam- és Jogtu­dományi Egyetem vagy Államigazga­tási Főiskolai­ vég­zettség,­­ legalább 2 éves, államigazgatási te­rületen szerzett gyakorlat,­­ erkölcsi bizonyít­vány. Pályázat tartalmazza: - önéletrajzot a szakmai tevékeny­ség részletes be­mutatásával, - bérigény megjelö­lésével. Bérezés megegyezés szerint. A pályázatot 1990. november 15-ig lehet benyújtani Visegrád Nagyközség Polgár­­mesteri Hivatalához 2025 Visegrád, Fő u. 81.

Next