Magyar Hírlap, 1990. november (23. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-01 / 256. szám
Havelt szeretik Pozsonyban Háromnapos szlovákiai munkalátogatásán Václav Havel elnök szerette volna jobb belátásra bírni a nyelvtörvény fanatikusait. Képünkön: Kivel között Pozsonyban, ahol most mutatták be „A leirat” című darabját „Szeretünk” — kiáltozták az elnök felé MTI Külföldi Képszerkesztőbe Lafontaine merénylője bíróság előtt Felsőbb sugallatra cselekedett kölni tudósítónktól Nehéz feladat előtt áll a kölni járásbíróság 12. büntetőtanácsa. Arról kell döntenie, hogy az április 25-én a Német Szociáldemokrata Párt elnökjelöltje, Oskar Lafontaine elleni merénylet elkövetője, Adelheid Streiber egyáltalán felelősségre vonható-e tettéért. A vádlott a tegnapi első tárgyalási napon félreérthetetlenül amellett foglalt állást, hogy szellemileg teljesen rendben van. Ugyanakkor semmi kérletet sem tett arra, hogy elhatárolja magát a politikus elleni támadástól, amelynek során egy 20 centiméter hoszszúságú késsel életveszélyes sebet ejtett áldozatán. Adelheid Streidellel ellentétesen nyilatkoztak a pszichológiai szakértők. „Streidel asszony részben tudja ugyan, hogy mit cselekszik, de alapjában véve nem beszámítható, hallucinációban szenved és így nem lehet felelősségre vonni tettéért" — állapította meg Helmut Spies, akit kollégája, Helmut Köster csak megerősített ebben a meggyőződésében. A 43 éves asszony elmondotta a bíróság előtt, hogy már 13 évvel ezelőtt „felsőbb utasítást" kapott arra, hogy Bonnba menjen és megöljön egy politikust. Ezzel azokra az „embereket pusztító gyárakra" akarta felhívni a figyelmet, amelyek az országban a politikai pártok tudtával dolgoznak. Miután lakhelyén, Bad Neunahrban hiába igyekezett röplapok osztogatásával felhívni magára az emberek figyelmét, úgy határozott, hogy felutazik Kölnbe, az SPD választási rendezvényére és ott vagy Észak-Rajna- Vesztfália tartományi miniszterelnökét, Johannes Raut vagy az SPD elnökjelöltjét, Oskar Lafontaines öli meg. Csak az utolsó pillanatban, amikor egy virágcsokorral a kezében eljutott a politikusok közelébe, döntött úgy, hogy az utóbbi lesz az áldozat. „Politikailag őt tartottam fontosabbnak” — mondotta Adelheid Streider, majd hozzátette: „tervszerűenkészültemel a támadásra”. Ennek során igyekezett kihasználni azokat a tapasztalatokat, amiket még orvosasszisztensként szerzett. „Egy döféssel akartam biztosítani a nem fájdalommentes, de hamarosan bekövetkező halált”. Miután tervét nem sikerült megvalósítani, így a számára kiadott „parancsot” sem teljesíthette. E megállapításbólkiindulva a bíróság arra a véleményre jutott, hogy Adelheid Streider továbbra is állandó veszélyt jelent környezetére. Mind a védőügyvéd, mind a pszichológusok amellett foglaltak állást, hogy a vádlottat népiig zárt intézetben kell elhelyezni. A merénylet után is idekerült, de mindenfajta orvosságot elutasított és így a szükséges kezelésre nem kerülhetett sor. A védő most a bíróságtól várja a határozatot, hogy a jövőben az orvosok a páciens akarata ellenére megkezdhetik-e a gyógyszeres kezelést. A tárgyalást hétfőn folytatják. Stefan Lázár (MTI) A karlsruhei alkotmánybíróság szerdán alkotmányellenesnek minősítette a szociáldemokrata vezetésű Schleswig- Holstein tartománynak és Hamburgnak azt a döntését, hogy a helyhatósági választásokon külföldiek is szavazhatnak. A döntést a kereszténydemokraták heves ellenzésétől kísérve, még 1989 február végén hozták. A CSU vezette Bajorország, illetve a CDU és a CSU parlamenti frakciója panasszal élt a német alkotmánybíróságnál, és a bírák helyt adtak a kifogásnak. Schleswig-Holstein a választójog részleges kiterjesztését akülföldiekre „a nyitottság jelének" tartotta, míg a kereszténypártok amellett kardoskodtak, hogy Németországban csak németek választhassanak. Regionális fizetési és vámuniót javasol Borúlátó ENSZ-jelentés Kelet-Európáról (Folytatás az 1. oldalról) és ez különösen az olajtermelésben mutatkozik meg — korlátozhatja a Szovjetunió lehetőségeit az olajárak megugrásából származó bevételnövekedés realizálására. A KGST-nek, mint raionális gazdasági szervezetnek az összeomlása — anélkül, hogy a tagállamok valamilyen alternatívában állapodtak volna meg — csak fokozza a gazdasági teendők meghatározásában mutatkozó zűrzavart. Nincs sok olyan gazdaságtervező szakember Kelet-Európában, aki kész lenne felismerni a regionális együttműködésben rejlő előnyöket, például vámunió és fizetési unió létrehozását a magukat gazdaságilag gyökeresen megreformálni szándékozó országok között. Ehelyett — áll a jelentésben — a kelet-európaiak többsége abban reménykedik, hogy a nyugati segítség nemcsak a hanyatló kereskedelmi tevékenységből fakadó veszteséget fogja kiegyensúlyozni, hanem a köztük és a Szovjetunió közti nagyarányú fizetésimérleg-deficitet is. Háromszorosára drágul a villany a volt HDK-ban Drasztikus energiaár-emelés vár az egykori NDK és Kelet-Berlin lakosaira a jövő év elejétől: az állami támogatások megvonása miatt háromszorosára drágul a villany, s négyszeresére a távfűtés. Az eddigi 8 pfennig helyett 24 pfenniget kell fizetniük egy kilowat elektromos áramért. Egyedül a villany drágulása éves szinten 600 márka többletkiadást okoz egy átlagos keletnémet háztartásnak. Prága: 15 százalékos munkanélküliség A gazdasági reform a munkanélküliség jelentős és kitartó növekedését vonhatja maga után Csehszlovákiában — jelentette ki Marián Calfa csehszlovák miniszterelnök. Szerinte az állástalanok száma jövőre elérheti akár az 1 milliót is, ami a kereső népesség 15 százalékát jelentené. — Kritikus hat hónap előtt állunk — mondotta Calfa —, az államtalanított vállalatok vagy túlélik a nehézségeket és felvirágoznak, avagy összeomlanak. Más lehetőség nincs. A csehszlovák szövetségi parlament várhatóan nemsokára elfogadja az állami vállalatok privatizációjáról szóló törvényt. Prágában elégedetten nyugtázták, hogy Marian Calfának keddi moszkvai munkalátogatása során sikerült megállapodni Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfővel a jövő évi szovjet kőolajszállítások mennyiségében, és abban is, hogy a csehszlovák ellentételezés részben továbbra is árucikkekben, és nem kizárólag kemény valutában történik majd. Calfa — hazaérkezése után — rendkívül keménynek minősítette a moszkvai megbeszéléseket. A Szovjetunió végül 13 millió tonna kőolaj szállítására tett ígéretet a jövő évre, ami lényegesen kevesebb, mint az 1990-re előirányzott mennyiség, de gyakorlatilag ugyanannyi, mint amennyit a szovjetek ténylegesen szállítanak ebben az évben. Emelkedő hitelkamatok a Szovjetunióban Új kamatokat jelentett be a Szovjetunió központi bankja a vállalati hitelekre vonatkozóan, s ezek november 1-jén lépnek érvénybe. A kölcsönök díjának megváltoztatását az infláció kordában tartása és a piacgazdaságra történő átállás végett határozta el a pénzintézet. A szovjet hitelnyújtó intézetek legfeljebb 6 százalékos éves kamatot szabhatnak ki az egy évnél rövidebb időre felvett kölcsönökre, az öt évnél hosszabb lejáratúakra pedig 11 százalékosat. A biztosítékok nélküli, nagy kockázatot vállaló hitelnyújtás kamata azonban akár 25 százalék is lehet. A szovjet vállalatok privatizációjára kellene fordítani a Japántól felvett hiteleket, nem pedig az állami vállalatok fenntartására, még csak nem is a fogyasztás támogatására — fejtette ki Tokióban Gavriil Popov, a moszkvai városi tanács elnöke, aki ez alkalommal is jelezte: a hitelfelvételek decentralizálásának híve. Mint mondta, ha Moszkva városa kaphatna a japánoktól kölcsönöket, a pénzt a privatizálandó vállalatok, boltok felé terelné, mert e szektor képes a hitelek törlesztésére. Popov úgy vélekedett, hogy Gorbacsov gazdasági programja nem old meg semmit, sőt még súlyosabbá teszi a helyzetet. Szerinte politikai váltásra volna szükség. Tüntetés Bukarestben az áremelkedés miatt November elsejétől Romániában kétszeres, sőt háromszoros áremelkedések lesznek. Gheorghe Oana, a pénzügyminisztérium főtisztviselője közölte, hogy már elkészítették az emelésre kerülő cikkek listáját. Nyilatkozott arról is, hogy a benzin árának korábbi emelése miatt a közúti szállításnál négyszeres, ötszörös áremelkedések is várhatók. Romániában a 98 oktánszámú benzin 9 lejről 15 lejre drágult néhány hónappal ezelőtt, de egyes híresztelések szerint nem zárható ismét emelkedni fog. Bukarestben kedd délután a ki, hogy a benzin fogyasztói ára szállítási dolgozók tiltakozó megmozdulást rendeztek. A tehergépkocsijaikkal a főváros főbb pontjain gyűltek össze, hogy akadályozzák a forgalmat. Azért tiltakoztak, mert rosszak a munkakörülményeik, és nincs elegendő pótalkatrész a boltokban. Petícióban kérték a kormányt, hogy változtasson ezen a helyzeten. A néhány órás demonstrációt követően Bukarestben szerdára helyreállt a rend a közlekedésben. Bushnak elege van Irak packázásaiból Irak fölkészült az összecsapásra (Folytatás az 1. oldalról) tozatot nem is lehet kizárni, az „valószínűleg a probléma megoldásának legrosszabb módszere lenne.” Hasonlóan vélekedett Jevgenyij Primakov, a szovjet elnökkülönmegbízottja. A politikus hozzátette: ha a békés megoldás esélyei teljesen kimerülnének, akkor a moszkvai vezetés nem ellenezné az ilyen akciót, bár szovjet katonák akkor sem vennének részt benne. A válság békés megoldása érdekében tovább folynak a különféle diplomáciai erőfeszítések. A legfrissebb fejlemények megtárgyalására a szaúd-arábiai Dzsiddába utazott az egyiptomi, a szír és a szaúdi külügyminiszter. Husszein jordániai király pedig szerdán Ománban kezdett tárgyalásokat. Az Irakban kormányzó Baathpárt napilapja, az Al Thaurah, szerdán hírül adta, hogy Irak befejezte az előkészületeket egy Általános tűzszünetet kötött kedden éjjel Libanonban az Iránbarát Hezbollah és a Szíria támogatását élvező Amal mozgalom. A szerdán hajnalban életbe lépett tűzszünet megnyitja az utat a két síita mohamedán szervezet közötti konfliktus politikai rendezése előtt. A Hezbollah és az Amal mozgalom három éve harcol egymás ellen Libanon mintegy 1,3 millió síitájának vezetéséért, a muzulmánok lakta terülenagyobb összecsapásra és rendkívüli éberséggel kíséri figyelemmel a jeleket, amelyek ellenségességre Valifnak. A lap szerint már nem lehet meglepetésszerű akciót végrehajtani Irak ellentek feletti ellenőrzés jogáért. A harcoknak mintegy 1250 ember esett áldozatul. A keresztény Libanoni Erők nevű milícia kedden éjjel beleegyezett, hogy kivonja egységeit Bejrútból, s ezzel eleget tesz a kormány azon követelésének, hogy minden fegyveres csoport hagyja el a fővárost. A Libanoni Erők immár a hetedik fegyveres szervezet, amely hajlandó kivonulni Bejrútból. Tűzszünet Libanonban a Hezbollah és az Amal között Interjú a palesztin nagykövettel Amerikának rosszkor jött a jeruzsálemi sortűz Több mint három hét múltán sem csitultak el azok a heves politikai hullámok, amelyeket a tragikus következményű jeruzsálemi esemény keltett. A három nagy vallás szent városában a tüntető és köveket dobáló palesztin arabokra az izraeli biztonsági erők sortüzet adtak le, melynek véres mérlege: 11 halott, és több mint 190 sebesült. A történtek után az ENSZ Biztonsági Tanácsa azóta két határozatban ítélte el Izraelt: előbb a tüntetők ellen alkalmazott fegyveres erőszak miatt, majd következő ülésén azért, mert nem engedte be országába az ENSZ- főtitkár bizottságát, amely a jeruzsálemi események kivizsgálását akarta volna megejteni. A BT mindkét határozatát egyhangúlag hozták meg, s rendhagyó módon ezúttal az Egyesült Államok delegátusa sem élt vétójogával. Budapesten is akad két ember, akinek minderről „hivatalból" megoszlik a véleménye. Hogy mennyire, ítéljék meg az olvasók. Lapunk munkatársát, Pálfi Viktort a napokban fogadta előbb a palesztinokat képviselő Hikmet Zaid nagykövet, majd Shlomo Marom, izraeli nagykövet, s részben azonos kérdéseire válaszoltak. Az izraeli nagykövet véleményére még visszatérünk. — Nagykövet úr, az arab palesztinok táborában hogyan fogadták a Biztonsági Tanács Izraelt elítélő határozatát? — Mindenképpen vegyes érzelmekkel örülünk annak, hogy az ENSZ-nek olyan tekintélyes testülete, mint a Biztonsági Tanács, végre rászánta magát, hogy élesen elmarasztalja Izraelt a Jeruzsálemben véghezvitt vérengzéséért és ezt a határozatát egyhangúlag hozták meg: a tanács állandó tagjai közül senki sem élt az őt megillető vétójogával. Külön értéke van, hogy Izrael „stratégiai szövetségese” a térségben, az Egyesült Államok ezúttal sutba dobta „az örök ellenzéki" szerepét és nem zárkózott el Izrael elítélésétől. Azt mondhatjuk erre, hogy „jobb későn, mint soha". A világszervezet, s különösen annak biztonsági tanácsa, sok mindenben adós nekünk, palesztin araboknak. Évtizedeken keresztül a hazátlanná tett népünk kálváriáját menekültkérdésként kezelte, pedig az kezdettől fogva mindmáig a közel-keleti válság magvát alkotó problémaként jelentkezett. Mi joggal kérhetjük számon a BT-n, mi van azzal a több mint négyszáz, korábban hozott határozatával, amelyeket Izrael, az amerikai vétó mögé bújva, rendre elszabotált. Félő, hogy erre a sorsra jutnak a BT legutóbbi döntései is... Ezért hiányoljuk, hogy a BT nem helyezett kilátásba szankciókat az ellen, aki nem tejesíti határozatait. Ez esetben ugyanis nem maradt volna el az amerikai vétó. A testület egyébként is „két mércével mér”. Szinte gyerekjáték volt számára elítélni Irakot déli szomszédja, Kuvaít katonai lerohanásai miatt, és kemény szankciókat elrendelni ellene, önkéntelenül is felvetődik a kérdés, hogy a BT buzgalmát ez esetben a kőolaj motiválta. Nem mindegy, hogy ki gyakorol ellenőrzést az Öböl menti gazdag kőolajtartalékok felett. Ez fontosabb, mint néhány palesztini arab emberélet. Szerencsére — vagy szerencsétlenségére? — Palesztina területén, még nem bukkantak rá kőolajra. — Az elmaradt amerikai vétó fényében, úgy véli-e nagykövet úr, hogy ez annak a halvány kezdeti jele, hogy az Egyesült Államok és Izrael immár külön utakon jár? — Ez erősen túlzó következtetés. Az Egyesült Államokban még mindig dominál az a nézet,ogy Izrael az egyetlen ország a térségben, amely „kordában tudja tartani" a nehezen kiszámítható arabokat. Rosszkor jött Amerikának az izraeli biztonsági erők brutális fellépése Jeruzsálemben. Főleg azért, mert Washington azon van, hogy — egyes arab országokat is bevonva — valamiféle egységfrontot hozzon létre Irak ellen. Most pedig az izraeli sortűz nyomán a világ közvéleményének figyelme a palesztin problémára irányult. Nem tapsolnak ezért Washingtonban Izraelnek, de — mint annyiszor — meg fogják neki bocsátani. — Az intifada részének tekinti-e ön a jeruzsálemi palesztin arabok megmozdulását, avagy ez más okokra vezethető vissza? — Szívügyünknek tekintjük az intifadát és maximálisan szolidárisak vagyunk vele, de biztosíthatom, hogy nem a Palesztina! Felszabadítás! Szervezet „keze” van a dolog mögött. Nem Tuniszból — ahol a PFSZ főhadiszállása van — ment az utasítás Jeruzsálembe, hanem spontán volt a megmozdulás. A PFSZ nem gyakorol operatív irányítást az intifáda felett, hanem annak a helyszínen lévő vezetői döntik el mindig a következő lépést. Jeruzsálemben elterjedt a híre annak, hogy egy szélsőséges zsidó csoport tagjai a Szenthegyen, közvetlenül a mohamedán szenthely tőszomszédságában, egy új zsidó szentély alapkövét szándékoznak lerakni. Ez váltotta ki a muzulmán hívők felháborodását, amely tüntetésbe torkollott. Olaj volt a tűzre Samir miniszterelnök előző napi beszéde is, amelyben bejelentette, hogy Kelet-Jeruzsálem arabok lakta részében rövidesen új zsidó negyed fog felépülni. A békésnek indult tüntetést az izraeli biztonsági erők bűnös módon túlreagálták. Olyannyira, hogy a BT sem tudott szó nélkül elmenni felette. — Mindezek után, milyennek látja annak esélyeit, hogy Izrael elismerje tárgyalópartnernek a Palesztinai Felszabadító Szervezetet? — E tekintetben Izrael elutasító álláspontja jottányit sem változott. Lassan egy éve, hogy Jaszszer Arafat az ENSZ fórumán a PFSZ nevében elvállalta a BT 242-es határozatát, amiben közvetve bennefoglaltatik Izrael elismerése. Továbbá többször is elhatárolta magát az izraeli polgári lakosok elleni erőszakos cselekményektől. Ennek ellenére izraeli részről továbbra is a PFSZ-t teszik felelőssé minden ilyen jellegű cselekményért. Holott, ha valahol, akkor Izraelben tisztában vannak a PFSZ népfrontjellegével, valamint azzal, hogy nem gyakorol ellenőrzést valamennyi palesztin ellenálló csoport felett. — Milyennek ítéli meg a magyar diplomácia állásfoglalását a jeruzsáemi sortűzzel kapcsolatban, továbbá a magyar sajtó erről szóló kommentárjait? — A külügyminisztériumi állásfoglalás eléggé langyos. Odáig sem ment el, mint a francia vagy az olasz. A magyar sajtó kommentárjai is igazodnak ehhez USA Hírlap VILÁGHÍRADÓ Kártérítésre ítélték az MNB-t (AP) Egy német bíróság 55,23 millió német márka kártérítés megfizetésére ítélte a Magyar Nemzeti Bankot a Volkswagen konszernél előfordult devizacsalás üggyel kapcsolatban. A testület döntését múlt csütörtökön hozta meg, annak a keresetnek az alapján, amelyben az autógyártó cég 270,5 millió márkás kártérítést követelt az MNB-től. Nagy Ferenc József Bonnban (MTI) Nagy Ferenc József, a kisgazdapárt elnöke szerdán Bonnban tárgyalásokat folytatott a CDU magas rangú képviselőivel. A mezőgazdasági tárca felelőse találkozott Ignaz Kiedhle német élemlezési, mezőgazdasági és erdőgazdasági miniszterrel, valamint Lothar de Maizierre-rel, a különleges feladatokkal megbízott szövetségi miniszterrel, az egykori NDK volt kormányfőjével is. A Legfelsőbb Tanács elítélte a Novaja Zemlja- kísérletet (MTI) Határozatban marasztalta el szerdán az illetékeseket az egy héttel ezelőtt a Novaja Zemlja-szigeteken végrehajtott föld alatti kísérleti atomrobbantásért a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa A szövetségi törvényhozás határozata egyúttal a szovjet kül- és belpolitika egyik fő céljaként a nukleáris kísérletek teljes beszüntetését jelölte meg. Osztrák bevásárlónapok (APA) Az osztrák kereskedelmi kamarák döntése szerint november 24-én, valamint december 1-jén és 22-én (szombati napokon) a boltok a szokásosnál hoszszabb ideig, este 6 óráig tarthatnak nyitva Burgenlandban és Bécsben, a karácsonyi ajándékvásárlásra tekintettel. Japán: csökkenő autóexport (AFP) Hat hónap alatt (áprilistól szeptemberig) 3,7 százalékkal csökkent a japán autóexport a tavalyi év hasonló időszakához képest. Az említett periódusban 2,8 millió darab japán autó kelt el a világban, ebből valamivel több mint 1 millió az Egyesült Államokban, ami 16,4 százalékos csökkenést jelent. NATO-átcsoportosítás A NATO-nak ezentúl dél felé kell figyelnie, földközi-tengeri szárnyát kell erősítenie — jelentette ki Galvin tábornok, a NATO európai fegyveres erőinek amerikai főparancsnoka madridi sajtóértekezletén Pályázati felhívás Visegrád Nagyközség Önkormányzata pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére Pályázati feltételek: Állam- és Jogtudományi Egyetem vagy Államigazgatási Főiskolai végzettség, legalább 2 éves, államigazgatási területen szerzett gyakorlat, erkölcsi bizonyítvány. Pályázat tartalmazza: - önéletrajzot a szakmai tevékenység részletes bemutatásával, - bérigény megjelölésével. Bérezés megegyezés szerint. A pályázatot 1990. november 15-ig lehet benyújtani Visegrád Nagyközség Polgármesteri Hivatalához 2025 Visegrád, Fő u. 81.