Magyar Hírlap, 1991. július (24. évfolyam, 152-164. szám)
1991-07-01 / 152. szám
2 MAGYAR HÍRLAP Újból közvetít Belgrádban a közös piaci trojka • Folytatás az 1. oldalról állambiztonság tagjai az elnökségi épület körül ólálkodnak, ami miatt szombat éjjel kijárási tilalmat rendeltek el. Lövöldözés hallatszott vasárnap reggelre virradóan a parlament környékéről is. Újságírók nem juthattak a helyszínre, hiszen a területvédelmi erők és a rendőrök megerősítették a blokádot. Egyébként blokád blokád hátán jellemzi Szlovéniát, a fővárosból igen nehéz kijutni autóval. Az egyedüli valamennyire működő közlekedési eszköz a vonat. Szerbiában és a Vajdaságban viszonylag nyugodt a helyzet. Sok találgatásra és nem kis aggodalomra adott okot a vezérkar képviselőjének szombat esti drámai hangú tévényilatkozata. Negovanovics altábornok utolsó figyelmeztetést intézett Szlovéniához, amiért nem tartja tiszteletben a meghirdetett tűzszünetet. Ha ez folytatódik, mondta, a néphadsereg keményen fellép a szerződésszegők ellen. A bizonytalanságot fokozta, hogy a tábornok nyilatkozatát a televízió rendes adását megszakítva sugározta, egyetlen szó kommentár nélkül. Ebből akár arra is következtethettünk, hogy a vezérkar felfüggesztette az alkotmányt, és puccsot hajtott végre. Vasárnapra azonban kiderült, hogy ez nem következett be, a hadsereg csak demonstrálta, hogy vannak még ütőkártyái. A szálak még mindig Markovic kormányelnök kezében futnak össze. Az viszont nem keltett nagyobb meglepetést, hogy mindhárom érintett jugoszláv politikus megszegte az EGK jószolgálati küldöttségének adott ígéretét. Milosevics szerb elnök azzal, hogy bár beleegyezett a horvát Mesic beiktatásába az elnöki hivatalba, ezt azonban olyan újabb feltételekhez kötötte, amelyekről a tárgyalásokon nem volt szó. Mégpedig ahhoz, hogy előzőleg Szlovénia és Horvátország függessze fel a kiválási okmányok érvényét. Kucan szlovén elnök alig néhány órával azután, hogy beleegyezett a három hónapi moratóriumba, újra azt nyilatkozta, hogy Szlovénia semmilyen engedményt nem tesz. Tudjman horvát elnök hasonlóképpen megpróbált kibújni a vállalt kötelezettségek alól. külügyminiszter első helyettese hétvégi tv-nyilatkozatában először utalt arra, hogy Washington nem zárkózik el végérvényesen egy önálló Szlovénia és Horvátország elismerése elől. Moszkva A Szovjetunió abban érdekelt, hogy Jugoszlávia egységes állam maradjon — mondta vasárnap, Prágába érkezése után Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter. Besszmertnih tagja annak a szovjet küldöttségnek, amely a csehszlovák fővárosban részt vesz a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének mai, utolsó ülésén. Bonn Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter tegnap Németország támogatásáról biztosította Szlovéniának azt a kérését, hogy az Európai Közösségek megfigyelőket küldjön a köztársaságba. A német külügyminiszter a Deutschlandfunk rádióadón elhangzott interjújában reményét fejezte ki, hogy az EK többi tagországa is támogatni fogja a ljubljanai felkérést. Róma Az olasz haderők „állandó ellenőrzés” alatt tartják az olasz—jugoszláv határvidéket, az ott állomásozó egységeknél készültséget rendeltek el — közölte tegnap Virginio Rognoni, olasz védelmi miniszter. .Jugoszlávia új alkotmányos berendezkedése csakis tárgyalások útján alakítható ki, az erőszak és a fegyverek alkalmazása elfogadhatatlan mindenütt, de főleg Európában” — mondotta. Bécsi tudósítónktól___________ Tegnap az osztrák kormány megbízta Alois Mock külügyminisztert, hogy forduljon kéréssel az Európai Közösséghez és a Helsinki Egyezményt aláíró államokhoz, üljenek össze a jugoszláviai események megvitatására. Vasárnapi ülésén az osztrák kormány válságcsoportja elhatározta a jugoszláv határ térségében tett biztonsági intézkedéseinek teljes fenntartását, továbbá azoknak az erőfeszítéseknek fokozását, amelyek a Jugoszláviában tartózkodó osztrák állampolgárok mielőbbi hazatérésére irányulnak. Werner Fasslabend védelmi miniszter a tanácskozás után úgy nyilatkozott: jelenlegi ismeretei alapján a kormány nem tartja szükségesnek az osztrák hadsereg részleges mozgósítását, mert a határvidéken összevont haderő, amelynek létszáma elérte az ötezret, egyelőre elégségesnek látszik. • Pogány J.Géza Készenlét és pihenő. Torlaszokkal próbálják feltartóztatni a szövetségi hadsereg páncélosait a szlovén területvédelem egységei. Felvételünk Vrhnika faluban, Ljubljanától 25 km-re készült FOTÓ: BÁNKUTI ANDRÁS • J. Garai Béla Washington Az amerikai külügyminisztérium tegnap figyelmeztette a jugoszláv központi kormányt: amennyiben hadserege tovább élezi a helyzetet, ez súlyosan érintené a két ország kapcsolatait. A tárca szóvivője, Margaret Tutchler által közzétett nyilatkozat egyúttal felhívta a szlovéniai hatóságokat, hogy ne provokálják a jugoszláv hadsereget. Az amerikai nyilatkozat szerint Washington „különösen elítéli a jugoszláv hadseregvezetéstől eredő fenyegetéseket, a megfelel említést, amivel tovább növelték a feszültséget az országban.” Lawrence Eagleburger, az amerikai Az SZKP demokratikus vetélytársa? Moszkvai tudósítónktól Pártszakadás az SZKP-ban? A Komszomolszkaja Pravda hírei szerint nem elképzelhetetlen, hogy a közeljövő ilyen fejleményeket tartogat. A moszkvai ifjúsági napilap megbízható forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az SZKP Központi Bizottságának soron következő ülésén a legreformerebb beállítottságú KB-tagok esetleg elhagyhatják a párt sorait, sőt, élesen elhatárolhatják magukat az SZKP-tól. Az értesülés nyilvánvalóan azzal a színfalak mögött aktívan folyó tevékenységgel van összefüggésben, amelynek célja egy, az SZKP-val párhuzamosan működő új, demokratikus párt létrehozása. A pártalapítás gondolatának szülőatyja Eduard Sevardnadze volt, de a hírek arról szólnak, hogy a szervezőmunkába Gavriil Popov moszkvai, Anatolij Szobcsak leningrádi polgármester, Nyikolaj Travkin, az oroszországi Demokrata Párt vezetője, Gari Kaszparov sakkvilágbajnok és Alekszandr Jakovlev , Gorbacsov főtanácsadója is bekapcsolódott. Jakovlev a múlt héten még határozottan cáfolta, hogy ki óhajt lépni az SZKP-ból, a hét végén a Komszomolszkaja Pravdában és a Rabocsaja Tribunában közzétett nyilatkozata azonban már nem tartalmaz ennyire határozott állásfoglalást. A peresztrojka vezető ideológusa leszögezte: fenntartja magának a jogot, hogy meghozza a szükséges döntést, különösen „a szervezett hajtóvadászat, a totális sértegetés, a hazudozás, a gonosz rosszindulat” jelenlegi körülményei között „úgy fogok cselekedni, ahogy a lelkiismeretem diktálja” — írta Jakovlev. Pártvizsgálat vár nemcsak Jakovlevre, hanem Eduard Sevardnadzére is. A volt külügyminiszter ellen azután indított fegyelmi eljárást a központi ellenőrző bizottság, hogy egy bécsi sajtóinterjújában először beszélt egy új párt megalakításának szükségességéről. Bár a vizsgálat menetéről semmilyen információ nem szivárgott ki, az oroszországi televízió híradója, a „Vesztyi” úgy tudja, Sevardnadze ügye már ma a KEB elé kerülhet. Ugyancsak a „Vesztyi” ismertetett néhány mondatot abból az interjúból, amelyet Sevardnadze az Interfax hírügynökségnek adott. Ebben úgy vélekedett, hogy nem feltétlenül párt megteremtése szükséges, az új szervezet lehet mozgalom vagy egyesülés is. Vlagyimir Liszenko, az oroszországi republikánus párt egyik vezetője az orosz tévének nyilatkozva kifejtette: szerinte jelentős politikai erő jöhet létre, amely a következő választásokon már jó eséllyel indulhatna, s támogatásával Gorbacsov is bebiztosíthatná magának a sikert a szovjet elnökválasztásokon. • Poór Csaba MTI -----------------------------A KGB elnökének távozását követelte legújabb számában a Novoje Vremja című szovjet hetilap. A lap főszerkesztője által jegyzett cikk szerint Vlagyimir Krjucskov lemondását — vagy leváltását — a parlament két héttel ezelőtti zárt ülésén elmondott beszéde teszi szükségessé. Az Állambiztonsági Bizottság elnöke elleni, mindeddig példátlanul éles támadásnak helyt adó Novoje Vremja, amelynek szerkesztőbizottságában ott ül a szovjet elnök egyik közeli munkatársa, Vitalij Ignatyenko szóvivő is, a beszédből vett idézetekkel, tételesen igyekszik bebizonyítani, hogy Vlagyimir Krjucskov valójában az átalakítás ellenzője. A cikk egyik legfőbb következtetése, hogy a KGB főnöke nem a szakmai munkát, hanem a politizálást állítja tevékenysége középpontjába, ami a mai viszonyok között ellentétes beosztásával. KÜLFÖLD A jugoszláviai események hét végi kronológiája Szombat • Sikeresnek nevezte a Zágrábban hajnalban véget ért közvetítő útját a közös piaci ’’trojka”, az olasz, a luxemburgi és a holland külügyminiszter. A delegáció ígéretet kapott arra, hogy Szlovénia és Horvátország három hónapra felfüggeszti a szétválásra hozott nyilatkozatát, a hadsereg visszavonul a laktanyákba és az alkotmány előírásainak megfelelően megválasztják az államelnökség elnökét. A pénteken 21 órakor létrejött tűzszüneti megállapodást megsértve Szlovéniában szombatra virradóra többször is összecsaptak a szemben álló felek. Ljubljanától 20 kilométerre harcba keveredtek a szövetségi hadsereg és a szlovén területvédelmi egységek katonái. Három halálos áldozatot követeltek a harcok a Rozna Dolina-i jugoszláv—olasz határállomásnál. — Milan Kucan szlovén elnök kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, de a világszervezet nem tesz eleget a kérésnek. Rudomir Loncsar, jugoszláv külügyminiszter közölte a luxemburgi kormánnyal, az Európai Közösségek soros elnökével, hogy Szerbia többé nem gördít akadályt Stipe Mesic horvát elnök jugoszláv szövetségi elnökké való megválasztása útjába. Milan Kucan szlovén elnök sajtóértekezletén leszögezte, szó sem lehet a szlovén parlament függetlenségi határozatának viszavonásáról, már csak azért sem, mert ami történik Szlovéniában, az háború. Megszállás van Szlovéniában —mondotta—, a határátkelőhelyeket egyetlen civilizált országban sem a hadsereg ellenőrzi. A belgrádi televízió esti híradójában Marko Negovanovics altábornagy, a főparancsnokság tagja ultimátumot adott a szlovén köztársaság vezetésének. Amennyiben a ljubljanai vezetés nem utasítja fegyvereseit a harcok azonnali beszüntetésére, a főparancsnokság elrendeli a teljes harckészültéséget és határozott katonai lépéseket tesz. A figyelmezetés vasárnap kilenc óráig adott határidőt a követelés teljesítésére. Éjfél után lövöldözés volt a szlovén főváros központjában. A szlovén belügyminisztérium szóvivője szerint a hadsereg katonái lőttek és gránátokat dobtak — a jugoszláv hadsereg ljubljanai parancsnoksága viszont cáfolta, hogy a hadsereg tagjai bármilyen összecsapásba keveredtek volna. Vasárnap A szlovén parlament hajnalban elfogadott nyilatkozatában élesen elítélte a jugoszláv hadsereg és a szövetségi szervek támadását a szlovén köztársaság területe ellen, és visszautasította a szövetségi hadsereg ultimátumát. Ismét felszólította az EK-t, hogy haladéktalanul küldje elnökét Szlovéniába, s így biztosítsa a Zágrábban elfogadott megállapodás betartását. Kilenc órakor Szlovéniában mindenütt megszólaltak a légvédelmi szirénák, s a rádióban Jelko Kacin tájékoztatási miniszter bejelentette, hogy 15 percen belül légitámadás várható, mivel a jugoszláv hadsereg harci repülőgépei Zadarból, Pulából és Zágrábból Szlovénia felé indultak. Kérték, hogy a lakosság keressen menedéket az óvóhelyeken. Nem sokkal tíz óra előtt Mariborban bejelentették, megszűnt a légiveszély, Ljubljanában pedig azt közölték, hogy a légitámadás veszélye ugyan csökkent, de nem lehet teljesen kizárni a támadás lehetőségét. A repülőgépek viszatértek bázisaikra. Ljubljanában mindenütt barikádokat építettek, az utcákon fegyveres járőrök cirkálnak. A fővárosba vezető utakon is torlaszokat emeltek. Belgrádi értesülés szerint Horvátországban is általános mozgósítást hajt végre a köztársasági vezetés. Franjo Tudjman horvát elnök James Baker amerikai külügyminiszterhez küldött levelében hangsúlyozta, hogy a szövetségi kormány nyíltan katonai erővel fenyegette meg a köztársaság vezetését. Kérte a nyugati erőket, hogy ismerjék el Horvátország törekvését a békére, a szabadságra, a szabad piacgazdaság megteremtésére. Estére összehívták a jugoszláv alkotmányvédelmi tanácsot és a szövetségi kormányt. A jugoszláv fővárosba érkezett a Közös Piac külügyminiszteri hármasa. Ismét veszélyben a romániai magyar iskolák Bukaresti tudósítónktól Napok óta megint csak kiéleződtek az ellentétek Romániában a magyar nyelvű iskolák kérdésében. Az etnikai konfliktus veszélyeit magukban hordozó feszültségek fokozódása arra késztette Domokos Gézát, az RMDSZ elnökét és Verestóy Attilát, a szenátus titkárát, hogy az elmúlt hét közepén személyesen tájékoztassa az államfőt a kisebbségi oktatást ért jogsértésekről. Az RMDSZ képviselői még a múlt héten tárgyalásokat kezdtek a szakminisztériummal, amely ezt követően utasította a megyei tanfelügyelőségeket, hogy a magyar iskolákban ne indítsanak román tagozatokat. Ennek a rendelkezésnek a végrehajtása egyáltalán nem zökkenőmentes, többfelé a megyei szervek nem hajlandóak eleget tenni a minisztériumi határozatnak. Kolozsvárott a helyzet pattanásig feszült, a szülőknek az a szándékuk, hogy elfoglalják az iskolákat, és élőláncot alkotnak körülöttük. Más magyar iskolákban állandó szülői ügyeletet tartanak, az esetleges provokációk megelőzése céljából. Mindeddig nem született döntés a bukaresti Ady Endre magyar nyelvű líceum esetében. A minisztériumi illetékesek szerint ugyanis az itt indítandó román osztály sorsa politikai döntés, amely így immár a kormány hatáskörébe tartozik. A magyar nyelvű oktatás szabotálása ellen ismét igen hevesen tiltakoztak a romániai magyar egyházak. Ion Iliescu május 22-én személyesen tárgyalt ugyan a római katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius felekezetek képviselőivel a kérdésről, ám az továbbra is megoldatlan maradt. Ezért az említett egyházak vezetőségei ezúttal levélben fordultak a román államfőhöz, hogy a lehető legsürgősebben rendelje el a törvényesség betartását, és ezzel tegye elkerülhetővé újabb etnikai konfliktushelyzetek kialakulását, hiszen az csak ártana az Erdélyben mármár meghonosodni látszó tárgyalási készségnek. Románia elnökét felkérték, gyorsítsa meg az egyházi törvénytervezet parlamenti elfogadásának folyamatát, hiszen ily módon számos líceum, oktatási egység visszakerülhetne egyházi tulajdonba. Amennyiben kérelmeik nem találnak orvoslásra — hangzik a levél —, akkor panaszaikkal kénytelenek lesznek nemzetközi vallási fórumokhoz fordulni, s intézkedni, hogy azok a kérdés megnyugtató rendezése érdekében járjanak közbe az Európa Tanácsnál. • Bogdán Tibor EGK-csúcs Október végéig megállapodás a társulásról MTI -----------------------------Októberre kívánja befejezni az Európai Közösség a Magyarországgal, Csehszlovákiával és Lengyelországgal december óta folytatott társulási tárgyalásokat — egyebek között ezt is hírül adja a tizenkettek állam- és kormányfőinek szombat délután véget ért luxemburgi csúcsértekezletéről kiadott záróközlemény. A Közép- Kelet-Európáról szóló rész üdvözli a térség országainak a politikai és gazdasági reformok terén megtett haladását, és elismeréssel adózik a G-24 — tehát a térséget segítő mind a 24 fejlett ipari ország — pozitív szerepének a strukturális átalakításban és a piacgazdaság fejlesztésében, ugyanakkor valamennyit arra szólítja fel, hogy vegye ki teljes mértékben részét ebből az erőfeszítésből. Ez utalás a közösségnek arra vonatkozó igényére, hogy az Egyesült Államok, Japán és néhány más ország nagyobb részt vállaljon a támogatásból, mint amire eddig hajlandó volt. Az állam- és kormányfők újra kinyilvánították arra irányuló eltökéltségüket, hogy erősítsék a közösség kapcsolatait a térség országaival. Elégedetten vettek tudomást — áll a közleményben — a Lengyelországgal, Magyarországgal és Csehszlovákiával a társulásról folytatott tárgyalásokon eddig elért haladásról. Az Európa Tanács — vagyis a csúcsértekezlet — azt kívánja, hogy ezek a tárgyalások globális, a GATT-szabályokkal összeegyeztethető megállapodásokat eredményezzenek 1991. október vége előtt. A közlemény nem utal azokra a problémákra, amelyek a tárgyalások legutóbbi fordulójáig továbbra is fennmaradtak olyan kérdésekben, mint például a textilkereskedelem vagy a mezőgazdasági forgalom. A közösség belső átalakításával összefüggésben a legkényesebb pontok függőben maradtak a csúcsértekezleten: a közös külpolitika és biztonságpolitika, a közösség védelmi (katonai) szerepe, a parlament szerepe, illetve a föderációs, államszövetségi jövő kérdése. Ezekben részben Nagy-Britannia, részben más országok is fenntartásokkal kezelték a luxemburgi tervezetet, nem kívánják feloldani nemzeti szuverenitásukat külpolitikai, katonai döntéseknél, vagy államszövetségi struktúrával. Külön téma volt Luxemburgban a közösség gazdasági és szociális kohéziója, a spanyol, portugál, görög és olasz elmaradott területek nagyobb támogatására vonatkozó igény, amely mind a politikai, mind a gazdasági és pénzügyi unió tervét érintette. Jacques Delorsnak, a bizottság elnökének a jelek szerint sikerült megnyugtatnia a mediterrán országok vezetőit , így feltehető, hogy ők nem fogják vétójukkal fenyegetni a két uniós szerződést. Az azonban mindenképpen világos a luxemburgi tizenkettek számára, hogy az aránylag sima csúcs ára egy igencsak nehéz döntés lehet decemberben: a holland elnökség aligha passzolhatja tovább a megoldatlan problémák labdáját. 1991. július 1., hétfő Mától értekezlet Genfben a kisebbségi jogokról MTI ------------------------------A nemzeti kisebbségek helyzetéről, a kisebbségek jogainak biztosításáról kezdődik ma tanácskozás a genfi nemzetközi konferenciaközpontban, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet 35 tagjának részvételével. A csaknem három héten át tartó munkában, amelynek házigazdája Svájc, az európai államok, továbbá az Egyesült Államok és Kanada vezető szakértői vesznek részt, hogy a tavaly novemberben megtartott párizsi csúcsértekezlet határozatának megfelelően a kisebbségek jogainak meghatározásával, azok biztosításának feltételeivel foglalkozzanak. A magyar delegációt Entz Géza miniszterelnökségi államtitkár vezeti. Az értekezletre megfigyelőként számos nem kormányszintű szervezet küldi el képviselőit, köztük a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarok egyes szervezetei is. Július 11-én Genfben nagyszabású találkozót tartanak a Kárpátmedencében élő népek nem kormányszintű szervezeteinek képviselői, közös gondjaik megvitatására. Világhíradó Hadászati fegyverek: veszélyes a késlekedés (MTI) Elvész a megegyezés lehetősége, amennyiben nem sikerül hamarosan megállapodni a hadászati támadófegyverrendszerekkel /HTF/ foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalásokon — jelentette vasárnap a The New York Times. A lap szerint Richard Burt, a nemrég lemondott amerikai küldöttségvezető és mások attól tartanak, hogy további késlekedés esetén a szovjet katonai vezetés meghiúsítja a hosszú évek munkájával készülő megállapodást. A tervezett szerződés hozzávetőleg 48 százalékkal csökkentené a szovjet, 35 százalékkal az amerikai hadászati támadórakéták számát, a két ország kölcsönösen legfeljebb 6000 nukleáris robbanótöltettel rendelkezhetne. A két legfontosabb nyitott kérdés az ellenőrzésé. Craxi: baloldali szövetség csak később lehetséges (MTI) Bettino Craxi, olasz szocialista pártvezető pártja rendkívüli kongresszusát bezáró beszédében vasárnap elutasította a volt kommunista párttal kötendő szövetséget a közeljövőre. Ugyanakkor figyelmeztette Giulio Andreotti kormányfőt és a kereszténydemokrata pártot, hogy az MSZP elveti az általuk szorgalmazott alkotmányreformot is, és ha kitartanak mellette, ez a jelenlegi koalíció végét jelentheti. „A kereszténydemokráciának el kell dönteni, mit akar, és vállalja-e az intézményrend teljes megbénítását és válságát” — jelentette ki Craxi, aki elnöki rendszer bevezetését szorgalmazza Olaszországban, francia mintára, míg a kereszténydemokrata párt olyan választási reformot akar, amely a többségi pártot juttatná többletmandátumokhoz, és ezzel szilárd többséghez a parlamentben. Iráni támogatás az algériai iszlám erőknek (AP) Heves lövöldözés volt vasárnapra virradóra Algírban. Az iszlám szélsőségesek elmúlt hetekben előidézett zavargásai miatt a városban kijárási tilalom van érvényben, ennek ellenére utcai harcokra került sor. A szembenállók gépfegyverekkel lőtték egymást. A lövöldözés abban a fővárosi negyedben robbant ki, amely az Iszlám Üdvfront nevű szélsőséges szervezet egyik központja. Irán vallási vezetője szombaton országa támogatásáról biztosította az algériai iszlám erőket. Ali Hamenei ajatollah elismeréssel szólt arról, hogy az iráni nép példáját követve az algériaiak is visszatérnek az iszlám gyökerekhez. Velajati iráni külügyminiszter egy sajtóértekezleten reményét fejezte ki, hogy Algériában is az iszlám uralkodik majd. ENSZ-küldöttség Irakban (Reuter) A Biztonsági Tanács ultimátuma és az Egyesült Államok katonai fenyegetőzése közepette szombaton magas szintű ENSZ-küldöttség utazott Bagdadba, hogy rábírja Szaddám Huszeint, engedélyezze a feltételezhetően nukleáris berendezések nemzetközi ellenőrzését. Előzőleg a további konfrontáció elkerülése végett, Szaddám Huszein elrendelte, hogy az illetékes iraki tisztek teljes mértékben együttműködjenek az ENSZ felügyelőivel.