Magyar Hírlap, 1991. július (24. évfolyam, 152-164. szám)

1991-07-01 / 152. szám

2 MAGYAR HÍRLAP Újból közvetít Belgrádban a közös piaci trojka • Folytatás az 1. oldalról állambiztonság tagjai az elnökségi épület körül ólálkodnak, ami miatt szombat éjjel kijárási tilalmat ren­deltek el. Lövöldözés hallatszott va­sárnap reggelre virradóan a parla­ment környékéről is. Újságírók nem juthattak a helyszínre, hiszen a terü­letvédelmi erők és a rendőrök meg­erősítették a blokádot. Egyébként blokád blokád hátán jellemzi Szlo­véniát, a fővárosból igen nehéz ki­jutni autóval. Az egyedüli vala­mennyire működő közlekedési esz­köz a vonat. Szerbiában és a Vajdaságban vi­szonylag nyugodt a helyzet. Sok ta­lálgatásra és nem kis aggodalomra adott okot a vezérkar képviselőjének szombat esti drámai hangú tévényi­latkozata. Negovanovics altábornok utolsó figyelmeztetést intézett Szlo­véniához, amiért nem tartja tisztelet­ben a meghirdetett tűzszünetet. Ha ez folytatódik, mondta, a néphadse­reg keményen fellép a szerződéssze­gők ellen. A bizonytalanságot fokoz­ta, hogy a tábornok nyilatkozatát a televízió rendes adását megszakítva sugározta, egyetlen szó kommentár nélkül. Ebből akár arra is következ­tethettünk, hogy a vezérkar felfüg­gesztette az alkotmányt, és puccsot hajtott végre. Vasárnapra azonban kiderült, hogy ez nem következett be, a hadsereg csak demonstrálta, hogy vannak még ütőkártyái. A szá­lak még mindig Markovic kormány­elnök kezében futnak össze. Az viszont nem keltett nagyobb meglepetést, hogy mindhárom érin­tett jugoszláv politikus megszegte az EGK jószolgálati küldöttségének adott ígéretét. Milosevics szerb el­nök azzal, hogy bár beleegyezett a horvát Mesic beiktatásába az elnöki hivatalba, ezt azonban olyan újabb feltételekhez kötötte, amelyekről a tárgyalásokon nem volt szó. Mégpe­dig ahhoz, hogy előzőleg Szlovénia és Horvátország függessze fel a ki­válási okmányok érvényét. Kucan szlovén elnök alig néhány órával az­után, hogy beleegyezett a három hó­napi moratóriumba, újra azt nyilat­kozta, hogy Szlovénia semmilyen engedményt nem tesz. Tudjman horvát elnök hasonlóképpen meg­próbált kibújni a vállalt kötelezettsé­gek alól. külügyminiszter első helyettese hétvégi tv-nyilatkozatában először utalt arra, hogy Washington nem zárkózik el végérvényesen egy ön­álló Szlovénia és Horvátország el­ismerése elől. Moszkva A Szovjetunió abban érdekelt, hogy Jugoszlávia egységes állam maradjon — mondta vasárnap, Prágába érkezése után Alekszandr Besszmertnih szovjet külügymi­niszter. Besszmertnih tagja annak a szovjet küldöttségnek, amely a csehszlovák fővárosban részt vesz a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének mai, utolsó ülésén. Bonn Hans-Dietrich Genscher kül­ügyminiszter tegnap Németország támogatásáról biztosította Szlové­niának azt a kérését, hogy az Euró­pai Közösségek megfigyelőket küldjön a köztársaságba. A német külügyminiszter a Deutschland­funk rádióadón elhangzott interjú­jában reményét fejezte ki, hogy az EK többi tagországa is támogatni fogja a ljubljanai felkérést. Róma Az olasz haderők „állandó el­lenőrzés” alatt tartják az olasz—ju­goszláv határvidéket, az ott állo­másozó egységeknél készültséget rendeltek el — közölte tegnap Virginio Rognoni, olasz védelmi miniszter. .Jugoszlávia új alkotmá­nyos berendezkedése csakis tár­gyalások útján alakítható ki, az erőszak és a fegyverek alkalmazá­sa elfogadhatatlan mindenütt, de főleg Európában” — mondotta. Bécsi tudósítónktól___________ Tegnap az osztrák kormány megbízta Alois Mock külügymi­nisztert, hogy forduljon kéréssel az Európai Közösséghez és a Helsinki Egyezményt aláíró államokhoz, ül­jenek össze a jugoszláviai esemé­nyek megvitatására. Vasárnapi ülésén az osztrák kor­mány válságcsoportja elhatározta a jugoszláv határ térségében tett biz­tonsági intézkedéseinek teljes fenntartását, továbbá azoknak az erőfeszítéseknek fokozását, ame­lyek a Jugoszláviában tartózkodó osztrák állampolgárok mielőbbi hazatérésére irányulnak. Werner Fasslabend védelmi miniszter a ta­nácskozás után úgy nyilatkozott: jelenlegi ismeretei alapján a kor­mány nem tartja szükségesnek az osztrák hadsereg részleges mozgó­sítását, mert a határvidéken össze­vont haderő, amelynek létszáma elérte az ötezret, egyelőre elégsé­gesnek látszik. • Pogány J.Géza Készenlét és pihenő. Torlaszokkal próbálják feltartóztatni a szövetségi hadsereg páncélosait a szlovén területvédelem egységei. Felvételünk Vrhnika faluban, Ljubljanától 25 km-re készült FOTÓ: BÁNKUTI ANDRÁS • J. Garai Béla Washington Az amerikai külügyminisztéri­um tegnap figyelmeztette a jugosz­láv központi kormányt: amennyi­ben hadserege tovább élezi a hely­zetet, ez súlyosan érintené a két or­szág kapcsolatait. A tárca szóvivő­je, Margaret Tutchler által közzé­tett nyilatkozat egyúttal felhívta a szlovéniai hatóságokat, hogy ne provokálják a jugoszláv hadsere­get. Az amerikai nyilatkozat sze­rint Washington „különösen elítéli a jugoszláv hadseregvezetéstől eredő fenyegetéseket, a megfele­­l említést, amivel tovább növelték a feszültséget az országban.” Law­rence Eagleburger, az amerikai Az SZKP demokratikus vetélytársa? Moszkvai tudósítónktól Pártszakadás az SZKP-ban? A Komszomolszkaja Pravda hírei szerint nem elképzelhetetlen, hogy a közeljövő ilyen fejleményeket tartogat. A moszkvai ifjúsági napi­lap megbízható forrásokra hivat­kozva arról számolt be, hogy az SZKP Központi Bizottságának so­ron következő ülésén a legreforme­­rebb beállítottságú KB-tagok eset­leg elhagyhatják a párt sorait, sőt, élesen elhatárolhatják magukat az SZKP-tól. Az értesülés nyilvánva­lóan azzal a színfalak mögött aktí­van folyó tevékenységgel van összefüggésben, amelynek célja egy, az SZKP-val párhuzamosan működő új, demokratikus párt lét­rehozása. A pártalapítás gondolatának szü­lőatyja Eduard Sevardnadze volt, de a hírek arról szólnak, hogy a szervezőmunkába Gavriil Popov moszkvai, Anatolij Szobcsak le­­ningrádi polgármester, Nyikolaj Travkin, az oroszországi Demokra­ta Párt vezetője, Gari Kaszparov sakkvilágbajnok és Alekszandr Ja­kovlev , Gorbacsov főtanácsadó­ja is bekapcsolódott. Jakovlev a múlt héten még hatá­rozottan cáfolta, hogy ki óhajt lép­ni az SZKP-ból, a hét végén a Komszomolszkaja Pravdában és a Rabocsaja Tribunában közzétett nyilatkozata azonban már nem tar­talmaz ennyire határozott állásfog­lalást. A peresztrojka vezető ideo­lógusa leszögezte: fenntartja magá­nak a jogot, hogy meghozza a szükséges döntést, különösen „a szervezett hajtóvadászat, a totális sértegetés, a hazudozás, a gonosz rosszindulat” jelenlegi körülmé­nyei között „úgy fogok cselekedni, ahogy a lelkiismeretem diktálja” — írta Jakovlev. Pártvizsgálat vár nemcsak Ja­­kovlevre, hanem Eduard Sevardna­­dzére is. A volt külügyminiszter el­len azután indított fegyelmi eljárást a központi ellenőrző bizottság, hogy egy bécsi sajtóinterjújában először beszélt egy új párt megala­kításának szükségességéről. Bár a vizsgálat menetéről semmilyen in­formáció nem szivárgott ki, az oroszországi televízió híradója, a „Vesztyi” úgy tudja, Sevardnadze ügye már ma a KEB elé kerülhet. Ugyancsak a „Vesztyi” ismerte­tett néhány mondatot abból az in­terjúból, amelyet Sevardnadze az Interfax hírügynökségnek adott. Ebben úgy vélekedett, hogy nem feltétlenül párt megteremtése szük­séges, az új szervezet lehet mozga­lom vagy egyesülés is. Vlagyimir Liszenko, az oroszországi republi­kánus párt egyik vezetője az orosz tévének nyilatkozva kifejtette: sze­rinte jelentős politikai erő jöhet lét­re, amely a következő választáso­kon már jó eséllyel indulhatna, s támogatásával Gorbacsov is bebiz­tosíthatná magának a sikert a szov­jet elnökválasztásokon. • Poór Csaba MTI -----------------------------­A KGB elnökének távozását kö­vetelte legújabb számában a Novo­­je Vremja című szovjet hetilap. A lap főszerkesztője által jegyzett cikk szerint Vlagyimir Krjucskov lemondását — vagy leváltását — a parlament két héttel ezelőtti zárt ülésén elmondott beszéde teszi szükségessé. Az Állambiztonsági Bizottság elnöke elleni, mindeddig példátlanul éles támadásnak helyt adó Novoje Vremja, amelynek szerkesztőbizottságában ott ül a szovjet elnök egyik közeli munka­társa, Vitalij Ignatyenko szóvivő is, a beszédből vett idézetekkel, tételesen igyekszik bebizonyítani, hogy Vlagyimir Krjucskov valójá­ban az átalakítás ellenzője. A cikk egyik legfőbb következ­tetése, hogy a KGB főnöke nem a szakmai munkát, hanem a politizá­lást állítja tevékenysége közép­pontjába, ami a mai viszonyok kö­zött ellentétes beosztásával. KÜLFÖLD A jugoszláviai események hét végi kronológiája Szombat • Sikeresnek nevezte a Zágráb­ban hajnalban véget ért közvetítő útját a közös piaci ’’trojka”, az olasz, a luxemburgi és a holland külügyminiszter. A delegáció ígére­tet kapott arra, hogy Szlovénia és Horvátország három hónapra fel­függeszti a szétválásra hozott nyi­latkozatát, a hadsereg visszavonul a laktanyákba és az alkotmány előírá­sainak megfelelően megválasztják az államelnökség elnökét.­­ A pénteken 21 órakor létre­jött tűzszüneti megállapodást meg­sértve Szlovéniában szombatra vir­radóra többször is összecsaptak a szemben álló felek. Ljubljanától 20 kilométerre harcba keveredtek a szövetségi hadsereg és a szlovén te­rületvédelmi egységek katonái. Há­rom halálos áldozatot követeltek a harcok a Rozna Dolina-i jugosz­láv—olasz határállomásnál. — Mi­lan Kucan szlovén elnök kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, de a világszervezet nem tesz eleget a kérésnek.­­ Rudomir Loncsar, jugoszláv külügyminiszter közölte a luxem­burgi kormánnyal, az Európai Kö­zösségek soros elnökével, hogy Szerbia többé nem gördít akadályt Stipe Mesic horvát elnök jugoszláv szövetségi elnökké való megválasz­tása útjába.­­ Milan Kucan szlovén elnök sajtóértekezletén leszögezte, szó sem lehet a szlovén parlament füg­getlenségi határozatának viszavo­­násáról, már csak azért sem, mert ami történik Szlovéniában, az há­ború. Megszállás van Szlovéniában —mondotta—, a határátkelőhelye­ket egyetlen civilizált országban sem a hadsereg ellenőrzi.­­ A belgrádi televízió esti hír­adójában Marko Negovanovics al­tábornagy, a főparancs­nokság tag­ja ultimátumot adott a szlovén köz­társaság vezetésének. Amennyiben a ljubljanai vezetés nem utasítja fegyvereseit a harcok azonnali be­szüntetésére, a főparancsnokság el­rendeli a teljes harckészültéséget és határozott katonai lépéseket tesz. A figyelmezetés vasárnap kilenc óráig adott határidőt a követelés teljesíté­sére.­­ Éjfél után lövöldözés volt a szlovén főváros központjában. A szlovén belügyminisztérium szóvi­vője szerint a hadsereg katonái lőt­tek és gránátokat dobtak — a ju­goszláv hadsereg ljubljanai pa­rancsnoksága viszont cáfolta, hogy a hadsereg tagjai bármilyen össze­csapásba keveredtek volna. Vasárnap A szlovén parlament hajnalban elfogadott nyilatkozatában élesen elítélte a jugoszláv hadsereg és a szövetségi szervek támadását a szlovén köztársaság területe ellen, és visszautasította a szövetségi had­sereg ultimátumát. Ismét felszólí­totta az EK-t, hogy haladéktalanul küldje elnökét Szlovéniába, s így biztosítsa a Zágrábban elfogadott megállapodás betartását. Kilenc órakor Szlovéniában mindenütt megszólaltak a légvédelmi sziré­nák, s a rádióban Jelko Kacin tájé­koztatási miniszter bejelentette, hogy 15 percen belül légitámadás várható, mivel a jugoszláv hadsereg harci repülőgépei Zadarból, Pulából és Zágrábból Szlovénia felé indul­tak. Kérték, hogy a lakosság keres­sen menedéket az óvóhelyeken. Nem sokkal tíz óra előtt Maribor­ban bejelentették, megszűnt a légi­veszély, Ljubljanában pedig azt kö­zölték, hogy a légitámadás veszélye ugyan csökkent, de nem lehet telje­sen kizárni a támadás lehetőségét. A repülőgépek viszatértek bázisaik­ra.­­ Ljubljanában mindenütt bari­kádokat építettek, az utcákon fegy­veres járőrök cirkálnak. A főváros­ba vezető utakon is torlaszokat emeltek.­­ Belgrádi értesülés szerint Horvátországban is általános mozgósítást hajt végre a köztársa­sági vezetés. Franjo Tudjman hor­vát elnök James Baker amerikai külügyminiszterhez küldött leve­lében hangsúlyozta, hogy a szö­vetségi kormány nyíltan katonai erővel fenyegette meg a köztársa­ság vezetését. Kérte a nyugati erőket, hogy ismerjék el Horvát­ország törekvését a békére, a szabadságra, a szabad piacgazda­ság megteremtésére.­­ Estére összehívták a jugosz­láv alkotmányvédelmi tanácsot és a szövetségi kormányt. A jugosz­láv fővárosba érkezett a Közös Piac külügyminiszteri hármasa. Ismét veszélyben a romániai magyar iskolák Bukaresti tudósítónktól Napok óta megint csak kiéle­ződtek az ellentétek Romániában a magyar nyelvű iskolák kérdésében. Az etnikai konfliktus veszélyeit magukban hordozó feszültségek fokozódása arra késztette Domo­kos Gézát, az RMDSZ elnökét és Verestóy Attilát, a szenátus titká­rát, hogy az elmúlt hét közepén személyesen tájékoztassa az állam­főt a kisebbségi oktatást ért jogsér­tésekről. Az RMDSZ képviselői még a múlt héten tárgyalásokat kezdtek a szakminisztériummal, amely ezt követően utasította a megyei tanfelügyelőségeket, hogy a magyar iskolákban ne indítsanak román tagozatokat. Ennek a rendelkezésnek a vég­rehajtása egyáltalán nem zökkenő­­mentes, többfelé a megyei szervek nem hajlandóak eleget tenni a mi­nisztériumi határozatnak. Kolozs­várott a helyzet pattanásig feszült, a szülőknek az a szándékuk, hogy elfoglalják az iskolákat, és élőlán­cot alkotnak körülöttük. Más ma­gyar iskolákban állandó szülői ügyeletet tartanak, az esetleges provokációk megelőzése céljából. Mindeddig nem született döntés a bukaresti Ady Endre magyar nyel­vű líceum esetében. A minisztériu­mi illetékesek szerint ugyanis az itt indítandó román osztály sorsa poli­tikai döntés, amely így immár a kormány hatáskörébe tartozik. A magyar nyelvű oktatás szabo­­tálása ellen ismét igen hevesen til­takoztak a romániai magyar egyhá­zak. Ion Iliescu május 22-én sze­mélyesen tárgyalt ugyan a római katolikus, a református, az evangé­likus és az unitárius felekezetek képviselőivel a kérdésről, ám az továbbra is megoldatlan maradt. Ezért az említett egyházak vezető­ségei ezúttal levélben fordultak a román államfőhöz, hogy a lehető legsürgősebben rendelje el a törvé­nyesség betartását, és ezzel tegye elkerülhetővé újabb etnikai konf­liktushelyzetek kialakulását, hiszen az csak ártana az Erdélyben már­­már meghonosodni látszó tárgyalá­si készségnek. Románia elnökét felkérték, gyorsítsa meg az egyházi törvény­­tervezet parlamenti elfogadásának folyamatát, hiszen ily módon szá­mos líceum, oktatási egység visszakerülhetne egyházi tulajdon­ba. Amennyiben kérelmeik nem ta­lálnak orvoslásra — hangzik a le­vél —, akkor panaszaikkal kényte­lenek lesznek nemzetközi vallási fórumokhoz fordulni, s intézkedni, hogy azok a kérdés megnyugtató rendezése érdekében járjanak köz­be az Európa Tanácsnál. • Bogdán Tibor EGK-csúcs Október végéig megállapodás a társulásról MTI -----------------------------­Októberre kívánja befejezni az Európai Közösség a Magyaror­szággal, Csehszlovákiával és Len­gyelországgal december óta folyta­tott társulási tárgyalásokat — egyebek között ezt is hírül adja a tizenkettek állam- és kormányfői­nek szombat délután véget ért lu­xemburgi csúcsértekezletéről ki­adott záróközlemény. A Közép- Kelet-Európáról szóló rész üdvözli a térség országainak a politikai és gazdasági reformok terén megtett haladását, és elismeréssel adózik a G-24 — tehát a térséget segítő mind a 24 fejlett ipari ország — pozitív szerepének a strukturális átalakításban és a piacgazdaság fejlesztésében, ugyanakkor vala­mennyit arra szólítja fel, hogy ve­gye ki teljes mértékben részét eb­ből az erőfeszítésből. Ez utalás a közösségnek arra vonatkozó igé­nyére, hogy az Egyesült Államok, Japán és néhány más ország na­gyobb részt vállaljon a támogatás­ból, mint amire eddig hajlandó volt. Az állam- és kormányfők újra kinyilvánították arra irányuló eltö­kéltségüket, hogy erősítsék a kö­zösség kapcsolatait a térség orszá­gaival. Elégedetten vettek tudo­mást — áll a közleményben — a Lengyelországgal, Magyarország­gal és Csehszlovákiával a társulás­ról folytatott tárgyalásokon eddig elért haladásról. Az Európa Tanács — vagyis a csúcsértekezlet — azt kívánja, hogy ezek a tárgyalások globális, a GATT-szabályokkal összeegyeztethető megállapodáso­kat eredményezzenek 1991. októ­ber vége előtt. A közlemény nem utal azokra a problémákra, ame­lyek a tárgyalások legutóbbi for­dulójáig továbbra is fennmaradtak olyan kérdésekben, mint például a textilkereskedelem vagy a mező­­gazdasági forgalom. A közösség belső átalakításával összefüggésben a legkényesebb pontok függőben maradtak a csúcsértekezleten: a közös külpo­litika és biztonságpolitika, a közös­ség védelmi (katonai) szerepe, a parlament szerepe, illetve a föde­rációs, államszövetségi jövő kérdé­se. Ezekben részben Nagy-Britan­­nia, részben más országok is fenn­tartásokkal kezelték a luxemburgi tervezetet, nem kívánják feloldani nemzeti szuverenitásukat külpoli­tikai, katonai döntéseknél, vagy ál­lamszövetségi struktúrával. Külön téma volt Luxemburgban a közösség gazdasági és szociális kohéziója, a spanyol, portugál, gö­rög és olasz elmaradott területek nagyobb támogatására vonatkozó igény, amely mind a politikai, mind a gazdasági és pénzügyi unió tervét érintette. Jacques Delors­­nak, a bizottság elnökének a jelek szerint sikerült megnyugtatnia a mediterrán országok vezetőit , így feltehető, hogy ők nem fogják vétójukkal fenyegetni a két uniós szerződést. Az azonban minden­képpen világos a luxemburgi ti­zenkettek számára, hogy az arány­lag sima csúcs ára egy igencsak nehéz döntés lehet decemberben: a holland elnökség aligha passzol­hatja tovább a megoldatlan problé­mák labdáját. 1991. július 1., hétfő Mától értekezlet Genfben a kisebbségi jogokról MTI ------------------------------­A nemzeti kisebbségek hely­zetéről, a kisebbségek jogainak biztosításáról kezdődik ma ta­nácskozás a genfi nemzetközi konferenciaközpontban, az euró­pai biztonsági és együttműködési értekezlet 35 tagjának részvételé­vel. A csaknem három héten át tartó munkában, amelynek házigazdája Svájc, az európai államok, továb­bá az Egyesült Államok és Kana­da vezető szakértői vesznek részt, hogy a tavaly novemberben meg­tartott párizsi csúcsértekezlet ha­tározatának megfelelően a ki­sebbségek jogainak meghatározá­sával, azok biztosításának feltéte­leivel foglalkozzanak. A magyar delegációt Entz Gé­za miniszterelnökségi államtitkár vezeti. Az értekezletre megfigye­lőként számos nem kormányszintű szervezet küldi el képviselőit, köztük a Magyarországgal szom­szédos államokban élő magyarok egyes szervezetei is. Július 11-én Genfben nagysza­bású találkozót tartanak a Kárpát­medencében élő népek nem kor­mányszintű szervezeteinek képvi­selői, közös gondjaik megvitatá­sára. Világhíradó Hadászati fegyverek: veszélyes a késlekedés (MTI) Elvész a megegyezés le­hetősége, amennyiben nem si­kerül hamarosan megállapodni a hadászati támadófegyver­rendszerekkel /HTF/ foglalkozó szovjet—amerikai tárgyaláso­kon — jelentette vasárnap a The New York Times. A lap szerint Richard Burt, a nemrég lemondott amerikai küldöttség­vezető és mások attól tartanak, hogy további késlekedés esetén a szovjet katonai vezetés meg­hiúsítja a hosszú évek munkájá­val készülő megállapodást. A tervezett szerződés hozzávető­leg 48 százalékkal csökkentené a szovjet, 35 százalékkal az amerikai hadászati támadóraké­ták számát, a két ország kölcsö­nösen legfeljebb 6000 nukleá­ris robbanótöltettel rendelkez­hetne. A két legfontosabb nyi­tott kérdés az ellenőrzésé. Craxi: baloldali szövetség csak később lehetséges (MTI) Bettino Craxi, olasz szo­cialista pártvezető pártja rend­kívüli kongresszusát bezáró beszédében vasárnap elutasítot­ta a volt kommunista párttal kötendő szövetséget a közeljö­vőre. Ugyanakkor figyelmez­tette Giulio Andreotti kormány­főt és a kereszténydemokrata pártot, hogy az MSZP elveti az általuk szorgalmazott alkot­mányreformot is, és ha kitarta­nak mellette, ez a jelenlegi koa­líció végét jelentheti. „A ke­reszténydemokráciának el kell dönteni, mit akar, és vállalja-e az intézményrend teljes megbé­nítását és válságát” — jelentet­te ki Craxi, aki elnöki rendszer bevezetését szorgalmazza Olaszországban, francia mintá­ra, míg a kereszténydemokrata párt olyan választási reformot akar, amely a többségi pártot juttatná többletmandátumok­hoz, és ezzel szilárd többséghez a parlamentben. Iráni támogatás az algériai iszlám erőknek (AP) Heves lövöldözés volt va­sárnapra virradóra Algírban. Az iszlám szélsőségesek elmúlt hetekben előidézett zavargásai miatt a városban kijárási tila­lom van érvényben, ennek el­lenére utcai harcokra került sor. A szembenállók gépfegy­verekkel lőtték egymást. A lö­völdözés abban a fővárosi ne­gyedben robbant ki, amely az Iszlám Üdvfront nevű szélsősé­ges szervezet egyik központja. Irán vallási vezetője szombaton országa támogatásáról biztosí­totta az algériai iszlám erőket. Ali Hamenei ajatollah elisme­réssel szólt arról, hogy az iráni nép példáját követve az algéri­aiak is visszatérnek az iszlám gyökerekhez. Velajati iráni külügyminiszter egy sajtóérte­kezleten reményét fejezte ki, hogy Algériában is az iszlám uralkodik majd. ENSZ-küldöttség Irakban (Reuter) A Biztonsági Tanács ultimátuma és az Egyesült Ál­lamok katonai fenyegetőzése közepette szombaton magas szintű ENSZ-küldöttség utazott Bagdadba, hogy rábírja Szad­­dám Huszeint, engedélyezze a feltételezhetően nukleáris be­rendezések nemzetközi ellen­őrzését. Előzőleg a további konfrontáció elkerülése végett, Szaddám Huszein elrendelte, hogy az illetékes iraki tisztek teljes mértékben együttmű­ködjenek az ENSZ felügyelői­vel.

Next