Magyar Hírlap, 1991. július (24. évfolyam, 165-178. szám)

1991-07-22 / 170. szám

4 MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD Kis János polgármesterekkel találkozott „Itt az ideje egy új koalíciónak” A Szabad Demokraták Szövetségének Veszprém megyei egyeztető tanácsa a hét végén Devecserben konzultációt szervezett aktivistái, az önkormányzati testületek SZDSZ-es tagjai, vezetői, s a párt országos vezetői között. Kis János, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke politikai helyzetelemzése során értékelte az Országgyűlés idei első­ fél évének munkáját, szólott arról, miként alakul a költségvetés, s hangsúlyozta, nem kívánatos, hogy a jelenlegi koalíció változatlan formában irányítsa tovább az országot. Az SZDSZ véleménye szerint a koalíciót nem egy közösen megvalósítható program tartja össze, hanem a legkülönbözőbb személyi ügyeskedések, s az ország válságos helyzetének rendbetétele érdekében nem történik semmi érdemleges. Kiutat csakis egy új koalíciós formula kialakítása jelenthet. A tanácskozás szünetében alkalmunk nyílt néhány kérdést feltenni a legnagyobb ellenzéki párt elnökének. — A legújabb közvélemény-ku­tatási eredmények szerint az SZDSZ népszerűsége is stagnál, il­letve csökken. Lehetséges, hogy azért, mert miként az MDF-es kor­mányzásban, úgy az SZDSZ-es ön­­kormányzásban is csalódtak az emberek? — Akár vesztett, akár nem a népszerűségében az SZDSZ, bizo­nyos, hogy nem tört előre. S ebben kétségtelenül szerepe van annak, hogy a szabaddemokrata vezetésű önkormányzatoknak, legalábbis a nagyobb településeken nem sikerül megbirkózniuk azzal a hatalmas te­hertétellel, amit a megfelelő törvé­nyi szabályozás, a helyi erőforrá­sok hiánya jelent. Ugyanakkor ér­dekes tapasztalat, hogy a kisebb te­lepüléseken jól veszi az akadályo­kat az önkormányzati vezetés. Ta­lán, mert egy viszonylag kis helyi közösségben könnyebb megtalálni azt a néhány főbb problémát, amit a korábbi közigazgatás csak tolt maga előtt, s amire az erők köz­­pontosításával mégiscsak van meg­oldás.­­ A sikertelenség oka az is, hogy a törvényhozás hatékonysága is elmaradt a várakozástól? — A kérdés maga is mutatja, hogy az ország közvéleménye nem tesz különbséget a kormánypártok és az ellenzék között. Hogy a tör­vényhozás mivel tud foglalkozni, az nem csak a testületen múlik. A kormány terjeszti elő a törvényja­vaslatokat, s a kormánypárti több­ség dönti el, hogy azokat milyen sorrendben tárgyalja meg. Valóban nem kétséges, hogy a parlament ebben az eltelt idei fél esztendőben igazán nem felelt meg feladatának, mert olyan törvények megvitatásá­val, megalkotásával húzták el ide­jét, amilyenekre ebben a formában semmiképpen sem lett volna szük­ség, amelyek újabb súlyos társa­dalmi feszültségeket fognak ger­jeszteni, amelyek a kormánykoalí­ció összességében sem találtak egységes megítélésre. Ilyen volt a kárpótlási törvény, az egyházi in­gatlanok visszaszolgáltatási törvé­nye, s még sorolhatnánk jó párat. — Az újabb feszültségeket okozó törvények közé tartozik a szakszer­vezetekkel kapcsolatos törvény is? — Szó sincs róla. A szakszerve­zetek helyzetének rendezésével kapcsolatos néhány törvény nagy késlekedéssel született meg. Mind­járt a rendszerváltáskor kellett vol­na megalkotni, hiszen egy kény­szerszervezkedés maradványait kellett volna azonnal és gyorsan felszámolni. — A különböző­ szakszervezetek rendkívül ingerült tiltakozása miatt támogató voksát nem bánja meg az SZDSZ idővel? — Az említett tiltakozásokon egyáltalán nem csodálkozom. De rendkívül sajnálatosnak tartom, hogy az érintett szakszervezetek ódzkodnak a megmérettetéstől, at­tól, hogy az általuk képviselt dol­gozók döntsék el, szakszervezetük — milyen súllyal rendelkezzék a ma­gyar szakszervezeti struktúrában. A szakszervezetek közti válasz­tás számolhatja csak fel a korábbi kényszerszerveződésből származó elfogadhatatlan előnyöket. S ez vé­leményem szerint érdeke a régi szakszervezetnek, ha be akar il­leszkedni demokratikus rendünk­be. Mi a véleménye arról, hogy egyes szakszervezetek pénzüket is­meretlen helyre menekítik? — Ha igaz, akkor komoly jogtu­datlanságra utal, hiszen a törvény az ingatlanvagyonra mondott ki el­idegenítési és megterhelési tilal­mat. — Ön itt Devecserben polgár­­mesterekkel is folytatott eszmecse­rét. Mivel tudta őket biztatni? — Azt a vagyont, amit nem kap­tak meg, ahhoz a forgóeszközhöz, amihez nem jutottak hozzá, mi FOTÓ: SZIGETI TAMÁS nem tudjuk előteremteni. Ezzel szemben létrehoztuk az önkor­mányzati szakértői irodát, fárado­zunk egy önkormányzati akadémia felállításán. Ezek a szervezetek se­gíthetnek abban, hogy az önkor­mányzatok élni tudjanak a rendel­kezésükre álló szűkös lehetőségek­kel. Gazdálkodó tevékenységüket koordináló munkával próbáljuk se­gíteni. Az SZDSZ közreműködé­sével biztató régió-együttműkö­dések formálódnak dél-szlovák és észak-magyarországi települé­sek között. S talán az sem érdek­telen, hogy országos és helyi ta­lálkozóinkon politikai petárdák durrogtatása helyett megosztjuk az irántunk érdeklődőkkel gond­jainkat, gondolatainkat, bizonyít­va: a válság ellenére létezik al­ternatíva. • Andrássy Antal Kis János 1991. július 22., hétfő Boross: vannak, akik „ellenünk álmodnak” Lakiteleki belpolitikai antológia A Lakiteleki Falunapok keretében a kormány számos tagja részt vett a belpolitikai antológiának elnevezett szombat esti beszélgetésen, melyet — a rendező Lakitelek Alapítvány elnöke — Lezsák Sándor vezetett. Nem kell attól tartanunk, hogy a földtulajdonviszonyok rendezése az agrárágazat összeomlásával, netán éhínséggel fog járni — hangsúlyozta elsőként Sárossy László, a Földmű­velésügyi Minisztérium politikai ál­lamtitkára. Balsai István igazságügy-minisz­ter az egyházi ingatlanok kérdését rendező törvény kapcsán a lényeget abban foglalta össze, hogy az élet minden szférájában — egészségügy, szociális kérdések, nevelés-oktatás — bárki kérheti egyháza intézmé­nyeinek szolgálatát. Ezeknek az in­tézményes kereteknek a visszaállítá­sáról van szó, ez azonban — vélemé­nye szerint — semmilyen kizáróla­gosságnak nem ad teret. Bejelentette, hogy Göncz Árpád köztársasági el­nök a törvényt „aggálytalanul” aláír­ta. Gálfalvi György romániai magyar író beszámolója szerint — az utóbbi másfél évben történt változások el­lenére — a romániai magyarságot sohasem fenyegette fizikai létében nagyobb veszély, mint ma. A sajtó­ban és a televízióban is megjelentek a fasiszta jellegű uszítások, amelyek az idegnekkel, a magyarokkal, zsi­dókkal, cigányokkal való leszámolást követelik. Az ilyen hangok különö­sen felerősödtek a hadseregben. Magyar külpolitikáról kell beszél­nünk és nem Magyarország külpoli­tikájáról — fejtegette Horváth Balázs tárca nélküli miniszter. A „magyar külpolitika” az ország határain belül élő magyarság és a határokon kívül élő magyarok sorsát egyforma súllyal veszi figyelembe. A jövő Eu­rópája a regionális alapon szervező­dő nemzeteké és nem az államoké, húzta alá. Horváth Balázs ezután a nemzeti emigráció költőjét, Tollas Tibort méltatta, akit ma részesítenek a Ma­gyar Köztársaság kitüntetésében. Für Lajos honvédelmi miniszter a kilencvenéves Kéri Kálmánt köszön­tötte — kiemelve a vezérezredes életpályájának érdemeit — és dísz­tőrt adományozott az ünnepeknek. A honvédelmi miniszter ezek után a magyar függetlenség kérdéseiről be­szélt. A függetlenség három pilléren, az ország belső stabilitásán, a meg­fontolt külpolitikán és a bármely ol­dalról támadó agresszió elhárítására képes honvédségen alapulhat. Kupa Mihály pénzügyminiszter szerint a kormány fő törekvése, hogy az emberek gazdaságilag is szabaddá váljanak. Minden lehetőségünk meg­van ennek megteremtésére. A legna­gyobb akadály a bennünk lévő fél­elem és kételkedés. Csurka István a belső veszélyekre hívta fel a figyelmet. Azokra az erők­re, amelyek megpróbálnak beillesz­kedni a rendszerváltozás folyamatá­ba, de fő törekvésük a múlt rendszer­ben szerzett pozícióik megőrzése. Ez a bolsevista típusú mérhetetlen ön­zés csökkenti a magyarság esélyeit és lassítja a rendszerváltozást. Boross Péter belügyminiszter a bi­zalom, az önbizalom és a közbizton­ság megteremtésének szükségessége mellett sejteni engedte, hogy vannak olyanok, akik „ellenünk álmodnak”. Szervezkedésről nincs ugyan szó, de kötelességük az ilyen jelenségekre is figyelni, és adott esetben a törvény adta lehetőségekkel is élni. Bod Péter Ákos ipari és kereske­delmi miniszter rövid áttekintést adott az általa vezetett tárca történe­téről. Szólt az új ipari vezetők kivá­lasztásának nehézségeiről, és felszó­lította a vállalkozni és tanulni akaró fiatal embereket, hogy szeptember­ben jelentkezzenek a tárcánál. Aki alkalmas vezetői szerepre, az nem marad munka nélkül, ígérte meg a miniszter. • H. Á. Bős: sikeres lobbyzás a kormánynál? A Duna ügye, a bős–nagyma­rosi vízlépcsőrendszer kérdése olyan szimbólumává vált Magyar­­országon a rendszerváltásnak, hogy ezzel kapcsolatban bármilyen hibás kormányzati lépés akár a ka­binet bukását is okozhatja, jelentet­te ki Vargha János, a Duna Kör egyik ismert alapítója — tevékeny­ségéért megkapta az alternatív No­­bel-díjat. A múlt heti csehszlo­vák—magyar tárgyalások ugyan sikertelenül végződtek, mégis érzé­kelhető némi elmozdulás, mondta Vargha János. A magyar kormányt is felelősség terheli, amiért ennyire vontatottan haladnak az ügyek, és egy éven át szinte alig történt ér­demleges lépés, aminek következ­tében a túloldalon tovább folyta­tódhatott a munka. Ennek okát ab­ban látta, hogy a túlélésre játszó lobbyk sikeresen találtak utat az új kormányzathoz, ráadásul az MDF- nek akad olyan vezető gazdaságpo­litikusa, aki korábbi munkahelyén érdekelt volt az erőmű felépítésé­ben. A parlamenti határozat már jóval előbb megszülethetett volna, aminek érdekében a Duna Kör ve­zetői sokat lobbyztak a pártoknál és a mozgalom képviselővé válasz­tott, illetve jelentős pozíciókba ju­tott egykori résztvevőinél. A határozat végrehajtásával sem elégedett Vargha János, ugyanis a beruházást pénzügyileg már régen le kellett volna zárni, ami máig nem történt meg. Jó, hogy folytatódnak a tárgya­lások, mondta, hiszen idő kell ah­hoz, hogy a szlovák kormány presztízsveszteség nélkül megvál­toztathassa döntését. Egyébként Szlovákiában több biztató jelet is lát. A sajtó a korábbiaknál jóval korrektebb módon tájékoztatja a közvéleményt, és az ország kör­nyezetvédői is egyre aktívabban lépnek fel. Egyébként a hivatalos szlovák szervek által felkért bizottságok szerint sem szabad üzembe helyez­ni az erőművet az ivóvízellátás ve­szélyeztetettsége miatt. Számítások szerint a terület tízszer annyi em­bernek ad vizet, mint amennyinek energiát szolgáltatna. A Duna Kör és a környezetvédő mozgalmak ké­szen állnak, hogy elősegítsék a parlamenti határozat mielőbbi vég­rehajtását. A szlovák javaslattal kapcsolatban, hogy vonják be a tárgyalásokba a Közös Piac képvi­selőit, Vargha megjegyezte, ha döntőbíróra van szükség, ott a há­gai nemzetközi bíróság. •L. L. J. ­legeslegmeg­tathatatanul ■ ’ ISi­PJS DÖBBENETES A Merkantil Bank Rendkívüli akciója 1­20 féle 1992-es lejáratú lakossági kötvény kapható a József Attila utca 24-ben. Mivel 1988 előtti kibocsátásúak, ezért adómentesek! Nettó hozamuk 33 - 36 % közötti! A kötvények a jövő év elején vagy végén járnak le. MERKANTIL BANK RT. KREATÍV EMBEREKNEK KREATÍV MEGOLDÁSOK. MERKANTIL BANK VÁLTÓ- ÉS VAGYONBEFEKTETŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, V. JÓZSEF A. U. 24. TELEFON: 118-2688

Next