Magyar Hírlap, 1991. július (24. évfolyam, 165-178. szám)
1991-07-22 / 170. szám
4 MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD Kis János polgármesterekkel találkozott „Itt az ideje egy új koalíciónak” A Szabad Demokraták Szövetségének Veszprém megyei egyeztető tanácsa a hét végén Devecserben konzultációt szervezett aktivistái, az önkormányzati testületek SZDSZ-es tagjai, vezetői, s a párt országos vezetői között. Kis János, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke politikai helyzetelemzése során értékelte az Országgyűlés idei első fél évének munkáját, szólott arról, miként alakul a költségvetés, s hangsúlyozta, nem kívánatos, hogy a jelenlegi koalíció változatlan formában irányítsa tovább az országot. Az SZDSZ véleménye szerint a koalíciót nem egy közösen megvalósítható program tartja össze, hanem a legkülönbözőbb személyi ügyeskedések, s az ország válságos helyzetének rendbetétele érdekében nem történik semmi érdemleges. Kiutat csakis egy új koalíciós formula kialakítása jelenthet. A tanácskozás szünetében alkalmunk nyílt néhány kérdést feltenni a legnagyobb ellenzéki párt elnökének. — A legújabb közvélemény-kutatási eredmények szerint az SZDSZ népszerűsége is stagnál, illetve csökken. Lehetséges, hogy azért, mert miként az MDF-es kormányzásban, úgy az SZDSZ-es önkormányzásban is csalódtak az emberek? — Akár vesztett, akár nem a népszerűségében az SZDSZ, bizonyos, hogy nem tört előre. S ebben kétségtelenül szerepe van annak, hogy a szabaddemokrata vezetésű önkormányzatoknak, legalábbis a nagyobb településeken nem sikerül megbirkózniuk azzal a hatalmas tehertétellel, amit a megfelelő törvényi szabályozás, a helyi erőforrások hiánya jelent. Ugyanakkor érdekes tapasztalat, hogy a kisebb településeken jól veszi az akadályokat az önkormányzati vezetés. Talán, mert egy viszonylag kis helyi közösségben könnyebb megtalálni azt a néhány főbb problémát, amit a korábbi közigazgatás csak tolt maga előtt, s amire az erők központosításával mégiscsak van megoldás. A sikertelenség oka az is, hogy a törvényhozás hatékonysága is elmaradt a várakozástól? — A kérdés maga is mutatja, hogy az ország közvéleménye nem tesz különbséget a kormánypártok és az ellenzék között. Hogy a törvényhozás mivel tud foglalkozni, az nem csak a testületen múlik. A kormány terjeszti elő a törvényjavaslatokat, s a kormánypárti többség dönti el, hogy azokat milyen sorrendben tárgyalja meg. Valóban nem kétséges, hogy a parlament ebben az eltelt idei fél esztendőben igazán nem felelt meg feladatának, mert olyan törvények megvitatásával, megalkotásával húzták el idejét, amilyenekre ebben a formában semmiképpen sem lett volna szükség, amelyek újabb súlyos társadalmi feszültségeket fognak gerjeszteni, amelyek a kormánykoalíció összességében sem találtak egységes megítélésre. Ilyen volt a kárpótlási törvény, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási törvénye, s még sorolhatnánk jó párat. — Az újabb feszültségeket okozó törvények közé tartozik a szakszervezetekkel kapcsolatos törvény is? — Szó sincs róla. A szakszervezetek helyzetének rendezésével kapcsolatos néhány törvény nagy késlekedéssel született meg. Mindjárt a rendszerváltáskor kellett volna megalkotni, hiszen egy kényszerszervezkedés maradványait kellett volna azonnal és gyorsan felszámolni. — A különböző szakszervezetek rendkívül ingerült tiltakozása miatt támogató voksát nem bánja meg az SZDSZ idővel? — Az említett tiltakozásokon egyáltalán nem csodálkozom. De rendkívül sajnálatosnak tartom, hogy az érintett szakszervezetek ódzkodnak a megmérettetéstől, attól, hogy az általuk képviselt dolgozók döntsék el, szakszervezetük — milyen súllyal rendelkezzék a magyar szakszervezeti struktúrában. A szakszervezetek közti választás számolhatja csak fel a korábbi kényszerszerveződésből származó elfogadhatatlan előnyöket. S ez véleményem szerint érdeke a régi szakszervezetnek, ha be akar illeszkedni demokratikus rendünkbe. Mi a véleménye arról, hogy egyes szakszervezetek pénzüket ismeretlen helyre menekítik? — Ha igaz, akkor komoly jogtudatlanságra utal, hiszen a törvény az ingatlanvagyonra mondott ki elidegenítési és megterhelési tilalmat. — Ön itt Devecserben polgármesterekkel is folytatott eszmecserét. Mivel tudta őket biztatni? — Azt a vagyont, amit nem kaptak meg, ahhoz a forgóeszközhöz, amihez nem jutottak hozzá, mi FOTÓ: SZIGETI TAMÁS nem tudjuk előteremteni. Ezzel szemben létrehoztuk az önkormányzati szakértői irodát, fáradozunk egy önkormányzati akadémia felállításán. Ezek a szervezetek segíthetnek abban, hogy az önkormányzatok élni tudjanak a rendelkezésükre álló szűkös lehetőségekkel. Gazdálkodó tevékenységüket koordináló munkával próbáljuk segíteni. Az SZDSZ közreműködésével biztató régió-együttműködések formálódnak dél-szlovák és észak-magyarországi települések között. S talán az sem érdektelen, hogy országos és helyi találkozóinkon politikai petárdák durrogtatása helyett megosztjuk az irántunk érdeklődőkkel gondjainkat, gondolatainkat, bizonyítva: a válság ellenére létezik alternatíva. • Andrássy Antal Kis János 1991. július 22., hétfő Boross: vannak, akik „ellenünk álmodnak” Lakiteleki belpolitikai antológia A Lakiteleki Falunapok keretében a kormány számos tagja részt vett a belpolitikai antológiának elnevezett szombat esti beszélgetésen, melyet — a rendező Lakitelek Alapítvány elnöke — Lezsák Sándor vezetett. Nem kell attól tartanunk, hogy a földtulajdonviszonyok rendezése az agrárágazat összeomlásával, netán éhínséggel fog járni — hangsúlyozta elsőként Sárossy László, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára. Balsai István igazságügy-miniszter az egyházi ingatlanok kérdését rendező törvény kapcsán a lényeget abban foglalta össze, hogy az élet minden szférájában — egészségügy, szociális kérdések, nevelés-oktatás — bárki kérheti egyháza intézményeinek szolgálatát. Ezeknek az intézményes kereteknek a visszaállításáról van szó, ez azonban — véleménye szerint — semmilyen kizárólagosságnak nem ad teret. Bejelentette, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök a törvényt „aggálytalanul” aláírta. Gálfalvi György romániai magyar író beszámolója szerint — az utóbbi másfél évben történt változások ellenére — a romániai magyarságot sohasem fenyegette fizikai létében nagyobb veszély, mint ma. A sajtóban és a televízióban is megjelentek a fasiszta jellegű uszítások, amelyek az idegnekkel, a magyarokkal, zsidókkal, cigányokkal való leszámolást követelik. Az ilyen hangok különösen felerősödtek a hadseregben. Magyar külpolitikáról kell beszélnünk és nem Magyarország külpolitikájáról — fejtegette Horváth Balázs tárca nélküli miniszter. A „magyar külpolitika” az ország határain belül élő magyarság és a határokon kívül élő magyarok sorsát egyforma súllyal veszi figyelembe. A jövő Európája a regionális alapon szerveződő nemzeteké és nem az államoké, húzta alá. Horváth Balázs ezután a nemzeti emigráció költőjét, Tollas Tibort méltatta, akit ma részesítenek a Magyar Köztársaság kitüntetésében. Für Lajos honvédelmi miniszter a kilencvenéves Kéri Kálmánt köszöntötte — kiemelve a vezérezredes életpályájának érdemeit — és dísztőrt adományozott az ünnepeknek. A honvédelmi miniszter ezek után a magyar függetlenség kérdéseiről beszélt. A függetlenség három pilléren, az ország belső stabilitásán, a megfontolt külpolitikán és a bármely oldalról támadó agresszió elhárítására képes honvédségen alapulhat. Kupa Mihály pénzügyminiszter szerint a kormány fő törekvése, hogy az emberek gazdaságilag is szabaddá váljanak. Minden lehetőségünk megvan ennek megteremtésére. A legnagyobb akadály a bennünk lévő félelem és kételkedés. Csurka István a belső veszélyekre hívta fel a figyelmet. Azokra az erőkre, amelyek megpróbálnak beilleszkedni a rendszerváltozás folyamatába, de fő törekvésük a múlt rendszerben szerzett pozícióik megőrzése. Ez a bolsevista típusú mérhetetlen önzés csökkenti a magyarság esélyeit és lassítja a rendszerváltozást. Boross Péter belügyminiszter a bizalom, az önbizalom és a közbiztonság megteremtésének szükségessége mellett sejteni engedte, hogy vannak olyanok, akik „ellenünk álmodnak”. Szervezkedésről nincs ugyan szó, de kötelességük az ilyen jelenségekre is figyelni, és adott esetben a törvény adta lehetőségekkel is élni. Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter rövid áttekintést adott az általa vezetett tárca történetéről. Szólt az új ipari vezetők kiválasztásának nehézségeiről, és felszólította a vállalkozni és tanulni akaró fiatal embereket, hogy szeptemberben jelentkezzenek a tárcánál. Aki alkalmas vezetői szerepre, az nem marad munka nélkül, ígérte meg a miniszter. • H. Á. Bős: sikeres lobbyzás a kormánynál? A Duna ügye, a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer kérdése olyan szimbólumává vált Magyarországon a rendszerváltásnak, hogy ezzel kapcsolatban bármilyen hibás kormányzati lépés akár a kabinet bukását is okozhatja, jelentette ki Vargha János, a Duna Kör egyik ismert alapítója — tevékenységéért megkapta az alternatív Nobel-díjat. A múlt heti csehszlovák—magyar tárgyalások ugyan sikertelenül végződtek, mégis érzékelhető némi elmozdulás, mondta Vargha János. A magyar kormányt is felelősség terheli, amiért ennyire vontatottan haladnak az ügyek, és egy éven át szinte alig történt érdemleges lépés, aminek következtében a túloldalon tovább folytatódhatott a munka. Ennek okát abban látta, hogy a túlélésre játszó lobbyk sikeresen találtak utat az új kormányzathoz, ráadásul az MDF- nek akad olyan vezető gazdaságpolitikusa, aki korábbi munkahelyén érdekelt volt az erőmű felépítésében. A parlamenti határozat már jóval előbb megszülethetett volna, aminek érdekében a Duna Kör vezetői sokat lobbyztak a pártoknál és a mozgalom képviselővé választott, illetve jelentős pozíciókba jutott egykori résztvevőinél. A határozat végrehajtásával sem elégedett Vargha János, ugyanis a beruházást pénzügyileg már régen le kellett volna zárni, ami máig nem történt meg. Jó, hogy folytatódnak a tárgyalások, mondta, hiszen idő kell ahhoz, hogy a szlovák kormány presztízsveszteség nélkül megváltoztathassa döntését. Egyébként Szlovákiában több biztató jelet is lát. A sajtó a korábbiaknál jóval korrektebb módon tájékoztatja a közvéleményt, és az ország környezetvédői is egyre aktívabban lépnek fel. Egyébként a hivatalos szlovák szervek által felkért bizottságok szerint sem szabad üzembe helyezni az erőművet az ivóvízellátás veszélyeztetettsége miatt. Számítások szerint a terület tízszer annyi embernek ad vizet, mint amennyinek energiát szolgáltatna. A Duna Kör és a környezetvédő mozgalmak készen állnak, hogy elősegítsék a parlamenti határozat mielőbbi végrehajtását. A szlovák javaslattal kapcsolatban, hogy vonják be a tárgyalásokba a Közös Piac képviselőit, Vargha megjegyezte, ha döntőbíróra van szükség, ott a hágai nemzetközi bíróság. •L. L. J. legeslegmegtathatatanul ■ ’ ISiPJS DÖBBENETES A Merkantil Bank Rendkívüli akciója 120 féle 1992-es lejáratú lakossági kötvény kapható a József Attila utca 24-ben. Mivel 1988 előtti kibocsátásúak, ezért adómentesek! Nettó hozamuk 33 - 36 % közötti! A kötvények a jövő év elején vagy végén járnak le. MERKANTIL BANK RT. KREATÍV EMBEREKNEK KREATÍV MEGOLDÁSOK. MERKANTIL BANK VÁLTÓ- ÉS VAGYONBEFEKTETŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, V. JÓZSEF A. U. 24. TELEFON: 118-2688