Magyar Hírlap, 1991. szeptember (24. évfolyam, 205-216. szám)

1991-09-02 / 205. szám

2 MAGYAR HÍRLAP Szerbia engedményt tett • a harcok folytatódnak 19 tonna hadianyag az ugandai Boeingon Újvidéki tudósítónktól Nemcsak külföldön, itt Jugo­szláviában is nagy megkönnyebbü­lést keltett a szombat esti belgrádi bejelentés, hogy Szerbia elfogadta az EK-miniszterek deklarációját, beleegyezik a tűzszünet nemzetkö­zi ellenőrzésébe és a békeértekez­let összehívásába. Ez azonban még korántsem jelenti a háborúzás be­­fejeztét: tegnap újból fellángoltak a harcok Horvátország számos pont­ján. A dalmáciai Gospic városká­ból hátborzongató képsorokat su­gárzott a televízió: a központ ro­mokban hever a szerb csapatok ak­náitól. A becsapódásoktól tűz ütött ki a helyi rendőrségen, s leégett az egész gépkocsiállomány. Heves harcok folytak, a kelet­szlavóniai Vukováron is. A várost a szerb csapatok ostromgyűrűbe zárták, és ultimátumot intéztek a horvát erőkhöz, hogy adják meg magukat a néphadseregnek. Az úgynevezett kelet-szlavóniai, bara­nyai és nyugat-szerémségi szerb autonóm körzet „kormányelnöke” — aki szombaton Újvidéken járt, és részt vett a vajdasági kormány ülésén — azt állította, hogy a város eleste órák kérdése, és hogy hama­rosan „befejezik ezt a munkát”. Vukovár azonban — a nagy pusz­títások ellenére — még tegnap dél­után is szívósan ellenállt. Bevételét a szerb erők azért erőltetik, mert ide tervezik az új autonóm körzet székhelyét. A belgrádi bejelentésre az utolsó pillanatban, az EK-miniszterek ál­tal megszabott határidő előtt alig néhány órával, szombaton este ke­rült sor. Jovanovics szerb külügy­miniszter tévényilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Szerbia elfogad­ja a nemzetközi megfigyelő­missziókat, egyedüli kikötése, hogy ezek ne katonákból, hanem polgári személyekből álljanak. A szerb beleegyezés azonban csak az első feltétele a harcoló felek szétválasztásának és a tűzszünet­nek, amelynek részleteit az EK-kép­­viselők segítségével dolgozzák ki. A hét vége még egy szenzációt hozott Jugoszláviában: a szövetsé­gi légierő vadászgépei szombaton zágrábi leszállásra kényszerítettek két külföldi repülőt, egy ugandai Boeing-707-est és a román légi­­társaság egy utasgépét azzal a gya­núval, hogy fegyvert csempésznek. Az ugandai gép esetében a gyanú be is igazolódott, fedélzetén na­gyobb mennyiségű szingapúri gyártmányú kézifegyvert, lőszert és aknát találtak, összesen 19 tonna hadianyagot, csaknem 900 ezer dollár értékben. A gépen utazott egy horvát szár­mazású kanadai üzletember, aki beismerte, hogy a fegyvereket Hor­vátországnak szánták, a pénzt pe­dig Kanadában és Amerikában élő emigránsok adták össze. Az elfogott repülőgépet a zág­rábi kifutópályán katonai jármű­vek vették körül, és szombaton fegyveres incidens is történt. Hor­vát rendőrök közelítették meg a repülőt, akikre a katonák rálőttek. A másfél órás lövöldözésnek több sebesültje van. Ezt követően a szövetségi légiforgalmi hatóságok elrendelték az összes horvátorszá­gi és szlovéniai légikikötő lezárá­sát. Tegnap délután egy zágrábi saj­tóértekezleten Vek­ic horvát bel­ügyminiszter tiltakozott a köztársa­ság légiterében történt incidens mi­att, és cáfolta, hogy a fegyvert ők rendelték meg. Nem tartotta azon­ban kizártnak, hogy a horvát emig­ránsok így akartak segíteni háború­ban álló hazájukon. • J. Garai Béla MTI ---------------------------------------­Tegnap megérkezett Belgrádba Hans van den Broek holland kül­ügyminiszter, az Európai Közösség miniszteri tanácsának elnöke. A tervek szerint ő, valamint a szövet­ségi szervek és a tagköztársaságok vezetői írják alá a jugoszláviai tűz­szünetről és az EGK megfigyelői missziójának kiszélesítéséről szóló egyezményt. A készültség változatlan. Szerb fegyveresek Bijelo Brdóban MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Kína kitart MTI ---------------------------------------­Kína a Szovjetunió Kommunista Pártjának összeomlása ellenére is to­vább halad a szocializmus útján — jelentette ki Li Peng kínai miniszter­­elnök a hongkongi TVR televízió­nak adott nyilatkozatában. A vasár­nap sugárzott interjút ismertető hír­­ügynökségek felhívják a figyelmet arra, hogy ilyen magas rangú kínai politikus első alkalommal nyilatko­zott a szovjet változásokról. Li Peng hangsúlyozta: Kína számára nem fontos az, miként változik meg a Szovjetunió, miként változott meg a nemzetközi légkör, az ország hatá­rozottan a kínai sajátosságoknak megfelelő szocializmus útján halad. A miniszterelnök optimistán nyilat­kozott a kínai-szovjet kapcsolatok jövőjéről, mondván, a kapcsolatok nem függnek az ideológiától, a tár­sadalmi berendezkedéstől. Kínai ka­tonai forrásokból a hét végén kide­rült, hogy fokozott készültségbe he­lyezték a kínai hadsereget az SZKP működésének felfüggesztése után. Mégis marad a lengyel kormány MTI ----------------------------------------­Helyén marad a lengyel kormány­­ a szejm szombati ülésén név sze­rinti szavazással, 211 szavazattal 114 ellenében, 28 tartózkodás és hét érvénytelen szavazat mellett elutasí­totta Jan Krzysztof Bielecki minisz­terelnök kérését kormánya felmen­tésére. A szavazás után a lemondott, de mégis helyén maradt miniszter­­elnök újságírókkal beszélgetve meglepőnek mondotta az ered­ményt, s úgy értékelte, hogy „telj­esen új helyzet állt elő”. A problé­mák azonban megmaradtak, s mély­en el kell gondolkozni azon, ho­gyan lehet biztosítani a kormány tényleges kormányzóképességét. Ebben az ügyben a minisztertanács javaslatot fog a parlament elé ter­jeszteni — közölte. Kétségtelen, hogy Bielecki ezzel arra a Lech Walesa államfő kezdeményezése alapján már hónapokkal ezelőtt el­készített törvényjavaslatra célzott, amely minden, a gazdasággal kap­csolatban álló területen rendkívüli felhatalmazást adna a kormánynak. Washington szerint szükséges egyfajta szovjet központi hatalom MTI ---------------------------------------­George Bush amerikai elnök szombaton jelezte, hogy kormánya ma várhatóan végre megadja a tel­jes diplomáciai elismerést a balti államoknak. Washington minded­dig halogatta a döntést, politikai ta­pintattal arra várva, hogy előbb a szovjet legfelső tanács döntsön a három köztársaság önállóságáról. Bush arra célzott, hogy a baltiakat hétfőn akkor is elismerik, ha a szovjet törvényhozás még akkorra sem foglal állást. Az elnök szomba­ton telefonon tájékoztatta terveiről Vytautas Landsbergis litván állam­főt. Brent Scowcroft, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója szombati tv-nyilatkozatában arról beszélt, hogy — bár országa jövője a szovjet nép ügye — Washington egyfajta központi hatalmat is szük­ségesnek tart Moszkvában ahhoz, hogy sikerrel véghez vihessék a gazdasági reformot. A tábornok, pozíciójában szokatlan nyíltsággal kijelentette, hogy Gorbacsov hely­zete kétségkívül megrendült, hiszen nem mérte fel, mi történt a puccs három napja alatt, s visszatérve még az SZKP megreformálásáról beszélt. Nyílt kérdés, megmarad-e majd posztján, hiszen hatalmi bázi­sának jelentős része immár Borisz Jelcint erősíti. Ugyanakkor Gorba­csov ismételten bizonyította, mi­lyen jól tudja kezelni a törvényhozó testületeket, ahol még egyszer sem szavazták le, ezért korai leírni — tette hozzá. Scowcroft kitért a kér­dések elől, hogy igazi demokratá­nak tartja-e Jelcint, de hangoztatta: az orosz elnök rendkívüli, karizma­tikus vezető, aki az elmúlt tíz nap­ban megmentette országát. Demok­ratikusan megválasztották, támo­gatja a demokráciát — hogyan cselekszik majd a jövőben, azt ne­héz megmondani. Az amerikai kormány azt szeret­né, ha Mihail Gorbacsov, a nemzet­közi politikában kipróbált vezető állna a Szovjetunió élén, mert tarta­nak a demagógiára, populizmusra hajló Borisz Jelcintől — írta vasár­nap vezető kormánytiszviselőkre hivatkozva a The Washington Post. Egyidejűleg Richard Lugar republi­kánus szenátor azt javasolta a The New York Timesban: teremtsen Washington olyan új biztonsági szervezetet, amely magába foglalja Lengyelországot, Magyarországot és a balti államokat is. Mihamarabb rendezni kellene a szovjet kormányzat és a köztársasá­gok viszonyát, hogy a keményvo­nalas irányzat újbóli megerősödésé­nek elejét lehessen venni — mond­ta Margaret Thatcher volt brit mi­niszterelnök. Thatcher, aki tíznapos magánlátogatásra érkezett vasárnap Tokióba, Kaifu Tosiki miniszterel­nökkel tárgyalt. Egyetértettek ab­ban, hogy a nemzetközi stabilitás szempontjából rendkívül fontos, hogy a továbbiakban is működjék a központi szovjet kormányzat, és hogy Mihail Gorbacsov hatalmon maradjon. Thatcher asszony szerint a szovjet kormánynak mindenkép­pen meg kellene tartania az ellenőr­zést az ország külügyei, védelmi ügyei és adópolitikája felett. A ha­dászati nukleáris fegyverek ellenőr­zését is a központnak kellene ellát­nia. Azért is szükség van egy leg­felső döntéshozatali szervezetre, hogy vitás esetekben egyeztetni le­hessen a köztársaságok között. Ezt a felfogást lényegében osztja a ja­pán vezetőség is — közölték a to­kiói külügyminisztériumban. Szlovák identitás, közös állam (MTI) A fasizmus elleni szlovák nemzeti felkelés kirobbanásának 47. évfordulójáról emlékeztek meg szombaton Besztercebányán. A je­lenlévő csehszlovák, illetve cseh és szlovák vezetők saját politikai filozófiájuknak, jelenlegi politikai törekvéseiknek megfelelően igye­keztek értelmezni a csaknem öt évtizeddel ezelőtt történteket. Vác­lav Havel csehszlovák elnök arról beszélt, hogy a huszadik század­ban az európai politikai kultúrát és demokráciát két nagy veszély fe­nyegette: a fasizmus és a kommu­nizmus. A szlovákok 1944 augusz­tusában az egyikkel, 1989 novem­berében pedig a másikkal szálltak szembe. Havel szerint a szlovák nemzeti felkelés egyrészt kétség­bevonhatatlanná tette a szlovák i­­dentitást, másrészt világosan állást foglalt az emberi szabadságjogok mellett, harmadrészt pedig kifejez­te az elkötelezettséget a cseh nem­zettel közös, egyenjogúságon ala­puló államban való együttélés mel­lett. Carnogursky szlovák kor­mányfő megállapította: miként ak­kor, ma ugyancsak a „testvéri cseh nemzettel közös államban” való e­­gyüttélés alapjait kell lerakni. Wolf inkább hazatér (Berlini tudósítónktól) Markus Wolf az NDK felderítésének volt vezetője a jelek szerint elébe megy a dolgoknak. A Moszkvá­ban élő Wolf, akinek bonni kiada­tási kérelme már megérkezett az új szovjet kormányhoz, egy inter­júban kijelentette: szeretne haza­térni Németországba, mert „ moszkvai ideje lejárt”. Mint isme­retes, Wolf ellen elfogadóparancs van érvényben a Stasi élén kifej­tett tevékenysége miatt. Szír-libanoni katonai kooperáció (MTI) Szíria és Libanon vasárnap katonai együttműködési egyez­ményt írt alá. Ez a megállapodás az első konkrét eredménye a má­jus végén a két állam között létre­jött testvériségi és együttműködé­si szerződésnek. Az egyezmény szövegét nem hozták nyilvános­ságra, de annyit közöltek, hogy a két ország védelmi, illetve be­lügyminisztereiből Külbiztonsági és Védelmi Bizottságot alakíta­nak, amely veszély esetén javas­latokat tesz a közös akciókra. Az aláírásra a szíriai katonai ellenőr­zés alatt tartott libanoni Bekaa­­völgyben került sor. Az Izraellel szembenálló Szíria 35 ezer kato­nát állomásoztat libanoni előre­tolt állásaiban, s az AFP szerint az ország háromnegyed részére kiterjed a közvetlen befolyása. Világhíradó KÜLFÖLD Marakodás a német CDU-ban Berlini tudósítónktól Kínos bizonyosságot szerezhetett a német közvélemény az elmúlt na­pokban arról, hogy Németország egysége egyelőre még csak formai­lag valósult meg — a legfelső poli­tikai vezetőséget is beleértve. A nagy visszhangot kiváltó ese­ménysorozat azzal kezdődött, hogy Kohl kancellár pártjának, a Keresz­ténydemokrata Uniónak (CDU) a főtitkára, Rühe, egy interjúban dur­ván rátámadt pártjának keletnémet vezetőire. Őket tette felelőssé azért, hogy az új tartományokban a CDU vesztett kedvező pozícióiból, és több ezer csalódott fiatal adta vissza a párttagkönyvét. A megtámadott volt NDK-beli politikusok nem hagyták magukat, és szemére hány­ták Rühének, hogy „ostoba fecsegé­sével” csak arról akarja elterelni a figyelmet, hogy a CDU az NSZK régi tartományaiban is vesztett nép­szerűségéből, amit világosan bizo­nyítottak az év választási vereségei. A párton belüli viszálykodás odáig fajult, hogy Kohl pártbéli he­lyettese, Lothar de Maiziére (aki legutóbb akkor szerepelt az újságok címlapjain, mikor Stasi-múlttal gya­núsították) bejelentette:­­ lemond minden CDU-tisztségéről. Az NDK utolsó miniszterelnöke szenvedé­lyes hangú beszédben utasította vissza a keletnémet pártvezetők el­leni kampányt, és azt állította, hogy a nyugatiak a keletiek lejáratására és eltávolítására törekszenek, hogy aztán a maguk szája íze szerint ala­kíthassák át a keleti pártszervezete­ket. Csak Kohl kancellár erőteljes személyes közbelépésének volt kö­szönhető, hogy De Maiziére végül visszavonta lemondását. A párton belüli marakodás egyik alapvető oka, hogy a keleti CDU tagjainak nap mint nap az orruk alá dörgölik a nyugati CDU tagjai, hogy amazok a kommunista diktatúra idején bizony „vastagon” együttműködtek Honec­­ker NSZEP-jével. De Maiziére sze­rint viszont olyanokkal nem lehet az új keleti pártszervezeteket felépí­teni, akik „a diktatúra idején rózsát termesztettek”, vagyis visszahúzód­tak a politikai élettől. A legerősebb német kormánypárton belül kirob­bant nyilvános veszekedés egyértel­műen gyengíti a CDU-t, és De Mai­ziére legújabb nyilatkozata azt bizo­nyítja, hogy néhány forduló még hátravan a vita lezárásáig. A politi­kus ugyanis most azt állítja, hogy a két párt egyesülésekor a bonni köz­pont kasszájába befolyt 26 millió márka az ígéretekkel ellentétben nem „folyt vissza” az új tartomá­nyokba.­ ­ Forinyák Éva ­ WeAST a leggyorsabb nyomdai lehetőség! 2-3 nap alatt elkészülhet a működéséhez szükséges összes nyomtatványa. Keresse bizalommal a WeAST Grafikai Stúdiót: 1025 Budapest, Áfonya u. 2/b Tel.: 135-0527 1991. szeptember 2., hétfő Gorbacsov hozzájárul a balti függetlenséghez Tisztogatás a hadseregben Moszkvai tudósítónktól „Nem fogok lemondani. Abban a nehéz helyzetben, amikor meg kell oltalmazni az 1985-ben elkezdett politikai irányvonalat, ez erkölcste­len lenne, nem tehetem meg” — je­lentette ki tegnap Mihail Gorba­csov. A Szovjetunió elnöke a szov­jet televíziónak és az amerikai CNN tévétársaságnak adott interjújában leszögezte: még ha a népképviselők kongresszusának ma kezdődő, rend­kívüli ülésén fel is vetődik leváltá­sának kérdése, nem riad meg, neki is van mit a honatyák szemére vet­ni. Mint elmondta, vasárnap a biz­tonsági tanács ülésén tizenegy tag­­köztársaság vezetőjével találkozott, hogy együtt dolgozzák ki azt az kö­zös álláspontot, amelyet ma kong­resszusi beszédében ismertet. Enn­ek középpontjában az unió jövője áll, s mindannyian egyetértettek ab­ban, hogy a szövetségnek fenn kell maradnia, de olyan alapokon, ame­lyek tükrözik a puccs után kialakult helyzetet. Mindenekelőtt a köztársaságok közötti gazdasági megállapodás alá­írását sürgette, majd az ezt követő lépések közé az új szövetségi szer­ződés, az új alkotmány kidolgozá­sát, s a választások megrendezését sorolta. A népképviselők kong­resszusának két-három nap alatt vá­laszt kell adnia a lakosságot legin­kább foglalkoztató kérdésekre — hangoztatta. Lesznek köztársaságok, amelyek csatlakoznak az új szövetséghez, akadnak majd, melyek csak társult tagok kívánnak lenni, s lesznek tá­vol maradók is, bár a gazdasági együttműködés ez utóbbiaknak is érdekük — vélekedett Gorbacsov.­­ A balti államok függetlenné válá­sát feszegető kérdésre válaszolva le­szögezte: — Minden népnek bizto­sítani kell a lehetőséget, hogy ér­vényesítse önrendelkezési jogát, s ha valamelyik végérvényesen a ki­válás mellett döntött, ehhez hozzá kell járulnunk. Egykori fő politikai ellenlábasá­hoz, Borisz Jelcinhez fűződő kap­csolatai már tavasszal normalizá­lódni kezdtek, s ez ráijesztett az au­gusztusi összeesküvés szervezőire. A puccs részben a különböző irány­zat a demokratikus erők szervezet­lenségének, megosztottságának a következménye. Jelcin és ők most már mindketten együttműködésre törekednek, s ha valaki megpróbál éket verni közéjük, sikertelen vál­lalkozásba fog — hangsúlyozta. Az államfő arról is szólt, hogy Eduard Sevardnadzét nagy tapasz­talatú politikusnak tartja, akinek képességeit ki kell használni. Gorbacsov a szövetség megőrzé­sének és megújításának szükséges­ségét hangoztatta azon az eszmecse­rén is, amelyet tegnap délután a brit miniszterelnökkel folytatott. John Major a tekintélyes nyugati politiku­sok közül elsőként látogatott el a puccs után Moszkvába. Néhány órás villámvizitje során a szovjet állam­főn kívül az Orosz Föderáció elnö­kével, Borisz Jelcinnel és kormány­főjével, Ivan Szilajevvel is tárgyalt, s a brit nagykövetségen találkozott a balti államok vezetőivel. A szovjet elnök rövid értékelést adott a hata­lomátvételi kísérletről, amiből azt a következtetést vonta le, hogy szakí­tani kell a régi struktúrákkal, meg kell gyorsítani a reformokat. Ismer­tette a Szovjetunió 11 tagköztársa­ságának elnökeivel egyeztetett ál­láspontot, és a megbeszélésen nagy figyelmet szenteltek a szovjet gaz­daság problémáinak, a londoni tő­kés csúcstalálkozón elért megálla­podások megvalósításának. A brit miniszterelnök kíséretében lévő Douglas Hurd külügyminiszter ugyancsak megbeszéléseket folyta­tott új szovjet kollégájával, Borisz Pankinnal. Pankin a TASZSZ Hír­­ügynökség munkatársával közölte: konkrét tárgyalásokat folytattak a közel-keleti békekonferencia össze­hívásáról, a jugoszláviai helyzetről, és a balti köztársaságok függetlenné válásának ügyéről. Vasárnap már Üzbegisztán is a függetlenség napját ünnepelte. E köztársaság parlamentje szombaton határozott az önállósodásról. Észt­ország pedig már az ENSZ-hez való csatlakozási szándékának is hangot adott. Bár az unió már szétesett, s nem világos még, hogy milyen szerv fog­ja betölteni az egykori miniszteri ka­binet szerepét, Gorbacsov mégis ke­resi a megfelelő jelöltet a szövetségi kormányfői tisztségbe. Ivan Szilajev az orosz televízió egyik fórumműso­rában arról számolt be, hogy az ál­lamfő kész lenne őt kinevezni erre a posztra, ám nem kívánja elhagyni az Orosz Föderációt. A politikus jelen­leg a népgazdaság operatív irányítá­sára létrehozott bizottságot vezeti, de — mint mondotta — ezt a fel­adatot is csak két-három hetes idő­szakra vállalta el, utána csak köztár­sasága miniszterelnöki feladataival kíván foglalkozni. A tisztogatási hullám elérte a szovjet hadsereg különböző fegy­vernemeinek vezetőit is. Szombaton aláírt rendeletében Gorbacsov új parancsnokokat nevezett ki a szá­razföldi, a légvédelmi, a légideszan­­tos csapatok, valamint a légierő élé­re. Egyúttal leváltotta azt a négy tá­bornokot is, aki eddig ezeket a tiszt­ségeket betöltötte. Közülük Pavel Gracsov vezérezredes magasabb posztra került, ő lett a vezérkar fő­nöke, a többieknek viszont valószí­nűleg azért kellett menniük, mert közük volt a puccshoz. Az összeesküvés szervezése mi­att letartóztatott tizenhárom politi­kust egyébként már egy moszkvai börtönben tartják vizsgálati fogság­ban. Erről az orosz főügyész szá­molt be az újságíróknak. Valentyin Sztyepankov elmondta, hogy a puccsistákat eddig valahol Moszkva környékén őrizték, most azonban, csakúgy, mint bármelyik más bűnö­ző, közönséges zárkákban töltik napjaikat, látogatókat nem fogad­hatnak, csomagokat viszont átadnak nekik — közölte. A szovjet fővárosban egyre gyak­rabban lehet olyan véleményeket is hallani, hogy miközben a győzelmi örömmámor nem csillapodik, a nó­menklatúra tagjai igyekeznek meg­erősíteni pozícióikat. A legismer­tebb szovjet asztrológus, Pavel Glo­ba a csillagok állásából arra követ­keztetett, hogy az augusztusi puccs csak főpróba volt, az igazi szeptem­ber 17—18-ra várható. Igaz, ha a demokraták ésszerű lépéseket tesz­nek, meg lehet előzni az újabb hata­lomátvételi kísérletet — tette hozzá. • Poór Csaba Reuter --------------------------­-----­A moldovai köztársaság területén élő 100 ezres török etnikum, a ga­­gauzok függetlenek akarnak lenni a független Moldovától. Tegnap a moldovai Komratban nagygyűlésen követelték a köztársaság vezetőitől, hogy biztosítsák a gagauzok szá­mára az önrendelkezésre való jogot. Kuvait amerikai védelmet kér MTI -------------------------------------­Az iraki agressziós törekvések megújulásától tartó Kuvait védelmi szerződést akar kötni az Egyesült Államokkal —jelentette a Reuter az emírség védelmi miniszterére hivat­kozva. Ali Szabah asz-Szalem asz- Szabah sejk azt nyilatkozta egy ma megjelenő helyi újságnak, hogy rö­videsen Washingtonba látogat, és megállapodást ír alá, amelynek értel­mében az amerikaiak fegyvereket halmoznak fel Kuvaitban, és ott majd közös hadgyakorlatokat is tar­tanak. Irakba érkezett az ENSZ újabb, immár harmadik szakértői küldöttsé­ge. A delegáció a Biztonsági Tanács 687-es számú határozatának megfe­lelően az iraki vegyi fegyverek meg­semmisítéséről tárgyal a bagdadi kormány képviselőivel, folytatja a közel-keleti ország hadipotenciáljá­nak ellenőrzését, és előkészíti a tö­megpusztító fegyverek megsemmisí­tését. A James Knapp vezette kül­döttség megérkezése után azonnal tárgyalóasztalhoz ült. Levélfeldolgozó Üzem felvételre keres postaforgalmi vagy gimnáziumi érettségivel rendelkező fiatalokat, belső postai munkára, több műszakos munkarendbe 10—11 000 Ft-os bérezéssel. Jelentkezés: személyesen Levélfeldolgozó Üzem, Bp. VIII., Baross tér 11/c. vagy 122-1099 telefonon 7—15 óra között a munkaügyi osztályon.

Next