Magyar Hírlap, 1992. február (25. évfolyam, 27-39. szám)

1992-02-01 / 27. szám

MAGYAR HÍRLAP Belgrádi tanácskozás az ENSZ-erőkről Újvidéki tudósítónktól Össz-szerb tanácskozást hívtak össze tegnapra Belgrádba, hogy megkíséreljék tisztázni az ENSZ-béketervvel kapcsolatos nézeteltéréseket. Igaz, az értekezletet hivatalosan a „jugoszláv államelnökség bővített ülésének” nevezik ezen azonban kizárólag szerb nemzetiségű politikusok vesznek részt. Vagyis Dr. Branko Kosticnak, a csonka elnökség alelnökének vezetésével jelen vannak Szerbia és Crna Gora vezetői, továbbá Bosznia-Hercegovina „azon képviselői, akik együttműködnek az elnökséggel” (természetesen az ottani szerbek képviselőiről van szó), valamint a szerb krajinák vezetői, a néphadsereg és a szövetségi szervek képviselői. A Tanjug hírügynökség nem hivatalos forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy az ENSZ-békeerők jugoszláviai bevetésével kapcsolatos időszerű kérdéseket vitatják meg, azaz a Milosevic és a krajinák szélsőséges politikusai közötti nézeteltéréseket. A háború következményei nemcsak a szédítő inflációban és a nyomorúságos keresetekben mutatkoznak meg, hanem abban is, hogy mind nagyobb az áruhiány. A szlovén és horvát termékek már nem jutnak el a boltokba, sőt a szerb—boszniai és a szerb—macedón határon is csak külön engedéllyel kelhetnek át az ámszállító tehergépkocsik s ennek egyenes következménye, hogy az itteni termelők e körülményeket arra használják ki, hogy a csillagos egekig emelik áraikat. A szerb kormány tegnaptól befagyasztotta egy csomó alapvető élelmiszercikk: a kenyér, a tej, az étolaj és a cukor árát és elrendelte a postai díjszabás, a villanyáram és a benzin árának mérséklését. Rendeletileg zabolázták meg az intézmények és a közvállalatok valamint a bankok dolgozóinak keresetét. Az intézkedés magyarázatára összehívott belgrádi sajtóértekezleten a kormány szóvivője azt állította, hogy szó sincs adminisztratív korlátozásról (hiszen a Dr. Bozsovic vezette köztársasági kormány fennhangon hirdeti piacorientáltságát) csupán azt szerették volna megakadályozni, „hogy egyes bankokban a takarítónő többet keressen mint a kormányfő”. • Kovács István MTI ---------------------------------A horvát fővárosban csalódottságot váltott ki, hogy Bush amerikai elnök Vranitzky osztrák kancellárral folytatott new york-i megbeszélésein kifejtette: Washington nem kívánja követni az Európai Közösségek példáját a függetlenedő köztársaságok elismerésében. A horvát hírközlő szervek idézik Genscher német külügyminisztert is, aki nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet miniszteri tanácsa csak megfigyelői státust adományozott Horvátországnak és Szlovéniának. A német diplomácia vezetője azonban hozzáfűzte, hogy a teljes jogú tagságot a következő tanácskozáson Helsinkiben minden bizonnyal szentesítik. A szövetségi haditengerészet nyílt tengeren tartóztatott fel egy német hajót, amely 16 darab Csehszlovákiából származó szovjet gyártmányú T-72-es tankkal indult Szíria felé. A német törvények tiltják, hogy háborús eszközöket Németországban bejegyzett hajókon szállítsanak MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉGE Offenzíva Karabah ellen Moszkvai tudósítónktól________ Nagyszabású támadást indítottak tegnap az azeri fegyveres erők a Hegyvidéki Karabah ellen. Az akcióban, amely egyes jelentések szerint a kora reggeli órákban, mások szerint pedig délelőtt kezdődött, tankok, páncélozott szállítójárművek valamint nehéztüzérség is részt vesz. Több örmények lakta falut is megtámadtak, s a fővárost, Sztyepanakertet szintén tűz alá vették az azerbajdzsán erők. Bakuban azt állítják, hogy a hadműveletet megelőzően, az éjszaka folyamán örmény fegyveresek azeri településeket lőttek. A jereváni parlament sürgős segítséget kérő felhívásban fordult a világ közvéleményéhez. A dokumentum, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsához, parlamentekhez és nemzetközi szervezetekhez juttattak el, tömeggyilkosságnak minősíti az akciót, és az agresszió elleni tiltakozásra szólít fel. Baku, miután nemrégiben Karabah területén lelőttek egy azeri helikoptert, már több napja fenyegetőzik az örmény fegyveres alakulatok elleni manőverrel, Mutalibov elnök például a konfliktus kiéleződése miatt halasztotta el svájci utazását. • Poór Csaba A második világháború óta először Csehszlovák alkotmánybíróság MTI ----------------------------------Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök pénteken kinevezte a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság tizenkét alkotmánybíráját, és ezzel az országnak — a világháború óta először — ismét van alkotmánybírósága. A tekintélyes jogi fórumra sok munka és számos nehéz döntés vár. Nyilván nagy érdeklődéssel figyelik majd, lesz-e szava az alkotmánybíróságnak az úgynevezett lusztrációs törvény alkotmányosságával kapcsolatban. A törvény célja, hogy korlátozza az előző rendszer támaszainak, illetve kiváltságosainak az állami hivatalviselési lehetőségeit. Csakhogy a kategóriák megfogalmazása sokak szerint a „kollektív bűnösség” elvét érvényesíti. A törvény leggyengébb jogi láncszemének azt a kitételt tartják, amely az egykori népi milícia (a csehszlovák „munkásőrség”) összes volt tagját kirekeszti a közhivatalok választott, és kinevezéssel betölthető funkcióiból. •*- -£ -,c-3 IZRAEL MAROKKÓÉ *'?'* -#• * A Biblia földje... Berber piac, tenger, * * 7 éj, 7 félpanzióval arab kultúra, csoda, -£ * _ perzselő nap, bazár, * JERUZSÁLEM sok egyéb élmény. NAZARETH, BETLEHEM Bg 95Q pf S Most csak 43 000 Ft. Márc 20_^^ | Március 22—29., INTERNET TRAVEL, % * márc. 29—ápr. 5. Budapest: 133-9938. * * Budapest—Budapest Szekszárdi 74/19-933. * * repülő 74/15-472. * * GOLD CLUB * ___________________________________________________*-£ -£ -£ -£ £ -£ -£ -£ -£ -£ -£ -£ -£ -£ -£ -£ -£ -£ -£ -£ -£ -£ -£ -£ £ -£ -£ -£ -£ -£ -£ -£ -£ A Habbas-ügy „bombája” robbant MTI ---------------------------------Vezető francia diplomatákat és köztisztviselőket mentettek fel tisztségükből amiatt, mert engedélyezték George Habbasnak, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért szervezet vezetőjének franciaországi gyógykezelését. Távoznia kell tisztéből a külügyminisztérium főtitkárának, továbbá a külügyminiszter és a belügyminiszter kabinetfőnökének, s lemondott elnöki tanácsadói megbízatásáról a Francia Vöröskereszt elnöke. A palesztin politikust szerda este különrepülőgépen szállították Tuniszból Párizsba, mert állítólag kisebb agyvérzés érte. Nem világos, hogy beutazását ki engedélyezte, de a fejek hullása arra utal, hogy a külügyminisztérium és a belügyminisztérium egyeztetett döntéséről volt szó, a közvetítő pedig a Francia Vöröskereszt volt. Edith Cresson miniszterelnök sem tudott az ügyről, hivatalos közlés szerint ő kérte fel vizsgálatra két miniszterét. Az ügyben Mitterrand elnök rendelt el azonnali vizsgálatot, de ő maga nem tett érdemi nyilatkozatot. George Habbast rendőri felügyelet alá helyezte egy vizsgálóbíró. A Palesztin Népi Felszabadítási Front elnökét a bíró utasítására külön szakorvosok vizsgálják meg annak megállapítására, hogy kihallgatható állapotban van-e. A terrorista szervezet vezérét azzal kapcsolatban kívánja kihallgatni a vizsgálóbíró, hogy szervezetének volt-e köze egy Párizs környékén felfedezett titkos fegyverraktárhoz, de szó lehet más, Franciaországban végrehajtott terrorcselekményekről is. Izrael meg fogja vizsgálni annak lehetőségét, hogy a Párizsban kórházba szállítása után felügyelet alá helyezett George Habbas kiadatását kérje Franciaországtól — közölte pénteken egy külügyminiszteri szóvivő Jeruzsálemben. Az ammani palesztin nagykövet a PFSZ nevében viszont arra szólította fel Franciaországot, hogy függesszen fel minden intézkedést, amelyet a Népi Front Palesztina Felszabadításáért szerda este Tuniszból Párizsba szállított vezetőjével szemben hozott. KÜLFÖLD MTI----------------------------------John Major brit kormányfő nyitotta meg pénteken, közép-európai idő szerint délután az ENSZ 46 éves történetének első csúcstalálkozóját. Az egynapos ülésen azt vizsgálják, milyen megnövekedett szerepet játszhat az ENSZ a nemzetközi béke és biztonság erősítésében. Magyarországot, a BT nem állandó tagját — Antall József kormányfő helyett — Jeszenszky Géza külügyminiszter képviseli az ülésen. Elsőnek Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára szólalt fel; javasolta: hívják össze a jövőben rendszeresen az ilyen jellegű találkozókat, hogy a vezető politikusok felmérhessék a világ helyzetét. A nemzetek szuverenitását tiszteletben kell tartani — de nem megengedhető, hogy a szuverenitással visszaélve aláaknázzák az emberi jogokat s veszélyeztessék az emberiség békés életét — hangoztatta, elítélve a szűkkeblű nacinalizmust, amely akadályozza az egészséges gazdasági és politikai integrációt. Francois Mitterrand francia államfő közölte: országa kész rá, hogy szükség esetén 48 órán belül ezer, egy héten belül további ezer főnyi katonai személyzetet az ENSZ rendelkezésére bocsásson békefenntartó akciókra. Ő is támogatta a javaslatokat, hogy a világszervezet megelőző diplomáciával törekedjék a viszályok elhárítására. Mitterrand óvott attól, hogy a kelet-nyugati konfliktus helyét az Észak-Dél, a fejlett és a fejlődő országok ellentéte vegye át és javasolta: tartsanak csúcstalálkozót, amelyen a világ társadalmi fejlődéséről tanácskoznak. Globális védelmi rendszer kialakítását javasolta beszédében Borisz Jelcin orosz elnök, felajánlva az együttműködést az Egyesült Államokkal az űrvédelmi programban. George Bush amerikai elnök felszólalásában nem reagált a javaslatra, de méltatta az orosz leszerelési indítványok jelentőségét azzal, hogy azokról szombaton tárgyalnak Jelcinnel. Az orosz államfő tömör, határozott beszédében hangoztatta, hogy országa nemcsak partnernek, hanem szövetségesének is tekinti a Nyugatot, az Egyesült Államokat, s kész széles körű együttműködésre minden területen. Az ideológiák nem befolyásolhatják a külpolitikát — mondotta Jelcin, reményét fejezve ki, hogy a Független Államok Közössége többi köztársasága, az orosz példához hasonlóan elkötelezi magát a demokrácia, a leszerelés, az emberi jogok mellett. A közelmúltban az utolsó tíz politikai fogoly kegyelmet kapott Oroszországban, így immár senki nincs politikai okból letartóztatásban — közölte Jelcin, és biztosította hallgatóságát: hamarosan meghozzák mindazokat a törvényeket, amelyek intézményesen is biztosítják az emberi jogok maradéktalan érvényesülését, beleértve a kisebbségek védelmét. Jelcin felajánlotta Oroszország támogatását a jugoszláv, az afgán, a közel-keleti, a kambodzsai helyzet rendezéséhez, hozzátéve, hogy országa kész — a francia kezdeményezésnek megfelelően — bekapcsolódni az ENSZ gyors reagálású békefenntartó erőinek tevékenységébe. George Bush amerikai elnök, aki Jelcin után szólalt fel, ugyancsak támogatásáról biztosította az ENSZ reformterveit, azokat az elgondolásokat, hogy megelőző diplomáciával is szilárdítsák a nemzetközi békét és biztonságot. Az elnök különös hangsúlyt adott a világszervezet szerepének a demokrácia, a jogrend, az emberi, a kisebbségi jogok védelmében, hangoztatva: a szavazással uralomra került többség még nem szükségszerűen demokrácia, az igazi demokráciában a kisebbségeknek, még a legcsekélyebb eltérő egyéni véleménynek is lehetőséget kell kapnia az érvényesülésre. Bush, aki — ellentétben Francois Mitteranddal és Borisz Jelcinnel — meglehetősen általános jellegű beszédében nem tett új javaslatokat, ezúttal is figyelmeztetett a tömegpusztító fegyverek, technológiák továbbterjedésének veszélyére, felhívta a figyelmet Irak további törekvéseire, hogy ilyen fegyverekhez jusson. Amíg Szaddám Huszein, iraki elnök kormányon van, a kapcsolatok normalizálásáról nem lehet szó — mondotta az amerikai elnök, egyúttal figyelmeztetve Líbiát: az ENSZ határozottan fellép a terrorizmus ellen is. A csúcstalálkozón pénteken, közép-európai idő szerint este folytatódnak a felszólalások, ezt megelőzően Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára ad ebédet a résztvevők tiszteletére. Jelcin együttműködést ajánlott Bushnak Jeszenszky Géza felszólalt a Biztonsági Tanács ülésén • folytatás az 1. oldalról diplomácia, a békefenntartás új filozófiája konkrét, hatékony rendszabályokban öltsön testet — mondotta. A Magyar Köztársaság számára az emberi jogok, a renszeti kisebbségek védelme nem pusztán jogi és humanitárius kérdés, hanem a nemzetközi kollektív biztonság szerves része — ezért elengedhetetlen, hogy a BT határozottan megvédje e jogokat — folytatta. A külügyminiszter részletesen szólt a jugoszláviai helyzetről, rámutatva: folyamatosan, rendszeresen megsértik a vajdasági és a horvátországi frontvonalak mentén élő magyarok százezreinek emberi és kisebbségi jogait. A magyarok és a többi kisebbség jövőjét a területi és a kulturális önkormányzat biztosíthatja. Véleményünk szerint a válság rendezését szolgáló tárgyalások idején a BT-nek feladata, hogy az EK- val szoros együttműködésben figyelemmel kísérje a fejleményeket, s minden olyan területen telepítsen ENSZ-ellenőröket, illetve békefenntartó erőket, ahol lehetőség van feszültség, válság kialakulására. Magyarország támogatja a békefenntartók mielőbb kiküldését, párhuzamosan a fegyverszállítási tilalmat, számítva arra, hogy azt az ENSZ valamennyi tagállama szigorúan tiszteletben tartja — hangoztatta. A miniszter szólt arról, hogy a volt jugoszláv köztársaságok ENSZ- felvétele is kívánatos a béke érdekében, ugyanakkor az ENSZ szerepvállalása nem helyettesítheti a jugoszláviai népek, a kisebbségek közötti tárgyalásokat, megállapodásokat: a magyar vélemény szerint a térség békés jövőjét csak akkor lehet biztosítani, ha kimondják, hogy a határok erőszakkal nem változtathatók meg, s ha elismerik a népek jogát az önrendelkezéshez. Az átfogó rendezés igen fontos eleme lenne mechanizmus felállítása a jövendő egyezmények végrehajtásának ellenőrzésére — javasolta Jeszenszky Géza külügyminiszter a BT ülésén. Jeszenszky találkozott Butrosz Gálival, az ENSZ főtitkárával, akivel a jugoszláviai helyzetről tárgyalt. Gáli rámutatott: az ENSZ feladata a béke technikai biztosítása , a politikai megoldás az Európai Közösség feladata. A magyar külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a szerbiai, a horvátországi helyzet mellett kívánatos figyelmet fordítani Boszniára és a Vajdaságra is: diplomáciai tevékenységgel meg kell előzni, hogy a súlyosbodó válság e területekre is átterjedjen. A Biztonsági Tanács tagállamainak nyilatkozata Az egyetemes béke és jólét oszthatatlan Reuter —--------------------------A Reuter hírügynökség pénteken nyilvánosságra hozta az ENSZ Biztonsági Tanácsa eddig példa nélkül álló csúcstalálkozójának zárónyilatkozatát — pontosabban azt a szöveget, amelyet a résztvevők elé terjesztettek elfogadásra. Az alábbiakban ebből a dokumentumból idézünk részleteket. A zárónyilatkozat, formáját tekintve, nem egyéb, mint a Biztonsági Tanács soros elnökének — jelen esetben Nagy-Britannia miniszterelnökének nyilatkozata. John Major olvassa fel a többi BT- tagállam felhatalmazásának birtokában: „A BT tagjai az ENSZ Alapokmánya tekintetében vállalt kötelezettségeik keretében fontolóra vették, milyen felelősséggel tartozik a testület a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért... Úgy vélik: a tanácskozás időszerű elismerése annak a ténynek, hogy új és kedvező nemzetközi feltételek alakultak ki, melyek közepette a BT hozzáláthatott elsődleges feladatának, a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának hatékonyabbá tételéhez... A tanácskozásra az állandó változások között került sor. A hidegháború vége fokozta a biztonságosabb, egyenlőbb és emberibb világ megteremtéséhez fűzött reményeket... Tavaly az ENSZ égisze alatt a nemzetközi közösségnek sikerült Kuvaitot hozzásegítenie szuverenitásának és területi egységének helyreállításához... Ezzel egyidejűleg a BT tagjait aggodalommal tölti el Irak vétlen polgári népességének emberi jogi helyzete... A BT tagállamai támogatják a közel-keleti békefolyamatot, amelyet előmozdít az Orosz Föderáció és az Egyesült Államok közreműködése... Üdvözlik azt, hogy az ENSZ képes folyamatosan a rendezés irányába terelni a régi regionális konfliktusokat... A BT tagállamai megállapítják, hogy az ENSZ békefenntartó feladatai az elmúlt években megnövekedtek, szélesedtek. A választások megfigyelése, az emberi jogok érvényesítésének ellenőrzése, a menekültek hazatelepítése bizonyos regionális konfliktusok esetében... a BT a nemzetközi béke- és biztonságfenntartó erőfeszítéseinek integráns részévé vált... A BT tagállamai elismerik, hogy a változások — bármennyire örvendetesek is — újabb kockázatokat jelentenek a békére is a biztonságra... A BT tagállamai megerősítik elkötelezettségüket az ENSZ Alapokmány kollektív biztonsági rendszere iránt és annak alapjánfoglalkoznak a békét, fenyegető,eseményekkel, az agressziós cselekmények elhárításával. Mélységes aggodalommal figyelik a nemzetközi terrorizmus akcióit és hangsúlyozzák, hogy a nemzetközi közösségnek hatásos módon kell fellépnie ezek ellen... Mindeme kötelezettségek hatékony teljesítése érdekében és azért, hogy a BT rendelkezzék a béke és biztonság fenntartása iránti elsődleges feladatának teljesítéséhez szükséges eszközökkel — a BT felkéri az ENSZ főtitkárát, hogy július elsejéig elemzést és ajánlásokat készítsen az ENSZ preventív diplomáciájának, béketeremtő és békefenntartó képességének megerősítéséről... Ez kiterjedhet a szükséges erőforrásokra , anyagiakra és pénzügyiekre egyaránt... A BT tagjai hangsúlyozzák: minden államnak teljesíteni kell a fegyverzetellenőrzés és a leszerelés tekintetében vállalt kötelezetttségeit, minden formában meg kell akadályozniuk a tömegpusztító fegyverek elterjedését, el kell kerülniük a fegyverzet destabilizáló és túlzott felhalmozását, annak továbbadását... A BT tagjai kötelezik magukat arra, hogy megakadályozzák a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos kutatással, gyártásával összefüggő technológiák elterjedését. Kiemelik, milyen nagy jelentősége van sok ország csatlakozásának az atomsorompó-szerződéshez... A hagyományos fegyverzetet illetően felhívják a figyelmet arra, hogy az ENSZ Közgyűlés első lépésként megszavazta azt, hogy az ENSZ regisztrálja a fegyvereladásokat... Összegzésként... a BT tagállamai egyetértenek abban, hogy az ENSZ főtitkárának szerepe döntő jelentőségű és őt teljes mértékben támogatni kívánják... A BT tagállamai egyetértenek abban, hogy az ENSZ megalapítása óta most kínálkozik a legjobb esély a nemzetközi béke és biztonság megteremtésére... Elismerik, hogy a béke és a prosperitás oszthatatlan; a stabil béke érdekében hatékony nemzetközi együttműködésre van szükség a szegénység felszámolásához és mindenki számára a szélesebb körű szabadság keretei között a jobb élet előmozdításához”. ----------------- Világhíradó Kapcsolatfelvétel a Golanért? (MTI) Szíria kész lenne diplomáciai kapcsolatot létesíteni és békeszerződést aláírni Izraellel, ha Jeruzsálem ígéretet tenne a Golanfennsík kiürítésére. Ezt Amr Mahmud Musza egyiptomi külügyminiszter jelentette ki a Jerusalem Post című izraeli lapnak nyilatkozva, de nem közölte, hogy ezzel kapcsolatban kapott-e valamiféle konkrét ígéretet Damaszkusztól. Izrael az 1967-es arab—izraeli háborúban foglalta el a stratégiai fontosságú fennsíkot, s eddig mindig határozottan elutasította a visszaadásra vonatkozó szíriai kéréseket. Kormányátalakítás Kambodzsában (MTI) A kambodzsai parlament pénteken kormányátalakítást hagyott jóvá. Az egyik miniszterelnök-helyettesi tisztet Norodom Szihanuk herceg fia, Norodom Csakropong kapta, aki azonban nem tartozik apja párthívei közé. Diplomáciai források úgy látják: a kormányátalakítás a keményvonalasnak tekintett parlamenti elnök pozícióját erősíti a pragmatikusabb Hun Sen kormányfővel szemben. A kambodzsai törvényhozás ezzel egyidőben szigorú terroristaellenes törvényeket hagyott jóvá. Koszovói sortűz (MTI) A szerb rendőrség péntek reggel, Uce faluban, Koszovóban tüzet nyitott egy csoport albánra, akik gyermekeiket kísérték a saját maguk által szervezett anyanyelvi oktatásra. A Koszovói Demokratikus Liga közleménye szerint a sortűzben életét vesztette egy 55 éves albán férfi, négyen súlyosan megsebesültek. Meg nem erősített hírek szerint a sebesültek közül többen meghaltak, még mielőtt a kórházhoz értek volna. A faluban a helyzet válságos. A rendőrség teljesen lezárta a településre vezető utakat, és erősítést küldött a helyszínre. A falut páncélozott járművekkel körbevették. Kravcsuk Bonnba megy (MTI) Leonyid Kravcsuk ukrán elnök hétfőn és kedden látogatást tesz Németországban — jelentette be pénteken Bonnban Dieter Vogel kormányszóvivő. Ez lesz az első alkalom, hogy a Szovjetunió megszűnése óta az egyik utódállam csúcsképviselője Németországba utazik. Németország megkülönböztetett figyelemmel kíséri az ukrán fejleményeket, különösen Kijev különutas katonapolitikáját. A német felet elsősorban az nyugtalanítja, hogy az ukrán politika felboríthatja a Szovjetunióval korábban kidolgozott leszerelési megállapodások végrehajtását és az európai katonai status quót. Gorbacsov a Közel-Keletre? (MTI) Mihail Gorbacsovot meghívták több közel-keleti országba, s az egykori Szovjetunió volt elnöke valószínűleg elutazik a térségbe — jelentette az ITAR-TASZSZ a Nyezaviszimaja Gazeta című újság nyomán. A politikus a lapnak elmondotta, hogy a Szaúd-Arábiába, Jordániába és Izraelbe szóló meghívását az említett országok vezetői megerősítették, és ő valószínűleg élni is fog a lehetőséggel. Szabotázsakció egy litvániai atomerőműben (MTI) Súlyos szabotázsakció történt csütörtökön az egyik északlitvániai atomerőműben. Az MTI tudósítójának az erőmű egyik dolgozója szándékosan megfertőzte az erőmű számítógépes irányítórendszerét. A tragédiát az atomerőmű biztonsági szerveinek köszönhetően sikerült elkerülni. Az atomerőmű üzemeltetését leállították, a nukleáris sugárzás szintje nem haladja meg a normális szintet a térségben. A litván belügyi szervek az erőmű dolgozóinak a segítségével elfogták a tettest. A tettes kilétét, nemzetiségét és állampolgárságát a litván hatóságok egyelőre nem kívánják feltárni, de megkezdték ellene a bűnvádi eljárást, és feltételezik, hogy politikai okokból próbált a csernobilihoz hasonló tragédiát előidézni. Bizalmatlansági indítvány? (MTI) Bizalmatlansági indítványt készül benyújtani a napokban a Stolojan-kormány ellen mintegy nyolcvan parlamenti képviselő — jelentette pénteken az A.M. Press hírügynökség törvényhozási forrásokra hivatkozva. A román magán-hírügynökségnek a pénteki lapokban megjelent értesülése szerint a kormány megbuktatására törő csoporthoz egyaránt tartoznak képviselők az ellenzéki pártok és a Nemzeti Megmentési Front soraiból. Az A.M. Press forrásai szerint egy eképpen kiprovokált kormányválság nagy politikai felfordulást okozna: levennék a napirendről a helyhatósági választásokat és erősödne az elnöki hatalom. 1992. február 1., szombat A NATO nem vesz fel új tagokat Berlini tudósítónktól__________ A NATO-t nem fogják Kelet felé kiterjeszteni — derül ki abból az interjúból, amit Werner NATO-főtitkárral készített a Die Welt című német lap. Nem tervezik újabb tagok felvételét, részben azért, hogy ne veszélyeztessék a szövetség cselekvőképességét, amely azonos érték- és érdekstruktúrákon alapuló államok belső összetartásán alapul. Nem szabad, hogy a NATO elveszítse kollektív biztonsági szövetség-jellegét azzal, hogy egy EBEÉ-hez hasonlatos képződménnyé válik. A szövetségen belül azzal kapcsolatban is konszenzus alakult ki, hogy a „világ csendőrének” szerepére nincsenek felkészülve. Feladatuk kimerül abban, hogy elősegítsék a stabilitást az euro-atlanti közösségben, együttműködjék az EBEÉ-vel, az EK-val és a nyugat-európai országok uniójával. Wörner szerint a volt Szovjetunió területéről érkező támadás esélye egyenlő a nullával, ám mivel a volt tagköztársaságok közötti konfliktusokat nem lehet kizárni, a NATO valamennyi függetlenedett köztársaságnak felajánlja az együttműködési tanácsban való részvételt, függetlenségük elismerése után. • F. É.