Magyar Hírlap, 1992. március (25. évfolyam, 64-77. szám)

1992-03-16 / 64. szám

2 MAGYAR HÍRLAP A moszkvai rendőrség nem akadályozza meg a keddi tüntetést Kik lesznek a „szovjet haza megmentői”? Moszkvai tudósítónktól Több mint ezer volt honatya kí­ván részt venni az egykori Szovjet­unió népképviselőinek keddre ter­vezett kongresszusán — állítják a szervezők, akik tegnap megkezd­ték a küldöttek bejegyzését. Ugyanakkor a regisztráció színhe­lyét, csakúgy, mint a kongresszusi ülésekét, egyelőre titokban tartják. Feltehetőleg azért, mert máig sem dőlt el, hol kerülhet sor a rendez­vényre. Legalábbis ez derül ki Vik­tor Alksnis ezredes, volt népképvi­selő szavaiból, aki az Interfax hír­­ügynökségnek elmondta, hogy egy sor helyiség bérleti szerződését „felső nyomásra” felmondták a tu­lajdonosok, és most egyszerre több lehetőséget mérlegelnek, ám a ta­nácskozás várható helyszínét nem nevezik meg a nyilvánosság előtt, mert az alkalmazottait esetleg el­bocsáthatják március tizenhetedi­kéig. A hírek szerint valószínűleg egy moszkvai üzem kultúrházában tartják meg a kongresszust. Viktor Ampilov, a Dolgozó Moszkva nevű kommunista moz­galom vezetője kijelentette, hogy száz százalékig nem lehet megbíz­ni a kongresszusban, ezért „mun­kásellenőrzés” alá veszik azt. A tömörülés támogatói tüntetést tar­tanak a tanácskozás helyszínénél. A kommunisták nagygyűlésére délután kerül sor a Manyezs téren, ahová talán a népképviselők is ki­vonulnak, és ott folytatják kong­resszusukat. Ampilov szerint egyébként a küldötteknek Albert Makasov tá­bornokot, a volgai-uráli katonai körzet parancsnokát kellene a Szovjetunió elnökévé megválaszta­ni, azok ellen pedig, akik „megsér­tették az alkotmányt”, tehát felte­hetőleg a jelenlegi orosz vezetés tagjai ellen, eljárást kellene indíta­niuk. A kongresszus feladatait illetően — úgy látszik — még a szervezők között sincs egyetértés. Gennagyij Zjuganov, a népi-hazafias erők ko­ordinációs tanácsának elnöke, az Oroszországi KP egykori titkára például az Interfaxnak adott nyilat­kozatában szembeszállt azokkal a javaslatokkal, hogy válasszanak szovjet államfőt és vezető szerve­ket. A történelmileg kialakult tér­ség, az egységes hadsereg megőr­zéséért, az ésszerű gazdaságpoliti­káért tett minden lépés az ország javát szolgálja, de a szovjet nép­­képviselőknek, akik a leginkább felelősek a történtekért, tetteikkel nem szabad újabb politikai, nem­zeti összetűzéseket okozniuk, a kongresszus nem hozhat törvénye­ket — mondotta. Hasonló vélemé­nyének adott hangot a Szocialista Munkáspárt ügyvezető titkára, Jev­­genyij Szoszenkov is. A régióközi képviselőcsoport tagjai nem vesznek részt a keddi ülésen, mert a rendezvényt tör­vénytelennek tartják — jelentették be szombati sajtóértekezletükön. A politikai feszültség fokozásán kí­vül a kongresszus semmilyen más eredményt sem hozhat — mondot­ta Anatolij Szobcsak szentpétervári polgármester, aki szerint a szerve­zőbizottság tagjait provokációs, törvénysértő tettekért felelősségre kellene vonni. A moszkvai rendőrkapitány, Ar­­kagyij Murasov viszont nem veszi komolyan a keddi megmozduláso­kat. Ő megengedné, hogy a kong­resszust a Kremlben tartsák meg, és egyenes adásban közvetítse a te­levízió, mert így legalább az or­szág megláthatná, kik a „haza megmentői”, és rögtön elveszítené érdeklődését irántuk. A főváros ve­zetőit arra szólította föl, hogy ne adjanak lehetőséget az akciók kez­deményezőinek „politikai jó pon­tok” gyűjtésére, arra, hogy szenve­dőkként tüntessék fel magukat a nép szemében. A moszkvai rendőr­ség nem fogja megakadályozni a keddi tüntetést, jelentette ki a kapi­tány, és úgy értékelte, hogy a Ma­nyezs téren jó idő esetén legfeljebb 40-50 ezer ember gyűlik majd össze. Tegnap egyébként már voltak kisebb demonstrációk a kong­resszus védelmében. Moszkvában néhány tucat ember tüntetett, a már ismert kormányellenes jelszavak­kal, és hasonló megmozdulásokat Szentpéterváron, valamint Orosz­ország más városaiban is tartottak. • Poór Csaba Pravda-stop Moszkvai tudósítónktól_________ Ideiglenesen felfüggesztette meg­jelenését a volt Szovjetunió legna­gyobb múltra visszatekintő napilap­ja, a Pravda. Az újság szombati szá­mában megjelent rövid írásban a szerkesztőség egyértelműen az orosz kormányt teszi felelőssé azért, hogy kénytelen kapitulálni a pénzügyi ne­hézségek előtt. A piac- és árpolitika fonta hurok szorult meg a független Pravda torka körül, vélik a szerkesz­tők, akik „éppen csak megérezték a szabadság ízét”. A lap emögött bosszút sejt. Sze­rinte a hatalom iránt elfogultak azt akarják megtorolni, hogy a Pravda „nem változtatott meggyőződésén a politikai szenvedélyek piacán”. A cár idején kilencszer, az Ideiglenes Kormány alatt pedig négyszer tiltot­ták be az újságot, legutóbb pedig ta­valy augusztusban. „ A tizenötödik alkalommal 1992. március 14-én akarnak megölni bennünket” — írta szombaton a Pravda, de egyszers­mind leszögezte: nem hajlandó kapi­tulálni. Az írás mellett közölt összeállítás­ban külföldi és orosz újságírók feje­zik ki sajnálatukat amiatt, hogy a Pravda kénytelen felfüggeszteni megjelenését, és megszólaltatják a lap egykori munkatársát, az orosz kormány egyik első elnökhelyettesét, Jegor Gajdart is. A politikus megígérte, hogy a kormány igyek­szik megoldani a problémáját. •P.Cs. KÜLFÖLD Tüntetés és ellentüntetés Pozsonyban MTI ------------------------------­Mintegy ötezren vettek részt szombat délután Pozsony központjá­ban, a Jozef Tiso-féle Szlovák Köz­társaság kikiáltásának 53. évforduló­ja alkalmából szervezett tüntetésen. A szónokok önálló szlovák államot követeltek. Tavaly ilyenkor lénye­gesen többen voltak a Szlovák Nem­zeti Felkelésről elnevezett téren, amely — ironikus módon — az anti­fasiszta harc emlékét őrzi. Úgy lát­szik, a legszélsőségesebb nacionalis­ta csoportok — egyre növekvő hangerejük ellenére — mind kisebb tömegeket tudnak az utcára hívni a szlovák szuverenitás parlamenten kí­vüli eszközökkel történő megvalósí­tása érdekében. A tüntetést a Szlovák Nemzeti Egység nevű párt, a Szlovák Néppárt és a Hlinka-ifjúság nevű csoport szervezte. Valamennyi jelentősebb szlovák párt és mozgalom elhatárolta magát az akciótól. Mint Ján Carno­­gursky kereszténydemokrata kor­mányfő pénteken kijelentette, az 1939. március 14-i esemény évfor­dulóján nincs mit ünnepelni. (A Tiso vezette szlovák állam Csehszlovákia felbomlasztása nyomán, Hitler „szárnyai” alatt alakult meg, és 1945-ig állt fenn.) A szombati megemlékezés abban a pozsonyi temetőben kezdődött, ahol Tiso sírja található. A résztve­vők ezután átvonultak a főváros szí­vébe, ahol — az antifasiszta partizán szobrát eltakaró, fehér kettőskereszt­tel ékesített kék lepel előtt, szlovák zászlóerdő és magasra tartott Tiso-, valamint Andrej Hlinka-képek kö­zött — tüzes hangú beszédek hang­zottak el a „szlovák birodalom” múltjáról és a szlovák nemzet önálló államalapításának történelmi jogáról. Többen „a cseh imperialisták és bol­sevisták elnyomásaként” minősítet­ték a csehszlovák állam évtizedeit. Ezzel egy időben egy másik po­zsonyi téren ellenrendezvény kezdő­dött a Csehszlovák Föderáció fenn­maradását kívánó polgári liberális irányzatú Human-mozgalom szerve­zésében. A koncerttel egybekötött, mégis meglehetősen csekély érdek­lődést kiváltó akcióra — miként azt a plakátok hirdették — „a fasizmus, a rasszizmus és a kommunizmus el­leni” harc jegyében került sor. Ötezren követelték az önálló szlovák államot az 53. évfordulón FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Jeszenszky Géza Mexikóban MTI —-------------------------­A mexikói látogatáson tartózkodó Jeszenszky Géza külügyminiszter mintegy kétórás megbeszélést foly­tatott mexikói kollégájával, Fernan­do Solana Moralesszel. A megbeszé­léseken nagy teret kapott a kétoldalú együttműködés. A két fél egybe­hangzó véleménye szerint konkrét lépésekre van szükség a gazdasági kapcsolatok magasabb szintre eme­lése érdekében. A közeljövőben a két ország egyezményt ír alá a kettős adóztatás elkerüléséről. Solana Mo­rales közölte, hogy a mexikói elnök idén nyáron várhatóan látogatást tesz Budapesten. A magyar külügymi­niszter örömmel fogadta a bejelen­tést, hangsúlyozva, hogy a látogatás kiemelkedő jelentőségű lesz a két or­szág kapcsolatainak új alapokon tör­ténő intenzívebb fejlesztésében. Je­szenszky Géza felvetette idegenfor­galmi és légügyi egyezmény megkö­tésének szükségességét, szorosabb egyeztetést javasolt a két külügymi­nisztérium között. Felmerült a konk­rét együttműködés lehetősége az olajbányászat és a mezőgazdaság te­rületén. E lehetőségeket a két fél még a mexikói elnök budapesti láto­gatása előtt közelebbről megvizsgál­ja­ A magyar külügyminiszter a meg­beszélések után nagy érdeklődéssel kísért sajtókonferenciát tartott. Fo­gadta őt Fernando Ortiz Arana, a mexikói kongresszus elnöke is. * A SZTRÁDA SKÁLA Kereskedelmi Részvénytársaság azonnali belépéssel felvételt hirdet a Budapesti Külkereskedelmi Irodába külkereskedelmi üzletkötői munkakörbe. Jelentkezés feltétele: orosz, angol nyelvvizsga. Bérezés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a Sztráda Skála Ker. Rt. Budapesti Külkereskedelmi Irodájában (Budapest V., Alpári Gy. u. 4. szám alatt) 1992. március 17-én és 18-án 10—15 óráig személyesen önéletrajzzal. 2407 MH „Tárcaközi” vádaskodások Belgrádból MTI -----------------------------­Szombat délután Szarajevóból Belgrádba érkezett Szatis Nambiár tábornok, az ENSZ-erők főparancs­noka, aki az előkészítő csoportoknak tart eligazítást. Belgrádba újabb elő­őrsök érkeztek, többek között orosz tisztek is. Borisav Jovic elnökségi tag Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz küldött üzenetében sürgős segítséget kért a világszervezettől a horvátor­szági szerbek elleni akciók leállítása céljából. Jovic levelében főként a Gorski Kotar-i szerbek ellen állítólag végrehajtott diszkriminációs intézke­déseket sérelmezte. Nyugat-Szla­­vóniában szombatra virradóra Pak­­rac és Lipik körzetében fegyveres harc volt, többen megsebesültek, a felek egymást vádolják. Délelőtt a helyzet rendeződött. Összetűzések voltak Baranyában is, állítólag ismét lőtték a szerb erők állásait. A jugo­szláv tüzérség szombaton délben Eszéket és Jugot, továbbá Cepint és Podravljét is támadta. A belgrádi belügy-, külügy- és védelmi minisz­térium közös közleményben megvá­dolta Magyarországot, Olaszorszá­got, Kanadát és Ausztráliát, hogy horvát kommandósokat képez ki és dob át a szerb autonomisták és a ju­goszláv szövetségi erők által ellenőr­zött baranyai területekre. A Tanjug által idézett közlemény szerint Olaszország zsoldosokat képez ki, Ausztrália és Kanada pedig zsoldo­sokat toboroz a horvát emigráció kö­rében. A közlemény egyik fejezete szerint Ausztria, Magyarország, Né­metország, Lengyelország, Olaszor­szág és Csehszlovákia, továbbá Pa­nama és Argentína fegyvert szállít Horvátországnak a NATO fölösle­ges készleteiből. Közel 250-en fejez­ték be katonai kiképzésüket a Ma­gyarország területén lévő egykori szovjet katonai támaszpontokon, Pécs, Harkány és Máriagyűd vidé­kén. A „terrorakciókra való kikép­zést” egy Gyula Attila nevű magyar ezredes irányítja — áll a belgrádi közleményben, amelyet az AFP is­mertetett. A Magyar Szó „Miként szolgál­juk Antalit” címmel ismerteti a szerb újságírószövetség tájékoztatóján el­hangzott vádakat a vajdasági magyar sajtó ellen. Fekete Elvira, az újvidéki tévé magyar nyelvű adásának volt főszerkesztőnője azt állította, hogy a vajdasági Magyar Szó a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössé­gének eszközévé vált, a VMDK pe­dig az Antall-kormány kinyújtott karja, tehát a magukat függetlennek tekintő újságírók igencsak függőek, mégpedig attól, hogy milyen paran­csokat kapnak Magyarországról. Fe­kete Elvira, aki riportfimjeivel vált hírhedtté, a továbbiakban elmondja, hogy kénytelen volt elhagyni a ma­gyar nyelvű szerkesztőséget, s mene­kültként átállni a szerb szerkesztő­ségbe. Osztrák—magyar megállapodás (MTI) Ausztria az illegális bevándorlókról szóló kétoldalú dokumentum aláírásáról állapodott meg Magyarországgal és Romá­niával. Erről az ITAR-TASZSZ számolt be vasárnap Franz Löschnak osztrák belügy­­miniszert idézve, aki a két ország képvise­lőivel folytatott megbeszéléseket. A meg­állapodás lehetővé teszi, hogy azonnal visszatoloncolják azokat, akiket illegális határátlépésen érnek tetten, illetve azokat, akik a határ átlépésekor nem rendelkeznek érvényes útlevéllel vagy más személyi ada­tot tartalmazó dokumentummal. A hír­­ügynökség szakértők véleményét idézi, akik szerint az illegális bevándorlókról szóló megállapodás aláírásával, továbbá az államhatárok védelme céljából ezzel egy­idejűleg megvalósuló együttműködés révén megszűnhet azon csoportok tevékenysége, amelyek kelet-európai és fejlődő országok­ból származó emberek határon át történő csempészésével foglalkoznak. Leleplezés Maxwellről? (MTI) Robert Maxwell, a tavaly november­ben titokzatos körülmények között tengerbe veszett brit sajtómágnás szovjet kém voltát bizonyító dokumentumra bukkant a The Sun­day Express című brit lap. Közvetlenül Max­well halála előtt és után sorjáztak a brit sajtó­ban a gyanúsítások arról, hogy az ellenzéki munkáspárti sajtót támogató Maxwell az iz­raeli Moszad, vagy a szovjet KGB ügynöke lett volna, de e híreszteléseket hamar el­nyomták a Maxwell-birodalom valódi pénz­ügyi botrányának és összeomlásának fejle­ményei. A brit választási kampány kezdeté­hez időzített legújabb leleplezésben a The Sunday Express azt állítja, hogy nyomozói iratra bukkantak, amelyet az egykori KGB feje írt alá néhány hónappal Maxwell halála előtt, s a dokumentumból az derül ki, hogy a brit Munkáspárttal rokonszenvező sajtócézárt milyen nagy becsben tartották a Szovjetunió­ban. A titkos irat szerint a KGB feladatul kapta, hogy óvja Maxwell személyes tekinté­lyét és üzleti vállalkozásait. Az ortodox csúcs döntése (MTI) A római katolikus egyházzal folytatott párbeszéd korlátok közé szorítását határozták el az ortodox egyház 12 legfőbb méltóságá­nak eddig példa nélküli, háromnapos isztam­buli tanácskozásán. A résztvevők így akarnak tiltakozni a Vatikán kelet-európai tevékeny­sége ellen — jelentette az AP. Az ortodox egyház azzal vádolja a Vatikánt, hogy orosz­­országi és kelet-európai befolyásának növelé­sére használja fel a vallásukat keleti szertartás szerint gyakorló katolikusokat, az úgyneve­zett unitus hitűeket. A Vatikán visszautasítja a vádat, mondván, hogy csupán a kommuniz­mus alatt elnyomott egyházak újjáépítéséhez szándékozik segítséget nyújtani — írja az AP. A dialógusban a két egyház megpróbál­ta közelíteni álláspontját olyan teológiai kér­désekben, mint Mária vagy a Szentháromság. Karabahi egyezmény (MTI) Tűzszünetet kilátásba helyező egyez­ményt írtak alá vasárnap Teheránban Ör­ményország és Azerbajdzsán magas rangú képviselői. Az iráni és orosz közvetítéssel folytatott karabahi béketárgyalásokon a felek abban is megegyeztek, hogy feloldják az egymással szemben érvényben levő gazdasá­gi szankciókat. Az AFP hírügynökség jelen­tése szerint a szerződést szintén aláíró Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter sajtó­­nyilatkozatban közölte: a tűzszünet azután lép életbe, hogy azt aláírja az örmény és az azeri elnök is. Az aláírás várható időpontját nem említette az iráni politikus. Világhíradó 1992. március 16., hétfő Nastase:Kozirjev tanácskozás a román—orosz viszonyról Nincsenek megoldhatatlan problémák Bukaresti tudósítónktól A román fővárosban úgy tudják, hogy a külsőségek mellőzésével, puritán stílusban zajlott le Moszk­vában Adrian Nastase román kül­ügyminiszter és orosz kollégája, Andrej Kozirjev találkozója. A bukaresti és a moszkvai diplo­mácia vezetője zárt ajtók mögött tárgyalt, a megbeszélések tartalmá­ról mindössze rövid, négypontos közleményt adtak ki. Romániában közölték, a két fél egyaránt úgy értékelte, hogy orszá­gaik kapcsolataiban „nincsenek megoldhatatlan problémák”, folyik a román—orosz viszonyt szabályo­zó alapszerződés megszövegezése. Bejelentették: Borisz Jelcin remél­hetőleg ellátogat Bukarestbe. Nyomban a megbeszélések után Nastase sajtóértekezletet tartott a moszkvai román nagykövetségen, ahol több mindent elárult a tárgya­lásokról. Ezek szerint kiemelt he­lyen szerepelt a Moldovában kiala­kult feszült helyzet, amelynek kap­csán megállapodtak abban, hogy a konfliktust csakis békés, politikai úton lehet rendezni. A bukaresti diplomácia vezetője nem tagadta, hogy a kozákok beavatkozása a fegyveres összetűzésekbe a román közvéleményben olyasfajta érzése­ket keltett, hogy az orosz vezetés részéről hiányzik a helyzet rende­zésére irányuló akarat. Hozzátette: határozottabb fellépésre van szük­ség a románellenes hangulat, és az oroszellenes megnyilvánulások megszüntetése érdekében. A moszkvai televízió hírét, miszerint romániai önkéntesek is harcolná­nak a Dnyeszteren túl, Adrian Nas­tase ez alkalommal is határozottan cáfolta, félretájékoztatásnak nevez­te. A megbeszéléseken szóba került még egy olyan kérdés, amely élén­ken foglalkoztatja a román közvé­leményt. Az 1918-ban és 1945-ben a Szovjetunióba vitt román kin­csekről, jelentős mennyiségű aranyról és más értéktárgyakról van szó. Ennek kapcsán a román diplomata örömmel üdvözölte azt a tényt, hogy Kozirjev nem zárkó­zott el a problémától azzal, hogy nincsenek kielégítő információi ró­la, hanem beleegyezett: létesítse­nek két szakértői csoportot az érté­kek sorsának tanulmányozására. Végezetül Nastase leszögezte: „El­vi választ kapott” arra a román, „elvi szinten megfogalmazott ké­résre”, hogy Szentpétervárott léte­sítsenek román főkonzulátust. • Bogdán Tibor MTI-----------------------------­Többen meghaltak a Moldvában hétvégén lezajlott újabb nemzetiségi összecsapásokban, a Reuter és az AP azonban eltérő adatokat közölt a ha­lálos áldozatok számáról. Az AP-vel azt közölte a Dnyeszteren Túli Vé­delmi Bizottság elnöke, hogy a szombaton Chisinautól északra egy faluban kirobbant harcban legalább 6 (orosz) milicista és 15 moldvai rend­őr vesztette életét. Az orosz szakadárok vasárnapra virradóra felrobbantottak két hidat a Dnyeszter-folyón, köztük a Chisi­­naut Dubasszárival, a Dnyeszteren túli terület második legnagyobb vá­rosával összekötő legfontosabb hi­­­dat. Románok lakta falvakból nők és gyermekek csónakon menekültek át Moldvába — jelentette az AP. Szombaton az oroszok egy több száz fős csoportja megostromolta a had­sereg tyiraszpoli támaszpontját és nagy mennyiségű hadianyagot zsák­mányolt. Moldva nem akarja feladni a Dnyeszteren túli területet, mert az gazdaságilag értékes vidék és jelen­tős román kisebbség lakja. Az oro­szok viszont nem kívánnak Moldvá­ban maradni, mert attól félnek, hogy a Romániával való egyesülés után másodrendű állampolgárokká degra­dálódnak — írja az AP. Az orosz szeparatisták vezetője, Igor Szmir­­nov, egy 10 ezer fős milíciát irányít, melyet kozák zsoldosok százai erősí­tenek. Washingtoni tudósítónktól Az USA Today hasábjain Zbig­niew Brzezinski, Carter elnök volt nemzetbiztonsági főtanácsadója is hozzászólt a Nixon—Bush vitához a FÁK megsegítéséről, méghozzá kö­zép-európai szemszögből. Brzezins­ki így út: „Történelmileg időszerű és straté­giailag szükséges Richard Nixon, volt elnök felhívása, amikor ak­tívabb amerikai reagálást sürgetett az oroszországi krízisre. Nagyon is iga­za van, amikor rámutat, hogy kor­mánypolitikai vákuumban élünk. A volt kommunista birodalommal szembeni amerikai politika sokkal közelebb került a jelszavak puffogta­tásához, mint a stratégiailag indokolt cselekvéshez. Mindezt figyelembe véve az is fontos, hogy a posztkommunista át­alakulás nehéz állomásainak tudatá­ban foglalkozzunk az Oroszország­nak szánt segítséggel. Nem minden volt kommunista államból lesz egyi­­dőben piacgazdaságra alapozott de­mokrácia. Egyesekből talán soha, mások pedig áldozatul fognak esni a prolongált posztkommunista válság­nak. Következésképpen a nyugati politikának különbséget kell tennie a sikeres átállás tényleges jelöltjei és azon államok között, ahol stratégiai­lag szükséges a káros következmé­nyek korlátozása. Egyértelmű, hogy a közeljövőben kizárólag három, volt kommunista országnak, Magyarországnak, Csehszlovákiának és Lengyelország­nak van esélye a demokratikus állam megteremtésére. Nagyon fontos és roppant égető tehát, hogy az ameri­kai és európai támogatás ide össz­pontosuljon, hogy ez a három állam még ebben az évtizedben politikailag és gazdaságilag egyaránt készen áll­jon az európai integrálódásra. A kö­zép-európai siker lesz a volt Szovjet­unióban a példakép. Ugyanakkor a közép-európai ku­darc előrevetítheti az árnyékát a sok­kal nagyobb méretű összeomlásnak a volt Szovjetunióban. Ami egyéb­ként a volt Szovjetuniót illeti, most az a legfontosabb, hogy biztosítsuk: Borisz Jelcin erőfeszítései nem ful­ladnak kudarcba és megindulnak a hosszú távú, nehéz reformok. Ezek­nek a reformoknak a végső célja az kell, hogy legyen, hogy a közép-eu­rópaihoz hasonló demokratikus rendszer jöjjön létre. • Révai Zsolt / Hozzászólás a Nixon—Bush FÁK-vitához Brzezinski stratégiát sürget Lech Walesa az értelmiség ellen MTI ------------------------------­Viharosra sikerült a lengyel Szoli­daritás gdanski szervezetének har­madik kongresszusa, amelyen részt vett és beszédet mondott Lech Wale­sa államfő is. A megbeszélést több órára meg kellett szakítani egy bom­bariadó miatt. A köztársasági elnök beszéde alatt telefonált egy ismeret­len, aki közölte, hogy a hajógyári irodaház tanácstermében, a kong­resszus színhelyén bombát rejtettek el. A termet kiürítették és gondosan átvizsgálták, de nem találtak pokol­gépet. Lech Walesa azonban valódi politikai bombát robbantott, amikor két órán át válaszolva a résztvevők kérdéseire minden korábbinál éle­sebben támadta a Szolidaritásból ki­nőtt értelmiség magatartását. Az eli­tek, mint mondotta, nem mondanak igazat a nemzetnek, nem segítenek a munkanélkülieken. Ezek az emberek „a mi hátunkon jutottak fel a csúcsra, s most otthagytak minket félúton, pedig nekik kellett volna végigvinni a reformokat”. Kazimierz Frydel, a gdanski mű­szaki egyetem kongresszusi küldötte e kijelentések elleni tiltakozásul le­mondott mandátumáról és elhagyta a termet. Walesa e kirohanása valószí­nűleg nagyon is tudatos politikai célt szolgált — az általa óhajtott nagy­koalíciós kormány létrehozását, ami­nek éppen most csillant fel a lehető­sége. Jan Olszewski miniszterelnök és a legnagyobb ellenzéki párt veze­tője, Tadeusz Mazowiecki megbe­széléseit követően vasárnap dönt a Demokratikus Unió, hogy hajlandó-e szövetségre lépni a jelenlegi kor­mánykoalícióval, az államfő szavai valószínűleg ezért próbálták az értel­miséget emlékeztetni hazája iránti felelősségére.

Next