Magyar Hírlap, 1992. május (25. évfolyam, 115-127. szám)

1992-05-29 / 126. szám

J­ó nézni a madarak repülését kora regge­lenként a kerti csöndben. Sokadszor konstatálom immár, mint valami fölfede­zést, hogy a verebeknek, melyek szüntelen lármát csapnak maguk körül berekedt, eről­ködő csipogásukkal, a repülésük is milyen kétségbeesett. Mintha állandóan attól félné­nek, hogy leesnek. Szárnycsapásaik ezért annyira gyorsak, ha bírnák a tempót, milyen magasságokba érnének így! De nem bírják. Még fél- vagy negyedannyira sem, mint mel­lettük az a kis csapat galamb, hiszen nagyobb a szárnyuk, egyet ha mozdítanak rajta, többet ér, mint tíz verébszárnycsapás. Eddig jutok el a megfigyelésben, mielőtt hozzálátnék megélesíteni a sarabolókapát, ir­tani kell a gyomot, különben mindent elborít. Hogyan lehetünk az országban — százezrek, milliók? —, akik ezt a mai napot ugyanígy kezdik? Jó velük együtt elmerülni a tavasz­ban. A mesgyén most megjelenik a szomszéd. — Hallottad a híreket? Megint egy botrány —mondja és legyint. Botrányszagú már a levegő is, amit beszí­vunk. Fölfordul tőle a gyomrunk, orvosért ki­áltanánk, pedig erre úgy látszik, nincs orvos­ság. Most nem holmi verébricsajra gondolok, bár ez is megérne egy misét, hiszen tisztelet­reméltó intézmények, rangos tanácskozások tekintélyét kezdi ki, jóvátehetetlenül. Nálunk komoly, országos botrányok váltogatják egy­mást, amelyek nem személyeket érintenek, hanem kivétel nélkül mindenkit, a többséget persze szenvedő alanyként. Botrányok sorozata, ami a lelkiismereti szabadság értelmezése körül történik. Me­gint már rég nem magánügy az ember hit­élete, az, hogy ki miben hisz, vagy hogy ate­­ista-e. Az iskolákban dúl a harc: mindenre elszánt pártkatonák, ismert karrieristák tet­szelegnek új pózokban, s a lelki terror, mely ma is százmilliókat bénít meg a nagyvilág­ban, helyenként semmibe próbálja venni a szülői, a tanári akaratot is. Isten és egyház, Isten és a vallásfelekezetek összessége két különböző fogalom. És ha én azt kívánom, hogy engedjék úgy imádnom a magam Iste­nét, ahogyan nekem tetszik? Kinek, mi köze hozzá, ameddig emberi törvényt nem sértek vele?! Botrányok elleplezésére közkeletű zsar­gonná vált a gyakran mondott, leírt intelem: a demokráciát kérem tanulni kell. Kétségte­lenül igaz. Ehhez azonban tanítók is kellené­nek. De jól tanít-e a demokráciára az a pártvezér, aki egyébként engem a Dickens­­zegény cezaromániás árvaházi igazgatójára emlékeztet, s aki meggondolja magát s köz­pénzen irányvonatokat rendel az ország minden részébe, melyek félig üresen jönnek vissza. Mit gondoljak bizonyos önkormány­zati képviselő-testületekről, melyek azért válnak döntésképtelenné nagyon is fontos ügyekben, mert éjszakába nyúló „vitákon" a helyi képviselők pártérdekek nevében egy­mást marják komolytalan, gyakran szem­élyeskedésbe, egymás rágalmazásába vesző összecsapásokon, míg a rájuk bízott helyi közösségek emberhez méltatlan körülmé­nyek között rágódnak napi gondokon. Ne­kem a demokrácia az egymás iránti tisztelet, a szeretet demokráciája. Dávid király zsoltá­raié, az Ady-verseké. Mi történt itt, hogy a végletekig eldurvult, hazai politikai élet még csak nem is emlékeztet erre?! A verebek alacsonyan repülnek. Herseg a kapu alatt a gyom. Kinyithatnám a rádiót, de minek? Úgyse győzöm már regisztrálni a botrányokat. Elég lesz majd az esti krónika. De jó lenne egyszer már elaludni rajta! így eltöprengve keresem az égen a galambokat. Jó lenne most elvitorlázni velük valahová messzi a hétköznapok fölé. Kicsit pihenni. Megpihenni akar. Két gépmadár a messzi magasból fénylő, apró pontja állítja meg tekintetemet. A kon­­denzcsík, amit húznak maguk után, hívja föl rájuk a figyelmet. Ezek a „madarak” reggel is, délután is föltűnnek, éjszaka, érzékelhető­en csak sötétlő moraj jár a nyomukban, ami­kor elér hozzám a hangjuk. Még a laikus is tudja, hogy itt őrjárattal van dolgunk, még­pedig egyfajta állandó készült­ség­gel, mely a hadi készenlét első foka. Ha sor kerülne rá, ilyen állapotban tudnánk-e védekezni? Tud­nám-e félteni vajon a verebeket is? Kovács Imre Májusi levél 4 MAGYAR HÍRLAP A Fidesz tiltakozó jegyzéke a Külügyminisztériumhoz Más a jog és más a politika Túlzó megállapítás az, hogy az ország stabilitása megingott a köz­­társasági elnök személye körül ki­bontakozott vita kapcsán — hang­súlyozta Orbán Viktor a Fidesz teg­napi sajtóértekezletén. A Fidesz-ve­­zető szerint az viszont tény, hogy éles alkotmányjogi konfliktus ala­kult ki, és a miniszterelnök nyilat­kozatai dacára konfliktusba került a kormányfő és a köztársasági elnök. Ilyen konfliktusok más demokráci­ákban is előfordulnak, épp ezért na­gyon lényeges elválasztani az alkot­mányjogi vitát, illetve a politikai ér­tékelést. Áder János választmányi elnök az előbbiről szólva kifejtette, hogy a koalíciós pártok nyilatkozatterveze­te alkotmányellenes, és nem szeren­csés a parlamentet pártpolitikai csa­tározásokba belevonni. Hangsú­lyozta: az Alkotmánybíróság kom­petens a kérdés megítélésére. A gré­mium korábbi határozatának értel­mezése kapcsán Áder úgy vélte, hogy a koalíció súlyosan csúsztat: az Alkotmánybíróság ugyan szűkí­tette az elnök mérlegelési jogát, de nem szüntette meg. Épp ezért — különösen a kormányfő beadványá­nak ismeretében — teljesen értel­metlen a parlamentnek az alkot­mánybírósági döntés elébe mennie. Orbán Viktor a vita politikai as­pektusait elemezve leszögezte: a koalíció jogi eszközök híján morá­lis, politikai nyomás alá kívánja he­lyezni a köztársasági elnököt. Ez előfordul más demokráciákban is, különösen, amikor a kormányfő és az elnök más-más pártokból való. A Fidesz-vezető szerint ennél aggasz­tóbb a kérdés pszichológiai vetüle­­te. Tökéletes szabályozás nem léte­zik, épp ezért a demokratikus rend működése érdekében bizonyos kér­désekben a pártok egyetértésének megkérdőjelezhetetlennek kell lennie. Ezzel szemben az figyelhető meg, hogy az MDF időről időre fel­rúgja a politikai megállapodásokat, igyekszik átértékelni a konszenzu­sos megállapodásokat. Ez pedig azért baj, mert miután nem tekint­hető, szavahihető partnernek, kiszá­míthatatlan magatartásával vesz­élyezteti a közjogi intézmények sta­bilitását. A kiszámíthatatlanság az utóbbi időben átterjedt a kormányra is — hangsúlyozta a Fidesz-politi­­kus —, amelynek működésében za­varodottság figyelhető meg. Ezt jel­zi, hogy a kormányüléseken a lé­nyeges kérdések helyett külföldi hírügynökségek, orgánumok ledo­­rongolásával telik az idő; egyes tör­vényjavaslatokat beterjesztenek, majd visszavonnak; a tárcák önálló életre keltek; a gazdasági miniszte­rek egymásnak ellentmondó nyilat­kozatokat tesznek, össze-vissza be­szélnek. A zűrzavar pedig nem el­sősorban a közjogi intézményeket, hanem a gazdaságot veszélyezteti. Lapunk kérdésére válaszolva Or­bán Viktor elmondta: az osztrák kancellárral és a bécsi kormány más vezetőivel folytatott múlt heti tárgy­alásain vendéglátói is érdeklődtek a miniszterelnök és a köztársasági el­nök konfliktusa iránt. Kijelentette: ott is ugyanezt a véleményt fejtette ki, hangsúlyozva, hogy a konflik­tust az idő helyre teszi. Megdöb­bentő tapasztalat volt viszont, hogy a bécsi magyar nagykövetség — eddig példátlan módon — pénzt szedett be a szállásért a hivatalos lá­togatáson ott-tartózkodó Fidesz-de­­legációtól. Ezt a fiatal demokraták botrányosnak tartják, s jegyzékben tiltakoznak a Külügyminisztérium­nál. F. A. Védd a köztársasági elnököt! „Védd az elnököt!” címmel közleményt adtak ki a budapesti szocialisták, melyben a szabadság és a demokrácia mellett kiálló Göncz Árpád támogatására szólí­tanak fel. Megállapításuk szerint nem en­gedhető meg, hogy a letűnt idők bajnokai a demokrácia függönye mögé bújva a köztársasági elnök személyén átgázolva olyan alkot­mányos vitát robbantsanak ki, amelynek segítségével soha nem látott szintű politikai hatalmi köz­­pontosítást hajthatnak végre. A Baloldali Egység Mozgalom (BEM) Országos Tanácsa hasonló szellemű nyilatkozatában kijelen­tette: a rádió elnökének alkalmas­sága körül kialakult vita okán a köztársasági elnököt ért támadások stílusa és módszerei erősen emlé­keztetnek a Rákosi-korszakéra. A BEM felkér mindenkit, hogy az Országgyűléshez eljuttatott aláírá­sával is támogassa az ország leg­főbb közjogi méltóságát. Szabálytalan bővítési terv MTI-------------------------------------------­A budapesti köztársasági megbí­zotti hivatal elutasította a Pető Ala­pítvány fellebezését a Pető Intézet bővítésének ügyében. A határozat minden pontban megerősítette a XII. kerületi polgármesteri hivatal építés­­igazgatási irodájának elutasító hatá­rozatát, sőt újabb pontokban találta szabálytalannak az alapítvány által benyújtott építési engedély tervét. Mint ismeretes, az építési engedélyt márciusban első fokon már elutasí­totta a polgármesteri hivatal illetékes szerve, ezért maradt el Lady Diana látogatásakor az új épületszárny alapkő-letétele. Az építési engedélyt azért tagadták meg, mert a benyújtott tervek nem feleltek meg az érvény­ben lévő előírásoknak. Szerdán egyeztető értekezleten tárgyaltak a Pető Alapítvány, a főpolgármesteri hivatal, a köztársasági megbízotti, valamint a XII. kerületi polgármes­teri hivatal és a Magyar Honvédség képviselői az építés lehetőségeiről. Több résztvevő megegyezett ab­ban, hogy az építésre kiszemelt szomszédos Haditechnikai Intézet területét is igénybe kellene venni a bővítés céljára. Csak így lehet ugyanis szakmai és jogi szempont­ból helyesen megvalósítani a tervet. Sebes Gábor polgármester már ta­valy decemberben Antall József mi­niszterelnökhöz írt levelében kérte, hogy a kormány bocsássa rendelke­zésre ezt a területet. Válasz még nem érkezett, bár úgy tűnik, ez lenne az egyetlen megoldás arra, hogy az új épületszárny meg­épüljön. A fővárosban az SZDSZ a legfegyelmezettebb A fővárosi közgyűlés alakuló ülé­sétől kezdődően kimutatást készítet­tek a képviselők jelenlétéről. Demszky Gábor főpolgármester el­mondta, hogy négy képviselő volt csupán, aki mind az ötven ülésen részt vett. A pártok szerinti jelenlét összesítése alapján a legfegyelme­­zettebbnek az SZDSZ, míg a legfe­gyelmezetlenebbnek az MSZP bizo­nyult. Elfogadta a közgyűlés a pest­újhelyi volt szovjet kórház megvaló­síthatósági tanulmányát és döntött arról is, hogy az ingatlant a közeljö­vőben létrehozandó részvénytársa­ságba viszik be. A délelőtt nagy ré­sze az állandó bizottságok feladat- és hatáskörének tárgyalásával telt el. Szerették volna a képviselők minél jobban tehermentesíteni a plenáris ülések munkáját, ám ezt több esetben megakadályozták az önkormányzati törvény szigorú rendelkezései, ame­lyek tiltják, hogy a közgyűlés hatás­köröket adjon le bizonyos esetekben a bizottságoknak. A közgyűlés úgy döntött, hogy a köztisztviselők jogál­lásáról szóló törvényben megállapí­tott illetményrendszert kívánja alkal­mazni. Ez alapján a főpolgármester alapilletményét május 1-étől a veze­tői pótlék nélkül számított miniszteri illetmény száz százalékában, azaz bruttó 112125 forintban állapította meg. Mindez kiegészül az alapillet­mény 40 százalékával, ami költség­­térítésként jár. Kovács Kálmán frak­cióvezető arról számolt be, hogy az 1991-es költségvetés teljesítésének vizsgálatakor kiderült, a közgyűlési frakciók többségénél komoly pénz­­maradvány keletkezett. Nem így az MDF képviselőcsoportjánál, amely közel 200 ezer forinttal túllépte a szá­mára biztosított keretet, így több pénzt használt fel, mint a Fidesz, az MSZP és az SZDSZ együttvéve. Ko­vács kérte, hogy vizsgálják ki az ese­tet. Demeter Ervin, az MDF frakció­­vezetője válaszában elmondta, hogy a pénzt számítástechnikai és iroda­­technikai berendezések vásárlására fordították, ami a Városháza tulajdo­nában marad. •L. L.J. A Fidesz drogellenes alapítványa A fiatalok kábítószerfüggésének megelőzésére hozott létre alapít­ványt a Fidesz parlamenti képvise­lőcsoportja 1 millió 350 ezer forin­tos alaptőkével. A Fidesz képvise­lői lemondtak illetménykülönböze­­tükről, amely visszamenőlegesen járna nekik januártól március vé­géig a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítása alapján. A 23 képviselő esetében ez 2 mil­lió 70 ezer forint. A fennmaradó összegből is ala­pítványokat, karitatív kezdeménye­zéseket támogatnak majd. Deutsch Tamás megjegyezte: el­sősorban helyi kezdeményezések­ről van szó, mivel a frakciónak több vidéki tagja is van, akik lakó­helyükön kívánnak hozzájárulni a közhasznú alapítványi kezdemé­nyezésekhez. F.A. Egyeztetik a közoktatási törvénytervezetet (MTI) A Művelődési és Közokta­tási Minisztérium elkészítette a közoktatási törvénytervezet tárca­közi egyeztetésre kerülő változa­tát. A tervezetet várhatóan az Or­szággyűlés őszi ülésszakának kezdetén nyújtják be a Tisztelt Háznak. A közoktatási törvény­­tervezet tárcaközi egyeztetésre kerülő változatát az Érdekegyez­tető Tanács tagjainak is megkül­dik véleményezésre. Horvátországi magyarok a külügyminiszternél (MTI) Jeszenszky Géza külügy­miniszter csütörtök délután fo­gadta a Horvátországi Magyarok Szövetsége Ideiglenes Elnöksé­gének képviselőit. A megbeszél Magyar híradó lés során a HMSZ vezetői tájé­koztatást adtak a szövetség hely­zetéről, megújulási törekvéseiről, támogatást kérve ezekhez. • Trianoni bűntény (MH) Yves de Daruval, Tollas Tibor és Kéri Kálmán voltak teg­nap este az MDF-akadémia ren­dezvényének vendégei. Az estet abból az alkalomból rendezték, hogy a Lakitelek Alapítvány gondozásában nemrégiben jelent meg Yves de Daruvar Trianonról szóló könyve, valamint Tollas Tibor verseskötete. Nagy szük­ség van az ilyen összejövetelekre — mondta köszöntőjében Le­­zsák Sándor, mert ilyenkor érez­hetjük azt, hogy magyarként ott­hon vagyunk e hazában. Szá­momra a mellettem ülő emberek jelentették és jelentik a magyar­ságot, ha azt a kérdést teszik fel, hogy mi az, hogy magyar — je­lentette ki a Lakitelek Alaptvány kuratóriumának elnöke. Yves de Daruvar volt az első külföldi szerző, aki könyvével szembe­szállt a nemzetközi magyarellen­es propagandával, és kimondta: Trianonban történelmi, nemzetel­lenes bűntény történt — hallhat­tuk. Budapesti kerületi ügyészségek összevonása (MTI) A köztársaság elnöke — a legfőbb ügyész előterjesztésére —­határozatban rendelte a buda­pesti V., a VIII. és a XIII. kerüle­ti ügyészségek összevonását jú­lius 1-jével. Az összevont ügyészségi szervek illetékességi területének meghatározásáról és a szervezeti intézkedések végre­hajtásáról a legfőbb ügyész gon­doskodik. BELFÖLD Az önálló beteg- és nyugdíjbizto­sító megalakításáról rendelkező tör­vény szerint 1993. január 1. és 15. között kell megválasztani a két szer­vezet önkormányzatát. Ez a határidő azonban valószínűleg tarthatatlan, állapították meg többen is az Or­szággyűlés Szociális Bizottságának tegnapi ülésén, ahol a nyugdíj- illet­ve a betegbiztosítót felügyelő bizott­ságok számoltak be háromhónapos tevékenységükről. A felügyelőbizottságokat kettős céllal hozták létre. Feladatuk egy­részt a két biztosítási ág szétválasztá­sa, másrészt az egy évre tervezett át­meneti időszakban — tehát 1992- ben — a társadalombiztosítási alap felügyelete. Ily módon a korábbi, társadalombiztosítás-népjóléti tárca — ez utóbbi felügyeleti jogokat gya­korol a tb felett — kapcsolatrendszer két újabb elemmel bővült. Mint a tegnapi, többórás tárgyalás során ki­derült: a két felügyelőbizottság beil­leszkedése ebbe a viszonyrendszer­be nem volt zökkenőmentes. Ahogy az OTF és a felügyelőbizottságok kapcsolatát sem a legteljesebb har­mónia jellemezte kezdetben. A vita folyamán kiderült, ez nem személyi okokra vezethető vissza. A beszámo­ló során Botos József, az OTF veze­tője, valamint Bod Péter, a nyug­díjas- és Kameniczky István, a be­tegbiztosítót felügyelőbizottság ve­zetője egyetértett, hogy a nézetelté­rések és viták oka kívül áll az általuk vezetett szervezeten és testületeken. Arra vezethetők vissza, hogy a fel­ügyelőbizottságokról rendelkező tör­vény adós maradt az irányítás, a fel­ügyelet, a hatáskörök, a jogkörök, s ezekhez kapcsolódóan a felelősség­­vállalás egyértelmű rendezésével. Sok szempontból tisztázatlan maradt az Országgyűlés, valamint a kor­mány szerepe, felelőssége is. Szá­mos, konkrét probléma is felmerült a tegnapi ülésen. Például: ki kezelje azt a 300 milliárdos vagyont, amelyet a biztosítók kapnak majd. Egy e célre létrehozott külön bank vagy maguk az önkormányzatok? Mi lesz a tb or­szágos szervezetének a sorsa? Be­­vonják-e őket, s ha igen, miként, a szétválasztás munkálataiba vagy sem? Kire vár az új nyugdíjrendszer koncepciójának kidolgozása? A tb­­re, a felügyelőbizottságra, később az önkormányzatra vagy esetleg „kül­­ső” szakértőkre? Az egészségügy te­rületén milyen döntések hiányoznak az összehangolt fejlesztési és működ­tetési finanszírozáshoz? S végül a legfontosabb kérdés: képesek-e be­fe­jezni munkájukat január 1-jéig a fel­ügyelőbizottságok? A munka dan­dárja ugyanis még hátravan. • H.J. Szakszervezeti választások: október 1—november 30. MTI —-------—------------------------­Az elmúlt rendszer elszámolásra kötelezett társadalmi szervezetei va­gyontárgyaikat 1992. december 31- éig ne idegeníthessék el, illetve ter­helhessék meg — az erről rendelke­ző törvénymódosítást támogatta csü­törtöki ülésén az Országgyűlés alkot­mányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottsága. A testület kormánypárti tagjai általános vitára alkalmasnak találták a szakszerveze­ti választás elhalasztásáról szóló ja­vaslatot. Eszerint a választásokra 1992. október 1. és november 30. között kerülne sor, és az elért támo­gatottság alapján történne a szak­­szervezeti vagyon ideiglenes meg­osztása. A bizottság többsége egyet­értett az ez év elején meghozott szö­vetkezeti átmeneti törvény módosít­sára irányuló indítvány vitára bocs­­ásával. A javaslat szerint a vétt joggal szemben elsőbbséget kell bi­zosítani a részarány-földtulajdon­­nak és a kárpótlásra jogosultaknak. Folytatják a III/III-as törvényjavaslat tárgyalást MTI_______________________ Az Országgyűlés nemzetbiztons­gi bizottsága csütörtöki ülésén föl­tárta a Belügyminisztérium v­ III/III. Csoportfőnöksége hivatás, valamint „szigorúan titkos” állom­áyú tisztjei és hálózati személy adatait tartalmazó 1990. február 1 én lezárt nyilvántartásának, tovább az egykori államvédelmi szervek karhatalmi alakulatok tisztjei ad­tainak felhasználásáról szóló tö­vényjavaslathoz benyújtott módos­tóindítványok tárgyalását. A bizottság tagjainak egy cs portja látogatást tett a Belügym­­isztériumban. Az országgyűlő képviselőket Boross Péter miniszt fogadta és tájékoztatta a BM nyi­vántartásairól. Parlamenti bizottságok ülései Ki kezelje a háromszázmilliárdos vagyont? Olcsóbb, ha zárva marad a strand Horváth Gábor két hete költözött be a Fővárosi Fürdőigazgatóság igazgatói irodájába. A fővárosi közgyűlés határozatával lett igazgató, a kinevezését még nem kapta kézhez, a fizetéséről is csak az újságban olvasott, az első intézkedéseit azonban már meghozta. A műegyetem építőmérnöki karán, a vízépítő szakon végzett, műszaki doktorátusa van. Ez a második munkahelye, korábban a vízműveknél dolgozott, legutóbb fejlesztési főmérnökként. Jelenlegi állását pályázat útján nyerte el, tizennégy jelentkező közül. Kinevezésével nyolchónapos vezetői válság oldódott meg. — Egy ideje külön dossziéban gyűltek azok az ügyek — mondta —, amelyekben az elődöm már nem vállalt döntést. Ilyen volt a béremelé­sek kérdése és a fürdőárak alakítása. Úgy döntöttem, hogy az idén nem emelünk árakat, a tavalyi drasztikus emelés hatására ugyanis a forgalom huszonöt százalékkal visszaesett. Az idén minden uszodánk kinyit, ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert ta­valy némelyik zárva maradt. — Hogy kisebb legyen a ráfize­tés? — Igen, gyakorlatilag az egész évben üzemelő fürdők tartották el a kisebb, hideg vizű strandokat. Az idén a kispesti, a lőrinci és a rákos­csabai uszodát bérbe adjuk üzemel­tetésre, ezzel némi bevételre is szert teszünk, de fontosabb, hogy megsza­badulunk a veszteségektől, ez a rá­koscsabai strand esetében 1990-ben 1,7 millió forint volt.­­ A bérbe vevőnek ezek szerint megéri... — Neki sem a strand üzemelteté­se éri meg, az önmagában mindenütt veszteséges; az hoz hasznot, ha szál­loda, kemping vagy kaszinó épül mellette. A mi strandjaink esetében is a vállalkozások — büfé, biliárdte­rem, sportpályák — termelnek nye­reséget. A fenntartási munkákat azonban továbbra is nekünk kell el­végeznünk, ezek a strandok pedig csak az idényben, alig három hó­napig hoznak pénzt. — Logikus lenne, ha meg akarná­nak szabadulni tőlük. — Nem akarunk, inkább gazdasá­gossá szeretnénk tenni a működésü­ket. Van ugyanis számos tevékeny­ség, amelyet a fürdők is elláthatná­nak, nem kellene külső vállalkozók­nak kiadni. Kézenfekvő például, hogy az úszásoktatást a mi dolgo­zóink tartsák, ők vezetnék a különfé­le tanfolyamokat, sportfoglalkozáso­kat. Ezzel érdekeltté tennénk a dol­gozóinkat, és a nyereség is nálunk maradna. — A fürdők meglehetősen rossz állapotban vannak. Mikor várható jelentősebb felújítás? — A közeljövőben nem. A fővá­rosi költségvetésből erre az évre 41,8 millió forintot kaptunk, és ígéretünk van további negyvenmillióra. Ez azonban nagyságrendekkel keve­sebb, mint amennyire a teljes felújí­táshoz szükség lenne, egyedül a Szé­chenyi teljes rekonstrukciója milliár­­dokat vinne el. A jelenlegi eszközök­kel legfeljebb a további pusztulást tudjuk megakadályozni. Hosszabb távon lehet a fejlesztésre számítani, de meg kell találni a tőkebevonás formáját. Az alatt a rövid idő alatt, amit itt töltöttem, máris akadtak kül­földi jelentkezők. Volt, aki azzal hí­vott fel, hogy megveszem a Rudas fürdőt, mennyiért adják? Így nyil­vánvalóan nem mehet a privatizálás, mert a fürdők némelyike műemlék, többek között egészségügyi feladato­kat is ellát, talán kevesen tudják, hogy ezerötszáz dolgozónk közül kétszáz az orvos és az ápoló. A fü­tók az év elejétől a főváros tulajdo­nában vannak. Az idén az átalakuló készítjük elő, a Fővárosi Vagyonk­zelő Központ feladata lesz az üze­meltetési forma kidolgozása. Mi e­sősorban részvénytársaságban gon­dolkodunk. — A privatizáció során megma­rad-e a strandok eredeti funkciója? — A nagyobb fürdőket nem fe­nyegeti veszély, a strandokat azon­ban igen, egyes esetekben a fele képviseli a nagyobb értéket. Az a cé­münk, hogy az alapvető szolgáltat megmaradjon, hiszen évente ötmilli látogatójuk van a strandoknak, il módon értéket jelentenek a tömeg sportnak is. Első megbeszélésen egyiket Gallov Rezsővel, az Orszá­gos Testnevelési és Sporthivatal e­lökével folytattam, ő a támogatásá­ról biztosított. — A jegyárak még mindig maga­sak... — Ezt nem mondanám, a Gellé kivételével nyolcvan-száz forint­ig belépő, ma már ennyi egy mozijeg ára. Kedvezményeket adunk, bérlő rendszert vezetünk be, vasárnap, gyermeknapon pedig a 14 éve aluliakat ingyen engedik be. A m­iókban egyeztünk meg Schmitt Pá­lal, a Magyar Olimpiai Bizottság e­lökével, hogy az olimpikonok az ő végéig ingyen vehetik igénybe szolgáltatásainkat. Szerintem a­­ presztízsünket is emeli, ha olimpia bajnok látogatóink vannak. • L.I 1992. május 29., pont OLIMPIAI ^ ra Jw/(Ora­sl ______1992. július 25-től augusztus 11-ig A legnagyobb új, színes sportnapilap Megjelenik az olimpia idején­­ — vasárnap is! Kedvezményes előfizetés 1992. július 15-ig — csak 290 Ft! Az olimpia minden híre házhoz megy! Készül a Sport plusz foci stábja együttműködésével. Olimpiai Sport Revü — arany a­lap! 1.................................................................................... 1BM1MS1 Megrende?zSw/?£Fat - példányban­­ és kérem az alábbi címre kézbesíteni.­­ Megrendelő neve:......................................................................................... ! Címe:............................................................................................................. ! ! ! Előfizetési díj 18 napra: 290 Ft | Előfizethető 1992. július 15-ig.­­ Az előfizetési díjat a fenti címen nyugtával jelentkező kézbesítőnek­­ kifizetem.­­ A megrendelőlapot borítékban bérmentesítés nélkül az alábbi címre kérjük­­ feladni:­­ Vidéken: postahivatal helyben, Budapesten: Postaigazgatóság, hírlapcsoport, 1360 Bp. , Pf. 4., vagy a Magyar Hírlap PL 1087 Bp., Kerepesi út 29/8. Olimpiai Sport Revü — arany a lap!

Next