Magyar Hírlap, 1992. május (25. évfolyam, 115-127. szám)
1992-05-29 / 126. szám
Jó nézni a madarak repülését kora reggelenként a kerti csöndben. Sokadszor konstatálom immár, mint valami fölfedezést, hogy a verebeknek, melyek szüntelen lármát csapnak maguk körül berekedt, erőlködő csipogásukkal, a repülésük is milyen kétségbeesett. Mintha állandóan attól félnének, hogy leesnek. Szárnycsapásaik ezért annyira gyorsak, ha bírnák a tempót, milyen magasságokba érnének így! De nem bírják. Még fél- vagy negyedannyira sem, mint mellettük az a kis csapat galamb, hiszen nagyobb a szárnyuk, egyet ha mozdítanak rajta, többet ér, mint tíz verébszárnycsapás. Eddig jutok el a megfigyelésben, mielőtt hozzálátnék megélesíteni a sarabolókapát, irtani kell a gyomot, különben mindent elborít. Hogyan lehetünk az országban — százezrek, milliók? —, akik ezt a mai napot ugyanígy kezdik? Jó velük együtt elmerülni a tavaszban. A mesgyén most megjelenik a szomszéd. — Hallottad a híreket? Megint egy botrány —mondja és legyint. Botrányszagú már a levegő is, amit beszívunk. Fölfordul tőle a gyomrunk, orvosért kiáltanánk, pedig erre úgy látszik, nincs orvosság. Most nem holmi verébricsajra gondolok, bár ez is megérne egy misét, hiszen tiszteletreméltó intézmények, rangos tanácskozások tekintélyét kezdi ki, jóvátehetetlenül. Nálunk komoly, országos botrányok váltogatják egymást, amelyek nem személyeket érintenek, hanem kivétel nélkül mindenkit, a többséget persze szenvedő alanyként. Botrányok sorozata, ami a lelkiismereti szabadság értelmezése körül történik. Megint már rég nem magánügy az ember hitélete, az, hogy ki miben hisz, vagy hogy ateista-e. Az iskolákban dúl a harc: mindenre elszánt pártkatonák, ismert karrieristák tetszelegnek új pózokban, s a lelki terror, mely ma is százmilliókat bénít meg a nagyvilágban, helyenként semmibe próbálja venni a szülői, a tanári akaratot is. Isten és egyház, Isten és a vallásfelekezetek összessége két különböző fogalom. És ha én azt kívánom, hogy engedjék úgy imádnom a magam Istenét, ahogyan nekem tetszik? Kinek, mi köze hozzá, ameddig emberi törvényt nem sértek vele?! Botrányok elleplezésére közkeletű zsargonná vált a gyakran mondott, leírt intelem: a demokráciát kérem tanulni kell. Kétségtelenül igaz. Ehhez azonban tanítók is kellenének. De jól tanít-e a demokráciára az a pártvezér, aki egyébként engem a Dickenszegény cezaromániás árvaházi igazgatójára emlékeztet, s aki meggondolja magát s közpénzen irányvonatokat rendel az ország minden részébe, melyek félig üresen jönnek vissza. Mit gondoljak bizonyos önkormányzati képviselő-testületekről, melyek azért válnak döntésképtelenné nagyon is fontos ügyekben, mert éjszakába nyúló „vitákon" a helyi képviselők pártérdekek nevében egymást marják komolytalan, gyakran személyeskedésbe, egymás rágalmazásába vesző összecsapásokon, míg a rájuk bízott helyi közösségek emberhez méltatlan körülmények között rágódnak napi gondokon. Nekem a demokrácia az egymás iránti tisztelet, a szeretet demokráciája. Dávid király zsoltáraié, az Ady-verseké. Mi történt itt, hogy a végletekig eldurvult, hazai politikai élet még csak nem is emlékeztet erre?! A verebek alacsonyan repülnek. Herseg a kapu alatt a gyom. Kinyithatnám a rádiót, de minek? Úgyse győzöm már regisztrálni a botrányokat. Elég lesz majd az esti krónika. De jó lenne egyszer már elaludni rajta! így eltöprengve keresem az égen a galambokat. Jó lenne most elvitorlázni velük valahová messzi a hétköznapok fölé. Kicsit pihenni. Megpihenni akar. Két gépmadár a messzi magasból fénylő, apró pontja állítja meg tekintetemet. A kondenzcsík, amit húznak maguk után, hívja föl rájuk a figyelmet. Ezek a „madarak” reggel is, délután is föltűnnek, éjszaka, érzékelhetően csak sötétlő moraj jár a nyomukban, amikor elér hozzám a hangjuk. Még a laikus is tudja, hogy itt őrjárattal van dolgunk, mégpedig egyfajta állandó készültséggel, mely a hadi készenlét első foka. Ha sor kerülne rá, ilyen állapotban tudnánk-e védekezni? Tudnám-e félteni vajon a verebeket is? Kovács Imre Májusi levél 4 MAGYAR HÍRLAP A Fidesz tiltakozó jegyzéke a Külügyminisztériumhoz Más a jog és más a politika Túlzó megállapítás az, hogy az ország stabilitása megingott a köztársasági elnök személye körül kibontakozott vita kapcsán — hangsúlyozta Orbán Viktor a Fidesz tegnapi sajtóértekezletén. A Fidesz-vezető szerint az viszont tény, hogy éles alkotmányjogi konfliktus alakult ki, és a miniszterelnök nyilatkozatai dacára konfliktusba került a kormányfő és a köztársasági elnök. Ilyen konfliktusok más demokráciákban is előfordulnak, épp ezért nagyon lényeges elválasztani az alkotmányjogi vitát, illetve a politikai értékelést. Áder János választmányi elnök az előbbiről szólva kifejtette, hogy a koalíciós pártok nyilatkozattervezete alkotmányellenes, és nem szerencsés a parlamentet pártpolitikai csatározásokba belevonni. Hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság kompetens a kérdés megítélésére. A grémium korábbi határozatának értelmezése kapcsán Áder úgy vélte, hogy a koalíció súlyosan csúsztat: az Alkotmánybíróság ugyan szűkítette az elnök mérlegelési jogát, de nem szüntette meg. Épp ezért — különösen a kormányfő beadványának ismeretében — teljesen értelmetlen a parlamentnek az alkotmánybírósági döntés elébe mennie. Orbán Viktor a vita politikai aspektusait elemezve leszögezte: a koalíció jogi eszközök híján morális, politikai nyomás alá kívánja helyezni a köztársasági elnököt. Ez előfordul más demokráciákban is, különösen, amikor a kormányfő és az elnök más-más pártokból való. A Fidesz-vezető szerint ennél aggasztóbb a kérdés pszichológiai vetülete. Tökéletes szabályozás nem létezik, épp ezért a demokratikus rend működése érdekében bizonyos kérdésekben a pártok egyetértésének megkérdőjelezhetetlennek kell lennie. Ezzel szemben az figyelhető meg, hogy az MDF időről időre felrúgja a politikai megállapodásokat, igyekszik átértékelni a konszenzusos megállapodásokat. Ez pedig azért baj, mert miután nem tekinthető, szavahihető partnernek, kiszámíthatatlan magatartásával veszélyezteti a közjogi intézmények stabilitását. A kiszámíthatatlanság az utóbbi időben átterjedt a kormányra is — hangsúlyozta a Fidesz-politikus —, amelynek működésében zavarodottság figyelhető meg. Ezt jelzi, hogy a kormányüléseken a lényeges kérdések helyett külföldi hírügynökségek, orgánumok ledorongolásával telik az idő; egyes törvényjavaslatokat beterjesztenek, majd visszavonnak; a tárcák önálló életre keltek; a gazdasági miniszterek egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesznek, össze-vissza beszélnek. A zűrzavar pedig nem elsősorban a közjogi intézményeket, hanem a gazdaságot veszélyezteti. Lapunk kérdésére válaszolva Orbán Viktor elmondta: az osztrák kancellárral és a bécsi kormány más vezetőivel folytatott múlt heti tárgyalásain vendéglátói is érdeklődtek a miniszterelnök és a köztársasági elnök konfliktusa iránt. Kijelentette: ott is ugyanezt a véleményt fejtette ki, hangsúlyozva, hogy a konfliktust az idő helyre teszi. Megdöbbentő tapasztalat volt viszont, hogy a bécsi magyar nagykövetség — eddig példátlan módon — pénzt szedett be a szállásért a hivatalos látogatáson ott-tartózkodó Fidesz-delegációtól. Ezt a fiatal demokraták botrányosnak tartják, s jegyzékben tiltakoznak a Külügyminisztériumnál. F. A. Védd a köztársasági elnököt! „Védd az elnököt!” címmel közleményt adtak ki a budapesti szocialisták, melyben a szabadság és a demokrácia mellett kiálló Göncz Árpád támogatására szólítanak fel. Megállapításuk szerint nem engedhető meg, hogy a letűnt idők bajnokai a demokrácia függönye mögé bújva a köztársasági elnök személyén átgázolva olyan alkotmányos vitát robbantsanak ki, amelynek segítségével soha nem látott szintű politikai hatalmi központosítást hajthatnak végre. A Baloldali Egység Mozgalom (BEM) Országos Tanácsa hasonló szellemű nyilatkozatában kijelentette: a rádió elnökének alkalmassága körül kialakult vita okán a köztársasági elnököt ért támadások stílusa és módszerei erősen emlékeztetnek a Rákosi-korszakéra. A BEM felkér mindenkit, hogy az Országgyűléshez eljuttatott aláírásával is támogassa az ország legfőbb közjogi méltóságát. Szabálytalan bővítési terv MTI-------------------------------------------A budapesti köztársasági megbízotti hivatal elutasította a Pető Alapítvány fellebezését a Pető Intézet bővítésének ügyében. A határozat minden pontban megerősítette a XII. kerületi polgármesteri hivatal építésigazgatási irodájának elutasító határozatát, sőt újabb pontokban találta szabálytalannak az alapítvány által benyújtott építési engedély tervét. Mint ismeretes, az építési engedélyt márciusban első fokon már elutasította a polgármesteri hivatal illetékes szerve, ezért maradt el Lady Diana látogatásakor az új épületszárny alapkő-letétele. Az építési engedélyt azért tagadták meg, mert a benyújtott tervek nem feleltek meg az érvényben lévő előírásoknak. Szerdán egyeztető értekezleten tárgyaltak a Pető Alapítvány, a főpolgármesteri hivatal, a köztársasági megbízotti, valamint a XII. kerületi polgármesteri hivatal és a Magyar Honvédség képviselői az építés lehetőségeiről. Több résztvevő megegyezett abban, hogy az építésre kiszemelt szomszédos Haditechnikai Intézet területét is igénybe kellene venni a bővítés céljára. Csak így lehet ugyanis szakmai és jogi szempontból helyesen megvalósítani a tervet. Sebes Gábor polgármester már tavaly decemberben Antall József miniszterelnökhöz írt levelében kérte, hogy a kormány bocsássa rendelkezésre ezt a területet. Válasz még nem érkezett, bár úgy tűnik, ez lenne az egyetlen megoldás arra, hogy az új épületszárny megépüljön. A fővárosban az SZDSZ a legfegyelmezettebb A fővárosi közgyűlés alakuló ülésétől kezdődően kimutatást készítettek a képviselők jelenlétéről. Demszky Gábor főpolgármester elmondta, hogy négy képviselő volt csupán, aki mind az ötven ülésen részt vett. A pártok szerinti jelenlét összesítése alapján a legfegyelmezettebbnek az SZDSZ, míg a legfegyelmezetlenebbnek az MSZP bizonyult. Elfogadta a közgyűlés a pestújhelyi volt szovjet kórház megvalósíthatósági tanulmányát és döntött arról is, hogy az ingatlant a közeljövőben létrehozandó részvénytársaságba viszik be. A délelőtt nagy része az állandó bizottságok feladat- és hatáskörének tárgyalásával telt el. Szerették volna a képviselők minél jobban tehermentesíteni a plenáris ülések munkáját, ám ezt több esetben megakadályozták az önkormányzati törvény szigorú rendelkezései, amelyek tiltják, hogy a közgyűlés hatásköröket adjon le bizonyos esetekben a bizottságoknak. A közgyűlés úgy döntött, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben megállapított illetményrendszert kívánja alkalmazni. Ez alapján a főpolgármester alapilletményét május 1-étől a vezetői pótlék nélkül számított miniszteri illetmény száz százalékában, azaz bruttó 112125 forintban állapította meg. Mindez kiegészül az alapilletmény 40 százalékával, ami költségtérítésként jár. Kovács Kálmán frakcióvezető arról számolt be, hogy az 1991-es költségvetés teljesítésének vizsgálatakor kiderült, a közgyűlési frakciók többségénél komoly pénzmaradvány keletkezett. Nem így az MDF képviselőcsoportjánál, amely közel 200 ezer forinttal túllépte a számára biztosított keretet, így több pénzt használt fel, mint a Fidesz, az MSZP és az SZDSZ együttvéve. Kovács kérte, hogy vizsgálják ki az esetet. Demeter Ervin, az MDF frakcióvezetője válaszában elmondta, hogy a pénzt számítástechnikai és irodatechnikai berendezések vásárlására fordították, ami a Városháza tulajdonában marad. •L. L.J. A Fidesz drogellenes alapítványa A fiatalok kábítószerfüggésének megelőzésére hozott létre alapítványt a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja 1 millió 350 ezer forintos alaptőkével. A Fidesz képviselői lemondtak illetménykülönbözetükről, amely visszamenőlegesen járna nekik januártól március végéig a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítása alapján. A 23 képviselő esetében ez 2 millió 70 ezer forint. A fennmaradó összegből is alapítványokat, karitatív kezdeményezéseket támogatnak majd. Deutsch Tamás megjegyezte: elsősorban helyi kezdeményezésekről van szó, mivel a frakciónak több vidéki tagja is van, akik lakóhelyükön kívánnak hozzájárulni a közhasznú alapítványi kezdeményezésekhez. F.A. Egyeztetik a közoktatási törvénytervezetet (MTI) A Művelődési és Közoktatási Minisztérium elkészítette a közoktatási törvénytervezet tárcaközi egyeztetésre kerülő változatát. A tervezetet várhatóan az Országgyűlés őszi ülésszakának kezdetén nyújtják be a Tisztelt Háznak. A közoktatási törvénytervezet tárcaközi egyeztetésre kerülő változatát az Érdekegyeztető Tanács tagjainak is megküldik véleményezésre. Horvátországi magyarok a külügyminiszternél (MTI) Jeszenszky Géza külügyminiszter csütörtök délután fogadta a Horvátországi Magyarok Szövetsége Ideiglenes Elnökségének képviselőit. A megbeszél Magyar híradó lés során a HMSZ vezetői tájékoztatást adtak a szövetség helyzetéről, megújulási törekvéseiről, támogatást kérve ezekhez. • Trianoni bűntény (MH) Yves de Daruval, Tollas Tibor és Kéri Kálmán voltak tegnap este az MDF-akadémia rendezvényének vendégei. Az estet abból az alkalomból rendezték, hogy a Lakitelek Alapítvány gondozásában nemrégiben jelent meg Yves de Daruvar Trianonról szóló könyve, valamint Tollas Tibor verseskötete. Nagy szükség van az ilyen összejövetelekre — mondta köszöntőjében Lezsák Sándor, mert ilyenkor érezhetjük azt, hogy magyarként otthon vagyunk e hazában. Számomra a mellettem ülő emberek jelentették és jelentik a magyarságot, ha azt a kérdést teszik fel, hogy mi az, hogy magyar — jelentette ki a Lakitelek Alaptvány kuratóriumának elnöke. Yves de Daruvar volt az első külföldi szerző, aki könyvével szembeszállt a nemzetközi magyarellenes propagandával, és kimondta: Trianonban történelmi, nemzetellenes bűntény történt — hallhattuk. Budapesti kerületi ügyészségek összevonása (MTI) A köztársaság elnöke — a legfőbb ügyész előterjesztésére —határozatban rendelte a budapesti V., a VIII. és a XIII. kerületi ügyészségek összevonását július 1-jével. Az összevont ügyészségi szervek illetékességi területének meghatározásáról és a szervezeti intézkedések végrehajtásáról a legfőbb ügyész gondoskodik. BELFÖLD Az önálló beteg- és nyugdíjbiztosító megalakításáról rendelkező törvény szerint 1993. január 1. és 15. között kell megválasztani a két szervezet önkormányzatát. Ez a határidő azonban valószínűleg tarthatatlan, állapították meg többen is az Országgyűlés Szociális Bizottságának tegnapi ülésén, ahol a nyugdíj- illetve a betegbiztosítót felügyelő bizottságok számoltak be háromhónapos tevékenységükről. A felügyelőbizottságokat kettős céllal hozták létre. Feladatuk egyrészt a két biztosítási ág szétválasztása, másrészt az egy évre tervezett átmeneti időszakban — tehát 1992- ben — a társadalombiztosítási alap felügyelete. Ily módon a korábbi, társadalombiztosítás-népjóléti tárca — ez utóbbi felügyeleti jogokat gyakorol a tb felett — kapcsolatrendszer két újabb elemmel bővült. Mint a tegnapi, többórás tárgyalás során kiderült: a két felügyelőbizottság beilleszkedése ebbe a viszonyrendszerbe nem volt zökkenőmentes. Ahogy az OTF és a felügyelőbizottságok kapcsolatát sem a legteljesebb harmónia jellemezte kezdetben. A vita folyamán kiderült, ez nem személyi okokra vezethető vissza. A beszámoló során Botos József, az OTF vezetője, valamint Bod Péter, a nyugdíjas- és Kameniczky István, a betegbiztosítót felügyelőbizottság vezetője egyetértett, hogy a nézeteltérések és viták oka kívül áll az általuk vezetett szervezeten és testületeken. Arra vezethetők vissza, hogy a felügyelőbizottságokról rendelkező törvény adós maradt az irányítás, a felügyelet, a hatáskörök, a jogkörök, s ezekhez kapcsolódóan a felelősségvállalás egyértelmű rendezésével. Sok szempontból tisztázatlan maradt az Országgyűlés, valamint a kormány szerepe, felelőssége is. Számos, konkrét probléma is felmerült a tegnapi ülésen. Például: ki kezelje azt a 300 milliárdos vagyont, amelyet a biztosítók kapnak majd. Egy e célre létrehozott külön bank vagy maguk az önkormányzatok? Mi lesz a tb országos szervezetének a sorsa? Bevonják-e őket, s ha igen, miként, a szétválasztás munkálataiba vagy sem? Kire vár az új nyugdíjrendszer koncepciójának kidolgozása? A tbre, a felügyelőbizottságra, később az önkormányzatra vagy esetleg „külső” szakértőkre? Az egészségügy területén milyen döntések hiányoznak az összehangolt fejlesztési és működtetési finanszírozáshoz? S végül a legfontosabb kérdés: képesek-e befejezni munkájukat január 1-jéig a felügyelőbizottságok? A munka dandárja ugyanis még hátravan. • H.J. Szakszervezeti választások: október 1—november 30. MTI —-------—------------------------Az elmúlt rendszer elszámolásra kötelezett társadalmi szervezetei vagyontárgyaikat 1992. december 31- éig ne idegeníthessék el, illetve terhelhessék meg — az erről rendelkező törvénymódosítást támogatta csütörtöki ülésén az Országgyűlés alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottsága. A testület kormánypárti tagjai általános vitára alkalmasnak találták a szakszervezeti választás elhalasztásáról szóló javaslatot. Eszerint a választásokra 1992. október 1. és november 30. között kerülne sor, és az elért támogatottság alapján történne a szakszervezeti vagyon ideiglenes megosztása. A bizottság többsége egyetértett az ez év elején meghozott szövetkezeti átmeneti törvény módosítsára irányuló indítvány vitára bocsásával. A javaslat szerint a vétt joggal szemben elsőbbséget kell bizosítani a részarány-földtulajdonnak és a kárpótlásra jogosultaknak. Folytatják a III/III-as törvényjavaslat tárgyalást MTI_______________________ Az Országgyűlés nemzetbiztonsgi bizottsága csütörtöki ülésén föltárta a Belügyminisztérium v III/III. Csoportfőnöksége hivatás, valamint „szigorúan titkos” állomáyú tisztjei és hálózati személy adatait tartalmazó 1990. február 1 én lezárt nyilvántartásának, tovább az egykori államvédelmi szervek karhatalmi alakulatok tisztjei adtainak felhasználásáról szóló tövényjavaslathoz benyújtott módostóindítványok tárgyalását. A bizottság tagjainak egy cs portja látogatást tett a Belügymisztériumban. Az országgyűlő képviselőket Boross Péter miniszt fogadta és tájékoztatta a BM nyivántartásairól. Parlamenti bizottságok ülései Ki kezelje a háromszázmilliárdos vagyont? Olcsóbb, ha zárva marad a strand Horváth Gábor két hete költözött be a Fővárosi Fürdőigazgatóság igazgatói irodájába. A fővárosi közgyűlés határozatával lett igazgató, a kinevezését még nem kapta kézhez, a fizetéséről is csak az újságban olvasott, az első intézkedéseit azonban már meghozta. A műegyetem építőmérnöki karán, a vízépítő szakon végzett, műszaki doktorátusa van. Ez a második munkahelye, korábban a vízműveknél dolgozott, legutóbb fejlesztési főmérnökként. Jelenlegi állását pályázat útján nyerte el, tizennégy jelentkező közül. Kinevezésével nyolchónapos vezetői válság oldódott meg. — Egy ideje külön dossziéban gyűltek azok az ügyek — mondta —, amelyekben az elődöm már nem vállalt döntést. Ilyen volt a béremelések kérdése és a fürdőárak alakítása. Úgy döntöttem, hogy az idén nem emelünk árakat, a tavalyi drasztikus emelés hatására ugyanis a forgalom huszonöt százalékkal visszaesett. Az idén minden uszodánk kinyit, ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert tavaly némelyik zárva maradt. — Hogy kisebb legyen a ráfizetés? — Igen, gyakorlatilag az egész évben üzemelő fürdők tartották el a kisebb, hideg vizű strandokat. Az idén a kispesti, a lőrinci és a rákoscsabai uszodát bérbe adjuk üzemeltetésre, ezzel némi bevételre is szert teszünk, de fontosabb, hogy megszabadulunk a veszteségektől, ez a rákoscsabai strand esetében 1990-ben 1,7 millió forint volt. A bérbe vevőnek ezek szerint megéri... — Neki sem a strand üzemeltetése éri meg, az önmagában mindenütt veszteséges; az hoz hasznot, ha szálloda, kemping vagy kaszinó épül mellette. A mi strandjaink esetében is a vállalkozások — büfé, biliárdterem, sportpályák — termelnek nyereséget. A fenntartási munkákat azonban továbbra is nekünk kell elvégeznünk, ezek a strandok pedig csak az idényben, alig három hónapig hoznak pénzt. — Logikus lenne, ha meg akarnának szabadulni tőlük. — Nem akarunk, inkább gazdaságossá szeretnénk tenni a működésüket. Van ugyanis számos tevékenység, amelyet a fürdők is elláthatnának, nem kellene külső vállalkozóknak kiadni. Kézenfekvő például, hogy az úszásoktatást a mi dolgozóink tartsák, ők vezetnék a különféle tanfolyamokat, sportfoglalkozásokat. Ezzel érdekeltté tennénk a dolgozóinkat, és a nyereség is nálunk maradna. — A fürdők meglehetősen rossz állapotban vannak. Mikor várható jelentősebb felújítás? — A közeljövőben nem. A fővárosi költségvetésből erre az évre 41,8 millió forintot kaptunk, és ígéretünk van további negyvenmillióra. Ez azonban nagyságrendekkel kevesebb, mint amennyire a teljes felújításhoz szükség lenne, egyedül a Széchenyi teljes rekonstrukciója milliárdokat vinne el. A jelenlegi eszközökkel legfeljebb a további pusztulást tudjuk megakadályozni. Hosszabb távon lehet a fejlesztésre számítani, de meg kell találni a tőkebevonás formáját. Az alatt a rövid idő alatt, amit itt töltöttem, máris akadtak külföldi jelentkezők. Volt, aki azzal hívott fel, hogy megveszem a Rudas fürdőt, mennyiért adják? Így nyilvánvalóan nem mehet a privatizálás, mert a fürdők némelyike műemlék, többek között egészségügyi feladatokat is ellát, talán kevesen tudják, hogy ezerötszáz dolgozónk közül kétszáz az orvos és az ápoló. A fütók az év elejétől a főváros tulajdonában vannak. Az idén az átalakuló készítjük elő, a Fővárosi Vagyonkzelő Központ feladata lesz az üzemeltetési forma kidolgozása. Mi esősorban részvénytársaságban gondolkodunk. — A privatizáció során megmarad-e a strandok eredeti funkciója? — A nagyobb fürdőket nem fenyegeti veszély, a strandokat azonban igen, egyes esetekben a fele képviseli a nagyobb értéket. Az a cémünk, hogy az alapvető szolgáltat megmaradjon, hiszen évente ötmilli látogatójuk van a strandoknak, il módon értéket jelentenek a tömeg sportnak is. Első megbeszélésen egyiket Gallov Rezsővel, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elökével folytattam, ő a támogatásáról biztosított. — A jegyárak még mindig magasak... — Ezt nem mondanám, a Gellé kivételével nyolcvan-száz forintig belépő, ma már ennyi egy mozijeg ára. Kedvezményeket adunk, bérlő rendszert vezetünk be, vasárnap, gyermeknapon pedig a 14 éve aluliakat ingyen engedik be. A miókban egyeztünk meg Schmitt Pálal, a Magyar Olimpiai Bizottság elökével, hogy az olimpikonok az ő végéig ingyen vehetik igénybe szolgáltatásainkat. Szerintem a presztízsünket is emeli, ha olimpia bajnok látogatóink vannak. • L.I 1992. május 29., pont OLIMPIAI ^ ra Jw/(Orasl ______1992. július 25-től augusztus 11-ig A legnagyobb új, színes sportnapilap Megjelenik az olimpia idején — vasárnap is! Kedvezményes előfizetés 1992. július 15-ig — csak 290 Ft! Az olimpia minden híre házhoz megy! Készül a Sport plusz foci stábja együttműködésével. Olimpiai Sport Revü — arany alap! 1.................................................................................... 1BM1MS1 Megrende?zSw/?£Fat - példányban és kérem az alábbi címre kézbesíteni. Megrendelő neve:......................................................................................... ! Címe:............................................................................................................. ! ! ! Előfizetési díj 18 napra: 290 Ft | Előfizethető 1992. július 15-ig. Az előfizetési díjat a fenti címen nyugtával jelentkező kézbesítőnek kifizetem. A megrendelőlapot borítékban bérmentesítés nélkül az alábbi címre kérjük feladni: Vidéken: postahivatal helyben, Budapesten: Postaigazgatóság, hírlapcsoport, 1360 Bp. , Pf. 4., vagy a Magyar Hírlap PL 1087 Bp., Kerepesi út 29/8. Olimpiai Sport Revü — arany a lap!