Magyar Hírlap, 1992. szeptember (25. évfolyam, 205-217. szám)

1992-09-01 / 205. szám

2 * MAGYAR HÍRLAP Kabulba visszatért a nyugalom Az ideiglenes iszlám kormányt támogató fegyveres erők katonái őrködnek egy harckocsin, amelynek lövege a Hizb-i-Iszlami ka­­buli pozíciót célozza. Az afgán főváros újraéledt, miután a kormány és egy szakadár gerillavezér tűzszünetet kötött, ismét meg­nyitották a kabuli nemzetközi repülőteret. Három hete zárták le a Hizb-i-Iszlami és a kormánycsapatok összecsapásai miatt, melyek közben legkevesebb három afgán és egy orosz gép kapott találatot FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Ma kezdődik a dzsakartai csúcs­­ Új szerepet keresnek az el nem kötelezettek Reuter--------------------------------------­Az el nem kötelezett országok ma kezdődő csúcstalálkozójának előestéjén a külügyminiszterek ke­mény véleményeket hangoztattak az öbölbeli fejlemények és az arab—izraeli béketárgyalások kér­désében. Tegnap az államfők több­sége is megérkezett már Dzsakar­­tába. Tanácskozásuk egyik felada­ta, hogy a hidegháború utáni új helyzethez igazítsák az el nem kö­telezettek mozgalmát. A mozgalom a fejlődő országok politikai és gazdasági érdekeinek védelmét kívánja szolgálni. Füg­getlen hangon akar szólni a világ­­politika kérdéseiről, szakítva a ko­rábbi antiimperialista retorikával. „A dzsakartai konferencia legfon­tosabb feladata, hogy meghatároz­za a mozgalom feladatait változó világunkban” — fejtette ki Amr Musza egyiptomi külügyminiszter. Közölte: a csúcsértekezleten kulcs­­fontosságú téma lesz a gazdaság, különös tekintettel a fejlődő orszá­gok hatalmas külföldi adósságai­nak problémájára. Az el nem kötelezettek mozgal­ma minden eddiginél több tagot számlál. Több meghívott vezető azonban távol marad, így Belgrád képviselői, valamint az iraki kül­döttség, az országukat sújtó blo­kádra hivatkozva. Hiányozni fog a konferenciáról Fidel Castro kubai vezető, Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, Ali Kafi, Algéria államfője, Babangida nigériai és Kadhafi líbi­ai vezető. A jugoszláv tagság felfüggeszté­sének kérdése már több előkészítő megbeszélés témája volt, így a teg­napi külügyminiszteri megbeszélé­sé is. Az iszlám államok a muzul­mánok és más boszniaiak ellen el­követett atrocitások miatt az alapí­tó Jugoszlávia kizárását követelik. Az afrikai országok elleneznének egy ilyen lépést. A külügyminisz­terek végül úgy döntöttek, hogy a belgrádi tagságról való döntést el­halasztják az ENSZ-közgyűlés két hét múlva kezdődő ülésszakának döntéséig. A csúcsértekezleten megvitatják még a közel-keleti, a dél-afrikai és a Szomáliai helyzetet is. A témák sokasodása miatt az eredetileg két­naposra tervezett találkozót egy nappal meghosszabbították. Az öbölhelyzetet illetően Malaj­zia képviselője élesen bírálta az Egyesült Államok kikényszerítette tiltott repülési zónát Dél-Irak fölött. Sürgette a 108 tagú mozgalmat, hogy tiltakozzon Washington és szövetségesei „a nemzetközi egyez­ményeket és gyakorlatot figyelmen kívül hagyó” fellépése ellen. A Washingtonban folyó Közel- Kelet-konferencia esélyeiről Ali Alatas, Indonézia külügyminiszte­re úgy vélekedett, hogy az izraeli kormányváltás sem viszi előbbre a békefolyamatot. Egyiptomi kollé­gája azonban bizakodó, mondván: ez az izraeli kabinet „egészen más”, mint a korábbi. A bolgár államfő hibáztatja a kormányt MTI------------------------------------------­Miközben a bolgár kormány visszaadja az emberek tulajdonát, el­veszíti a bizalmukat — jelentette ki Zselju Zselev bolgár köztársasági el­nök, a jelenleg kormányon lévő párt alapítója. Újságírókkal tartott televí­ziós találkozón a Demokratikus Erők Szövetségének (DESZ) egykori ala­pítója és vezetője megállapította: el­hibázott politikai stratégiát követ a tavaly októberi választások után hi­vatalba lépett DESZ-kormány. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy a legfris­sebb közvélemény-kutatási adatok szerint ha ma tartanának parlamenti választásokat, a választók harminc százaléka az ellenzéki szocialista pártra, míg 26 százalékuk a kor­mányzó DESZ-re adná a szavazatát. A legutóbbi időközi helyhatósági vá­lasztásokon a szocialisták több he­lyet szereztek, mint a kormánypárt jelöltjei. Zselev szerint a Filip Dimit­rov vezette kormány háborút hirde­tett mindenki ellen, aki nem a kor­mány nézeteit vallja. De ennek a po­litikai stratégiának nincs jövője, mondta Zselev elnök, s gyökeres és gyors változtatásokat sürgetett a Fi­lip Dimitrov-kormány által követett politikai stratégiában. Új rendőri egység felállítását javasolják a Bundestagban Cottbusban is rasszista zavargás Berlini tudósítónktól Robbantásos merényletet követ­tek el a berlini Tiergarten kerület egyik hídján álló emlékmű ellen, amely a berlini zsidók deportálásá­ra emlékeztet. A rendőrség szerint a tettes a szélsőjobboldaliak között keresendő. A tiergarteni emlékmű ellen nem ez az első támadás. Vasárnapról hétfőre virradó éj­szaka is folytatódott a menekült­otthonok elleni erőszaksorozat. Cottbusban százötvenen rohamoz­ták meg a menekültszállást, és a helyszínre érkező rendőröket kö­vekkel és Molotov-koktélokkal dobálták meg. Eisenhüttenstadtban a rendőrségnek hosszas tárgyalá­sok után sikerült csak lecsillapíta­nia azt a mintegy 60 fiatalt, akik a helyi menekültotthont akarták megtámadni. A német parlament a Bundestag belügyi bizottsága hétfői ülésén a rostocki zavargásokat elemezte, és azok következményeiről tárgyalt. A bizottság meghallgatta Kupfer tartományi és Seiters szövetségi belügyminiszter jelentését a történ­tekről. A bizottság elnöke már elő­ző nap bejelentette, hogy javasolni fogja egy új rendőri egység felállí­tását, amelyet a rostockihoz hason­ló utcai csatározások alkalmával lehet majd bevetni országszerte. A szociáldemokrata párt orszá­gos vezetősége is újabb tanácsko­zásra gyűlt össze, hogy megvitassa a párt jövőbeli álláspontját a politi­kai menedékjoggal kapcsolatban. Mint ismeretes, az SPD-t az elmúlt napokban rendkívül sok kritika ér­te azért, hogy eddig nem volt haj­landó beleegyezését adni az alap­törvény idevonatkozó pontjának módosításához. A párton belül is heves vita robbant ki a kérdéssel kapcsolatban, amit valószínűleg csak egy rendkívüli pártkong­resszus tud majd eldönteni. • Forinyák Éva MTI A hét végén emlékülésen és baj­társi találkozón emlékeztek meg alakulatuk megalakulásának ötve­nedik évfordulójáról az egykori észt SS-ek. Az észt külügyminisz­térium különnyilatkozatában a „nemzeti megbékélést elősegítő” eseménynek minősítette az egykori észt légió, a későbbi 20. SS-had­­osztály harcosainak találkozóját. A nyilatkozat szerint sok más kis nemzet fiaihoz hasonlóan az észtek is több ország hadseregében har­coltak a második világháború alatt. Az észtek — hangzik a nyilatkozat — azért csatlakoztak a német had­sereghez, mert féltek az újabb szovjet elnyomástól, amely 1944- ben aztán be is következett. „Szá­mukra a két agresszor (Németor­szág és a Szovjetunió) között nem volt különbség, és megpróbálták felhasználni a nagyhatalmak kö­zötti háborút az észt nemzeti füg­getlenség helyreállítására” — fo­galmaz az észt külügyminisztériu­­mi állásfoglalás. „A nemzeti megbékélést szolgálja” Észt SS-veteránok találkozója KÜLFÖLD 1992. szeptember 1., kedd Bizalmatlansági indítvány a Panic-kormány ellen Ki lőtt a tömegbe Szarajevóban? Újvidéki tudósítónktól Nemcsak az elhúzódó boszniai konfliktus veszélyezteti a londoni értekezlet eredményeit, hanem a Belgrádban mindjobban kibonta­kozó hatalmi harc is. Szerb ultra­nacionalisták frontális támadást in­dítottak Milan Panic szövetségi kormányfő ellen a „Londonban tett engedmények” miatt. A szövetségi képviselőház tegnapi ülésén Milo­sevic szocialistái napirenden kívül bizalmatlansági javaslatot terjesz­tettek be ellene azzal az indoklás­sal, hogy Londonban nem tartotta magát a parlament álláspontjaihoz és önkényesen lépett fel. A szocia­lista képviselők szerint azonban nemcsak emiatt kell leváltani a kormányfőt, hanem azért is, hogy megvédjék az országot „kalandor­­politikájától". A követeléshez nyomban csatlakozott Vojislav Se­­selj, a radikálisok vezére is, aki szerint a kormányfő túllépte alkot­mányos megbízatását. A bizalmat­lansági indítványról az alkotmány értelmében három nap múlva sza­vaznak. A képviselőház előtt ugyanak­kor mintegy 200 koszovói szerb tüntetett, követelve, hogy fogadja őket Milan Panic. Helyette Kostic parlamenti elnök hallgatta meg sé­relmeiket: azt kifogásolták, hogy a kormányelnök Londonban bele­egyezett az úgynevezett titói ha­tárokba és megígérte Ibrahim Ru­govának, a koszovói albánok veze­tőjének, hogy szeptember 15-én megnyitják a pristinai albán nyelvű egyetemet. Az intézményt tavaly Milosevic utasítására zárták be, „mert ott van a szeparatizmus gó­ca”. A legkonzervatívabb koszovói „hazafiak” fellépése rendszerint je­lentős fordulatot jelez a szerb poli­tikában, így volt ez 1988-ban is, amikor az ő megmozdulásaik indí­tották el a milosevici nacionalista hullámot, amely néhány hónap alatt elsöpörte Koszovó és a Vaj­daság autonómiáját. A Panic elleni hadjárat azonban már korábban megkezdődött, Ve­­cevic, az úgynevezett Szerb Kraji­na Köztársaság „miniszterelnöke" vasárnap kijelentette, hogy a kor­mányfő nem képviselte a horvátor­szági szerbeket, amikor tárgyaláso­kat ajánlott fel Tudjman horvát el­nöknek. „Nem engedjük meg, hogy Panic úr naivan, vagy kör­mönfonttan elismerje Horvátorszá­got a titoi határok között és ezzel kérdésessé tegye a Szerb Krajina sorsát". Vecevic követelte a jugo­szláv képviselőháztól, hogy akadá­lyozza meg az ilyen kísérleteket. A most elindított hajsza nyilván összefügg Mihalj Kertes rendőrmi­niszterhelyettes és titkosszolgálati főnök menesztésével is. Ha ugyan­is Panic beváltja fenyegetését és Kertest bíróság elé állítja (miután megfosztják képviselői mentelmi jogától) azzal a váddal, hogy ser­kentette az etnikai tisztogatást Szerbiában, akkor napvilágra ke­rülnek azok a piszkos ügyletek, amelyeket a bombasztikus kijelen­téseiről hírhedt Palánkai exmagyar és Milosevic bizalmasa végzett el a csetnikek számára. (Egyik sokat idézett mondása: „Öt év múlva csak egy magyar lesz Szerbiában, az is én leszek”.) A Vreme című független belgrádi hetilap úgy tud­ja, hogy Kertes leváltását maga Milosevic megpróbálta megakadá­lyozni — azt mondta a belügymi­niszternek, hogy ne vegye figye­lembe a követelést — mire Panic magához a vezérkari főnökhöz for­dult. Jellemző, hogy a leváltott Kertes Milosevic társaságában jött haza Londonból a szerb elnök kü­­löngépén, míg a delegáció többi tagja Paniccal tartott. A Szarajevóban történt vasárna­pi tömegmészárlás után —­ amikor tankágyúból belelőttek a tömegbe az Alipasinopolje nevű piacon és 15 embert megöltek — ismét meg­kezdődött a kölcsönös vádaskodás. Karadzic azt állítja, hogy nem a szerbek lőttek, hanem ezúttal is a muzulmánok mesterkedéséről van szó. Ezt azzal indokolja, hogy csak egy gránát csapódott be a pontosan megválasztott célpontba és a tévé­kamerák is azonnal a helyszínen voltak. Ezzel szemben Izetbegovic bosnyák elnök „a szerbek kitervelt gonosztettéről" beszél és azzal fe­nyegetőzik, hogy ilyen körülmé­nyek között nem vesz részt a lon­doni értekezlet genfi folytatásán. Tegnap csak az orvlövészek voltak akcióban Szarajevóban. A kenyér­gyárban elfogyott az üzemanyag, úgyhogy tegnap már nem sütöttek kenyeret, a városban egy hónapja nincs villanyáram és a csapokból csak ritkán folyik víz. A városban járványveszély fenyeget. • Kovács István Ingatag az abház tűzszünet Moszkvai tudósítónktól Nem sikerült érvényre juttatni azt a fegyvernyugvási megállapo­dást, amelyet a múlt szombaton kötöttek meg Szocsiban Oroszor­szág közvetítésével Grúzia és Ab­­házia képviselői. Bár a tűzszünet­nek hétfőn nulla órától kellett vol­na életbe lépnie, tegnap több he­lyen is súlyos összecsapások vol­tak. Miként az ilyenkor lenni szo­kott, a szembenálló felek egymást vádolják a harcok kiprovokálásá­­val. A televízió tegnap délutáni híradójának jelentése szerint példá­ul Szuhumi városparancsnoka elis­merte, hogy Gagránál valóban támadást indítottak a tbiliszi kor­mány csapatai, ám ezt az abházok akcióira tett válaszintézkedésnek minősítette, míg az abház parla­ment képviselői a grúz egységeket teszik felelőssé az üdülővárosnál folyó harcokért. Az abháziai helyzet megvitatá­sára tegnap rendkívüli tanácsko­zást tartott a grúz államtanács, s bár ennek részleteiről lapzártánkig nem szivárgott ki pontos informá­ció, az orosz tévé hírműsora, a Vesztyi arról tájékoztatott, hogy Tbilisziben csak mától hajlandóak betartani a tűzszüneti egyezményt. A grúz fővárosban egyébként an­nak is híre ment, hogy egy orosz hadihajó állítólag lőtte a nemzeti gárda osztagait, a haditengerészet parancsnoksága azonban cáfolta ezt. A grúz vezetésen belüli súrlódá­sokról, vagy legalábbis az össz­hang hiányáról árulkodik az Inter­fax értesülése. A moszkvai hírügy­nökséget az államtanács sajtószol­gálatánál arról tájékoztatták, hogy Eduard Sevardnadzénak nem volt tudomása arról, hogy Tengiz Kito­­vani honvédelmi miniszter milyen tárgyalásokat folytatott Oroszor­szág képviselőivel. A szobrászmű­vészből lett katonai vezető augusz­tus 26-án Moszkvában Pavel Gra­­csov honvédelmi miniszterrel talál­kozott, szombaton pedig a rendkí­vüli helyzeteket felügyelő állami bizottság elnökével, Szergej Sojgu­­val tárgyalt Szocsiban. Sevard­­nadze negatívan viszonyul minisz­tere látogatásaihoz, és szerinte a hasonló jelenségek arra utalnak, hogy nem alakul ki „igazi államha­talom” Grúziában. A tbiliszi vezető ugyanakkor Ki­­tovani előre nem egyeztetett lépé­seit nem értékeli úgy, hogy a sze­mélye lejáratására irányuló kam­pány kezdődött volna meg az októ­ber 11 -én es­edékes parlamenti vá­lasztások előtt. • P. Cs. Az amerikai szervezés csődje Floridában Washingtoni tudósítónktól Esőzések, viharok nehezítették to­vább a floridai hurrikán-hontalanok százezreinek életét. A beígért sátrak nem érkeztek még meg, amikor ki­tört a vihar. Negyvenfokos hőség­ben, szúnyogok milliói és csapkodó villámok között szenvedtek a túlélők házaik romjai mellett. Ugyanakkor járványok fenyegetnek. A katonaor­vosok és ápolónők tetanusz oltásokat adnak a gyerekeknek, akiket kiszára­dás és kimerültség miatt is kezelni kell. A kórházak zsúfolásig megtel­tek olyanokkal, akik áramütést szen­vedtek, amikor a házukban újra be­kapcsolták a villanyt és megérintet­tek egy zárlatos háztartási gépet. Az eső, a vihar, a villámok akadá­lyozták a katonákat a sátrak felállítá­sában. Floridában mintegy 150 ezer ember feje fölött még mindig nincs fedél. Másik 100 ezer ideiglenes menhelyeken húzódik meg. Olyanok, akik visszatértek a viszonylag nem sok kárt szenvedett otthonukba, újra az utcákra kerültek, mert a vihar kö­vetkeztében leszakadtak a mennyeze­tek és betörtek a megrongált háztetők. Az egészségügyi alakulatok repü­lőgépekről és helikopterekről szórják a rovarirtókat, hogy megritkítsák a szúnyogok áthatolhatatlan seregét. Az Andrew hurrikán halálos áldoza­tainak száma eddig 26. Az emberek nem jutnak hozzá az alapvető létszükségleti cikkekhez. Rengeteg jégre lenne szükség az iszo­nyatos hőségben és sok árus, ahelyett, hogy segítene, a csillagos égig veri fel a közszükségleti cikkek árát. 10-20 dollárt kérnek a jégért, nyolcat egy doboz szardíniáért, 15 dollárt egy gal­lon (négy­ és fél liter) ivóvízért. A ka­tasztrófa sújtotta körzetekben foszto­gatók rabolják el a túlélők megmaradt holmiját. „Mintha háborúban len­nénk” — mondta az egyik floridai la­kos, aki a többiekhez hasonlóan egyre ingerültebben veszi tudomásul a szö­vetségi segélynyújtás lassú ütemét. • R. Zs. Iraki-kuvaiti fegyveres összetűzés (MTI) Kuvaiti források szerint fegyveres összetűzés volt az Irak és Kuvait között fekvő demilitarizált övezetben vasárnap. A kuvaiti védelmi minisztérium hétfői közleménye sze­rint 12-15 iraki egy teherautóval behatolt a zó­na északi részébe, majd tüzet nyitott egy határ­őrposztra. Az ott tartózkodó mintegy 15, önvé­delmi céllal fegyvert viselő vámtisztviselő és rendőr viszonozta a tüzet, és néhány támadót meg is sebesített. A támadást követően az ira­kiak északi irányban elmenekültek, egy kuvaiti rendőr életét vesztette, kettő megsebesült. Észak- és Dél-Korea: nincs megegyezés (MTI) Észak- és Dél-Korea tegnap sem tudott megegyezni Panmindzsonban a kölcsönös nukleáris ellenőrzés gyakorlati végrehajtásá­ban. Az egyezkedést előreláthatólag szep­tember 19-én folytatják. A tárgyalások azért futottak zátonyra, mert Phenjan szerint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) szakértői, második látogatásuk alkal­mával már tisztázhatták az észak-koreai nuk­leáris programmal kapcsolatos nyugati kétség VIlÁGHÍRADÓ­ seket, Szöul viszont továbbra is azt állítja, hogy az IAEA által végrehajtott ellenőrzés nem elegendő, hanem a két országnak köl­csönösen kell megvizsgálnia egymás nukleá­ris létesítményeit. Általános bányászsztrájk fenyeget Romániában (MH) Az akcióról szerdán szavaztatják meg a bányaipari dolgozókat. Valentin Luca, a bá­nyaipari szakszervezetek szövetségének elnö­ke arról tájékoztatta a sajtót, hogy a szakszer­vezetek tudatában vannak annak, mit jelente­ne a munkabeszüntetés az ország jelenlegi helyzetében, de ha a bányászok úgy látják majd, hogy nincs más lehetőség követeléseik teljesítésére, akkor kénytelen lesznek a tilta­kozás e formájához folyamodni. A bányászok mindenekelőtt a nagyarányú elbocsátások el­len emelik fel szavukat. Elhunyt Sztálin testőre (MH) Virginiában 71 éves korában, rövid be­tegség után elhunyt Peter Deriabin, Sztálin volt testőre, aki disszidálása után 25 évig szolgált a CIA-ban. Deriabint a Kreml annak idején halálra ítélte. A szovjet titkosrendőrség volt őrnagya értékes információkkal látta el az amerikai kémelhárítást. Jól ismerte nem­csak a szovjet ügynököket, de a KGB mód­szereit is. Derjabin 1981-ben ment nyugdíjba, még megélhette a Szovjetunió szétesését és a KGB újabb átkeresztelését. Eltűnt orosz kincsek (MTI) Az orosz kormány a Kroll amerikai magánnyomozó céget bízta meg azzal, hogy felderítse: hová tűnt a gorbacsovi években az akkori szovjet nemzeti bankból 50 milliárd dollárnyi deviza és több száz tonna arany, ezüst, illetve platina. A Kroll cég korábban sikeresen kutatott a Ferdinand Marcos egy­kori Fülöp-szigeteki elnök, Duvalier, Haiti diktátora és Szaddám Huszein iraki elnök ál­tal elsikkasztott, illetve elrejtett vagyonok után. A gorbacsovi években a Szovjetunió külső adóssága csaknem megnégyszerező­dött, s elérte a 67 milliárd dollárt, míg az aranytartalékok, amelyek az ötvenes évek óta állandóan több, mint kétezer tonnát tet­tek ki, a múlt év végére 240 tonnára csök­kentek. A középkor kísértése A piactéren pusztul el a leg­több civil Szarajevóban, azon egyszerű oknál fogva, hogy ott keresik az élelmet­­ vagy a vi­zet. Kittenberger Kálmán is ef­féle helyeken kereste a trófeá­kat. Boszniában vadásznak az emberekre, a londoni értekezlet pedig diplomáciai petárdának bizonyult, sok füsttel és kevés látványossággal. A brit David Owen — Lord Owen — odahaza különben ré­gen bukott pártpolitikus és kül­ügyminiszter, tegnap arról nyi­latkozott, hogy nem szabad cso­dákra várni a boszniai polgár­­háborúban, amely amúgy is so­káig elhúzódhat. Lord Owen, aki az Európai Közösség Jugo­­szlávia-értekezletének vezetői tisztét is átvette Lord Carring­­tontól, hogy segítőkészségét alátámassza, tegnap villámláto­gatásra Bosznia ügyében Portu­gáliába és Dániába utazott. „Elvillámlik" még Hollandiá­ba, Németországba és Francia­­országba is, hiszen csütörtökön Genfben ül össze az az „utókon­ferencia" — a kifejezést már megtanultuk —, amely folytatja a londoni értekezlet munkálata­it. Ez a tanácskozás már egyesí­tett ENSZ—EK védőernyő alatt ül össze a volt Jugoszlávia ügyében és a „permanens” kon­ferencia nevet viseli. Még csak nem is „ideiglenes...” A londoni nagyok tehát kon­­ferenciázgatásba ölik kudarcu­kat, a Boszniában szembenálló felek pedig szó szerint egymás polgárainak gyilkolásába. Füg­getlen szakértők közben ballisz­tikai vizsgálatokat végeznek, el­döntendő, hogy honnan jött a halálos lövedék. A szakértők bi­zonyítékai a közeli jövőben nem várhatók. Bár Lord Owen szerint az azonnali tűzszünet „türelmes, konstruktív munka eredménye lehet" (nem járt magyar gimná­ziumba), egy dologba mégis be­leír ásáll: „A történelemmel van dolgunk és ezt nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni... Időbe telhet, míg csodákra számítha­tunk" — mondta. Jólnevelt dip­lomataként azonban hozzátette: nem szándékozik kommentálni „az egyes boszniai incidensek borzalmát, sokkját és kínszenve­dését" . Értő emberként megje­gyezte: a piactéri támadás „ki­hangsúlyozza, ha egyáltalán szükséges, annak jelentőségét, hogy a békefolyamatot mielőbb tető alá kell hozni”. Lord Owen nem tagadta meg a brit hagyo­mányokat, ha már a nyilatkoza­tokról van szó. Csakhogy a brit tradíciók odavannak. Ami a történelmet illeti, rég­óta világos, hogy régi számlák rendezéséről van szó Boszniá­ban is — a második világhábo­rú idejére lehet utalni. Ma azonban a „hagyományok” megszakítására lenne szükség. Azt pedig Európa másik felén is tudhatnák, hogy a hűbéresek (szerbek, muzulmánok, horvátok független kis egységei) rendsze­rint szabad kezet követeltek szolgálataikért. Ha nem kaptak cselekvési lehetőséget, akkor a hűbéresek összefogva megbuk­tatták a hűbérurat. Csakhogy ez a középkorban volt. • F. Gy.

Next