Magyar Hírlap, 1992. október (25. évfolyam, 231-243. szám)
1992-10-01 / 231. szám
2 MAGYAR HÍRLAP Szerb fegyveresek várják a hazatérő horvátországi menekülteket Reuter------------------------------Felfegyverzett ENSZ-békefenntartók és szerb területvédelmi erők álltak készenlétben tegnap a kelethorvátországi Tenja közeli határállomásnál, hogy megakadályozzák az összecsapásokat hazatérő horvát menekültekkel. Korábban a kéksisakosok óvtak attól, hogy a menekültek megpróbáljanak viszszatérni a szerbek által elfoglalt területeken lévő otthonaikba. Incidensekről lapzártánkig nem érkezett jelentés. Egyelőre nem világos, hogy a menekülők mennyire közelítették meg az elfoglalt övezetet. A harcokban mintegy 77 ezer horvát és magyar lakos kényszerült baranyai otthona elhagyására. Közülük sokan azzal vádolták az ENSZ-erőket, hogy késlekednek segíteni hazatelepülésükben, s úgy döntöttek, nem várnak tovább, elindulnak. A békefenntartók, vérfürdőtől tartva megpróbálták maradásra bírni őket. A feszültség korábban enyhült, mivel a szerbek azt hitték, hogy a „hazatérő menet” elhalasztja útját. Bosznia-Hercegovinából tegnap több helyről is harcokat jelentettek. Szarajevóban viszonylagos nyugalom honolt. A boszniai főváros lakói abban reménykednek, hogy az ENSZ felújítja segélyszállítmányait. Kedden egy amerikai kormánytisztviselő azt mondta, hogy esetleg még a hét vége előtt felújítják a légihíd működését. A híd csaknem egy hónapja szakadt meg, amikor lelőttek egy olasz segélyszállító repülőgépet. Ám a jelek szerint a légihidat működtető 19 ország addig nem hajlandó megváltoztatni a szállítások felfüggesztéséről hozott döntését, amíg a repülőgépek biztonságos útját a felek nem garantálják. Fenntartásaikat megerősítette a keddi incidens, amelynek során Horvátországban tüzet nyitottak két ENSZ-helikopterre. Pedig Szarajevó lakosainak egyre sürgetőbben szüksége lenne az élelemre. A felhalmozott készletek csaknem teljesen kimerültek, s a fővárosiak három napja víz és villany nélkül maradtak. A rádió is hozzájárult az ENSZ-ellenes hangulatkeltéshez, amikor azt jelentette, hogy az elektromosenergia-szolgáltatást azért nem lehet helyreállítani, mert a kéksapkások megtagadták a vezetékek helyreállításával próbálkozó szerelők védelmét. A Tanjug hírügynökség Hercegovina délnyugati részén, közel a horvátországi Adria-parthoz, fellángoló harcokról számolt be. A belgrádi hírügynökség jelentése szerint a harcoló felek a Capljina és Stolac közötti térségben kölcsönösen ágyúkat, tankokat vetettek be. Tűzharcra került sor a Mostar és Nevesinje közötti területen is. Kalinovik, Foca, Gorazde és Visegrad körzetében a szerb források szerint a muzulmán erők hiába próbálták meg visszafoglalni az előző napokban elvesztett állásaikat. A Tanjug Bosanki Brod és Gradacac környékén is heves harcokról tudósított. Ezek a meg nem erősített jelentések arra vallanak, hogy a szerbek még a tél beköszönte előtt megkísérlik megszilárdítani elfoglalt pozícióikat, biztosítani ellátási útvonalaikat. Ugyanakkor erősödtek a tűzszünethez fűzött remények, tekintettel arra, hogy a hét elején Alija Izetbegovic bosnyák elnök Cyrus Vance-szel és Lord Owennel, a nemzetközi Jugoszlávia-értekezlet társelnökeivel tartott megbeszélésén ideiglenes fegyvernyugvást ajánlott fel, majd Zágrábban találkozott Tudjman horvát elnökkel. Tudjman és Cosic szövetségi elnök jelenleg Genfben tartózkodnak. Ott van a boszniai szerbek vezére, Karadzic is. Helyettese még előző nap azt mondta újságíróknak, hogy Karadzic látogatásától „valami fontos várható”. MTI-------------------------------A délszláv válsággal kapcsolatos több fontos találkozó színhelye szerdán Genf Douglas Hurd brit külügyminiszter Cyrus Vance-szel és Lord Owennel, a Jugoszlávia-konferencia társelnökeivel tárgyalt, miután azok korábban Radovan Karadziccsal, a boszniai szerbek vezetőjével találkoztak. Ezután társelnökök Franjo Tudjman horvát és Dobrica Cosic jugoszláv elnökkel ültek tárgyalóasztalhoz. Eckhardt ENSZ-szóvivő hangsúlyozta: a megnövekedett diplomáciai aktivitás azt jelzi, hogy a rendezés kérdésében valamiféle haladás mutatkozik. Douglas Hurd úgy vélekedett: a növekvő nyomás valószínűleg normálisabb belgrádi politikához vezet a szomszédokkal szemben, és azt is eredményezi, hogy Jugoszlávia visszatérhet a nemzetközi közösségbe. Háromnapos délszláv misszióján az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF küldöttségének sikerült megegyeznie a harcoló felekkel, hogy „gyermekek hete” elnevezéssel november első hetére akciót hirdessenek: ennek keretében egyhetes tűzszünetet biztosítanak a háború dúlta területeken , a gyermekekért. Nem mond le Collor de Mello brazil elnök — közölte az elnöki szóvivő. A brazil képviselőház kedden úgy döntött, hogy indítsák meg az államfő leváltási folyamatát. Fernando Collor de Mello elnököt egy kongresszusi vizsgálóbizottság bűnösnek találta abban, hogy több millió dollár személyes anyagi haszon fejében védelmet nyújtott egy korábbi közeli munkatársa törvényellenes üzleti ügyeihez. A brazil alkotmány értelmében most hat hónapra felfüggesztik az államfőt hivatalából, s a végleges döntést a szenátus mondja ki. A brazil nagyvárosokban több százezernyi ember spontán karnevállal ünnepelte a döntést MTI külföldi képszerkesztőség Párizs hajlandó halasztani MTI---------------------------------A francia kormány hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy valamelyest elhalasszák az európai unió alapokmányát jelentő maastrichti szerződés ratifikálását az Európai Közösség egyik vagy másik országában, de ez csak rövid halasztást jelenthet. Major brit miniszterelnök párizsi tárgyalása előtt a Quai d’Orsay szóvivője azt mondta, hogy tisztában vannak a brit kormány nehézségeivel a ratifikálás kérdésében, a brit parlament ellenállásával, s ezért járulnak hozzá az eredeti határidő megváltoztatásához. Haszbulatov békülékeny a kormánnyal szemben Kemény, de tisztességes kritikát Moszkvai tudósítónktól A parlamentnek nem szabad sarokba szorítania a miniszteri kabinetet, nem szabad kormányválságot okoznia, magának az elnöknek kell lehetőséget adni, hogy végrehajtsa az általa szükségesnek tartott változtatásokat, jelentette ki Ruszlan Haszbulatov a Moszkovszkije Novosztyi tegnap megjelent számában közölt interjújában. Az orosz legfelsőbb tanács elnöke, bár eddig gyakorta illette kemény kritikával Gajdar kabinetjének politikáját, most meglepően békülékeny hangon beszélt a kormányról. Közgazdászként természetesen mindig kifejtette véleményét a gazdaságpolitika bizonyos elemeiről, de sohasem igyekezett szembeállítani a parlamentet és a minisztertanácsot, hangoztatta, sőt, véleménye szerint ez a két szerv annyira összetartozik, mint egy érem két oldala. Ha romlik a szociális helyzet, márpedig, sajnos romlik, és tovább nő az elégedetlenség, elképzelhető, hogy lesznek kísérletek a mostani hatalom elsöprésére, vélekedett, de akkor nemcsak az elnököt, hanem a parlamentet is megbuktatják, és az egyszersmind az Orosz Föderáció végét is jelenti, mondotta. Éppen ezért a legfelsőbb tanács vezetője úgy tartja, hogy most együtt kell működnie az elnöknek és a parlamentnek, a kormánynak és a parlementnek, igaz, ez nem zárja ki a kemény, de tisztességes kritikát. A diktátor hajlamairól ismert és demokrata körökben egyre kevésbé népszerű Haszbulatov szokatlan módon maga ajánlotta föl az interjút a Moszkovszkije Novosztyinak, és a hetilap azt csak saját kommentárja kíséretében volt hajlandó közölni. A terjedelmes beszélgetést követő cikk azt a feltételezést hangoztatja, hogy a politikus nem véletlenül, hanem talán politikai jövőjének bebiztosítása érdekében tanúsít most viszonylagos hajlandóságot a kormány iránt. Sokan azon a véleményen vannak, hogy Gajdar reformkabinetjének küldetése véget ért, és Haszbulatov állítólag már korábban is szívesen állt volna a kormány élére. Most, hogy a Polgári Szövetség eddig háttérben lévő, ám az ipar vezetőinek feltétlen támogatására számító vezérei aktivizálódtak, és a parlamenti elnök igencsak hajlamos közeledni hozzájuk, szövetségük nagyon is hatékony és kölcsönösen előnyös lehet, véli a Moszkovszkije Novosztyi kommentárja. • P. Cs. Amerikai—„visegrádi” szabadkereskedelem? (MTI) Az amerikai kormány dolgozik a javaslaton, amelyben szabadkereskedelmi egyezmény megkötésére tesz javaslatot Lengyelországnak, Magyarországnak és Csehszlovákiának — jelentette ki kedden a törvényhozásban az illetékes külügyminiszter-helyettes. Thomas Niles-nak az időszerű európai kérdésekről szóló meghallgatásán merült fel ismét a javaslat, amelyről a közelmúltban Bush amerikai elnök tett említést. Az elgondolást a három fővárosban érdeklődéssel és elismeréssel fogadták, de szakkörökben rámutattak: a visegrádiaknak az EK- val kötött társulási egyezménye aligha tehet lehetővé ilyen egyezményt harmadik országgal — még kevésbé remélt teljes jogú tagságuk. Jim Leach, republikánus képviselő feltárta a javaslat valószínű hátterét: mint mondotta, a tervezett egyezmények „nagyon érdekes” módot adnának arra, hogy az Egyesült Államok átlépjen az Egyesült Európa által emelt akadályokon. Ro Te Vu óvatos kérése (MTI) Kína és Dél-Korea képviselői beruházásvédelmi, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködési egyezményt írtak alá szerdán Ro Te Vu délkoreai elnök négynapos hivatalos látogatásának záróakkordjaként. Ro igen óvatos formában vetette fel kínai tárgyalópartnerei előtt: Kína eredményesen nyomást gyakorolhatna Észak- Világhíradó Koreára annak érdekében, hogy tárja fel gyanús nukleáris fejlesztési programjának titkait, tegye lehetővé dél-koreai szakértők helyszíni inspekcióit atomlétesítményeiben, és legyen nyitottabb az újraegyesítés kérdésében. A kínai vezetők még óvatosabb válasza közelebbről meg nem határozott segítséget ígért az újraegyesítés folyamatához és közvetítést a nukleáris ellenőrzések ügyében, de a kínai vezetők óvták attól Dél-Koreát és más országokat, hogy nyomást gyakoroljanak Phenjanra, helyette inkább türelmes tárgyalásokat javasoltak. Mégis aláírják a békeszerződést? (MTI) A korábbi értesülésekkel ellentétben csütörtökön mégis Rómába utazik Afonso Dhlakama, a Mozambiki Nemzeti Ellenállás (RENAMO) vezetője, hogy Joaquim Chissano államfővel aláírja a 16 éve folyó polgárháború végét jelentő békeszerződést — jelentette szerdán a délafrikai rádió. Öldöklés az élelmiszersegélyért (MTI) Legkevesebb 25 ember életét vesztette és 45 megsérült a Szomália déli részén fekvő Baraawe kikötőjében hétfő óta folyó összecsapásokban. Az ITAR-TASSZ szerdai jelentése szerint az összetűzések az éhezők megsegítésére érkezett ENSZ-élelmiszersegély megszerzése miatt törtek ki. Mint azt a helyi rádió közölte, egy fegyveres csoport elkezdte a Nemzetközi Vöröskereszt hajóján előző este érkezett humanitárius segély kirakodását, amikor egy másik csoport, amely szintén igényt tartott a szállítmányra, megpróbálta ebben megakadályozni, s a vita fegyveres összetűzéssé fajult. Baltás merénylőt lőttek agyon Jeruzsálemben (MH) Tegnap délután a kelet-jeruzsálemi autóbuszállomáson egy arab fiatalember baltával támadt egy ott várakozó izraeli katonára. A tisztnek sikerült kitérnie az ütés elől, majd agyonlőtte a merénylőt, amikor az konyhakéssel támadt rá. A hadsereg szóvivője megdicsérte a tisztet. Az utasítások szerint egyébként a hadsereg tagjai csak fegyveresen közlekedhetnek a megszállt területek azon pontjain, ahol az utóbbi időben felerősödött a terroristatevékenység. Iráni fegyverek — szír közvetítéssel (MNH) Szírián keresztül Iránból származnak azok a tankelhárító rakéták, amelyeket a libanoni Hezbollah használt keddi támadása során — így kommentálták izraeli katonai körök azt a tényt, hogy a szélsőséges libanoni síita szervezet nagy mennyiségű modern fegyverrel rendelkezik. A Davar című lap szerint az izraeli hadsereg figyelmeztette a Hezbollahot: erélyesen fellépnek ellene, ha nem hagy fel a támadásokkal. „Újra leereszkedik a vasfüggöny” Londoni tudósítónktól Ezzel a címmel közölt tanulmányt a The Independent szerdai számában az ismert Kelet-Európa-szakértő, Jonathan Eyal. Attól tart, hogy Európában új zónásodási folyamat indult meg és a kommunizmus alól nemrég felszabadult országok a perifériára szorulhatnak. 1989 óta számtalan fórumon hangzott el ismételten Kelet- Európa „integrálásának” fontossága, de a valóság az, hogy a Nyugat túlságosan el van foglalva a saját bajaival. A Nyugat egyik tévedése volt, hogy azt hitte: csak Kelet-Európában hoz nagy változásokat a hidegháború befejezése. De ha ez az olvadás eltüntette a Varsói Szerződést, kikezdheti a NATO-t is, és ha megszűnt a KGST, változásra kényszerül a Közös Piac is. Az új sceleti európai vezetők rengeteg fényképezkedési alkalomhoz jutottak, beszédeket mondhattak és társulást ajánlottak nekik innen is, onnan is, de a Nyugat sohasem felejtette el figyelmeztetni őket: a beolvadás folyamata nem lesz gyors. A legreménytkeltőbb gazdasági fejlődéssel rendelkező országok: Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország ígéretet kaptak, hogy kellő átalakítások sikeres végrehajtása esetén az ezredfordulóra talán bekerülhetnek az Európai Közösségbe. Jonathan Eyal szerint az ajánlat veszélyeket rejt. Ugyanis ehhez az említett országoknak meg kellene kettőzniük a nemzeti terméküket a század végéig. Mivel azonban a tőkeállományuk nagy része használhatatlan, legalább évi százmilliárd dollár külső befektetésre lenne szükségük. És ez sehogysem sikerül. Hiszen a tavalyi legsikeresebb tőkecsábító, Magyarország is csak valamivel több mint másfél milliárd dollárt tud felmutatni. Tekintettel arra, hogy nem lehet nagyon válogatós, a kelet-európai trió végül elfogadott olyan társulási feltételeket, amelyek bízvást nevezhetők protekcionistának az EK részéről. A mezőgazdasági termékek tűnnek az elhelyezhetőbbeknek, hiszen Lengyelország gabonatermésénél Európában csak Franciaországé nagyobb, és a lengyelek annyi burgonyát termelnek, mint az EK-országok együttesen, Magyarország pedig kiváló hústermelő. De az EK, amely a költségvetése felét mezőgazdasági célokra használja fel, egyáltalán nem Leszjagefigydlti a kelet-rópia olcsóbb agrártermékeket. A cikkíró szerint a demokratikus Kelet-Európa számára azonnali segítséget kell nyújtani, amelynek a legjobb módja a Közös Piac megnyitása lenne, elvégre a Marshall-tervnek sem a jótékonyság volt a célja, hanem a szabadkereskedelem elősegítése. Mégis, amikor Jacques Attali az Európai Bank részéről hasonló tervet terjesztett elő a múlt hónapban, a válasz udvarias elutasítás volt. Eyal azzal zárja cikkét, hogy e térség elhanyagolása kétszer vezetett háborúhoz ebben az évszázadban, tehát akik ma Európa új szerkezetének a kiépítéséről prédikálnak, ezt nem téveszthetik szem elől. " Sárközi Mátyás KÜLFÖLD 1992. október 1., csütörtök Késik a cseh-szlovák szétválás napja Prágai tudósítónktól Ezekben a napokban telik le a csehszlovák szövetségi kormány száz napja, amelyet nem kevés megfigyelő szerint még ugyanennyi követ a testület teljes megszűnéséig. Erről az időtartamról túl sokat nem érdemes beszélni, tekintve, hogy a kormány lényegében önmaga felszámolásán dolgozott, érdemes viszont megemlékezni szeptember 30-dikáról. Ez volt ugyanis a határidő, amelyet a júniusi választások két győztese, a cseh Polgári Demokratikus Párt és a szlovák Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom kijelölt az államjogi helyzet végső tisztázásának napjaként. Sokan azt hitték, ez lesz Csehszlovákia megszűnésének napja, később azonban kiderült, hogy csak a búcsú módozatairól kell eddig a napig döntést hoznia a szövetségi parlamentnek — ám ez sem történt meg, mert az ellenzék egyre keményebben támadta Klaust és Meciart, hogy ketten akarják eldönteni az ország jövőjét. Az időrend először akkor borult fel, amikor az ellenzék keresztülvitte, hogy külön ülésszakon vitázzanak róla, jogos-e a szétválás. Ez az időhúzás már behozhatatlan hátrányt jelentett, de ez mindegy is, az ellenzék ugyanis arra készül, hogy leszavazza a Klaus a Meciar koalíció szétválási alkotmánytervezetét. S ehhez meg is van az ereje, mivel a döntéshez háromötödös többség kell. Az oppozíció fő kifogása, hogy Klausék ki akarják kerülni a népszavazást, azon ugyanis kiderülne, hogy programjuk egyáltalán nem olyan népszerű, mint állítják — és ezért akár új választások kiírása is indokolt lenne. Miután azonban az alkotmányt az előző kormányzat két éve alatt sem sikerült megreformálni, ezért — Európában ritkaságszámba menően — annak népszavazásellenes cikkelye maradt érvényben, így csakis a parlament kezdeményezhet népszavazást, ezt pedig könnyedén ki tudja védeni a kormánykoalíció. Ezért — bár valószínűleg igaza van az ellenzéknek, amikor követeli a referendumot — arra aligha kerül sor. Viszont, ha az ellenzék nem szavazza meg az alkotmánymódosítást a szétválásról, annak továbbra is csak népszavazással lehet érvényt szerezni. Bár még igen sok variáció marad a cseh—szlovák belviszály fokozására, az a legvalószínűbb, hogy a tervezett szétválás késedelmet szenved, és végül mégsem 1993. január 1 -je lesz a két új köztársaság önálló életének első napja. Ny. P. Vladimír Meciarnak nem tetszenek a csehszlovák—német alapszerződés egyes pontjai Berlini tudósítónktól Meciar szlovák miniszterelnök külpolitikájával foglalkozik a berlini Der Tagesspiegel egyik szerdai cikke. Alighogy megszületett — hosszas vajúdás után — a német— csehszlovák jószomszédi szerződés, Meciar máris jelentkezett azzal az óhajjal, hogy Szlovákia függetlenné válása után újra akarja tárgyalni az egyezmény egyes pontjait, amelyeket nem tart előnyösnek a szlovákok szempontjából — írja a lap. A bonni kormány ezt a törekvést ugyan már hivatalosan visszautasította, ám Meciar váltig állítja: ez nem „pusztán a német kormányszóvivő álláspontját tükrözi”, és ő már megtalálta a bonni kormány azon tagjait, akik hajlandóak vele tárgyalni az esetleges módosításokról. A cikkíró szerint Meciar meglepő kijelentéseinek valódi oka, hogy azokat a miniszterelnök „külpolitikai ütésnek” szánta. Bratislava és Budapest között nézeteltérések vannak a Szlovákiában élő magyar kisebbség és a bősi erőmű miatt, s Meciar elérkezettnek látta az időt, hogy egy lehetséges Budapest— Prága tengely ellensúlyozása érdekében lépéseket tegyen — írja az újság. MTI ------------------------------Szlovákia függetlensége után a csehszlovák szövetségi állam által megkötött valamennyi szerződést és egyéb megállapodást átvesz, így a Németországgal februárban kötött szerződést is. Ezt közölte az ADN hírügynökség szerint Milan Knazko szlovák külügyminiszter kedden a csehszlovák televízióban. • F. É. Az RMDSZ is részt venne a bukaresti koalíciós kormányban Bukaresti tudósítónktól Bár már sejthető, még mindig nem ismeretes a vasárnapi parlamenti és elnökválasztás végeredménye, két megyéből és Bukarestből ugyanis még nem érkeztek be az adatok. Ez azonban nem zavarja a parlamentbe már biztosan bekerült pártok vezetőit abban, hogy megalakítsák az új kormányt. Természetesen egyelőre csak papíron, mert a valóságban jóval nehezebb, szinte lehetetlen lesz. A Ion Iliescut támogató pártok máris benyújtották a számlát. A Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor — ahhoz képest, hogy szervezete alig szerezte meg a három százalékot — egyáltalán rtem ajondíjató szemesynek. Töbr 5 bek között a belügyminiszteri tárcát követeli magának, arra hivatkozva, hogy az országban botrányos méreteket öltött a csalás, a korrupció, a bűnözés. Szükségesnek tartja egy románellenes tevékenység kivizsgálásával foglalkozó főigazgatóság felállítását is, amelynek vezetője úgyszintén pártjából kerülne ki. Talán mondani sem kell, hogy a fő vádlottak a magyar nemzetiségűek lennének. A művelődési minisztérium élére is saját emberét akarja állítani. A Román Nemzeti Egységpárt is a belügyminiszteri tárca várományosának tartja magát, hasonlóképpen pályázik a kultúra irányítására, és kéri a honvédelmi minisztérium vezetőjének tisztségét is. Pedig teljesen nyilvánvaló, hogy a legfőbb miniszteri tárcákat a jövendő kormány fő politikai ereje, a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front akarja kisajátítani. Hármas érdek-összeütközés várható tehát, és nehéz elképzelni, hogy a felek bármelyike is engedne követeléseiből. Amint Domokos Géza több alkalommal is hangsúlyozta, a koalíciós kormányban részt vállalna az RMDSZ is. Azt sem titkolta, hogy pártjának képviselői minirtori tisztségeket de’ betöltenének. Rámutatod, az RMDSZ parlamenti csoportja bebizonyította: felkészült, képzett szakemberekkel rendelkezik, akik mindenekelőtt az ország érdekeit tartják szem előtt. Domokos Géza elképzelése szerint pártja mindenekelőtt a gazdasági minisztériumok élére adhat minisztereket, de vállalkozna az igazságügyminiszter funkciójának ellátására is. • B.T. Kravcsuk elfogadta Fokin lemondását Korai lenne a többpárti választás Moszkvai tudósítónktól Az ukrán államfő elfogadta a miniszterelnök lemondását. Leonyid Kravcsuk tegnap Kijevben a legfelsőbb tanács ülésén közölte: Vitold Fokin nyugdíjba készül. Döntését a tevékenységét ért heves kritikával és azzal indokolta, hogy nem akarja tovább élezni a társadalmi-politikai helyzetet az országban. Kravcsuk ugyanakkor felkérte a leköszönő miniszterelnököt, hogy az új kabinet megalakításáig maradjon tisztében, a honatyákat pedig felszólította, vitassák meg az új kormányfőjelölt személyét. Fokin lemondása miatt elmaradt az Ukrajna társadalmi-gazdasági helyzetéről szóló miniszterelnöki beszámoló, az államfő viszont tegnap a honatyák elé állt. Kijev nem törekszik az atomfegyverek indítógombjának birtoklására, ám garantálnia kell, hogy harmadik ország akaratából nem használják a területén lévő nukleáris pusztítóeszközöket, hangsúlyozta, és leszögezte: országa továbbra is ragaszkodik az atomfegyvermentes státushoz. Kijev változatlan álláspontot képvisel a Független Államok Közösségének ügyében is; a FÁK központi szerveinek — amelyek megalakítását most aktívan készítik elő — nem hajlandó alávetni magát, mondotta az államfő. Az Interfaksz tudósítása szerint Kravcsuk a független Ukrajna megteremtésére képes konstruktív erők összefogására szólított fel, és úgy vélekedett, hogy nem célszerű népszavazást rendezni a parlament feloszlatásáról. A többpárti választások szerinte összetűzéseket okozhatnának az ukrán társadalomban. Kravcsuk fontosnak tartja, hogy felhagyjanak a nacionalista, soviniszta propagandával, „az oroszellenessség kártyájának” kijátszásával, a gazdasági stabilitás feltételei között pedig a rubelövezet elhagyását, az állami szektorra gyakorolt befolyás megerősítését, valamint a külgazdasági kapcsolatok liberalizálását nevezte meg. • P. Cs. Asszad meneszette helyettesét Rabin bízik a személyes találkozóban Tel Aviv-i tudósítónktól Az izraeli kormány a kétnapos újév után, szerdai rendkívüli ülésén tárgyalta meg a most befejeződött béketárgyalási forduló eredményeit, valamint Faruk A-Szaara szíriai külügyminiszter ENSZ-beli beszédét. Általános vélemény szerint tapasztalható némi haladás, de a miniszterek nem osztották Peresz külügyminiszter optimizmusát. Külpolitikai megfigyelők szerint Rabin arra a meggyőződésre jutott, hogy csak személyes találkozása Háfez Asszad szíriai elnökkel fogja kimozdítani a tárgyalásokat a zsákutcából. Erre azonban csak az amerikai elnökválasztás után kerülhet sor. Asszad egyébként menesztette az eddig a hadügyminiszteri posztot is betöltő első helyettesét, Musztafa Tlaszt, s helyette öccsét nevezte ki — adta hírül a jól értesült Háárec című izraeli lap arab forrásokra hivatkozva. Jeruzsálemben nagy érdeklődéssel fogadták a Tuniszból származó híradást, Tiasz volt ugyanis a szír „keményvonal” legmarkánsabb képviselője, aki nem egyszer tett antiszemita kijelentéseket. Izraeli megfigyelők szerint elmozdítása további indikáció arra, hogy a szíriai elnök felülvizsgálja eddigi, a békét illető álláspontját. • N. K.