Magyar Hírlap, 1992. október (25. évfolyam, 231-243. szám)

1992-10-01 / 231. szám

2 MAGYAR HÍRLAP Szerb fegyveresek várják a hazatérő horvátországi menekülteket Reuter------------------------------­Felfegyverzett ENSZ-békefenn­­tartók és szerb területvédelmi erők álltak készenlétben tegnap a kelet­horvátországi Tenja közeli határál­lomásnál, hogy megakadályozzák az összecsapásokat hazatérő horvát menekültekkel. Korábban a kéksisa­kosok óvtak attól, hogy a menekül­tek megpróbáljanak viszszatérni a szerbek által elfoglalt területeken lé­vő otthonaikba. Incidensekről lap­zártánkig nem érkezett jelentés. Egyelőre nem világos, hogy a mene­külők mennyire közelítették meg az elfoglalt övezetet. A harcokban mintegy 77 ezer horvát és magyar lakos kényszerült baranyai otthona elhagyására. Közülük sokan azzal vádolták az ENSZ-erőket, hogy kés­lekednek segíteni hazatelepülésük­ben, s úgy döntöttek, nem várnak to­vább, elindulnak. A békefenntartók, vérfürdőtől tartva megpróbálták ma­radásra bírni őket. A feszültség ko­rábban enyhült, mivel a szerbek azt hitték, hogy a „hazatérő menet” elha­lasztja útját. Bosznia-Hercegovinából tegnap több helyről is harcokat jelentettek. Szarajevóban viszonylagos nyuga­lom honolt. A boszniai főváros la­kói abban reménykednek, hogy az ENSZ felújítja segélyszállítmányait. Kedden egy amerikai kormánytiszt­viselő azt mondta, hogy esetleg még a hét vége előtt felújítják a lé­gihíd működését. A híd csaknem egy hónapja szakadt meg, amikor lelőttek egy olasz segélyszállító re­pülőgépet. Ám a jelek szerint a légi­­hidat működtető 19 ország addig nem hajlandó megváltoztatni a szál­lítások felfüggesztéséről hozott döntését, amíg a repülőgépek biz­tonságos útját a felek nem garantál­ják. Fenntartásaikat megerősítette a keddi incidens, amelynek során Horvátországban tüzet nyitottak két ENSZ-helikopterre. Pedig Szarajevó lakosainak egyre sürgetőbben szüksége lenne az éle­lemre. A felhalmozott készletek csaknem teljesen kimerültek, s a fő­városiak három napja víz és villany nélkül maradtak. A rádió is hozzájá­rult az ENSZ-ellenes hangulatkel­téshez, amikor azt jelentette, hogy az elektromosenergia-szolgáltatást azért nem lehet helyreállítani, mert a kéksapkások megtagadták a vezeté­kek helyreállításával próbálkozó szerelők védelmét. A Tanjug hírügynökség Hercego­vina délnyugati részén, közel a hor­vátországi Adria-parthoz, fellángoló harcokról számolt be. A belgrádi hírügynökség jelentése szerint a har­coló felek a Capljina és Stolac kö­zötti térségben kölcsönösen ágyú­kat, tankokat vetettek be. Tűzharcra került sor a Mostar és Nevesinje kö­zötti területen is. Kalinovik, Foca, Gorazde és Visegrad körzetében a szerb források szerint a muzulmán erők hiába próbálták meg visszafog­lalni az előző napokban elvesztett állásaikat. A Tanjug Bosanki Brod és Gradacac környékén is heves har­cokról tudósított. Ezek a meg nem erősített jelentések arra vallanak, hogy a szerbek még a tél beköszönte előtt megkísérlik megszilárdítani el­foglalt pozícióikat, biztosítani ellátá­si útvonalaikat. Ugyanakkor erősöd­tek a tűzszünethez fűzött remények, tekintettel arra, hogy a hét elején Alija Izetbegovic bosnyák elnök Cyrus Vance-szel és Lord Owennel, a nemzetközi Jugoszlávia-értekezlet társelnökeivel tartott megbeszélésén ideiglenes fegyvernyugvást ajánlott fel, majd Zágrábban találkozott Tudjman horvát elnökkel. Tudjman és Cosic szövetségi elnök jelenleg Genfben tartózkodnak. Ott van a boszniai szerbek vezére, Karadzic is. Helyettese még előző nap azt mondta újságíróknak, hogy Kara­dzic látogatásától „valami fontos várható”. MTI-------------------------------­A délszláv válsággal kapcsolatos több fontos találkozó színhelye szer­dán Genf­ Douglas Hurd brit kül­ügyminiszter Cyrus Vance-szel és Lord Owennel, a Jugoszlávia-konfe­­rencia társelnökeivel tárgyalt, miu­tán azok korábban Radovan Kara­­dziccsal, a boszniai szerbek vezető­jével találkoztak. Ezután társelnö­kök Franjo Tudjman horvát és Dob­­rica Cosic jugoszláv elnökkel ültek tárgyalóasztalhoz. Eckhardt ENSZ-szóvivő hangsú­lyozta: a megnövekedett diplomá­ciai aktivitás azt jelzi, hogy a rende­zés kérdésében valamiféle haladás mutatkozik. Douglas Hurd úgy véle­kedett: a növekvő nyomás valószí­nűleg normálisabb belgrádi politiká­hoz vezet a szomszédokkal szem­ben, és azt is eredményezi, hogy Ju­goszlávia visszatérhet a nemzetközi közösségbe. Háromnapos délszláv misszióján az ENSZ Gyermekalapja, az UNI­CEF küldöttségének sikerült meg­egyeznie a harcoló felekkel, hogy „gyermekek hete” elnevezéssel no­vember első hetére akciót hirdesse­nek: ennek keretében egyhetes tűz­szünetet biztosítanak a háború dúlta területeken , a gyermekekért. Nem mond le Collor de Mello brazil elnök — közölte az elnöki szóvivő. A brazil képviselőház kedden úgy döntött, hogy indítsák meg az államfő leváltási folyamatát. Fernando Collor de Mello elnököt egy kongresszusi vizsgálóbizottság bűnösnek találta abban, hogy több millió dol­lár személyes anyagi haszon fejében védelmet nyújtott egy korábbi közeli munkatársa törvény­­ellenes üzleti ügyeihez. A brazil alkotmány értelmében most hat hónapra felfüggesztik az ál­lamfőt hivatalából, s a végleges döntést a szenátus mondja ki. A brazil nagyvárosokban több százezernyi ember spontán karnevállal ünnepelte a döntést MTI külföldi képszerkesztőség Párizs hajlandó halasztani MTI---------------------------------­A francia kormány hajlandó hozzá­járulni ahhoz, hogy valamelyest el­halasszák az európai unió alapok­mányát jelentő maastrichti szerző­dés ratifikálását az Európai Közös­ség egyik vagy másik országában, de ez csak rövid halasztást jelenthet. Major brit miniszterelnök párizsi tárgyalása előtt a Quai d’Orsay szó­vivője azt mondta, hogy tisztában vannak a brit kormány nehézségei­vel a ratifikálás kérdésében, a brit parlament ellenállásával, s ezért já­rulnak hozzá az eredeti határidő megváltoztatásához. Haszbulatov békülékeny a kormánnyal szemben Kemény, de tisztességes kritikát Moszkvai tudósítónktól A parlamentnek nem szabad sa­rokba szorítania a miniszteri kabi­netet, nem szabad kormányválsá­got okoznia, magának az elnöknek kell lehetőséget adni, hogy végre­hajtsa az általa szükségesnek tar­tott változtatásokat, jelentette ki Ruszlan Haszbulatov a Mosz­­kovszkije Novosztyi tegnap megje­lent számában közölt interjújában. Az orosz legfelsőbb tanács elnöke, bár eddig gyakorta illette kemény kritikával Gajdar kabinetjének po­litikáját, most meglepően békülé­keny hangon beszélt a kormányról. Közgazdászként természetesen mindig kifejtette véleményét a gaz­daságpolitika bizonyos elemeiről, de sohasem igyekezett szembeállí­tani a parlamentet és a miniszterta­nácsot, hangoztatta, sőt, véleménye szerint ez a két szerv annyira összetartozik, mint egy érem két oldala. Ha romlik a szociális hely­zet, márpedig, sajnos romlik, és to­vább nő az elégedetlenség, elkép­zelhető, hogy lesznek kísérletek a mostani hatalom elsöprésére, véle­kedett, de akkor nemcsak az elnö­köt, hanem a parlamentet is meg­buktatják, és az egyszersmind az Orosz Föderáció végét is jelenti, mondotta. Éppen ezért a legfelsőbb tanács vezetője úgy tartja, hogy most együtt kell működnie az el­nöknek és a parlamentnek, a kor­mánynak és a parlementnek, igaz, ez nem zárja ki a kemény, de tisz­tességes kritikát. A diktátor hajlamairól ismert és demokrata körökben egyre kevésbé népszerű Haszbulatov szokatlan módon maga ajánlotta föl az interjút a Moszkovszkije Novosztyinak, és a hetilap azt csak saját kommentárja kíséretében volt hajlandó közölni. A terjedelmes beszélgetést követő cikk azt a feltételezést hangoztatja, hogy a politikus nem véletlenül, hanem talán politikai jövőjének bebiztosítá­sa érdekében tanúsít most viszony­lagos hajlandóságot a kormány iránt. Sokan azon a véleményen vannak, hogy Gajdar reformkabinet­jének küldetése véget ért, és Hasz­bulatov állítólag már korábban is szívesen állt volna a kormány élére. Most, hogy a Polgári Szövetség ed­dig háttérben lévő, ám az ipar veze­tőinek feltétlen támogatására számí­tó vezérei aktivizálódtak, és a parla­menti elnök igencsak hajlamos kö­zeledni hozzájuk, szövetségük na­gyon is hatékony és kölcsönösen előnyös lehet, véli a Moszkovszkije Novosztyi kommentárja. • P. Cs. Amerikai—„visegrádi” szabadkereskedelem? (MTI) Az amerikai kormány dol­gozik a javaslaton, amelyben sza­badkereskedelmi egyezmény megkötésére tesz javaslatot Len­gyelországnak, Magyarországnak és Csehszlovákiának — jelentette ki kedden a törvényhozásban az illetékes külügyminiszter-helyet­tes. Thomas Niles-nak az idősze­rű európai kérdésekről szóló meghallgatásán merült fel ismét a javaslat, amelyről a közelmúltban Bush amerikai elnök tett említést. Az elgondolást a három főváros­ban érdeklődéssel és elismeréssel fogadták, de szakkörökben rámu­tattak: a visegrádiaknak az EK- val kötött társulási egyezménye aligha tehet lehetővé ilyen egyez­ményt harmadik országgal — még kevésbé remélt teljes jogú tagságuk. Jim Leach, republiká­nus képviselő feltárta a javaslat valószínű hátterét: mint mondot­ta, a tervezett egyezmények „na­gyon érdekes” módot adnának ar­ra, hogy az Egyesült Államok át­lépjen az Egyesült Európa által emelt akadályokon. Ro Te Vu óvatos kérése (MTI) Kína és Dél-Korea képvi­selői beruházásvédelmi, kereske­delmi és műszaki-tudományos együttműködési egyezményt ír­tak alá szerdán Ro Te Vu dél­koreai elnök négynapos hivata­los látogatásának záróakkordja­ként. Ro igen óvatos formában vetette fel kínai tárgyalópartne­rei előtt: Kína eredményesen nyomást gyakorolhatna Észak- Világhíradó Koreára annak érdekében, hogy tárja fel gyanús nukleáris fej­lesztési programjának titkait, te­gye lehetővé dél-koreai szakér­tők helyszíni inspekcióit atomlé­tesítményeiben, és legyen nyitot­tabb az újraegyesítés kérdésé­ben. A kínai vezetők még óvato­sabb válasza közelebbről meg nem határozott segítséget ígért az újraegyesítés folyamatához és közvetítést a nukleáris ellenőrzé­sek ügyében, de a kínai vezetők óvták attól Dél-Koreát és más országokat, hogy nyomást gya­koroljanak Phenjanra, helyette inkább türelmes tárgyalásokat javasoltak. Mégis aláírják a békeszerződést? (MTI) A korábbi értesülésekkel ellentétben csütörtökön mégis Rómába utazik Afonso Dhlaka­­ma, a Mozambiki Nemzeti El­lenállás (RENAMO) vezetője, hogy Joaquim Chissano államfő­vel aláírja a 16 éve folyó polgár­­háború végét jelentő békeszerző­dést — jelentette szerdán a dél­afrikai rádió. Öldöklés az élelmiszersegélyért (MTI) Legkevesebb 25 ember életét vesztette és 45 megsérült a Szomália déli részén fekvő Ba­­raawe kikötőjében hétfő óta fo­lyó összecsapásokban. Az ITAR-TASSZ szerdai jelentése szerint az összetűzések az éhe­zők megsegítésére érkezett ENSZ-élelmiszersegély meg­szerzése miatt törtek ki. Mint azt a helyi rádió közölte, egy fegy­veres csoport elkezdte a Nem­zetközi Vöröskereszt hajóján előző este érkezett humanitárius segély kirakodását, amikor egy másik csoport, amely szintén igényt tartott a szállítmányra, megpróbálta ebben megakadá­lyozni, s a vita fegyveres össze­tűzéssé fajult. Baltás merénylőt lőttek agyon Jeruzsálemben (MH) Tegnap délután a kelet-je­­ruzsálemi autóbuszállomáson egy arab fiatalember baltával tá­madt egy ott várakozó izraeli ka­tonára. A tisztnek sikerült kitér­nie az ütés elől, majd agyonlőtte a merénylőt, amikor az konyha­késsel támadt rá. A hadsereg szóvivője megdicsérte a tisztet. Az utasítások szerint egyébként a hadsereg tagjai csak fegyvere­sen közlekedhetnek a megszállt területek azon pontjain, ahol az utóbbi időben felerősödött a ter­roristatevékenység. Iráni fegyverek — szír közvetítéssel (MNH) Szírián keresztül Iránból származnak azok a tankelhárító rakéták, amelyeket a libanoni Hezbollah használt keddi támadá­sa során — így kommentálták iz­raeli katonai körök azt a tényt, hogy a szélsőséges libanoni síita szervezet nagy mennyiségű mo­dern fegyverrel rendelkezik. A Davar című lap szerint az izraeli hadsereg figyelmeztette a Hezbol­­lahot: erélyesen fellépnek ellene, ha nem hagy fel a támadásokkal. ­ „Újra leereszkedik a vasfüggöny” Londoni tudósítónktól Ezzel a címmel közölt tanulmányt a The Independent szerdai számában az ismert Kelet-Európa-szakértő, Jo­nathan Eyal. Attól tart, hogy Európá­ban új zónásodási folyamat indult meg és a kommunizmus alól nemrég felszabadult országok a perifériára szorulhatnak. 1989 óta számtalan fó­rumon hangzott el ismételten Kelet- Európa „integrálásának” fontossága, de a valóság az, hogy a Nyugat túl­ságosan el van foglalva a saját bajai­val. A Nyugat egyik tévedése volt, hogy azt hitte: csak Kelet-Európában hoz nagy változásokat a hidegháború befejezése. De ha ez az olvadás el­tüntette a Varsói Szerződést, kikezd­heti a NATO-t is, és ha megszűnt a KGST, változásra kényszerül a Kö­zös Piac is. Az új sceleti európai vezetők ren­geteg fényképezkedési alkalomhoz jutottak, beszédeket mondhattak és társulást ajánlottak nekik innen is, onnan is, de a Nyugat sohasem felej­tette el figyelmeztetni őket: a beolva­dás folyamata nem lesz gyors. A leg­­reménytkeltőbb gazdasági fejlődés­sel rendelkező országok: Lengyelor­szág, Csehszlovákia és Magyaror­szág ígéretet kaptak, hogy kellő át­alakítások sikeres végrehajtása ese­tén az ezredfordulóra talán bekerül­hetnek az Európai Közösségbe. Jo­nathan Eyal szerint az ajánlat veszé­lyeket rejt. Ugyanis ehhez az említett országoknak meg kellene kettőzniük a nemzeti terméküket a század vé­géig. Mivel azonban a tőkeállomá­nyuk nagy része használhatatlan, legalább évi százmilliárd dollár kül­ső befektetésre lenne szükségük. És ez sehogysem sikerül. Hiszen a tava­lyi legsikeresebb tőkecsábító, Ma­gyarország is csak valamivel több mint másfél milliárd dollárt tud fel­mutatni. Tekintettel arra, hogy nem lehet nagyon válogatós, a kelet-euró­pai trió végül elfogadott olyan társu­lási feltételeket, amelyek bízvást ne­vezhetők protekcionistának az EK részéről. A mezőgazdasági termékek tűn­nek az elhelyezhetőbbeknek, hiszen Lengyelország gabonatermésénél Európában csak Franciaországé na­gyobb, és a lengyelek annyi burgo­nyát termelnek, mint az EK-orszá­­gok együttesen, Magyarország pedig kiváló hústermelő. De az EK, amely a költségvetése felét mezőgazdasági célokra használja fel, egyáltalán nem Lesz­jagefigydlti a kelet-rópia ol­­­csóbb agrártermékeket. A cikkíró szerint a demokratikus Kelet-Európa számára azonnali segítséget kell nyúj­tani, amelynek a legjobb módja a Kö­zös Piac megnyitása lenne, elvégre a Marshall-tervnek sem a jótékonyság volt a célja, hanem a szabadkereske­delem elősegítése. Mégis, amikor Jacques Attali az Európai Bank részé­ről hasonló tervet terjesztett elő a múlt hónapban, a válasz udvarias elutasítás volt. Eyal azzal zárja cikkét, hogy e térség elhanyagolása kétszer vezetett háborúhoz ebben az évszázadban, te­hát akik ma Európa új szerkezetének a kiépítéséről prédikálnak, ezt nem té­veszthetik szem elől. " Sárközi Mátyás KÜLFÖLD 1992. október 1., csütörtök Késik a cseh-szlovák szétválás napja Prágai tudósítónktól Ezekben a napokban telik le a csehszlovák szövetségi kormány száz napja, amelyet nem kevés megfigyelő szerint még ugyan­ennyi követ a testület teljes meg­szűnéséig. Erről az időtartamról túl sokat nem érdemes beszélni, tekintve, hogy a kormány lénye­gében önmaga felszámolásán dol­gozott, érdemes viszont megemlé­kezni szeptember 30-dikáról. Ez volt ugyanis a határidő, amelyet a júniusi választások két győztese, a cseh Polgári Demokratikus Párt és a szlovák Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalom kijelölt az ál­lamjogi helyzet végső tisztázásá­nak napjaként. Sokan azt hitték, ez lesz Cseh­szlovákia megszűnésének napja, később azonban kiderült, hogy csak a búcsú módozatairól kell ed­dig a napig döntést hoznia a szö­vetségi parlamentnek — ám ez sem történt meg, mert az ellenzék egyre keményebben támadta Klaust és Meciart, hogy ketten akarják eldönteni az ország jövő­jét. Az időrend először akkor bo­rult fel, amikor az ellenzék ke­resztülvitte, hogy külön üléssza­kon vitázzanak róla, jogos-e a szétválás. Ez az időhúzás már be­hozhatatlan hátrányt jelentett, de ez mindegy is, az ellenzék ugyan­is arra készül, hogy leszavazza a Klaus a Meciar koalíció szétválási alkotmánytervezetét. S ehhez meg is van az ereje, mivel a döntéshez háromötödös többség kell. Az oppozíció fő kifogása, hogy Klausék ki akarják kerülni a nép­szavazást, azon ugyanis kiderülne, hogy programjuk egyáltalán nem olyan népszerű, mint állítják — és ezért akár új választások kiírása is indokolt lenne. Miután azonban az alkotmányt az előző kormányzat két éve alatt sem sikerült megreformálni, ezért — Európában ritkaságszámba me­nően — annak népszavazásellenes cikkelye maradt érvényben, így csakis a parlament kezdeményez­het népszavazást, ezt pedig könnyedén ki tudja védeni a kor­mánykoalíció. Ezért — bár való­színűleg igaza van az ellenzéknek, amikor követeli a referendumot — arra aligha kerül sor. Viszont, ha az ellenzék nem szavazza meg az alkotmánymódosítást a szétválás­ról, annak továbbra is csak népsza­vazással lehet érvényt szerezni. Bár még igen sok variáció marad a cseh—szlovák belviszály fokozá­sára, az a legvalószínűbb, hogy a tervezett szétválás késedelmet szenved, és végül mégsem 1993. január 1 -je lesz a két új köztársa­ság önálló életének első napja. Ny. P. Vladimír Meciarnak nem tetszenek a csehszlovák—német alapszerződés egyes pontjai Berlini tudósítónktól Meciar szlovák miniszterelnök külpolitikájával foglalkozik a ber­lini Der Tagesspiegel egyik szerdai cikke. Alighogy megszületett — hosszas vajúdás után — a német— csehszlovák jószomszédi szerző­dés, Meciar máris jelentkezett az­zal az óhajjal, hogy Szlovákia füg­getlenné válása után újra akarja tárgyalni az egyezmény egyes pontjait, amelyeket nem tart elő­nyösnek a szlovákok szempontjá­ból — írja a lap. A bonni kormány ezt a törekvést ugyan már hivatalo­san visszautasította, ám Meciar váltig állítja: ez nem „pusztán a né­met kormányszóvivő álláspontját tükrözi”, és ő már megtalálta a bonni kormány azon tagjait, akik hajlandóak vele tárgyalni az esetle­ges módosításokról. A cikkíró szerint Meciar megle­pő kijelentéseinek valódi oka, hogy azokat a miniszterelnök „külpoliti­kai ütésnek” szánta. Bratislava és Budapest között nézeteltérések van­nak a Szlovákiában élő magyar ki­sebbség és a bősi erőmű miatt, s Meciar elérkezettnek látta az időt, hogy egy lehetséges Budapest— Prága tengely ellensúlyozása érde­kében lépéseket tegyen — írja az újság. MTI ------------------------------­Szlovákia függetlensége után a csehszlovák szövetségi állam által megkötött valamennyi szerződést és egyéb megállapodást átvesz, így a Németországgal februárban kötött szerződést is. Ezt közölte az ADN hírügynökség szerint Milan Knazko szlovák külügyminiszter kedden a csehszlovák televízióban. • F. É. Az RMDSZ is részt venne a bukaresti koalíciós kormányban Bukaresti tudósítónktól Bár már sejthető, még mindig nem ismeretes a vasárnapi parla­menti és elnökválasztás végered­ménye, két megyéből és Bukarest­ből ugyanis még nem érkeztek be az adatok. Ez azonban nem zavar­ja a parlamentbe már biztosan be­került pártok vezetőit abban, hogy megalakítsák az új kormányt. Ter­mészetesen egyelőre csak papíron, mert a valóságban jóval nehezebb, szinte lehetetlen lesz. A Ion Iliescut támogató pártok máris benyújtották a számlát. A Nagy-Románia Párt elnöke, Corne­­liu Vadim Tudor — ahhoz képest, hogy szervezete alig szerezte meg a három százalékot — egyáltalán rtem ajondíjató szemes­ynek. Töbr 5 bek k­özött a belügyminiszteri tár­cát követeli magának, arra hivat­kozva, hogy az országban botrá­nyos méreteket öltött a csalás, a korrupció, a bűnözés. Szükséges­nek tartja egy románellenes tevé­kenység kivizsgálásával foglalkozó főigazgatóság felállítását is, amely­nek vezetője úgyszintén pártjából kerülne ki. Talán mondani sem kell, hogy a fő vádlottak a magyar nemzetiségűek lennének. A műve­lődési minisztérium élére is saját emberét akarja állítani. A Román Nemzeti Egységpárt is a belügyminiszteri tárca várományo­sának tartja magát, hasonlóképpen pályázik a kultúra irányítására, és ké­ri a honvédelmi minisztérium veze­tőjének tisztségét is. Pedig teljesen nyilvánvaló, hogy a legfőbb minisz­teri tárcákat a jövendő kormány fő politikai ereje, a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front akarja kisajátítani. Hármas érdek-összeüt­közés várható tehát, és nehéz elkép­zelni, hogy a felek bármelyike is en­gedne követeléseiből. Amint Domo­kos Géza több alkalommal is hang­súlyozta, a koalíciós kormányban részt vállalna az RMDSZ is. Azt sem titkolta, hogy pártjának képviselői m­inirtori tisztségeket de’ betöl­tené­nek. Rámutatod, az RMDSZ parla­menti csoportja bebizonyította: fel­készült, képzett szakemberekkel ren­delkezik, akik mindenekelőtt az or­szág érdekeit tartják szem előtt. Do­mokos Géza elképzelése szerint párt­ja mindenekelőtt a gazdasági minisz­tériumok élére adhat minisztereket, de vállalkozna az igazságügyminisz­ter funkciójának ellátására is. • B.T. Kravcsuk elfogadta Fokin lemondását Korai lenne a többpárti választás Moszkvai tudósítónktól Az ukrán államfő elfogadta a mi­niszterelnök lemondását. Leonyid Kravcsuk tegnap Kijevben a legfel­sőbb tanács ülésén közölte: Vitold Fokin nyugdíjba készül. Döntését a tevékenységét ért heves kritikával és azzal indokolta, hogy nem akarja to­vább élezni a társadalmi-politikai helyzetet az országban. Kravcsuk ugyanakkor felkérte a leköszönő mi­niszterelnököt, hogy az új kabinet megalakításáig maradjon tisztében, a honatyákat pedig felszólította, vitas­sák meg az új kormányfőjelölt sze­mélyét. Fokin lemondása miatt elmaradt az Ukrajna társadalmi-gazdasági helyzetéről szóló miniszterelnöki beszámoló, az államfő viszont teg­nap a honatyák elé állt. Kijev nem törekszik az atomfegyverek indító­gombjának birtoklására, ám garan­tálnia kell, hogy harmadik ország akaratából nem használják a terüle­tén lévő nukleáris pusztítóeszközö­ket, hangsúlyozta, és leszögezte: or­szága továbbra is ragaszkodik az atomfegyvermentes státushoz. Kijev változatlan álláspontot képvisel a Független Államok Kö­zösségének ügyében is; a FÁK köz­ponti szerveinek — amelyek meg­alakítását most aktívan készítik elő — nem hajlandó alávetni magát, mondotta az államfő. Az Interfaksz tudósítása szerint Kravcsuk a füg­getlen Ukrajna megteremtésére ké­pes konstruktív erők összefogására szólított fel, és úgy vélekedett, hogy nem célszerű népszavazást rendezni a parlament feloszlatásáról. A több­párti választások szerinte összetűzé­seket okozhatnának az ukrán társa­dalomban. Kravcsuk fontosnak tartja, hogy felhagyjanak a nacionalista, sovi­niszta propagandával, „az oroszel­­lenessség kártyájának” kijátszásá­val, a gazdasági stabilitás feltételei között pedig a rubelövezet elhagyá­sát, az állami szektorra gyakorolt befolyás megerősítését, valamint a külgazdasági kapcsolatok liberali­zálását nevezte meg. • P. Cs. Asszad meneszette helyettesét Rabin bízik a személyes találkozóban Tel Aviv-i tudósítónktól Az izraeli kormány a kétnapos újév után, szerdai rendkívüli ülé­sén tárgyalta meg a most befejező­dött béketárgyalási forduló ered­ményeit, valamint Faruk A-Szaara szíriai külügyminiszter ENSZ-beli beszédét. Általános vélemény sze­rint tapasztalható némi haladás, de a miniszterek nem osztották Peresz külügyminiszter optimizmusát. Külpolitikai megfigyelők szerint Rabin arra a meggyőződésre jutott, hogy csak személyes találkozása Há­­fez Asszad szíriai elnökkel fogja ki­mozdítani a tárgyalásokat a zsákut­cából. Erre azonban csak az amerikai elnökválasztás után kerülhet sor. Asszad egyébként menesztette az eddig a hadügyminiszteri posz­tot is betöltő első helyettesét, Musztafa Tlaszt, s helyette öccsét nevezte ki — adta hírül a jól érte­sült Háárec című izraeli lap arab forrásokra hivatkozva. Jeruzsálem­ben nagy érdeklődéssel fogadták a Tuniszból származó híradást, Tiasz volt ugyanis a szír „keményvonal” legmarkánsabb képviselője, aki nem egyszer tett antiszemita kije­lentéseket. Izraeli megfigyelők szerint elmozdítása további indiká­ció arra, hogy a szíriai elnök felül­vizsgálja eddigi, a békét illető ál­láspontját. • N. K.

Next