Magyar Hírlap, 1992. október (25. évfolyam, 244-256. szám)

1992-10-19 / 246. szám

10 MAGYAR HÍRLAP Valutatulajdonosok figyelmébe! Az angol font újabb veszteségei Az elmúlt héten stabilan tartotta magát az amerikai dollár az 1,44—1,49 márka, 120—121 JPY értékek között. A hét elején Alan Greenspan, a FED elnökének nyi­latkozata tartotta lázban a deviza­piacokat, aki közölte, a központi bank az elnökválasztástól teljesen függetlenül, a gazdaság érdekeit szem előtt tartva alakítja monetáris politikáját. Sokan ebből arra követ­keztettek, hogy küszöbön áll az újabb kamatcsökkentés, dollárela­dásokba kezdtek, annak értéke esett. Szintén a dollárt gyengítő té­nyező volt az Irakban fogva tartott amerikai állampolgár szabadon en­gedése, akik korábban a feszültség fokozódására számítva dollárt vásá­roltak, most eladásaikkal növelték annak kínálatát. Fokozott várako­zás előzte meg az e heti amerikai gazdasági adatokat, amelyektől azt remélték, döntőek lehetnek arra nézve, lesz kamatcsökkentés vagy sem, azonban a mutatók nem tük­röztek túlzottan kedvezőtlen képet, maradt a bizonytalanság. A kiske­reskedelmi eladások és a termelői árak a várakozásoknak megfelelően 0,3 százalékkal emelkedtek, míg a fogyasztói áraknál a várt 0,3 száza­lékkal szemben csak 0,2 százalékos volt az emelkedés. Az M2 pénz­mennyiségi mutató 8 milliárd dol­lárral mutatott magasabb értéket az ezt megelőzőnél. A legfrissebb heti munkanélküliségi adat kedvezőb­ben alakult az előrejelzettnél. Az Egyesült Államok külkereskedelmi deficitje a várt 7,4 milliárddal szemben 9 milliárd dollárnyi volt augusztusban, ezen belül az export 5 éve a legnagyobb mértékű, 6,1 százalékos, az import 1,3 száza­lékos visszaesést tükrözött, ami a gazdaság további gyengélkedésére utal. Ez az adat azonban azt is je­lenti, hogy nemcsak az amerikai, de az egész világgazdaságban hasonló tendenciák dominálnak. Szeptem­berben az ipari termelés a várt 0,3 százalékkal szemben 0,2 százalék­kal esett vissza, a kapacitás kihasz­nálás 78,4 százalékos volt. Újabb veszteségeket volt kény­telen elkönyvelni magának az an­gol font, miután újabb és újabb kedvezőtlen gazdasági adatok lát­tak napvilágot. Csökken a terme­lés, a munkanélküliség már 10,1 százalékos. Pénteken az angol központi bank 9 százalékról 8 százalékra csökkentette pénzpiaci hitelkamatait, ezt követően a ke­reskedelmi bankok is 1 százalé­kos alapkamat-csökkentést jelen­tettek be. A font értéke 2,43 már­káig zuhant. A héten feléledtek az újabb né­met kamatcsökkentést célzó talál­gatások, a Bundesbank csütörtöki tanácsülésén azonban nem változ­tatott politikáján. Német részről azt hangoztatják, hogy a márkakama­tok már a megfelelő szinteken áll­nak, az európai monetáris rendszer (EMS) problémáin egy újabb átér­tékelés segíthetne. A német központi bank döntése ismét az európai devizák, főleg a márka és a dollár közötti szélesedő hozamkülönbségekre terelte a fi­gyelmet, bár a lassuló, stagnáló eu­rópai gazdaságok további kamat­­csökkentéseket fognak kiváltani a közeljövőben. Ahogy közeledik november 3-a, az amerikai elnökválasztás napja, úgy fokozódnak a találgatások a győztes személyének a dollár árfo­lyamára gyakorolt hatására. Ha Bill Clinton nyer, amire igen komolyak az esélyei, a dollár értéke emelkedni fog, azt remélik ugyanis az elnökje­lölttől, hogy hathatós intézkedések­kel fogja segíteni a gazdaságot. Amennyiben Bush kerekedik felül, a dollár gyengülni fog, mert a jelenlegi elnököt nem igazán tartják alkalmas­nak a gazdasági bajok orvoslására. Ezen a héten várhatóan nem lesznek jelentős árfolyamváltozá­sok, a dollár értéke előreláthatól­­­ag 1,44—1,40 márka között fog ingadozni. A forint árfolyama Bécsben nem változott, az osztrák bankok 12,6 schilling körül jegyeznek 100 fo­rintot. Szatmári Sándor Kereskedelmi Bank Rt. arbitrázsosztály Európában a vadászati jog általában a földtulajdonhoz kötődik Vad- és erdővédelmi törvényvariációk A kárpótlás, a privatizáció, a szövetkezetek átalakulása gyöke­resen átalakítja a tulajdonviszo­nyokat. A még ki nem alakult tu­lajdoni formák szerint szükséges a vadászati jog lehetséges változata­it is kidolgozni. A vadászatot az Európai Közösség tagállamainak többségében önálló törvény szabá­lyozza. Lovászy Csabától, az FM helyettes államtitkárától a készülő vadászati törvénytervezetről ér­deklődtünk. A vadászati jog hasznosítására jelenleg két változat szerepel az FM előterjesztésében 2*, tudtuk meg Lovászy Csabától. Az egyik változat továbbra is fenntartaná az állam vadászati jogának tulajdonát, míg a másik változat teljesen új alapokra helyezné, vagyis a vadá­szati jog a földtulajdonhoz kötőd­ne. Ennek már vannak hagyomá­nyai. Magyarországon az első ön­álló, 1872. évi törvény szerint a vadászati jog a földtulajdontól el­választhatatlan volt. Az 1883-as törvény a minimális vadászterület nagyságát 200 kataszteri holdban határozta meg. Az 1945. évi ren­delet a vadászat jogát elválasztotta a földtulajdontól, s gyakorlását az államra bízta. Az állam kizáróla­gos tulajdonává vált a szabadon élő vad is. Jelenleg a vadászat törvényi szintű szabályozását az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló, módo­sított 1961. évi VII. törvény IX. fejezete tartalmazza. A törvény keretjelleggel szabályozza a vadá­szati jog állami hasznosítását, s a vadászati jog néhány tulajdont érintő főbb szabályát. Már a nyolcvanas években felmerült az új, önálló törvényi szabályozás szükségessége. Az első tervezetek lényegében nem változtattak az 1945-től fenn­álló rendszeren, miszerint a termé­szetben élő vad az állam tulajdo­nában van, a vadászati jog az álla­mot illeti meg, s hasznosításáról a minisztérium dönt. Az 1989-es tervezet már felvetette az állami szervek és a vadásztársaságok, mint a vadászatra jogosultak köré­nek kiterjesztését a mezőgazdasági szövetkezetekre, valamint a vad­­gazdálkodást, mező- és erdőgazda­sági tevékenységet folytató gazda­sági társaságokra. A rendszervál­tás miatt azonban ez a törvényter­vezet már nem kerülhetett kor­mányzati előterjesztésre, jogi kor­szerűsítése a miniszteri rendelet deregulációs módosításával tör­tént. Az egyesülési jogról szóló törvénnyel összhangban, az állam­polgárok kötelező vadásztársasági tagság nélkül is vadászhatnak. Az eltelt időszakban meg is növeke­dett a vadászok száma, de vadá­szati lehetőségük csekély, mert a területes vadásztársaságokba való bejutásuk korlátozott. Megjegy­zendő, európai összehasonlításban, Magyarországon a vadászok né­pességen belüli aránya 5,7 ezrelék, melyből 3 ezrelék a területes va­dásztársasági tagok aránya. Egyes észak-európai államokban ez az arány meghaladja a 40-50 ezrelé­ket is. Jelenleg az erdőgazdaságok, ál­lami gazdaságok és egyéb állami szervezetek az ország területének 18 százalékán, 1.625.000 hektáron gyakorolják a vadászati jogot. Az állam vadászati jogát 7.600.000 hektáron adja haszonbérbe, mint­egy 70 vadásztársaság részére. A minisztériumban kidolgozott változatok közül az egyik fenntar­taná az állam vadászati jogának tulajdonát. A földművelésügyi mi­niszter határozná meg azt a szer­vezetet, amely hasznosításra jogo­sult. Nem lenne azonban haszon­bérbe adható az állami kezelésre kijelölt vadászterületek vadászati joga. A miniszter által meghatáro­zott területek bérbeadói a földmű­velésügyi hivatalok lennének. Ha­szonbérlők lehetnek a belföldi vadgazdálkodási tevékenységre jo­gosított természetes és jogi szemé­lyek. A bérlők pályázat keretében nyerhetnék el a vadászati jogot. Lovászy Csaba vélekedése sze­rint ennek a változatnak előnye, hogy a vadászati jog állami mono­póliumának fenntartásával a vad­­gazdálkodás hatósági, szakmai el­lenőrzése egyszerűbb lenne. Hát­ránya ugyanakkor, hogy a földtu­lajdonos nem érdekelt a vadvéde­lemben, a vadállomány megőrzé­sében, a mező-, erdő- és vadgaz­dálkodás közötti harmónia nehe­zen képzelhető el. A másik változat szerint a vadá­szati jog tulajdona a földtulajdon­hoz kötődne. Azaz saját jogán gyakorolhatná a földtulajdonos a vadászatot, ha összefüggő földtu­­ljjdona a 4000 hektárt eléri, s al­kalmas földterülete a vadgazdálko­dásra. A vadászati jog földtulaj­­­donhoz kötődése azonban nem je­lenti azt, hogy a tulajdonosnak a vadászati jogot korlátozás nélkül lehet gyakorolni. A földtulajdon­hoz kötött vadászati jog esetén a 100 százalékos állami tulajdonban maradó biológiai erdővagyon a nagyvad, a többségi állami tulaj­donban maradó mezőgazdasági földterületek pedig az apróvad vé­delmét biztosíthatják. A tulajdoni struktúrák átalakulá­sára tekintettel feltételezhető, hogy a haszonbérbeadás lesz a vadászati jog jellemző hasznosítási formája. Ennek a változatnak az előnye — mutatott rá a helyettes államtitkár —, hogy megvalósítható az egysé­ges élőhelygazdálkodás, a mező- és erdőgazdálkodás érdekei össz­hangjának megteremtésére na­gyobb lehetőség nyílik. A kár meg­előzésében és elhárításában a tulaj­donos érdekeltté válik, s lehetősé­ge nyílik az alternatív földhaszno­sításra. A földtulajdonos a vadállo­mány tartós fennmaradásában hosszú távon érdekelt. A változat hátránya, hogy az állami beavatko­zás lehetősége a vadgazdálkodás folyamatába korlátozott, nem lehet előre látni, hogy a tulajdonosok milyen módon élnek a rájuk bízott lehetőséggel. Ezért a törvény szi­gorúbb szankciókat igényel a vad­állomány védelme érdekében. Pogány Sára GAZDASÁG A kamatlábcsökkentés politikai bizonytalanságra utal John Major pozíciója meginoghat Egy százalékkal csökkentjük a jegybanki alapkamatot — jelentet­te be váratlanul még pénteken az angol pénzügyminiszter. Az Euró­pai Közösségben legalacsonyabb szintre, 8 százalékra, szállítva le azt. A gazdasági elemzők szerint a kamatláb csökkentése a „fekete­szerda” óta aktuális. A font szeptember 16-án esett ki az európai árfolyam-mechaniz­musból. Ezt azonban csak egy ké­sőbbi időpontban — például a jövő hónapban — látták volna indokolt­nak. Hiszen egyszázalékos alapka­mat-csökkentés történt már szep­tember 22-én, és a további kiigazí­tás nem látszott sürgősnek. Az an­gol pénzügyminiszter ugyanis még a múlt hét elején is úgy nyilatko­zott, hogy egyelőre nem nyúlnak a kamatlábhoz. Ezért az angol gazdasági veze­tőség nem tudja most elkerülni a vádat: politikai megfontolások, nem pedig a gazdasági szükségsze­rűség irányítja a monetáris politi­kát. A múlt hét során erőteljes tá­madások kereszttüzébe került a kormány, bejelentvén: az 50 angol állami szénbánya közül 31-et ha­marosan bezárnak. Ez a döntés 31 ezer emberrel toldaná meg a mun­kanélküliek amúgy is népes és nö­vekvő seregét. (Tavaly augusztus óta havonta átlagosan 32 ezren vesztik el állásukat.) Az ipari ter­melés is egyre zuhan, így nem cso­da, hogy a döntést minden oldalról támadják: a munkáspárt a világos dolgozói érdekek védelmében, a konzervatívok pedig a gazdasági recesszió mélyülésétől, a vállalko­zói kilátások ellehetetlenülésétől tartva. A nyugtalanságot fokozza, hogy a tervek szerint a jövő hónap­ban jelenti be a kormány a közki­adások nagymértékű csökkentését, amely a legérzékenyebb érdekeket — az építő- és hadiipart — sértik. A válságot olyan súlyosnak te­kintik a szigetországban, hogy már John Major pozíciójának megingá­sáról beszélnek. Azt pedig már mindenki megszokta, hogy a pénz­ügyminiszter lemondását követe­lik, hiszen Norman Lamont kapko­dó intézkedéseivel csúnyán lesze­repelt a „feketeszerdán”. Egy nap alatt kétszer is megemelte a kamat­lábat (előbb­i()-ről 12, majd 15 százalékra), majd mindkét intézke­dést visszavonta, és „bedobta a tö­rülközőt” bejelentve: a font nem tartozik többé az európai árfolyam­­mechanizmusba (ERM). Az elemzők éppen ezért rámutat­nak: a politikai reflexek diktálhatták, hogy a vártnál korábban hozzányúlt a kormány a kamatlábhoz. Nem mintha a lépés önmagában helytelen volna. A jelenlegi 8 százalékos alap­kamat olyan mértékű lazítást jelent a monetáris politikán, amellyel teljes mértékben kompenzálódott a koráb­bi, német ihletésű monetáris szigor. A vállalkozók — különösképpen a nagyvállalatok és az ingatlanpiac résztvevői — a lépés hatására fellé­legeztek, hiszen régóta vártak erre. De a vállalkozói és fogyasztói kö­rökben érződő kóros bizonytalanság erősen kétségbe vonja, hogy a ka­matláb-kiigazítás élénkítési pályára segíti a gazdaságot. Ráadásul a kormány nem kezel­te a vele szembeni bizalmatlanság fő okát. Sőt, sokan igazolva látják: az ERM-tagság megszűnésével ke­letkezett gazdaságpolitikai vákuu­mot nem következetesen átgondolt gazdaságstratégia, hanem egyfajta válságmenedzselés váltja fel. Mi több, most eljátszotta az utolsó kártyáját, és a jövő hónapban, ami­kor a közkiadás-csökkentő csomag tárgyalása kerül napirendre, nem lesz mivel nyugtatni a kedélyeket. • Czelnai Éva Szonda Ipsos gazdaságiközhangulat-mérce Hogyan alakultak a jövedelmek? A Szonda Ipsos a Magyar Hitel Bank közre­működésével 1992 szeptemberében közvéle­mény-kutatást végzett 1000 személy körében, akik a 14 évesnél idősebb korú lakosságot rep­rezentálják. A korábbiakban az adatgyűjtés a felnőtt népességre terjedt ki, ezért a régebbi adatokkal való összehasonlítás érdekében most is csak annak a 935 személynek a válaszait is­mertetjük, akik 18 évesek vagy idősebbek. Mint az első oldalon lévő grafikonon is látható, szeptemberben 9000 forint egy főre jutó havi jövedelemben jelölték meg a válaszolók a létminimum határát. Budapesten lényegesen töb­bet, 11000 forintot tartanak szükségesnek az em­berek a létfenntartáshoz, mint vidéken (városok: 8500, községek: 8300 Ft). Míg a felsőfokú vég­zettségűek szerint 10900 forint kell ahhoz, hogy egy ember manapság épp hogy megéljen, az érettségizettek véleménye szerint 9300, az alacso­nyabb képzettségűek szerint pedig 8400 forint is elegendő. A lakosság legkisebb jövedelmű egyö­töde szerint 6500, legmagasabb jövedelmű egyö­töde szerint pedig 10 100 forint a létminimum. Az átlagos szintű megélhetéshez családta­gonként 14400 forintnyi bevételre kell szert tenni az összes válaszadó véleményét figyelem­be véve. Ha csak a fővárosban élőket tekintjük, 17600, ha pedig a vidékieket, akkor 13500 fo­rint ez az összeg. Mintegy 2000 forintnyi kü­lönbség van az alap-, a közép- és a felsőszintű képzettségűek által közölt jövedelemhatárok között. Az alacsony jövedelműek 10400, a kö­zepes jövedelműek 14500, a magas jövedel­műek pedig 18500 forintban jelölték meg az át­lagos nívóhoz tartozó fejenkénti összeget. A közvélemény szerint havi 27400 forint már gondtalan megélhetést tesz lehetővé. Ez az összeg lényegében megegyezik a vidéki vá­rosokban élők válaszainak átlagával. A buda­pestiek ennél 3000 forinttal többet, a falusiak pedig ugyanennyivel kevesebbet képzelnek el ideális jövedelemként. A másik két jövedelmi határral kapcsolatban említett iskolázottsági különbségek itt nem érvényesülnek, nem úgy, mint az anyagi helyzet szerintiek. A legalacso­nyabb jövedelmű ötöd ugyanis 19 500, a leg­magasabb jövedelmű ötöd pedig 34 800 fo­rintra taksálta az egy személy számára gond­talan megélhetést biztosító havi bevétel nagy­ságát. A lakosság zömét kitevő közepes jöve­delműek szerint 28300 forint az ideális egy Bod Péter Ákos Moszkvában MTI----------------------------­ Bőd Péter Ákosnak, az MNB el­nökének vezetésével magyar kül­döttség utazott vasárnap Moszkvá­ba, ahol hétfőn kezdődik a Nem­zetközi Gazdasági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank soros ülése. Az ülésen a tagországok kül­döttségei áttekintik a két bank lik­viditási helyzetét, és várhatóan el­fogadják a jövő évi költségvetést. Négyszeresére nőtt az autóimport Augusztus végéig magánforga­lomban 39 ezer 100 személyautót vámkezeltek, s ez majdnem négy­szerese az elmúlt év hasonló idő­szakában behozott járműveknek. Az MTI kérdésére a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancsnoksá­gán elmondták: a magánimport ug­rásszerű növekedésének oka abban keresendő, hogy az idén már nem a svájci Schwacke-katalógus, hanem a vásárlási számla alapján számít­ják ki a vámot. Ráadásul a magán­­forgalomban nincs 3 százalékos statisztikai illeték, s nincs szükség behozatali engedélyre. A külkeres­kedelmi forgalomban importált au­tókh­oz ugyanis ve ken szerezni a Nemzetközi Gazdasági Kapcsola­tok Minisztériumának engedélyét is. A magánimportot nem csökken­tette az idén márciusban bevezetett korlátozás, miszerint az utas- és ajándékforgalomban családonként csak egy autót lehet behozni éven­te. A vámhivatalok előrejelzése szerint az idén összesen mintegy 55-60 ezer személyautót hoznak be külföldről magánforgalomban, szemben az 1991. évi 13 ezer 200 darabbal. Mindez azonban nem frissíti fel a magyarországi jármű­parkot, a behozott autók nagy több­sége ugyanis több mint négyéves, sok esetben törött, karambolozott. Olcsó és drága szemüvegek MH-információ A Tóbiás Optika, a Rodenstock csoport kizárólagos magyarországi képviselője bemutatótermet nyitott Budapesten. Az üzletben a legegyszerűbb modellektől a világhíres kreációkig mindenféle szemüvegkeret kapha­tó, így mindenki megtalálhatja az ízlésének és pénztárcájának megfe­lelő­­szemüvegkeretet. Már csak azért is, mivel az árak 1000 forint­tól 50 ezer forintig terjednek. ­ Új reklámtanácsadó cég alakult MH-információ Nemrég alakult meg a Hungalu Rt. kereskedelmi szervezetének, a Hungaluker Kft.-nek és az osztrák Neumayer-Marketing Kft.-nek kö­zös vállalata. A magyar cégnek már nagy gyakorlata van a reklám- és marketingtevékenységben. Évek óta foglalkoznak médiaközvetíté­sekkel és különböző vásárok szer­vezésével. Ezt egészíti ki az osztrák fél nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező szakértői gárdája. A vadászat irányítását végző minisztérium, valamint a vad- és a vadászati jogok tulajdonosa az EK tagállamaiban és néhány további európai államban­ ­minden állampolgár vadászhat, ha a vadászat gyakorlásához szükséges feltételeket teljesítette. Ország Minisztérium A vad tulajdonosa A vadászati jogok tulajdonosai" Belgium Flamandia és Vallónia miniszterei res nullius földtulajdonos Dánia Környezetvédelem res nullius földtulajdonos Egyesült Királyság Környezetvédelem res nullius földtulajdonos Franciaország Környezetvédelem res nullius földtulajdonos Görögország Mezőgazdasági állam állam/mindenki Hollandia Mezőgazdasági, Természetgazdálkodási és Halászati res nullius földtulajdonos Írország Turisztikai, Halászati és Erdészeti res nullius földtulajdonos Luxemburg Környezetvédelmi res nullius földtulajdonos NSZK Élelmezési, Mezőgazdasági és Erdészeti res nullius földtulajdonos Olaszország Mezőgazdasági és Erdészeti állam állam­ mindenki Portugália Mezőgazdasági állam mindenki Spanyolország Mezőgazdasági, Halászati és Élelmezési res nullius a terület vadászati besorolásától függően a földtulajdonos vagy az állam Bulgária Mezőgazdasági és Erdészeti állam állam­vadászok Csehszlovákia Erdő- és Vízgazdálkodási állam földtulajdonos Finnország Környezetvédelmi res nullius földtulajdonos Izland Oktatási Magyarország Földművelésügyi állam állam Norvégia Környezetvédelmi — — Románia Környezetvédelmi állam állam/vadászok Svájc Mezőgazdasági állam állam Svédország Mezőgazdasági res nullius földtulajdonos Szlovénia Mező- és Erdőgazdasági állam állam/vadászok Törökország Erdészeti állam állam/mindenki 1992. október 19., hétfő Már csak tizenhat magyar részvénnyel kereskednek Bécsben Bécsi tudósítónktól Az elmúlt héten a bécsi tőzsdén gyenge volt az üzletmenet.­Ez a tény frigatíkálni hat­ott a magyar részvé­­nyek telefonforgalmára.­­ ’ ' ' 1 ’ A második legnagyobb osztrák államosított bank, a Creditanstalt szóvivője megjegyzi, hogy az el­múlt hét szerdáján saját intézeté­nek befektetési jegyéből a buda­pesti tőzsdén elért „milliós forga­lom” a bécsi tőzsdekörök számára nem jelent meglepetést. Mégpedig azért nem, mert a CA befektetési jegyekkel még a gyenge tőzsdeüz­letelés ellenére is naponta többszá­zas forgalmat lehet lebonyolítani Nyugaton. A budapesti forgalom tehát csak kis halnak számított. Mivel a bécsi ár nagyjában meg­felel a budapesti jegyzésnek, nincs nagy különbség és nyerészkedési le­hetőség a két vételi alkalom között. Bécsben a CA Befektetési Alap va­lamivel olcsóbb. Ám ha valaki jú­­lciusban, amikor a jegyét kibocsátot­ták Budapesten, az akkori 6,80 fo­rintos schillingkurzuson vett papírt, nem nyer nagyobb összeget, ha az osztrák bank jegyét most körülbelül 18 százalékkal gyengébb forintkur­­zus ellenében bocsátja vásárba. Az „Erste” szóvivőnője azt kö­zölte, hogy pénzintézete kivonta a Zalakerámia további jegyzését a telefonforgalomból. Ezzel az ere­detileg 21-es magyar papírral üzle­telő bécsi piacon a telefonforga­lomban a három bécsi intézet által forgalmazott magyar részvények száma 16-ra csappant. • Pogány Jenő Géza „Erste” GiroCredit Creditanstalt Martfű 100-171 — — Skála-Coop 90-105 90-1010 100-110 IBUSZ 260-280 260-280 — Főnix 155-175 165-185 — Müszi 480-680 — — Novotrade 65-80 65-80 — Fotex 36-37 36-37 36-37 Hemingway 380-405 380-405 — Buda-Flax" 59-69 — — Telfos 1000-1050 — — Bonbon Hemingway 225-24 5 225-245 — Gardénia 33-48 — — Styl 700-780 — 700-780 Konzum 25-40 25-40 28-38 Hungagent — — 200-260 CA Befektetési Alap — — 1300-1450

Next