Magyar Hírlap, 1993. április (26. évfolyam, 87-100. szám)

1993-04-21 / 92. szám

1993. április 21., szerda A Magyarok Világszövetsége a levéltár épületébe költözik Az épület valamennyi magyaré? A Szentháromság tér 6. szá­mú épület eddig száz százalék­ban a magyar állam tulajdoná­ban volt. Most a kormány az épület háromötöd részének, tu­lajdonhányadát átadta a Magyar Kultúra Alapítványnak. (A tulaj­doni bejegyzés szerint az erre irányuló eljárás tavaly szeptem­berben kezdődött.) A fennmara­dó kétötöd rész továbbra is álla­mi tulajdon. Ettől eltérő ügy az épület hasz­nálati joga. Ennek több mint fele továbbra is a Magyar Országos Levéltáré — tudtuk meg Lakos Jánostól a Magyar Országos Le­véltár főigazgatójától. A többiben más intézmények, cégek működ­nek. Itt található a Műszaki Ki­adó, a Budapest Táncegyüttes, az Eszperantó Szövetség, az S. O. S. Gyermekfalu és a Kulturinnov Vállalat is. A főigazgató mindehhez azon­ban hozzátette, hogy a tulajdon­­hányad fogalma nem azonos a tu­lajdonnal, hiszen a tulajdon fizi­kailag nem osztható meg. Az épületet továbbra is együtt kell szemlélni. Lakos szerint végre­hajtási utasítás még nem született, ennek ellenére nem lehet kizárni azt sem, hogy az alapítvány elide­geníti tulajdonát, ám ez — szerin­te — nem valószínű. Továbbá bonyolítja a helyze­tet, hogy az épület egészének ke­zelői joga továbbra is a levéltáré. Ez azt jelenti, hogy a levéltár az épület használóitól bérleti díjat szed. Az azonban nem tudható, hogy ez majd a Magyar Kultúra Alapítványra is érvényes lesz-e, hiszen a kezelői jogot megvon­hatják a levéltártól. Lehet, hogy ez a jogosítványa továbbra is megmarad a levéltárnak, de meg­kaphatja azt az alapítvány is. Har­madik megoldás, hogy egy közös épületgondnokságot hoz létre a két tulajdonos. Pillanatnyilag nincs közvetlen kapcsolat az alapítvány és a levél­tár között. Ennek létrejötte azon­ban elkerülhetetlen, hiszen a használat kérdésében meg kell egyezni a két tulajdonosnak. Bi­zonyos mértékig közvetítőnek te­kinthető a művelődési miniszter, hiszen az alapítvány felett fel­ügyeleti joggal rendelkezik, a le­véltárnak viszont fenntartója, irá­nyítója a tárca. Információink szerint a Ma­gyar Kultúra Alapítvány elképze­lése, hogy az említett épület Szentháromság tér felőli részében egy kiterjedt tevékenységi körrel rendelkező Magyar Kultúra Há­zát hoz létre. És a Magyarok Vi­lágszövetsége is ide költözik a Benczúr utcából. Megyeri Dávid, az MVSZ sajtófőnöke elmondta, hogy Csoóri Sándor kedd délelőtt megerősítette az átköltözködésről szóló híreket. Azt viszont még az MVSZ elnöke sem tudja, mikor lesz a székházcsere. A sajtófőnök nem tért ki arra, hogy a világszö­vetség milyen úton jutott a Szent­­háromság téri épülethez, a kap­csolat a Magyar Kultúra Alapít­vány és a Magyarok Világszövet­sége között viszont nyilvánvaló, hiszen mindkettőnek Csoóri Sán­dor az elnöke. Megyeri Dávid szerint érthető és egészséges az SZDSZ frakcióvezetőjének a par­lament hétfői ülésén tanúsított bi­zalmatlansága az üggyel kapcso­latban, de az MVSZ bizonyítani tudja, hogy semmiféle törvényte­len tranzakció nem rejlik a köl­tözködés ténye mögött. A sajtófőnök úgy tudja, hogy az 1993-as kölségvetésből szá­mukra kiutalt 203 millió forintnyi juttatásnál sok párt többet kap, ezért nem szabad sajnálni tőlük az új épületet. Az MVSZ — idéz­te Csoóri Sándort a sajtófőnök — valamennyi magyar érzelmű em­bert. Mivel ügyeik ezentúl még áttekinthetőbbekké válnak a nyil­vánosság számára, aki pazarláson kapja őket, koppintson nyugodtan az orrukra. Szerettünk volna pontosabb adatokat szerezni a tulajdonát­adásról, ám az illetékes, Koncz Gábor miniszteri biztos, aki egy személyben a Magyar Kultúra Alapítvány kuratóriumának igaz­gatója, vidéken tartózkodott. Leg­alábbis így tudták a Kulturinnov vállalatnál, amelynek ugyancsak Koncz Gábor az igazgatója. " •Ú.K.-N.O. FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT BELFÖLD A SZOLORG, mint az Állami Vagyonügynökség bizományosa, a decentralizált privatizációs program keretében nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdet a Dunaújvárosi Elektromos Szolgáltató Kisvállalat átalakulásával létrejövő Dunaújvárosi Elektromos Szolgáltató Kft. (székhely: 2400 Dunaújváros, Táncsics M. u. 6.) állami tulajdonú üzletrészeinek megvásárlására A társaság saját tőkéje: 23 648 E Ft. A jegyzett tőke: 21 300 E Ft. Az állami tulajdonrész nagysága 100%. Az állami üzletrész megvásárlása esetén a vételár E-hitelből és/vagy kárpótlási jeggyel is teljesíthető, a privatizációs költség kivételével. A benyújtandó pályázat tartalmazza: — a pályázó adatait, — a megvásárolni kívánt üzletrész százalékos nagyságát és vételárát, — a fizetési feltételeket és garanciákat, — a pályázónak a társasággal kapcsolatos üzleti és foglalkoztatási elképzeléseit. A pályázaton való részvétel feltétele, hogy a pályázó a vételár 5%-át bánatpénzként letétbe helyezze a SZOLORG Corvinbanknál (Budapest V., Hold u. 25.) nyitott 930191 sz. számlájára. A letétbe helyezett összeg visszafizetésre kerül, ha a versenyeztetés során a pályázó nem nyert. Amennyiben a vásárolni szándékozó a pályázatot megnyeri, az összeg a vételárba beszámít. Ha az ajánlattevő a vásárlástól visszalép, a bánatpénz a pályázat kiírójánál marad. A pályázat beadásának határideje: 1993. május 21-én 10 óra. A pályázatokat zárt borítékban kell eljuttatni a SZOLORG Budapest XIII., Hegedűs Gy. u. 13. alatti irodájába. A pályázat eredményének megállapítása a beadás napján megtörténik. A pályázók ajánlati kötöttsége 1993. július 31-ig áll fenn. A pályázati felhívás a kiíró számára nem jelent szerződéskötési kötelezettséget. A pályázat kidolgozásához szükséges információs füzet 5000 Ft + áfa ellenében a SZOLORG titkárságán átvehető. Felvilágosítást nyújt: dr. Papp József (tel.: 112-1029, 112-1613). ^ FEBRUÁR 15-TŐL KEDVEZŐBB JzjNgSzoRzók 2-­ BIZTOSÍTÁSI ÜGYINTÉZÉS HELYBEN Ö1* 1025 BUDAPEST, APV U. 20/A TELEFON 176-1403 176-2522 176-0894 TELEFAX 176-2322 A SZOLORG, mint az Állami Vagyonügynökség bizományosa, a decentralizált privatizációs program keretében nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdet a Esztergom-dorogi Elektromos Karbantartó Kisvállalat átalakulásával létrejövő Esztergom-dorogi Elektromos Karbantartó Kft. (székhely: 2500 Esztergom, Lőrinc u. 4.) állami tulajdonú üzletrészeinek megvásárlására A társaság saját tőkéje: 1132 E Ft. A jegyzett tőke: 1020 E Ft. A belterületi föld értéke után az önkormányzat a privatizációs bevételből 20,7% erejéig részesedik, vagy ugyanennyi százalékban üzletrészt kap. Az állami üzletrész megvásárlása esetén a vételár E-hitelből és/vagy kárpótlási jeggyel is teljesíthető, a privatizációs költség kivételével. A benyújtandó pályázat tartalmazza: — a pályázó adatait, — a megvásárolni kívánt üzletrész százalékos nagyságát és vételárát, — a fizetési feltételeket és garanciákat, — a pályázónak a társasággal kapcsolatos üzleti és foglalkoztatási elképzeléseit. A pál­ázaton való részvétel feltétele, hogy a pályázó a vételár 5%-át bánatpénzként letétbe helyezze a SZOLORG Corvinbanknál (Budapest V., Hold u. 25.) nyitott 930191 sz. számlájára. A letétbe helyezett összeg visszafizetésre kerül, ha a versenyeztetés során a pályázó nem nyert. Amennyiben a vásárolni szándékozó a pályázatot megnyeri, az összeg a vételárba beszámít. Ha az ajánlattevő a vásárlástól visszalép, a bánatpénz a pályázat kiírójánál marad. A pályázat beadásának határideje: 1993. május 21-én 10 óra. A pályázatokat zárt borítékban kell eljuttatni a SZOLORG Budapest XIII., Hegedűs Gy. u. 13. alatti irodájába. A pályázat eredményének megállapítása a beadás napján megtörténik. A pályázók ajánlati kötöttsége 1993. július 31-ig áll fenn. A pályázati felhívás a kiíró számára nem jelent szerződéskötési kötelezettséget. A pályázat kidolgozásához szükséges információs füzet 5000 Ft + áfa ellenében a SZOLORG titkárságán átvehető. Felvilágosítást nyújt: Felföldi Ágnes (tel.: 112-1613, 112-1029). Az OTP Ingatlan Rt. (1066 Bp., Mozsár u. 6.) IGAZGATÓSÁGA közgyűlést hív össze: 1993. május hó 21-én 9 órára A közgyűlés helye: Budapest VI., Mozsár u. 8. VI. emeleti tárgyaló. Napirendi pontok: 1. Az OTP Ingatlan Rt. 1992. évi gazdálkodási mérlegének jóváhagyása. 2. A részvénytársaság 1993. évi gazdálkodási tervének jóváhagyása. 3. Új könyvvizsgáló megválasztása. 4. Az alapszabály módosítása. 5. Egyebek. IGAZGATÓSÁG Újabb titkos határozat a Duna Tv-ről Újabb titkos kormányhatározat létezéséről adhatunk hírt. Ez az 3029-es számot viseli, s egy na­pon született (1993. január 21.) az 3064-es rendelettel, amely a Du­na Tv számára történő vagyoná­tadásról rendelkezik. A költség­­vetés általános tartalékából 2 mil­liárd forintot utal át a Hungária Televízió Alapítvány részére. Ennek egy részét beruházásra, stúdiófejlesztésre fordíthatják, míg a juttatás másik részét ápri­listól folyó költségvetési támoga­tásként, havi bontásban utalják át.­­ A kormány ebben az eset­ben úgy jár el, mintha a Duna Tv költségvetési szerv lenne — áll­apította meg kérdésünkre Gaál Gyula SZDSZ-es képviselő. Gaál furcsának tartja, hogy Szabó Tamás hétfőn a 3064. kor­mányrendeletet belső és nem tit­kos határozatnak nevezte, hiszen ennek fejlécén szerepel a „titkos” szó, a határozatot nyilvánosságra kerülés után minősítették nyílttá. Gaál elmondta: az államháztartási törvény idevonatkozó rendelke­zései (9. fejezet 104—108. parag­rafus) egyértelműek. Az állam­­háztartáshoz tartozó vagyonnal csak törvények útján lehet rendel­kezni, ebből a szempontból tehát másodlagos kérdés, hogy a hatá­rozatok titkosak-e vagy sem. A jogszabály szerint állami vagyont csak törvényben meghatározott esetekben és törvényi úton lehet ingyenesen átengedni. Gaál a Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumának nyilatkozatára re­agálva kifejtette: külön kell vá­lasztani egymástól az alapítvány létrehozásának és a vagyonjutta­tásnak a kérdését. Véleménye szerint nem az alapítvány 15 mil­liós alaptőkével történt létrehozá­sa a fő gond, hanem az, hogy pár hónappal később egy semmilyen formában nyilvánosságra nem hozott határozattal több milliárd forintos ingatlan tulajdonjogát ad­ták át az alapítványnak. Az sem érdekes, hogy az alapítvány va­gyonát egy szűk csoport a saját nevére íratta-e, itt az a lényeg, hogy ez a csoport (a kuratórium) a tulajdonosi jogokat a nyilvános­ság kontrollja nélkül gyakorolhat­ja. — Olyan alapító okiratok jöt­tek létre — mondta a képviselő —, melyek a kuratórium rendel­kezési jogait azzal tetézik, hogy ez a testület az alapítványi cél megszűnése esetén saját belátása szerint dönthet arról, hogy egy másik alapítványnak juttatja a va­gyont. Ezen a ponton a minden­kori kormány és a parlament el­veszítette az alapítvány feletti legcsekélyebb ellenőrzési jogát is, függetlenül attól, hogy kinek a nevére írták a vagyont. • Sz. Sz. Az Esti Egyenlegben bemutatott határozatot Antall József írta alá. Az 55 példányban a kormány tagjai és meghívottjai részére készült szöveg szerint a költségvetés általános tartalékaiból, a miniszterelnökség fejezetből utalják át az összeget. A fejezet „Hungária Duna TV fejlesztési célprogram kiemelt előirányzattal egészül ki." Kényszer-e a támogatás Pál László MSZP-s országgyűlési képviselő Szabó Tamás privatizációs miniszter kérésére egy héttel elhalasztotta már napirenden lévő kérdését, amelyben állami társaságok alapítványoknak jutta­tott kifizetéseiről és vagyontárgyairól érdeklődött volna a parlament tegnapi plenáris ülésén. A kép­viselő a halasztást lapunknak azzal indokolta, hogy nem elfogult, tehát el tudja képzelni az alapítvá­nyok közcélú működését. Ha a tételes információk megszerzéséhez Szabó Tamásnak szüksége van még egy hétre, ahhoz a képviselő hozzájárul. Pál László ebben a parlamenti kérdésben egyéb­ként négy társaság — a Mal Rt., a Magyar Villa­mosművek Rt., a Magyar Távközlési Rt. és az Ál­lami Vagyonügynökség — alapítványokat támoga­tó tevékenységére kíváncsi. Az érdeklődést az a te­levízióban elhangzott furcsa nyilatkozat indokolta, amelyben a Mal Rt. vezérigazgatója kijelentette: cége „már eddig is jelentős támogatások kifizetésé­re kényszerült”. A „kényszerült” szó „zavarta meg” Pál Lászlót, s reméli, Szabó Tamás válaszá­ban kitér majd arra, ki is kényszerítette és kénysze­­ríthette a vállalatot alapítványi források juttatására. A képviselő azt is feltételezi, hogy a kormányt szintén érdekli, ki kényszeríthet bármely vállalatot alapítványi forrás átadására. Pál László jelezte, hogy a későbbiekben további vállalatok, cégek ha­sonló jellegű pénzkifizetései iránt is érdeklődik majd a privatizációért felelős miniszternél. A kér­déssorozatot az teszi indokolttá, hogy a parlament korábban nem vette napirendjére a honatya azon javaslatát, amely az alapítványi támogatások átte­kintését és ellenőrzését valósította volna meg. Pál Lászlóval beszélgetésünk a 12. oldalon MAGYAR HÍRLAP Amiért nem szerepelt Orbán Viktor a tévében... A Tv 2 2 Napzárta előtt című hétfői műsorában — miként azt Radics Péter műsorvezető az adás során szóvá tette — eredetileg együtt szerepelt volna Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Fodor Gábor, a párt alelnöke. A szereplést azonban Or­bán Viktor lemondta, így a műsor részt­vevői Áder János és Fodor Gábor alelnö­­kök voltak. Orbán Viktor távol maradásának okáról Bayer Zsolt, a Fidesz parlamenti frakciójának sajtófőnöke elmondta: a Fidesz két lehetőséget ajánlott fel a lapzárta előtt szerkesztőségének: az egyik, hogy Orbán Viktor egyedül be­megy, és mint frissen megválasztott pártelnök szerepel a műsorban, vagy pedig az alelnökök közül bárki(k) részt vehetnek a beszélgetésen. Hétfőn tar­tózkodott ugyanis Budapesten Orbán Viktor meghívására Peter Lauridzen, az Európai Ifjúsági Iroda vezetője, akinek tiszteletére a Fidesz pártelnöke vacsorát adott. Ezt a vacsorát csak akkor mond­ták volna vissza, illetve rövidítették vol­na le, ha a pártelnök egyedül szerepel­het a műsorban. Annak ugyanis nem látták volna értelmét, hogy így tegyenek abban az esetben, ha másod- vagy har­madmagával öt percre kapott volna szót. Bayer Zsolt a pártelnök szereplé­sének elmaradása mögött lévő esetleges politikai feltételezéseket egyrészt érthe­tetlennek, másrészt mulatságosnak mi­nősítette. Megjegyezte: a Fidesz kong­resszusa előtt Orbán és Fodor fél tucat alkalommal — például a rádió 168 Óra, illetve a tévé Aktuális című műsorában — szerepelt együtt. Épp ezért a sajtófő­nök érthetetlennek tartja, miért gondol­hatja bárki is, hogy bármilyen politikai indok lenne Orbán Viktor távol maradá­sa mögött. Más információnk szerint Orbán Vik­tor azt kérte Horn Gyulától, az MSZP el­nökétől, hogy halasszák el jövő hétfőre tervezett vitájukat a Gólyavárban. Orbán lapunk érdeklődésére elmondta: a ha­lasztást azért kérte, mert a Fidesz debre­ceni kongresszusán másként alakultak a dolgok, miként azt tervezték. Eredetileg 5-6 képviselővel számoltak a párt új el­nökségében, ehelyett azonban mind a 11 elnökségi tag a parlamenti frakció tagja. Ez gondot okoz a képviselőcsoport mun­kamegosztásának kialakításában — mondta Orbán Viktor, s emiatt minden idejét ennek a kérdésnek a megoldására kell fordítania a következő napokban, így nem tud felkészülni a hétfői vitára. A Fidesz egyelőre elnök-frakcióvezetője május végén javasolja megtartani a vitát, s bízik abban, hogy az MSZP elnöke ezt az időpontot elfogadja. • F. A.

Next