Magyar Hírlap, 1993. április (26. évfolyam, 87-100. szám)
1993-04-21 / 92. szám
1993. április 21., szerda A Magyarok Világszövetsége a levéltár épületébe költözik Az épület valamennyi magyaré? A Szentháromság tér 6. számú épület eddig száz százalékban a magyar állam tulajdonában volt. Most a kormány az épület háromötöd részének, tulajdonhányadát átadta a Magyar Kultúra Alapítványnak. (A tulajdoni bejegyzés szerint az erre irányuló eljárás tavaly szeptemberben kezdődött.) A fennmaradó kétötöd rész továbbra is állami tulajdon. Ettől eltérő ügy az épület használati joga. Ennek több mint fele továbbra is a Magyar Országos Levéltáré — tudtuk meg Lakos Jánostól a Magyar Országos Levéltár főigazgatójától. A többiben más intézmények, cégek működnek. Itt található a Műszaki Kiadó, a Budapest Táncegyüttes, az Eszperantó Szövetség, az S. O. S. Gyermekfalu és a Kulturinnov Vállalat is. A főigazgató mindehhez azonban hozzátette, hogy a tulajdonhányad fogalma nem azonos a tulajdonnal, hiszen a tulajdon fizikailag nem osztható meg. Az épületet továbbra is együtt kell szemlélni. Lakos szerint végrehajtási utasítás még nem született, ennek ellenére nem lehet kizárni azt sem, hogy az alapítvány elidegeníti tulajdonát, ám ez — szerinte — nem valószínű. Továbbá bonyolítja a helyzetet, hogy az épület egészének kezelői joga továbbra is a levéltáré. Ez azt jelenti, hogy a levéltár az épület használóitól bérleti díjat szed. Az azonban nem tudható, hogy ez majd a Magyar Kultúra Alapítványra is érvényes lesz-e, hiszen a kezelői jogot megvonhatják a levéltártól. Lehet, hogy ez a jogosítványa továbbra is megmarad a levéltárnak, de megkaphatja azt az alapítvány is. Harmadik megoldás, hogy egy közös épületgondnokságot hoz létre a két tulajdonos. Pillanatnyilag nincs közvetlen kapcsolat az alapítvány és a levéltár között. Ennek létrejötte azonban elkerülhetetlen, hiszen a használat kérdésében meg kell egyezni a két tulajdonosnak. Bizonyos mértékig közvetítőnek tekinthető a művelődési miniszter, hiszen az alapítvány felett felügyeleti joggal rendelkezik, a levéltárnak viszont fenntartója, irányítója a tárca. Információink szerint a Magyar Kultúra Alapítvány elképzelése, hogy az említett épület Szentháromság tér felőli részében egy kiterjedt tevékenységi körrel rendelkező Magyar Kultúra Házát hoz létre. És a Magyarok Világszövetsége is ide költözik a Benczúr utcából. Megyeri Dávid, az MVSZ sajtófőnöke elmondta, hogy Csoóri Sándor kedd délelőtt megerősítette az átköltözködésről szóló híreket. Azt viszont még az MVSZ elnöke sem tudja, mikor lesz a székházcsere. A sajtófőnök nem tért ki arra, hogy a világszövetség milyen úton jutott a Szentháromság téri épülethez, a kapcsolat a Magyar Kultúra Alapítvány és a Magyarok Világszövetsége között viszont nyilvánvaló, hiszen mindkettőnek Csoóri Sándor az elnöke. Megyeri Dávid szerint érthető és egészséges az SZDSZ frakcióvezetőjének a parlament hétfői ülésén tanúsított bizalmatlansága az üggyel kapcsolatban, de az MVSZ bizonyítani tudja, hogy semmiféle törvénytelen tranzakció nem rejlik a költözködés ténye mögött. A sajtófőnök úgy tudja, hogy az 1993-as kölségvetésből számukra kiutalt 203 millió forintnyi juttatásnál sok párt többet kap, ezért nem szabad sajnálni tőlük az új épületet. Az MVSZ — idézte Csoóri Sándort a sajtófőnök — valamennyi magyar érzelmű embert. Mivel ügyeik ezentúl még áttekinthetőbbekké válnak a nyilvánosság számára, aki pazarláson kapja őket, koppintson nyugodtan az orrukra. Szerettünk volna pontosabb adatokat szerezni a tulajdonátadásról, ám az illetékes, Koncz Gábor miniszteri biztos, aki egy személyben a Magyar Kultúra Alapítvány kuratóriumának igazgatója, vidéken tartózkodott. Legalábbis így tudták a Kulturinnov vállalatnál, amelynek ugyancsak Koncz Gábor az igazgatója. " •Ú.K.-N.O. FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT BELFÖLD A SZOLORG, mint az Állami Vagyonügynökség bizományosa, a decentralizált privatizációs program keretében nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdet a Dunaújvárosi Elektromos Szolgáltató Kisvállalat átalakulásával létrejövő Dunaújvárosi Elektromos Szolgáltató Kft. (székhely: 2400 Dunaújváros, Táncsics M. u. 6.) állami tulajdonú üzletrészeinek megvásárlására A társaság saját tőkéje: 23 648 E Ft. A jegyzett tőke: 21 300 E Ft. Az állami tulajdonrész nagysága 100%. Az állami üzletrész megvásárlása esetén a vételár E-hitelből és/vagy kárpótlási jeggyel is teljesíthető, a privatizációs költség kivételével. A benyújtandó pályázat tartalmazza: — a pályázó adatait, — a megvásárolni kívánt üzletrész százalékos nagyságát és vételárát, — a fizetési feltételeket és garanciákat, — a pályázónak a társasággal kapcsolatos üzleti és foglalkoztatási elképzeléseit. A pályázaton való részvétel feltétele, hogy a pályázó a vételár 5%-át bánatpénzként letétbe helyezze a SZOLORG Corvinbanknál (Budapest V., Hold u. 25.) nyitott 930191 sz. számlájára. A letétbe helyezett összeg visszafizetésre kerül, ha a versenyeztetés során a pályázó nem nyert. Amennyiben a vásárolni szándékozó a pályázatot megnyeri, az összeg a vételárba beszámít. Ha az ajánlattevő a vásárlástól visszalép, a bánatpénz a pályázat kiírójánál marad. A pályázat beadásának határideje: 1993. május 21-én 10 óra. A pályázatokat zárt borítékban kell eljuttatni a SZOLORG Budapest XIII., Hegedűs Gy. u. 13. alatti irodájába. A pályázat eredményének megállapítása a beadás napján megtörténik. A pályázók ajánlati kötöttsége 1993. július 31-ig áll fenn. A pályázati felhívás a kiíró számára nem jelent szerződéskötési kötelezettséget. A pályázat kidolgozásához szükséges információs füzet 5000 Ft + áfa ellenében a SZOLORG titkárságán átvehető. Felvilágosítást nyújt: dr. Papp József (tel.: 112-1029, 112-1613). ^ FEBRUÁR 15-TŐL KEDVEZŐBB JzjNgSzoRzók 2- BIZTOSÍTÁSI ÜGYINTÉZÉS HELYBEN Ö1* 1025 BUDAPEST, APV U. 20/A TELEFON 176-1403 176-2522 176-0894 TELEFAX 176-2322 A SZOLORG, mint az Állami Vagyonügynökség bizományosa, a decentralizált privatizációs program keretében nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdet a Esztergom-dorogi Elektromos Karbantartó Kisvállalat átalakulásával létrejövő Esztergom-dorogi Elektromos Karbantartó Kft. (székhely: 2500 Esztergom, Lőrinc u. 4.) állami tulajdonú üzletrészeinek megvásárlására A társaság saját tőkéje: 1132 E Ft. A jegyzett tőke: 1020 E Ft. A belterületi föld értéke után az önkormányzat a privatizációs bevételből 20,7% erejéig részesedik, vagy ugyanennyi százalékban üzletrészt kap. Az állami üzletrész megvásárlása esetén a vételár E-hitelből és/vagy kárpótlási jeggyel is teljesíthető, a privatizációs költség kivételével. A benyújtandó pályázat tartalmazza: — a pályázó adatait, — a megvásárolni kívánt üzletrész százalékos nagyságát és vételárát, — a fizetési feltételeket és garanciákat, — a pályázónak a társasággal kapcsolatos üzleti és foglalkoztatási elképzeléseit. A pálázaton való részvétel feltétele, hogy a pályázó a vételár 5%-át bánatpénzként letétbe helyezze a SZOLORG Corvinbanknál (Budapest V., Hold u. 25.) nyitott 930191 sz. számlájára. A letétbe helyezett összeg visszafizetésre kerül, ha a versenyeztetés során a pályázó nem nyert. Amennyiben a vásárolni szándékozó a pályázatot megnyeri, az összeg a vételárba beszámít. Ha az ajánlattevő a vásárlástól visszalép, a bánatpénz a pályázat kiírójánál marad. A pályázat beadásának határideje: 1993. május 21-én 10 óra. A pályázatokat zárt borítékban kell eljuttatni a SZOLORG Budapest XIII., Hegedűs Gy. u. 13. alatti irodájába. A pályázat eredményének megállapítása a beadás napján megtörténik. A pályázók ajánlati kötöttsége 1993. július 31-ig áll fenn. A pályázati felhívás a kiíró számára nem jelent szerződéskötési kötelezettséget. A pályázat kidolgozásához szükséges információs füzet 5000 Ft + áfa ellenében a SZOLORG titkárságán átvehető. Felvilágosítást nyújt: Felföldi Ágnes (tel.: 112-1613, 112-1029). Az OTP Ingatlan Rt. (1066 Bp., Mozsár u. 6.) IGAZGATÓSÁGA közgyűlést hív össze: 1993. május hó 21-én 9 órára A közgyűlés helye: Budapest VI., Mozsár u. 8. VI. emeleti tárgyaló. Napirendi pontok: 1. Az OTP Ingatlan Rt. 1992. évi gazdálkodási mérlegének jóváhagyása. 2. A részvénytársaság 1993. évi gazdálkodási tervének jóváhagyása. 3. Új könyvvizsgáló megválasztása. 4. Az alapszabály módosítása. 5. Egyebek. IGAZGATÓSÁG Újabb titkos határozat a Duna Tv-ről Újabb titkos kormányhatározat létezéséről adhatunk hírt. Ez az 3029-es számot viseli, s egy napon született (1993. január 21.) az 3064-es rendelettel, amely a Duna Tv számára történő vagyonátadásról rendelkezik. A költségvetés általános tartalékából 2 milliárd forintot utal át a Hungária Televízió Alapítvány részére. Ennek egy részét beruházásra, stúdiófejlesztésre fordíthatják, míg a juttatás másik részét áprilistól folyó költségvetési támogatásként, havi bontásban utalják át. A kormány ebben az esetben úgy jár el, mintha a Duna Tv költségvetési szerv lenne — állapította meg kérdésünkre Gaál Gyula SZDSZ-es képviselő. Gaál furcsának tartja, hogy Szabó Tamás hétfőn a 3064. kormányrendeletet belső és nem titkos határozatnak nevezte, hiszen ennek fejlécén szerepel a „titkos” szó, a határozatot nyilvánosságra kerülés után minősítették nyílttá. Gaál elmondta: az államháztartási törvény idevonatkozó rendelkezései (9. fejezet 104—108. paragrafus) egyértelműek. Az államháztartáshoz tartozó vagyonnal csak törvények útján lehet rendelkezni, ebből a szempontból tehát másodlagos kérdés, hogy a határozatok titkosak-e vagy sem. A jogszabály szerint állami vagyont csak törvényben meghatározott esetekben és törvényi úton lehet ingyenesen átengedni. Gaál a Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumának nyilatkozatára reagálva kifejtette: külön kell választani egymástól az alapítvány létrehozásának és a vagyonjuttatásnak a kérdését. Véleménye szerint nem az alapítvány 15 milliós alaptőkével történt létrehozása a fő gond, hanem az, hogy pár hónappal később egy semmilyen formában nyilvánosságra nem hozott határozattal több milliárd forintos ingatlan tulajdonjogát adták át az alapítványnak. Az sem érdekes, hogy az alapítvány vagyonát egy szűk csoport a saját nevére íratta-e, itt az a lényeg, hogy ez a csoport (a kuratórium) a tulajdonosi jogokat a nyilvánosság kontrollja nélkül gyakorolhatja. — Olyan alapító okiratok jöttek létre — mondta a képviselő —, melyek a kuratórium rendelkezési jogait azzal tetézik, hogy ez a testület az alapítványi cél megszűnése esetén saját belátása szerint dönthet arról, hogy egy másik alapítványnak juttatja a vagyont. Ezen a ponton a mindenkori kormány és a parlament elveszítette az alapítvány feletti legcsekélyebb ellenőrzési jogát is, függetlenül attól, hogy kinek a nevére írták a vagyont. • Sz. Sz. Az Esti Egyenlegben bemutatott határozatot Antall József írta alá. Az 55 példányban a kormány tagjai és meghívottjai részére készült szöveg szerint a költségvetés általános tartalékaiból, a miniszterelnökség fejezetből utalják át az összeget. A fejezet „Hungária Duna TV fejlesztési célprogram kiemelt előirányzattal egészül ki." Kényszer-e a támogatás Pál László MSZP-s országgyűlési képviselő Szabó Tamás privatizációs miniszter kérésére egy héttel elhalasztotta már napirenden lévő kérdését, amelyben állami társaságok alapítványoknak juttatott kifizetéseiről és vagyontárgyairól érdeklődött volna a parlament tegnapi plenáris ülésén. A képviselő a halasztást lapunknak azzal indokolta, hogy nem elfogult, tehát el tudja képzelni az alapítványok közcélú működését. Ha a tételes információk megszerzéséhez Szabó Tamásnak szüksége van még egy hétre, ahhoz a képviselő hozzájárul. Pál László ebben a parlamenti kérdésben egyébként négy társaság — a Mal Rt., a Magyar Villamosművek Rt., a Magyar Távközlési Rt. és az Állami Vagyonügynökség — alapítványokat támogató tevékenységére kíváncsi. Az érdeklődést az a televízióban elhangzott furcsa nyilatkozat indokolta, amelyben a Mal Rt. vezérigazgatója kijelentette: cége „már eddig is jelentős támogatások kifizetésére kényszerült”. A „kényszerült” szó „zavarta meg” Pál Lászlót, s reméli, Szabó Tamás válaszában kitér majd arra, ki is kényszerítette és kényszeríthette a vállalatot alapítványi források juttatására. A képviselő azt is feltételezi, hogy a kormányt szintén érdekli, ki kényszeríthet bármely vállalatot alapítványi forrás átadására. Pál László jelezte, hogy a későbbiekben további vállalatok, cégek hasonló jellegű pénzkifizetései iránt is érdeklődik majd a privatizációért felelős miniszternél. A kérdéssorozatot az teszi indokolttá, hogy a parlament korábban nem vette napirendjére a honatya azon javaslatát, amely az alapítványi támogatások áttekintését és ellenőrzését valósította volna meg. Pál Lászlóval beszélgetésünk a 12. oldalon MAGYAR HÍRLAP Amiért nem szerepelt Orbán Viktor a tévében... A Tv 2 2 Napzárta előtt című hétfői műsorában — miként azt Radics Péter műsorvezető az adás során szóvá tette — eredetileg együtt szerepelt volna Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Fodor Gábor, a párt alelnöke. A szereplést azonban Orbán Viktor lemondta, így a műsor résztvevői Áder János és Fodor Gábor alelnökök voltak. Orbán Viktor távol maradásának okáról Bayer Zsolt, a Fidesz parlamenti frakciójának sajtófőnöke elmondta: a Fidesz két lehetőséget ajánlott fel a lapzárta előtt szerkesztőségének: az egyik, hogy Orbán Viktor egyedül bemegy, és mint frissen megválasztott pártelnök szerepel a műsorban, vagy pedig az alelnökök közül bárki(k) részt vehetnek a beszélgetésen. Hétfőn tartózkodott ugyanis Budapesten Orbán Viktor meghívására Peter Lauridzen, az Európai Ifjúsági Iroda vezetője, akinek tiszteletére a Fidesz pártelnöke vacsorát adott. Ezt a vacsorát csak akkor mondták volna vissza, illetve rövidítették volna le, ha a pártelnök egyedül szerepelhet a műsorban. Annak ugyanis nem látták volna értelmét, hogy így tegyenek abban az esetben, ha másod- vagy harmadmagával öt percre kapott volna szót. Bayer Zsolt a pártelnök szereplésének elmaradása mögött lévő esetleges politikai feltételezéseket egyrészt érthetetlennek, másrészt mulatságosnak minősítette. Megjegyezte: a Fidesz kongresszusa előtt Orbán és Fodor fél tucat alkalommal — például a rádió 168 Óra, illetve a tévé Aktuális című műsorában — szerepelt együtt. Épp ezért a sajtófőnök érthetetlennek tartja, miért gondolhatja bárki is, hogy bármilyen politikai indok lenne Orbán Viktor távol maradása mögött. Más információnk szerint Orbán Viktor azt kérte Horn Gyulától, az MSZP elnökétől, hogy halasszák el jövő hétfőre tervezett vitájukat a Gólyavárban. Orbán lapunk érdeklődésére elmondta: a halasztást azért kérte, mert a Fidesz debreceni kongresszusán másként alakultak a dolgok, miként azt tervezték. Eredetileg 5-6 képviselővel számoltak a párt új elnökségében, ehelyett azonban mind a 11 elnökségi tag a parlamenti frakció tagja. Ez gondot okoz a képviselőcsoport munkamegosztásának kialakításában — mondta Orbán Viktor, s emiatt minden idejét ennek a kérdésnek a megoldására kell fordítania a következő napokban, így nem tud felkészülni a hétfői vitára. A Fidesz egyelőre elnök-frakcióvezetője május végén javasolja megtartani a vitát, s bízik abban, hogy az MSZP elnöke ezt az időpontot elfogadja. • F. A.