Magyar Hírlap, 1993. június (26. évfolyam, 137-150. szám)
1993-06-15 / 137. szám
2 MAGYAR HÍRLAP Koalíciós tárgyalások Pozsonyban Pozsonyi tudósítónktól A cseh hírügynökségnek adott nyilatkozatával Milan Cic, a szlovák alkotmánybíróság elnöke eldöntötte a sajtóban már egy hete vitatott kérdést: köteles-e a kormányfő aláírni a parlamentben elfogadott törvényeket. „Ha a kormányfő visszautasítja az aláírást, nem tehet mást, mint hogy benyújtja lemondását” — szögezte le Cic. A szóban forgó, a szociális biztosításról szóló törvény esetében nem arról van szó, hogy az esetleg ellentétes az alkotmánnyal, hanem arról, hogy Vladimír Meciar szerint csaknem négymilliárd koronával terhelné meg a költségvetést. A javaslattal egyet nem értő kormányfő a törvényt tavasszal visszaadta a parlamentnek, újbóli megtárgyalásra, közben azonban procedurális hibát vétett. Ezt azonban nem volt hajlandó beismerni és korrigálni, így az újratárgyalásra sem került sor. Az aláírás hiánya miatt a törvény nem léphetett életbe. Vladimír Meciar egy televíziós vitában kijelentette: a törvényt továbbra sem hajlandó aláírni, ellenben az alkotmánybírósághoz fordul a parlament eljárása miatt. Ezt mindmáig nem tette meg, s mint az alkotmánybíróság elnökének nyilatkozatából kitűnik, nem is teheti. Az alkotmánybíróság ugyanis egyetlen esetben dönthet valamely közjogi méltóság vagy intézmény elleni vádról: ha a parlament vádolja hazaárulással a köztársasági elnököt. A kormányfő tehát kénytelen lesz megkeresni a minél kisebb presztízsveszteséggel járó visszatáncolási lehetőséget. A hétvégi szándéknyilatkozatokat követően hétfőn már meg is kezdődtek a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt koalíciós tárgyalásai. Megállapodásról egyelőre nincs szó. Az SZNP vezetői mindenesetre ezeket a tárgyalásokat tegnap fontosabbnak minősítették, mint az ellenzéki pártok kerekasztalán való részvételt. A párt elnöke, Ludovít Cernák arról biztosította a közvéleményt, hogy az eddigi egyetlen, össz-ellenzéki megállapodáshoz az állami számvevőszék vezető posztjainak elosztásáról továbbra is tartják magukat. •S. E. Szomália az ENSZ-t hibáztatja Washingtoni tudósítónktól Az ENSZ-erők hétfőn hajnalban harmadszor is rajtaütöttek a Szomáliai fegyvereseken. Egy amerikai AC—130-as „Specter” helikopter vezette a támadást az egyik mogadishui fegyver- és járműraktár ellen. A 14 főnyi személyzettel működtetett AC—130-as egy 150 milliméteres Howitzert, egy 40 milliméteres és egy 20 milliméteres ágyút visz magával. Szemtanúk szerint a támadás Mohamed Farah Aidid területére koncentrálódott. Aidid korábban az amerikai CBS televíziónak adott interjújában felszólította Clinton elnököt, „hagyja abba a Szomáliai nép öldöklését”. Madeleine Albright, amerikai ENSZ-nagykövet később ugyancsak a CBS televízió riporterének azt mondta: „Aididnak kellene abbahagynia az uszítást” a Szomáliai ENSZ-erők ellen és „a törvényesség és rend uralmának helyreállítására” kellene törekednie Szomáliában. Diplomaták szerint Aidid ügyesen kihasználja az ENSZ iránt érzett mélységes bizalmatlanságot az országban. Szomáliában a világszervezetet és az Egyesült Államokat hibáztatják Mohamed Sziad Barré, volt diktátor uralmáért. Aidid eredetileg örült az amerikai csapatoknak, akik az éhínség elleni küzdelem jegyében érkeztek, de mindig ellenségesen viseltetett a világszervezettel szemben. Mohamed Farah Aidid, az egyik legbefolyásosabb Szomáliai katonai vezető hétfőn felszólította Mogadishu lakóit, hogy vonuljanak az utcára és tiltakozzanak az ország gyarmatosítása ellen. A tömeg a város egyik főútvonalán gyűlt össze, és Amerika-ellenes jelszavakat skandált. • R. Zs. Nyolc Szomáliai polgári személy meghalt a Mohamed Farah Aidid tábornok ellen az ENSZ hétfői légitámadása során. Az egyik áldozat egy hat év körüli gyermek, akinek elszenesedett holttestét Aidid főhadiszállásától mintegy száz méterre találták meg FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Tansu Ciller az új török kormányfő MTI -----------------------------Süleyman Demirel török államfő hétfőn kormányalakításra kérte fel Tansu Ciller asszonyt, s ezzel a túlnyomórészt muzulmán ország élére első ízben kerül női miniszterelnök. A 47 esztendős közgazdász eddig gazdasági államminiszter volt. A jobbközép Igaz Út Pártja (DYP) vasárnapi fölényes többséggel választotta őt elnökévé. Demirel államfő a múlt hónapban adta át a kormányfői széket, amidőn az elhunyt Turgut Özal államfő örökébe lépett. Ciller asszony fenn akarja tartani a koalíciós kormányzást az Inönü Szociáldemokrata Néppártjával (SHP). Ciller asszony programjában ígéretet tett a török állami vállalatok privatizálásának felgyorsítására és a jelenleg évi 65 százalékos infláció leszorítására. Újvidéki tudósítónktól A gorazdei kórház elleni szerb rakétatámadás vasárnap 59 áldozatot követelt. A Genfben tárgyaló bosnyák elnökség tűzszünetet kötött a horvátokkal. Holnap hármas csúcstalálkozót tartanak Genfben. Nehéz hiteles képet alkotni a gorazdei helyzetről, mivel a harcok miatt nincs telefonösszeköttetés és csak a helyi rádióamatőrökkel tartható fenn kapcsolat. A jugoszláv Tanjug hírügynökség teljesen elhallgatja az eseményeket, s a szerb sajtóban is egyedül a Vecernje Novosti című esti lap közölt beszámolót Karadzic fegyvereseinek előrenyomulásáról. A tudósítás szerint a szerbek már vasárnap elérték a település határát, és a városka eleste csak órák kérdése. Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy a kelet-boszniai muzulmán enklávé több hónapos ostroma a záró szakaszához érkezett: a támadók tegnap már a külvárosi utcákig nyomultak előre és házról házra folytatják a tisztogatást. Nincs áttekintés a veszteségekről, de több forrás is jelentette, hogy a helyi kórházat ért vasárnapi rakétatámadásban legalább 59 ember vesztette életét. A kelet-boszniai város, a BT által kijelölt hat biztonságos zóna egyike. Genfi hírek szerint Izetbegovic elnök azonnali tűzszünetet rendelt el a bosnyák—horvát frontokon. Tegnap délelőtt azonban még egész Közép- Boszniában ádáz harcok folytak, és a muzulmánok folytatták előrenyomulásukat Novi Travnik, Vitéz és Kakanj körzetében. Ez utóbbi város környékén több horvát falut elfoglaltak, zágrábi jelentés szerint öt falut fel is gyújtottak. A helyi lakosság páni félelemben menekül. Legalább 15 ezer horvát hagyta el otthonát, közülük néhány ezer tegnap megérkezett Varesba, a többiek az erdőkben bujkálnak. Mostarban is a muzulmánok támadnak, egész éjszaka légvédelmi ágyúval és gépfegyverekkel lőtték a Horvát Védelmi Tanács egyik kaszárnyáját. Szarajevóban szerb—muzulmán aknapárbaj zajlott tegnap. A szerbek elvágták a repülőtér felé vezető útvonalat és ezzel megakadályozták a segélyszállítmányok eljuttatását a városba. Miközben a boszniai frontokon a kéksisakosok jelenléte ellenére egyre elkeseredettebb harcok folynak, a horvátországi Krajinában is éleződik a helyzet. Belgrádi értékelés szerint a Krajina elleni horvát támadás szinte biztosra vehető. Idézik Tudjman elnököt és Vladimir Seks képviselőházi alelnököt, akik szerint Zágráb nem egyezik bele a kéksisakosok mandátumának meghosszabbításába , ha nem teszik lehetővé Krajina visszaszerzését. Mindazonáltal hangoztatják Belgrádban : a knini szerbek nem fognak beleegyezni a horvát fennhatóságba, mert szerintük ők ugyanúgy elszakadhatnak Horvátországtól, mint ahogyan ez a köztársaság elszakadt a széthulló Jugoszláviától. Krajina ezért felkészült az elszánt védekezésre, ha Zágráb ismét belevág egy újabb „háborús kalandba”. A horvát vezetés a támadást állítólag a jövő vasárnapra kitűzött népszavazásra időzítette, amikor a krajinaiak a boszniai szerbekkel való „egyesülésről” döntenek. A boszniai és a horvátországi helyzet is napirenden lesz a holnapra tervezett genfi szerb— horvát—bosnyák csúcstalálkozón. A független Borba találgatása szerint Genfben végleg elvetik a Vance—Owen-tervet és helyette egy globális rendezési javaslatot dolgozhatnak ki. A lap nem zárja ki a szerb—horvát kiegyezést oly módon, hogy Milosevic elnök eláll a krajinai szerbek népszavazásától, és beleegyezik a tartományuk feletti horvát fennhatóságba, az ottani szerbek széles körű autonómiája fejében. Ez állítólag példaként szolgálhat a koszovói albánok helyzetének rendezésére is. • J. Garai Béla Washingtoni tudósítónktól Bosznia vasárnap az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását követelte, valamint az ENSZ-erők azonnali bevetését a szerbek által ostromlott Gorazdéba. A kérést Mohammad Sacirbej bosnyák ENSZ- nagykövet terjesztette elő. MTI -----------------------------Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár hétfőn Bécsben úgy nyilatkozott, hogy támogatja egy újabb londoni Jugoszlávia-konferencia öszszehívását. Úgy vélte, hogy ezen a — sokak által már „halottnak” minősített — Vance—Owenterv a tárgyalások keretéül szolgálhat, de szükség van a tervben rögzített javaslatok módosítására és kiegészítésére. Gáli sajtóértekezletén kijelentette: szívesen visszatér Londonba egy újabb konferenciára, amelyet a délszláv válság ügyében az Európai Közösség és az Egyesült Államok közötti együttműködés alapján rendeznének meg. A szintén Bécsben tartózkodó Warren Christopher amerikai külügyminiszter feltételesen máris támogatásáról biztosította az ENSZ-főtitkár londoni konferenciára vonatkozó javaslatát. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok az összehívás esetén valóban haladást szeretne látni, nem pedig egy újabb eredménytelen találkozót. Kudarcba fulladtak az úgynevezett boszniai kollektív elnökség újabb genfi tárgyalásai hétfőn. A megbeszéléseknek eredetileg az lett volna a céljuk, hogy közelítsék egymáshoz a korábban szoros szövetségben levő boszniai horvátokat és muzulmánokat, ehelyett azonban a horvát és a szerb fél között látszott kialakulni együttműködés. Tizenötezer horvát menekült el a muzulmánok elől Rakétatámadás a gorazdei kórház ellen KÜLFÖLD Az izraeli kormány hosszú tárgyalásokra számít Tel Aviv-i tudósítónktól Tegnap a Kneszet a Rabinkormány ellen benyújtott négy bizalmatlansági indítványt utasított el. A kormány szilárdan állja a jobboldali ellenzék támadásait. A közel-keleti tárgyalások tizedik fordulója jobb lábbal kezdődik — idézik Rabint a miniszterelnökség jól értesült körei, akik úgy tudják, hogy az amerikaiak elsősorban Damaszkusz és Jeruzsálem egyezményét szeretnének tető alá hozni. Ennek érdekében latba vetik minden befolyásukat. A Hadasot című jól értesült lap — egyiptomi forrásokat idézve — közli, hogy az amerikai fél sok milliárd dolláros befektetéseket ígér mind Izraelben, mind Szíriában, az infrastruktúra fejlesztésére és a bevándorlás fogadására (Izrael), valamint a szétzilált nemzetgazdaság megmentésére (Szíria). Miközben a szír-izraeli egyezmény reális lehetőség — hiszen Izrael már kinyilatkoztatta, hogy hajlandó visszaadni a béke fejében a Golan fennsíkot —, Rabin már a palesztin békét helyezi előtérbe. A rádiónak adott nyilatkozatában a miniszterelnök azon reményének adott hangot, hogy a július 7-éig tartó tárgyalások izraeli—palesztin közös nyilatkozatot eredményeznek, amely lehetővé teszi az autonómia azonnali bevezetését — először Gázában. Izrael hosszú tárgyalásokra rendezkedik be Washingtonban. A nyolcvantagú küldöttséget lecsökkentették 48 főre, a napi 68 dolláros napidíjat pedig a felére, így a tizedik fordulón Izrael 700 ezer dollárt takarít meg — közölte a pénzügyminisztérium szóvivője. • Naftali Kraus Szakszervezeti egyesülés Romániában Bukaresti tudósítónktól Délkelet-Európa legnagyobb szakszervezeti blokkja alakult meg Romániában — értékelik politikai megfigyelők a két nagy érdekvédelmi tömb, a Szabad Szakszervezetek Országos Konföderációja, valamint a Fratia Konföderáció egyesülését. A szervezethez további három kisebb érdekvédelmi föderáció is csatlakozott. Az új tömörülés elnöke a két nagy központ korábbi vezetője, Victor Ciorbea, illetve Miron Mitrea lett, mindketten teljesen azonos hatáskörrel rendelkeznek. Az új koalíció közel négymillió tagot egyesít és mintegy hatvan gazdasági ágazatot fog át. Komoly politikai erőt képvisel tehát, s ezt figyelembe kell venniük a politikai pártoknak és a kormánynak is, amelynek eddig viszonylag könnyű dolga volt a kisebb és gyakran ellentétes szempontokat képviselő érdekvédelmi szervezetekkel. A fúziót kimondó ülésen meghívottként jelen volt a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Konföderációjának főtitkára. Enzo Friso kilátásba helyezte, hogy szervezete útján nyomást gyakorol majd az Európai Közösségre annak érdekében, hogy állítsa le a Románia számára előirányzott hiteleket, mindaddig, amíg a bukaresti vezetőség egyenrangú tárgyalópartner helyett ellenséget lát a szakszervezetekben. Tegnap reggel 7 órakor Románia-szerte le kellett volna állniuk a vonatoknak, de a meghirdetett országos vasutassztrájk felemás sikerrel indult. Egyes országrészekben, így például Pitesti és Temesvár vidékén, továbbá az északkeleti Iasi környékén teljesen megbénult a vasúti forgalom, másutt részben közlekedtek a vonatok, Craiova és Bukarest állomásáról pedig, legalábbis a nap első felében minden szerelvény elindult. A szállításügyi minisztérium közlése szerint országos viszonylatban a forgalom 42 százalékban szünetelt. A bukaresti bíróság a munkabeszüntetést törvénytelennek nyilvánította. A Magyar Hírlap értesülései szerint a nemzetközi forgalmat a sztrájk nem érinti, a vasutasszakszervezetek a teljes forgalom 30 százalékának folyamatosságát biztosítják. • Bogdán Tibor PÁLYÁZATI FELHÍVÁS AZ INTERCONTACT Gazdasági Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság, mint az Állami Vagyonügynökség bejegyzett szakértője, a decentralizállt privatizációs program II. üteme keretében nyilvános pályázatot hirdet a HÍRÖS PIÉRT Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 6001 Kecskemét, Vasút u. 8.) Állami Vagyonügynökséget megillető üzletrészeinek értékesítésére A társaság az 1992. évi LIV. törvény alapján 1992. december 31. napján, zártkörű alapítással, a HÍRÖS PIÉRT Kereskedelmi Saját tőke:95708 CoV FL'6 * ^ Jegyzett tőkéje (törzstőkéje): 28 480 000 Ft. A társaság egyszemélyes tulajdonosa az Állami Vagyonügynökség. A társaság fő tevékenységi köre: papír- és irodaszer-kereskedelem. Pályázati feltételek és eljárás 1. Pályázni a 28 480 000 Ft névértékű, teljes ÁVÜ-tulajdonrészre lehet. 2. A pályázatokat személyesen vagy meghatalmazott útján, 3 példányban, zárt, cégjelzés nélküli borítékban kell benyújtani a pályázatra utaló megjelöléssel. 3. A pályázat benyújtásának határideje: 1993. július 15-én 12 óra, helye: 1117 Budapest XI., Kaposvár u. 5—7. V. emelet 4—5. szoba. 4. A pályázóknak a megvásárolni kívánt üzletrészek vételárának 1%-át, de legalább 300 000 Ft-ot (bánatpénz) a pályázat benyújtásának határidejéig letétbe kell helyezni az INTERCONTACT Kft. pénztárába. A befizetett összeg a pályázatot elnyerő vételárába beszámításra kerül, s nem Amennyiben a pályázó nem nyer, a befizetett összeget visszakapja, de ha a szerződés megkötése a pályázó hibájából meghiúsul, a bánatpénz nem kerül visszafizetésre. 5. Az írásban beadott pályázatoknak a fentieken túlmenően tartalmazniuk kell: — a pályázó céginformációját (amennyiben a pályázó magánszemély), — a megvásárolni kívánt üzletrész nagyságát és a kínált vételárat, — a vételárfizetés pontos feltételeinek meghatározását, garanciáit, — üzleti és szociálpolitikai tervet az elkövetkező 2—3 évre, — a pályázó cégszerű aláírását, vagy meghatalmazását a pályázaton való részvételre. A beadott pályázat csak abban az esetben érvényes, ha előzőleg a pályázó a pályázati kiírást és a cégismertetőt megvásárolta. A pályázatok elbírálásának határideje: 1993. július 19. A részletes pályázati kiírás és cégismertető 12 000 Ft + áfa ellenében — a fenti címen — Jelinek Gábor ügyvezető igazgatónál szerezhető be. Clinton és Balladur egymásra vár Párizsi tudósítónktól Edouard Balladur ma kezdődő washingtoni tárgyalásain nemcsak Franciaország, hanem az egész Európai Közösség érdekeit is képviselni kívánja, főleg ami a foglalkoztatáspolitikát illeti. A kormányfő részletezni fogja az amerikai elnöknek a GATT-tal kapcsolatos francia álláspontot, amelynek lényege, hogy Franciaország — és az Európai Közösség — nem tehet engedményeket a világpiac és elsősorban a mezőgazdasági piac újrafelosztására törekvő Egyesült Államoknak. A két elkötelezetten protekcionista politikusnak ez lesz az első találkozója. Balladur emlékeztetni fogja Bill Clintont, hogy Franciaország, amerikai nyomásra, hosszas ellenállás után végül is hozzájárult az olajos növények termesztésének korlátozásához, ennél azonban nem hajlandó tovább menni. Márpedig Washingtonban — nyilatkozatok szerint legalábbis — változatlanul azt akarják elérni, hogy Párizs adja áldását a tavaly novemberben kötött Blake House-egyezményre. Ezt az Egyesült Államok és az Európai Közösség a mezőgazdasági termelés kölcsönös szabályozására — sok tekintetben korlátozására — dolgozta ki. A francia sajtó szerint nem várható, hogy Edouard Balladur átütő sikert érjen el Washingtonban. • Róka H. Zsuzsa Összeomlott a grúz—abház tűzszünet MTI ----------------------------Az éjfélkor életbe lépett tűzszünet dacára változatlan hevességgel folynak a harcok a grúzok és az abházok között a Grúzia nyugati részét képező Abháziában. A Szuhumiban állomásozó grúz csapatok parancsnoksága közölte, hogy abház szabadcsapatok éjfél előtt Grad típusú rakétákkal és tarackokkal lőtték a várost. Számos épület megrongálódott, áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés. Női miniszterelnöke lesz Kanadának MTI -----------------------------Kim Campbell, Kanada jelenlegi védelmi minisztere veszi át a visszavonuló Brian Mulroneytől a miniszterelnökséget: a konzervatív párt vasárnapi ottawai kongresszusa a 46 éves Vancouvert jogásznőnek szavazott többséget az ellenjelölttel, Jean Charest környezetvédelmi miniszterrel szemben. Mulroney, aki 1984-ben a konzervatívok Kanada történelmében páratlan méretű, elsöprő többségével került kormányra, már korábban bejelentette visszavonulását. A kormányfő népszerűsége fokozatosan a mélypontra süllyedt, amikor nem tudta enyhíteni az ország súlyosbodó gazdasági gondjait, megoldani a francia ajkú, az önállósággal kacérkodó Quebec tartomány és az ország többi, angolul beszélő tartománya közötti ki-kirobbanó válságokat. Kim Campbell rendhagyóan gyors pályát futott be a kanadai politikában: csak 1988-ban lett először parlamenti képviselő és támogatója, Brian Mulroney már 2 évvel később kinevezte az ország első női igazságügy-miniszterének, majd tavaly a védelmi tárcát vette át. Az új kormányfő heteken belül elfoglalja tisztét, így ő képviseli már Kanadát a vezető nyugati országok júliusi, tokiói csúcstalálkozóján. Campbell bel- és külpolitikai nézetei nem sokban különböznek elődjétől: támogatja a konzervatívok által aláírt északamerikai szabadkereskedelmi övezetet, csökkenteni kívánja a költségvetési hiányt és a katonai kiadásokat, bár támogatja Kanada szerepét az ENSZ békefenntartó akcióiban. Campbellnek hamarosan már választási kampányára kell összpontosítania. Kanada ősszel, várhatóan novemberben választ és a kilenc éve kormányon lévő konzervatívoknak igen nehéz dolguk lesz. Az elmúlt 30 évben — Mulroney 8 évét és egy korábbi, féléves időszakot leszámítva — a liberális párt kormányozta az országot és jó esélyük van rá, hogy visszatérjenek a hatalomra. Scharping, az SPD reménysége MTI -----------------------------Igen nagy valószínűséggel Rudolf Scharping, Rajna-Pfalz tartomány kormányfője lesz Németország 130 éves szociáldemokrata pártjának (SPD) új elnöke, miután a tagság körében rendezett vasárnapi megkérdezésen a késő esti nem végleges eredmény szerint megszerezte a szavazatok negyven százalékát. Hivatalos megválasztása az SPD június 25- ei esseni rendkívüli kongresszusán annál is valószínűbb, mivel legnagyobb ellenlábasa, a 49 éves alsó-szászországi miniszterelnök, Gerhard Schröder az eredményről értesülve bejelentette: lemond pártelnöki (és kancellári) ambíciójáról. Schröderrel a megkérdezésen részt vevők 33 százaléka rokonszenvezett. Ugyancsak visszavonult a harmadik pártelnökjelölt, a hajának színe és politikai nézetei miatt „Vörös Heidinek” becézett Heidemarie Wieczorek-Zeul, ő a voksok kevesebb mint harminc százalékát szerezte meg. August Bebel pártjának elnöki posztja május elején ürült meg, mivel Björn Engholm egy 1987- es nem egészen fair politikai játszma miatt megvált a pártelnöki poszttól, s visszaadta a kancellárjelölti megbízatást is. Az utód szerepére hárman jelentkeztek, közülük Schröder csak akkor vállalta volna a pártelnöki funkciót, ha a jövő évi választásokon Kohl kancellárral is megmérkőzhet. Wieczorek-Zeul csak pártelnök szeretett volna lenni. Mivel Scharping korábban nem zárta ki, hogy a pártelnöki és kancellárjelölti megbízatást két ember töltse be, létrejöhet a Scharping-Lafontaine páros: Scharping, mint SPD-elnök és Oskar Lafontaine, mint kancellárjelölt. A 45 éves, szemüveges, körszakállas, háromgyerekes családapa, Rudolf Scharping az úgynevezett Brandt-unokák közé tartozik: az SPD egykori elnökének, a tavaly elhunyt Willy Brandtnak a politikai neveltje. Eddigi legfényesebb sikerét két évvel ezelőtt érte el: Rajna-Pfalzban, Kohl kancellár szülőhazájában a tartományi választásokon vezetésével sikerült megtörni a CDU (Kereszténydemokrata Unió) több mint négy évtizedes uralmát és szociáldemokrata vezetésű kormányt alakítani. Bizonytalan üzlet (MH) Lehet, hogy kútba esik az izraeli Elbit cég és a román repülőgépipar között létrejött egyezmény száz MIG—21 felújítására, mivel a románoknak nincs pénzük és nemigen tudnak nemzetközi kölcsönt szerezni a szükséges 300 millió dollárra — közli az izraeli Hadasot gazdasági tudósítója. Az Elbit szóvivője szerint a román fél azt állítja, hogy a szükséges összeg a rendelkezésére áll. Értesülések szerint a románok ez idáig mindössze 12 millió dollárt utaltak át. Amerikai fegyvert csak a Pentagontól (MTI) Izrael a jövőben nem vásárolhat amerikai fegyvereket közvetlenül a gyártóktól. Ezek beszerzése érdekében előbb a Pentagonhoz kell fordulnia — jelentette hétfőn izraeli lapértesülésre hivatkozva az AP. Was Világhíradó sjington döntéséről tájékoztatta az izraeli vezetést, s ezt a védelmi minisztérium is megerősítette. Az amerikai intézkedés 1994 január 1-jén lép életbe, s a változtatást egy sok millió dolláros vesztegetési botrány miatt határozták el. Szihanuk különleges jogköröket kapott (MTI) A kambodzsai alkotmányozó gyűlés hétfőn teljhatalommal és különleges jogkörökkel ruházta fel Norodom Szihanuk államfőt. A képviselők egyhangúan úgy határoztak, hogy semmisnek nyilvánítják az 1970. március 18-i puccsot, amely megfosztotta hatalmától Szihanuk herceget. A határozat értelmében Szihanuk 1970-től az ország törvényes államfője. A küldöttek szerint a herceg az egyedüli személy, aki képes arra, hogy összefogja a különböző kambodzsai csoportosulásokat és békés megoldást találjon a nemzet problémáira a következő három hónap alatt, az új alkotmány kidolgozásának idején. Ma Korea-közi megbeszélés (MTI) Kedden rendezik Panmindzsonban az újabb koreaközi munkamegbeszélést, helyreállhat tehát a két ország közötti párbeszéd, amely az év eleje óta szünetelt. Hétfőn Hvang In Szung dél-koreai miniszterelnök elfogadta Kang Szong Szangnak, észak-koreai partnerének ajánlatát, hogy a két Korea magas szintű küldötte találkozzék és tárgyaljon az államfők esetleges csúcsértekezletéről. Észak-Korea megállapodott az Egyesült Államokkal, hogy lehetővé teszi atomlétesítményeinek ellenőrzését. E szerint Phenjan állítólag elfogadta az atomlétesítmények „részrehajlástól mentes és teljes körű ellenőrzésének elvét”. 1993. június 15., kedd Klepsch Prágában tájékozódott • Prágai tudósítónktól Alig több mint huszonnégy órára látogatott Prágába Egon Klepsch, az Európai Parlament elnöke. Igaz, e rövid idő alatt is sikerült találkoznia Havel elnökkel, Klaus miniszterelnökkel, Milan Undéval, a cseh parlament elnökével, és a cseh külügyek irányítóival. Látogatását, mint ő maga nyilatkozta, két tény indokolta: az egyik, hogy Csehország társulási szerződésére az Európai Közösséggel hamarosan, várhatóan még e hónap során igent mondanak a fontosabb európai szervezetek. A másik egyfajta ellenőrzés, hogyan is áll a helyzet a visegrádi csoport államaiban. E célból a német politikus korábban már járt Budapesten, Prága után pedig Pozsonyt keresi fel. Egyezteti az álláspontokat a Koppenhágában jövő héten sorra kerülő EK-csúcs előtt. Hozzátette: ő személy szerint azt várja a koppenhágai találkozótól, hogy az egyértelmű útmutatást ad arra, hogyan zajlik majd a Kelet-Közép-Európából jelentkező államok beolvadása a szélesebb európai környezetbe.