Magyar Hírlap, 1993. július (26. évfolyam, 164-177. szám)

1993-07-16 / 164. szám

2 MAGYAR HÍRLAP Milosevic: a szerb területek egyesülése előbb-utóbb be fog következni Újabb szerb—horvát háború fenyeget Újvidéki tudósítónktól A krajinai szerb bábállam „külügyminisztériuma” sze­rint a maslenicai pontonhíd vasárnapra tervezett átadásá­val Horvátország a januári ag­ressziót folytatja. Vitalij Csur­­kin orosz külügyminiszter-he­lyettes ma Zágrábba és Knin­­be utazik, hogy megpróbáljon közvetíteni a szembenállók kö­zött. Milosevic szerb elnök csakis a hármas felosztásban látja a boszniai válság megol­dását. Szerbiában üresek az üzletek, ugyanakkor egy már­káért már öt és fél millió di­nárt fizetnek. A maslenicai pontonhíd va­sárnapi átadása egy újabb szerb —horvát háború szikrája is le­het, erre utalnak a Krajina térsé­géből érkező hírek, ahol most már mindennaposak a fegyveres incidensek. A zágrábi rádió je­lentése szerint a szerb tüzérség ágyúkkal és rakétavetőkkel lőtte Sibeniket, Zadart és Gospicot, továbbá gránátok hullottak a ze­­meniki repülőtér kifutópályájára is — ezt a légikikötőt is július 18-án szándékoznak megnyitni a polgári légi forgalom számára. Szerb források viszont arról számoltak be, hogy horvát táma­dás érte a krajinai Obrovac és Benkovac környéki falvakat. A krajinai „külügyminisztérium” tegnap kiadott közleménye sze­rint Horvátország a maslenicai pontonhíd felavatásával tulaj­donképpen folytatja januárban megkezdett agresszióját, miköz­ben az egész világot megtéveszt­ve a szerbeket akarja felelőssé tenni a harcok kiújulásáért. Zág­ráb — úgymond — a világszer­vezetet is be akarja vonni ebbe a piszkos játékba, mert az újjáépí­tett zemeniki repülőtér hangárait felajánlotta az Unprofornak. Ilyen értelmű figyelmeztetőleve­let küldtek a világszervezet főtit­kárának is. A knini vezetőség, mint emlé­kezetes, többször is hangoztatta, hogy nem engedélyezi a ponton­híd és a repülőtér üzembe helye­zését mindaddig, amíg nem von­ják vissza a horvát egységeket a januárban megszállt területekről. Katonai elemzők szerint mindkét fél jelentős erőket vont össze a térségben, és felkészült az össze­csapásra. Krajinában a rakétaki­lövő állások Zadart és Zágrábot is célba vették. Mára jelezték Vitalij Csurkin orosz külügyminiszter-helyettes érkezését Zágrábba és Kninbe, hogy megpróbáljon közvetíteni a szembenállók között. Az orosz diplomata ezt követően valószí­nűleg Belgrádot és Szarajevót is felkeresi. Mostartól délre — a zágrábi rádió jelentése szerint — a hor­­vátok megállították a bosnyák hadsereg offenzíváját, a muzul­mán egységek állítólag felbom­lottak és nagy mennyiségű fegy­vert hagytak hátra. Horvát forrá­sok is beismerték, hogy Mostar­ban háromezer muzulmán férfit tartanak fogva „elővigyázatos­ságból”, nehogy a bosnyák had­sereghez csatlakozzanak. A mostari muzulmánok azzal vá­dolják a horvátokat, hogy sok nőt megerőszakoltak, számos családot kiűztek otthonából. Bosznia hármas felosztása je­lenleg az egyetlen megoldás, amely meghozhatja a békét, ál­lítja Milosevic szerb elnök a Jo­­miuri Linbumnak adott interjújá­ban, amelyből a szerb rádió idéz. Bízik a genfi értekezlet sikeré­ben, mert a nemzetközi közösség most már „sokkal igazságosab­ban” ítéli meg a boszniai válsá­got, és mindhárom felet egyfor­mán hibáztatja a vérontásért. Mi­losevic szerint Szerbia hamaro­san „jó szomszédja lesz Horvát­országnak”. Kis-Jugoszláviában egy elsie­tett kormányintézkedés követ­keztében napok alatt kiürültek az üzletek, és csak elvétve lehet egy-egy keresett árucikket be­szerezni. A kormány ugyanis az óriási drágulási hullám leküzdé­sére nemrég elrendelte az árak visszaállítását a június 15-ei szintre, aminek az lett a követ­kezménye, hogy a termelők nem szállítanak, a kereskedők pedig rejtegetik az árut. A hiánycikkek csak a magánkereskedőknél sze­rezhetők be, mert ők márkában számolnak, és az állami boltok­ból beszerzett árut többszörös haszonnal adják tovább. A dinár értéke továbbra is rohamosan csökken: tegnap már ötmillió di­nárt adtak egy márkáért, és öt és félért kínálták. • J. Garai Béla MTI----------------------------­A boszniai szerb hatóságok csütörtökön beengedték Szaraje­vóba azt a három, gázolajat szál­lító ENSZ-tartálykocsit, amely két hete várakozott a szerb ellen­őrző pontokon. A gázolajat a szarajevói kórházaknak és a fű­tőanyag miatt tíz napja leállt pékségeknek szánják. A boszniai fővárosban állomásozó ENSZ- erők szóvivője szerint Szaraje­vóban helyreállt a gázszolgálta­tás, és főváros egyes részeiben szerdán működésbe helyezték a vízvezeték-hálózatot. A Duna blokádja július 18-án, pontosan délben kezdődik meg a Belgrádhoz közeli Zimonynál (Zemun) — jelentették be a Blo­káddal a blokád ellen nevű tilta­kozóakció szervezői. A Jugo­szlávia elleni ENSZ-embargó el­törlését követelő akció békés lesz, s senki sem fog erőszakot alkalmazni a dunai hajósok ellen — jelentette ki Jovan Paunovic, a Nemzetközi Duna-bizottság ju­goszláv tagja arra reagálva, hogy Budapesten bejelentették: a ma­gyar hajósok a blokád ellenére is közlekedni fognak. Csökken a nagy pártok népszerűsége Japánban Reuter-------------------------­ A két legnagyobb japán párt minden korábbinál kevesebb hí­vet tudhat maga mögött; a 38 éve kormányon lévő Liberális De­mokrata Párt a szavazók egyne­gyedének támogatására számíthat a vasárnap sorra kerülő rendkívü­li parlamenti választásokon, míg a szocialisták várhatóan a voksok 8,3 százalékát kaphatják meg — derül ki az Aszahi Simbun közvé­lemény-kutatásának tegnap köz­zétett adataiból. A Kyodo hírügynökség felmé­rése szerint az LDP népszerűsége az 1990-es választások óta 14 százalékot csökkent, ma 32,1 szá­zalék, míg a szocialista párté a felére, mintegy tíz százalékra esett vissza. A Japán Új Párt, va­lamint a Japán Újjászületés Pártja 6,5, illetve 6,4 százalékos támo­gatottsággal dicsekedhet. Az LDP gyengélkedése elle­nére egyre több kommentátor véli úgy, hogy a kormánypárt ezúttal sem szorul ki a hatalomból. Vagy gyenge, kisebbségi kabinet élére kerül, vagy jobbközép pártokkal kénytelen koalíciót létrehozni. A jelentések szerint már a párt vezetői is alacsonyabbra tették a mércét, megelégednének azzal, ha sikerülne megszerezni azt a 227 képviselői helyet, ami azután maradt meg az LDP-nek, hogy a múlt hónapban jó néhány tör­vényhozó kivált a soraiból. Az LDP most e cél érdekében beve­tette három legnépszerűbb szóno­kát, a kabinet főtitkárát, Kono Jo­siéit, Hasimoto Rjutaro volt pénz­ügyminisztert, valamint a közle­kedési tárca egykori vezetőjét, Isihara Sintarót. Tokió közterein elmondott beszédeikben hangoz­tatták, hogy az ellenzéki pártok­nak nincs reális politikájuk Japán problémáinak megoldására, koa­lícióról beszélnek, de még egy­más között sem állapodtak meg. Háttéranyagunk a japán választásokról a 10. oldalon Nagyobb teret az orosz termékeknek Németországban Reuter-------------------------­Nem fogadhatjuk el, hogy né­hány európai ország piacain egyes orosz termékeket hátrányo­san megkülönböztessenek — je­lentette ki Viktor Csernomirgyin tegnapi bonni sajtókonferenciá­ján. Az orosz miniszterelnök szerda óta háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Németor­szágban. Csernomirgyin különösen a gép- és a könnyűipari termékek esetében tartotta fontosnak, hogy a nyugati országok segítsék ezen áruk bejutását saját piacaikra. Szerinte ez fontos az orosz gaz­dasági reformok továbbvitele szempontjából, hiszen az ország­ban már észlelhetők a stabilizáció első jelei. Csernomirgyin találkozott Ri­chard von Weizsäcker német el­nökkel és Klaus Klinkel külügy­miniszterrel is. Utóbbi megerősí­tette, hogy a kereskedelmi korlá­tozások megszüntetése mindkét ország érdeke. Szerdán Helmut Kohl kancellár megígérte az orosz kormányfőnek: még ez év végéig közbenjár annak érdeké­ben, hogy az Európai Közösség és Oroszország között együttmű­ködési megállapodás szülessen. KÜLFÖLD A román szélsőjobb felháborodott Bukaresti tudósítónktól Azonnal reagáltak a romá­niai nacionalista, antiszemita kiadványok és vasgárdista pár­tok a Ion Iliescu elnök által az ország főügyészéhez intézett le­vélre, amelyben a vezető buka­resti politikus határozott fellé­pést sürget a szélsőséges meg­nyilvánulásokkal szemben. A Mozgalom Romániáért el­nevezésű párt közleményben uta­sította el az elnöki vádakat, azzal érvelve, hogy az önmagát nemze­ti-demokratikus pártnak tekintő tömörülésnek semmi köze a Vas­­gárdához. Jóllehet vezetője, Ma­rian Munteanu, az 1990. év volt diákvezére korábban nem tagad­ta, hogy sok szempontból is pél­daképének tartja a régi Vasgár­dát, most a szélsőjobbal való azo­nosítást az elnök „megcsontoso­dott ateista gondolkodásmódjá­val” magyarázza. A Mein Kampf román kiadá­sát gondozó agrárpárti politikus, Oliviu Tocaciu ügyvéd nem talál kivetnivalót Hitler hírhedt művé­nek romániai megjelentetésében, s „totalitarista stílussal” és azzal vádolja meg Iliescut, hogy siet elégtételt adni Rosen bukaresti főrabbinak, aki még mindig „fel­sőbbrendű, kiválasztott nép kép­viselőjének képzeli magát”. Fel­szólítja az államfőt, tanuljon meg különbséget tenni a propaganda és a tájékoztatás között. Mivel Iliescu tartózkodott az antiszemitizmust és sovinizmust terjesztő lapok megnevezésétől, a Romania Mare és az Europa nem vette magára a vádakat. Tiltako­zott viszont az ugyancsak szélső­séges hangvételű Gazeta de Vest, amely ellentámadással él, s azzal marasztalja el az államfőt, hogy egybemossa az elítélendő sovi­nizmust, fasizmust a Vasgárda el­veivel, „holott ezeknek semmi közük egymáshoz”. A vasgárdis­ta mozgalmat tiltakozásában a lap lényegét tekintve keresztény megnyilvánulásnak tekinti. Az évezred árvize az USA-ban Washingtoni tudósítónktól Bibliai méreteket ölt az árvíz a középnyugaton. A Fehér Ház szinte óránként kénytelen újabb és újabb körzeteket ka­tasztrófa sújtotta területnek nyilvánítani. Állítólag ötszáz éve nem volt ilyen nagy árvíz. És az esőzés tovább tart. Egyes helyeken tízméteres víz alá ke­rültek a házak, és Illinois ál­lamban további tízezer embert kellett evakuálni. Az ár szennyes vize most már nemcsak a hatalmas mezőgazda­­sági körzet tekintélyes mennyisé­gű műtrágyáját hordja szét, ha­nem olajat is, egy elöntött benzin­­kútból. A Mississippi folyó tíz méterrel tetőzik, az Ohio folyón tizenkét vagy tizenhárom méterre számítanak pénteken. Clinton el­nök két és fél milliárd dollárt kért a kongresszustól az árvízkárosul­taknak, de azt mondta, menet közben nyilván még emelni kell az összeget. Az emberek változatlanul összefognak, szervezetten, hig­gadtan és emberségesen viselke­dik a lakosság. Aki tud, az segít a másikon. A vállalatok és az egyes emberek is gondolkodás nélkül adják kölcsön bárkinek a szerszá­mokat, csónakokat, teherautókat. Lopásról, fosztogatásról nem is hallani. Önkéntesek tömege segít a gátat építeni és menteni, ami menthető. • R. Zs. r.Henkel-Ecolab Kft. sucht für das Zentralbüro in Budapest eine SEKRETÄRIN-DISPONENTIN sofortiger Eintritt möglich. Wir bieten: * Leistungsgerechte Bezahlung und einen zukunftssicheren Arbeitsplatz in unserem international führenden, stark wachsenden Unternehmen. Wir erwarten: * Erfahrung in Büroarbeit * deutsche Sprachkenntnisse * Erfahrung in PC-Textverarbeitung * Organisationstalent * Freunde an Teamarbeit Kandidatinnen (ca. 25—35 Jahre) melden sich bitte mit zweisprachigem Lebenslauf und Foto bis 23. 07. an der Adresse: Henkel-Ecolab Kft. 1051 Budapest Pf. 20. HYGIENE MIT SYSTEM 7412 MH 1993. július 16., péntek Haszbulatov óv az Afganisztán-ellenes akciótól A katonák megvédik a határőröket Moszkvai tudósítónktól Az oroszországi törvényho­zás engedélyezte az orosz fegyveres erőknek, hogy bár­milyen rendelkezésre álló esz­közzel megvédjék a határőrö­ket. A legfelsőbb tanács állás­­foglalása kétnapi vita után született meg, azt követően, hogy a tádzsik—afgán hatá­ron egy kedd hajnaltól szerda hajnalig tartó incidens hu­szonöt orosz határőr, illetve katona életét követelte. Orosz források szerint a támadó isz­lám fundamentalisták mint­egy száz embert vesztettek. A parlamenti vitával egy idő­ben Jelcin elnök szóvivője útján jelezte: ha a törvényhozás kés­lekedik, személyesen vállalja a felelősséget, mindent elkövet a hadsereg az orosz életek és Oroszország szövetségeseinek megvédelmezéséért. A parla­ment elnöke, Ruszlan Haszbula­tov óva intett az egyoldalú Af­ganisztán-ellenes akcióktól, megemlítve, hogy a Tádzsikisz­tánból kiszorított szabadcsapa­tok, de még az afgán erők egy része sem engedelmeskedik Ka­bulnak. A hadvezetőség rögtön az incidens után jelezte, kész megvédeni a különben a bel­ügyi csapatokhoz tartozó határ­őröket. Figyelemre méltó az orosz lapok reagálása. Egyedül a Komszomolszkaja Pravda utalt arra, hogy a tisztán katonai esz­közök nem elegendőek a tá­dzsik határ megbízható ellenőr­zéséhez, politikai megoldás kell, méghozzá tádzsik—afgán tárgyalások révén. A kommu­nista irányzatú Szovjetszkaja Rosszija cikke merő szemrehá­nyás: hol volt a katonai felderí­tés? Miért nem biztosították he­likopterek a határőröket? Egyál­talán, meddig lesznek orosz fia­talok golyófogók olyan köztár­saságok területén és érdekeinek védelmében, amelyek majd­hogynem „leköpik” Oroszorszá­got? A hadsereg lapja, a Krasz­­naja Zvezda radikális válaszlé­pést sürget. Ha az Egyesült Ál­lamok feljogosítva érezte magát a Bagdad elleni rakétatámadásra egyetlen ember ellen előkészí­tett merénylet miatt, miért nézi tétlenül Moszkva húsz orosz ál­lampolgár halálát? — írja. Más kérdés, hogy ha esetle­ges hasonló incidenseknél az orosz hadsereg beavatkozik és nemcsak a támadókat, de azok bázisát is megpróbálja megsem­misíteni, át kell csapnia afgán területre. Vajon vállalhat-e ilyen kockázatot Moszkva, amely még a szovjet időkben tíz éven át tapasztalta, mivel járnak a hadműveletek Afganisztán­ban? • Tamássy Zoltán Kravcsuk rendkívüli állapotot akar kihirdetni Szevasztopolban MTI----------------------------­Leonyid Kravcsuk ukrán el­nök csütörtök éjjel rendkívüli ál­lapotot akar kihirdetni a Krím­­félszigeten elterülő Szevasztopol­ban. Kijev a rendkívüli állapot meghirdetésének okaként arra hi­vatkozik, hogy orosz nacionalista erők a Nemzeti Megmentés Frontjának vezetésével tiltakozó gyűlést szerveznek. — Ukrajnának elegendő ereje van ahhoz, hogy megakadályozza az orosz fennhatóság kiterjeszté­sét Szevasztopolra — idézi az ITAR-TASZSZ Vlagyimir Kri­­zsanovszkij moszkvai ukrán nagykövetet. — Ukrajnának van hadserege, biztonsági szolgálata, belügyminisztériuma. Reméljük, hogy minderre nem lesz szükség, s az Oroszországi Föderáció leg­felsőbb tanácsának állásfoglalása csupán politikai játszma, és nem több — mondta. Csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján ki­fejtette, hogy Ukrajna nem fogja tétlenül szemlélni az orosz parla­ment tevékenységét. Fidel Castro kubai vezető is megérkezett a brazíliai Salvador városába, ahol szer­dán nyitotta meg ülésszakát a harmadik iberoamerikai csúcstalálkozó Az ENSZ utolsó ajánlata Bagdadnak Kompromisszum—vagy légicsapás Reuter-------------------­—­Tegnap Bagdadba érkezett Rolf Ekeus, az ENSZ magas ran­gú tisztségviselője. Missziójának célja az, hogy „üzletet” ajánljon Iraknak, ha Bagdad lehetővé teszi az iraki rakétaindító bázisok fel­ügyeletét, az iraki atom-, vegyi- és biológiaifegyver-program el­lenőrzését, akkor a nemzetközi közösség feloldja az embargót, amely szemlátomást mindjobban érinti az országot. Az alternatíva: újabb légicsapások Irakra. Az ENSZ célja az — mondta Ekeus —, hogy hosszú távra szó­ló megállapodást kössön Irakkal a bagdadi fegyverkezési program megfelelő ellenőrzéséről. Irak ezt „elvben” elfogadja, de a kikötés­nek nem hajlandó azonnali ha­tállyal eleget tenni. Az öbölháborút lezáró megál­lapodás szerint Irak köteles lesze­relni és megsemmisíteni tömeg­­pusztító fegyvereit, s minden ilyen jellegű berendezését ENSZ- felügyelet alá kell helyeznie. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa jú­niusban elrendelte, hogy két iraki rakétabázison ellenőrző videoka­merákat szereljenek fel — ha ezt Bagdad nem engedi, akkor meg­torlásra számíthat. Ekeus még bagdadi érkezése előtt újságíróknak kijelentette: Iraknak először teljesítenie kell az ENSZ minden reá vonatkozó ha­tározatát, s csak ezután számíthat arra, hogy feloldják az ellene el­rendelt embargót, s például kő­­olajat adhat el a világpiacon. A kereskedelmi szankciók és külö­nösen a kőolajeladások korlátozá­sa súlyosan érintik Bagdadot; az import és az export lényegében leállt. Irak most azt követeli, hogy előbb szüntessék meg a ke­reskedelmi szankciókat, s csak ezután következzék az iraki fegy­verkezési program hosszú távú és folyamatos ellenőrzése. Ekeus bagdadi útja talán az utolsó lehetőség az újabb konflik­tus megelőzésére. Az Ekeus-bi­­zottság szóvivője kijelentette: Iraknak együtt kell működnie a világszervezettel , jogosítvá­nyai csak ezután lehetnek, akár kereskedelemről, akár politikáról legyen szó. MTI----------------------------­Az Európai Parlament stras­­bourgi plenáris ülése csütörtö­kön elítélte az Egyesült Államo­kat a Bagdad ellen június végén végrehajtott légitámadás miatt. A határozat kétségbe vonja, hogy az akció igazolására fel­használható lenne az ENSZ- alapokmánynak az egyének és közösségek jogos önvédelmére utaló cikkelye. A dokumentum egyúttal elítéli Irakot, amiért nem tartja tiszteletben az ENSZ Biztonsági Tanácsának rá vo­natkozó határozatait. Szünetelő lapok Romániában (MH) Három hete nem jelennek meg Ro­mániában a művelődési minisztérium lap­jai, ilyen helyzetbe került A Hét című ma­gyar nyelvű hetilap is, és veszélyeztetett a Művelődés és a Korunk című havi kiadvá­nyok megjelentetése. A tarthatatlan helyzet ellen 13 lap, közöttük az említett magyar ki­adványok — nyílt levélben tiltakoztak az államfőnél, a miniszterelnöknél és a műve­lődési tárca vezetőjénél, rámutatva: e lapok megjelenése azért szünetel, mivel a minisz­térium közönyös sorsuk iránt, és képtelen biztosítani a szükséges pénzalapokat. Belgium papíron már föderáció (MTI) A belga parlament szerdán késő este — megszavazva az alkotmány még függő­ben lévő cikkelyeinek módosítását is — im­már maradéktalanul törvénybe iktatta a po­litikai intézményrendszert föderációs ala­pokra helyező csomagterv valamennyi ele­mét. Az alkotmányreform az ország törte­ Világhíradó netében először rögzíti alktományjogilag is külön identitásként Vallóniát és Flandriát, előírva egyebek között, hogy a két tarto­mány immár közvetlenül választhat majd saját parlamentet magának. Volt NDK-kémek lebukás előtt? (MTI) Rövid időn belül leleplezési hullám söpörhet végig Németország nyugati felén. Erre számít a karlsruhei szövetségi ügyészség, ahova a múlt héten megérkez­tek Moszkvából az első kémkedési ügyira­tok. A dossziék alkalmasint számos olyan (nyugat)német politikus, gazdasági funk­cionárius és újságíró nevét tartalmazzák, akik a múltban az NDK javára kémkedtek az NSZK-ban. Külföldi támogatás a kurdoknak? (MTI) A törvényen kívül helyezett Kurd Munkapárt (PKK) tagjait külföldről fegy­verzik fel és idegen országokban képezik ki — állította Tansy Ciller török miniszterel­nök csütörtökön. A miniszterelnök asszony bár beszédében nem említette egy ország nevét sem, kijelentette: a PKK-t azok az ál­lamok támogatják, amelyek aggódnak Tö­rökország megerősödése miatt. Ciller hang­súlyozta: Törökországban nincsen kurd­­probléma, az országban mindenki egyen­rangú állampolgár. Ugyancsak csütörtökön a török alkotmánybíróság úgy döntött, hogy betiltja a közismerten kurdokat támogató Népi Munkáspártot (HEP).­ ­ Újabb áldozatok Japánban (MTI) A legújabb adatok szerint a hokkai­­dói földrengésnek eddig 126 halálos áldoza­ta van, s 85 ember tűnt el nyomtalanul. Csütörtökön újabb utórengések érték az or­szág északi részét. 151-en sérültek meg, s mintegy ezer ember maradt hajlék nélkül az évtizedek óta legpusztítóbb földmozgás kö­vetkeztében. A japán meteorológiai intézet szakemberei kiszámították, hogy az Okusi­­­it elborító hullámok magassága a tizenegy métert is elérte. Libanon: marad az instabil béke Tel Aviv-i tudósítónktól Megbízható értesülés szerint az izraeli szűkebb kabinet (a kor­mány egyharmada) elutasította a vezérkar által benyújtott operatív tervet egy libanoni „mini háború­ra”, és további várakozó állás­pontra helyezkedett. Ugyanakkor izraeli harci gépek folyamatosan repülnek a libanoni Hezbollah-ál­­lások felett, és támadásokat imi­tálnak a bázisok ellen. A hírügynökségek változatla­nul izraeli csapatösszevonásokról beszélnek (páncélosok, nehéztü­zérség, több mint ezer ejtőernyős stb.), de a legfontosabb — bár meg nem erősített — hír Bejrút­ból jött. Itt egy nyugati diplomata kiszivárogtatta: Izrael, Szíria és Libanon megegyeztek — Dennis Rossi­ közvetítésével —, hogy megőrzik a bizonytalan libanoni békességet. Ez azt jelenti, hogy Izrael nem intéz nagyszabású megtorló támadást, és Szíria megpróbálja megfékezni a Hez­bollah embereit. Az izraeli kül­ügyminisztérium szóvivője „nem hallott” ilyen egyezményről. Ka­tonai tudósítók emlékeztetnek a vezérkari főnök, Barak tábornok szavaira: „Nem a terroristák fog­ják megállapítani az idejét és he­lyét az izraeli retorziónak.” • Naftali Kraus Berlin is nemet mondott Le Pen próbálkozására Reuter-------------------------­ Berlin elutasítja Jean-Marie Le Pen francia szélsőjobboldali poli­tikus elképzelését, hogy a német főváros novemberben adjon lehe­tőséget egy olyan konferencia megtartására, amelyen az Európai Parlament 14 szélsőjobboldali tagja venne részt. Erről a berlini polgármesteri hivatal döntött teg­nap. Le Pen, akinek nem sikerült megvalósítania a konferenciával kapcsolatos elképzeléseit sem Edinburgh-ben, sem Dublinban, most Berlinnel próbálkozott. Ter­vei szerint a konferenciát a Reichstagban tartották volna meg november 8—12. között. Ez az időpont a „kristályéjszaka” 55. évfordulójával esett volna egybe. Akkor, 1938. november 9-én éjjel zsidók tömegeire támadtak rá a nácik. Lutz Nedelin, a berlini polgár­­mesteri hivatal egyik szóvivője közölte: .Megpróbálunk nyomást gyakorolni (az Európai Parla­mentre), hogy akadályozzák meg a konferencia megtartását. De óvatosnak kell lennünk, hiszen ők demokratikusan megválasztott képviselők, és nem mondhatjuk ki nyíltan, hogy nem jöhetnek.”

Next