Magyar Hírlap, 1993. október (26. évfolyam, 228-240. szám)

1993-10-01 / 228. szám

2— hu MAGYAR HÍRLAP . MTI--------------------------------­Borisz Jelcin csütörtökön értésre adta, hogy az orosz kormány kész tárgyalásokat kezdeni a feloszlatott parla­ment képviselőivel — közöl­ték az elnök hivatalának illeté­kesei. II. Alekszij, Moszkva és minden oroszok pátriárkája felajánlotta, hogy közvetít a megbeszéléseken. Borisz Jel­cin a pátriárkával csütörtök délután tartott találkozóján nyilvánította ki a kormány tárgyalási készségét. A Kreml szóvivője szerint a végrehajtó hatalmat Szergej Filatov, az elnöki hivatal apparátusának vezetője és Oleg Szoszkovec első miniszterelnök-helyettes képviseli a tárgyalásokon, amelyek már pénteken meg­kezdődhetnek a moszkvai Da­­nyilov kolostorban. A tör­vényhozás részéről a feloszla­tott parlament két házának el­nöke, Ramazan Abdulatipov (Nemzetiségek Tanácsa) és Venjamin Szokolov (Köztár­saságok Tanácsa) vesz részt a megbeszéléseken. Reuter----------------------------­II. Alekszij szerda esti nyilat­kozatában kompromisszumkere­sésre, a vérontás elkerülésére szólította fel a moszkvai hatalmi válságban egymással szemben álló erőket. Megfigyelők szerint ezzel a megállapodás újabb re­ményét csillantotta fel. Alek­­szandr Ruckoj, az elnökkel szembehelyezkedő parlament ál­tal kikiáltott „elnök” még szerd­a este támogatásáról biztosította a javaslatot, és titkára útján beje­lentette: a pátriárka közreműkö­désével hajlandó tárgyalóasztal­hoz ülni a kormány képviselői­vel. Ruckoj és Ruszlan Haszbu­­latov parlamenti elnök már talál­kozott is az egyházfő küldötté­vel a fehér ház épületében. Szergej Sahraj miniszterel­nök-helyettes kijelentette: min­den normális ember támogatja II. Alekszij indítványát, Gennagyij Burbulisz elnöki tanácsadó pedig úgy fogalmazott, hogy „senki a legkisebb mértékben sem akadá­lyoz semmilyen, a párbeszéd fel­élesztésére tett kísérletet”. Háttérdiplomácia A békés megoldás keresését jelzi, hogy a szemben álló felek képviselői időről időre találkoz­nak. A Nemzetbiztonsági Ta­nács felhatalmazta Viktor Cser­­nomirgyin kormányfőt, hogy folytasson tárgyalásokat a fehér ház védőinek lefegyverzéséről illetve a blokád feloldásáról. Jelcin már közölte, kész a parla­ment körüli rendőrkordont fel­számolni, ha az épületben lévők leadják fegyvereiket. A tör­vényhozás egyik vezetője beje­lentette: hajlandóak is lennének erre, ha a parlamentben kikap­csolt távközlést, víz- és áram­szolgáltatást helyreállítanák. Ruckoj egyik titkára pedig azt közölte, hogy az „államfővé” avanzsált alelnök kész a fehér házban lévő fegyvereket össze­gyűjteni, és azok ellenőrzésére megfigyelőket meghívni. A helyzet eközben változat­lanul feszült az épület körül. Jelcin elnök tegnap hajnalban újabb hét páncélozott harci jár­művet vezényelt az épülethez a blokád megerősítésére. Jelcin számára azonban most nem ez, hanem az Orosz Föderáció terü­leti egységeinek a reakciója je­lenti a legnagyobb kihívást. Szerdán 140 szibériai tanácsi vezető novoszibirszki értekezle­tén felszólította az államfőt, vonja vissza múlt keddi, a tör­vényhozást feloszlató rendeletét és írjon ki új parlamenti és el­nökválasztásokat. Ellenkező esetben önálló szibériai köztár­saságot hoznak létre, visszatart­ják az adókat — figyelmeztet­tek, és kilátásba helyezték, hogy otthont adnak a rebellis parla­mentnek. A kormányhoz tegnap eljuttatott táviratában 14 regio­nális vezető azzal fenyegetőzött, hogy lezárják a Szibériát az eu­rópai Oroszországgal összekötő vasútvonalat, ha nem oldják fel a parlament körüli blokádot. Kampány vidéken A kormány most minden igyekezetével megpróbálja a maga oldalára állítani a föderá­ció alanyainak vezetőit. Számos tagja e célból a következő na­pokban vidékre utazik, és emiatt el is maradt tegnap a ka­binet ülése. Jegor Gajdar kor­mányfőhelyettes például Haba­rovszkba, Csernomirgyin mi­niszterelnök Szamarába uta­zik.Az államfő közben, újabb rendeletekkel próbálja megte­remteni az átmeneti kormány­zás feltételeit, és maga mellé ál­lítani a még ingadozókat. Sah­­rajt megbízta, hétfőig tegyen ja­vaslatot arra, miként szervezzék meg a törvényalkotó tevékeny­séget az új parlamenti választá­sokig; a helyi önkormányzati szervek, bíróságok, ügyészsé­gek alkalmazottainak fizetését szeptembertől nyolcvan, a sze­gények járandóságait pedig 81 százalékkal megemelte. Washingtoni tudósítónktól Clinton elnök személyesen biztosította Andrej Kozirjev orosz külügyminisztert, hogy to­vábbra is kiáll Jelcin mellett. „A Jelcin-kormány a történelem he­lyes oldalán jár” — mondta Clin­ton Kozirjevnek, akit a Fehér Ház ovális irodájában fogadott. Az elnök írásban is megkapta a garanciát Moszkvából, hogy Jelcin nem folyamodik erőszak­hoz. „Csak akkor nyúl a fegyve­rekhez, ha provokálják. Meg­próbálja elkerülni a vérontást vagy az erőbevetést, amennyire csak lehet, kivéve, ha megtá­madják” — jelentette ki az orosz elnök szándékairól szólva Kozirjev külügyminiszter. „Úgy hiszem, az Egyesült Államoknak és a szabad világ­nak ki kell tartania a mellett a vezető mellett, aki a jelenlegi orosz politikusok közül nyil­vánvalóan a legelkötelezettebb a demokrácia és a szabad piaci reformok mellett” — szögezte le Clinton elnök. Oroszország is széteshet Paul Albert Scherer volt né­met katonai hírszerzőfőnök, aki három évvel ezelőtt megjósolta a Szovjetunió szétesését és Gorba­csov bukását, sötét képet festett a washingtoni sajtóklubban a várható moszkvai fejlemények­ről. „Oroszországban csak két lehetőség van: diktatúra vagy anarchia. A demokratikus út eb­ben a pillanatban nem létezik.” Scherer szerint veszélyezteti a jövőt az elszegényedett tömeg, a reformok bevezetésének hiánya és az „alulról jövő erőteljes nyo­más, amely robbanékony, forra­dalmi helyzetet teremthet.” Annak ellenére, hogy a hadse­reg Jelcin mellett áll, az orosz fegyveres erőkben nincs többé fegyelem. Magánhadseregek sza­porodtak el és „semmi sem áll központi irányítás alatt”. Scherer „lehetséges és valószínű” jövő­nek tartja a katonai diktatúrát Oroszországban, amely a ke­mény tél és az áruhiány miatt „egymással küzdő tábornokok csatározásainak terepévé válik és széthullik”. Valószínűnek tartja a nagyobb körzetek, különösen Szibéria leválását, és ez szerinte „nagyszabású polgárháború” nyi­tánya lehet. • R. Zs. Szibéria önállósulással fenyegetőzik Jelcin kész tárgyalásokat kezdeni A grúzok kiszorultak Abháziából Reuter----------------------------­A szeparatista erők csütörtö­kön visszavonulásra kényszerí­tették a grúzokat utolsó, a Fe­kete-tenger közelében lévő ab­­háziai erősségükből, Ocsamcsi­­rából is—jelentették be a grúz védelmi minisztériumban. Közölték azt is, hogy a telepü­lést éjszaka három oldalról tá­madta meg, és ismét megvádol­ták az orosz katonaságot, hogy részt vett a hadműveletben. Moszkva cáfolta, hogy bármiféle szerepet játszana a háborúban. A parancsnokok egymásnak ellentmondó parancsokat oszto­gattak, az ebből adódó zűrzavar és pánik vezetett a grúzok vissza­vonulásához — közölték Tbiliszi­ben. Eduard Sevardnadze csütörtö­kön találkozott a Tbilisziben akk­reditált német és amerikai nagy­követtel — közölte az államfő szóvivője. A grúz elnöknek egy másik felkeléssel is szembe kell néznie: előde, Zviad Gamszahur­­dia Nyugat-Grúziában gyűjti össze a hozzá hű erőket. Aftandil Margiana miniszter­elnök-helyettes a televíziónak adott csütörtöki interjúban beje­lentette, hogy Sevardnadze visszahelyezte tisztségébe Tengiz Kitovani védelmi minisztert. Azt nem mondta, mi lett Gia Karka­­rasvilivel, aki az év elején váltotta fel Kitovanit. Annyi biztos, hogy részt vett az abháziai repülőtér körüli harcokban, ahol a gázokat bekerítették. A védelmi minisztérium szóvi­vője szerint három falu — Cager, Merkula és Aradu — még grúz kézen van Abházia területén, de ezek körül is folytatódnak a har­cok. MTI -------------------------------­A grúz hadsereg feladta Gáli városát és ezzel Abházia egész nyugati része az abház felkelők kezére került—jelentette be csü­törtökön Tbilisziben Szoszo Mar­­gisvili, a grúz védelmi miniszté­rium szóvivője. Gáli elfoglalásá­val az Ocsamcsirából előrenyo­muló abház hadsereg kijutott Grúzia közvetlen határára. FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG L­AP Abház fegyveres segít egy kisfiúnak a menekülésben a szuhumi utcán. Ez volt az egyik legutolsó felvétele az AP fotósának, Andrej Szolovjevnek, akit nem sokkal később egy orvlövész találata ölt meg Világhíradó Magyar főigazgató-helyettes (MH) Genfben tegnap iktat­ták be tisztségébe a Szelle­mi Tulajdon Világszerveze­te (OMPI) újonnan megvá­lasztott főigazgató-helyette­sét, Dr. Ficsor Mihályt. Ez jelenleg a legmagasabb tisztség az ENSZ szakosí­tott intézményeinél, ame­lyet magyar állampolgár tölt be. Japán rizst importál (Reuter) Japán kénytelen 200000 tonna rizst importál­ni, mivel az idei a leg­rosszabb termésű év volt a második világháború óta — jelentette be Hata Eijiro me­zőgazdasági miniszter. A rossz idő és a természeti csa­pások miatt a tavalyi tizen­egymillió helyett csupán nyolc és fél millió tonna rizs­­­terem várhatóan Japánban. KÜLFÖLD Hétfőn egyjelöltes elnökválasztás Egyiptomban Reuter Hoszni Mubarak jelenlegi ál­lamfő az egyetlen jelöltje a hétfőn tartandó egyiptomi elnökválasz­tásnak. Az ellenfelek hiánya el­lenére azonban Kairó nagyobb utcái zászlókkal és jelmondatok­kal vannak tele, az állami televí­zió kampányhíreken kívül mást alig sugároz, és az állami tulajdo­nú lapok első oldalán sem igen található egyéb hír. Politikai elemzők szerint ez a fantomkampány is mutatja az egyiptomi politika kétarcúságát. Az országban már nincs önkény­­uralom, de demokrácia sem — mondja Szaddedin Ibrahim, a kai­rói Amerikai Egyetem szocioló­giaprofesszora. Egyiptom vezetői népi felhatalmazással kormá­nyoznak, népszerűek és ápolják az országról, mint bontakozó de­mokráciáról a nyugati barátaik­ban kialakult képet. Másrészt vi­szont Mubarak még a demokrá­ciával kacérkodva sem kockáztat­ja a legcsekélyebb mértékben sem hatalmi monopóliumának el­vesztését. Radovan Karadzic: a szerbek visszavonják valamennyi engedményüket Most a közvetítőkön a sor Újvidéki tudósítónktól Alija Izetbegovic előre meghatározta a bosnyák par­lament képviselőinek a béke­tervet elutasító állásfoglalá­sát, amikor megnyitó beszé­dében a békét igazságtalan­nak, a háborút pedig igazsá­gosnak minősítette — állítja a Tanjug hírügynökség „belg­rádi diplomáciai körökre” hi­vatkozva. A szerb vezetőség vélemé­nyét tükröző kommentár szerint a szerdai szarajevói döntés nem okozott nagyobb meglepetést, a muzulmánok azonban meghiú­sították a kísérletet, hogy más­fél éves háborúzás után megte­remtsék a békét. Radovan Karadzic Banja Lukán kijelentette, hogy a szerbek nem akarnak és nem is fognak tovább háborúzni, mert most saját államuk szer­vezésével vannak elfoglalva. Szerinte a muzulmánok által támasztott feltételek a terv el­utasítását jelentik. Ha mégis elfogadnák, a szerbek készek bizonyos területeket kicserél­ni, de csak a rendezési terv aláírása után. Abdic békeajánlata Belgrádban úgy értékelik, hogy most Owen és Stolten­berg van lépésen — a két társ­elnök tegnap Genfben meg­kezdte a bosnyák parlament ha­tározatának tanulmányozását —, bár nincs sok választásuk. Vagy ismét összehívják a há­rom boszniai nemzeti vezetőt és megpróbálják rávenni őket a megegyezésre, a genfi doku­mentum aláírására, vagy értesí­tik megbízóikat — a világszer­vezetet és az EK-t —, hogy próbálkozásaik csődöt mond­tak, s elállnak a további kísér­letektől. Ha a szembenállók végleg elvetik a genfi csoma­got, akkor — belgrádi véle­mény szerint — Bosznia szét fog hullani és a muzulmánok­nak csak az a tízszázaléknyi te­rület marad, amit jelenleg el­lenőriznek. Egyre inkább bonyolódik a helyzet Nyugat-Boszniában, ahol Izetbegovic hadseregének a jelek szerint nem sikerült le­törni a szeparatista törekvése­ket. Fikret Abdic hívei tegnap Velika Kladusán megtartották az úgynevezett Nyugat-Bosznia Autonóm Tartomány kormá­nyának első ülését. Felszólítot­ták a bosnyák hadsereget és a rendőrséget, hogy tagadják meg az engedelmességet Szarajevó­nak. Abdic azonnali békét aján­lott fel, Karadzic „szerb köztár­saságának” és a horvát „Her­­cegboszna Köztársaságnak”. Tegnap délután több mint húsz­ezer ember tüntetett Abdic mel­lett és Karadzic ellen. Hadzic totális háborútól _______tart_______ Ha Horvátország kiutasítja a kéksisakosokat, akkor totális háború kezdődik a horvátok és a szerbek között — ezt Goran Hadzic, az úgynevezett Kraji­­nai Szerb Köztársaság „elnöke” jelentette ki Újvidéken. Mint mondta, a háború kimenetelé­ben nem kell kételkedni, de saj­nálja a felesleges szerb áldoza­tokat. Bejelentette, hogy terüle­ti átszervezést hajtanak végre az elfoglalt Baranyában és Ke­let-Szlavóniában, a gazdaság fellendítését ígérte, mert a tér­ség úgymond nemcsak a kraji­­nát, hanem Karadzicék köztár­saságát is élelmezheti.­­ Eközben Tudjman horvát el­nök az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakáról hazaérkezve Zág­rábban azt hangoztatta, hogy New York-i tárgyalásain senki sem kérdőjelezte meg igényü­ket saját területeikre, csupán néhány ország figyelmeztetett, hogy a boszniai helyzet miatt nagyobb rugalmasságra van szükség. Szerbiában továbbra is élénk vita tárgya a Seselj és ra­dikálisai elleni szocialista kiro­hanás. Vojislav Kostunica, a Szerb Demokrata Párt vezetője szerint tévednek a szocialisták, ha azt hiszik, hogy az összes bel- és külpolitikai baklövései­kért a radikálisokra háríthatják a felelősséget. A szerb veze­téshez közel álló Politika sze­rint már az év eleje óta halmo­zódnak az ellentétek a hazafias tömb két legnagyobb pártja között. • J. Garai Béla Hírügynökségek jelentéseiből A szerbek visszavonják a muzulmánoknak adott vala­mennyi engedményüket — je­lentette be csütörtökön a belg­rádi rádióban Radovan Kara­dzic, a boszniai szerbek vezető­je. A boszniai muzulmán had­sereg főparancsnoksága egyol­dalú tűzszünetet hirdetett a hor­vát—muzulmán frontokon. Ra­sim Delic főparancsnok csütör­töki rendelete értelmében a mu­zulmán katonák csak akkor nyithatnak tüzet, ha támadás éri őket. Nyugat-Boszniában ki­sebb muzulmán belháború zaj­lik, az ott állomásozó ötödik muzulmán hadtest akciót kez­dett Fikret Abdic ellen. A boszniai muzulmánoknak joguk van több területhez, az azonban kétséges, hogy azt meg is szerezhetik — jelentette ki szerdán Bill Clinton ameri­kai elnök. Clinton szerint „Bosznia nagyon nagy árat fi­zethet a békemegállapodás elu­tasításáért”. Szerbia és Montenegró szo­ros szövetségét ellenző tüntetők támadták meg Momir Bulatovic montenegrói elnököt, és felbo­rították a kocsiját. Moszkva biztosítja Románia energiaszükségletét Bukaresti tudósítónktól A jövő év első negyedében Romániába látogat Borisz Jelcin orosz államfő. Ezt abból az alka­lomból közölte, hogy Nicolae Vacaroiu kormányfő moszkvai látogatásakor átnyújtotta neki Iliescu elnök meghívólevelét. Vacaroiu szerint Románia je­lentős lépést tett az orosz piac visszahódításáért. Kifejezte remé­nyét, hogy talán év végéig sikerül szakértői szinten rendezni az Oroszországba 1916-ban megőr­zés céljából kijuttatott román kincstár visszaadásával kapcsola­tos kérdéseket. Borisz Jelcin — legalábbis a romániai sajtó szerint — már jó­val visszafogottabb volt: szerinte a kétoldalú kapcsolatok „többé­­kevésbé jól alakulnak”. Romániában mindenképpen sikerként könyvelik el, hogy sike­rült biztosítani az energia-, min­denekelőtt pedig a földgázszállí­tást a közelgő tél küszöbén. Forró ősz Németországban? Berlini tudósítónktól Klaus Kinkel külügyminisz­ter egyes kritikusai arra hívják fel a Figyelmet, hogy miközben a német alkancellár az NSZK ko­molyabb ENSZ-szerepvállalása, az állandó BT-tagság mellett ér­velt New Yorkban, a kormány még a belpolitikai problémák megoldására is képtelen. Forrónak ígérkezik az ősz Né­metországban, mert amint a szak­­szervezeti szövetség, a DGB he­lyettes vezetője, Ursula Engelen- Kefer csütörtökön hangsúlyozta, társadalmi futótüzet okozhat a nyugatnémet fém- és villamos­ipari munkáltatóknak a tarifaszer­ződéseket felmondó lépése. Az iparágban a hangulat már amúgy is feszült — amint a Frankfurter Rundschau emlékeztet rá —, az elmúlt 30 hónapban már 450 ezer munkahelyet építettek le a gazda­ságnak ezen a területén. Mannheimben szerdán ötez­ren, csütörtökön pedig már tízez­ren tüntettek — köztük a Merce­des-Benz AG egyes dolgozói — a fémipart sújtó döntés ellen. 1993. október 1., péntek Jugoszláv kollégájával is találkozott Jeszenszky MTI A délszláv válság szerepelt legfontosabb té­maként terítéken Jeszenszky Géza magyar kül­ügyminiszter és Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár szerdai megbeszélésén, amelyre a világszerve­zet közgyűlésének ülésszaka adott alkalmat. Jeszenszky elmondta, hogy Magyarország ma­radéktalanul betartja a Biztonsági Tanács szankciós intézkedéseit, amiből eddig csak­nem egymilliárd dolláros kára származott az országnak. A magyar külügyminiszter felve­tette azt is, hogy lassú a tranzit- és egyéb szál­lítmányok engedélyezésének a feldolgozási fo­lyamata a szankciós bizottságnál, ezért szor­galmazta a titkársági részleg megerősítését. Kérte az ENSZ, közelebbről az UNPROFOR közreműködését az Adria-vezeték mielőbbi megnyitásához. Jeszenszky Géza közölte a fő­titkárral, hogy Magyarország rendezte tagdíj­hátralékát. A magyar diplomácia vezetője folytatta két­t­oldalú eszmecseréit az ülésszakra New Yorkba érkezett kollégáival. A jugoszláv külügymi­niszterrel kölcsönösen kifejtették, hogy mit várnak egymástól a kapcsolatok javításának előmozdítására. Erre mindkét fél részéről készség nyilvánult meg. Horvát kollégájával folytatott megbeszélésén a boszniai békeesé­lyekről, és az UNPROFOR-egységek mandá­tumával kapcsolatos horvát álláspontról esett szó. A dél-koreai külügyminiszterrel Je­szenszky Géza a kétoldalú gazdasági és beru­házást ösztönző témákat tekintette át főkép­pen, de szóba kerültek az országaikat körülve­vő térség problémái is. Kuvaiti kollégája tol­mácsolta az emír köszönetét azért a támogatá­sért, amelyet Magyarország fejtett ki a Bizton­sági Tanácsban Kuvait ügyében. A rövid meg­beszélések sorába illeszkedett az ír és az auszt­rál külügyminiszterrel lezajlott találkozó is. , Szíriával nehezebb lesz megegyezni Általános sztrájk a nyugati parton Reuter ----------------------------­Hozzávetőleg 800 ezer pa­lesztin tett eleget tegnap a Fa­tah sztrájkfelhívásának a Jor­dán folyó megszállt nyugati partjának nagy részén, így til­takozva a Fatah egyik vezető­jének előző napi letartóztatá­sa ellen. Ez volt az első mun­kabeszüntetés a PFSZ és Izra­el közötti egyezmény szeptem­ber 13-i aláírása óta. Izraeli katonák Kabalija kö­zeli rejtekhelyén fogták el a Fe­kete Párducok parancsnokát, Ahmed Avad Ikmailt és néhány hívét. Mint a Fatah egyik veze­tője, Ahmad Irsad a Reuter hír­­ügynökségnek elmondta, meg­lepődtek az izraeli hadsereg ma­gatartása miatt, hiszen a Fatah már tűzszünetet hirdetett, ami­kor Arafat lemondott az erő­szakról és sürgette híveit, hogy a békeszerződés szellemében fejezzék be az izraeliek elleni támadásokat. A sztrájkfelhívás­nak nem mindenki tett eleget: Kalkiljában és Kelet-Jeruzsá­­lemben nem szüntették be a munkát. Gázában a Fatah nem hirdetett sztrájkot. A Fekete Párducok öt letartóztatott tagját azzal vádolják, hogy izraelieket és feltételezésük szerint Izrael­nek információt szállító palesz­tinokat támadtak meg. A Fekete Párduc csoportot a Fatah fegy­veres szárnyaként Nabluszban alapították négy évvel ezelőtt. Rabin izraeli miniszterelnök, aki a PFSZ-szel aláírt egyez­ményre alapozva akarja építeni a kapcsolatait Szíriával, kétli, hogy az izraeliek elfogadnák a „területet a békéért” elv alapján kötött megállapodást Damasz­­kusszal. Izraeli tisztviselők és politikai elemzők szerint Rabin­nak meg kell győznie a szkepti­kus izraeli közvéleményt arról, hogy a palesztin önkormányzat­ról aláírt megállapodás sikeres lesz, mielőtt megállapodna a Go­lán fennsíkról Szíriával. A mi­niszterelnök biztosítékokat akar kapni Szíriától, különösen liba­noni szerepével kapcsolatban. Izrael ragaszkodik hozzá: Szíria engedje meg a libanoni hadse­regnek, hogy az ország déli terü­letét ellenőrzése alá vonja, és tartsa vissza az iránbarát Hezbol­­lahot az izraeli csapatok elleni gerillatámadásoktól. Az izraeli népnek elege van a hipotetikus kérdésekből — mondta Rabin az amerikai NBC televíziónak. Lát­ni szeretnék, hogy az egyez­ményt mindkét fél betartja-e. A Tel Aviv-i egyetem straté­giai tanulmányok központjának igazgatója, Joseph Alpher sze­rint Rabin megpróbálja megerő­síteni balközép kormányát, mie­lőtt bármilyen döntést hozna Szíriával kapcsolatban. Közvéleménykutatások sze­rint az izraeliek többsége elle­nez mindenféle területi kompro­misszumot Szíriával s csak ke­vesebb mint 10 százalékuk he­lyesli a teljes Golán-fennsík visszaadását. Az eddigi legnagyobb ENSZ-ellenőrzés Irakban Reuter ---------------------------­Az ENSZ több mint ötven ellenőre csütörtöktől újabb erőfeszítést tesz, hogy fényt derítsen Irak tiltott fegyver­­rendszereinek titkaira. Nyi­­kita Szmidovics, a csoport rangidőse elmondta, hogy iga­zolniuk kell a helyszíni ellen­őrzések adta információkat. Céljaik között egyaránt szere­pelnek a bejelentett és a tit­kolt iraki bázisok. Az ENSZ Különleges Biz­tossága (UNESCOM), amely a fegyverzet-ellenőrzést felügyeli, több információforrással rendel­kezik, de elvárja, hogy az ira­kiak is segítsenek — mondta Szmidovics. A világszervezet kéri például Iraktól volt fegy­verszállítóinak teljes listáját, va­lamint múltbeli fegyverprog­ramjainak hiánytalan elszámo­lását. Bagdad ígéretet tett a ké­rés teljesítésére, azzal a feltétel­lel, hogy a Biztonsági Tanács kötelezi magát az ország ellen hozott szankciók könnyítésére vagy teljes felfüggesztésére. Az UNESCOM hajlandó az olajembargó könnyítését vagy felfüggesztését javasolni a BT- nek, amennyiben bebizonyoso­dik, hogy Irak betartja a tiltott fegyverrendszerekkel kapcsola­tos valamennyi kötelezettségét. Szmidovics szerint Bagdad minden segítséget megígért a mostani ellenőrzőkörúthoz. Rolf Ekeus, az UNESCOM vezetője ma repül Bagdadba a technikai és politikai tárgyalá­sok vezetésére. Maga az ellenő­rökből álló delegáció a legna­gyobb, amit valaha is az ország­ba küldtek, és addig marad, míg feladatait végre nem hajtja — hangsúlyozta Szmidovics. Bagdadi hír az is, hogy két brit diplomata csütörtökön el­hagyta a fővárost, mert — mint mondták — kevés reményt lát­nak annak a három honfitársuk­nak a kiszabadítására, akiket il­legális határátlépés miatt tartóz­tattak le az iraki hatóságok. „A dolog nyilvánvalóan politikai indíttatású, Irak törvénytelensé­get követ el a fogva tartásuk­kal” — mondta Mark Le Goy konzulátusi tisztviselő Jordániá­ba távoztában. Ukrán fenntartások Kijevi tudósítás Ukrajna tagsága a Független Államok Közösségében ellent­mond az ország európai integrá­ciós törekvéseinek — állapította meg az ukrán kereszténydemok­rata párt. A szervezet közleménye azt is hangsúlyozza, hogy Ukraj­nának jogában áll felmondani a FÁK gazdasági szövetségével kötött társult tagsági egyezményt abban az esetben, ha az államkö­zösség az ukrán függetlenséget veszélyeztető határozatot hozna. Az ukrán republikánus párt azt követeli, hogy a nemzetközi jogi normáknak megfelelően azt is rögzítse a gazdasági egyezmény, milyen jogokkal és kötelezettsé­gekkel jár a társult tagság. A párt álláspontja szerint enélkül lehe­tetlen megítélni, hogy ez a fajta csatlakozás milyen következmé­nyekkel jár Ukrajna számára. A republikánus párt határozottan ki­áll amellett, hogy a gazdasági szövetség koordinációs és végre­hajtó szervei ne terjesszék ki te­vékenységüket az országra • Molnár János

Next