Magyar Hírlap, 1993. november (26. évfolyam, 266-278. szám)

1993-11-24 / 273. szám

V» 2^— há MAGYAR HÍRLAP O­laszország: cél a centrum Firenzei tudósítónktól Olaszországban az önkor­mányzati választások első for­dulójának eredményei ismere­tében azonnal ismét teljes erőre kapott a kampány. A polgár­­mesteri helyekért szinte min­denütt a Baloldali Demokrácia vezette baloldal, illetve a jobb­oldal (északon a liga, délen az újfasiszta színezetű Olasz Szo­ciális Mozgalom) verseng. A kampány hangneme nagyon kiélezett, s a végeredmény egy­előre kiszámíthatatlan. Különö­sen két várost kísér nagy figye­lem: Rómát, ahol a hét végén a baloldal képviseletében a zöldek vezetője, Francesco Rutelli vég­zett az első helyen (39,6 száza­lék), nyomában az OSZM főtit­kárával, Gianfranco Finivel (35,4), és Nápolyt, ahol a kom­munista párthoz közel álló Anto­nio Bassolino (41,6) és a történel­mi csengésű nevéből politikai tő­két kovácsoló Alessandra Musso­lini (31,1) próbálja a hátramaradó napokban tovább növelni szava­zói táborát. A nagy versenyfutás a dara­bokra hullott hajdani centrum tö­megeiért folyik. A baloldali de­mokraták főtitkára, Occhetto a maga részéről elutasítja az olasz politika radikális polarizálódásá­nak képletét. Pártját modern re­formista középpártnak nevezi, s a hatékonyságot, rendet és bizton­ságot helyezi kampányuk közép­pontjába. Ugyancsak a megürese­dett centrum felé kacsingat Bossi, az Északi Liga főtitkára, aki a fö­deralizmus gondolatát kizáróla­gos északi érdek helyett mindin­kább országos érdekként kívánja elfogadtatni. Valami hasonlóval kísérletezik Fini is, aki az újfa­sisztákat a neonáci radikalizmust elutasító, modern nemzeti jobbol­dalként próbálja bemutatni. Nem lesz azonban könnyű dolga, hi­szen elsőfordulós előretörésük valószínűleg sokakat megrémített és kijózanított. Máris a közvéleményt formáló számos művész és értelmiségi je­lezte csatlakozását a baloldalhoz. A kereszténydemokrata politiku­sok egy része is az újfasisztákkal szemben álló jelöltek aktív támo­gatására szólított fel. S ugyanezt tették az egyház képviselői is. Ta­lán az sem jött jól Fininek, hogy Schönhuber, a szélsőjobboldali német republikánusok vezetője lelkesen üdvözölte római és ná­polyi sikerüket. Az első forduló eredményei­nek ismeretében, az önkormány­zati választások immáron a parla­menti helyekért folytatott válasz­tási kampány kezdetét is jelentik. Az önkormányzatok szintjén Olaszország gyakorlatilag megsza­badult a négypárti rendszertől, mi­közben a parlamentben továbbra is a most kiszámolt keresztényde­mokraták, szocialisták, liberálisok és republikánusok vannak többség­ben. Egy 10-15 százalékos lakos­sági támogatást élvező parlament­nek és kormánynak kellene meg­hoznia például a jövő évi költség­­vetést. Az ellentmondás feloldását csakis a kormány azonnali lemon­dása jelenthetné. Csakhogy az új választások előtt a jelenlegi válasz­tási törvényt pontosító további par­lamenti munkára van szükség. Vagyis a kormány lemondása csak késleltetné az olyannyira várt vá­lasztások időpontját. • Petőcz György Clinton felülvizsgálja az Ázsia-politikát New York-i tudósítónktól Az Egyesült Államok más módszerekkel próbál a jövőben hatni Észak-Koreára — jelentette be a Fehér Ház szóvivője. Ez állt Clinton elnök és Kim Jung Szam dél-koreai elnök keddi megbeszé­léseinek középpontjában. Dél- Korea biztonságát félti az észak­koreai atomfegyverkezés miatt. Washington, amelynek figyel­me az utóbbi időben Ázsia prob­lémái felé fordult a Fülöp-szige­­tekkel is megújítja kapcsolatait. Fidel Ramos, a Fülöp-szigetek el­nöke, az Egyesült Államok köz­benjárását fontosnak minősítette „annak biztosítására, hogy a tér­ségben egy ország se kerüljön fö­lénybe”. Clinton elnök méltatta, hogy Ramos hozzájárult a két or­szág közös hadgyakorlatához. Ez az első ilyen jellegű kapcsolatfel­vétel azóta, amióta az utolsó ame­rikai katona elhagyta a Fülöp-szi­­geteket. Ramos, Washingtonból haza­térvén, a­ Valtard­eri" katonai re­pülőtéren, Subic Bayn fog leszállni, annak jeléül, hogy az szabad légikikötővé változott. Tárgyalásai során a Fülöp-szige­­teki elnök leszögezte: az amerikai jelenlét országában a hideghábo­rú része volt. •G. L. Dél-Afrika helyreállítja diplomáciai kapcsolatait Johannesburgi tudósítás Pik Botha dél-afrikai külügy­miniszter reményét fejezte ki teg­nap a Dél-Afrika és India közötti teljes körű diplomáciai kapcsola­tok helyreállításáról szóló jegyző­könyv aláírásakor, hogy az ese­mény a két ország közötti keres­kedelem bővülését eredményezi. Pik Botha és indiai kollégája, Di­nes Szingh külügyminiszter teg­nap írta alá a diplomáciai viszony helyreállításáról szóló okmányt, lezárva ezzel a kapcsolathiány négy évtizedes korszakát. Egyhetes külföldi körútja so­rán Pik Botha Indián kívül láto­gatást tett Tunéziában, Bahrein­­ben és Pakisztánban is, s ennek során felvetette egy indiai-óceáni államközi peremcsoportosulás öt­letét is. Botha kezdeményezésé­nek potenciális akadályát jelent­heti az India és Pakisztán közötti rossz viszony. Iszlámábádban tett látogatása során Botha és Bhutto megálla­podtak, hogy a közeljövőben alá­írják a két ország közötti diplo­máciai kapcsolatokat helyreállító jegyzőkönyvet. Bahreini tartóz­kodása során a múlt héten Botha hivatalosan megnyitotta Dél-Af­rika első nagykövetségét az öböl régiójában. • Erdélyi Éva Bonni költségvetési polémia Berlini tudósítónktól Kedden megkezdődött Bonn­ban az 1994-es költségvetés vi­tája. A Bundestag képviselői 480 milliárd márkányi kiadásról döntenek, ami 4,8 százalékkal magasabb, mint az idei büdzsé. A péntekig tartó parlamenti ta­nácskozás csúcspontja ma lesz, amikor Helmut Kohl kancellár ismerteti álláspontját az ellen­zék által túlköltekezőnek tartott költségvetési tervről. Az SPD képviselői — a 21 milliárdos takarékossági intéz­kedések ellenére is — sokallják a jövő évi 69 milliárd márkás hiányt. Az állami hitelfelvételek 1994-es emelkedéséért — hang­zott el kedden a Bundestagban — elsősorban a növekvő mun­kanélküliség és a gazdasági re­cesszióval összefüggő, jelenté­kenyen csökkenő adóbevételek a felelősek. Németország adó­bevételei jövőre 380 milliárd márkára rúgnak, az áremelkedé­sek várható mértéke 3,2 száza­lék lesz. Kedden a bonni koalíció megállapodásra jutott a kárpót­lási szabályozás ügyében. A hajdani szovjet megszállás kö­vetkeztében, illetve az NDK ál­tal eltulajdonított ingatlanokért — amennyiben azok valami­lyen okból nem visszaadhatók — kárpótlási jegy formájában fizet a Bund. A kárpótlási je­gyek 2004-ben 100 százalékos értékben lesznek beválthatók. A német kárpótlás várható költsé­gei 18 milliárd márkára rúgnak. •M. G. Vita Ceausescu kivégzéséről Bukaresti tudósítónktól Újabb vitát robbantott ki a román parlament felsőházában, a szenátusban Adrian Paunescu, a Szocialista Munkapárt szená­­tor-alelnöke arról, hogy Iliescu szerepet játszott-e Ceausescu kivégzésében. Paunescu szerint az 1989 de­cemberi események kivizsgálá­sára alakult parlamenti bizott­ság parasztpárti elnöke, Valen­tin Gabrielescu egy magánbe­szélgetés alkalmával azt állítot­ta, hogy a diktátor halálos ítéle­tének meghozatalában döntő szerepe volt Iliescunak, s tulaj­donképpen ő tekinthető Ceau­sescu gyilkosának. A szocialista szenátor most bizonyítékokat kért, illetve arra figyelmeztetett, hogy ha a vizs­gálóbizottság elnökének kész ítéletei vannak, akkor nem ki­zárt, hogy a végső dokumen­tumban Iliescu valóban gyilkos­ként fog feltűnni, még ha nem is az. Szavait megerősítette a vizsgálóbizottság korábbi elnö­ke, a kormánypárti Sergiu Nico­­laescu, aki szemtanúként leszö­gezte: Iliescu volt az egyetlen, aki határozottan ellenezte a ha­lálos ítéletet. Gabrielescu válaszában nem tagadta kijelentését, ám nyoma­tékosan hangsúlyozta: távol áll tőle mindenfajta előítélet, célja az igazság kiderítése. •B.T. Világhíradó .........■■■■■......................... Steel: nincsenek egyedül a magyar liberálisok (MTI) Sir David Steel, a brit Liberális Demokrata Párt kül­­ügyekért felelős vezetője sze­rint a hétvégi budapesti liberá­lis­ világkonferencia egyik je­lentős momentuma az lesz, hogy jelzi a magyar választó­­polgároknak: a magyar liberá­lis pártok nincsenek egyedül, hanem a hasonlóan gondolko­dó politikai pártok világméretű hálózatának részei. Grúz—abház tárgyalások Genfben (MTI) A grúz és az abház veze­tők elfogadták, hogy képvise­lőik a jövő kedden közvetlen párbeszédet kezdjenek Genfben — erősítette meg Edouard Brunner, az ENSZ főtitkárának Grúzia ügyében illetékes külön­megbízottja. A svájci diplomata bejelentette, hogy a találkozóra az ő elnökletével kerül sor. Felfüggesztett orosz lapok (MTI) Felfüggesztették három orosz napilap kiadását, amíg azok nem törlesztik adósságai­kat. A jelentés szerint a Prav­da, a Komszomolszkaja Prav­da és a Rosszijszkaja Gazeta összesen 396 millió rubellel (33 ezer dollárral) tartozik. Seuso-kincs: magyar fellebbezés (MTI) A magyar felet képvise­lő ügyvéd beadvánnyal fordult New York állam illetékes bíró­ságának fellebviteli tanácsá­hoz, hogy elindítsa az eljárást a Seuso-kincsek ügyében szüle­tett ítélet megfellebbezésére. Újvidéki tudósítónktól Az Európai Unió Maast­richt után igyekszik határozot­tan fellépni a boszniai béke ér­dekében — hangsúlyozzák a Tanjug szerint belgrádi diplo­máciai és politikai körökben, azzal kapcsolatban, hogy az EU a boszniai béke érdekében tett utolsó idei kísérletként hét­főn újabb genfi tárgyalási for­dulót hívott össze. A boszniai nemzeti vezérek mellett jelen lesznek a közösség külügymi­niszterei, továbbá Jean Cot, a békeerők főparancsnoka, Washington és Moszkva kü­­lönmegbízottja, továbbá Szer­bia, Montenegró és Horvátor­szág elnöke is — ha elfogadják a meghívást. A konferenciára vonatkozó javaslatot és a francia—német kezdeményezést a hírek szerint Belgrádban igen figyelmesen ta­nulmányozzák. Az első nyilatko­zatok azonban meglehetősen tar­tózkodóak. Vladislav Jovanovic külügyminiszter ugyan elége­dettségét fejezte ki, hogy az EU napirendre tűzte a délszláv vál­ságot és a közösség két legjelen­tősebb állama, Franciaország és Németország komoly erőfeszíté­seket tesz a rendezés érdekében, de kifogásolt egyes „nem egé­szen világos” részleteket és hatá­rozottan elvetette a javaslatnak azt a részét, amely újabb londoni értekezletet irányoz elő a válság globális megközelítése céljából. Jovanovic hangoztatta, hogy Belgrád csakis egyenrangú fél­ként hajlandó résztvenni egy ilyen tanácskozáson, ehhez pe­dig előzőleg meg kell szüntetni az országa elleni „igazságtalan” szankciókat. Elképzelése szerint a büntető intézkedéseknek a francia—német javaslatban megfogalmazott fokozatos fel­függesztését már most, a boszni­ai békeszerződés megkötése előtt kellene alkalmazni, majd a dokumentum aláírása után a zár­latot teljesen meg kell szüntetni. A boszniai szerbek egy kép­viselője, Momcilo Krajisnik „parlamenti elnök” kereken elu­tasította a legújabb békeindít­ványt. A muzulmánok javára tett 3-4 százalékos területi en­gedményt „politikai manőver­nek” minősítette, amelyet ellen­feleik a nagyhatalmak segítségé­vel akarnak véghezvinni. Azt ál­lította, hogy tulajdonképpen sokkal nagyobb területeket kö­vetelnek a szerbektől, 20-23 százalékot, mivel már korábban kicsikarták tőlük a 20 százalék visszaadására vonatkozó ígére­tet. A francia—német javaslat célja, úgymond, Szerbia és a „boszniai szerb köztársaság” szembeállítása. Egy hónapja először indultak el tegnap se­gélykonvojok Közép-Boszniá­­ba. Zágrábból két menetoszlop­ban összesen 36 kamiont irányí­tottak Zenica felé szerb és hor­­vát fegyveresek által ellenőrzött területeken át. A Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) szállítmányait fegy­veres kéksisakosok kísérik, s a vállalkozás megmutatja, hogy a helyi parancsnokok hajlandók-e betartani vezetőik ígéretét, hogy szavatolják az akadálytalan to­vábbhaladást. Ha a teherautók eljutnak Zenicába, onnan mint­egy 800 ezer embernek juttat­hatnak segítséget. Sok telepü­lésre hónapok óta nem jutott el semmilyen élelmiszer. • J. Garai Béla Hírügynökségek jelentéseiből Az Egyesült Államok szem­pontjából Bosznia regionális probléma, amellyel állandóan foglalkozni kell ugyan, de Wa­shington nem érzi úgy: olyannyi­ra létfontosságú amerikai érdekek forognának kockán, hogy több százezer katonát kellene odakül­­denie — közölte kedden az ame­rikai külügyminiszter. Warren Christopher hat stratégiai priori­tást jelölt meg országa külpoliti­kája számára: 1. A globális növe­kedés, 2. a piacgazdasági és de­mokratikus reform Oroszország­ban, 3. a NATO erősítése, 4. Ázsia, 5. a Közel-Kelet, 6. olyan globális témák rendezése, mint a fegyverek terjedésének megaka­dályozása. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár kedden üdvözölte és támogatásá­ról biztosította az EK erőfeszíté­seit, hogy ültessék ismét tárgyaló­­asztalhoz a délszláv háború részt­vevőit. A szerb ortodox egyház feje, Pav­­le pátiárka eltanácsolta a hívőket at­tól, hogy a december 19-ei szerbiai parlamenti választásokon a „materia­lista pártra” szavazzanak. Belgrád tanulmányozza a francia—német javaslatot Megindultak a segélyszállítmányok Közép-Boszniába Utolsó simítások a Frankfurt melletti amerikai légitámaszponton, mielőtt a „Mikulás-járatok” felszállnának, hogy a következő napokban összesen harminc tonna játékot dobjanak le Boszniában. A műveletet amerikai, francia és német repülőgépek hajtják végre foto­mt­ külföldi képszerkesztőség­­­epn KÜLFÖLD Óránként 0,75 százalékos infláció Szerbiában A nyugdíj egy napra sem elég Újvidéki tudósítónktól Szerbiában elkerülhetetlen a pénzügyi összeomlás — írja Mla­­den Dinkic, a belgrádi egyetem közgazdasági karának tanára a Borbában. A professzor számítá­sai szerint a múlt havi infláció 25 900 százalékot tett ki, ami napi 19,65, azaz óránként 0,75 száza­léknak felel meg. Németország­ban 1923 októberében, a pénz­ügyi összeomlás bekövetkeztekor a napi infláció 21,8, a havi pedig 45213 százalékos volt. Kis-Jugo­szlávia igen gyorsan közelít eh­hez a szinthez és a decemberi vá­lasztásokig minden bizonnyal megdönti a rekordot. Dinkic szerint a szerb rezsim a választások előtt nem fogja vál­lalni a radikálisabb intézkedések kockázatát, ehelyett újabb és újabb fedezet nélküli bankjegyeket bo­csát ki, ezzel azonban csak a devi­zaárfolyamot növeli. Ha nem tör­ténik változás, egy német márka értéke a jelenlegi nyolcmillióról újévig nyolcmilliárdra emelked­het. Hatalmas gond a nyugdíjak kifizetése: jelenleg havonta há­romszor folyósítják a járandósá­got, s ehhez a nemzeti bank min­dig újabb nagy névértékű bankje­gyet ad ki. Annak ellenére, hogy a kormány — különös tekintettel az 1,2 milliónyi nyugdíjas szavazatá­ra — állandóan megsokszorozza az összegeket, a tegnap folyósított nyugdíjak minden eddiginél érték­telenebbek voltak. A Borka adatai szerint 1,1 -1,3 márkáig terjedtek. Ez egynapi élelemre sem elegen­dő. 1993. november 24., szerda -------------------------------------­ Öt ukrán katona halt meg eddig Szarajevóban Kijev növeli a békefenntartók számát Kijevi tudósítás Az ENSZ békefenntartó erőinek megemelt létszámú ukrán alakulata három, fő­ként muzulmánok lakta öve­zetben kap feladatokat a volt Jugoszláviában. Erről Vlagyi­mir Jelcsenko beszélt az ukrán külügyminisztériumban ren­dezett sajtótájékoztatón. A diplomata azt is elmondta, hogy az ukrán kéksisakosok továbbra is ellátják a szaraje­vói reptér védelmét. A parlament múlt pénteki dön­tése értelmében jövő év tavaszáig Kijev négyszázról ezerkétszáz­­húszra növeli a Jugoszláviában szolgáló ukrán békefenntartó ala­kulat létszámát. Először fordul elő, hogy az ENSZ húsz tisztet kért Kijevtől katonai megfigyelői feladatok ellátására. Ukrajna szó­ban már beleegyezett abba, hogy hajlandó részt venni az ENSZ- gyorshadtest felállításában. A ter­vek szerint Kijev két zászlóaljat és szállítórepülőgépeket bocsát a világszervezet rendelkezésére. A diplomata nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az ukrán csapa­tok ENSZ-alakulatokban való te­vékenységét a jövőben az elnök vagy a kormány hagyhatja jóvá. A parlament ugyanis csaknem fél év után tűzte napirendre a Jugo­szláviában állomásozó erők kibő­vítésére vonatkozó kérést. Az ENSZ titkársága 15 millió dollárt fizet Kijevnek a kéksisakosokért. Az Interfax ukrán hírügynökség értesülése szerint a Szarajevóban állomásozó ukrán katonák közül eddig öten vesztették életüket, húszan pedig megsebesültek. MTI --------------------------­Ukrajna valószínűleg kereske­delmi célra hasznosítja a területén lévő SS—24 típusú rakétahordo­zókat—jelezte kedden adott nyi­latkozatában Valerij Smarov, a hadiiparért felelős miniszterelnök­helyettes. Az ukrán hatóságok keddtől jelentősen megszigorítot­ták az orosz, a moldovai és a fe­hérorosz határszakasz és az ott át­haladó utasok ellenőrzését. A lé­pést azzal indokolták, hogy a ké­szülő valutarendelet miatt egyre többen akarják külföldre menekí­teni be nem jelentett dollárjaikat. Václav Havel aláírta a Svejk-törvényt Közeledik a megállapodás Szíriával Prágai tudósítónktól Egyelőre érvényben marad Csehországban a „lex-Svejk” , ahogy sokan tréfásan neve­zik a „felségsértési” törvényt. Erről döntött tegnapi aláírásá­val Havel köztársasági elnök. A szóban forgó paragrafus, szám szerint a 102-es, része a cseh büntetőtörvénynek, és arról intézkedik, hogyan kell büntetni azt, aki „gyalázza a köztársaságot és annak vezető képviselőit”. E paragrafus alapján két év börtön a maximális büntetés. A vita a há­rom hete bekövetkezett elfogadás óta egyfolytában akörül zajlik, mennyire sérti ez a cikkely a cseh alkotmány emberjogi részét, illet­ve mennyire korlátozza a szó­lásszabadságot. Az Amnesty International kö­zölte, ha valakit e törvény alapján elítélnek Csehországban, azt poli­tikai üldözöttnek tekintik. Miután az Európai Parlament illetékes szervezeteiben úgy nyilatkoztak, hogy a cikk sérti az emberi jogo­kat, sokan azt várták, hogy az el­nök él vétójogával, és nem írja alá a törvényt. Havel azonban el­magyarázta, hogy egyetlen parag­rafus miatt nem lett volna okos az egész büntetőtörvénykönyvet visszaadni a parlamentnek, mert akkor továbbra is az 1989 előtti törvények maradtak volna ér­vényben. Havel ehelyett kezdeményezi az említett paragrafus alkotmány­­bírósági felülvizsgálatát, de addig is felkérte a kormányt, hogy ké­szítsen a paragrafushoz olyan végrehajtási utasítást, amely pon­tosan körülírja, mit is kell érteni a kissé megfoghatatlan „gyalázá­­son”. • Nyárádi Péter Szlovákiában a politikai harc eszköze Pozsonyi tudósítónktól Szlovákiában a legfelsőbb ügyészség éppen a büntetőtör­vénykönyv 102. cikkére hivat­kozva kíván eljárást kezdemé­nyezni a privatizációs miniszté­rium államtitkára ellen, aki elfo­gultságot, személyeskedést vetett az államfő szemére. A szlovák parlament a törvénykönyv módo­sítását már július 6-án jóváhagy­ta. A parlamenti vita során senki sem tiltakozott az ellen, hogy to­vábbra is szerepel benne az 1950-ből származó, a közjogi méltóságok, a köztársaság, a par­lament gyalázását büntető parag­rafus. A legfelső bíróság elnöke szerint ez alkalmazható, amikor „megalapozatlan állításokkal” a külföld előtt rontják valamely, in­tézmény, méltóság jó hírnevét. Tel Aviv-i tudósítónktól Jasszer Arafat kedden kine­vezte a palesztin rendőrség pa­rancsnokát és a gázai rendőrfőnö­köt. Úgy tűnik, minden készen áll ahhoz, hogy december 13-án, a menetrend szerint a PFSZ átve­gye a felelősséget a gázai övezet és Jerikó autonóm közigazgatá­sáért. Hétfőn, a „legnagyobb titok­ban” — ami persze nem egész 24 óra alatt kiszivárgott — az izraeli hadsereg vendégül látott Gázában négy magas rangú palesztin kato­nai parancsnokot, akik a szerve­zet kezelésébe kerülő bázisokat vették szemügyre. Közben az Arab Liga közölte, hogy folytatódik az arab bojkott Izrael ellen. Egyiptom hivatalo­san cáfolja azt a jelentést, amely szerint Kairó földgázt szállít Iz­raelnek, és a terroristák sem ül­nek tétlenül: a Dzsihád egyik ön­gyilkos harcosa Gázában belero­hant egy autósorba, de ártalmat­lanná tették, és csodával határos módon nincs halott vagy sebesült. Az izraeli sajtó külföldi jelen­tések alapján találgatja, hol tart a béketárgyalás Szíriával. Egy né­met lapot idézve írja a Maariv, hogy a titkos tárgyalásokon, Genfben és Párizsban, már majd­nem minden kérdésben meg­egyeztek. Első ízben szivárogtak ki olyan hírek, hogy a szír hadse­reg vezetői és az uralkodó Baath párt hangadói Asszadot támogat­ják, aki békét akar, míg fiatal tisz­tek egy csoportja és a párt alacso­nyabb rangú funkcionáriusai el­lenzik a kompromisszumot. A Haarec értesülése szerint Christopher Tuniszban találkozik Arafattal, és nincs kizárva egy hármas találkozó lehetősége (Ra­binnal) Kairóban. • Naftali Kraus A világhírű japán Nikon autofókuszos, tükörreflexes fényképezőgépek, vakuk és autofókuszos zoom objektívek bemutatója és árengedményes vására november 25-én egész nap, az V. ker., Károly körút 14. szám alatti OFOTÉRT-üzletben, a Filmmúzeumnál. A KÉSZÜLÉKEK HELYBEN MEGVÁSÁROLHATOK, ILLETVE ELŐJEGYEZHETŐK. MH 13 130

Next