Magyar Hírlap, 1994. május (27. évfolyam, 101-112. szám)
1994-05-14 / 112. szám
4 V* MAGYAR HÍRLAP__________ Hogyan adja át a tárcát, miniszter úr? A környezetvédelmi miniszter a kormányon belüli ellenzék Sorozatunkban a Boross-kormány miniszterei arra válaszolnak, hogy tárcájuk mely megkezdett programjainak félbehagyását sajnálják legjobban, milyen intézkedéseket terveznek a választások második fordulójáig. Gyurkó János, a környezetvédelmi tárca vezetője ügyvezető miniszterként irányítja a hátralevő időben hivatalát, legfontosabb feladatának egy alapos, mindenre kiterjedő tárcaátadást tart. A rendkívül szerteágazó tevékenységet végző, hat szakterületet magába foglaló Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium számtalan programot kezdeményezett az elmúlt években. Valamennyi ágazatban megindult olyan politikamentes célkitűzések megvalósítása — egyes régiók fejlesztése, levegőszennyezés csökkentése, különféle természetmegőrző programok, kastélyfelújítások (Gödöllő, Fertőd), a Vár helyreállítása stb. —, amelyeket szakmai okokból az új kormányzatnak tovább kell vinnie — jelentette ki Gyurkó János környezetvédelmi miniszter. A megkezdett környezetvédelmi programok végrehajtása ezért véleménye szerint nem kerülhet veszélybe. Bős-Nagymaros ügyében az eddigi nem egyértelmű szocialista megnyilvánulások némi nyugtalanságra adnak okot. A vízlépcsővel kapcsolatos tennivalók megítélésében a jelenlegi kormányzat és az SZDSZ álláspontja viszont nem áll távol egymástól. Az építésügyi szabályozás az a terület, ahol nem sikerült elképzeléseit maradéktalanul végrehajtani, és az új kormányzatnak feltétlenül lépnie kell, hangoztatta Gyurkó. Az önkormányzati rendszer kialakításánál ezt a kérdést nem sikerült rendezni, a hiányosságokat mindenképpen korrigálni kell. A területfejlesztésben hiányzó középszint akadályt jelentett ezen a területen, ezért biztató, hogy az MSZP-program a megye szerepének erősítését tartalmazza. A tárcát korábban elsősorban a területre vonatkozó törvények elmaradása miatt bírálták. A kormány által már elfogadott, de időhiány miatt parlamenti tárgyalásra nem kerülő környezetvédelmi törvény sorsáról szólva a távozó miniszter leszögezte: nagyon fontosnak tartja a társadalmi szervezetekkel egyeztetve elkészült környezetvédelmi törvénytervezet mielőbbi elfogadását. A tervezetet, amelynek nincs különösebb politikai tartalma, a Boross-kormány nem vonja vissza, kérdés, hogy az új gazdasági elképzelésekkel mennyire egyeztethető össze. Gyurkó azt reméli, hogy nagyon nem szedik szét a fáradságos munkával elkészített törvénycsomagot. A gazdaságpolitikai kényszerek és lehetőségek ismeretében valószínűtlen, hogy jelentős eltérés történjen a környezetvédelem szakmai irányításában. A gazdasági átalakulás, a privatizáció és a környezeti szempontok összehangolása marad a tárca következő vezetőjének legfontosabb feladata. Bármilyen összetételű kabinet áll fel, a környezetvédelmi miniszter mindig egy kicsit a kormányon belüli ellenzék szerepébe kényszerül — válaszolta Gyurkó arra a kérdésre, hogy nagyobb megbecsülésnek örvendhet-e a következő kormányon belül utódja. Korábban többször felvetődött a környezetvédelmi tárca szervezeti átalakítása. Az MSZP programja alapján a KTM vezetője elképzelhetőnek tartja, hogy szétszedik a tárcát, leválasztják az építésügyet és a területfejlesztést, és két önálló minisztérium jön létre. A választások második fordulójáig Gyurkó nem tervez hosszabb távra ható döntéseket, ügyvezető miniszterként dolgozik május 29-éig. Alapos, minden részletre kiterjedő tárcaátadást szeretne. Leltárt készíttet az elmúlt négy évben történtekről. Lemondott több külföldi utat, nehogy az a vád érje, hogy még az utolsó pillanatban is kihasználja posztja adta lehetőségeket. Csak oda utazik el, ahonnan a tárca számára anyagi támogatás várható — hangoztatta Gyurkó János, aki elárulta, a jövőben eredeti szakmájában, műemlékvédelmisként akar dolgozni. • Szilágyi A. János FOTÓ: HABIK CSABA Kulin szerint önálló MSZP-kormány lenne a legkedvezőbb az MDF számára Most az MSZP győzött a választásokon, mert ez a társadalom ugyanaz, mint amelyik 1990-ben az MDF-et juttatta hatalomba. Az emberekben ugyanazok a nosztalgiák és reménykedések élnek, miközben azt akarják hinni, hogy drasztikus változtatások nélkül lehetséges az átalakulás—jelentette ki Kulin Ferenc MDF-frakcióvezető pénteki sajtóbeszélgetésén. Elmondta: az MDF nem kezd politikai manőverekbe azért, hogy az új kormány ne tölthesse ki a négyéves ciklust. Az MDF politikusa szerint már most kockázat nélkül megállapítható, hogy a politikai inga nem áll meg 1998-ban sem. A szavazók ugyanis törvényszerűen csalódni fognak az új kormányban is. Leszögezte: az MDF-kormány kudarcához képest az MSZP működését még egy súlyos körülmény nehezíti. E szerint a szocialisták szavazóbázisa szociológiailag végletesen ellentétes, s hol a kommunista érában indult vállalkozóknak, hol a leszakadó szegény rétegeknek kell kedveznie. Kulin megismételte: nincs liberális alternatíva, ezek a pártok vagy a nemzeti erők, vagy a baloldal mögé állnak. Ha az SZDSZ belemegy a koalícióba az MSZP- vel, az felmorzsolná a pártot — vélte, hozzátéve: az MDF önző szempontjából nem lenne rossz az SZDSZ elvérzése, de ez mégis katasztrofális következményekkel járna. A kommunisták és a szocialisták ugyanis mindig a népiurbánus ellentétet használták ki, nagy rafinériával szítva az ellentéteket. Ha az MSZP magához rántja a szabaddemokratákat, akkor hosszú időre végletekig éleződik az ellentét a liberálisok és a nemzeti oldal között — mutatott rá. Kifejtette: számukra egy önálló MSZP-kormány volna a legkedvezőbb, mert az tudna legkevesebbet ártani a társadalom érdekeinek. Kulin Ferenc szerint az első négy év tapasztalata az, hogy nem kell „vérszerződést kötni” az együtt kormányzó pártoknak. Létrejöhetnek ugyanis „nem természetes” koalíciók is. Az MDF-ben személyi változások csak a jövő év eleji tisztújító országos gyűlésen várhatóak, ahol az elnökség természetesen felajánlja mandátumát. Kulin Ferenc éles vitákra nem számít a párt június 4-ei országos választmányi ülésén, de egyes személyek önkéntes távozása elképzelhető. Ugyanakkor a párt egyszer már szakadt, erre nincsen több esély. Kulin szerint ha az új kormány a médiumok belső önkormányzatára bízza az önigazgatást, akkor áldemokrácia alakul ki. A médiumokban ugyanis 1990 óta belső szociálliberális koalíció létezik, melyben támaszát találná az új hatalom. • Sz. P. MTI -------------------------Az ország érdekében azt kívánom, hogy azoknak, akik a választások első fordulóján többséget szereztek, legyen erejük ígéreteik betartására, programjuk megvalósítására — mondta Boross Péter tegnap délután a Szombathely főterén tartott választási nagygyűlésen. Most azon dolgozik a kormányzat — közölte —, hogy megteremtse az ügyek zökkenőmentes átadásának feltételeit. Az első forduló eredményeiről szólva mondta el: az MDF tudomásul veszi, hogy az SZDSZ és MSZP szövetségre készül, vállalja az ellenzéki szerepet, de korántsem mindegy, hogy milyen erővel tudnak fellépni a parlamentben, ezért a nemzeti erőket összefogásra szólította. A miniszterelnök kifejtette, változatlanul az a véleménye, hogy az önkormányzati választásokat a jövő év februárjára, márciusára kell halasztani, ugyanis ha az új kormány júniusban megalakul, s a parlament igényt tart egy hónap szabadságra, utána számtalan fontos döntést kell sürgősem meghozni, például az önkormányzati törvénnyel összefüggésben. Hitel a MÁV-nak — a pillanatnyi gondok megoldódtak Azzal, hogy a kormány garanciát vállalt 20 milliárd forint konzorciális hitel felvételéhez, az év végéig megoldottnak tekinthetők a MÁV likviditási nehézségei — kommentálta tegnap lapunknak Berényi János miniszteri biztos a csütörtöki kormányülésen született döntést. Mint elmondta, fontosnak tartja, hogy erre a döntésre még a két választási forduló közötti időszakban sor került. A pénzre azért volt nagy szüksége a vasútnak, mert továbbra sem javul a cég jövedelemtermelő képessége. Forrásaik jelentős részét köti le ugyanis a különböző hitelek és kamatok törlesztése, s így kérdéses volt, miből tudnak majd bért fizetni, olajat, energiát vásárolni a hátralévő hónapokban. Az állami garanciavállalás birtokában a banki konzorcium — a Postabank vezetésével — 20 milliárd forint hitelt ad. A miniszeri biztos szerint a következő kabinetnek — bár a gondok pillanatnyilag megszűntek — mégis hamarosan tárgyalóasztalhoz kell ülnie a MÁV vezetőségével. A vezérigazgatói posztra kiírt pályázattal kapcsolatban érdeklődésünkre Berényi közölte: a héten a pályázókkal személyesen is megismerkedett, s most már megvan a két jelöltje a vezérigazgatói székbe. Neveket nem árult el, annyit azonban elmondott: mindkét, általa a feladatra alkalmasnak tartott pályázó a MÁV- on belül dolgozik jelenleg is. Habár korábban arról volt szó, hogy a miniszteri biztos egy személyben dönt a MÁV operatív irányítójának kilétéről, Berényi most úgy fogalmazott: a jövő héten a szaktárca miniszterével is megbeszéli döntését, aki várhatóan helybenhagyja az ő javaslatát. • B.K. 90 millió az Operának A második negyedévre 90 millió forint többlettámogatást kap a Magyar Állami Operaház. A támogatás odaítéléséről és mértékéről a kormány döntött a művelődési minisztérium és a pénzügyi tárca bevonásával. A kormány kívánatosnak tartja, hogy az Opera kiegészítő támogatásban részesüljön a második félévben is, erről már az új kormány dönt. Ha nem is a legjobb üzlet , mindenképpen a legkényelmesebb A Nádor utca 36. végleg gazdát cserél? A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet ingatlancsere útján akarja megszerezni a Nádor u. 36. tulajdonjogát az ötödik kerületi önkormányzattól. Ha az üzlet létrejön, a főváros egyik legdrágább épülete válik a Nádor 36.-ból. A belvárosban szokásos 65-70 ezer forintos négyzetméterárakkal számolva reális 500-600 millió helyett ugyanis a költségvetésnek körülbelül 2,5 milliárdjába kerülne ez a tulajdonjog. A Nádor utca 36.-ra a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet már eddig is elköltött úgy 200 milliót. Csak a bérleti jog megszerzése 120 millióba került, a felújításra pedig a kormány által jóváhagyott 60 millió forint nem volt elegendő. Alig vehették azonban birtokukba új irodáikat azok a társadalmi szervezetek — a TIB, a POFOSZ, a Recski Szövetség stb.— amelyek elhelyezése végett az épületre szükség volt, az önkormányzat — a lakástörvény azon paragrafusára hivatkozva, amely szerint a bérlemény ötven százalékánál többet nem lehet albérlőknek tovább adni — számos más bérlőével együtt a kincstárnak is felmondta a szerződését. Ekkor merült fel az ingatlancsere ötlete ismét. Ezzel a gondolattal ugyanis már korábban foglalkoztak a KVSZ-nél. A csere úgy bonyolódott volna le az eredeti terv szerint, hogy a kincstár mátyásföldi volt szovjet lakásokat, valamint a badacsonytomaji ötven szobás volt munkásőr paradicsomot, a Club Tomajt adta volna cserébe a Nádor utca 36.-ért. A volt szovjet lakások vevőkijelölési jogára igényt tartó XVI. kerületi önkormányzat azonban élénken titakozott az ellen, hogy a mátyásföldi lakásokkal az V. kerület lakásgondjait enyhítsék. Időközben a KVSZ megszerezte az épület bérleti jogát, a felújítás is folyamatban volt, ráadásul a kincstár élén vezetőváltásra került sor, s az ingatlancsere gondolata valahogy lekerült a napirendről. A Club Tomaj jövőjét illetően ekkor újabb elképzelések kerültek elő: időnként az értékesítéssel kísérleteztek — szokás szerint sikertelenül —, máskor megpróbálták bérbe adni. Született is tavaly novemberben egy bérleti szerződés. A bérlő azonban, a CD Hungary nem volt valami nagyvonalú: mindössze évi kétmilliót fizetett volna a kincstárnak az ötven szobás Balaton parti szállodáért. Az alacsony ár — amelyért manapság egy közepes szintű budai lakást lehet bérelni — nem akadályozta meg az üzletkötést, a megkötött szerződés életbe lépése azonban mégis meghiúsult. Ki tudja, azért-e, mert éppen ez idő tájt jelentette föl két miniszter a CD Hungaryt, vagy inkább azért, mert a kormány mégis másnak szánta a volt munkásőr paradicsomot — annyi mindenesetre biztos: magasabb érdekek játszottak szerepet abban, hogy a bérleti szerződés feledésbe merült. Most viszont, hogy a Nádor utca 36. megszerzése ismét napirendre került, a Club Tomaj megint szóba jöhet cserealapként. Másfél év alatt azonban úgy látszik, alapvetően megváltoztak a cserearányok. Az V. kerületi önkormányzat már nem elégszik meg azzal, ha volt szovjet lakásokat kap a Club Tomajon kívül. A korábban 400 millióra tartott balatoni üdülő mellé kéri a XII. kerület Béla király út 59-61. alatti kilenc hektáros ősparkot is, rajta a volt Horthy-kastéllyal és a Fácános néven ismert műemlék épülettel. A Béla király úti ingatlan a legutóbbi, KVSZ által megrendelt hivatalos értékbecslés szerint 1 milliárd 800 milliót ér. Mivel a két ingatlan értéke együtt már jóval több két milliárdnál, a még melléjük ígért 100 volt szovjet lakás árát már felesleges is hozzáadni hogy tudjuk: az önkormányzat számára a csereüzlet igen előnyös. Ámbár a volt szovjet lakásokat sem szabad lebecsülni: igaz ugyan, hogy kievi panelből épültek annak idején, hogy a magyar szabványnak nem felelnek meg ezért, ráadásul meglehetősen elhanyagolt állapotban hagyták őket hátra előző gazdáik, szükséglakásnak azonban így is megfelelők. Márpedig a szükséglakás nagyon fontos egy olyan elöregedett épületekből álló belvárosi kerületben, ahol egymást követik a tömbrehabilitációk, de a bent lakókat nincs hova költöztetni az építkezés idejére, s ahol a lakásigénylőknek már hoszú ideje nem is ígérgetnek. Arról nem is beszélve, milyen jól jöhet néhány szükséglakás, ha netán egy cserére szánt ingatlanból az útban lévő lakókat el kell távolítani. Mert hogy a Nádor utca 36.-os számú épületben él tíz szívós család, akiket sem az évek óta lebegtetett ingatlancserével, sem a felújítással, de még a POFOSZ beköltözésével sem sikerült elüldözni. Az üzlet egyik feltétele a lakások kiürítése persze, ezért az V. kerületi önkormányzat tisztviselői a ház lakóit mostanában ismét felkeresték. A lakásokat felmérték, ám változatlanul nem tudnak semmi biztosat a jövőről. Van, aki úgy emlékszik, azt mondták, hogy a lakást a normál piaci áron kifizeti az önkormányzat, és még a nyáron el kell onnan költözni. Másnak cserelakást ígértek, természetesen jobbat a jelenleginél, írásos értesítést azonban nem kapott még senki. Nem is csoda, hiszen az épület elidegenítéséről az önkormányzati testület még nem határozott. Persze ha a javaslat a testület elé kerül — ki tudja, miért nem jutott még el odáig — valószínűleg jóváhagyja majd minden képviselő, hiszen ilyen jó üzlet ritkán adódik. Csak az nem világos, milyen előnye származik a kincstárnak abból, ha több mint kétmilliárdos vagyont, és száz lakást ad egy 5- 600 milliós irodaházért? Hacsak az nem, hogy az ingatlanokkal együtt megszabadul végre a kezelésükkel járó számos nyűgtől is. Nem kell állandóan vevők, befektetők után kajtatni, akik hajlandók lennének a budai hegyvidék, illetve a Balaton festői tájain fekvő értékes ingatlanokat végre felvirágoztatni. Nem kell tovább tűrni a szemrehányásokat, amiért még mindig nem sikerült őket hasznosítani. Nem szükséges azon töprengeni, hogyan lehetne a legfrissebb, felső szintű ajándékozási utasítást a hatályos jogszabályok keretein belül végrehajtani. Arról nem is beszélve, hogy nem kell őket tovább őrizni, állagmegóvi, így a döntés még takarékos is. Az ingatlancsere nagy előnye még, hogy a Nádor utca 36.-ot az önkormányzati felmondás többé nem veszélyezteti. Nem kell tehát az ottani irodák bérlőinek az elhelyezéséről sem gondoskodni. A csere tehát, ha a kincstár számára nem is a legjobb üzlet , mindenképpen a legkényelmesebb. • Márványi Ágnes BELFÖLD Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tegnap ünnepi közgyűlést tartottak az intézmény alapításának 359. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen az ELTE tiszteletbeli doktorává avatták Jan Hellnert, a Stockholmi Egyetem professzorát, Hans Henrich Jescheket, a freiburgi Albert Ludwig Egyetem professzorát, Borzsák Istvánt, az ELTE professzorát, Bruno D’Argentót, a Nápolyi Egyetem professzorát, Peter Dukort, a Baseli Egyetem professzorát, Gaál Károlyt, a Bécsi Egyetem professzorát és Astrik L. Gábrielt, a University of Notre Dame professzorát (képünkön Szabó Miklós rektorral) FOTÓ HABIK CSABA Fenyegetik a MÚK újságíróit? MTI -------------------------Mély aggodalommal tapasztaljuk, hogy a május 8-ai választási forduló után bizonyos erők máris megpróbálják megfélemlíteni az újságírókat — olvasható a Magyar Újságírók Közösségének közleményében. A közleményben leszögezik: a győztesnek látszó pártok politikusai olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyek újságírói feketelisták gyártására, életet és személyi szabadságot fenyegető üzenetekre bátorítanak fel némelyeket. Ezeket a leszámolást ígérő fenyegetéseket a rendszerváltozás mellett kiálló újságíróknak címezik. Bűnükként azt róják fel, hogy a nyilvánosság előtt feltárták a múlt évtizedek történetét. Az újságírók megfélemlítésének kísérletétől egyenes út vezet az egyenirányított, cenzúrázott újságírás ismételt bevezetéséhez, a bosszúállás légkörének megteremtéséhez. A demokrácia és a sajtószabadság magyarországi fennmaradását a MÚK azon méri, hogy a hozzájuk tartozó 800 újságírónak a jövőben lesz-e módja hiteles képet adni a magyar társadalom számára. 1994. május 14., szombat Hétfőn kezdődnek az érettségi vizsgák Szigorúan titkos tételek A magyar írásbeli dolgozattal veszi kezdetét hétfőn az érettségi, majd kedden a matematika teszttel kell a hozzávetőleg 72 ezer negyedikes diáknak megbirkóznia. A tételsor titkosságát kettős biztonság védi, tudtuk meg Hercegi Károlytól, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtanácsosától. A magyar és a matematika tételeket ugyanis a televízió és a rádió útján hozzák nyilvánosságra és ez a két intézmény garantálja a százszázalékos titkosságot. A többi írásbeli tétel titkosságát különböző óvintézkedésekkel próbálják megoldani. A magyar dolgozatokat minden szaktanár önállóan, javítási útmutató nélkül értékeli, a matematika érettségiket viszont egy központi javítási kulcs szerint kell korrigálni. A matematika javítási útmutatót pár nap múlva minden érdekelt tanár kézhez kapja. Közös érettségi és felvételi vizsgát 22 856-an tesznek, tájékoztatta lapunkat Neuwirth Gábor, az Országos Felsőoktatási és Felvételi Iroda főtanácsadója. Matematikából 8960-an, fizikából 4243-an, biológiából 3135- en, kémiából 1253-an, angolból 2276-an, németből 2474-en, franciából pedig 515-en próbálkoznak egyszerre érettségizni és felvételt nyerni valamely felsőoktatási intézménybe. Idén az érettségi elnököket a közoktatási törvényben meghatározott feltételek alapján lehet felkérni, jövőre azonban már csak az tölthet be ilyen tisztséget, aki a benyújtott pályázata alapján szerepel az országos névjegyzéken. Z. Orbán Erzsébet, az Országos Köznevelési Tanács titkárságának vezetője elmondta, hogy idén az idő rövidsége miatt csak egy ideiglenes listát sikerült összeállítani és ezen csupán 800 név szerepel, azonban hozzávetőleg 3000 érettségi elnökre van szükség, így idén az ezen a listán nem szereplő személyeket is fel lehet kérni érettségi elnöknek. •F.O. MÁR MINDEN HARMADIK KÁRTYÁVAL MŰKÖDIK! Az országban ma már 8500 |||^ rendelkezésére. Telefonáljon telekártyával működő nyilvános Julipfonkártyával gyorsan, könnyen, telefonkészülék áll az Önök gond nélkül! ^MATÁV