Magyar Hírlap, 1994. május (27. évfolyam, 101-112. szám)

1994-05-14 / 112. szám

4 V* MAGYAR HÍRLAP__________ H­ogyan adja át a tárcát, miniszter úr? A környezetvédelmi miniszter a kormányon belüli ellenzék Sorozatunkban a Boross-kormány miniszterei arra válaszolnak, hogy tár­cájuk mely megkezdett programjainak félbehagyását sajnálják legjobban, mi­lyen intézkedéseket terveznek a válasz­tások második fordulójáig. Gyurkó Já­nos, a környezetvédelmi tárca vezetője ügyvezető miniszterként irányítja a hát­ralevő időben hivatalát, legfontosabb feladatának egy alapos, mindenre kiter­jedő tárcaátadást tart. A rendkívül szerteágazó tevékenységet végző, hat szakterületet magába foglaló Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium számtalan programot kezde­ményezett az elmúlt években. Valamennyi ágazatban megindult olyan politikamentes célkitűzések megvalósítása — egyes ré­giók fejlesztése, levegőszennyezés csök­kentése, különféle természetmegőrző programok, kastélyfelújítások (Gödöllő, Fertőd), a Vár helyreállítása stb. —, ame­lyeket szakmai okokból az új kormányzat­nak tovább kell vinnie — jelentette ki Gyurkó János környezetvédelmi miniszter. A megkezdett környezetvédelmi progra­mok végrehajtása ezért véleménye szerint nem kerülhet veszélybe. Bős-Nagymaros ügyében az eddigi nem egyértelmű szocia­lista megnyilvánulások némi nyugtalan­ságra adnak okot. A vízlépcsővel kapcso­latos tennivalók megítélésében a jelenlegi kormányzat és az SZDSZ álláspontja vi­szont nem áll távol egymástól. Az építésügyi szabályozás az a terület, ahol nem sikerült elképzeléseit maradékta­lanul végrehajtani, és az új kormányzatnak feltétlenül lépnie kell, hangoztatta Gyurkó. Az önkormányzati rendszer kialakításánál ezt a kérdést nem sikerült rendezni, a hiá­nyosságokat mindenképpen korrigálni kell. A területfejlesztésben hiányzó középszint akadályt jelentett ezen a területen, ezért biztató, hogy az MSZP-program a megye szerepének erősítését tartalmazza. A tárcát korábban elsősorban a területre vonatkozó törvények elmaradása miatt bírálták. A kormány által már elfogadott, de időhiány miatt parlamenti tárgyalásra nem kerülő környezetvédelmi törvény sorsáról szólva a távozó miniszter leszögezte: nagyon fon­tosnak tartja a társadalmi szervezetekkel egyeztetve elkészült környezetvédelmi tör­vénytervezet mielőbbi elfogadását. A ter­vezetet, amelynek nincs különösebb politi­kai tartalma, a Boross-kormány nem vonja vissza, kérdés, hogy az új gazdasági elkép­zelésekkel mennyire egyeztethető össze. Gyurkó azt reméli, hogy nagyon nem sze­dik szét a fáradságos munkával elkészített törvénycsomagot.­­ A gazdaságpolitikai kényszerek és lehetőségek ismeretében valószínűtlen, hogy jelentős eltérés történjen a környezet­védelem szakmai irányításában. A gazda­sági átalakulás, a privatizáció és a környe­zeti szempontok összehangolása marad a tárca következő vezetőjének legfontosabb feladata. Bármilyen összetételű kabinet áll fel, a környezetvédelmi miniszter mindig egy kicsit a kormányon belüli ellenzék szerepébe kényszerül — válaszolta Gyur­kó arra a kérdésre, hogy nagyobb megbe­csülésnek örvendhet-e a következő kormá­nyon belül utódja. Korábban többször felvetődött a kör­nyezetvédelmi tárca szervezeti átalakítása. Az MSZP programja alapján a KTM veze­tője elképzelhetőnek tartja, hogy szétsze­dik a tárcát, leválasztják az építésügyet és a területfejlesztést, és két önálló miniszté­rium jön létre. A választások második fordulójáig Gyurkó nem tervez hosszabb távra ható döntéseket, ügyvezető miniszterként dol­gozik május 29-éig. Alapos, minden rész­letre kiterjedő tárcaátadást szeretne. Leltárt készíttet az elmúlt négy évben történtekről. Lemondott több külföldi utat, nehogy az a vád érje, hogy még az utolsó pillanatban is kihasználja posztja adta lehetőségeket. Csak oda utazik el, ahonnan a tárca számá­ra anyagi támogatás várható — hangoztat­ta Gyurkó János, aki elárulta, a jövőben eredeti szakmájában, műemlékvédelmis­ként akar dolgozni. • Szilágyi A. János FOTÓ: HABIK CSABA Kulin szerint önálló MSZP-kormány lenne a legkedvezőbb az MDF számára Most az MSZP győzött a vá­lasztásokon, mert ez a társada­lom ugyanaz, mint amelyik 1990-ben az MDF-et juttatta hatalomba. Az emberekben ugyanazok a nosztalgiák és re­ménykedések élnek, miközben azt akarják hinni, hogy draszti­kus változtatások nélkül lehet­séges az átalakulás—jelentette ki Kulin Ferenc MDF-frakció­­vezető pénteki sajtóbeszélgeté­sén. Elmondta: az MDF nem kezd politikai manőverekbe azért, hogy az új kormány ne tölthesse ki a négyéves ciklust. Az MDF politikusa szerint már most kockázat nélkül meg­állapítható, hogy a politikai inga nem áll meg 1998-ban sem. A szavazók ugyanis törvényszerűen csalódni fognak az új kormány­ban is. Leszögezte: az MDF-kor­­mány kudarcához képest az MSZP működését még egy sú­lyos körülmény nehezíti. E sze­rint a szocialisták szavazóbázisa szociológiailag végletesen ellen­tétes, s hol a kommunista érában indult vállalkozóknak, hol a le­szakadó szegény rétegeknek kell kedveznie. Kulin megismételte: nincs li­berális alternatíva, ezek a pártok vagy a nemzeti erők, vagy a bal­oldal mögé állnak. Ha az SZDSZ belemegy a koalícióba az MSZP- vel, az felmorzsolná a pártot — vélte, hozzátéve: az MDF önző szempontjából nem lenne rossz az SZDSZ elvérzése, de ez mégis katasztrofális következményekkel járna. A kommunisták és a szo­cialisták ugyanis mindig a népi­urbánus ellentétet használták ki, nagy rafinériával szítva az ellen­téteket. Ha az MSZP magához rántja a szabaddemokratákat, akkor hosszú időre végletekig éleződik az ellentét a liberálisok és a nemzeti oldal között — mu­tatott rá. Kifejtette: számukra egy önál­ló MSZP-kormány volna a leg­kedvezőbb, mert az tudna legke­vesebbet ártani a társadalom ér­dekeinek. Kulin Ferenc szerint az első négy év tapasztalata az, hogy nem kell „vérszerződést kötni” az együtt kormányzó pártoknak. Létrejöhetnek ugyanis „nem ter­mészetes” koalíciók is. Az MDF-ben személyi válto­zások csak a jövő év eleji tisztújí­tó országos gyűlésen várhatóak, ahol az elnökség természetesen felajánlja mandátumát. Kulin Fe­renc éles vitákra nem számít a párt június 4-ei országos választ­mányi ülésén, de egyes szemé­lyek önkéntes távozása elképzel­hető. Ugyanakkor a párt egyszer már szakadt, erre nincsen több esély. Kulin szerint ha az új kormány a médiumok belső önkormányza­tára bízza az önigazgatást, akkor áldemokrácia alakul ki. A mé­diumokban ugyanis 1990 óta bel­ső szociálliberális koalíció léte­zik, melyben támaszát találná az új hatalom. • Sz. P. MTI -------------------------­Az ország érdekében azt kívá­nom, hogy azoknak, akik a vá­lasztások első fordulóján többsé­get szereztek, legyen erejük ígé­reteik betartására, programjuk megvalósítására — mondta Bo­­ross Péter tegnap délután a Szom­bathely főterén tartott választási nagygyűlésen. Most azon dolgo­zik a kormányzat — közölte —, hogy megteremtse az ügyek zök­kenőmentes átadásának feltéte­leit. Az első forduló eredményei­ről szólva mondta el: az MDF tu­domásul veszi, hogy az SZDSZ és MSZP szövetségre készül, vál­lalja az ellenzéki szerepet, de ko­rántsem mindegy, hogy milyen erővel tudnak fellépni a parla­mentben, ezért a nemzeti erőket összefogásra szólította. A miniszterelnök kifejtette, változatlanul az a véleménye, hogy az önkormányzati választá­sokat a jövő év februárjára, már­ciusára kell halasztani, ugyanis ha az új kormány júniusban megala­kul, s a parlament igényt tart egy hónap szabadságra, utána számta­lan fontos döntést kell sürgősem meghozni, például az önkor­mányzati törvénnyel összefüg­gésben. ­ Hitel a MÁV-nak — a pillanatnyi gondok megoldódtak Azzal, hogy a kormány ga­ranciát vállalt 20 milliárd forint konzorciális hitel felvételéhez, az év végéig megoldottnak te­kinthetők a MÁV likviditási ne­hézségei — kommentálta teg­nap lapunknak Berényi János miniszteri biztos a csütörtöki kormányülésen született dön­tést. Mint elmondta, fontosnak tartja, hogy erre a döntésre még a két választási forduló kö­zötti időszakban sor került. A pénzre azért volt nagy szük­sége a vasútnak, mert továbbra sem javul a cég jövedelemterme­lő képessége. Forrásaik jelentős részét köti le ugyanis a különbö­ző hitelek és kamatok törlesztése, s így kérdéses volt, miből tudnak majd bért fizetni, olajat, energiát vásárolni a hátralévő hónapok­ban. Az állami garanciavállalás birtokában a banki konzorcium — a Postabank vezetésével — 20 milliárd forint hitelt ad. A mini­szeri biztos szerint a következő kabinetnek — bár a gondok pilla­natnyilag megszűntek — mégis hamarosan tárgyalóasztalhoz kell ülnie a MÁV vezetőségével. A vezérigazgatói posztra kiírt pályázattal kapcsolatban érdeklő­désünkre Berényi közölte: a hé­ten a pályázókkal személyesen is megismerkedett, s most már megvan a két jelöltje a vezérigaz­gatói székbe. Neveket nem árult el, annyit azonban elmondott: mindkét, általa a feladatra alkal­masnak tartott pályázó a MÁV- on belül dolgozik jelenleg is. Ha­bár korábban arról volt szó, hogy a miniszteri biztos egy személy­ben dönt a MÁV operatív irányí­tójának kilétéről, Berényi most úgy fogalmazott: a jövő héten a szaktárca miniszterével is megbe­széli döntését, aki várhatóan hely­benhagyja az ő javaslatát. • B.K. 90 millió az Operának A második negyedévre 90 millió forint többlettámogatást kap a Magyar Állami Operaház. A támogatás odaítéléséről és mértékéről a kormány döntött a művelődési minisztérium és a pénzügyi tárca bevonásával. A kormány kívánatosnak tartja, hogy az Opera kiegészítő támo­gatásban részesüljön a második félévben is, erről már az új kor­mány dönt. Ha nem is a legjobb üzlet , mindenképpen a legkényelmesebb A Nádor utca 36. végleg gazdát cserél? A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet ingatlancsere útján akarja megszerezni a Nádor u. 36. tulajdonjogát az ötödik ke­rületi önkormányzattól. Ha az üzlet létrejön, a főváros egyik legdrágább épülete válik a Ná­dor 36.-ból. A belvárosban szo­kásos 65-70 ezer forintos négy­zetméterárakkal számolva reá­lis 500-600 millió helyett ugyan­is a költségvetésnek körülbelül 2,5 milliárdjába kerülne ez a tu­lajdonjog. A Nádor utca 36.-ra a Kincstá­ri Vagyonkezelő Szervezet már eddig is elköltött úgy 200 milliót. Csak a bérleti jog megszerzése 120 millióba került, a felújításra pedig a kormány által jóváhagyott 60 millió forint nem volt elegen­dő. Alig vehették azonban birto­kukba új irodáikat azok a társa­dalmi szervezetek — a TIB, a POFOSZ, a Recski Szövetség stb.— amelyek elhelyezése végett az épületre szükség volt, az ön­­kormányzat — a lakástörvény azon paragrafusára hivatkozva, amely szerint a bérlemény ötven százalékánál többet nem lehet al­bérlőknek tovább adni — számos más bérlőével együtt a kincstár­nak is felmondta a szerződését. Ekkor merült fel az ingatlan­­csere ötlete ismét. Ezzel a gondo­lattal ugyanis már korábban fog­lalkoztak a KVSZ-nél. A csere úgy bonyolódott volna le az erede­ti terv szerint, hogy a kincstár má­tyásföldi volt szovjet lakásokat, valamint a badacsonytomaji ötven szobás volt munkásőr paradicso­mot, a Club Tomajt adta volna cserébe a Nádor utca 36.-ért. A volt szovjet lakások vevőki­jelölési jogára igényt tartó XVI. kerületi önkormányzat azonban élénken titakozott az ellen, hogy a mátyásföldi lakásokkal az V. kerü­let lakásgondjait enyhítsék. Idő­közben a KVSZ megszerezte az épület bérleti jogát, a felújítás is folyamatban volt, ráadásul a kincstár élén vezetőváltásra került sor, s az ingatlancsere gondolata valahogy lekerült a napirendről. A Club Tomaj jövőjét illetően ekkor újabb elképzelések kerültek elő: időnként az értékesítéssel kí­sérleteztek — szokás szerint si­kertelenül —, máskor megpróbál­ták bérbe adni. Született is tavaly novemberben egy bérleti szerző­dés. A bérlő azonban, a CD Hun­gary nem volt valami nagyvona­lú: mindössze évi kétmilliót fize­tett volna a kincstárnak az ötven szobás Balaton parti szállodáért. Az alacsony ár — amelyért ma­napság egy közepes szintű budai lakást lehet bérelni — nem akadá­lyozta meg az üzletkötést, a meg­kötött szerződés életbe lépése azonban mégis meghiúsult. Ki tudja, azért-e, mert éppen ez idő tájt jelentette föl két miniszter a CD Hungaryt, vagy inkább azért, mert a kormány mégis másnak szánta a volt munkásőr paradicso­mot — annyi mindenesetre biz­tos: magasabb érdekek játszottak szerepet abban, hogy a bérleti szerződés feledésbe merült. Most viszont, hogy a Nádor ut­ca 36. megszerzése ismét napi­rendre került, a Club Tomaj me­gint szóba jöhet cserealapként. Másfél év alatt azonban úgy lát­szik, alapvetően megváltoztak a cserearányok. Az V. kerületi ön­­kormányzat már nem elégszik meg azzal, ha volt szovjet lakáso­kat kap a Club Tomajon kívül. A korábban 400 millióra tartott bala­toni üdülő mellé kéri a XII. kerü­let Béla király út 59-61. alatti ki­lenc hektáros ősparkot is, rajta a volt Horthy-kastéllyal és a Fácá­nos néven ismert műemlék épü­lettel. A Béla király úti ingatlan a legutóbbi, KVSZ által megrendelt hivatalos értékbecslés szerint 1 milliárd 800 milliót ér. Mivel a két ingatlan értéke együtt már jóval több két milliárd­­nál, a még melléjük ígért 100 volt szovjet lakás árát már felesleges is hozzáadni hogy tudjuk: az önkor­mányzat számára a csereüzlet igen előnyös. Ámbár a volt szovjet la­kásokat sem szabad lebecsülni: igaz ugyan, hogy kievi panelből épültek annak idején, hogy a ma­gyar szabványnak nem felelnek meg ezért, ráadásul meglehetősen elhanyagolt állapotban hagyták őket hátra előző gazdáik, szükség­­lakásnak azonban így is megfele­lők. Márpedig a szükséglakás na­gyon fontos egy olyan elöregedett épületekből álló belvárosi kerület­ben, ahol egymást követik a tömb­rehabilitációk, de a bent lakókat nincs hova költöztetni az építkezés idejére, s ahol a lakásigénylőknek már hoszú ideje nem is ígérget­nek. Arról nem is beszélve, mi­lyen jól jöhet néhány szükségla­kás, ha netán egy cserére szánt in­gatlanból az útban lévő lakókat el kell távolítani. Mert hogy a Nádor utca 36.-os számú épületben él tíz szívós csa­lád, akiket sem az évek óta lebeg­tetett ingatlancserével, sem a fel­újítással, de még a POFOSZ be­költözésével sem sikerült elüldöz­ni. Az üzlet egyik feltétele a laká­sok kiürítése persze, ezért az V. kerületi önkormányzat tisztviselői a ház lakóit mostanában ismét fel­keresték. A lakásokat felmérték, ám változatlanul nem tudnak semmi biztosat a jövőről. Van, aki úgy emlékszik, azt mondták, hogy a lakást a normál piaci áron kifizeti az önkormányzat, és még a nyáron el kell onnan költözni. Másnak cserelakást ígértek, ter­mészetesen jobbat a jelenleginél, írásos értesítést azonban nem ka­pott még senki. Nem is csoda, hiszen az épület elidegenítéséről az önkormányzati testület még nem határozott. Per­sze ha a javaslat a testület elé kerül — ki tudja, miért nem jutott még el odáig — valószínűleg jóvá­hagyja majd minden képviselő, hi­szen ilyen jó üzlet ritkán adódik. Csak az nem világos, milyen előnye származik a kincstárnak abból, ha több mint kétmilliárdos vagyont, és száz lakást ad egy 5- 600 milliós irodaházért? Hacsak az nem, hogy az ingatlanokkal együtt megszabadul végre a keze­lésükkel járó számos nyűgtől is. Nem kell állandóan vevők, befek­tetők után kajtatni, akik hajlandók lennének a budai hegyvidék, illet­ve a Balaton festői tájain fekvő ér­tékes ingatlanokat végre felvirá­goztatni. Nem kell tovább tűrni a szemrehányásokat, amiért még mindig nem sikerült őket haszno­sítani. Nem szükséges azon töp­rengeni, hogyan lehetne a legfris­sebb, felső szintű ajándékozási utasítást a hatályos jogszabályok keretein belül végrehajtani. Arról nem is beszélve, hogy nem kell őket tovább őrizni, állagmegóvi, így a döntés még takarékos is. Az ingatlancsere nagy előnye még, hogy a Nádor utca 36.-ot az önkormányzati felmondás többé nem veszélyezteti. Nem kell tehát az ottani irodák bérlőinek az elhe­lyezéséről sem gondoskodni. A csere tehát, ha a kincstár számára nem is a legjobb üzlet , minden­képpen a legkényelmesebb. • Márványi Ágnes BELFÖLD Az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemen tegnap ünnepi közgyűlést tartottak az intéz­mény alapításának 359. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen az ELTE tiszteletbeli doktorává avatták Jan Hellnert, a Stockholmi Egyetem professzorát, Hans Henrich Jescheket, a freiburgi Albert Ludwig Egyetem professzorát, Borzsák Istvánt, az ELTE professzorát, Bruno D’Argentót, a Nápolyi Egyetem professzorát, Peter Dukort, a Ba­seli Egyetem professzorát, Gaál Károlyt, a Bécsi Egyetem professzorát és Astrik L. Gábrielt, a University of Notre Dame professzorát (képünkön Szabó Miklós rektorral) FOTÓ HABIK CSABA Fenyegetik a MÚK újságíróit? MTI -------------------------­Mély aggodalommal tapasztal­juk, hogy a május 8-ai választási forduló után bizonyos erők máris megpróbálják megfélemlíteni az újságírókat — olvasható a Ma­gyar Újságírók Közösségének közleményében. A közleményben leszögezik: a győztesnek látszó pártok politi­kusai olyan nyilatkozatokat tesz­nek, amelyek újságírói feketelis­ták gyártására, életet és személyi szabadságot fenyegető üzenetek­re bátorítanak fel némelyeket. Ezeket a leszámolást ígérő fenye­getéseket a rendszerváltozás mel­lett kiálló újságíróknak címezik. Bűnükként azt róják fel, hogy a nyilvánosság előtt feltárták a múlt évtizedek történetét. Az új­ságírók megfélemlítésének kísér­letétől egyenes út vezet az egyenirányított, cenzúrázott új­ságírás ismételt bevezetéséhez, a bosszúállás légkörének megte­remtéséhez. A demokrácia és a sajtószabadság magyarországi fennmaradását a MÚK azon mé­ri, hogy a hozzájuk tartozó 800 újságírónak a jövőben lesz-e módja hiteles képet adni a ma­gyar társadalom számára. 1994. május 14., szombat Hétfőn kezdődnek az érettségi vizsgák Szigorúan titkos tételek A magyar írásbeli dolgozat­tal veszi kezdetét hétfőn az érettségi, majd kedden a ma­tematika teszttel kell a hozzá­vetőleg 72 ezer negyedikes diáknak megbirkóznia. A tételsor titkosságát kettős biztonság védi, tudtuk meg Her­cegi Károlytól, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főta­nácsosától. A magyar és a mate­matika tételeket ugyanis a televí­zió és a rádió útján hozzák nyil­vánosságra és ez a két intézmény garantálja a százszázalékos tit­kosságot. A többi írásbeli tétel titkosságát különböző óvintézke­désekkel próbálják megoldani. A magyar dolgozatokat min­den szaktanár önállóan, javítási útmutató nélkül értékeli, a mate­matika érettségiket viszont egy központi javítási kulcs szerint kell korrigálni. A matematika javítási útmutatót pár nap múlva minden érdekelt tanár kézhez kapja. Közös érettségi és felvételi vizsgát 22 856-an tesznek, tájé­koztatta lapunkat Neuwirth Gá­bor, az Országos Felsőoktatási és Felvételi Iroda főtanácsadója. Matematikából 8960-an, fiziká­ból 4243-an, biológiából 3135- en, kémiából 1253-an, angolból 2276-an, németből 2474-en, franciából pedig 515-en próbál­koznak egyszerre érettségizni és felvételt nyerni valamely felső­­oktatási intézménybe. Idén az érettségi elnököket a közoktatási törvényben megha­tározott feltételek alapján lehet felkérni, jövőre azonban már csak az tölthet be ilyen tisztsé­get, aki a benyújtott pályázata alapján szerepel az országos névjegyzéken. Z. Orbán Erzsé­bet, az Országos Köznevelési Tanács titkárságának vezetője elmondta, hogy idén az idő rö­vidsége miatt csak egy ideigle­nes listát sikerült összeállítani és ezen csupán 800 név szerepel, azonban hozzávetőleg 3000 érettségi elnökre van szükség, így idén az ezen a listán nem szereplő személyeket is fel lehet kérni érettségi elnöknek. •F.O. MÁR MINDEN HARMADIK KÁRTYÁVAL MŰKÖDIK! Az országban ma már 8500 |||^ rendelkezésére. Telefonáljon tele­kártyával működő nyilvános Julip­fonkártyával gyorsan, könnyen, telefonkészülék áll az Önök gond nélkül! ^MATÁV

Next