Magyar Hírlap, 1994. október (27. évfolyam, 230-242. szám)

1994-10-01 / 230. szám

20­M MAGYAR HÍRLAP Vége az ENSZ-gyámságnak Reuter, MTI-Panoráma Ma véget ér az ENSZ gyám­szerepe: utolsóként a Palau­­szigeteknek is megszűnik az ENSZ-gyámsági státusa. A szi­getcsoport ezentúl az Egyesült Államokhoz tartozik, az USA önkormányzattal rendelkező társult állama lesz. A Palau-szigetcsoport a mik­­ronéziai szigetvilág része, több mint 200 szigetet foglal magá­ba; 508 négyzetkilométernyi te­rületen 15 000 ember él. A né­pesség különböző etnikai és nyelvi csoportokból tevődik össze: az őslakosok között vol­tak melanéziaiak, polinéziaiak, délkelet-ázsiai indonézek és fi­­lippinók. Az angol nyelvhasználat álta­lánosan elterjedt, a palaui embe­rek többsége a római katolikus vallást követi. Palau — Mikronézia része — már ENSZ-gyámsági területként is az Egyesült Államok irányít.­ A szigetcsoport státusa azóta­rületeknek az önkormányzatotá­sa alatt állt, amire az USA 1947- rendezetlen volt. Az Egyesült de az amerikai adminisztráció­ben kapott mandátumot. A man- Államokkal szabadon társult vezetése alá utalja a védelmi, dátum 1981-ben járt le. státus megengedi az érintett tő- pénz- és külügyeket. Párizsi tudósítónktól Nemcsak elkeseredett verseny, hanem szoros együttműködés is elképzelhető a ma­gyar és a francia mezőgazdaság között — de­rült ki a Göncz Árpád franciaországi tárgy­alásait kísérő szakértői megbeszéléseken. Lakos László földművelésügyi miniszter elmondta, hogy a Credit Agricole bankkal a magyarországi újbirtokosok támogatási rendszeréről folytatott megbeszéléseket. A­­magyar—francia agrár-együttműködés jö­vőjét illető optimizmusát támasztotta alá azzal a közléssel, hogy Magyarország idei borexportja Franciaországba nem kevesebb, mint egymillió dollár értékű. Egy másik, negatív felhangú bejelentés szerint ugyan­akkor Magyarország öt éve még ötször annyi mezőgazdasági terméket exportált, mint amekkora az importja volt. Ma ez az arány 2:1-hez. Mindez a francia középvidék egyik me­zőgazdasági központjában, Poitiers-ban hangzott el, ahol Göncz Árpádot a város aranyérmével ajándékozta meg a polgár­­mester. A tegnap zárult háromnapos elnöki látoga­tást felhasználva, francia beruházókkal tár­gyalt Lotz Károly közlekedési miniszter is, aki ígéretet kapott a Transroute vállalattól, hogy a jövő év végéig átadják az M­ 1-es autópályát, 1996 közepéig a 15-ös utat is befejezik Ma­gyarországon.­ ­ Poitiers aranyérme Göncz Árpádnak Lejárt az Unprofor horvátországi megbízatása Mi lesz száz nap múlva? New Yorkban az elmúlt két napban intenzív tárgyalások folytak a Horvátországban ál­lomásozó ENSZ-alakulatokról. Mate Granic külügyminiszter azzal a határozott feladattal utazott el Zágrábból, hogy a szábor (horvát parlament) kö­veteléseinek elutasítása esetén tagadja meg a békefenntartók mandátumának meghosszab­bítását. Az Unprofor megbízatása teg­nap járt le Horvátországban. Igaz, nem először, de eddig soha ennyire nem volt kérdéses a man­dátum meghosszabbítása. Zágráb végképp megelégelte, hogy az ál­lam területének egyharmadán nem gyakorolhatja a hatalmat, miközben a fellázadt szerbek ügyesen kihasználják a kéksisa­kosok jelenlétét arra, hogy meg­szilárdítsák saját bábállamukat. A horvát kormány még jú­niusban figyelmeztette Butrosz Gálit a tarthatatlan állapotokra. Akkori ígéretét váltotta be a na­pokban a parlament, amikor ki­mondta: az Unprofor mandátu­mát nem lehet meghosszabbíta­ni. Illetve mégis, de csak száz nappal, és szinte teljesíthetetlen feltételekkel. A szábor határozata szerint Horvátország hajlandó tárgyalni a kéksapkások maradásáról, amennyiben az ENSZ Biztonsági Tanácsa biztosítékot ad az Unp­rofor eredeti feladatainak teljesí­tésére. Ezek pedig: a félkatonai alakulatok lefegyverzése, az elül­dözöttek és elmenekültek vissza­térése és biztonságuk szavatolása, a horvát fennhatóság helyreállítá­sa az ország egész területén, a Szerbiával és a fellázadt szerbek­kel közös határszakaszok nemzet­közi ellenőrzése. A szábor elfo­gadhatatlannak tartja a Kis-Jugo­szlávia elleni embargó lazítását mindaddig, amíg Belgrád nem is­meri el jelenlegi határai között a független Horvátországot. Ezekről a követelésekről tár­gyalt az elmúlt két napban a hor­vát külügyminiszter New York­ban. Kérdésünkre a zágrábi kül­ügyminisztériumban elmondták, hogy tegnap délutánig nem sike­rült mindenben közös nevezőre jutni. Az ENSZ-képviselők leg­alább három különböző javasla­tot terjesztettek Mate Granic elé. A külügyminiszternek azonban nincs nagy mozgástere, a szábor határozata egyértelmű és kötele­ző érvényű. A horvátországi helyzet tehát fordulóponthoz érkezett. Való­színű, hogy a világszervezet (nagyjából) eleget tesz Zágráb követeléseinek — azt ugyanis aligha engedheti meg, hogy a visszavonulással a horvátországi háború kiújulását kockáztassa. Kérdés azonban, hogyan szerez­het érvényt a horvát parlament követeléseinek — amelyek nagy része egyébként már ENSZ-hatá­­rozatban is formát öltött —, és mi lesz száz nap múlva... • N. M. E. KÜLFÖLD A franciák nyitottak a magyar problémákra Párizsi tudósítónktól A Párizs európai unióbeli képviseletére készülő, befolyá­sos politikusokkal , Edith Cresson volt kormányfővel és Balladur miniszterelnök integ­rációs szakértőjével, Yves-Thi­­bault de Silguy-vel, váromá­nyos európai biztosokkal — tárgyalt Szent-Iványi István külügyi államtitkár, aki Göncz Árpád kíséretében tartózko­dott Franciaországban. Tájé­koztatta őket arról a magyar kormányálláspontról, amely az Európai Unió közép- és ke­let-európai stratégiáját elfo­gadó esseni csúcsra készült. Megbeszéléseiről az alábbiak­ban tájékoztatta a Magyar Hírlapot: „Ismertettük azokat a főbb elemeket, amelyek problémát je­lentenek, és amelyekre megol­dást keresünk. Elsősorban arra, hogy az EFTA-országok csatla­kozásával hogyan vezethetjük át az európai megállapodásba az ezen országok és Magyarország közötti szerződésekben lévő kedvezményeket, hiszen nem szeretnénk kedvezőtlenebb helyzetbe jutni az EFTA-orszá­­gok csatlakozása után, mint ami­ben voltunk.” Magyarország — mondta Szent-Iványi — szeretné bővíte­ni az együttműködés formáit az Európai Unióval kül- és bizton­ságpolitikai, valamint belügyi és igazságügyi téren. „Magyaror­szág kész összehangolni külpo­litikai elképzeléseit az Európai Unió tagállamaival, rendszeres találkozók keretében és nem csak miniszteri szinten.” Át kellene alakítani — véli az államtitkár — a Magyaror­szág és az Európai Unió közötti programok egy részét, főképpen a PHARE-segélyprogramokat. „Rugalmasabbá kellene tenni őket oly módon, hogy az infra­strukturális beruházásokra szánt összegeket évente ne limitálják 15 százalékban. Felhívtuk az Európai Bizottság francia bizto­sainak helyére pályázók figyel­mét: szerencsésnek tartanánk, ha mind az Európai Unió tagjai, mind pedig a társult tagok köl­csönösen tartózkodnának a pro­tekcionista intézkedések beve­zetésétől.” A leendő biztosok — összegezte a megbeszéléseket Szent-Iványi — rendkívül nyi­tottak voltak, és érzékeltették: álláspontunkat alkalomadtán képviselni hajlandóak. Nyitott­nak mutatkoztak annak támoga­tására is, hogy átfogó pénzügyi csomagterv segítse elő Magyar­­ország csatlakozási folyamatát. Mintegy kétmilliárd ECU támo­gatást kérünk — erősítette meg az államtitkár a korábbi értesü­léseket. ,,Franciaország az első állam, ahol ismertté tudtuk tenni állás­pontunkat az előtt, hogy Ma­gyarország hivatalosan átnyúj­taná az ezzel kapcsolatos kor­mánydokumentumot” — mond­ta az MH-nak Szent-Iványi Ist­ván. • Róka H. Zsuzsa V A Siófoki Önkormányzati Vagyonhasznosító Kft.-től a Siófok, Hock János köz 2-ben megvalósult üzletházban megvásárolhatók, illetve bérelhetők az alábbi üzlet­vagy irodahelyiségek:­­•■ a fszt. 11. sz. 20,5 m2 hasznos alapterületű üzlethelyiség, amelyhez 17 m2 hasznos alapterületű emeleti helyiség csatlakozik 4 800 000 Ft + áfa vételárért;­­•­­a fszt. 6. sz. 31 m2 hasznos alapterületű üzlethelyiség 7 750 000 Ft + áfa vételárért (az üzlet a Hock János közre nyílik); az első emeleti 19. sz. 25,4 m2 hasznos alapterületű üzlethelyiség 2 540 000 Ft + áfa vételárért; az első emeleti 20. sz. 50 m2 hasznos alapterületű üzlethelyiség 5 000 000 Ft + áfa vételárért; valamint 250 m2 hasznos alapterületű irodahelyiség 100 000 Ft + áfa/m2 vételárért, amely irodánként vagy irodablokkonként is megvásárolható. A fenti ingatlanrészek bérleti díjáról, valamint az adásvételhez kapcsolódó fizetési feltételekről Siófok, Szűcs Menyhért utca 3-ban található irodahelyiségünkben, vagy a (84) 311-903, 315-277-es telefonszámokon adunk tájékoztatást. MH 13 ( 1994. október 1., szombat Ausztria a bosnyákok elleni fegyverembargó feloldása mellett A NATO légicsapásokat fontolgat Reuter ---------------------­Szarajevó és három kelet­boszniai muzulmán enklávé zárlata súlyos szenvedéseket okoz az ott lakóknak — figyel­meztetett Tim Spicer szóvivő. Ha a közeljövőben nem sikerül segélykonvojokat eljuttatni hozzájuk, ismét fel kell újítani a légisegélyeket. A NATO múlt heti bombázása óta ugyanis a szerbek szinte meg­bénították a segélyszállítást, Szarajevóban és a muzulmán védett övezetekben az embe­rek éheznek, szünetel a víz-, áram- és gázszolgáltatás. A boszniai szerbek tegnap is­mét azzal vádolták meg a világ­­szervezetet, hogy a horvátokat és a muzulmánokat veszi védel­mébe. Momcilo Krajisnik „par­lamenti elnök” kijelentése sze­rint addig nem oldják fel a se­gélyszállítmányok blokádját, amíg az ENSZ nem kezeli egyenrangúként a boszniai szer­­beket. Vezetőik várhatóan ma találkoznak az Unprofor képvi­selőivel, hogy az egy héttel ez­előtt „befagyasztott” együttmű­ködést megpróbálják helyreál­lítani. Ausztria — a legtöbb európai állammal ellentétben — támo­gatja a bosnyák kormány elleni fegyverzárlat feloldását. Alois Mock az ENSZ közgyűlésén ki­jelentette: a tilalommal a világ megfosztotta a boszniai kor­mányt az önvédelemtől, és ugyanakkor nem adott nemzet­közi támogatást, hogy kivédhes­se a támadásokat. Franciaország számára to­vábbra is elfogadhatatlan a fegy­verszállítás Boszniába. Alain Juppé külügyminiszter amerikai újságíróknak elmondta: Párizs és London nem támogathatja a tilalom feloldását, amíg csapatai Boszniában vannak. Juppé sze­rint tárgyalóasztalhoz kellene ültetni Milosevic, Tudjman és Izetbegovic elnököt, hogy mind­hárman támogatásukról biztosít­sák a legutóbbi béketervet. Washington szerint bizonyos jelek arra mutatnak, hogy Belg­rád — ígérete ellenére — mégis küld katonai segélyt a boszniai szerbeknek. William Perry vé­delmi miniszter a NATO sevil­lai tanácskozása után meggyő­ződését fejezte ki, hogy a kato­nai szövetség és az ENSZ ha­marosan megegyezik a hatéko­nyabb légicsapások szükséges­ségében. Perry az eddigi (nem teljes) jelentésekből máris azt a követ­keztetést vonta le, hogy Szerbia csak részben váltja be ígéretét, mely szerint megszakított min­den kapcsolatot Karadziccsal. Ha gyanúja beigazolódik, akkor a nagyhatalmak ismét nehéz fel­adat elé kerülnek, hiszen elkép­zelésük szerint a boszniai szer­­bek teljes izolálásával ki tudják tőlük csikarni a végleges béke­terv elfogadását. Az amerikai védelmi minisz­ter erélyesebb megtorlásokat is kilátásba helyezett, amennyiben folytatódnak a harci cselekmé­nyek a „védett övezetekben”, il­letve ha újabb támadások érik az ENSZ-erőket. A NATO védelmi miniszte­rei egyetértettek abban, hogy az eddigi katonai akciók nem vol­tak eléggé hatékonyak. „A jövő­ben meglepetésszerű, erőtelje­sebb és gyors légicsapásokat mérhetünk a tilalom megszegői­re egyidejűleg több célponton is” — mondta Perry. Hozzátette azonban, hogy ehhez ENSZ-jó­­váhagyás kell. Borisz Jelcin kínos írországi közjátéka „Az elnök nagyon fáradt, alszik” Reuter ---------------------­Borisz Jelcint annyira meg­viselték az elmúlt napok fára­dalmai, hogy pénteken az Egyesült Államokból hazaté­rőben az írországi Shannon lé­gikikötőben nem tudott le­­szállni a repülőgépről, hogy Albert Reynolds ír miniszter­­elnökkel találkozzon — közöl­ték orosz források. Az orosz elnököt helyi ve­zető politikusokból, a dublini orosz nagykövetség képviselői­ből, egy százfős díszgárdából és egy zenekarból álló népes fo­gadóbizottság várta a repülőté­ren. Az összegyűlteknek azon­ban be kellett érniük Oleg Szoszkovec első miniszterel­nök-helyettessel, aki sajnálkoz­va közölte, hogy főnöke „na­gyon fáradt, és alszik”. Az ír vezetők, akik fáradtsá­got nem kímélve dolgoztak azon, hogy a találkozó létrejöjjön, ta­gadták, hogy visszautasításról lenne szó, vagy hogy Jelcin tá­volmaradása brnós diplomáciai incidenst jelentene, Jelcin úr nem érzi jól magát, és én együtt­érzek vele” — kommentálta a fejleményeket Albert Reynolds. Jelcin korábban egészségi prob­lémákkal, hátfájással és szívza­varokkal küzdött. De hivatalos teendőitől való hirtelen és várat­lan távolmaradásai gyakan in­kább az alkoholfogyasztásra ve­zethetők vissza, mint az egészsé­gi állapotára — állítják a Kreml ügyeiben bennfentes újságírók. Jelcinről köztudott, hogy nem veti meg az alkoholt. De ez nem ártott jekentélyének az orosz vá­lasztók előtt, akik számára a vodka élvezete a mindennapi orosz élet egyik nélkülözhetetlen velejárója. Az elnök néha még a legmeg­­bocsátóbb híveit is zavarba ejti a viselkedésével. Mint legutóbb az orosz csapatok kivonulásának alkalmából rendezett berlini ce­remónián is, ahol Jelcin egy po­hár pezsgő elfogyasztása után megbotlott, kivarázsolta a kar­mester kezéből a pálcát és vezé­nyelni kezdett. Egy másik alka­lommal pedig a mikofon után kapott és artikulátlan hangon énekelni kezdett. Aristide támogatta a kábítószer-kereskedelmet? Washingtoni tudósítónktól Az amerikai kábítószer­ellenőrző hivatal vizsgálatot folytat annak lederítése érdeké­ben, hogy támogatta-e a kábító­szer-kereskedelmet Jean-Bert­­rand Aristide. Az igazságügy­­minisztériumból származó in­formáció szerint egy besúgó azt állította, hogy a megbuktatott el­nök és munkatársai jelentős összegeket kaptak az Amerikába irányuló narkószállítmányok biztonságának garantálásáért. A kábítószer-ellenőrző hivatal a múlt hónapban kérte, hogy ki­hallgathassa Aristide-ot, de az igazságügy-minisztérium titkos bizottsága elutasította a kérést, mondván: a besúgó nem meg­bízható. Aristide korábban kijelentette, nem játszott szerepet a kábító­szer-csempészésben, de az ame­rikai sajtó tényként számol be ar­ról, hogy rövid uralma alatt Haiti­­ban szinte megszűnt a kábítósze­rek elkobzása. Az amerikai ható­ságok ugyanakkor vizsgálatot folytattak a haiti katonai junta ve­zetői ellen is, hogy megállapít­sák, támogatják-e a narkókeres­­kedelmet. Cedrás tábornok nem szerepel a gyanúsítottak között, de a feljegyzés tizennégy magas rangú katonatisztet megnevez. A kábítószer-ellenőrző hivatal szerint havonta egy tonna kokain érkezik Haitiből az USA-ba. • R. Zs. MTI ------------------------­Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön feloldotta azokat a büntetőintézkedéseket, amelye­ket a testület tavaly és az idén hozott Haiti ellen. A határozat értelmében azonban a szankció­kat csak egy nappal azt követően helyezik hatályon kívül, hogy Jean-Bertrand Aristide, a törvé­nyesen megválasztott, majd ké­sőbb száműzött elnök visszatér a szigetországba. A BAT (British American Tobacco) Pécsi Dohánygyár Kft. az ország legna­gyobb cigarettagyártója. Nagy sikerű termékei a SOPIANAE család, a LUCKY STRIKE, a HB és a PALL MALL család eladásainak elősegítése érdekében, ok­tóberi belépéssel KERESKEDELMI KÉPVISELŐ munkatársat keres Budapest/Buda területére Ön rendszeresen felkeresi a kijelölt körzethez tartozó kiskereskedelmi boltokat és biztosítja, hogy a cég termékei a megfelelő helyen elérhetőek legyenek a vásárlók számára. Munkáját és mindazokat a piaci eseményeket regisztrálja, melyek hatással lehetnek az értékesítés növelésére. Ajánlatunk: I — biztos egzisztencia egy nagy múltú nemzetközi cégnél, I — mozgalmas munkakör, I — versenyképes fizetés, I — cégautó.­­ Ön sikeres jelölt lehet, ha: I — legalább középfokú végzettségű, I — legalább 1 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik hasonló munkakörben, I — jó üzleti érzéke van, I — jó kapcsolatteremtő és érvelőkészsége van, I — meggyőző személyiség, I — ideális kor: 22—30 év. Fényképes pályázatát 1994. október 16-ig az alábbi címre küldte: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 10—12. IV. em., Gothárdi Ibolya 136 aa MH Ülésezik az RMDSZ szövetségi képviselőtanácsa A kisebbségtörekvések elfojtása akadályozza a jószomszédságot Bukaresti tudósítónktól A román—magyar alap­­szerződés problémaköre volt a központi témája annak a poli­tikai tájékoztatónak, amelyet Markó Béla szövetségi elnök tartott tegnap az RMDSZ szö­vetségi képviselőtanácsának marosvásárhelyi ülésén. A két­napos tanácskozáson ez a téma külön napirendi pontként is szerepel. Markó hangsúlyozta: a fő cél az volt, hogy miután az előző magyar kormány konzultációt ajánlott az RMDSZ-nek, ezt a le­hetőséget az új magyar kabinet is biztosítsa. A magyarországi poli­tikusokkal folytatott tanácskozá­sok ezt a törekvést igazolják. Fontos elemnek mondta, hogy a román politika is elfogadta ezt az igényt, bár az elvi kérdésekben még távoliak az álláspontok. Az RMDSZ számára nélkü­lözhetetlen a Magyarországról jö­vő politikai támogatás, s a szerve­zet azon a véleményen van, hogy az alapszerződés megkötése elő­segítheti a romániai magyarság helyzetének rendezését — mond­ta Markó, de kifejtette: indokolat­lan lenne azt hinni, hogy 75 év, vagy az utóbbi öt esztendő során összegyűlt problémák egyetlen tollvonással rendezhetők. A jószomszédi viszony egyik garanciája lehet a kisebbségtö­rekvések megvalósításának, ám éppen e törekvések elfojtása aka­dályozza a jószomszédság kiala­kulását " — szögezte le az RMDSZ szövetségi elnöke, és hozzátette: nem érthet egyet olyan kronológiával, amely sze­rint az államközi viszony előze­tes rendezésétől függene a ki­sebbségek helyzetének méltá­nyos megoldása. A nyugati hatal­mak részéről tapasztalt sürgetést az RMDSZ úgy értelmezi, hogy az integráció előfeltételeit csakis a kisebbségügyi problémák ren­dezésével lehet szavatolni — je­lentette ki Markó Béla. • Bogdán Tibor Világhíradó (MTI) Willy Claesnek, a NATO főtitkárjelöltjének új hivatali naptárjában az első bejegyzés: kétoldalú megbeszélés Kovács László magyar külügyminiszterrel, október 19-én Brüsszelben. A belga és a magyar diplomácia irányítója erről tegnap egyezett meg New Yorkban, az ENSZ székhelyén. A magyar külügymi­niszter utána mexikói és holland kollégájával találkozott. Claes Brüsszelben is találkozik Kováccsal Az SPD száznapos programja (MH) közzétette száznapos programját az SPD. A német szociál­demokraták két héttel a szövetségi parlamenti választások előtt je­lentették be, hogy hatalomra kerülésük esetén legfontosabb célnak tekintik 700 ezer új munkahely teremtését. Az SPD a magas jöve­delmekre vetne ki különadót, s a kispénzű családok már 1995 ja­nuárjától adókedvezményben részesülnének. Vizsgálat indul Fabius ellen (Reuter) Egy francia bíróság vizsgálatot rendelt el Laurent Fabius korábbi szocialista miniszterelnök ellen. Az eljárásnak azt kell ki­derítenie, milyen felelősség terheli a politikust azért, hogy kilenc évvel ezelőtt 1250 vérzékenységben szenvedő beteget vérátöm­lesztés útján AIDS-vírussal fertőztek meg. Fabius tagadja azokat a vádakat, amelyek szerint vonakodott elrendelni, hogy az állami vérbankok készleteit AIDS-ellenőrzésnek vessék alá. Fabius akár 30 évi büntetés is kaphat.­ ­ Funar Melescanu menesztését követeli (MH) A román nacionalisták nem kis bánatára az amerikai szená­tus jóváhagyta az Egyesült Államok új bukaresti nagykövetének, Alfred Mosesnek a kinevezését. Korábban a román parlament hét szenátora durva hangú levélben tiltakozott a kinevezés ellen. Gheorghe Funar most Teodor Melescanu külügyminiszter menesz­tését követeli, mivel a román diplomácia vezetője a nagykövet személyének jóváhagyásakor nem konzultált a Román Nemzeti Egységpárttal. Fórum a cigányokért (MTI) A legjelentősebb európai antifasiszta, antirasszista, emberjo­gi és zsidószervezetek együttműködésébe az idén első ízben kap­csolódnak be az európai romacsoportok. A United for Intercultural Action (United) európai antirasszista hálózat és a Roma Nemzeti Kongresszus (RNC) november 9-én — a fasizmus és antiszemitiz­mus elleni küzdelem napján — szolidaritási kampányt indít, amelynek középpontjában ezúttal a cigányüldözés áll. Jóváhagyták az amerikai katonai költségvetést (MTI) Az Egyesült Államok kongresszusa csütörtökön jóváhagyta a következő pénzügyi év katonai költségvetését. A képviselőház után a szenátus szintén megszavazta a büdzsét, amely 243,6 mil­liárd dolláros kiadást tervez. Clinton elnöknek még alá kell írnia a törvényt, amely ezt követően, október elsején lép majd életbe. Az elfogadott összeg 822 millió dollárral kevesebb a kormányzat által előzetesen beterjesztettnél.

Next