Magyar Hírlap, 1994. október (27. évfolyam, 243-255. szám)

1994-10-17 / 243. szám

2 Magyar Hírlap világhí­radó Haiti száműzött elnöke visszatért (MTI) Jean-Bertrand Aristide, Haiti törvényesen választott el­nöke szombaton szigorú biztonsági intézkedések közepette, három év száműzetés után visszatért hazájába. A haiti elnököt magas rangú amerikai küldöttség kísérte, élén Warren Chris­topher amerikai külügyminiszterrel. A Haitin állomásozó ame­rikai csapatok páncélosokkal, helikopterekkel és katonai jár­művekkel vonultak fel, hogy megakadályozzák az esetleges összecsapásokat. A haiti rádió jelentése szerint a repülőtér biz­tonságáért felelős Marc Valvue őrnagyot azonnali hatállyal el­bocsátották, mert állítólag azzal fenyegetőzött, hogy a gép le­szállása után rögtön lelövi Aristide-et. A Biztonsági Tanács szombaton üdvözölte Jean-Bertrand Aristide haiti elnök haza­térését a karibi szigetországba. Vranitzky több demokráciát ígér (MTI) Alig egy héttel a parlamenti választások után Bécsben megkezdődtek a koalíciós tárgyalások: ismét Franz Vranitzky, a szociáldemokraták és Erhard Busek, a néppártiak elnöke ál­líthatta össze a két tárgyaló csapatot. A választási eredményt, a két eddigi nagy párt közepessé zsugorodásnak felismerését kö­vetően hamar világossá vált, hogy nincs más megoldás: a kül­föld jelezte, mennyi esélye lenne az elismerésre egy olyan kor­mánynak, amiben a jobboldali Haider helyet kap. Vranitzky azt ígéri: a koalíciós tárgyalásokat hetekre, és nem hónapokra tervezi, a legvégső időpontnak pedig december 23-át jelöli meg. Miközben nem titkolja: nem sokat tart a határidőkről, hi­szen az elsődleges az, hogy ezúttal a hagyományoktól eltérő koalíció alakuljon, olyan, amely meg tud birkózni a kihívások­kal és eleget tesz a modernizálás követelményeinek.­ ­ Újabb sztrájk készül Olaszországban (MH) Mintegy hárommillió ember vett részt Olaszország nagy­városaiban a pénteki általános sztrájk idején tartott tömeggyű­léseken. A szakszervezetek egyetértenek a kormánynak az egyensúly javítására meghirdetett 48 ezer milliárd lírás célkitű­zésével, de a nyugdíjkiadások lefaragása helyett elsősorban az adócsalók elleni könyörtelen kampánnyal szeretnének javítani a költségvetésen. A munkavállalók szervezetei már most újból tilakozásokat helyeztek kilátásba, sőt november 19-ére nyolc­órás újabb általános sztrájkot és egy nagy római tömeggyűlést hirdettek. Botrány a királyi vizit előtt (MH) Az orosz hírszerzés szóvivője határozottan cáfolta azo­kat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a hetvenes években a KGB kémkedett a brit uralkodócsalád tagjai után. Bizonyos körök nem fogadták kitörő örömmel II. Erzsébet ma kezdődő oroszországi látogatásának hírét, és a pletykák terjesztésével zavart akartak kelteni a két ország kapcsolataiban - mondta. A botrány azt követően pattant ki, hogy a Sunday Express inter­jút készített a KGB egyik volt ezredesével, aki most állítja: a ri­porter elferdítette szavait. Az egykori ezredes az NTV-nek azt mondta, hogy az újságíróval egyértelműen közölte, hogy a KGB nem figyeltette az uralkodócsaládot. Az ellenzék visszavonult Groznijból (MH) A csecsen kormánycsapatok vasárnap délután visszaver­ték az ellenzéki erők támadását, és teljes mértékben ellenőrzé­sük alá vonták a fővárost. Az Ideiglenes Tanács szombat este még azt jelentette, hogy csapatai szinte akadálytalanul elfoglal­ták Groznij keleti térségét, a hivatalos csecsen vezetés viszont már szombat éjjel azt állította, hogy Dudajev elnök alakulatai visszaverték a mintegy 350 fős ellenzéki csapat támadását. Va­sárnap este már az ellenzék is beismerte, hogy vissza kellett vonnia erőit Groznijból. A pápa 16 éve van trónon (MTI) II. János Pál pápa vasárnap töltötte be pápai kormány­zásának 16. esztendejét. A fizikailag legyengült, szenvedések­kel küzdő „lengyel pápa” töretlen akarattal bízik abban, hogy a katolikus egyházat ő fogja történelmének harmadik évezre­débe vezetni - írta az évforduló kapcsán vasárnap az olasz saj­tó. A pápa megválasztásának évfordulóját hivatalosan nem ün­nepelték meg a Vatikánban, de talán nem véletlen, hogy éppen ezekben a napokban fog megjelenni a világ 36 országában, húsz nyelven és húsz millió példányban a pápa „önvallomása”. Az Átlépni a remény küszöbét című könyv formailag interjú, de gyakorlatilag II. János Pál a szerzője. A maga nemében szenzációs kiadvány úgy született, hogy II. János Pál egy olasz újságíró kérdései alapján 35 kisebb tanulmányt írt­­ egyebek között arról is, hogy maga a pápa hisz-e Istenben. Csecsenföld: ellentmondásos a helyzet (MTI) Ellentmondásos helyzet alakult ki vasárnap Csecsenföl­­dön a főváros elleni szombati ellenzéki támadást követően. Grozniji források szerint a Dzsohar Dudajev elnökkel szemben álló erők vasárnap hajnalban kivonultak a fővárosból, a kor­mányerők pedig ellenőrzésük alatt tartják a köztársaság terüle­tének nagy részét. Az ellenzék ugyanakkor tagadja, hogy meg­hátrált volna. Az Interfaksz a csecsen vezérkartól úgy értesült, hogy az ellenzéki ideiglenes tanács (it) egységei vasárnap el­hagyták Groznijt, és mintegy negyven kilométerre északnyu­gatra, Znamenszkoje település irányába vonultak vissza. A for­rás szerint a szombati összecsapások során az it emberei közül negyvenen elestek, illetve megsebesültek. KÜLFÖLD R­omba dőltek Meciar tárgyalási reményei MH-Pozsony/MTI_________ A Magyar Koalíció sikeres választási szereplése máris érezteti a hatását Dél-Szlová­­kiában: „Üldözik a szlováko­kat” —jelentette ki a Szlovák Nemzeti Párt hétvégi választ­mányi ülése után a funkciójá­ban újra megerősített pártel­nök, Ján Slota. Az, hogy az SZNP kor­mányzati vagy ellenzéki sze­rephez jut-e, e hétvége után sem jósolható meg. Bár több párt vezetése is ülésezett, az egyetlen, jelentősnek nevezhe­tő fejlemény, hogy a Demok­ratikus Baloldal Pártja is bi­zalmat szavazott vezetőinek, romba döntve ezzel Vladimír Meciar reményeit, aki koráb­ban úgy nyilatkozott: egysze­rűbbek lennének a kormány­alakítási tárgyalások, ha a DBP élén nem Peter Weiss állna. A DBP választmánya azt is megerősítette, hogy to­vábbra is egy nagykoalíció lét­rehozását támogatja. Az Együttélés országos ve­zetése leszögezte: ha a Vladi­mír Meciar vezette FSZDS és az SNS valamilyen harmadik part­nerrel kormányt alakítana, ak­kor a magyar koalíció ellenzék­be vonulna. Ha viszont széles kormánykoalíció jönne létre, akkor a magyarok arányos kép­viseletre tartanának igényt. MTI Három hónap óta először je­lent meg a nyilvánosság előtt tegnap Kim Dzsong Il, Észak- Korea kijelölt vezetője. A KCNA hírügynökség jelentése szerint Kim részt vett azon a megemlékezésen, amelyet az apja, Kim Ir Szen halála utáni száznapos gyászidőszak letelte alkalmából tartottak Phenjan­­ban a délutáni órákban. Az észak-koreai fővárosban délelőtt is tartottak egy koszo­­rúzási ünnepséget, ezen azon­ban a fiatalabb Kim nem jelent meg. A koreai állami televízió által egyenes adásban közvetí­tett rendezvényen O Dzsin U, a fegyveres erők minisztere, vala­mint a párt és a kormány magas rangú vezetői helyeztek el ko­szorúkat. Az észak-koreai atomprog­ramról Genfben zajló ameri­­kai-észak-koreai tárgyalások, amelyek szombaton már előre­lépéssel kecsegtettek, váratla­nul megakadtak. K­im Dzsong Il megjelent Hamasz: a gyilkosság után polgárháború? MH-Tel Aviv____________ Vasárnap több tízezer gyászo­ló végső búcsút vett a Hamasz által meggyilkolt Nahson Waxmanntól és attól a kom­mandóstól, aki a pénteki ak­cióban életét vesztette. Mint kiderült, az elrabolt izraeli katona egy pillanatig sem volt Gázában - ahogy azt Izrael hitte és állította. Jeru­zsálem közelében mint autó­stopost vette fel négy, vallásos zsidónak álcázott Hamasz­­tag, elkábította, majd a Jeru­zsálem tőszomszédságában lé­vő Bir-Nabhalla faluba vitte, ahol már elő volt készítve a búvóhely - egy kőfallal körül­vett, páncélajtókkal ellátott, aláaknázott „erődítmény”, rengeteg felhalmozott fegy­verrel, robbanóanyaggal és élelemmel. A hírek szerint a rejtekhe­lyet a palesztin titkosszolgálat találta meg és az információt továbbította Izraelnek. Az ak­ció kudarcát azzal magyaráz­zák, hogy nem volt jól elő­készítve, nem ismerték az épület adottságait, és így nem tudtak váratlanul rátörni az emberrablókra. Tegnap késő este Jichak Rabin izraeli kormányfő és Simon Peresz külügyminiszter Jordániába utazott, ahol hosz­­szan tárgyalt Huszein király­­lyal. A hírek szerint küszöbön áll a békeszerződés aláírása, és lehetséges, hogy az ese­ményre - Clinton elnök je­lenlétében - Jeruzsálemben kerül sor. Holnap folytatód­nak a tárgyalások a PFSZ-szel is. Izrael megszüntette a vesz­tegzárat a gázai övezetben, ahol tegnap a Hamasz több száz tagja és szimpatizánsa tüntetett, Arafat-ellenes jel­szavakat hangoztatva, és a szervezet letartóztatott tagjai­nak szabadon bocsátását kö­vetelte. A Hamasz katonai vezető­sége azzal fenyegetőzik, hogy lángba borítja Gázát, mivel szerinte Arafat az izraeliek ki­szolgálója lett. Gázában letartóztatásban van annak a Hamasz-csoport­­nak az egyik tagja, amely pén­teken meggyilkolta a múlt va­sárnap túszul ejtett izraeli ka­tonát, Nahson Waxmant. • Naftali Krausz A 19 éves Nahson Waxman utolsó útja FOTÓ: REUTER A­z iraki válság szembeállította az USA-t Oroszországgal MTI__________________ Az éjszakába nyúló, hossza­dalmas és keserves egyeztetés után, szombaton a Biztonsági Tanács elfogadta azt az ameri­kai határozattervezetet, amely elitéli az utóbbi két hétben végrehajtott iraki csapatmoz­gásokat, és egyúttal arra köte­lezi Bagdadot, hogy haladék­talanul vonja vissza eredeti ál­lásaikba a déli határvidékre vezényelt elitalakulatait. A szavazás egyhangú volt. Az orosz küldöttség amellett érvelt, hogy a határozatban tör­ténjen utalás Andrej Kozirjev bagdadi tárgyalásaira, amelyek során Irak kinyilvánította, hogy kész elismerni Kuvait határait. Az amerikai delegáció viszont szerette volna elkerülni, hogy bármiféle burkolt célzás szere­peljen az okmányban az Irak elleni gazdasági tilalmak esetle­ges enyhítésére. A határozat el­ítéli a határvidéken végrehaj­tott iraki katonai felfejlesztést; követeli a köztársasági gárda egységeinek azonnali és teljes visszavonását eredeti állásaik­ba; felszólítja Irakot, hogy a jö­vőben provokatív és ellenséges katonai műveletekkel semmi­lyen módon ne fenyegesse szomszédait, kötelezi Bagda­dot, hogy még egyszer ne vezé­nyelje a déli határvidékre kü­lönleges alakulatait, és más egységekkel se próbálja meg­erősíteni az ott állomásozó csa­patait. William Perry amerikai védelmi miniszter szombaton, egy Kuvaitban felállított kato­nai táborban megerősítette: a kuvaiti határtérségből az utolsó iraki katona is távozott. MH-Újvidék Súlyos összecsapásokat jelen­tett a hercegovinai főváros Mostar körzetéből a szaraje­vói rádió. A szerbek a Velez­­hegységről lövik a kormány­erők állásait. Céljuk, kijutni a Neretva partjára és elvágni a tengerpartot Szarajevóval összekötő egyetlen főútvona­­ lat. Az ENSZ-szóvivő szerint a szerbek nehéztüzérségi ütege­ket vontak össze és több száz gránátot lőttek ki a Mostartól északra fekvő településekre. Feltételezések szerint ezzel le akarják kötni a Kelet-Mostar­­ban állomásozó bosnyák csa­patokat és el akarják terelni fi­gyelmüket az északabbra fek­vő Konjicról, ahol át akarják vágni a Szarajevó felé vezető létfontosságú utat. Rendkívül feszült a helyzet a főváros körzetében is azt kö­vetően, hogy a szerb főpa­rancsnokság ultimátumban követelte a bosnyákoktól, hogy október 20-áig vonják ki egységeiket az Igman hegysé­get magában foglaló fegyver­mentes övezetből. A két fél megállapodása értelmében itt csak a békeerők állomásoz­hatnak, de titokban visszatér­tek a kormánycsapatok is. Az ott állomásozó mintegy ötven kéksisakos képtelen ellenőriz­ni a sűrű erdő borította hegy­séget. A múlt héten Izetbego­vic elnök megígérte az Unpro­­fornak, hogy kivonják csapa­taikat, de a jugoszláv hírügy­nökség értesülése szerint még mindig mintegy ötszáz muzul­mán katona van az Igmanon. Szombaton a Menekültügyi Főbiztosság képviselőinek si­került bejuttatniuk Szarajevó­ba 500 tonna élelmiszert. A fő­biztosság aggasztónak tartja a fővárosi helyzetet: a tél küszö­bén még mindig nem sikerült élelmiszer- és fűtőanyag-tarta­lékot teremteni. A belgrádi kormány tervet készít százezer Boszniából és részben Horvátországból ér­kezett menekült tartós letele­pítésére, mivel a felmérések során kiderült, hogy nincs ho­vá visszatérniük. Új települé­seket hoznak létre, lakásokat vásárolnak nekik, s különös fi­gyelmet szentelnek a­ Vajda­ságban való letepítésük lehe­tőségére -jelentette tegnap az állami rádió. A szerb kormány Menekültügyi Hivatala koráb­ban is próbálta az észak-bács­kai magyarlakta községek felé irányítani a szerb menekülte­ket, a helyi önkormányzatok ellenállása és a VMDK tilta­kozása miatt azonban felhagy­tak a kísérlettel. • J. Garai Béla Menekülteket telepítenek a Vajdaságba? A szerbek Mostarnál ágyúztak 1994. OKTÓBER 17., HÉTFŐ A finnek beszavazták magukat az Európai Unióba MTI__________________ Igennel szavaztak az előzetes eredmények alapján vasárnap a Finn választók az ország Eu­rópai Unióhoz való csatlako­zására. A helsinki rádió közlé­se szerint az urnákhoz járuló szavazók 59 százaléka voksolt a csatlakozás mellett. Az ötmillió lakosú ország­ban négymillió finn polgár volt jogosult a szavazásra, reg­gel 9 és este 8 óra között ad­hatták le szavazataikat. Az előzetes eredményt 1,2 millió szavazat alapján számították. A népszavazás eredménye nem kötelezi a finn parlamen­tet, a végső döntést a helsinki törvényhozásnak kell meg­hoznia. Az amerikai hírügy­nökség szerint a 200 képviselő többsége úgy nyilatkozott: tiszteletben tartja a referen­dum eredményét. Skandináv országokbeli politikai vezetők reményüket fejezték ki, hogy a finnországi „igen” jótékony hatással lesz a norvégiai és a svédországi szavazókra, és a november 13-ai, illetve a no­vember 27-ei EU-népszavazás eredménye ezekben az orszá­gokban is igenlő lesz. A skandináv államokkal és Ausztriával az unió 16 tagúra bővülne, a közösség lakosai­nak száma 365 millió lenne. Lemondott a francia ipari miniszter N­em lesz nagy kormányátalakítás MH-Párizs A várakozásokkal ellentétben egyelőre csak annyit változik a francia kormány, hogy ma kijelölik a távozásra kénysze­rült ipari, telekommunikációs és külkereskedelmi miniszter utódját. Gérard Longouet pénteken adta be lemondását, érzékel­tetve, hogy tehermentesíteni akarja a megsokasodott „ügyek” által sújtott Balla­­dur-kormányt. A miniszter el­len két vizsgálat is folyik: az egyik személyes vagyonának, a másik az általa vezetett koa­líciós partner Republikánus Párt pénzügyeinek természe­tét firtatja. A kormányfő a mi­niszter érdemeit méltatva fo­gadta el a lemondást. A köz­­társasági elnök tartózkodással szemléli a megingott koalíciót és a kormányon belüli esemé­nyeket, ugyanakkor határo­zottan cáfolni kellett azt a hí­resztelést, miszerint Mitter­rand fel akarná oszlatni a nemzetgyűlést. •R. H. Zs. MH-Tajpej_____________________ A Kínai Népköztársaság majdnem az aranyérmek felét nyerte a most végetért Ázsiai Játékokon, de meghatározó fölé­nye nemcsak a sportban, hanem a politi­kában és katonai síkon is aggasztó - leg­alábbis ez derül ki azokból a kijelenté­sekből, amelyek a Kínai Köztársaság ki­kiáltásának évfordulóján hangzottak el Tajpejban. A Hirosimában lezárult Ázsiai Játéko­kon hét aranyat a magáénak mondhat a Kínai Köztársaság is, amely 1949 óta csu­pán Tajvan szigetét birtokolja, de sokáig még az ENSZ-ben is egyedüli képviselő­je volt a kínaiaknak. Mára a helyzet oly­annyira megváltozott, hogy Peking még azt is meg tudta gátolni, hogy a köztár­saságiak elnöke a hirosimai sportrendez­vényre látogasson, és kérdéses az is, vajon a jövő évi ázsiai-csendes-óceáni csúcstalálkozóra elmehet-e. „Peking azt szeretné, ha Tajvan csak mint egy tartomány képviseltetné magát, és ha mi ebbe a játékba belemennénk, valószínűleg sehol sem akadályozná a je­lenlétünket” - mondta munkatársunk­nak Kao Koong-lian, a kínai ügyek mi­niszterhelyettese. A Kínai Köztársaság - amely október 10-én ünnepelte kikiáltá­sának 83. évfordulóját - azonban tovább­ra is ragaszkodik a kettős képviselet poli­tikájához, erősítette meg Lee elnök ün­nepi beszéde. De - mint mondta - ez nem lehet valamifajta tajvani elszakadás eredménye. Az ellenzék által hangozta­tott célt, a függetlenséget, valójában a sziget 21 milliós lakosságnak csupán egy­­tizede kívánja. Már csak azért is, mert az elszakadás Peking haragját váltaná ki - közölték munkatársunkkal a tajpeji kül­ügyminisztériumban. Bár Peking a múlt hónapban a közel­ben tartott hadgyakorlatot, a tajpeji kül­ügyminisztériumban a katonai helyzetet nem tekintik feszültnek, és azt sem tart­ják lényegesnek, hogy Ausztrália elébe ment a pekingi kívánalmaknak és le­mondta a korábban megígért tenger­alattjárók szállítását. Azt azonban négy­­szemközti beszélgetésen elismerik, hogy az ENSZ-tagság és így a nemzetközileg elismert szuverenitás jót tenne az ország biztonságérzetének. Az egyre nagyobb vásárló- és termelő­erőt jelentő népet úgysem lehet a nem­zetközi szervezetektől távol tartani, hi­szen gazdasága sem marad meg a 36 ezer négyzetkilométernyi szigeten. Tajvan nemcsak a világ 12. kereskedelmi hatal­ma, hanem Délkelet-Ázsia egyik legna­gyobb tőkeexportőre is. Vietnamba pél­dául az első számú befektető - számolt be Vincent Siew tervezési miniszter. Mindazonáltal a legélénkebb figyelem - ahogy Tajpejben nevezik - a szárazföldi befektetésekre irányul, amelyről Jason Hu, a tájékoztatási tárca vezetője úgy nyi­latkozott, hogy nem is annyira a nagysága, mint inkább a következménye jelentős. Ha ezt átveszi, Kína húsz éven belül akár a világ vezető hatalmává is válhat. • Nom­ V. György , át mmmm mm HA I­­ Kft 1*1. Ázsiai Játékok - kínaiaknak

Next