Magyar Hírlap, 1995. január (28. évfolyam, 13-26. szám)

1995-01-23 / 19. szám

1995. JANUÁR 23., HÉTFŐ Dornbach Alajos az országos tanács elnöke Az SZDSZ fordulatot vár a kormánytól MH-információ Az SZDSZ országos tanácsa szerint a koalíció minden nyil­vános vita ellenére működő­képes. A testület szombati ülésének állásfoglalása szerint a feszültségek az esetek na­gyobb részében nem a koalí­ciós pártok között alakulnak ki, hanem a problémák eltérő megközelítése miatt, pártok­tól függetlenül. A kormány munkájának ed­digi tapasztalatairól Kuncze Gábor belügyminiszter, koalí­ciós miniszterelnök-helyettes tájékoztatta az országos taná­csot. A politikus elmondta: ala­pos vita után arra a következte­tésre jutottak, hogy a kormány­­program végrehajtásában több ponton jelentős késedelem ta­pasztalható. Nem született meg a társadalmi-gazdasági megál­lapodás, nincs még privatizá­ciós törvény, korlátozott ered­ményt hoztak a gazdaságpoliti­ka stabilizációs törekvései, nem indult meg az érdemi bizottsági munka az alkotmányozásról - állapította meg Kuncze Gábor. A szabaddemokraták szerint a kormány munkájában az elvár­­hatónál kevésbé látszik az át­gondoltság, a kormányprog­ramban kialakított elképzelé­sek követése. Az országos ta­nács úgy véli, hogy kedvezőtle­nül érintik a kormány megítélé­sét az indokolatlanul sokáig hú­zódó személyi döntések, a gya­kori rögtönzések és a nyilvá­nosság előtti viták. Kuncze hangsúlyozta: haladéktalanul fordulatot kell elérni a kor­mányzati munka tartalmában és stílusában. A kormányprog­ramhoz való visszatérésre, illet­ve a végrehajtás felgyorsítására van szükség. Az új összetételben először ülésező országos tanács megvá­lasztotta vezető tisztségviselőit. A testület elnökévé Bauer Ta­más ellenében Dornbach Ala­jost választották. Dornbach Alajos bejelentette: lemond ügyvivői tisztségéről. Posztját várhatóan Bauer Tamás tölti be, aki az SZDSZ legutóbbi küldöttgyűlésén a testületből kimaradt ügyvivőjelöltek közül a legtöbb szavazatot kapta. Az ot elnökségének további tagjai: Rajk László, Rózsa Edit, Mé­zes Éva és Török Ferenc. Pető Iván pártelnök el­mondta: az SZDSZ hivatalosan is megnevezte köztársasági el­nökjelöltjét, az országos tanács egyhangúlag támogatásáról biztosította Göncz Árpádot. A szabaddemokraták továbbra is a közvetett elnökválasztás hí­vei. Pető szerint népszavazási kezdeményezésével az FKGP felrúgta azt a hatpárti egyezsé­get, miszerint az új alkotmány megalkotásáig egyik párt sem kezdeményezi az alaptörvény lényeges módosítását. • Sz. Sz. Jelölés közben FOTÓ: HABIK CSABA Négy év alatt kétharmadára csökkent a foglalkoztatottak száma Az átlagos havi nettó munkabér ma 22 ezer 889 forint Az MSZOSZ szerint évről évre kevesebbet ér a minimálbér MH-Információ Ma már csak 84,1 százalékát éri a minimálbér annak, mint amit 1990-ben ért, állapítja­­­­ meg a Magyar Szakszerveze­tek Országos Szövetségének (MSZOSZ) tárgyalócsoport­ja. A minimálbér vásárlóérté­ke sokkal inkább csökkent 1990 óta, mint az átlagfizeté­seké, állapítható meg a szak­értői kimutatásból. Négy év­vel ezelőtt a legkisebb bér át­lagosan 5017 forint volt, ebből 4515 forintot kaptak kézhez a munkavállalók. Tavaly több mint kétszer annyit kerestek havonta a legkisebb fizetésből élők, mint négy évvel koráb­ban: az átlagos minimálbér 10375 forint volt, amiből 9107 forintot kaptak kézhez. Az árak emelkedése miatt ugyan­akkor jelentősen romlott a minimálbér vásárlóértéke, ta­valy az 1990-es értékének már csak a 84,1 százalékát érte a piacon a legkisebb fizetés. Az átlagkereset ugyanakkor ma 93,1 százalékát éri a négy év­vel korábbinak. Átlagosan 13446 forintot kaptak papí­ron havonta a bérből és fize­tésből élők 1990-ben, ebből 10108 forintot vittek haza. Ma az átlagbér 33018 forint, ebből 22889 forintot kapnak kézhez a munkavállalók. Több mint kétszer annyit fizetnek ki majd a munkálta­tók a legális gazdaságban munkabérekre idén, mint 1990-ben, jelzik előre a szak­­szervezeti szakértők: négy éve 818,5 milliárd forintot költöt­tek erre a célra, idén 1765 mil­­liárdra lesz szükség. A foglalkoztatottak létszá­ma tavaly már csak hetven százaléka volt a négy évvel ez­előttinek, derül ki a számítá­sokból. Míg 1990-ben 4,1 mil­lió embernek adott munkát a legális gazdaság, addig tavaly már csak 2,9 millió munkavál­laló élhetett meg abból. Az előrejelzés szerint idén to­vább folytatódik a csökkenés: 1995-ben várhatóan csak 2,7 millió embernek biztosíthat megélhetést a magyar gazda­ság. Ez az 1990-es munkavál­lalói létszámnak már csak a 66 százaléka. • D-V. J. MH-információ Az elmúlt félév az MSZP­­SZDSZ koalíció „próbaüze­mének” tekinthető. Ezalatt bebizonyosodott, hogy a koa­líció működőképes. A viták részint presztízskérdésekből, részint az együttműködés kia­lakulatlanságából eredtek. Most arra van szükség, hogy a két párt vezető politikusai ra­cionális alapon vizsgálják meg, hogyan lehet javítani a kormányzati munkát, harmo­­nikusabbá tenni az együttmű­ködést - mondta Csintalan Sándor, az MSZP ügyvezető alelnöke. Csintalan szerint a követ­kező hónapokban az eddigi­nél kiegyensúlyozottabbá és főként a praktikus ügyekben hatékonyabbá kell tenni az MSZP és az SZDSZ együtt­működését. „Fél év alatt bebi­zonyosodott, hogy ez a koalí­ció működőképes. Itt az ideje, hogy most gyakorlati szem­pontból végiggondoljuk a koalíciós rendszer működésé­nek kérdéseit, megvizsgáljuk hogyan lehetne eredménye­sebben megvalósítani a kor­mányprogramban rögzített közös célkitűzéseket” - muta­tott rá a szocialista politikus. Majd hozzátette: tehát egyál­talán nem a koalíciós megálla­podás felülvizsgálatáról van szó. Az elemzésnek szerinte azt kell szolgálnia, hogy az ed­diginél jobban érvényesüljön mindaz, amit rögzítettek a koalíciós megállapodásban és a kormányprogramban. Csintalan Sándor szerint a két párt vezető politikusai most már összeszokva, a presztízsszempontokon felül­emelkedve gondolják majd végig a kormány és a koalíció működésének minden részletkérdését. „Ha valahol gond van, akkor nem azt kell nézni, hogy az illető miniszté­rium SZDSZ-es vagy MSZP-s, hanem csak azt, hogy miként lehet a nehézsé­geket elhárítani. A felelősség egy és oszthatatlan. A szocia­listák szerint csak közös fele­lősséget viselő egységes kor­mány van. Remélem, ezt a né­zetet osztja a koalíciós part­ner is” - jegyezte meg Csinta­lan Sándor. Arra a kérdésre válaszolva, miszerint az MSZP az SZDSZ helyett szí­vesebben látná-e koalíciós partnernek a KDNP-t, az ügy­vezető alelnök azt felelte, hogy az SZDSZ-t „lecserélő” KDNP-koalíciónak az égvilá­gon semmi realitása nincs. Arra a hírre reagálva, hogy hamarosan két új miniszteri szintű poszt - egy privatizációs ügyekkel foglalkozó MSZP-s tárca nélküli miniszter és egy SZDSZ-es európai integráció­val foglalkozó kormánytiszt­ség­­ bevezetését tervezik, az ügyvezető alelnök úgy fogal­mazott, a hírt sem megerősíte­ni, sem megcáfolni nem kíván­ja. Csak a téma „modellérté­­ke” miatt mondja azt, hogy semmi sincs kizárva, amiben kialakítható a koalíciós part­nerek egyetértése, illetve ami belefér a megállapodás és a kormányprogram logikájába, de az új kormánypozíciók lé­tesítésénél fontosabbnak tart­ja, hogy a zökkenőmentes együttműködést legjobban szolgáló profi koalíciós mun­kaszervezet jöjjön létre. Csin­talan Sándor szerint csak olyan racionális változtatások­nak van értelme, amelyek be­lül maradnak a koalíciós meg­állapodás keretein, és bírják mindkét párt vezető politiku­sainak egyetértését. A koalí­ció olyan hosszú távú stratégi­ai együttműködés, amelynek nincs alternatívája - mondta az MSZP ügyvezető alelnöke. • Szász István Csintalan: a koalíció hosszú távú stratégiai együttműködés Az SZDSZ-KDNP cserének nincs realitása BELFÖLD Máté: háttérbe kell szorítani a napi villongásokat Az MSZP is támogatja Göncz Árpádot MH-információ Végiggondoltabb, egyértel­műbb koalíciós együttműkö­désre, kormányzati munkára van szükség a jövőben - jelen­tette ki az MSZP országos vá­lasztmányának szombati ülése után Máté László alelnök. A politikus szerint a koalíciós pártok napi villongásait háttér­be kell szorítani. Máté hangsú­lyozta: az önkormányzati vá­lasztások legfőbb tanulsága az, hogy a kormánypártoknak a polgári szövetség létrejötte után nagyobb türelmet kell ta­núsítaniuk egymás iránt. A Szocialista Párt országos választmánya megválasztotta vezető tisztségviselőit. A tes­tület általános elnökhelyette­se Horn Miklós lett, elnökhe­lyettesekké Fritz Pétert, Pál Bélát és Wiener Györgyöt vá­lasztották. (A választmány kongresszus által megválasz­tott elnöke Vitányi Iván.) Horn Miklós elmondta, hogy módosították a testület szer­vezeti és működési szabályza­tát. Megnövekedett az orszá­gos választmány párton belüli súlya, az általános elnökhe­lyettes tájékoztatása szerint a testület meghatározza az MSZP politikai stratégiáját és ellenőrzi a kormányzat és a parlamenti frakció munkáját. A választmánynak kell előké­szítenie az MSZP őszi kong­resszusát, s foglalkoznia kell az 1996-os kongresszuson el­fogadandó pártprogrammal is. Horn Miklós közölte: a kormányzati munka értékelé­sét február 4-én vitatják meg, Horn Gyula miniszterelnök ekkor tájékoztatja erről a tes­tületet. Ezt megelőzően egyébként január 28-29-én az MSZP országos elnöksége és parlamenti frakciója értékeli a kormány munkáját. A választmány február 4-én feltehetően dönt a párt köztársaságielnök-jelöltjéről is. Ennek kapcsán Horn Mik­lós elmondta: testületi döntés ugyan még nem született, de az MSZP mértékadó politiku­sai korábban úgy nyilatkoz­tak, hogy számukra Göncz Árpád elfogadható jelölt. Ezt Máté László is megerősítette. Az alelnök hangsúlyozta: az MSZP a közvetlen elnökvá­lasztás híve, de a párt a nyá­ron vélhetően azt az álláspon­tot fogja képviselni, hogy az államfőt a parlament válassza meg. A szocialisták az elnökvá­lasztás módjának kérdésével az alkotmányozás során kí­vánnak foglalkozni. Máté László közölte: az MSZP nem akar változtatni a köztársasá­gi elnök jogkörén. • Sz. Sz. Az MDF-választmány a tisztogatási hullám ellen „A szakértelem kimerül a hatalom megragadásában” MH-információ Az MDF országos választmá­nyát aggodalommal tölti el, hogy a kormány - a gazdasági kulcspozíciók megszerzése után - most a nemzeti művé­szeti intézmények körében is folytatja az eddigi vezetők eltá­volítását - tartalmazza a Ma­gyar Demokrata Fórum vá­lasztmányának szombati ülését követően kiadott nyilatkozat. Az MDF választmánya sze­­ rint számos közelmúltban ho­zott intézkedés - a Műcsarnok igazgatónőjének leváltása, va­lamint a Magyar Állami Opera­ház és a Nemzeti Színház élén tervezett változtatás­­ a hata­lom kizárólagos birtoklását szolgálja, s várhatóan lefékezi a polgári átalakulást. - Mára vilá­gossá vált, hogy a szakértői kor­mány szakértelme kimerül a hatalom megragadásában - fo­galmazott Balaton Péter, a vá­lasztmány elnöke. Szerinte Fo­dor Gábor művelődési és köz­oktatási miniszter SZDSZ-es komisszárként látott hozzá a le­váltásokhoz, s küldetése a „fo­gyasztási kultúra” meghatáro­zása, és kialakítása. Az MDF az MSZP-SZDSZ kormányt, va­lamint a szakminisztert teszi fe­lelőssé a kedvezőtlen tenden­ciák miatt - jelentette ki. Gémesi György, az MDF alelnöke az önkormányzatok működése kapcsán rámutatott: az önkormányzatok ellehetet­lenülhetnek, hiszen a tíz száza­lékkal csökkent költségvetési támogatásuk a korábbi évek­hez képest, a kormányzati cent­ralizációs törekvések pedig a tanácsrendszer visszaállítására utalnak. A köztársasági elnök megválasztásának módjáról a testület megerősítette az MDF eredeti álláspontját. Eszerint a parlamentnek kell az államfőt megválasztani, ugyanakkor ki­nyilvánították: ha megterem­tődnek a népszavazás törvé­nyes feltételei, nem ellenzik a referendum megrendezését. • Cs. I. Magyar Hírlap . MAGYAR HÍRADÓ Surján-Giczy vita Egerben (MTI) A KDNP-vel az a legnagyobb probléma, hogy az utóbbi öt évben egyszemélyes párttá vált, márpedig a választók egy emberre nem bízzák rá az ország sorsát - mondta Giczy György alelnök a szombaton Egerben megtartott regionális pártfóru­mon, amelyen Surján László, a KDNP jelenlegi elnöke és a posztra aspiráló Giczy György ismertette elképzeléseit a párt Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei küldötteivel. Surján László az alelnök értékelésére reagálva kifejtette: nem hiszi, hogy feltétlenül a személycserék jelentenek megoldást a párt gondjaira. Giczy hangsúlyozta: az elmúlt években elszakadt a pártvezetés a tagságtól. Annak ellenére, hogy a pártnak voltak önálló, karakterisztikus határozatai és programpontjai, azok nem érvényesültek a parlamenti és a kormányzati munkában. Úgy vélte, hogy a parlamenti választásokon elszenvedett kudar­cot nem lehet bizonyos személyi felelősség felvetése nélkül tár­gyalni. Surján László, a párt elnöke kiemelte, hogy vezetési szinten a feladatmegosztás híve, ezért arra kérte a jelenlévő kül­dötteket, hogy támogassák az ügyvezető elnöki poszt bevezeté­sét. A KDNP állapotát úgy értékelte, hogy az egy növekvő, fej­lődő szervezettel rendelkező párt, amelyben eredményesség és­ gyengeség is érzékelhető. A pártelnök cáfolta azt a megállapí­tást is, hogy centralizált lenne a vezetés, hiszen az helyhatósá­gok megválasztása előtt 900 helyi alapszervezet önállóan dön­tött, hogy kit és milyen pártszövetségben támogat. Végül kije­lentette: a május óta sokat tűnődik azon, hogy felálljon-e a párt­elnöki székből vagy sem, de úgy határozott, hogy ezt a döntést nem neki, hanem a nagyválasztmánynak kell meghoznia. A Polgárőrszövetség küldöttgyűlése (MTI) Fennállásunk három és fél évének egyik legnagyobb eredménye, hogy a társadalom megismerte és elismerte a pol­gárőrséget - jelentette ki a szervezet szombati küldöttgyűlésé­nek szünetében tartott sajtótájékoztatóján Kopácsi Sándor, az Országos Polgárőrszövetség elnöke. Kopácsi elmondta: 650 szervezetük közül mintegy 500 képviseltette magát a tanácsko­záson, amelynek legfőbb célja, hogy az alapszabályt és a szerve­zeti-működési szabályzatot összhangba hozza az új rendőrségi törvénnyel. A küldöttgyűlés vendégeként felszólalt Kacziba Antal, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) bűnügyi fő­igazgatója is, aki Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány kö­szönetét tolmácsolta a polgárőröknek, munkájukért. Az elnök bejelentette: személyi kérdésekkel csak a novemberben esedé­kes tisztújító közgyűlésen­ foglalkoznak majd, noha a téma napi­rendre tűzését a tagság soraiból többen követelték. A belső vi­tákkal kapcsolatban megjegyezte: hallhatóak ugyan olyan han­gok, amelyek az OPSZ központosított félkatonai alakulattá szervezését követelik, ám ez a vélemény nem számíthat komoly támogatásra a 24 ezres tagság körében. Kölcseyre emlékeztek Szatmárcsekén (MTI) Kölcsey Ferencre emlékeztek a magyar kultúra napján vasárnap Szatmárcsekén, ahol a reformkor nagy költője és poli­tikusa élete utolsó éveit töltötte, s ahol megírta 1823. január 22-én a Himnuszt. A helyi református templomban istentiszte­lettel kezdődött az emlékünnepség, melyen a politikai, társadal­mi, kulturális és művészeti élet képviselői vettek részt. A szer­tartás után a Himnuszt Csíkos Sándor, a debreceni Csokonai Színház művésze szavalta el, majd Kölcsey Ferenc irodalmi és politikusi tevékenységét méltatta Melocco Miklós szobrászmű­vész. Az ünnepségen közreműködött a Debreceni Református Kollégium kántusa. Az emlékünnepséget követően a résztve­vők a helyi református temetőben megkoszorúzták Kölcsey Fe­renc sírját. iCfck sCbc sCbc ;Cbc sCbc f HATALMAS f 1 TÉLI VÁSÁR | tutto Mobili * ÁRUHÁZAIBAN 1 600 Milliói­d­ft FORINT ÉRTÉKŰ OLASZ­­ £ BÚTOR ÉS LAKÁSKIEGÉSZÍTŐ * J FÉLÁRON 2 ./ b­ AJÁNLATUNKBÓL: x CfC * ^4*'^ szövetülőgarnitúra: 39.000.- 41* szövetülőgarnitúra: 301.000.- 158.000.­T* ^JL* Modern, szürke-fehér konyha: , 29.000.- 145.000.- V/ iS GI Egyeneszöld konyha, márvánnyal: 502.000.- 281.000.­v v Rusztikus, fehér sarokkonyha ^45.000- 372.000.- V ** *“ ' EZT LÁTNI KELL! /u A szállítás és szerelés továbbra is ingyenes! / ^ tutto Mobili TfT BUDAPEST MISKOLC VESZPRÉM .4­,, 5^** 1116 Hunyadi J. u. 162. 3532 Kiss E. u. 4. 8200 Házgyári u. 1. Sy* AHOL A TAPASZTALAT AZ UDVARIAS KISZOLGÁLÁS ÉS A MINŐSÉG OTTHON VANNAK

Next