Magyar Hírlap, 1995. március (28. évfolyam, 63-76. szám)

1995-03-28 / 73. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ USA: nem szabotőrök, látogatók (MTI) Washingtoni hivatalos forrásokból tegnap határozottan visszautasították az iraki parlament elnökének azt az állítását, hogy a tiltott határátlépésért nyolc évre ítélt két amerikai ál­lampolgár valójában szabotázsakciók végrehajtására készült az arab országban. Egy nevének elhallgatását kérő kormánytiszt­viselő közölte, hogy szó sincs semmiféle katonai küldetésről, William Barloon és David Daliberti véletlenül tévedt iraki te­rületre. Az amerikaiak az iraki-kuvaiti határ mentén létesített demilitarizált övezetben szolgáló barátaikat mentek megláto­gatni március közepén, amikor a sivatagban eltévedtek, és át­lépve a határt iraki területre vetődtek. A múlt héten nyolcévi börtönbüntetésre ítélték őket. Az amerikai kormány-tisztség­viselő leszögezte, hogy az iraki parlament elnökének vádja nem más üres propagandaszólamnál. Szadi Mahdi Szaleh egyébként tegnap azt mondta, lehet hogy megbocsátanak a til­tott határátlépésért elítélt két amerikainak. Le Pennek hiányoznak az ajánlások (MTI) Veszély fenyegeti a francia szélsőjobb vezérének, Jean- Marie Le Pennek elnökjelöltségét: a politikusnak ugyanis egy­előre nem sikerült összegyűjtenie a listára kerüléshez szüksé­ges 500 ajánlást. A francia törvények szerint csak az indulhat az államfőválasztáson, aki a megszabott időkereten belül be tudja mutatni ötszáz választott tisztségviselő (nemzetgyűlési képvi­selő vagy szenátor, illetve polgármester, megyei vagy tartomá­nyi tanácstag) ajánlását. Mivel ez a kör meglehetősen nagy, több mint 36 ezer embert tartalmaz, a Le Pen vezette Nemzeti Front (FN) pedig jelentős, 10 százalék körüli tömegtámogatás­sal rendelkezik, eddig fel sem vetődött, hogy a politikusnak gondot okozna a szükséges ajánlások begyűjtése. Márpedig egyelőre ez a helyzet: a Nemzeti Frontnak 230 megyei, illetve tartományi tanácstagja van, akik természetesen támogatják sa­ját főnöküket, mások viszont nem nagyon sietnek az aláírással. ✓Újabb elnökjelölt Lengyelországban (MTI) Adam Strzembosz, a lengyel legfelsőbb bíróság elnöke úgy döntött, hogy jelölteti magát a köztársasági elnöki posztra. Ezt az elnökjelölt egyik munkatársa jelentette be vasárnap. A 65 esztendős katolikus Strzembosz egyetlen pártnak sem tagja, de jelölését több jobboldali csoportosulás, így a Jaroslaw Kaczynski vezette Kereszténydemokrata Egyetértés Centrum (PC), és Aleksander Hall Konzervatív Pártja is támogatja. A lengyel jobboldal, amely megosztottsága miatt súlyos vereséget szenvedett az 1993-as törvényhozási választásokon, most erői­nek egyesítésére törekszik. A köztiszteletben álló, de karizma­tikusnak éppen nem mondható Strzembosz személye jól meg­felel céljainak, és minden olyan jobboldali választónak, aki nem kívánja támogatni a magát újrajelöltető Lech Walesát. Lengyelországban az elnökválasztásokat nagy valószínűséggel október 22-e és november 22-e között rendezik meg. Mandela menesztette a feleségét . (MTI) Nelson Mandela dél­afrikai elnök hétfőn azonnali hatállyal felmentette kor­mánytisztsége alól feleségét, Winnie Mandelát, -" Felmen­tettem Winnie Mandelát a művészeti, kulturális, tudo­mányos és technológiai mi­niszterhelyettesi tisztségből - jelentette be Fokvárosban tartott sajtótájékoztatóján az elnök. A rendőrség csúszó­pénzek elfogadása miatt vizs­gálatot folytat Mandela asz­­szony ellen, akit 1991 közepén már hat év börtönre ítéltek négy fekete elrablásának és meg­­kínzásának vádjával. A szabadságvesztést később pénzbünte­tésre változtatták. Francia őrnaszádok Kuvaitnak (MTI) Nagyszabású fegyverüzletről írt alá megállapodást teg­nap Kuvaitban Francois Léotard párizsi védelmi miniszter: en­nek értelmében Franciaország nyolc őrhajót szállít a kis közel­­keleti államnak összesen 2,4 milliárd frank értékben. Az őrna­szádok elkészítése 2,5-4 évet vesz majd igénybe, s mindez összesen 1,5 millió munkaórára köti le a francia hadiipar kapa­citásait. A 42 méter hosszú, 250 tonnás őrnaszádokat a franciák szükséges elektronikai berendezésekkel, a radarokkal, illetve a harcvezetési rendszerrel együtt szállítják, ugyanakkor a fegy­verek hiányoznak majd róluk, ezek beszerzéséről ugyanis a ku­vaitiak egy külön versenytárgyaláson akarnak dönteni. Kárpátaljai zsoldosok (MH) Több tucatra tehető a boszniai szerbek oldalán harcoló kárpátaljai zsoldosok száma, írja a Kijevszkije Vedomosztyi ve­zető ukrán napilap. Az újság ungvári tudósítója úgy tudja, leg­inkább azok a munkanélküli fiatal ukránok kerülnek a szerb toborzók hálójába, akik nem találnak munkát magyarországi és csehországi építkezéseken. A felajánlott szerződésben rögzí­tett összeg oly csábítóan hat a pénztelen fiatalokra, mutat rá a lap, hogy gondolkodás nélkül hajlandók magukra ölteni a szerb uniformist. De Kárpátalján is akadnak, akik jó üzletet szima­tolnak a zsoldosok felhajtásában. Reuter______________________ Javier Solana, Spanyolország külügyminisztere tegnap ma­gához kérette Kanada madridi nagykövetét, hogy erélyesen tiltakozzék Kanada újabb „nemzetközi kalózkodása” el­len. Az Európai Unió hétfőn nemcsak a halászati gazdálko­dásban elkövetett hibákkal, hanem a nemzetközi vizeken elkövetett kalózkodással vá­dolta Kanadát. Azt történt, hogy tegnap ka­nadai hajók elvágták egy spa­nyol halászhajó hálóit és meg­kísérelték, hogy a fedélzetére szálljanak két másik olyan ha­jónak, amely ugyan vitatott hovatartozású vizeken, de a (nemzetközi határokat jelen­tő) 200 tengeri mérföldes (egy tengeri mérföld 1852 méter) határon kívül, azaz nemzetkö­zi vizeken tartózkodtak. A nemzetközi vizek és a halászati övezetek határai nem feltétlenül esnek egybe. „Azért hívattam be a kanadai nagykövetet, hogy meg­mondjam neki: Spanyolor­szág nem fogja eltűrni, hogy Kanada újabb hajónkat fogja el” - mondta Solana külügy­miniszter. Az újabb incidens annál is kényesebb, mivel éppen hét­főn New Yorkban ülnek össze az Európai Unió és Kanada Elvágták egy spanyol halászhajó hálóit Újabb „tengeri csata” Kanadánál tisztségviselői, hogy megvitas­ halászhajót, mert a kipusztuló­ déli fejében elengedték, de megromlottak - oly­annyira c­sok a hónap elején bekövetke- ban lévő rombuszhalakra va- Kanada, valamint Spanyolor- hogy Madrid a kanadaiakkal tett incidenst, amelynek során dúszott. A hajót, a kapitányt os­szág és az Európai Unió halá­­szetben vízumkötelezettség Kanada elfogott egy spanyol a legénységet azóta ugyan óvá­­szati kapcsolatai alaposan bevezetését fontolgatja. Emma Bonino, az Európai Unió halászati biztosa ugyan­csak elmondta, hogy hétfőn ül­tek össze Brüsszelben a tagál­lamok képviselői az újabb „ügy” megvitatására". Bonino legfőbb kifogása az volt, hogy a spanyol halászhajó hálóit nemzetközi vizeken vágták el, s szerinte a kanadai akció „tűr­hetetlen nemzetközi kalózko­dás, s hogy a kanadai kormány törvénytelenül járt el”. Ezt a véleményt nemcsak a kanadai kormány, de sok nem­zetközi jogász sem osztja: a ha­lászati övezetek elosztása és a környezetvédelmi megfonto­lások nem mindig esnek egybe a nemzetközi jog kodifikált szabályaival. Brian Tobin kanadai halá­szati miniszter megerősítette, hogy kanadai hajók elvágták a Pescamaro­­ spanyol halászha­jó hálóit, de kijelentette, hogy az incidens újabb bizonyíték: szükség van olyan nemzetközi konvencióra, amely védelmezi a nemzeti és a nemzetközi ha­tárok között migráló, kipusz­tulásra ítélt halfajokat. Az Európai Unió­­ és an­nak egyik tagja, Spanyolor­szág­­, valamint Kanada kö­zött élesednek az ellentétek. Feltehetően azonban nem az EU és Kanada, hanem a gaz­dasági érdekek összecsapásá­ról van szó. A szerencsétlenül járt spanyol hajó fotó: reuter KÜLFÖLD Bosznia: hegyi csaták és politikai manőverek MH-Újvidék__________________ Belgrádban nem erősítették meg, de nem is cáfolták azt a szarajevói bejelentést, hogy a bosnyák kormány képviselője a múlt héten bizalmas tárgya­lásokat folytatott Slobodan Miloseviccsel. Izetbegovic el­nök szerint a párbeszédet a szerb vezető kezdeményezte. Az itteni állami média mind­erről egy szót sem közölt. Sza­rajevói hírek szerint Bosznia genfi nagykövete járt Belgrád­ban, de az eszmecsere nem ho­zott eredményt, mindkét fél megmaradt álláspontjánál. A bosnyák kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a szerb-monte­­negrói államszövetség ismerje el Bosznia-Hercegovina egysé­gét, szuverenitását és nemzet­közi határait, s ebben az eset­ben „nem lenne kifogásuk az ellen”, ha megszüntetnék a Belgráddal szembeni szankció­kat. Ezzel beigazolódni látsza­nak azok a jóslatok, hogy Milo­sevic előbb a boszniai válságot szeretné lezárni - hogy előnyö­sebb pozícióból tárgyaljon Horvátországgal -, ugyanak­kor minden eszközt megragad, hogy még jobban elszigetelje és félreállítsa ideológiai ellenfe­lét, Karadzicot. Emellett szól az is, hogy Dragán Törm­e, a szerbiai képviselőház elnöke tegnap fogadta a szarajevói Szerb Polgári Tanács Belgrád­ban tartózkodó küldöttségét. Karadzic nemcsak a háta mögött kezdett Belgrád-Sza­­rajevó dialógus miatt került szorongatott helyzetbe, hanem a legújabb bosnyák offenzíva miatt is. Noha a boszniai szerb parancsnokság a Tanjughoz el­juttatott közleményeiben több­ször is „megtorpantotta” a mu­zulmán támadást, a Majevica és a Vlasic hegységekben nyol­cadik napja változatlan heves­séggel tombolnak a harcok, s a bosnyák fél jelentős területe­ket visszafoglalt. A boszniai harcok kiújulásá­­nak hírére Szerbiában megin­gott a szuperdinár árfolyama. A hivatalosan még mindig egy német márkával jegyzett dinár tavaly ősz óta gyengélkedik, s március elejéig a feketepiaci, azaz a tényleges árfolyam las­sanként felkúszott a 2:1 arány­hoz, természetesen a német pénz javára. A múlt héten vá­ratlanul 2,5-re ugrott fel, hogy a hét végén bekövetkezzen a káosz: az utcai árusok már 3,5 dinárt fizettek egy márkáért, és négyért adták. Számos magán­kereskedés azonnal bezárt. Tegnap azután Újvidéken és más városokban is a rendőrök összeszedték a feketézőket, s így átmenetileg visszaesett az árfolyam 2,4-re. D J. Garai Béla Jelcin a vonatablakban MH-Moszkva Egy újabb, az orosz és az ame­rikai nukleáris arzenálokat to­vább csökkentő START-szer­­ződés terveit is megvitathatja Jelcin és Clinton elnök a má­jusi moszkvai csúcstalálkozón - jelentette ki újságíróknak hétfőn az orosz elnök egyik tanácsadója. A kéthetes, munkával egy­bekötött szabadságra utazó Borisz Jelcin úgy értékelte, hogy a legutóbbi ameri­kai-orosz csúcstalálkozó óta rendkívül sok megoldásra vá­ró probléma halmozódott fel a két ország viszonyában. Jel­cin szerint az amerikai és az orosz külügyminiszter múlt heti, genfi találkozója nem te­kinthető kudarcnak, és megje­gyezte, hogy Andrej Kozirjev­­nek nem a vitás kérdések azonnali megoldására, hanem a májusi csúcstalálkozó előké­szítésére adott megbízást. Borisz Jelcin egyébként „tör­ténelmi tettet” hajt végre: az orosz függetlenség kikiáltása óta első ízben indul az elnök vonattal országjáró körútra. Az államfő szóvivője határo­zottan elutasította azokat a feltételezéseket, amelyek sze­rint Jelcin választási kam­pánycélokra kívánja felhasz­nálni az utat. A TASZSZ jelentése sze­rint Jelcin számára nagyon hasznos lehet, hogy szokatlan körülmények között, a vonat ablakából tekintheti meg az orosz valóságot. V¥Pói:K\M Y'PA k.ii YA\ I.'A 11 v!■: I, ifi \/Mw a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság egyfordulós, nyilvános I „Sió-mederrendezés IV. ütem" című munka beruházási ■ A tervezési feladat: a Sió-csatorna 70+615 fkm szél- Résztvevők köre: bármely magyarországi természe­­vényétől (Simontornya) a rendelkezésre álló pénzügyi tes és jogi személy, aki a prekvalifikációs kérdőív fel- f­ő fedezet függvényében (75 M Ft) beruházási program­ tételeinek megfelel. terv készítése, 3 évre (ütemre) bontott kiviteliterv­ ké- A pályázatok beérkezési határideje: 1995. május 2-án szítés, környezetihatás-tanulmány, kivitelezés verse- 9 óra, nyertetéséhez szükséges dokumentáció készítése. Az ajánlatokat zárt borítékban 3 példányban kell Tervezési határidők: benyújtani. 1995. június 15. beruházási programterv A pályázatok ismertetése 1995. május 2-án 10 óra-1995. június 30. környezetihatás-tanulmány kor, az eredményhirdetésre május 9-én 10 órakor ke-1995. július 15. kivitelezéshez pályázati anyag, jut sor a KDT VÍZIG 114-es tárgyalójában. I. ütem kiviteli terve A pályázni szándékozók további információkért, il-1996. január 15. II. ütem kiviteli terv letve a pályázati anyagért az alábbi helyen és címen ÉH 1996. június 15. III. ütem kiviteli terv jelentkezhetnek: A pályázati dokumentációt az alábbi címen lehet Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, vízkár-elhá- H beszerezni a megjelenéstől kezdve 5000 Ft + áfa­sítási osztály, vissza nem térítendő összeg befizetése ellenében, a 8000 Székesfehérvár, Balatoni u. 6. prekvalifikációs kérdőív ingyenes. Tel.: (22) 315-370. Fax: (22) 313-275 MH-MTI Az orosz légierő gépei polgári célpontokat, köztük mene­külttáborokat támadtak ked­den Csecsenföldön. Az Inter­fax hírügynökség a csecsen hadvezetésre hivatkozva je­lentette, hogy a bombázások és a rakéták 67 halálos áldoza­tot követeltek, és több mint 60 a sebesültek száma, így a Groznijtól negyven kilomé­terre lévő Sáli közelében egy menekülttábor húsz lakója életét vesztette, negyvenen megsebesültek. A csecsenföl­­di hadműveleteket irányító orosz katonai főparancsnok­ság hamisnak nevezte a cse­csen bejelentést, s közölte, hogy az orosz gépekről csu­pán településeken kívüli kato­nai célpontokat lőttek hétfőn a térségben. Az EBESZ nevében eljáró­­magyar nagykövet, Gyarmati István, hétfői moszkvai tár­gyalásain elvileg megállapo­dott orosz partnereivel az európai szervezet csecsenföldi állandó missziójának felállítá­sáról. A kirendeltség létreho­zásáról szóló dokumentum megszövegezésére várhatóan a jövő héten kerül sor, és ha minden a jelenlegi elképzelé­sek szerint alakul, akkor a hat fősre tervezett misszió április közepén megkezdheti a mun­kát a válságzónában. Gyarmati István elmondta, hogy az EBESZ a tűzszüneti megállapodás megkötése után a válság politikai rendezésé­nek előmozdítását, a demok­ratikus intézmények helyreál­lítását szorgalmazza majd. Orosz bombák a menekülttáborra Gyarmati kiharcolta az állandó missziót Csecsenföldön 1995. MÁRCIUS 28., KEDD A törökök korlátozzák a külföldi sajtó mozgását Bonn bünteti Ankarát MH-München/Reuter Ankara nem kapja meg a né­met fregattok vásárlására elő­irányzott német anyagi támo­gatást - jelentette be Kinkel német külügyminiszter. Az el­lenzéki SPD azt követelte, hogy a német kormány a tel­jes katonai támogatást állítsa le Törökországnak. Hétfőn átszervezték a török kor­mányt. A felmentett kabinet­tagok között van Murat Kara­­yalcin külügyminiszter is. Szulejmán Demirel török elnök hétfőn kormányátalakí­tás címén azonnali hatállyal felmentette Murat Karayalcin külügyminisztert és tíz további kabinettagot. A leváltott mi­niszterek egytől-egyig a szo­ciáldemokrata Köztársasági Néppárthoz tartoznak. A kor­mány átszervezése már egy ideje várható volt, miután feb­ruár 18-án Hikmet Cetin került a kormánykoalícióhoz tartozó párt élére. Cetinre az átszervezett kabinetben állam­miniszteri és miniszterelnök­helyettesi megbízatás vár. A külügyi tárcát a veterán szo­ciáldemokrata politikus, Erdal Inonü veszi át Karayalcintól. Politikai megfigyelők nem várnak a külügyminiszter­cserétől lényeges módosulást Ankara kurd politikáját ille­tően. Már csak azért sem, mert Tansu Ciller kormányfő a kur­­dok elleni invázió elrendelése előtt szorosan egyeztetett Ce­­tinnel. A tankok által támoga­tott török csapatok hétfőn a 330 kilométer hosszú török­iraki határ mindkét szélén megütköztek a kurd lázadók­kal. A kormányerők útját áll­ták kurd gerilláknak, akik Szí­riába próbáltak menekülni. Abdullah Öcalan kurd vezér általános vélekedés szerint Damaszkuszból és a Szíria ál­tal ellenőrzött libanoni Be­­kaa-völgyből szervezi akcióit. Ugyancsak összecsapásokról érkeztek hírek az iraki-iráni határ közeléből. A Kurd Munkáspárt (PKK) fegyvere­sei a magasabb hegyi része­ken harcokba bocsátkoztak a török erőkkel. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY Solt Nagyközségi Önkormányzat nyílt, egyfordulós pályázatot hirdet a tulajdonában lévő beépítetlen ingatlan hasznosítására Településen belüli fekvése: Solt belterületén az ingatlan az 52. számú főútvonal mellett, jól megközelíthetően he­lyezkedik el. Területe: 1 ha 0452 m2 Az ingatlan közművesítettsége az alábbi: víz, villany, gáz. Az ingatlant az önkormányzat bérbeadásra vagy eladásra felkínálja. A pályázatnak tartalmaznia kell: — a pályázó nevét, címét, — az ingatlanhasznosításra vonatkozó elképzeléseit, — a bérbeadás vagy eladás ajánlati összegét. A pályázatokat a Solt Nagyközségi Önkormányzat Polgár­­mesteri Hivatalához kell címezni (6320 Solt, Béke tér 1.), s azt zárt borítékban „Ingatlanhasznosítás” jelzéssel 1 pél­dányban kell benyújtani. A pályázatok benyújtási határideje: 1995. április 31. Az érdeklődök részére — igény esetén — az ingatlan be­mutatásra kerül. Németh József polgármester Algéria: nyolcszáz lázadó halála MTI_________________________ Az algériai hadsereg mintegy 800 iszlám lázadót ölt meg a hét végén egy rajtaütésben, il­letve az egy hete tartó harcok­ban In-Defla körzetében, a fő­várostól délnyugatra fekvő hegyvidéki területen - adta hí­rül hétfőn a Le Soir D’Algerie nevű újság. A lap szerint az ál­dozatok között külföldiek - marokkóiak, tunéziaiak és erit­­reaiak - is voltak. Az iszlám fegyvereseket az algériai hadsereg csapdába csalta, miután olyan értesülé­sekhez jutott, hogy a Fegyveres Iszlám Csoport (GIA) a térség­ben hívta össze kongresszusát. Az Algír környéki fegyveres erők parancsnoka, Szaíd Bey tábornok által vezetett csapa­tok 600 iszlám lázadót öltek meg, és folytatják a mintegy 300 túlélő üldözését. A leg­utóbbi adatok arról tanúskod­nak, hogy a hét végén 200 láza­dó vesztette életét az összecsa­pásokban vagy, hogy később több tetemet számoltak össze a rajtaütés és az azt követő har­cok után, mint azt korábban becsülték. A hírt független for­rások nem erősítették meg. Az UNESCO főigazgatója, a Riporterek Határok Nélkül (RFS) szervezet és az Újság­írók Nemzetközi Szövetsége (FTJ) hétfőn elítélte az El Mu­­dzsahid című tekintélyes algé­riai újság főszerkesztőjének meggyilkolását. Az 57 eszten­dős Mohamed Abderrahmanit hétfőn reggel Algír egyik kül­városában feltehetően iszlám szélsőségesek lőtték agyon. Federico Mayor, az UNES­CO főigazgatója úgy vélte, hogy Abderrahmani meggyil­kolása nem tudja megtörni az algériai hírközlési eszközök el­szántságát a gondolat és a szó­lás szabadságának támogatásá­ra. Az RFS felszólította az algé­riai hatóságokat, hogy vessen véget az újságírók „mészárlásá­nak”.

Next