Magyar Hírlap, 1995. augusztus (28. évfolyam, 191-204. szám)

1995-08-19 / 194. szám

8 Magyar Hírlap Gyermektalálkozó volt Csáfordjánosfán MH-információ Tegnap az utolsó turnus gye­rekek is elhagyták a Répce által körbeölelt kis szigetet, ahol a magyar gyerekek 95-ös világtalálkozóját tartották. Immár harmadik esztende­je, hogy az egykori soproni já­ráshoz tartozó aprócska tele­pülésen, Csáfordjánosfán a Kator család tulajdonába visszakerült épület és a hozzá tartozó földek adtak otthont a főként a Kárpát medencéből összesereglő magyar gyere­kek találkozójának. A ren­dezvény alapgondolata dr. Kator Lajosné budapesti pe­dagógustól származik, az álta­la, valamint a csornai Nagy László által alapított Forrás­hely Alapítvány igyekezett­ megteremteni az anyagi felté­teleket ahhoz, hogy az or­szághatárokon túl és belül élő magyar anyanyelvű gyerekek találkozhassanak, megismer­jék az óhazát, valamint egy­más örömeit, gondjait gyako­rolhassák a nyelvet, elhozhas­sák tájegységük szokásait. Idén, több turnusban, valami­vel több mint ötszáz gyerek vett részt a táborozáson, ér­keztek csoportok: Erdélyből, a volt Jugoszlávia területéről, a Kárpátaljáról, a Felvidékről. A magyar házigazdákat a za­laegerszegi, székesfehérvári, valamint a kiskunfélegyházi cserkész fiatalok képviselték. A rendezvény egyik támoga­tója a Belügyminisztérium volt, a találkozó fővédnöksé­gét Kuncze Gábor miniszter vállalta. A külföldről jelent­kező tíz-tizenhat éves gyere­kek ingyenes táboroztatására szolgáló összeget a Forráshely Alapítvány különféle pályáza­tokon igyekezett összeszedni, és csak igazán takarékos gaz­dálkodással érték el azt, hogy a rendelkezésre álló összeg elegendő legyen az ötszáz fia­tal étkeztetésére­, a progra­mok biztosítására. Az utolsó turnus táborozásának záróün­nepségén megjelent dr. Vilá­gosi Gábor belügyminiszté­riumi államtitkár is, aki el­mondta, hogy a csáfordjános­­fai tábor egy oázis a mai világ­ban, amely függetlenül a hatá­rainkon túl zajló esemé­nyektől, a hazai bajoktól teszi lehetővé a fiatalok egymásra találását. Az államtitkár re­ményét fejezte ki, hogy a ta­lálkozó életre szóló élményt jelentett a gyerekeknek, és hogy jövőre ismét lesznek fia­talok akik csáfordjánosfai tá­borban forrásra találnak. • N. A. E. MTI A köztársasági elnök augusztus 20-a alkalmából magas állami ki­tüntetéseket adott át tegnap az Or­szágházban. Göncz Árpád rövid beszédében emlékeztette az egy­begyűlteket, hogy Szent István ün­nepén nemcsak államalapító kirá­lyunk emléke előtt hajtunk fejet, hanem köszönetet mondunk azok­nak, akik alkotómunkájukkal fo­lyamatosan biztosítják az ország életét. Az államfő végül a magyar nép nevében kívánt jó és eredmé­nyes munkát a kitüntetetteknek. A köztársasági elnök A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Darvas Iván Kossuth-díjas színművésznek, kiváló művésznek művészi pályája elismeréseként, Vásárhelyi Miklós történésznek, nyugalmazott or­szággyűlési képviselőnek, a Soros Alapítvány Kuratóriuma elnöké­nek a magyar társadalom demok­ratikus átalakulásáért végzett ki­magasló tevékenysége elismerése­ként. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Török István teológusnak, egyetemi ta­nárnak, életműve elismeréseként, Karátson Gábor festőművésznek, írónak és Kállai Ferencnek, a Nem­zeti Színház Kossuth-díjas színmű­vészének, kiváló művésznek művé­szi pályájuk elismeréseként. Somo­gyi Ferencnek, a Külügyminisztéri­um közigazgatási államtitkárának a magyar külpolitika formálása és megvalósítása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként, Sol­tész Istvánnak, a Magyar Ország­­gyűlés főtitkárának, az Or­­szágggyűlés munkájához nyújtott eredményes szakmai tevékenysége elismeréseként, Lőrincz Lajos aka­démikusnak, az Államigazgatási Főiskola tanszékvezető főiskolai tanárának és Mezei Ferenc akadé­mikusnak tudományos és oktató­nevelő munkásságuk elismerése­ként. Cselőtei László akadémikus­nak, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem állami díjas kutatópro­fesszorának és Flerkó Béla akadé­mikusnak, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Anatómia, Szövettani és Fejlődéstani Intézet nyugalmazott igazgatójának, állami díjasnak ki­emelkedő oktató-, kutató- és tudo­mányszervező tevékenységük elis­meréseként. Kisváriné Glozik An­nának, a Nógrád Megyei Bíróság kollégiumvezetőjének az igazság­szolgáltatásban végzett több évtize­des munkássága elismeréseként. Bokorné Szegő Hannának, az ál­lam- és jogtudomány doktorának, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete tudományos tanácsadójá­nak tudományos munkássága és is­kolateremtő tevékenysége elisme­réseként. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (katonai tagozat) kitüntetést adományozta Fehérvári Tamás vezérőrnagynak beosztásá­ban huzamos időn át végzett ki­emelkedő munkája elismeréseként. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Bán Ró­bert filmrendezőnek és Temessy Hédinek, a Magyar Filmgyártó Vál­lalat színművészének, érdemes mű­vésznek művészi pályájuk elismeré­seként. Maácz Lászlónak, a Műve­lődési és Közoktatási Minisztérium nyugalmazott tanácsosának a ma­gyar táncfolklorisztika, a magyar és az egyetemes tánctörténet, a szín­padi tánckritika, valamint a tánc­­művészeti publicisztika terén vég­zett kiemelkedő tevékenysége elis­meréseként. Szabó Ferencnek, a Békés Megyei Múzeumok Igazga­tósága igazgatójának kiemelkedő levéltári és múzeumvezetői mun­kássága elismeréseként. Rózsa Györgynek, az MTA Könyvtára fő­igazgatójának több évtizedes könyvtárszervezői és informati­kafejlesztő tevékenysége elismeré­seként. Sztanyik B. Lászlónak, a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, az Országos Frédéric Jo­liot-Curie Sugárbiológiai és Sugár­egészségügyi Kutatóintézet főigaz­gató főorvosának tudományos és oktató-nevelő munkássága elisme­réseként. Szepesi Györgynek, a Ma­gyar Rádió nyugalmazott főosztály­­vezetőjének nemzetközileg is elis­mert öt évtizedes rádiós és sportri­porteri tevékenysége elismerése­ként. Kovács Ferencnek, a közgaz­daság-tudomány kandidátusának, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitká­rának a közlekedés, a hírközlés és a vízügy közgazdasági szabályozó rendszerének kialakításában vég­zett eredményes munkája elismeré­seként. Szűcs Józsefnek, a Baranya Megyei Közgyűlés volt elnökének a közigazgatásban végzett eredmé­nyes tevékenysége elismeréseként. Baróth Ernőnek, a Fejér Megyei Bíróság kollégiumvezetőjének, Bejczi Zoltánnak, a Fővárosi Bíró­ság bírósági tanácselnökének, Gás­­párdy Józsefnek, a Heves Megyei Bíróság kollégiumvezetőjének és Kutasi Istvánnak, a Zala Megyei Bí­róság tanácselnökének az igazság­szolgáltatásban végzett több évtize­des munkásságuk elismeréseként. Bókas Juditnak, a Budapest II. ke­rület 2. számú székhely közjegyző­jének a jogszolgáltatásban végzett kiemelkedő munkája elismerése­ként. Rátkai Teréznek, az Igazság­ügyi Minisztérium főosztályvezető­jének kiemelkedő pénzügyi irányí­tótevékenysége elismeréseként. Szűcs Imrének, a Fővárosi Főü­gyészség főtanácsosának, osztályve­zető ügyésznek és Vajda Alajosnak, a Legfőbb Ügyészség tanácsosának, osztályvezető ügyésznek eredmé­nyes ügyészi munkásságuk elisme­réseként. Gál Juditnak, a Pest Me­gyei Bíróság kollégiumvezetőjének a cégbírósági eljárási és szervezeti szabályok kidolgozásában végzett tevékenysége elismeréseként. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (katonai tagozat) kitüntetést adományozta Makai Sándor Tibor vezérőrnagynak, Ba­logh Imre ezredesnek, Kemény Ist­ván ezredesnek, Mile Endre ezre­desnek és Pálóczi László mk. ezre­desnek beosztásukban huzamos időn át végzett kiemelkedő munká­juk elismeréseként. A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Erhard von der Banknak, a Németországi Konrad Adenauer Stiftung buda­pesti képviselete vezetőjének a ma­gyar-német kapcsolatok elmélyíté­sében kifejtett tevékenysége elis­meréseként. Várhelyi Tivadarnak, az MTA Izotópkutató Intézete osz­tályvezető-helyettesének több évti­zedes eredményes gazdálkodást irá­nyító tevékenysége elismeréseként. Szabó Ottónak, a Magyar Ország­­gyűlés Hivatala Főtitkársága Jegy­zői Iroda főosztályvezetőjének az Országgyűlés munkáját segítő tevé­kenysége elismeréseként. Kanti Im­rének, nyugalmazott minisztériumi főosztályvezető-helyettesnek a köz­lekedéssel kapcsolatos jogalkotás­ban végzett eredményes munkája elismeréseként. De Sorgo Tibor­nak, a Kapos Volán Rt. vezérigaz­gatójának a közúti tömegközleke­dés fejlesztése érdekében végzett eredményes munkássága elismeré­seként. Stelczer Károlynak, a Víz­gazdálkodási Tudományos Kutató Rt. nyugalmazott igazgatójának a vízügyi szolgálatban végzett fél év­százados eredményes munkája elis­meréseként. Andrásfalvy András­nak, a Gödöllői Mezőgazdasági Bi­otechnológiai Kutatóközpont tudo­mányos főmunkatársának a nö­vénygenetika és a növénynemesítés terén végzett tevékenysége elisme­réseként. Bíró Gábornak, a Buda­pesti Műszaki Egyetem Fizikai In­tézete egyetemi tanárának tudomá­nyos kutatásszervezői és oktató-ne­velő munkássága elismeréseként. Durkó Mátyásnak, a neveléstudo­mány kandidátusának, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanárának, Kassai Tibornak, az állatorvos-tu­domány doktorának, az Állatorvos­tudományi Egyetem egyetemi taná­rának és Maróti Andornak, a filozó­fiatudomány kandidátusának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docensének tudományos és oktató-nevelő munkásságuk elis­meréseként. Ferdinánd Dezsőnek, a mezőgazdasági tudomány kandi­dátusának, a Pannon Agrártudo­mányi Egyetem nyugalmazott egye­temi docensének kiemelkedő ne­mesitől, oktatói, kutatói munkássá­ga elismeréseként. Boross Jolán énekművésznek, Jászai Lászlónak, a veszprémi Petőfi Színház Jászai Mari-díjas színművészének, érde­mes művésznek, Katona Klári elő­adóművésznek, Kóti Árpádnak, a debreceni Csokonai Színház Jászai Mari-díjas színművészének, érde­mes művésznek, Miklósy György­nek, a Radnóti Miklós Színház Já­szai Mari-díjas színművészének, ér­demes művésznek, Németh Mari­kának, a Fővárosi Operett Színház Jászai Mari-díjas színművészének, kiváló művésznek, Székhelyi Jó­zsefnek, a soproni Petőfi Színház Jászai Mari-díjas színművészének és Veress Pál festőművésznek mű­vészi pályájuk elismeréseként. Tóth Margit zenetudósnak, a Néprajzi Múzeum nyugalmazott osztályveze­tőjének zenetudományi munkássá­ga elismeréseként. Cenner Mihály művészettörténésznek, Csúcs Fe­renc szobrász- és éremművésznek, Király Árpádnak, a Magyar Elekt­ronikai Múzeum nyugalmazott igazgatójának, Mikus Gyula festő­művésznek, Tarján Jenő grafikus­­művésznek életművük elismerése­ként. Varga Jánosnak, a KISOSZ Országos Szervezete elnökének eredményes munkássága elismeré­seként. Kricskovics Antalnak, a Fáklya Horvát Folklór Centrum Er­kel Ferenc-díjas művészeti vezető­jének, érdemes művésznek művészi és hagyományőrző munkássága el­ismeréseként. Molnár Éva művé­szettörténésznek, a Fészek Galéria és Szakkönyvtár vezetőjének művé­szettörténeti és könyvtárszervezői munkássága elismeréseként. Ta­kács Máriának, a Magyar Televízió főbemondójának magas színvonalú szakmai munkája elismeréseként. Bagics Lajosnak, a Munkaügyi Mi­nisztérium főosztályvezető-helyet­tesének a tanügyigazgatás és a szak­képzés területén kifejtett eredmé­nyes munkája elismeréseként. Ge­rencsér Ferencnek, az ORFI fül­orr-gégészeti osztály nyugalmazott osztályvezető főorvosának az egészségügyi ellátás érdekében vég­zett több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként. A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (katonai tagozat) kitüntetést adományozta: Keller Mihály ezredesnek, Magyar István ezredesnek, Radics Sándor ezre­desnek, Vágási László ezredesnek beosztásukban huzamos időn át végzett kiemelkedő munkájuk elis­meréseként. A művelődésügyi miniszter előterjesztésére A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Farkas Károlynak, a Vásárhelyi Pál Építői­pari és Vízügyi Szakközépiskola igazgatójának és Nyirkos Tibornak, a püspökladányi Karacs Ferenc Gimnázium és Ruhaipari Szakkö­zépiskola igazgatójának több évtize­des, magas színvonalú oktató-neve­lő és vezetői munkásságuk elismeré­seként. Kristóf Istvánnak, a Főváro­si Nagycirkusz igazgatójának, Jászai Mari-díjas, érdemes művésznek, Mezey István grafikusművésznek és Tóth Béla szobrászművésznek mű­vészi pályájuk elismeréseként. A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Bacsur Sándornak, a balassagyarmati Kiss Árpád Általános Iskola igazgatójá­nak, Hartdégen Józsefnének, a Vár­­gesztesi Óvoda óvodavezetőjének, Kacziba Ferencnének, a Magyar Tu­dományos Akadémia bölcsődéje ve­zetőjének és Kovács Mihálynak, az Újpesti Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium mérnöktanárának, igaz­gatóhelyettesnek több évtizedes ok­tató-nevelő munkásságuk elismeré­seként. Szabó Jánosnak, a Jászteleki Általános Iskola tanárának több év­tizedes pedagógus, községfejlesztő és közéleti munkája elismeréseként. A Belügyminiszter előterjeszté­sére A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Hoffman Pálnak Tököl polgármesterének, Kovács Istvánnak Letkés polgár­­mesterének, , Kovács Sándornénak Sásd polgármesterének, Roboz Jó­zsefnek Mocsa polgármesterének, Varga Józsefnek, Szigetújfalu pol­gármesterének és Zsadányi László­­nénak Hernád polgármesterének, a közigazgatásban végzett kiemelkedő tevékenységük elismeréseként. A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Berencsi Bélának, Ibrány polgármesterének, Bodrogi Györgynének Nagykáta polgármesterének, Hadházy Sándor­nak, Visegrád polgármesterének, Si­mon Ferencnek, Nemesbőd pol­gár­­mesterének, Szabó Miklósnak, Csé­­nye polgármesterének és Szentesi Károlynak, Füzesgyarmat polgár­­mesterének, Ézsiás Józsefnének, a Magyar Köztársaság Elnökének Hi­vatala főelőadójának és Ugró Bélá­­nénak, a Magyar Köztársaság Elnö­kének Hivatala fizikai alkalmazott­nak a Magyar Köztársaság Elnöké­nek Hivatalában végzett eredményes munkájuk elismeréseként. Kurunczi Lajosnak, a Magyar Országgyűlés Hivatala Gazdasági Főigazgatóság asztalos műhely vezetőjének az or­szágházi belső felújításokban több évtizedes példamutató munkája elis­meréseként. Az Ipari és Kereskedelmi Mi­niszter előterjesztésére A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Szabó La­josnak, az IPOSZ Szabolcs-Szat­­már-Bereg megyei Szövetség elnö­kének eredményes munkája elisme­réseként. A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetést adományozta: Hidasi Valériának, az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár tájékoztató szolgálat vezetőjének, Szendrei Ignácnénak, az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár gazdasági igazgató-he­lyettesének. Az igazságügy-miniszter előter­jesztésére A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Erdélyi Gyulánénak, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöki irodavezetőjének, Horváth Józsefnének, a Komárom- Esztergom Megyei Bíróság Gazda­sági Hivatal vezetőjének, Kovács Istvánnak, a Legfőbb Ügyészség pénzügyi főosztályvezetőjének és Szentpáli Pálnénak, a Komlói Váro­si Bíróság elnöki irodavezetőjének több évtizedes eredményes munká­juk elismeréseként. Melocco Miklós nem vette át kitüntetését Miközben minden kitüntetett átvet­te az elismerést, Melocco Miklós Kosuth-díjas szobrászművész elvi okokra hivatkozva visszautasította azt. A művész lapunk érdeklődésére elmondta, azért döntött így, mert nem ért egyet a kormány álságos restrikciós gazdaságpolitikájával, amely szerinte elsorvasztja a művé­szetet. Ebben a helyzetben Melocco úgy véli, nem lenne erkölcsös, ha ki­tüntetést venne át, miközben saját művészeti ága, a szobrászat is ha­nyatlik. A kitüntetés helyett inkább megbízások kellenének szobrok ké­szítésére, de az utóbbi időben ilyen megrendelésekből, gesztusokból nagyon kevés jut pályatársainak és neki is. Kitüntetések az alkotómunkáért Világfalu épül Opusztaszeren MH-információ Hagyományos formaságok kö­zött ünnepük meg augusztus 20-át az Ópusztaszerre látoga­tó tízezrek. A Szent István ki­rály tiszteletére rendezendő ünnepségek szónoka Horn Gyula miniszterelnök lesz. Se szeri, se száma a szóra­koztató programoknak, a szentmisétől kezdve a lovasjá­tékokig. Már ma kezdődik a programsorozat, amikor is a Dél-alföldi Média Kft. leteszi a magyar világfalu alapkövét, s felavatja a háromméteres kun kopjafát. Ekkor kerül sor a megmaradás falának építésére is, amely fal idővel minden ma­gyar emlékfala lehet, ha elhe­lyezi rajta gránittábláját. Elsőként önkormányzatok, szövetkezetek, vállalatok, ala­pítványok és magánszemélyek vettek téglajegyet, melynek hasznából a világfalu építésére költenek. Az emlékparkon belül szó­rakoztató műsorok mellett igen érdekes és aktuális fórum­ra várják az érdeklődőket. 13 órai kezdettel agrárfórum lesz a nagyobb érdek-képviseleti szervezetek és a Földművelés­­ügyi Minisztérium részvételé­vel. A rendezvény védnökei: dr. Lakos László földművelés­­ügyi miniszter, dr. Csikai Mik­lós, a Magyar Agrárkamara el­nöke és Nagy Tamás, a MOSZ elnöke. Vitavezető: dr. Géczi József országgyűlési képviselő, a Károlyi Alapítvány elnöke. Ezt követi a pártok agrár­­szakértőinek vitája: Lesz-e még földosztás Magyarorszá­gon? címmel. Valamennyi parlamenti párt képviselője szerepel a színpadon, sőt a na­gyobb parlamenten kívüli pártok is. Az egész agráriu­­mot felölelő fórum, mintegy parasztparlament, talán hoz­zájárulhat a válságból való ki­jutáshoz. •Sz. L. 1. BELFÖLD Hol keressük Szent István szülőhelyét? E hely szelleme ma is sugárzó • Hol született Szent Ist­ván? - kérdeztem Hor­váth Bélától, az Eszter­gomi Vármúzeum igaz­gatójától. Számításaink szerint a kere­sett szoba az épületegyüttes túlsó végén, a Géza-féle épü­letek egyikében lehetett. • Vagyis mindenki té­ved, aki Esztergomba jövet azt hiszi hogy a Vár-hegyen megtalálja István király szülőszo­báját? A köztudatban Esztergom ne­ve valóban István királyunk­hoz kötődik, noha a várépít­kezést valójában Géza fejede­lem kezdte el a 970-es évek második felében. Aztán ez a vár is úgy járt, ahogy a legtöbb középkori vár; a későbbi tu­lajdonosok saját igényüknek megfelelően átépítették, sőt a helyzetet még az is bonyolítja, hogy IV. Béla uralkodásáig az esztergomi Vár-hegy adott helyet az ország első házának. Ez a tény külön okkal szolgált a változtatásokra. A ma is látható, jellegzetes összképet III. Béla alakíttatta ki a XII. század végén. Az egykor szülőszobának tekin­tett terem a XII. században, épült, az István-kori palota akkor elbontott védőfalainak helyén. A Szent István terem is ekkor épült át, és az Árpád­kori palotarész a királyi lakó­szobákkal ugyancsak ekkor keletkezett. Ez a mostani, a hagyo­mányhoz kötődő terem, a földszinti traktusnak egyetlen Árpád-kori, majdnem telje­sen megmaradt része, de sem­miképpen nem István kirá­lyunk szülőszobája. Érthető ez a tévedés, hiszen a múlt században szinte csak ezt a helyet ismerhették, így nem csoda, ha a nagy király tiszte­letére - mint egykori szülő­szobát - kápolnává alakítják. A kváderfalak­at átvakolták, a padozatot bizánci mozaikkal fedték, s e termet amíg világ a világ, Szent István teremként fogjuk emlegetni. De lehet-e másként? Hiszen a jelenleg is­mert várbelsőben sincsen olyan egységes lakótér, amire azt mondhatnánk, itt született Szent István királyunk. • Akkor hát hol szület­hetett?! A Dunára néző, északi Vár­hegy-oldalon! Azt a területet viszont a bazilika építése so­rán jó néhány méterrel mé­lyebbre tarolták! Ma, ha jön a látogató, vagy valamiféle Ist­ván-kori kézzel fogható emlé­ket vár e helytől, vagy a törté­nelmi emlék egysége hozza Esztergomba... Élő, nem szokványos mú­zeummal várunk mindenkit. Gazdag az anyagunk, még ak­kor is, ha az István-kori palotá­ból alig maradt valami. Min­denesetre én azt mondom a lá­togatóknak: e hely szelleme ma is sugárzó, és ez fontosabb min­den műemléknél. Hiszen innen indult ki az a folyamat, mely­nek révén európaiak lehettünk. S ez az igazi Szent István-i ha­gyaték. • M.I. / El egy középkorból származó hagyomány, amely Szent István királyunk szülőszobáját az esztergomi Vár-hegy egyetlen, román stílusú, középoszlopos helyiségével azonosítja. Már a régi ásatások előtt ismert volt ez a középkori palota, ám hogy ezt a hiedelmet megerősítsék, 1874-ben a termet államalapítónk tiszteletére kápolnává alakíttatta Simor János érsek. A Vár-hegy újabb ásatásai viszont bebizonyították: szent királyunk szülőszobáját nem itt kell keresnünk. A hagyomány ezt a termet tartja Szent István születési helyének fotó: fuji labor 1995. AUGUSZTUS 19., SZOMBAT Tavasszal ismét a Hősök terén Megszépítik Árpádot és társait MH-információ__________ Jó ütemben halad a Hősök te­réről márciusban elszállított vezérszobrok restaurálása. Remény van rá, hogy jövő márciusra már a helyükön lesznek. A vezérek százéves szob­rait nem kímélte az idő: repe­dések, törések és a megszám­lálhatatlan lyuk csúfította tör­ténelmünk nagyjainak emlék­művét. Az anyagvizsgálatok is azt igazolták, hogy felújításuk nem halasztható. A restaurá­lásra kiírt pályázatot a Szobor és Színesfém Kivitelező Kft. nyerte meg. A restaurátorok először Gábriel arkangyal szobrát vették kezelésbe, őt a helyszínen meg tudták tisztí­tani. Július óta régi fényében pompázik Gábriel kezében az újraaranyozott kereszt és a korona. Árpádot és vezéreit azon­ban a vállalat kőbányai műhe­lyébe kellett szállítani, ahol Takács Viktória szobrász-res­taurátor irányításával március óta dolgoznak a oldalukon fekvő lovas szobrokon. Elő­ször a fél-másfél centiméter vastag piszkot, a szobrokra ra­kódott revét távolították el. Ezután - a szoborba a lovak hasán vágott nyíláson bejutva - belülről is letisztították az év­százados lerakódást, majd az eredetivel megegyező összeté­telű bronzra cserélték a csava­rokat és tartóelemeket. A lo­vak lábán „ablakot” nyitottak, ezen keresztül helyezték be az új, szintén bronz merevítőru­­dakat. A fémet károsító kon­­denzvizek eltávozásának elősegítésére vízelvezető lyu­kakat alakítottak ki. Az összes ólommal, ónnal és vörösrézzel foltozott részt kivágták és bronzzal helyettesítették. Jelenleg az Árpád, Előd, Kond és Töhötöm szobrain lé­vő repedéseket hegesztik össze, Tas, Huba és Ond vezér csak a jövő héttől kerül sorra. Szep­tember végén talpra állítják a 4- 6 tonnás szobrokat, hogy azo­kat a részeket is restaurálhas­sák, amelyekhez eddig még nem férhettek hozzá. A millecentenáriumi ün­nepségsorozat egyik fő színte­réről eltávolított szobrok ta­lapzatait is teljesen felújítják. A királyszobrok is megértek a felújításra, ám erre az idén már biztosan nem kerül sor. • K. B. A lovak lábán „ablakot” nyitottak FOTÓ: HABIK CSABA

Next