Magyar Hírlap, 1995. szeptember (28. évfolyam, 218-230. szám)
1995-09-19 / 220. szám
4 Magyar Hírlap MH-információ Túrós András tábornok, az Országos Rendőr-főkapitányság közbiztonsági főigazgatója azt mondta, hogy generációváltás zajlott le a magyar rendőrségen belül, aminek következtében 27 évre apadt az egyenruhás állomány átlagéletkora. E zömmel néhány éves szakmai tapasztalatokkal rendelkező fiatalok kevésbé higgadtak, mint voltak középkorú kollégáik, akiknek hiányát megérzi a rendőrség. A rendőrtábornok a kelet-magyarországi közbiztonsági parancsnokok számára összehívott regionális fórumon vett részt, ahol többek közt a nyári rendőri túlkapások okait elemezték. A tábornok kijelentette: meg kell akadályozni, hogy a testületen belül eluralkodjon a leszerelési hangulat. Ugyanakkor - mint mondta - a parancsnokoknak önvizsgálatot kell tartaniuk, hogy képesek-e a jogállam keretei közt tartani mostoha körülmények között dolgozó állományuk tevékenységét. Gondot jelent a kényszerű generációváltás következménye, nevezetesen az, hogy a fiatal, tapasztalatlan rendőrök még kevésbé jó konfliktuskezelők, mint leszerelő középkorú kollégáik voltak. Mindez közrejátszott a nyári rendőri túlkapások létrejöttében - hangoztatta a tábornok. Emellett a rendőri munka hatékonysága a jogsértések felderítése terén romlott, miközben az idei esztendő első felében 7 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma. Ennek oka az is, hogy 1500 egyenruhás hiányzik a közterületekről. Túrós András elmondta, hogy a Gál Zoltán házelnök nyári autóbalesetének szakmai vizsgálatát befejezték, ám következtetéseiket az ügyészségi nyomozási lezárásig nem hozzák nyilvánosságra. A nyíregyházi rendőrkapitány lemondásának részleteit firtató kérdésre a vezérőrnagy leszögezte, hogy az érintett nem változtatott szándékán, így körülbelül két hónap múlva nyugállományba vonulhat a testülettől. A keleti országrész balkanizálódásának megakadályozásáról a rendőrtábornok úgy nyilatkozott, hogy az az ukrán hatóságokkal szorgalmazott jó együttműködéstől is függ. •S.T. Önvizsgáló rendőrség BELFÖLD A hivatásos hadseregnek nincs alternatívája Az 1994. január elsején hatályba lépett honvédelmi törvény legfontosabb célja az volt, hogy a hadkötelesek alkalmatlansága ne a laktanyában töltött első pár hónap során derüljön ki. Ennek megfelelően a sorozáson végzett szigorúbb egészségügyi, pszichológiai vizsgálatok révén a hadsereg már a bevonulás előtt lemond azokról, akik nagy valószínűséggel idő előtt fejeznék be sorkatonai szolgálatukat. Ugyanakkor a be nem hívható hadkötelesek számának növekedése kérdésessé teheti a honvédség hadrafoghatóságát. Dr. Bonta László, a Magyar Honvédség sorozó főszakorvosa szerint a sajtóban több helyütt is napvilágot látott 34-35 százalékos alkalmatlansági mutató nem jelenti azt, hogy minden harmadik hadköteles felmentést kap a katonai szolgálat alól. A publikált adatokba ugyanis az ideiglenesen alkalmatlan fiatalok is beszámítanak. Minden negyedik véglegesen alkalmatlan Az idei első félévi sorozáson résztvevők 19 százaléka kapott azonnal B kategóriát, vagyis nyilvánították véglegesen alkalmatlannak. Az ideiglenesen alkalmatlanok behívásától egy évre eltekintenek, de újabb sorozáson kell résztvenniük. Közülük átlagosan minden második kap végleges felmentést a sorkatonai szolgálat alól. A véglegesen alkalmatlanok száma tehát 26-27 százalék. A véglegesen alkalmatlannak ítélt fiatalok kétharmada személyiségi, további egyharmada értelmi, illetve fejlődési okok miatt ítéltetett alkalmatlannak. Egyébként a sorozás alól mentesek a vakok, a süketek, a mozgásképtelenek, a szellemi fogyatékosok. Az idén 297-en voltak az országban, ebből 110-en a fővárosban, akiket sorozás nélkül alkalmatlannak nyilvánítottak. A sorozást első, illetve másodfokú bizottságok végzik. Annak a fiatalnak, aki nem ért egyet az elsőfokú bizottságban hozott döntéssel, jogorvoslatra van lehetősége, illetve alaki vagy tartalmi hiányosság miatt a hadkiegészítő parancsok is megkérdőjelezheti a döntést. A tavalyi évben 687 üggyel foglalkoztak a másodfokú bizottságok, ebből 157 esetben a hadkiegészítő parancsnok kérésére. Érdekes módon növekszik azoknak a száma, akik a kiállított alkalmatlan kategóriát próbálják megmásítani. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy például a tűzoltóknál, a vám- és pénzügyőröknél alapkövetelmény a sorkatonai szolgálat letöltése és a fegyveres őröket foglalkozó civil cégek is csak katonaviselt férfiaknak kínálnak állást. Az E kategóriások hivatásos jogosítványa is veszélybe kerülhet, a sorozóorvosnak ugyanis indokolt esetben hivatalból kérnie kell a jogosítvány bevonását. A pszichológus csak javasol Dr. Fekete István orvosezredes, a MH Egészségügyi Alkalmasságvizsgáló Intézetének igazgatója elmondta: 1994-től törvény írja elő pszichológus részvételét az első vizsgálatokon. Az idei első félévi sorozáson a pszichológiai javaslatok a fiatalok 25 százalékát alkalmatlannak, illetőleg korlátozottan alkalmasnak minősítették. Szigorodtak a sorozáson részt vevő orvosokról szóló rendelkezések is. Korábban gyerekorvosok vagy akár szülészek véleménye alapján is megállapíthatták az alkalmassági kategóriákat, a másfél éve hatályba lépett törvény azonban már kijelölt szakorvosok jelenlétét írja elő a bizottságokban: egy sebész és egy belgyógyász vizsgálja meg a sorköteles korú fiatalokat. Az új típusú sorozás tapasztalatai azt mutatják, hogy az ideiglenesen alkalmatlanok száma emelkedik lényegesen, az elmúlt két évben közel 6 százalékkal. Kisebb mértékben nőtt azoknak a száma akikről végleg lemondott a hadsereg, ugyanakkor jelentősen csökkent a sorkatonai szolgálatra mindenféle korlátozás nélkül alkalmas fiatalok száma, a megvizsgáltak közül csupán 55 százalék, azaz közel minden második hadköteles bizonyult teljesen egészségesnek az idei első félévi sorozáson. Fotus József pszichológus alezredes, az MH sorozó főpszichológusa elmondta: a vizsgálatok részeként pszichológiai teszteket töltenek ki a fiatalok, majd minden sorkötelessel külön elbeszélget a pszichológus. A tesztek kérdései többek között a családi körülményekre, pszichés problémákra, a drogfogyasztásra vonatkoznak. Az idei első félévi sorozáson a fiatalok négy százaléka vallotta magát drogfogyasztónak, öt százalék használ kábítószernek minősülő gyógyszereket, három fogyaszt rendszeresen alkoholt. Büntetett előéletű a besorozottak 2,4 százaléka. A családi körülményeket vizsgálva kiderült: a besorozottak 10 százalékának vannak alkoholisták a rokonai között, 5 százalékuknak elmebeteg valamelyik családtagja. Minden tizedik családban előfordult öngyilkosság, a besorozottak öt százaléka maga is megpróbált már megszabadulni az életétől. Egyébként 1994-hez viszonyítva az idei első félévben a felére csökkent a hadseregben elkövetett öngyilkosságok és az öngyilkossági kísérletek száma. A katonapszichológus azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy míg a hadseregben százezer emberre 14 öngyilkosság jut, addig az országban ugyanennyire 20. A sorozási statisztikák további tanúságai szerint a besorozottak közel három százaléka még a nyolc osztályt sem végezte el, és 23 százalékának nem volt állása a vizsgálatok elvégzésekor. Ennek is tulajdonítható, hogy sok fiatal 18 éves kora előtt maga kéri a behívását, hiszen egy évre legalább megoldódnak a munkanélküliségből fakadó gondjai. Az idén bevonuló sorkatonák mindegyike már a szigorúbb szűrőn esett át, s feltételezhetően ennek köszönhető, hogy az idei első félévben csökkent a szolgálat közben leszerelő sorkatonák száma - jelentette ki dr. Sós András orvosezredes, a MH Egészségügy Alkalmasságvizsgáló Intézet igazgatóhelyettese. Hat hónapból természetesen végleges következtetéseket még nem lehet levonni, a tendenciák azonban kedvezőek. A tavalyi évben az összes bevonuló hét százaléka szerelt le idő előtt, az idei első félévben ez az arány már öt százalék alá csökkent. Hadkiegészítés A fegyveres erők folyamatos kiegészítéséhez egy évben 127 ezer fiatal besorozását kell megtervezni, ennyi szükséges az évi 48 ezer fős igény kielégítéséhez - fejtette ki Békési Zoltán ezredes, a Magyar Honvédség hadkiegészítő parancsnoka. A sorozáson ugyanis általában tíz százalék nem jelenik meg, további tíz százalék pedig az időközben bekövetkezett kizáró oknak minősülő változásokat nem jelenti be. Nem hívható be az a 18 ezer fiatal sem, aki az idén nyert felvételt egyetemekre és főiskolákra. A parancsnokságnak a folyamatos utánpótlás érdekében 150-200 ezer potenciálisan behívható embert kell szaknyelven szólva „maga előtt görgetni”. Erre annál is inkább szükség van - figyelmeztet Békési ezredes mert 1998-tól 2007-ig demográfiai hullámvölgy várható. A demográfiai mutatókat is figyelembe véve elmondható, hogy Magyarországon ma annyi fiatal férfi él, hogy a jelenlegi törvények és egészségügyi szabályok alkalmazásával a fegyveres erők folyamatos kiegészítéséhez egy évben 48 ezer fiatal áll rendelkezésre. Ha a sorkatonai idő 9 hónap, akkor ebből csupán 36 ezer fiatal behívásával lehet számolni, amennyiben pedig féléves szolgálatot terveznének, akkor évente 24 ezer fiatalt lehetne bevonultatni. Mindezen körülmények figyelembevételével a távlati cél csakis a hivatásos, profi hadsereg megteremtése lehet, amelynek egynegyedét a sorállomány, háromnegyed részét pedig tisztek, tiszthelyettesek, szerződésesek és a polgári állomány tenné ki. • Drávucz Péter - Haszán Zoltán Hétfőn kezdődtek, s ezen a héten tartanak az egész országban a sorozások. Cikkünkben a hadsereg sorozó-főszakorvosa számol be tapasztalatairól, többek között arról, hogy hogyan alakul az alkalmatlan fiatalok aránya. SOROZOTTAK ALKALMASSÁGI ÖSSZETÉTELE A-D: alkalmasak, I-E alkalmatlanul 1995. I. FÉLÉVI SOROZÁS BETEGSÉGCSOPORT SZERINTI MEGOSZLÁSA (E KATEGÓRIA, ÖSSZESEN) (%) 1995. SZEPTEMBER 19., KEDD Naponta és civilben járhatnak ki a sorkatonák Törvényi szabályozás a bevonulástól a leszerelésig MH-információ A honvédelmi tárca napokon belül a kormány elé terjeszti a hadkötelesek (sorkatonák) jogállásáról szóló - katonai szakértők szerint meglepően liberális - törvény tervezetét, amely a sorkatonáknak biztosított jogokat és kötelességeket foglalja magában a bevonulástól a leszerelés napjáig. Az új jogszabály törvényi szinten biztosítja például a laktanya kiképzési időn túli elhagyását,intézményesíti a fenyítés elleni jogi védelmet - vagyis merőben új alapokra helyezi a hivatásos és a sorkatonák viszonyát. Kovács István alezredes, a Honvédelmi Minisztérium jogi főosztályának munkatársa lapunknak elmondta: a törvénytervezet mintegy másfél száz paragrafusát a honvédelmi törvényhez, a hazai jogrendszerhez s nem utolsósorban a magyar hagyományokhoz igazodva állították össze az alkotók. Precízen ügyeltek arra, hogy a jogszabály, az eddigiektől eltérően, maradéktalanul megfeleljen az emberi jogok terén hazánk által vállalt nemzetközi kötelezettségeknek. A kimaradást és a hétvégi eltávozást szabályozó paragrafus nyilvánvalóan kiemelt érdeklődésre tarthat számot. A törvényalkotók szándéka szerint a katonai elöljáróknak nem lehet érdekük, hogy szabadidejében a laktanyában tartsák a sorkatonát. A katonai objektumokban elsősorban a kiképzésre kell koncentrálni, a szabadidő eltöltésének lehetőségét pedig biztosítani kell a laktanyán kívül is - húzta alá Kovács István. Ily módon ha a sorkatona nincs ügyeleti szolgálatban, illetve nincs fenyítve, a kiképzési idő befejeztével akár naponta elhagyhatja a laktanyát. Ugyanez vonatkozik a hétvégékre is. A törvény értelmében a sorkatona civil ruhát tarthat a laktanyában, így maga dönthet arról, hogy katonai kimenő öltözetben vagy saját civil „szerelésében” hagyja-e el a laktanyát. Egy külön jogszabály biztosítaná azt is, hogy a katonák 90 százalékos kedvezménnyel válthassanak utazásaikhoz vasúti menetjegyet. Természetesen továbbra is szükség van a körletek rendbetartására, a belső ügyeletek és szolgálatok teljesítésére. Fegyveres őrszolgálatra a jövőben legfeljebb nyolcszor vezényelhetik egy hónapban a sorkatonát. Emellett a vezérkar főnöke dönthet arról, hogy a sorkatonák hány százalékának kell az objektumban maradnia a harckészültség ellátásához. Az azonban bizonyos, hogy a korábbi egyharmadnál lényegesen többen mehetnek el egy időben szabadságra, eltávozásra a laktanyákból. A fenyítéssel összefüggésben is jelentős változtatásokat vezetne be a törvénytervezet. A korábbi előírások szerint, ha egy sorkatona panasszal élt a rá kiszabott fenyítéssel kapcsolatban, elöljárója csak helybenhagyhatta vagy súlyosbíthatta a büntetését. Ezzel szemben a tervezetben a katona enyhítésért is fellebbezhet, kérheti katonai érdekvédelmi szervezet segítségét, adott esetben akár ügyvédet is fogadhat, sőt bírósághoz fordulhat igaza védelmében. A törvény előrelátó módon még arra is lehetőséget biztosít, hogy ha a sorkatona pert nyerne feletteseivel szemben, az esetleges retorziók megelőzése céljából kérheti az áthelyezését. Tavaly egyébként több mint tízezer fenyítést szabtak ki a Magyar Honvédségnél. (Ez a szám kirívóan magas például a NATO-tagállamok hadseregeihez arányosan viszonyítva.) A törvény pontosan és részletesen szabályozza a fegyelmi eljárás lefolytatását. Alapvető szabály, hogy az elöljárótól nem lehet elvonni a fegyelmi jogkört. Enyhébb esetben csak a századparancsnok jogosult a büntetés kiszabására, míg súlyosabb elbírálású ügyekben a dandárparancsnok. A maximálisan kiszabható fogdabüntetés 21 nap. A törvényalkotók meggyőződése szerint a katonákat a jogsértések döntő többségénél az motiválja, hogy az évek során kialakult „szokás” szeint a fiatalok szükségszerű rossznak tekintik a katonaságnál eltöltött időt. A tárca reményei szerint az új törvény által biztosított jogok és lehetőségek nyomán ez a szemlélet rövid időn belül megváltozik, s ezzel összefüggésben lényegesen csökken majd a fenyítések száma. A tervezet törvényi szinten állapítaná meg a sorkatonák havi illetményét. A jelenlegi 2200 forintos havi „zsoldot” legalább harmadával kívánják emelni. Mivel a központi költségvetésből ehhez nem kapott támogatást a tárca, így a létszámcsökkentés nyomán fennmaradó plusz járandóságokból fedezné az emelést. A tárca reményei szerint tervezet novemberben túljut a parlamenten, s a jövő év tavaszán hatályba is léphet. •G.Z. A laktanyából már civilben távozhat FOTÓ: HABIK CSABA Tisztújítás a katolikus püspöki karnál • Folytatás az 1. oldalról A püspöki kar elnökének jogköre a statútum szerint a testület konferenciáinak összehívására és az ülések vezetésére terjed ki. Természetesen a levezetéssel megbízhatja, az alelnököt is. (Utóbbi funkciót máig Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök töltötte be.) Az elnök feladata továbbá az egyház külkapcsolatainak a kézben tartása, s a Szentszékhez fűződő viszonyban is ő képviseli a magyarországi katolikusokat. Ma kezdődik és három napig tart a püspöki kar rendes őszi konferenciája. Ternyák Csaba püspök, a testület titkára lapunknak elmondta, hogy az egyik leglényegesebb napirendi pont a tisztújítás lesz - az eredményt a keddi nap folyamán valószínűleg nyilvánosságra is hozzák. Titkos szavazás lesz, melynek során megválasztják az új elnököt és az új alelnököt, valamint az állandó bizottság többi tagját. Egyedül a titkár őrzi meg funkcióját, mivel az ő mandátuma csak két esztendő múlva jár le. Sem Temyák püspök, sem más egyházi vezető nem bocsátkozik találgatásokba a választási esélyekről. A jelöltek között szerepel a három érsek, valamint az összes megyés püspök. Elvileg semmi akadálya sincs annak, hogy akár Paskai László bíborost, akár Seregély István érseket újra megválasszák elnöknek. A jelöltek listáján szerepel az ország egyetlen görögkatolikus megyés püspöke is. A segédpüspököket nem lehet megválasztani, ők viszont szavazati joggal vesznek részt a püspöki kar konferenciáján, tehát a tisztújításon is. • N. D. A lehetséges jelöltek Paskai László bíboros, prímás, született 1927-ben, 1987-től esztergomi érsek, az egyházmegyék két évvel ezelőtti átszervezése óta a budapest-esztergomi főegyházmegye érseke. Seregély István, sz. 1931,1987-től egri érsek. Dankó László, sz. 1939,1987-től kalocsai érsek, 1993-tól a kalocsa-kecskeméti főegyházmegye érseke. Szendi József, sz. 1921,1993-tól veszprémi érsek. Bósák Nándor, sz. 1939, 1993-tól debrecen-nyíregyházi megyés püspök. Pápai Lajos, sz. 1940,1991-től győri megyés püspök. Balás Béla, sz. 1941,1993-tól kaposvári megyés püspök. Mayer Mihály, sz. 1941,1989-től pécsi megyés püspök. Gyulay Endre, sz.1930, 1987-től szeged-csanádi megyés püspök. Takács Nándor, sz.1927,1991-től székesfehérvári megyés püspök. Konkoly István, sz.1930, 1987-től szombathelyi megyés püspök Keszthelyi Ferenc, sz. 1928,1992-től váci megyés püspök. Várszegi Imre Asztrik, sz.1946,1991-től pannonhalmi főapátpüspök. Keresztes Szilárd, sz. 1932,1988-tól a hajdúdorogi görögkatolikus egyházmegye püspöke. a mim -as iratok sorsáról MH-információ______________ Az egykori III/III-as csoportfőnökség iratainak kezeléséről a Belügyminisztérium szakértői hamarosan javaslatot terjesztenek a miniszter elé. Eszerint bizottságot kellene létrehozni, s e testület határozná meg, hogy mi történjék a dokumentumokkal, illetve azokból ki és milyen tájékoztatást kapjon. Egyebek mellett a Belügyminisztériumban őrzött iratok nyilvánosságáról is szó esik az Információszabadság ’95 címmel tegnap kezdődött tanácskozáson. A BM-ben, illetve annak szerveinél megkezdődött a korábban államtitoknak minősülő adatok felülvizsgálata. A közelmúltban elfogadott adatvédelmi törvény értelmében ezeket ismét minősíteni kell, s várhatóan a közérdekű információk egy részéhez a nyilvánosság is hozzáférhet. Kérdésünkre Zsuffa István belügyi álllamtitkár-helyettes elmondta: arról továbbra sincs döntés, hogy mi történjék az egykori III/III-as szolgálat irataival, ám hamarosan javaslatot terjesztenek a miniszter elé, amely szerint bizottságot kellene felállítani ez ügyben. Ebben valamennyi érdekelt szervezet - tehát például a politikai pártok, a közigazgatás, a levéltárak és kutatóintézetek - képviselője helyet kapna, s e testület döntene a dokumentumok felhasználásáról. • L. K.